Kategória: egészség

Posted on by

10 vadászó-gyűjtögető SuperFood

Korábban írtam róla, hogy nálam melyik a 3 legjobb superfood kategória ITT! A dobogósokat ezúttal nem részletezném, nézzük inkább a többit! A fő szempontok a tápanyagsűrűség, biológiai hasznosulás és szükségesség, mitokondriumok működése, evolúciós örökségünk. Hozzátenném, hogy ez egy „elit klub”, ahova bekerülni is dicsőség. Ha valamelyik nincs az első három között, attól még ugyanúgy ajánlott a rendszeres fogyasztása! És a 10-es listán kívül is vannak még természetesen értelmes ennivalók…

Általánosságban érdemes mindig törekedni a legjobb minőségű alapanyagokra. Részesítsd előnyben a friss, háztáji, természetes táplálékukon nevelkedett állatoktól származó, minimális adalékanyag tartalmú ételeket, helyi és szezonális növényeket. Ha ezt nem sikerül megoldani, akkor se fájjon a fejed, még mindig jobb egy átlagos bolti husi, mint egy hasznos tápanyagokban szegény, vacak alkotókban gazdag párizsis, margarinos szendvics…

  1. Tengeri ételek –>
  2. Máj és más belsőségek –>
  3. Csontleves, húsleves, kocsonya –>


4. Vörös húsok

Sokak kedvence egy szaftos, belül nyers marhahús steak. Sütve, levesként, pörköltként sem kell bemutatni a vörös húsokat… Ha tudsz szerezni legeltetett marhát, szürkemarhát, vízibivalyt, bárányt, kecskét, mégjobban jársz.

A vörös húsokban is találhatunk omega-3 zsírsavakat, továbbá kiváló B12 és más B-vitaminok, vas, cink, szelén források.

Ebbe a kategóriába sorolnám még a vadhúsokat (őz, szarvas, vaddisznó…), melyekből szuper pörkölteket, ragukat lehet készíteni. A vadak nagy előnye, hogy természetesen jó az omega-6:omega-3 zsírsav arányuk.

A jó öreg sertésről se feledkezzünk meg, mint viszonylag olcsó, könnyen elérhető vörös hús forrásról. A disznónál is az a helyzet, hogy számít, mit evett az állat, ez alapján sajnos vannak nagy disznóságok az ipari állattenyésztésben… De még mindig jobb választás, mint egy finomított, feldolgozott műkaja!

5. Tojás

Akár negyedik helyezett is lehetne, nagyon szoros a verseny :), de a lényeg, hogy ittvan a legjobbak között sokunk kedvenc reggeliző alapanyaga!

A tojás tulajdonképpen egyetlen nagy sejt. Fehérjékből, zsírokból és a hozzátartozó tartalék tápanyagokból, védőrétegekből tevődik össze. Egy komplett élelmiszer. Megtalálhatóak benne a teljes értékű, jól felszívódó fehérjék és fontos zsírsavak (omega-3 is!). Ottvannak benne a zsírban oldódó vitaminok, köztük az A-vitamin, mely fontos a szem egészségéért, na és a lutein, zeaxantin, mint fontos „szem antioxidánsok”.

Fogyasztható nyersen is, rántotta, főtt tojás, tükörtojás formájában, ki-hogyan szereti…

6. Nyers húsok (zöldségek, gyümölcsök)

A cápa vagy egy szárazföldi ragadozó nem sokat vacakol a sütéssel, főzéssel. Ők megeszik a táplálékukat szőröstül-bőröstül, nyersen. Az ember ugyanígy képes nyers húsok fogyasztására csak ez nem túl divatos a modern társadalmakban.

A nyers ételek feldolgozása, hőkezelése során átalakul a természetes L-aminosavak egy része D-aminosavakká. Mivel mi is az L-aminosavakat építjük be, ezért a D változat inkább csak fölöslegesen terheli a szervezetünket. Szerintem a nyers növényevő diéta egyik előnye (a nem túl sok közül…), hogy kevés D-aminosavat és inkább csak L változatot visznek be, igaz hiányos aminosavprofillal az állati eredetű ételek hiányában. Továbbá a nyers zöldségekben, gyümölcsökben is rengeteg strukturált víz (erről bővebben ITT) található, csakúgy, mint a nyers húsokban.

Fontos szempontnak tartom a minél kisebb mértékű hőkezelést. Ez egyfajta mérlegelést jelent, a fertőzésekkel szembeni biztonságosság és magasabb tápérték skáláján. A sütés, főzés során többféle ártalmas vegyület keletkezhet: AGE, HCA (heterociklusos aminok), PAH (policiklusos aromás szénhidrogének), akrilamid, melyek gyorsítják az öregedést, rákkeltőek lehetnek, elősegíthetik egyes autoimmun és vese betegségek kialakulását az oxidatív és karbonil stressz révén. Ha valaki jól méregtelenít, akkor kevésbé kell ezektől félni…

Hőkezeléskor az ételeink veszítenek a strukturált víz, ásványi anyag és vitamintartalmukból. Ugyanakkor a fertőző mikróbák elpusztítását a hőkezeléssel tudjuk a legjobban kivitelezni, szóval ezek a tényezők minden esetben egyedi elbírálásra ösztönöznek.

Alapvetően a zöldségeket, gyümölcsöket nem tartom nélkülözhetetlen élelmiszereknek az ember táplálkozásában. A természeti népek is az állati eredetű alapanyagokat preferálják. Helyi, szezonális, ehető növények kiegészítésként beleférnek.

Ami általában kerülendő nyersen: sertés, vaddisznóhús, baromfihús a fertőzés veszély miatt. Biztonsággal fogyasztható általában a marhahús, bárányhús, kecskehús vagy a friss halak, egyes tengeri herkentyűk.

Ettél már tatárbifszteket, nyers marhahússal, tojással?

7. Szalonna és az állati zsírok

Nagyszüleink energiabombája, amitől egész nap ment a meló a mezőkön… Egységnyi (1 mol) zsírsav 3-4-szer annyi ATP-t tud előállítani a mitokondriumokban, mint a glükóz. Továbbá a zsírok kb. kétszer annyi deutériumcsökkentett anyagcserevizet tudnak előállítani, mint a cukrok. Hol találhatóak a zsírban oldódó vitaminok (D, E, K, A)? A zsírokban! Miért ne használnánk ki ennek az előnyeit?

Aki sokáig volt szénhidrátdús, alacsony zsírtartalmú étrenden, annak időbe telhet, míg adaptálódik az enzimkészlete a zsírlebontáshoz, több zsír fogyasztásához. A megfelelő zsírhasznosításhoz továbbá optimálisan működő mitokondriumok (fénykörnyezet, cirkadián ritmus) is fontosak, hogy a mitokondriumok oszcillációja, geometriája rendben legyen (Jack Kruse, Douglas Wallace).

Kolozsvári szalonna, zsírszalonna, tokaszalonna, csécsi szalonna, bacon… Nyersen vagy sütve… Tepertő…

Sütéshez pedig ajánlott a disznózsír, kacsazsír, libazsír, marhafaggyú, vaddisznózsír, vaj, ghí…

8. Kolbász, érlelt sonkák, disznósajt

Amelett, hogy szuper a fehérjeösszetételük, állati zsírokban gazdagok, rendelkeznek a vörös húsok fenti előnyeivel. Egy disznósajt esetén pedig extra kollagénhez is jutunk.  Tudtad, hogy az érlelt sonkák is jófajta K2 vitamin források?

Ebben a kategóriában nagyon számít a minőség és címkeolvasás!

9. Gombák

A gomba egy ősi táplálék, tele hasznos B-vitaminokkal és ásványi anyagokkal (szelén, kálium, réz). Némi D-vitamin is található bennük, de ezt inkább a napozással gyűjtsd be! Természetesen figyelj oda nagyon, milyen gombát választasz, sok mérgező faj is létezik! A mérges gomba nem játék, egyszer sem lehet hibázni! A gombákról (is) írtunk bővebben a Vad Paleo könyvben.

10. Tengeri moszatok, hínárok

Ha természetes jódpótlásról van szó, akkor a tengeri állatok után a legjobbak a különböző moszatok, hínárok. A sok tengeri étel és sushi evő japánok nem igazán jódhiányosak… Rendszeresen eszik a halakat és ezt sokszor betekerik egy jó kis algalapba…

Jó étvágyat!

Fontos a kaja, de nem a legfontosabb. Hogy miért, arról írtam ITT, beszéltem ITT és ITT. Részletesebben pedig a könyveimből értheted meg a tudományos összefüggéseket. Nagy elhanyagolás lenne a mitokondriumok működését, a napfény szerepét, valamint az evolúciót (nem pár ezer vagy százezer évre visszamenőleg, hanem a Föld első élőlényeitől kezdve!) kihagyni az étrenden való elmélkedésben.

Továbbá, ideje lenne a biokémia szintű (vagy még eddig sem eljutó) gondolkodásról továbblépni a kvantumbiológia felé. Ezek nélkül sajnos maradnak a különböző félrevezető táplálkozásvallási dogmák és a megfélemlítésen alapuló propaganda ajánlások…

A táplálkozás szerepe biológiai szempontból egyrészt az, hogy bevigyük a szükséges építőkockákat (aminosavak, vitaminok, ásványi anyagok, zsírok, víz). Másrészt, hogy meghajtsuk a mitokondrium ATP-áz enzimjét (energia és vízgyártás) az ételekben lévő elektronokkal, protonokkal. Mindezt úgy, hogy lehetőleg mellékhatásmentes szabadgyökjelzést is közvetítsenek a szervezetünk számára, optimális legyen a deutériumbevitel is.
Tudunk a mitokondriumon kívül, oxigén nélkül (glikolízis, kreatin rendszer) is ATP-t gyártani (gyorsan, de rossz hatásfokkal), ám ezeket hagyjuk meg inkább a teljesítménysportra vagy az anaerob élőlényeknek, daganatos sejteknek, vörösvértesteknek (nekik nincs mitokondriumuk). A fejlettebb létformák, azért használják a mitokondriumokat, mert sokkal hatékonyabb energiatermelést tesznek lehetővé az alapvető életfunkciókhoz, érdemes ezt kihasználni.

Válassz okosan!

További étkezési és egészségtippek az ingyenes, 9 szokás e-könyvben!

Bővebben a táplálkozásról, mitokondriumokról, evolúciós szemléletről, receptekkel a könyveimben!

Share
Posted on by

A trójai faló és a mesterséges fények

A modern mesterséges fények olyanok, mint a trójai faló

Első blikkre sok előnyük van: meghosszabbítják a nappalokat, energiatakarékosak, olcsó őket előállítani, hosszú élettartamúak. A biológiai hatásaikat nézve azonban igencsak ártalmasak…

Az egyik gond, hogy a természetes lehetőségeken felül, akár este napnyugta után is kapunk belőlük vagy kora reggel, napkelte előtt. Ez bezavar a cirkadián ritmusunk normál működésébe.

A másik gond, hogy a mesterséges eszközök spektruma hiányos és kiegyensúlyozatlan a napfényhez képest. Nincs bennük az infravörös (IR) és ultraviola (UV) tartomány (tisztelet a kivételnek…) energiatakarékossági okokból és sokszor aránytalanul sok kék fényt tartalmaznak.

Továbbá állandóan ugyanazt a spektrumot sugározza nekünk egy mesterséges világítótest. Persze egy kütyü képernyő változik, ahogy videót nézünk, vagy a változtatjuk a tartalmat. De az 1000%, hogy nem olyan ritmusban és arányokban váltakozik, ahogy a napfény. A napfény programjának reggeltől-estig, évszakok szerint fontos biológiai jelentősége van.

Káros-e az UV?

Az UV-tól mindenki retteg (lásd. mint a koleszterin esete), az IR-ről pedig azt hiszik, csak fölösleges hőveszteség lenne az izzóban, pedig pontosan az a helyzet, hogy mindkettő baromi fontos az életfolyamatokhoz.

Mindegyik UV tud káros lenni, ha azt izoláltan sugározzák az emberre nagy dózisban, de a napfényben ezek tökéletesen ki vannak egyensúlyozva a többi frekvenciával és optimális dózisban érkeznek hozzánk a Napból. Az atmoszféra megfogja a Napból érkező UV kb. 77%-át.

Az UV-C (100-280 nm) nem jut el a földfelszínre, kiszűri az atmoszféra és az ózonréteg. Ebben a formában ez káros lenne az embernek, a baciknak és a vírusoknak, ezért fertőtlenítésre is használják. Igencsak érdekes, hogy pl. az élő szervezetekben előforduló, rendezett szerekezetű un. EZ (exclusion zone) vízrétegnek 270 nm-nél van elnyelése (Gerald Pollack könyve vagy A paleón túl) vagy néhány biomolekulánknak (pl. triptofán, tirozin, fenil-alanin, hisztidin, stb.) is elnyelési maximuma van az UV-C tartományban… Tehát használjuk az UV-C-t a szervezeten belül. Ezt a megfelelő biomolekulák transzformálják át, megfelelő mennyiségben. Erről még írok egyszer bővebben…

Az UV-B (280-315nm)  nagy részét szintén elnyeli az ózonréteg – és gyárt is egy kis oxigént közben –, de ami átjut az nagyon fontos a D-vitamin termelésben.
Az UV-A-nak (315-400nm) pedig a melatonin és a dopamin termelésben van fontos szerepe. Az UV-A fény melatonint és dopamint gyárt a retinán az aromás aminosavakból, melyek beszabályozzák a szem megfelelő geometriáját és elősegítik a fotoreceptorok regenerációját, hogy megfelelően fusson a cirkadián ritmus.

A közeli IR-t nem érzékeljük hőként, de sok tanulmány írta már le a pozitív hatását (LLLT, fotobiomodulációs terápia) és sajnos kimarad a legtöbb mesterséges fényből.

Van még egy csavar az IR és UV történetben… Sok modern ablaküveget úgy terveznek, hogy blokkolja az infravöröset, hogy ezáltal jobban szigeteljen belülről, tehát ilyenkor is kevesebb rész jut be a napfényből. UV szempontból, a normál ablaküveg általában átengedi a 350 nm fölötti tartományt és megfogja a 300 nm alatti 90%-át.

Az egyik nagy probléma a túl sok kék fényt használó világításokban (pl. LED), hogy a kék nincs kiegyensúlyozva a többi hullámhosszal, ahogy a napfényben. A hiányzó IR tartomány lenne felelős pl. a regenerálódásért, amit a kék fény stimulál. Ez naplemente után különösen káros.

Kék fény

A kék fényről írtam pár cikket korábban ITT. Röviden, arról is vannak már kutatások, hogy a kék fény beavatkozik a dopamin szintekbe (hangulat, viselkedés, döntések).

Ezenkívül az idegrendszer kulcsmolekuláját, a DHA omega-3 zsírsavat is roncsolja szép lassan (ezért érdemes tengeri ételeket fogyasztani).

Továbbá a melanopszin kék fény detektorainkat is megzavarja, roncsolja az A-vitaminnal való kapcsolatukat a túl sok, rossz időben érkező mesterséges kék fény.

Következtetések

A fény hatásai általában nemlineárisak, eléggé bonyolult fizika van mögötte. Ajánlom, legalább EZT a linket. Aki túl lineárisan gondolkodik róluk (pl. UV=káros, kék fény=káros, napfény=bőrrák stb.), annak érdemes tágítania a tudását a témában, hogy fény derüljön ezekre az apró nüanszokra…

A fentiekből következik, hogy a nappali számítógépes munkavégzés, folyamatos telefonnyomkodás, nappali benti világítás sem éppen egészségbarát szokások, de az éjszakai, napnyugta utáni, napkelte előtti használatuk szerintem kimondottan ártalmas.

Kevesebb mesterséges fényt, több napfényt!

Ha szeretnél többet tudni a napfény és a mesterséges fények biológiai hatásairól, olvasd el a Napfény Diéta könyvem!

Ha szeretnél egy rövidebb, gyakorlatiasabb útmutatót, mit lehet tenni a sok mesterséges fény ellensúlyozására, ajánlom az új Irodai Egyensúly Program E-könyvem!

Share
Posted on by

Méregtelenítés és a redox potenciál

Divatos jelenség manapság a méregtelenítés, amire jó sok pénzt lehet elkölteni és a másik oldalon beszedni az emberek tudományos felkészületlenségére alapozva. Méregtelenítés létezik, de nem egészen olyan formában, mint ahogy a különböző csodaszerek, kúrák ígérik.

A méregtelenítést másképp úgy hívják, hogy jó alvás, egészséges máj, redox potenciál növelés, jeges fürdő, böjtölés (autofágia), megfelelő cirkadián ritmus, szezonális paleo táplálkozás (esetleg ketogén étrend), izzadás a szaunában vagy sport által.

A méregtelenítés akkor működik jól, ha előtte rendbe van hozva a redox potenciál. Mi az a redox potenciál? Röviden, a bennünk lévő elem (sejtmembránokban, sejtszervecskékben, sejtvízben) töltése, kapacitása. Mennyire vagyunk képesek a megfelelő biokémiai redox reakciókat (oxidáció, redukció) véghezvinni a szervezetedben. Kb. egyenesen arányos az egészség mértékével. Ennek a magas szinten tartása a kulcs az egészséges működésünkhöz.

Angolos szófordulattal élve: „redox before you detox!”. Például a penészgomba sok helyen ottvan a Földön, természetes jelenség, akkor okoz gondokat, ha alacsony a redox potenciál a rossz környezet miatt.

A glutation az egyik legfontosabb belső antioxidánsunk, kiemelten fontos szerepe van a gyulladáscsökkentésben, a káros oxidatív folyamatok kivédésében, és a méregtelenítésben. A glutation regenerálás a kulcstényező a redox potenciál, a kémiailag redukáltabb állapot megőrzésében. Az oxidáltabb állapot csökkenést jelent a cisztein/cisztin, GSG/GSSG (redukált/oxidált glutation) és a NAD(P)H/NAD(P)+ arányokban. A glutation optimális működését is leginkább a megfelelő alvással tudjuk elérni, továbbá a kén tartalmú aminosavakban és szelénben gazdag élelmiszerek fogyasztásával.

A cisztein egy szemi-esszenciális aminosav – tehát csak bizonyos körülmények között nélkülözhetetlen -, elő tudjuk állítani, de csak akkor, ha van a táplálékban elég metionin, a másik kéntartalmú aminosav. Amit tehetünk, hogy megőrizzük a cisztein készletet, odafigyelünk a rendszeres, kéntartalmú aminosavakban dús ételek (húsok, tojás, fokhagyma, brokkoli, kelbimbó) fogyasztására.

A szelén részt vesz a glutation-peroxidáz enzim szintézisében, ezért ez is egy fontos méregtelenítést segítő mikrotápanyag (tengeri ételek). Emellett a B vitaminoknak is fontos szerepe van a máj méregtelenítési folyamataiban (belsőségek, tengeri ételek, húsok).

A máj a legfőbb méregtelenítő szerv, mely tökéletesen tudja a dolgát, ha odafigyelünk az ember biológiájához méltó életmódra. A mérgeket átalakítja és továbbküldi a kiválasztószervekhez. Itt természetesen hétköznapi, ésszerű mennyiségű dózisokra, környezeti toxinokra gondolok, nem egy vödörnyi ciánra. Nem véletlenül léteznek a toxikológiában pl. az LD50 értékek. Ami halálos méreg és az életfunkciókkal kis mennyiségben is összeegyeztethetetlen, az továbbra is halálos méreg marad, lehet valakinek bármekkora redox potenciálja.

A méregtelenítés folyamatosan zajlik bennünk, akár tetszik-akár nem, a kérdés az, hogy milyen hatékonysággal?

Aki egészséges és odafigyel az életmódjára, annak nincs szüksége külön méregtelenítésre. Aki pedig méregtelenítésen gondolkodik, annak előbb az fenti praktikákkal kellene kezdenie, hogy megszerelje a méregtelenítő rendszerét…

További tudnivalók a méregtelenítésről és a redox potenciálról a könyveimben!

Megjelent az új könyvem, ahol bővebben olvashatsz a méregtelenítésről is!

Share
Posted on by

3 igazán szuper Superfood

Divatos manapság a „superfood” kifejezés, ami általában mikrotápanyagokban gazdag, természetes élelmiszereket jelöli és ezt igyekeznek sokmindenre rábiggyeszteni. Ebben a cikkben bemutatok 3 egyszerű és nagyszerű természetes szuperélelmiszert!

I. Tengeri ételek

Evolúciós és kvantumbiológiai szempontból, semmi sem üti a tengeri ételeket az ember táplálkozásában. A mai agyméretünk nem jöhetett volna létre anélkül, hogy az őseink az evolúció során huzamosabb ideig ne fogyasztottak volna halakat, kagylókat, rákokat és más tengeri herkenytűket.

Ezek az élelmiszerek tartalmazzák a legnagyobb mennyiségben a fontos agy építőelemeket, a DHA omega-3 zsírsavat és a jódot, ráadásul mindezt egy csomagolásban, a legjobban felszívódó formában.

A DHA a magasabbrendű élet kialakulásának egyik legfontosabb molekulája, nélküle az emberek nem juthattak volna a mai fejlettségi szintjükre. 600 millió éve változatlan formában létezik a természetben.

A DHA képes a fényt (fotonokat) befogni és elektromos egyenáramra (elektronok) fordítani és visszafelé is, az agyban, az érzékszerveinkben, valamint az idegrendszerünkben (Crawford, 2013).

A jód, jodid ion formájában nagyszerű antioxidáns az agyban és a szinapszisokban. Többek között a jód különféle formái védik az oxidációtól az arachidonsav (AA) és a DHA kettős kötéseit.

Ha megnézzük a jódot és a fluort a periódusos rendszerben, akkor látszik, hogy mindkettőnek hét vegyértékelektronja van (az atomok külső elektronhéján lévő elektronok, melyek résztvesznek a kémiai reakciókban, kötésekben), de mivel a fluor jóval kevesebb alkatrészből áll, kisebb térfogatú, ezért a protonokat tartalmazó pozitív töltésű atommagja sokkal jobban vonzza a negatív külső elektronjait.

A fluor a legnagyobb elektronnegativítású elem. Az elektronnegativitás értéke megadja, hogy az adott atom egy másikhoz képest milyen erővel vonzza a kötésben résztvevő elektronokat. A periódusos rendszer bal alsó sarkában lévő franciumtól átlósan a jobb felső sarokban található fluor felé növekszik.

Ezzel szemben a jód atom sok részecskét tartalmaz, nagyméretű, így kevésbé érvényesül az atommag vonzó hatása a külső vegyértékelektronokra, így azok sokkal szabadabbak. Ionos jodid formájában, könnyebben le tudja adni a plusz elektronját.

Az evolúció azért választotta ki a DHA „házastársává” a jódot, mert könnyen tud elektronokat adni neki, védi a DHA elektronfelhőjét az oxidációtól.

A DHA leginkább az idegsejtek közti szinapszisokban halmozódik fel. A sejtmembrán itt a legtelítetlenebb, itt szükséges a legjobban, mert itt megy végbe a kémiai és elektromos jelátvitel. A sejtmembránok stabilitása fontos lenne a neurodegeneratív betegségek megelőzésében.

Valószínűleg a C-vitaminszintetizáló képességünket azért veszítettük el az evolúció során, mert nem tudta kellőképpen megvédeni az egyre fejlettebb idegrendszert, a jód sokkal alkalmasabbnak bizonyult erre a feladatra, mert erősebb antioxidáns.

Miért van manapság jódhiány világszerte, miért nem raktározzuk nagy mennyiségben, ha ennyire fontos? A válasz erre is a tengerparton van, ahol bőséges ellátmány volt a jódban gazdag táplálékból, így nem volt szükség nagyobb készletek felhalmozására.

Egy másik jelentős hatás a modern korból, hogy a többi halogén elem (fluor, klór, bróm) akadályozza a jód hatását, mert hasonló szerkezetük révén beépülnek a jód helyére, de nem tudják ellátni ugyanazt a funkciót, mérgező hatásúak. A fluorid a fogkrémekből lehet ismerős (az USA-ban az ivóvízből is). A klór nálunk az ivóvízekben, műanyagokban, uszodavízben, a bromid pedig adalékanyagként, műanyagokban és gyógyszerekben fordul elő (Brownstein, 2009).

Jódot tartalmaznak a pajzsmirigyhormonjaink is. Miért ilyen fontos a T3 pajzsmirigyhormon? Gyakorlatilag az összes szteroidhormon előállításához szükséges, mert a koleszterin-pregnenolon átalakulást katalizálja az A-vitaminnal egyetemben. A pregnenolon aztán több lépésben tesztoszteronná, ösztrogénné és más hormonokká alakul.

Visszatérő aggodalom, hogy a tengeri ételek tele vannak higannyal és műanyagokkal, stb. ezért sokan kerülik őket. Ennek van alapja, ahogy szennyezzük a tengereket, úgy sajnos felhalmozódnak ezek a mérgek a tengeri táplálékláncban.

Viszont nem ilyen egyszerű, lineáris a biológiai mérgező hatásuk! A tengeri ételekben ottvannak egy csomagolásban a legjobb méregtelenítő mikrotápanyagok is, mint a szelén, cink, C, D, B12 és más B-vitaminok.

Továbbá, aki jól alszik, rendben van a cirkadián ritmusa, (hagyja dolgozni a máját esténként, jó lesz az energiatermelése a mitokondriumokban, jó a leptin érzékenysége, jó a redox potenciálja), az gond nélkül ki fogja választani a méreganyagokat. Persze itt nem extrém mennyiségekre gondolok, csak annyira, amennyi előfordul a tengeri ételekben.

Amit tehetünk az ártalmak kivédésére, hogy inkább a kisebb méretű, fiatalabb halakat, puhatestűeket választjuk. Ahogy haladunk előre a táplálékláncon és idősödik a hal, úgy dúsulnak fel a mérgező anyagok a magasabb szinten lévő állatokban, így egy öreg csúcsragadozó lesz a leginkább szennyezett. Tehát a kardhal, a tonhal, a cápa, a király makréla mind veszélyesebbek lehetnek ilyen szempontból. Aki egészséges, az ezekkel is könnyen megbirkózik.

Összességében inkább együnk tengeri ételeket, minthogy kihagynánk őket, mert az előnyök messze túlszárnyalják a hátrányokat, csak válasszuk a lehető legtisztább forrásból származó, kisebb méretű állatokat.

Ajánlom akár napi szintű fogyasztásukat is, de minimum heti 1-2-szer. Leginkább azok számára, akik sok mesterséges fénnyel találkoznak a mindennapokban, éjszakáznak. A kék fény ugyanis szép lassan roncsolja a DHA molekulákat, valamint a DHA regeneráló ciklusba is bezavarnak (lásd Bazan hatás cikk). Illene tehát valahogyan pótolni őket.

A tengeri ételek királya az osztriga, azonban ez nem egy könnyen és olcsón beszerezhető táplálék. Jó lehet bármilyen friss vagy mirelit tengeri hal, egyéb kagyló, rák, polip. Alkalmankénti gyorskajának pedig egy jó kis szardíniakonzerv. Persze a napraforgóolajos változat helyett inkább a sós lében vagy oliva olajban úszó változat. Továbbá időnként egy kis füstölt vagy szárított hal, ruszli (ha nagyon ecetes, ajánlott alaposan leöblíteni).

A legtöbb friss tengeri étel nyersen is fogyasztható, azonban a biztonság kedvéért jó, ha van egy kis hőkezelés. A legtöbb mirelit tengeri herkentyű előfözött állapotban van, így igazából elég őket lemosni és 1-2 perc kíméletes hőkezelést adni nekik.

II. Máj

A legjobb természetes szárazföldi multivitamin. Ha a ragadozókat nézzük, a zsákmányt sokszor egészben, csontostul fogyasztják, de gyakran csak a tápanyagdúsabb részeket (máj, agy) eszik meg, az izomhús – amit manapság mindenki azonosít a húsevéssel – másodlagos szerepet tölt be.

Az eszkimók és más északi népek sűrűn eszik nyersen a húsokat, első körben a préda vérét, agyát és máját eszik meg némi hússal. Nem véletlenül eszik nyersen is a húst vagy a vért, ösztönösen ráéreztek, hogy ezen a vidéken csak így tudják fedezni a C-vitamin szükségletüket. A jegesmedve máját viszont kerülik, még a kutyáknak sem adják magas A-vitamin tartalma miatt, ami akár halálos mérgezéshez is vezethet.

A máj kiváló A, B, C- vitamin, vas, réz, kalcium, magnézium, folsav, kolin,  koenzim-Q10, stb. forrás.

Itt is írnék pár sort egy közhiedelemről, miszerint a máj tele van méreggel… A máj valóban egy méregtelenítő szerv, de nem az a dolga, hogy az állat egész élete során elfogyasztott mérgeket raktározza – mint egy bélyeggyűjteményt -, hanem az, hogy átalakítsa és kiszűrje azokat, továbbítsa a keringésbe és a kiválasztószervekbe. Persze itt is számít, hogy mit evett az állat, a természetes táplálékát vagy gabonaalapú takarmányt, ami nem tesz jót a zsírsav és más tápanyagösszetételének.

Ajánlom heti 1-3-szor egy-egy normál adagot. Vagy az is egy taktika, hogy apró kockákra vágjuk és betesszük a mélyhűtőbe, így minden nap lehet enni belőle egy kisebb mennyiséget. Borjúmáj, marhamáj, sertésmáj, kacsa-, liba-, csirkemáj.. Mind jöhet, kb. ebben a sorrendben. A többi belsőség, mint pl. a velő, csontvelő, vér, szív, vese, lép szintén szuper vitaminbombák.

Kedvencem a borjúmáj steak, pikk-pakk megvan. Biztonságos forrásból beszerezve akár nyersen is fogyasztható.

III. Húsleves, kocsonya és a terápiás csontleves

Nem véletlenül van nagy hagyománya a vasárnapi ebédnél a húslevesnek. Szerencsére elődeink is rájöttek ösztönösen micsoda tápanyagokban gazdag ételt lehet összehozni húsos csontokból, vízből és némi zöldségből.

A hagyományos húsleves is kiváló élelmiszer, de a hosszú ideig főzött (12-24-48 óra) un. terápiás csontleves mégjobb. Kerüljön bele minél több csont, porcos-inas-bőrös-cupákos rész. Velős csonttal felturbózva pedig egy igazi ínyencség lesz belőle!

A legjobb talán a marha vagy vadak csontja, de a baromfi alapanyagok is mehetnek bátran. Ínyencek akár tengeri ételek maradványaiból is megpróbálhatják (kagylóhéj, rákpáncél, halgerinc és szálkák), más fűszerezéssel, pl. kurkumával és borssal.

A hús és csontleves, kocsonya mind jót tesz az emésztőrendszernek, bélflórának, porcoknak, ízületeknek, bőrnek, hajnak, körömnek és még általános gyulladáscsökkentő hatású is.

Miért jó a húsleves, a csontleves, a kocsonya? Tele vannak kollagénnel, aminek a szomszédságában strukturált víz tud kialakulni. A kollagén mellett, tartalmaz glutamint, glicint, kalciumot, magnéziumot, káliumot, foszfort, stb..

