Posted on Hozzászólás most!

– 20 fokban nyári ruhában flangál az orosz hölgy! Azt hiszem megvan Wim Hof párja…


Az 50 esztendős orosz hölgy, Galina Kutereva a kemény téli  mínuszokban is nyári ruhákban jár, nem fázik, soha nem beteg  és jóval fiatalabbnak néz ki a koránál.
 

  A Togliatti városában – ahol a januári átlaghőmérséklet -10-15 °C,  tehát  néha -20-25 fok is lehet – élő óvónő évek óta sokkolja a helyi  lakosságot a  téli öltözködésével. Tudományos szempontból  igyekeztem körbejárni az  utóbbi időben a hideg témát, de az orosz  hölgy valami egészen új trükköt  tudhat, ő inkább a „lelki  beállítottságnak” és persze a rendszeres  gyakorlásnak tudja be a  nem mindennapi képességét.

 Mi a titka?

 „A hideggel való barátságom úgy kezdődött, hogy egy komoly betegségben szenvedtem, amit nem igazán tudtak gyógyítani, ezért alternatív megoldásokat kezdtem keresni. 1989-ben találtam egy orvost Togliattiban, aki átmenetileg meggyógyított és a félelmeim, függőségeim is sikerült elhagynom, mondhatni befoltoztam az akkori életemet. Ám ahogy telt az idő, újabb betegségek és problémák jöttek elő, így 2005-ben újra ellátogattam az orvoshoz, de ezúttal teljesen kicseréltem az életmódomat, a hozzáállásomat a világhoz és az emberekhez, harmonikussá változtattam az életemet. Teljesen megújultam, más ember lettem.”

Ebből még nem tudtunk meg mindent, de a hidegrekorder hölgynek a hidegtűrésen kívül más érdekes szokásai is vannak, melyek szerinte segítenek megőrizni a fiatalságát. Őszülő haját nem festi be, nem akarja meghamisítani a korát. Sminket sem használ, az arcát és a haját csak egyszerűen hideg vízzel mossa. A hóesésben is könnyű nyári szandálban jár, de nem fagy meg a lába, inkább a hó olvad meg körülötte. Napi rutinja a „térdenjárás”, ilyenkor 400 lépést tesz meg térdre ereszkedve, szerinte ez nagyban hozzájárul a gerinc, az ízületek és az emésztőrendszer egészségéhez. Heti egy napot böjtöl, ilyenkor csak vizet iszik.

 Mik a további tervei és mi a hitvallása?

„Szerintem bárki képes lehet legalább 100 évig élni, szeretnék sokáig egészséges maradni, és megtanítani erre a gyerekeimet, unokáimat, sőt az ük-ükunokáimat is… Az embereknek szeretniük kellene egymást és hálásabbnak lenniük az életükért, ez az egyik nagy titka az egészségnek. A férjem is meggyógyult egy daganatos betegségből a módszerem segítségével. A legtöbben az irigység, féltékenység, harag, ingerlékenység miatt betegszenek meg. Mindenkinek a saját életét kellene élnie, a saját útját járnia, nem pedig azt, amit mások ráerőszakolnak.”

OROSZTUDÓK FIGYELEM!

Örömmel veszem, ha valaki megírja, hogy van-e további magyarázat a fentieken kívül a hölgy hidegtűrésére az alábbi videókban! Sajnos a cikkből nem derül ki minden és az orosszal elég csehül állok, viszont nagyon érdekelne, hogy mi lehet a háttérben! Azt tudom, hogy WIm Hof a „hidegelés” világrekordere, a rendszeres hidegben tartózkodáson kívül a tummo meditációt használja a hidegtűrés javítására, ahogy egyes tibeti szerzetesek. Egyszerűen csak lelki erővel is megoldható lenne? Számomra ez még elég megfoghatatlanul hangzik, de nem zárok ki semmit. Egy biztos, az ember biológiája lehetővé teszi a hidegtűrést, aztán hogy ezt mivel hozzuk ki, arra úgy látszik több út lehetséges, melyek még nincsenek mind megfejtve. Addigis marad a rendszeres gyakorlás…

VIDEO I:

VIDEO II:

 Levezetésnek íme még néhány kép:

Ha szeretnél egy összefoglaló előadást meghallgatni a hideg elméletéről és gyakorlatáról, akkor ITT megteheted!

Forrás:

 http://hybridtechcar.com/woman-feel-cold-6-photos/

http://augustnews.ru/galina-kutereva-tolyattintsy-ne-veryat-svoi-glazam/

http://ok.ru/profile/526335379918

http://russiancitiestoday.com/125-what-about-life-in-togliatti-in-russia

A hidegtűrés és hidegadaptáció elméletéről és gyakorlatáról A-Z-ig olvashatsz A paleón túl könyvben!

Posted on Hozzászólás most!

Nem játék a mobil?!

Manapság már szinte mindenki használja a mobiltelefonokat, melyek hihetetlenül  felgyorsították az emberek közti kommunikációt és információszerzést. Vajon csak a  havidíjunkkal fizetünk ezért vagy az egészségünkkel is? A Weston A. Price alapítványnál olvasható rövid tanulmány mindenképp elgondolkodtató…

Tíz önkéntes vércseppjeit vizsgálták meg 4 mobiltelefon mentes óra után, 45 perc  táskában hordás után, és 45 perc aktív használatot (hívások, internetezés) követően1.  Továbbá a kutatók kíváncsiak voltak, hogy az általuk ajánlott természetközeli étrendnek (WAPF2) van-e védőhatása ebben az esetben. A mobiltelefonok mikrohullámokkal kommunikálnak, melyek jellemzően 900-1800 MHz-es frekvenciájú elektromágneses hullámokat használnak. Mikroszkópos vércsepp analízissel a vörösvértestek alakját és egyéb vérparamétereket néztek. Az eredmények az alábbi sokatmondó fényképeken láthatók:

1. kép: Egészséges vér

2. kép: Egy 75 éves hölgy kiindulási állapota

3. kép: A 75 éves hölgy vére 45 perc táskában hordás után

4. kép: A 75 éves hölgy vére 45 perc aktív használat után

5. kép: Egy 55 éves férfi kiindulási állapota

6. kép: Az 55 éves férfi vére 45 perc táskában hordás után

7. kép: Az 55 éves férfi vére 45 perc aktív használat után

8. kép: Az 55 éves férfi vére 45 perc aktív használat után, a kéz ujján mérve

9. kép: Az 55 éves férfi vére 45 perc aktív használat után, lábujjon mérve

10-ből 9 vizsgálati alanynál megfigyelhetők voltak a képeken látható jelenségek a mobilhasználat hatására. A vörösvértestek jellemzően rollnivá ragadtak össze a passzív, táskában hordás után is. Az aktív használat után viszont a membránjaik alakja is deformálódott és un. echinociták alakultak ki, melyek akadályozzák a véráramlást és az oxigéncserét, ami magyarázhatja az elektroszmog okozta fáradtságot. Érdekesség, hogy nem volt különbség a kéz ujjain és a lábujjakon vett mintákról készült felvételekben.

A WAPF étrendet a résztvevők 2-20 éve követték és 20-98%-os arányban tartották be. Az eredmények alapján a hosszabb ideje tartó és nagyobb részarányú egészséges étkezés nem volt védőhatású a mobilhasználat következményeivel szemben.

Valamelyest jó hír, hogy a tesztalanyok a vizsgálat előtt 4 órával már nem használhatták a telefonjaikat, ezért feltételezhető, hogy ennyi „pihenőidő” után rendeződik a vér szerkezete. A fitalabb korú résztvevőknél egyébként kevésbé torzultak a vörösvértestek, mint az idősebbeknél.

Végzetes köveztetések azért nem kell levonni ebből a vizsgálatból, mivel kicsi a mintaszám és a módszerek sem felelnek meg minden kritériumnak, a kutatást végzők is csak egy „felderítő” tanulmánynak szánták, ami kijelölheti az irányt a további kutatásokhoz. Viszont a képeket nézegetve azt hiszem egyértelmű figyelmeztetést kaptunk!

Forrás:

  1.  http://www.westonaprice.org/modern-diseases/does-short-term-exposure-to-cell-phone-radiation-affect-the-blood/
  2.  http://www.westonaprice.org/health-topics/abcs-of-nutrition/dietary-guidelines/

Bővebben az elektroszmogról, a mobiltelefonok hatásairól A paleón túl könyvben!

Posted on Hozzászólás most!

Interjú és MovNat bemutató a Paleország fesztiválról

Jerome Rattonival, Rippel Ferivel, Pintér Zoli MovNat társunkkal egy kis bemutató és interjú  a Paleország fesztiválon… Nézd meg, hallgass bele!

Egy szuper könyv, amiből megtanulhatod a MovNat filozófiáját, egy életre szóló inspirációt kapsz az edzéseidhez, rengeteg gyakorlati útmutatóval!

Posted on Hozzászólás most!

Nem fogunk megfázni a hidegtől??

  A hidegterápia kapcsán jogosan merülhet fel a kérdés, azonban egy kicsit jobban utánajárva  a  dolgoknak, kiderül, hogy alaptalan a félelem, ha rendben van az immunrendszer és az  életmód. A  hideg és megfázás kapcsolatáról lesz szó a mostani cikkben!

  Nagyon mélyen belénk rögzült az a gondolat, hogy a hidegben alulöltözötten meg fogunk  fázni,  hiszen a hűvös őszi, téli hónapokban valóban gyakoribb ez a betegség. De mi is a  megfázás? Pontos  tudományos definíciója nincsen, általában a felső légutak vírusos,  bakteriális fertőzését sorolják  ide, amelyek az orr, torok, tüdő nyálkahártyáját támadják meg1;  az influenzát, tüdőgyulladást és  esetleg a húgyuti fertőzéseket (felfázást) is ide vehetjük.

