Kés, villa, olló (és teló) nem gyerek kezébe való

A fenti magyar közmondást szeretném kiegészíteni, ugyanis az utóbbi években rohamosan terjednek az okostelefonok, tabletek, számítógépek, stb. és szintén az utóbbi években nagyon magas szintre jutott az ember biológiájának megértése, ami alapján egyáltalán nem ártatlanok ezek a modern technikai kütyük.

Bezzeg a mi időnkben… szokták mondani. Bezzeg a mi időnkben okostelefon és internet nélkül nőttünk fel. Hogy éltük ezt túl?

Rengeteget játszottunk kint a szabadban, reggel korábban mentünk az iskolába, hogy focizhassunk, kézilabdázhassunk, akár a hóban is. Az órák utolsó perceiben már fél lábbal kint voltunk az udvaron, a csengőszóra sprintelve rohantunk ki focizni, tengózni, a matchbox autóinkkal versenyezni, fára mászni és úgy kellett minket bezavarni a következő órára. Chatelés helyett beszélgettünk, játszottunk, időnként verekedtünk…

Napközben épp eléggé lefárasztottuk magunkat, hogy este korán menjünk aludni. Azóta jött egy újabb generáció és velük együtt az internetes technológiai forradalom. Ma már szinte minden gyerek kezében ottvan az okostelefon vagy tablet és jelentős időt töltenek a képernyőbámulással.

Hogy ez jó-e nekik vagy sem, az majd 50 év múlva kiderül. Azért írom ezt a cikket, mert ha valaki alaposan beleássa magát a modern biológiába, akkor úgy néz ki komoly veszélynek vannak kitéve hosszútávon a fiatalok (és persze a felnőttek is).

A főbb vádpontok:

  • A kék fény által megzavart cirkadián ritmus, hormonrendszer, hangulat, viselkedés, alvás.
  • A túl sok elektroszmog, mikrohullámú vezeték nélküli kommunikáció és a beltéri élet elrontja a megfelelő D-vitamin szint kialakulását, ami számtalan betegség melegágya.
  • Nem kapnak elég napfényt, ami alapvető fontosságú lenne minden ember számára, helyette egy mesterséges, hiányos és aránytalan frekvenciájú „Napot” néznek.
  • Az elektroszmog bezavar a mitokondriumok működésébe, nő a heteroplazmitás (mutáns, funkcióképtelen fehérjék az energiatermelésben), gyorsabb öregedés, civilizációs betegségek.
  • Romlik a szem funkciója (kamera és belső óra is!).
  • Romlik a testtartás miközben a képernyőt bámulva lóg a fejük, hajlított kézzel huzamosabb ideig nyomkodják az eszközt.
  • A mozgáshiány is egy komoly faktor, amíg a képernyőt bámulják, biztos nem fognak a koruknak megfelelő mennyiségben mozogni.
  • Az emberek közötti hagyományos kommunikáció, aminek több csatornája van, a szavakon túl a testbeszéd stb. átvált chatelésbe, smileyzásba, puszcsi-lávcsiba.
  • Félig-meddig egy virtuális világban élnek, lemaradnak a természetes valóságról.

Ezek az állítások mind alátámaszthatók modern szemléletű biofizikával, kvantumbiológiával. Megvannak a pontos anatómiai útvonalak, hogyan tudnak beavatkozni a mesterséges fények, elektromágneses hullámok a biológiába. Aki nem hiszi, járjon utána! Olvass Jack Kruse-t vagy hasonló témában írtam A paleón túl könyvemet, valamint a Napfény diéta című könyv részletesen leírja a fény alapú biológiát.

Függők lettünk a technológiától, ez nem kérdés. Ennek persze számtalan előnye is van, pl. a gyors kommunikációban, információszerzésben, ötletek megvalósításában, a tanulásban is talán hatékonyabb módszereket lehet vele kifejleszteni, sokféle munkafolyamat helyettesíthető a számítógépekkel stb. Lehet, csak én vagyok túl maradi és a következő generációknak lételemük lesz így is-úgyis a digitális világ.

Nem célom valamiféle technológia ellenes ősember forradalmat kirobbantani, az emberiségnek a fejlődését szolgálhatják az elektromos kütyük, ha ésszel használjuk. Inkább arra szeretném felhívni a figyelmet az elmúlt években felhalmozott tudásom alapján, hogy milyen hátulütői vannak, hogyan lehetne minimalizálni a káros hatásait, hogyan lehet okosan együttélni vele.

Tippek:

  • Csökkenteni a technológia használatot és nem elfelejteni honnan jöttünk. A természetből. Egy bizonyos kor előtt szerintem teljesen fölösleges lenne a kezükbe adni, inkább tanulják meg az alapvető emberi készségeket. A technológia használata egy stabil alapra épülő plusz eszköz lehet később.
  • A kütyüket inkább napközben használni, reggel és este komolyan beavatkozik a cirkadián ritmusba. Reggel napfény kell nekünk, hogy beinduljon rendesen a hormonháztartás, este naplemente után pedig sötét kell, zéró kék fénnyel.
  • Naplemente utáni gépezésnél hasznos lehet a kék fény védő szemüvegek, kék fény blokkoló szoftverek használata. Ez egy lépés a jó irányba, de ez sem nyújt 100%-os védelmet.
  • A napközbeni mesterséges világítótesteket is jó lenne lecserélni teljes spektrumú izzókra vagy mégjobb lenne nyitott ablaknál, természetes napfénynél tanulni, dolgozni, élni.
  • Egyenek rendszeresen halat, tengeri herkentyűket. A DHA omega-3 zsírsav az egyik legfontosabb molekula az agy, szem, idegrendszer működésében és a mesterséges kék fény ezt teszi tönkre szép lassan.
  • Rendszeresen, minden nap legyen valamilyen szabadtéri program. Időnként néhány teljesen nomád nap, elektronika nélkül, túrázás, sátrazás, vizitúra stb.
  • Mozgás, mozgás, mozgás: a gyerekeknek nagy mennyiségű és változatos, játékos mozgásra van szükségük, hogy kialakuljon a megfelelő izomzat, mozgáskoordináció. A legjobb ez is kint a szabadban végezni, télen-nyáron.

Könyvajánló cikkem: John Ott úttörő megfigyelései a napfény és mesterséges fények biológiai hatásairól…

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .