A mitokondriumokban rejlik a sejtek motorja. A mostani cikkben egy fontos alapfogalmat vezetek be, ami a motor hatásfokáról árulkodik! Vajon mit ér a legdrágább, legszuperebb üzemanyag, ha a motor le van robbanva? A mai világban sokaknál sajnos ez a helyzet. Előbb hozd rendbe a motort, hogy optimálisan működjön, mielőtt őrült diétázásba, edzésbe és költekezésbe kezdenél! (Mitokondrium 1. cikk ITT)
Létezik a fő sejtmagi DNS-ünkön kívül is genetikai információt tartalmazó örökítőanyagunk, ez a mitokondriális DNS. Sejtenként akár több ezer is található belőle, amely anyai ágon öröklődik és leginkább az energiatermelésben szerepet játszó fehérjék kódját tartalmazza. Cirkuláris, körszerű szerkezetű, bakteriális eredetű, csakúgy, mint maga a mitokondrium. Ha nagy százalékban vannak mutáns, hibás funkciójú mitokondriumok a sejtben, az rontja az energiatermelés hatékonyságát és nagyon úgy fest, hogy a legtöbb modern kori betegség ide vezethető vissza. A téma egyik legnagyobb szakértője – Doug Wallace – szerint a civilizációs betegségek 80-85%-a visszavezethető a mitokondriális energiatermelés zavarára! Ebből következik, hogy csak 15-20% a genetikailag meghatározott hatás, a lényeg az epigenetika, életmód, mit teszel nap, mint nap! Gondolj csak bele, ha egy sejt, szerv nem termel elég energiát, akkor jól fog működni?
A heteroplazmitás értéke megadja, hogy mennyi a mutálódott, funkcióképtelen mitokondriális DNS. A mitokondriális DNS felelős az elektrontranszport lánc (energiatermelő folyamat a mitokondriumban) fehérjék kódolásáért. Az mtDNS 10-20-szor sűrűbben osztódik, mint a sejtmagi DNS, éppen ezért sokkal nagyobb az esély (100-1000-szeres) egy mutáció kialakulására. Ha nő a heteroplazmitás aránya, akkor hibás szerkezetű, funkcióképtelen fehérjék lesznek a mitkondriumban, romlik az energiatermelés hatékonysága a sejtekben. Ha ez huzamosabb ideig fennáll, akkor gyorsabban fogynak az őssejtjeid, gyorsabban öregszel, gyakorlatilag veszítesz a földi pályán rendelkezésedre álló időből. Az mtDNS károsodás nem meglepő módon zavart okoz a mtDNS és a sejtmagi DNS kommunikációja között. A heteroplazmitás értéke erről is árulkodik. Minél nagyobb %-ú a heteroplazmitás, annál fáradékonyabb, betegebb leszel és annál rövidebb életre számíthatsz.
Sejtosztódás, sejtciklus –> cirkadián ritmus –> aminek a fény a legfontosabb szabályozója!
A heteroplazmitás minden évtizedben kb. 10%-kal nő, ez normális, a természetes öregedés velejárója, de a modern környezet (kék fény, elektroszmog, túl sok deutérium a sejtekben) felgyorsítja ezt a folyamatot. Fiatalon még szinte mindenkinél atomerőműszerűen működnek a sejtek, alacsony a heteroplazmitás, ezért ilyenkor még többet lehet „csalni” az életmódban azonnali komoly következmények nélkül, de ez nem mehet bármeddig. Mára viszont ismerjük ezeket a folyamatokat és lehet lépéseket tenni a megelőzés érdekében!
A heteroplazmitás mérésére jelenleg nincs egyértelmű klinikai vizsgálat. Elméletben meg kellene nézni mennyi vizet és szén-dioxidot termel a mitokondrium, mérni a sejttérfogatot és a redox potenciál változását, a biofoton kibocsátást, a Wartburg anyagcsere mértékét, az AMPk fokozódását, kalcium kiáramlást. Ezek mind árulkodnak a heteroplazmitás helyzetéről. Az elfajult, gyorsan osztódó sejteknek nagyobb a térfogata, nagyobb a biofoton kibocsátása, depolarizáltak (alacsony EZ víz réteg), míg a normál sejteknek kisebb a térfogata és „fény eresztése”, nagyobb a negatív töltése és az EZ rétege.
A környezet kontrollálja a heteroplazmitást a mitokondriumokban, nem a kaja! Az űrbe felküldött asztronauták hiába ettek rendesen és hiába edzettek, mégis lettek bajaik. Érted? Nem a kaja és az edzés a legfontosabb, a sejtek a természetes földi környezetben, természetes fényviszonyok között érzik jól magukat! A megfelelő cirkadián ritmussal, kék fény csökkentéssel lehet a legtöbbet nyerni a heteroplazmitás növekedés megelőzése szempontjából.
Gyakorlati következmények: Egyéntől függően a heteroplazmitás széles skálán mozoghat, így az is, kinek-milyen az energiatermelő státusza. Ki-mennyire tolerálja jól az egyes ételféleségeket. Az ételekből származó elektronok információt hordoznak a növekedési helyükről, évszakról, más-más szabadgyök jelzést és változási programokat váltanak ki a mitokondriumokban. Vajon lehetne télen banánt vagy cukros sütit enni Magyarországon a természetben, amikor kevés a napfény? A még viszonylag egészséges emberek, sportolók (sok mitokondrium) ehetnek szinte bármikor, bármit. Egy darabig. Más esetben előfordulhat, hogy akinek magas a heteroplazmitás értéke, kevés jól működő mitokondriuma van, annál nehezen megy eleinte a zsírégetés vagy a ketogén diéta, mert a zsír elégetéséhez a mitokondriumokra van szükség. Náluk a szervezet a nagymértékben használja a primitívebb glikolízist, cukorégetést, ami a mitokondriumon kívül a sejtplazmában zajlik. Ismerős a helyzet? Amikor valaki próbálkozik a magas zsír, alacsony szénhidráttartalmú étrenddel, de folyamatos szénhidrát sóvárgásai vannak. Ilyenkor nem feltétlenül az akaraterővel van baj, hanem a motorral és persze lassú alkalmazkodási folyamat is zajlik a háttérben. Helyreállítás: cirkadián ritmus helyreállítása, kék-fény blokkolás, leptin diéta, türelem. És a heteroplazmitás is “csak” egy nézőpont, vannak még más befolyásoló tényezők is…
Ha szeretnéd megérteni a táplálkozás során zajló és az öregedési folyamatokat, akkor a valóság iszonyúan bonyolult, sok apró részlet számít és a magyarázatok a kvantum-biológia szintjén találhatóak. Fogadd szkeptikusan a biokémia, vallási, üzleti szinten (vagy azon sem) gondolkodó “kaja guruk” túlságosan leegyszerűsített tanácsait! Lehet azonban egyszerűen is felfogni a táplálkozást, ehhez kérdezz meg egy vadon élő oroszlánt vagy vízilovat!;)
Készítettem egy Videoblogot is a heteroplazmitásról
Ha tetszett a cikk, köszönöm, ha megosztod az ismerőseiddel!
További fontos részletek olvashatók az új Napfény Diéta könyvben!
Annyira egyszerű és magától értetődő, hogy sokan elfelejtik ezt az alapvető, természetes mozgásformát. Az ember egyetlen közlekedési eszköze több százezer évig a saját két lába volt. Napi több órát is eltölthettünk alacsony tempójú sétával, ehhez tökéletesen alkalmazkodott az izomzatunk. Ehhez képest hol vagyunk most?
Lehet a következő néhány egyszerű gyakorlattal is kezdeni: guggolj napközben minél többet, lógj egy nyújtón vagy faágon minden nap. Végezz rendszeresen mindent átmozgató, változatos mozgásformákat, mobilizációs gyakorlatokat. Ismerd meg a szivacshengerezés, izompólya-fellazítás módszereit.
Ezzel nem a testépítő szintű izomzatra gondolok, hanem egy kiegyensúlyozott, funkcionális erőre, erős törzsizmokra. Őseink kézzel készítették az eszközeiket, olykor nehéz köveket kellett emelniük és cipelniük. A vadászathoz sem árthatott egy kis muszkli. Egy kiegyensúlyozott izomzat megvédhet egy váratlan balesetnél, hirtelen mozdulatnál. Mondjuk a buszon állva, hirtelen fékezéskor nem szállsz arrébb 3 métert és nem döntöd fel dominószerűen a többieket, hanem csak erősen megfeszíted az izmaid és egyhelyben maradsz.
A felnőttekben valamiért kialakult az a nézet, hogy játszani csak a gyerekek szoktak. Ám elég csak megnézni egy öregfiúk focimeccset vagy baráti bowlingozást, kártyapartit, egyből kiderül a felnőttek is szeretnek játszani. Erre aztán számtalan lehetőség adódik, kinek melyik tevékenység szimpatikusabb. Szerintem fára mászni sem ciki felnőttként. A lényeg, hogy a rendszeres játék is legyen része az életednek. A jó hír az, hogy így élvezetes formában fejlesztheted az ügyességed, szellemi kapacitásodat is.