A fertőzés akkor alakul ki, amikor a kórokozók elérnek egy kritikus szintet, amivel már nem  tud  megbírkózni az immunrendszer. A mikrobák szaporodásához megfelelő hőmérséklet és  páratartalom szükséges, ettől is függ a megbetegítő képességük2. Vajon a hideg kedvez a  kórokozók szaporodásának? Nem feltétlenül, mert például egy amerikai vizsgálat3 során  igazolták, hogy a Pneumococcus baktérium által kiváltott tüdőgyulladás szezonalitását nem  lehet a hideg hőmérséklettel magyarázni. A tanulmány szerint USA-ban ez a fajta tüdőgyulladás a leghidegebb államokban a legritkább, és a betegség gyakoriságának növekedése nem függ össze az alacsony hőmérséklettel.

További fontos szempont, hogy alacsony D-vitamin szint esetén fokozódik a fertőzésre való hajlam4. Léteznek lappangó vírusok is, ilyenkor a kórokozó vírus jelenléte a szervezetben sem jelent még feltétlenül betegséget, mert általában csak az őszi-téli időben aktiválódik. Egy orosz tanulmányban5 az önkénteseket gyakorlatilag nem tudták nyáron influenzával megbetegíteni.

A hideg=influenza teóriát az is megkérdőjelezi, hogy a trópusokon is létezik a betegség, és mindig akkor indul be, amikor a Nap UV sugárzása a leggyengébb, vagyis az esős időszakban, amikor alacsonyabb lehet a D-vitamin szint6. Az egyik kulcstényező a védekezésben tehát a D-vitamin megfelelő vérszintje, amit sok napozással, szabad ég alatt tartózkodással lehet feltornázni, vagy étrendkiegészítő szedésével.

Egy 2002-es összefoglaló vizsgálat7 szerint a hideghatás nem gyengíti az immunrendszert, sőt, egy kis érdekesség: a hibernációban lévő állatokban sokkal kisebb a fertőzéshajlam, és a különféle toxinokkal szemben is ellenállóbbak8. Egyes vizsgálatok szerint a rendszeres hideghatás pozitívan stimulálja az immunrendszert, ellenállóbbá teszi a szervezet9, 10. Talán ezt a hatást használják ki az oroszoknál is?

Tehát a megfázás, és más légúti fertőzések receptje: kórokozó+megfelelő mikroklíma+gyenge immunrendszer

Mi gyengítheti még az immunrendszert?

Egészségtelen étrend, amely rossz bélflórát és magas gyulladásszintet eredményez (cukor, gabonák, tejtermékek, hüvelyesek, finomított élelmiszerek, sok alkohol, sok koffein, sok fruktóz, egyes gyógyszerek), késői fekvés, éjszakázás, túlzott elektroszmog terhelés, túledzés, stresszes életvitel11,12. Feltételezhetően az alacsony szénhidráttartalmú, vagy a még szigorúbb ketogén paleolit étrend kedvezőtlen a baktériumok szaporodásának, mivel a baciknak nincs mitokondriumuk, így főként a szénhidrátanyagcserére vannak utalva és kevés üzemanyagot kapnak, nem tudnak jól szaporodni a zsíralapú anyagcserén lévő emberben13,14.

A jól működő immunrendszer érdekében ezekre az alapvető fontosságú életmódtényezőkre lenne érdemes odafigyelni egész évben, mielőtt „ártatlan” áldozatként beletörődnénk, hogy a vírusok, baktériumok erősebbek nálunk és a körülményeket okolnánk.

Ezek után talán más lesz az ember viszonya a hideggel, hiszen számtalan esetről tudunk, hogy hús-vér emberek – kisebb-nagyobb mértékben- voltak kitéve hideghatásnak és nem kaptak el semmiféle fertőzést. Az általam is javasolt hidegterápia lényeges eleme a fokozatosság, így a komfortzónát csak kicsit túllépve, lépésről-lépésre lehet barátkozni a hideggel.

Összefoglalva a hidegben egyáltalán nem kötelező megfázni, jól karbantartott immunrendszerrel elkerülhetők a fertőző betegségek. Az egész éves, egészségtudatos életmódra buzdítanék mindenkit, így felszabadultan élvezhetjük a hideg előnyös hatásait!

Ha szeretnél egy összefoglaló előadást meghallgatni a hideg elméletéről és gyakorlatáról, akkor ITT megteheted!

Hivatkozások:

  1.  http://hu.wikipedia.org/wiki/Megf%C3%A1z%C3%A1s
  2. Tóth Csaba: Paleolit orvoslás. Jaffa Kiadó, 2012
  3. Dowell SF, Whitney CG, Wright C, Rose CE, Schuchat Seasonal Patterns of Invasive Pneumococcal Disease. Emerg Infect Dis. May 2003; 9(5): 574–579.
  4. Szendi Gábor: Napfényvitamin. Jaffa Kiadó, 2012
  5. Shadrin AS, Marinich IG, Taros LY. Experimental and epidemiological estimation of seasonal and climato-geographical features of non-specific resistance of the organism to influenza. J Hyg Epidemiol Microbiol Immunol. 1977;21(2):155-61.
  6. Hope-Simpson The role of season in the epidemiology of influenza. J Hyg (Lond). 1981 Feb;86(1):35-47.
  7. Castellani JW1, M Brenner IK, Rhind SG. Cold exposure: human immune responses and intracellular cytokine expression. Med Sci Sports Exerc. 2002 Dec;34(12):2013-20.
  8. Véghelyi Péter: Mesterséges hibernatio. Akadémiai kiadó, 1959
  9. Brenner IK1,Castellani JWGabaree CYoung AJZamecnik JShephard RJShek PN. Immune changes in humans during cold exposure: effects of prior heating and exercise. J Appl Physiol (1985). 1999 Aug;87(2):699-710.
  10. Janský L1,Pospísilová DHonzová SUlicný BSrámek PZeman VKamínková J. Immune system of cold-exposed and cold-adapted humans. Eur J Appl Physiol Occup Physiol. 1996;72(5-6):445-50.
  11. http://jackkruse.com/the-leaky-gut-prescription/
  12. Fitzgerald L1. Overtraining increases the susceptibility to infection. Int J Sports Med.1991 Jun;12 Suppl 1:S5-8.
  13. C. Robb The ketogenic diet in the treatment of infections of the urinary tract. Br Med J. Dec 23, 1933; 2(3807): 1158–1162.
  14. http://paleoleap.com/infections-chronic-disorders/

A hidegtűrésről és hidegadaptációról A-Z-ig A paleón túl könyvben!

Posted on Hozzászólás most!

Retro MovNat edzés és egy kis hideg a lengyel súlyemelőkkel

Nemrég találtam ezt a gyöngyszemet…

Komoly erősemberek, élsportolók is előszeretettel használták-használják bemelegítésnek, kiegészítő edzésnek, képességfejlesztésnek az alapvető mozgásformákat, amire a MovNat is épül. A legjobb környezet ehhez pedig kint van a szabadban, a hegyekben, fák között, na és persze hidegben!

Ha szeretnél egy összefoglaló előadást meghallgatni a hideg elméletéről és gyakorlatáról, akkor ITT megteheted!

Egy szuper könyv, amiből megtanulhatod a MovNat filozófiáját, egy életre szóló inspirációt kapsz az edzéseidhez, rengeteg gyakorlati útmutatóval!

Posted on Hozzászólás most!

Mire jó a MovNat edzés?

Már közel 3 hónapja járok MovNat edzésekre, így kezdem megérteni, hogy  mire megy ki a játék. Játék, mert tulajdonképpen játékos formában  tanulhatod újra az alapvető mozgásformákat:

  • séta, sprintfutás síkon vagy dombra fel-le
  • állatokat utánzó járások, kúszás-mászás
  • ugrás távolra-magasba-tereptárgyakat átrepülve
  • bukfencek-átgördülések
  • talajgyakorlatok
  • függeszkedés-húzódzkodás nyújtón, faágon számtalan variációban
  • egyensúlyozás vékony felületeken
  • nehéz kövek emelése-cipelése-hajítása
  • játékos gyakorlatok párban
  • na és mindezek kombinációja

Az edzéseken ezeket az elemeket gyakorolhatod, az igazi szépsége ennek a sportnak, amikor ezeket kombinációját improvizálod valamilyen természetes terepen.

pl. így:

Az emberi váz- és izomrendszer tulajdonképpen ezekre a mozgásformákra lett kitalálva a hosszú evolúció során. Bár manapság a hétköznapi életben ezekből csak kevésre lehet szükséged, mégis az izmok egészsége mintha igényelné őket, akárcsak az anyagcseréd a neki való ősi, paleos táplálékot… Egy átlagos felnőtt ember talán az általános iskolai tornaórákon mozgott ilyen formában utoljára, pedig az ülő életmód mellett igencsak hasznos lenne.

Ha szorgalmasan gyakorolod ezeket a mozdulatsorokat, akkor a mozgás mestere leszel, megtanulod minden körülmények között hatékonyan, gyorsan, koordináltan használni az izmaid, hajlékonyabb és rugalmasabb is leszel.

Köszönet Jerome-nak az edzésekért (scarabsfit.com)!

+1 érv: Ha szorgalmasan gyakorolsz, így fogsz kinézni 100 évesen is!:)

Egy szuper könyv, amiből megtanulhatod a MovNat filozófiáját, egy életre szóló inspirációt kapsz az edzéseidhez, rengeteg gyakorlati útmutatóval!

 

Posted on Hozzászólás most!

Friss tapasztalataim a hideggel

A tavalyi télen már sok tapasztalatot gyűjtöttem a hidegről – erről írok A paleón túl című könyvemben is –, ezért idén sokkal bátrabban vágtam  bele, kicsit más módszereket használva, hogy szélesítsem a látóköröm a  témában.

Minden nap gondoskodok egy kis hideg ingerről, hogy minél jobban  hozzászokjak és élvezhessem az előnyeit. A legjobb minden esetben a hideg  vízben való fürdőzés, ezzel érhetjük el a legnagyobb fejlődést, a víz ugyanis  kb. 25-ször gyorsabban hűti le a bőrt, mint a levegő. Azért a levegőre is  érdemes kimenni alulöltözötten, csak úgy kisebb a hatás. Sajnos az utóbbi  időben csak heti 1-2 alkalommal jutottam el fürdeni (sokat kell utazni a  fürdőhelyhez…), pedig mennék sűrűbben is, lehet, hogy a mindennapos csobbanás lesz az újévi fogadalmam! 🙂

A legutóbbi szeánsz alkalmával már törni kellett a jeget a tó szélén, ezért beljebb 0-2 °C körül lehetett a vízhőfok… Kb. 3×2 percet voltam bent, közte 1-2 perc pihenőkkel, mert a kéz- és lábfejem már kezdett kellemetlenül lefagyni, a testem többi része bírta volna még (legközelebb szerintem kiküszöbölöm ezt neoprén cipővel). Figyelni kell ezekre a jelekre és nem túlzásba vinni! A levegő -2 °C-os volt ekkor, némi fekvőtámaszozással, guggolással, futással gyorsítottam a visszamelegedést, ám a remegés így sem maradt el, kb. 10 perc után indult be, az intenzívebb része eltartott 10-15percig, utána másfél-két óráig folytatódott fokozatosan gyengülő formában. Az agyam ilyenkor kitisztul, felfrissülök, a gyulladásszintet a padlóra küldöm jópár órára. Üzenem a kábítószereseknek, hogy létezik az eufória kiváltására ingyenes, természetes módszer is, ami ráadásul egészséges is!

Heti 1 alkalommal egy barátom fűthető kerti „dézsájában” is szoktunk fürdeni, legutóbb 8-12 fokosra lett felfűtve, így nettó 30 percet is vízben voltunk, pár perces szüneteket tartva.

Az utcán pólóban járok továbbra is, amiből az első 1-2 perc kicsit kellemetlen, amíg kijövök a meleg lakásból, utána viszont beindul a fűtés és komfortosan elvagyok, nagyon enyhe fázás érzettel, ha csak úgy jövök-megyek a városban.

Mindennap edzek kint 30 perc-2 órát egy szál rövidgatyában, mezítláb –  MovNat jellegű mozgások, saját testsúlyos erősítés, futás szerepel a programban -, ilyenkor abszolút semmilyen hidegérzet nincs és kimondottan élvezem!

A zuhany általában hidegvízzel történik, ritkán szoktam csak melegvízben.

Megfázásnak, betegségnek nyoma sincs, pedig 2 hónapja semmilyen vitamint nem szedek (ez nem biztos, hogy bölcs dolog, utólag ki fog derülni, de ki akartam próbálni…). Nem a hidegtől fázunk meg, hanem a puding immunrendszertől! Amire viszont figyelek az étkezésben: tengeri ételek és belsőségek, állati zsírok rendszeres fogyasztása.

Wim Hof szintjétől – aki 1 óra 50 percet töltött teljesen jégbe zárva – azért még igencsak messze vagyok, nem is célom utolérni őt, de igyekszem minél többet használni a hideghatást, mert egész egyszerűen jólesik és gyűjteni szeretném a további tapasztalatokat.

A hidegtűrésről és hidegadaptációról A-Z-ig A paleón túl könyvben!

Ha szeretnél egy összefoglaló előadást meghallgatni a hideg elméletéről és gyakorlatáról, akkor ITT megteheted!

Posted on Hozzászólás most!

A kvantum vörösbegy és társai

 A Föld közel 10000 madárfajának ötöde rendszeresen vándorútra kel az évszakok  váltakozásával és érdekes módon sosem tévesztik el az irányt, mindig oda találnak, ahova  kell. Vajon hogyan csinálják? Térképük, iránytűjük, GPS-ük aligha van, ehelyett a Föld  mágneses mezejének finom változásai alapján tájékozódnak, és kihasználják a kvantum-  összefonódás jelenségét is.

Az európai vörösbegyről (Erithacus rubecula) és más vándormadarakról eddig is sejtették,  hogy finom mágneses terek érzékelésével tájékozódnak, ennek pontos mechanizmusának  megértéséhez került közelebb néhány brit tudós. Nagyon úgy fest, hogy a madarak  kvantummechanikával leírható jelenségeket is bevetnek a navigáláshoz.

A kvantum-összefonódás (video) során két, azonos időben keletkezett elemi részecske (pl.  szabadgyökök párosítatlan elektronjai) különös kapcsolatban maradhatnak, az egyik  állapotának megváltozása – vagy a puszta megfigyelése – ugyanabban a pillanatban kihat a  másikra, elméletben akkor is, ha az univerzum „két végén” vannak. Létezhet a  fénysebességnél gyorsabb információ átvitel? Úgy néz ki, hogy az élő szervezetek már rég  rájöttek erre a trükkre.

Ahogy repül a vörösbegy, a Föld mágneses mezejének finom változásai eltéríthetik az elektronok kvantum-állapotát (spinjét), ami közvetve befolyásolja a madarak szemében lévő kriptokróm molekulák kémiai tulajdonságait. A kutatók a vándorlási szezon alatt egy speciális kalitkába zárták a madarakat és variálták a körülöttük lévő mágneses tér frekvenciáját, erejét, polaritását. A vizsgálat szerint akár a földi mágneses mező erejének 3000-ed része is már megváltoztatta a madarak repülési irányát, ami csak az atomoknál is kisebb részecskék kvantum folyamataival magyarázható.

További érdekesség, hogy az összefonódás állapota általában nagyon rövid ideig tart, mikrosecundumos nagyságrendű. Kísérletileg létrehozva már a 80 mikrosecundum is jónak számít (speciális körülmények – pl. abszolút 0 hőmérséklet – biztosításával), a vörösbegyeknél viszont 100 mikrosecundumot is mértek (a szem meleg, párás környezetében), tehát ismét csak érdemes leborulni a természet nagysága és fejlettsége előtt.

Ha egy egyszerű vándormadár – persze nem lebecsülve az ő képességeit – ilyen fejlett megoldásokat használ, akkor elgondolkodtató, hogy vajon milyen elektronika lehet az emberi agyban…de ez már egy másik történet.

Bónuszként, íme a sarki róka, aki szintén finom elektromágneses tereket érzékel vadászat közben:

Hivatkozások:

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15141211

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15614508

http://www.physicscentral.com/explore/action/pia-entanglement.cfm

http://www.wired.com/2011/01/quantum-birds/

http://hore.chem.ox.ac.uk/PDFs/The_Quantum_Robin.pdf

Jim Al Khalili: Life on the edge

A paleón túl és a Napfény diéta könyveimben további érdekességeket olvashatsz a kvantumbiológiáról!

Posted on Hozzászólás most!

Miért nem irigylem a színészeket, modelleket, zenészeket és mit tudok javasolni nekik?

 Pár napja egy videókurzus forgatásán jártam és 5-6 órán keresztül egy kamerának beszéltem, amivel nem is lenne  baj, de volt még a stúdióban 2 igencsak vakító, fehér fényű reflektor. Nekem ez a néhány órás „fénymérgezés”  is elég volt ahhoz, hogy megfájduljon a fejem, el sem merem képzelni, mit élhet át, akinek napi szinten ezzel  jár a munkája…

Na de miért is érdekes ez? A szem, az agy és az idegrendszer működéséhez nélkülözhetetlen a DHA  (dokozahexaénsav) nevű omega-3 zsírsav, az evolúció 600 millió éve változatlan formában használja ezt a  jelátvitelben fontos molekulát. A DHA képes ugyanis a fényt (fotonokat) elektronokká (elektromos  egyenárammá) alakítani – és visszafelé is – a belső félvezetőinkben. A kvantummechanika szintjén  gondolkodó kutatók (pl. Szent-Györgyi Albert, Gilbert Ling, Robert Becker, Jack Kruse…) szerint az emberben is a számítógépekhez hasonlóan félvezetők működnek, azzal a különbséggel, hogy nálunk a chipek szilícium alapú rendszere helyett, szén alapú félvezetők találhatók, mégpedig a testünket behálózó kollagén fehérje és a rendezett szerkezetű víz kapcsolódása által. Vajon a reflektorokhoz hasonló intenzív direkt fényhatás milyen hatással van erre a finom rendszerre? Röviden:  megsüti az egészet, tönkreteszi a sejtek közötti jelátviteli folyamatokat és az értékes DHA molekulákat. Na ezért fájhatott utána a fejem. Hosszútávon viszont ez lehet az egyik oka, ha egy színésznél, zenésznél idegrendszeri problémákat és más komolyabb betegségeket diagnosztizálnak viszonylag fiatalon.

A kék fény (480 nm-es hullámhossz körüli tartomány) – amelyet a nappali fény, az esti világítás, és persze a reflektor fehér fénye is bőséggel tartalmaz – túlzott mértéke egy komoly stresszhatás a retinának.

Megoldás? Nehéz ügy, de valahogy illik ezt ellensúlyozni, pl. omega-3 zsírsavakban gazdag tengeri ételek rendszeres fogyasztásával. A zárt térben eltöltött órákat pedig kinti, természetes fényviszonyok között eltöltött szabadidős programokkal tudjuk valamelyest kompenzálni.

Hivatkozás:

Crawford MA, Broadhurst CL, Guest M, Nagar A, Wang Y, Ghebremeskel K, Schmidt WF. A quantum theory for the irreplaceable role of docosahexaenoic acid in neural cell signalling throughout evolution. Prostaglandins Leukot Essent Fatty Acids. 2013 Jan;88(1):5-13.

A paleón túl és a Napfény diéta könyveimben bővebben írtam a mesterséges fények biológiai hatásairól és a védekezési praktikákról…

ORGANIZATION OF STRUCTURE AND FAILURE # 9: DHA, STRESS, AND SCALE

Posted on Hozzászólás most!

Paleo, ahogy én látom 2014.12.13-án

A paleolit táplálkozás egy gyűjtőfogalom, manapság már többféle irányzata van, egy laikus csak kapkodhatja a fejét, hogy melyiknek higgyen. A lényeg szerintem nagyjából közös: olyan ételeket eszünk, ami a mezőgazdaság előtt elérhető volt, vagyis, amit levadászhatunk és összegyűjthetünk a természetben. Nemrég megjelent könyvem kapcsán úgy gondoltam ideje nekem is színt vallanom, hogy melyik irányt fogom képviselni, hogy látom a hazai helyzetet és mire alapozom a nézeteimet.

Azért írtam dátumot, mert ahogy gyűlnek az ismereteim a témában, úgy változhat az álláspontom, tehát nem szeretnék kőbe vésni semmit sem. Ha 6-8 évvel ezelőtt kérdeznek, hogy mi az egészséges táplálkozás, akkor a barna rizsről, teljes kiőrlésű kenyérről áradoztam volna. Szerencsére nem dőltem hátra, továbbra is kíváncsi maradtam, sokat olvastam, így találtam rá 2009-ben Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás című könyvére, ami sok tévhitet helyrerakott a fejemben, ezért én is nagyon hálás vagyok neki. Később több hazai és külföldi szerzőtől is olvastam (pl. dr. Tóth Csaba: Paleolit orvoslás; Robb Wolf: Paleolit Megoldás, Mark Sisson: Primal Blueprint, Loren Cordain és Szendi Gábor további könyvei, keto.hu és zöldház.info weboldalak Lackovich Hegedűs Esztertől), melyek hasonló gondolatokat képviseltek, ám kicsit más nézőpontból, ami újra elbizonytalanított és további szorgalmas információgyűjtésre késztetett. Közben persze sok cikket, internetes forrást is olvastam, konzultáltam másokkal, és gyűjtöttem magamon a gyakorlati tapasztalatokat. Mellesleg természettudományos végzettségem van (vegyésztechnikus és egészségvédelmi szakirányos biomérnök), élsportoló is vagyok, így nagyon érdekel a sportmozgások biokémiai háttere, ebben az irányban is sokat tájékozódtam. Időközben megismertem Kanyó Dénes búvárúszót, aki a magas zsír és alacsony szénhidráttartalmú paleo étrenddel lett világbajnok és világcsúcstartó, egy olyan sportágban, ami a hagyományos sporttáplálkozástan szerint csak magas szénhidrátbevitellel működhetne, gyakorlatilag ezzel a feje tetejére állította a hivatalos tudományt.

Na, ez ismét kíváncsivá tett, vajon mi lehet ennek az elméleti háttere? Többek között ez volt az egyik ihlete a könyvírásnak. A válasz egyrész a magas zsírtartalmú, ketogén diétájában rejlik, másrészt dr. Jack Kruse, amerikai idegsebész munkásságában, aki egy egészen elképesztő elméletet írt le az élővilág működéséről. Összeházasította a biológiát a kvantummechanikával, és mindezt ki is próbálta a gyakorlatban. Ennek több összetevője van, ő nemcsak a táplálkozásban gondolkodik (nála a tengeri ételeken alapuló ketogén paleo étrend a nyerő), hanem fontos tényezőnek tartja a belső óránkat (cirkadián ritmust), az elektroszmogot, a szezonalitást és a hidegben előhívható speciális anyagcserét. A hidegadaptációt vagy hidegterápiát Dénessel együtt én is kipróbáltam, döbbenetes, de valóban működik, ami igencsak hitelessé teszi számomra a Kruse féle elméletet. Szóval ezt a vonulatot kutatom már másfél éve, a könyvem eredetileg egy paleos sportkönyvnek indult, de időközben belekerültek az újszerű nézőpontok is, tehát én ezt a komplex irányt képviselem. Bár az elmélet meglehetősen bonyolult a fizikai, biokémia nyelvén, a gyakorlati vonatkozások nagyon egyszerűek, csak puskázni kell a természetből, meg kell nézni, hogyan működnek ott a dolgok. Fontos szempont, hogy ezen a szemüvegen keresztül az elektroszmog terheltség és a belső óra jó működése legalább olyan fontos – ha nem fontosabb – környezeti tényező, mint a táplálkozás.

 Hogyan látom a magyar paleo mozgalmat? Örülök, hogy létezik és támogatok minden ilyen jellegű kezdeményezést, amely elsősorban egészségesebbé akarja tenni az emberek életét és csak másodsorban (vagy egyáltalán nem) üzleti indíttatású.

Élettanilag szükségesnek, komolyabb betegségek gyógyítására én az egyszerű, letisztult, hús és zsír alapú (tengeri ételek, belsőségek előnyben!), zöldségeket is valamilyen mértékben tartalmazó ketogén étrendet látom a mai fejemmel a legjobbnak (gyümölcsök, magok inkább csak szezonálisan, kis mennyiségben), ezen kellene alapulnia az egésznek. Más kérdés, hogy pszichés és szociális szempontból ez sokak számára nehezen tartható, itt jönnek képbe a paleos sütemények és kenyérfélék, látványos receptek, paleo cukrászdák, szakboltok. Szerintem ugyanis ezek segítségével lesz hosszútávon is fenntartható szélesebb tömegek számára a paleo étrend. Élsportolói és mérnöki gondolkodással a fejemben nekem könnyen megy a viszonylag egyhangúbb étrend, de nem csinálok titkot belőle, egy évben egyszer-kétszer én is eszem nem paleos ételt (utána általában meg is bánom a következmények miatt) és időnként (1-2 havonta, ünnepnapokon, rendezvényeken) eszem paleos sütit, kenyeret is.

Fontos részletek, amin megy a vita a hazai irányzatok között:

Milyen zsírt együnk? Ezt a kérdést nem sikerült még teljesen megfejtenem. Szerintem elsősorban állati zsírokat kellene fogyasztani (törekedni a minél magasabb omega-3 bevitelre), másodlagosan, szezonálisan esetleg kókuszzsírt, akinek nincs gondja a tejfehérjével, laktózzal, annak akár a vaj is lehet vagy inkább a ghí. Kis mennyiségben a magokban található olajok is beleférnek.

Vitamin kiegészítés igen vagy nem? Na, ebben sem fogom most kimondani a nagy igazságot. Törekszem a minimalizálására, de nem tartom teljesen elvetendő dolognak. Fontosabbnak tartom a minőségi tápanyagdús ételek napi szintű fogyasztását. Sportolóként korábban tonnaszámra ettem a vitaminokat, így a kiegészítést alapvetőnek tartottam sokáig, élsportolóknak valószínűleg mindigis kelleni fog a folyamatos pótlás. Más kérdés, ha valaki nem élsportoló, csak szeretne egészségesen élni, napi szinten fogyaszt tengeri ételeket, belsőségeket, nincs naponta intenzív edzése, és sokat tartózkodik a szabad ég alatt, akkor elképzelhető, hogy nem kell a kiegészítés. Szeretek kísérletezni, ezért jelenleg ezt a változatot tesztelem magamon már 2 hónapja, következtetéseket tavasznál előbb ebből nem érdemes levonni, fogok írni erről is egy blogbejegyzést!

Édesítés. Erről is megy a vita: méz, xilit, eritrit…melyik az igazi? Az eddigi információgyűjtésem alapján én úgy látom, hogy a xilit fog kiesni a leghamarabb a versenyből, mert többeknek okoz emésztési problémákat. Az eritritről, steviaról nem vagy csak nagyon ritkán hallani ilyet. Mézet pedig fogyasztanak a természeti népek is, de ez csak alkalmi esetekre vonatkozik, így azt mondom, hogy szezonálisan (nyáron, kora ősszel, amikor gyümölcsök is vannak) lehetne enni, de csak egyszerre kis mennyiségben (kb. 1 evőkanál). Az édes ízről egyébként is illene szépen lassan részben (tehát szezonálisan vagy alkalmi esetekre tartogatni) vagy teljesen lemondani, ne ez képezze a táplálékpiramis alját!

Így látom mostanában a paleo helyzetét, ha érdekelnek a hivatkozások, akkor az említett szerzők munkásságában vagy a könyvemben megtalálhatók. Szerintem egyik vezérnél sincs a bölcsek köve, a legeslegjobb étrend megtalálását én csakis csapatmunkában, összefogásban látom, mert mindenkinél, aki sokat kutatott a témában lehet egy fontos részlet. A paleo elmélet lerombolt jópár hivatalos orvostudományi dogmát, mítoszt, jó lenne, ha nem kezdenénk el paleos dogmákat gyártani, mert ezzel hasonló helyzetbe kerülhetünk, mint mostanában a hivatalos nézetek. Én a magam részéről a legjobbat, a végső igazságot keresem (persze lehet, hogy ilyen nincs is), aminek mind gyakorlati, mind elméleti szempontból meg kell állnia a helyét, anyagi érdekektől mentesen. Tehát a paleo számomra egy gondolkodásmód, vizsgáljuk meg, hogy működik a természet és magyarázzuk meg a modern a tudomány eszközeivel. Biztos feltűnt, hogy nagyon óvatos vagyok és sok a bizonytalanság az írásomban, ez a kvantummechanikás szemléletből adódik, itt ugyanis inkább valószínűségek vannak, nem konkrétumok. Az atomoknál is kisebb részecskék vizsgálatának eredménye nem független a megfigyelő személyétől!

További információk arról, hogyan gondolkodom a táplálkozásról a könyveimben!