Vajon, ha kint élnénk a szavannán, nem fordulna elő néhanapján, hogy az életünkért küzdve menekülni kell egy vérszomjas ragadozó elől? Őseink életében biztos volt már ilyen szituáció, tehát az izomzatunk erre is ki van képezve, csak le kell porolni a futóműveket és használni. Jöjjön ismét egy buszos hasonlat: jó látni, amikor még a leglustább, leginaktívabb emberek is Usain Boltot megszégyenítő sebességre tudnak kapcsolni, amikor érkezik a busz és még arrébb van a buszmegálló…
Ennyi mozgás után, na meg a mai modern élet állandó stresszhatásai miatt, tudatosan kell beiktatni időnként egy kis lazítást, különben hamar betáblázzuk magunkat, bedarál a mókuskerék vagy találunk valami kevésbé fontos elintézni valót. A túl sok edzés, a munkahelyi, iskolai, érzelmi stressz, éjszakázás, egészségtelen életmód következtében fellépő gyulladás mind-mind ugyanazon a nyelven kommunikál, többek között fokozza a kortizol hormon szintjét. A kortizol bizonyos helyzetekben hasznos (pl. nélküle nem tudnánk reggel felkelni), de ha folyamatosan pörgetjük magunkat, kimeríthetjük a szervezetünket.
Manapság az egyik legnagyobb ártalom a belső órára és a mitokondriumokra nézve a mesterséges világítás, kék-fények, krónikus napfényhiány. A természetes napfényhez alkalmazkodtunk és kész. Lehet vitatkozni a természettel, de nem érdemes. Erről részletesen írok a 
Új cikksorozatot indítok a mitokondriumok működéséről! A mitokondriumok nélkül nem érthető meg az emberi anyagcsere, így a táplálkozás és a vitaminok szerepe, betegségek, az egészség stb. Az ember nem egy egyszerű gép, amibe csak bele kell dobálni megfelelő arányban a szénhidrátot, zsírt, fehérjét, némi vitamint és ásványi anyagot és akkor minden rendben lesz vele. Ennél sokkal bonyolultabb. A mitokondriumok eddig is ottvoltak egy valamirevaló biológia könyvben, mint fontos sejtszervecskék, de szerintem nem hangsúlyozták ki őket eléggé és nem pontos a leírásuk. Talán azért, mert korábban még nem tartott ott a tudomány, ahol most. Rengeteg érdekesség derült ki róluk az utóbbi években.
Bevallom nem erre készültem, de az élet úgy hozta, hogy jelenleg sofőrként dolgozom. Kisbuszt vezetek, vendégeket viszek a szállodák és a sportcentrum között, ételt-italt, benzint, szörfdeszkákat, szemetet szállítok… Tapasztalom is minden jó és rossz oldalát. Az embert nem arra találták ki, hogy egész nap a kocsiban üljön és 10 cm amplitúdójú mozgásokat végezzen, lecsatlakozva a földről, szélvédő és napszemüveg mögé bújva. Szóval nem éppen a legegészségesebb szakma. 1-1 napot túl lehet élni, de hosszútávon megfizeted az árát, ha nem figyelsz oda. Ebben a cikkben annak járok utána, milyen mellékhatásai vannak és hogyan lehet kompenzálni.
A fenti magyar közmondást szeretném kiegészíteni, ugyanis az utóbbi években rohamosan terjednek az okostelefonok, tabletek, számítógépek, stb. és szintén az utóbbi években nagyon magas szintre jutott az ember biológiájának megértése, ami alapján egyáltalán nem ártatlanok ezek a modern technikai kütyük.
A modern fény-biológia talán John Ott-tal kezdődött, nem egy tudóssal, hanem egy „kívülálló” time-lapse fotóssal! Munkái során a növények növekedését, virágzását, életfolyamatait fotózta. Egy-egy time-lapse felvétel sorozat hetekig-hónapokig-évekig is eltarthat. Közben volt ideje gondolkozni és sokat kísérletezett a fényviszonyok manipulálásával. Azt tapasztalta, hogy nagyon nem mindegy, milyen megvilágítást kapnak a növények, teljes napfényt vagy valamilyen szűrőn keresztül csak egy részleges spektrumot. Innentől kezdve nem volt nehéz rájönnie, hogy az állatok és az ember anyagcseréjét is befolyásolni lehet a fényviszonyok megválasztásával. Sokat elárul a könyvének (Health and light) hátlapján található mondat: „ A jófajta fény éveket adhat az életedhez, a rossz megbetegíthet, sőt akár meg is ölhet.”
A Nap nemcsak egy égitest a sok közül, hanem alapvető létfeltétel a földi élet számára. A modern világgal tulajdonképpen elrejtettük az egyedi összetételű, ritmusú napfényt magunk elől és mindenféle mesterséges, hiányos spektrumú fényeket, képernyőket bámulunk helyette, nem megfelelő időpontokban. Gondolod, hogy nincs jelentősége ennek a biológiára nézve?
Fényelnyelési maximumok a különböző aromás aminosavaknál