A kollagén a kötőszövetek 60-70%-át adó, tehát a testünk legelterjedtebb fehérjéje. Érdekesség, hogy a kvantumbiológiai magyarázatok szerint az ember is a számítógépek chipjeihez hasonlatos félvezetőkkel működik. Ezt már Szent-Györgyi Albert is kijelentette az 1940-es években, később Robert O. Becker kísérletileg is igazolta. Mégsincs eléggé köztudatban… A kollagén a P típusú félvezető, a víz pedig az N típusú.

Az emberi félvezetők fő alkotója a kollagén és az ő szomszédságában kialakuló strukturált, rendezett vízréteg. A mitokondriumokban pedig azért termelünk ATP-t, mert ez a molekula szükséges ahhoz, hogy a kollagénhez kapcsolódva az térszerkezetet válthasson és így tud mellé rendeződni a víz. Így kapjuk „az ember elemét”, a töltésszétválasztott vizet. Szóval nem árt, ha jó a kollagén ellátottság, ez elősegíti, hogy jól funkcionáljon az elektronika.

Ajánlom heti 1x legalább, de akár minden napra is mehet. Szintén egy praktikus ötlet kisebb adagokat lefagyasztani és naponta felmelegítve egy pohárkával inni belőle.

Az alapok rendben vannak? A felsorolt 3 szuperélelmiszer mind kiváló fehérje és zsírforrás, emellett tartalmazzák az össsze fontos vitamint és ásványi anyagot, mikrotápanyagot. A dobogóról tizedmásodpercekkel leszorulva, de szintén tápanyagdús élelmiszerek a vadaktól és legeltetett állatoktól származó húsok. Érdemes a fenti 3 ételkategóriát rendszeresen fogyasztani mielőtt bármi egyéb egzotikus superfoodot keresnél. És még milyen finomak is!

Tovább a 2.részhez: 10 vadászó-gyűjtögető szuperélelmiszer

Hivatkozások:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23206328

Dr. David Brownstein: Iodine: Why You Need It, Why You Can’t Live Without It. Medical Alternatives Press, 2009

ORGANIZATIONAL STRUCTURAL FAILURE 1: GUT/COLLAGEN LINK

Jack Kruse: Epi-paleo RX

Robert O. Becker: The body electric

Gerald Pollack: The fourth phase of water

Sáfrán Mihály: A paleón túl

Sáfrán Mihály: Vad paleo

Sáfrán Mihály: Napfény diéta

Share
Posted on by

Irodai egyensúly 2.rész: Test- és eszköztartás

Az előző részben, bemutattam a kék fény szűrő szoftverek fontosságát az F.lux rendszeren keresztül. Remélem azóta sikeresen telepítetted az alkalmazást és okosan ki is használod az előnyeit. Ebben a cikkben hagyjuk egy kicsit az elektromosságot és fényeket, figyeljünk oda a testhelyzetünkre, ugyanis ez is egy fontos faktor!

„Annyi idős vagy, amennyi a gerinced”

A modern ember nemcsak az evolúciósan belé kódolt fénykörnyezettől, étrendtől és mozgásmennyiségtől távolodott el, hanem a mozgásának minőségétől és a rendszeresen felvett testhelyzetétől is. A szék is egy viszonylag modern találmány, a természeti ember a földön ül(t) vagy guggoló helyzetben pihen(t). És nem valószínű, hogy meredten bámul(t) egyirányba órákig, évekig görbe háttal, lógó fejjel. Szóval a széken ülésnek önmagában is megvannak a hátrányai a mozgásrendszerre nézve és ezt még általában fokozzuk a rosszul beállított irodai munkaállomással. Nézzük mit tehetsz, hogy javíts a helyzeten!

Az ülő életmód és az izmok

Az ülő életmód következtében berövidülnek, túlhasználódnak egyes izomcsoportok, míg másikak megnyúlnak, inaktívak, elgyengülnek. Kialakul egyfajta strukturális izom-egyensúlyzavar, ami rossz mozgásmintákat alakít ki minden további mozgásnál és különböző derék, nyak, váll stb. fájdalmak nagy része is ennek köszönhető. A fentiek miatt is különösen fontos beiktatnod a rendszeres, változatos testmozgást, és azt életed végéig a legfontosabb napi tevékenységek között tartani! Különösen, ha a számítógépnél vagy ülve töltöd a mindennapjaid.

Ügyelj a helyes testtartásra!

Általánosságban, semmilyen huzamosabb ideig, ugyanabban a pózban töltött testhelyzet nem szerencsés. Mozgásra születtünk, váltogasd gyakran a testhelyzetedet, szakítsd meg gyakran az ülést egy kis teljes test átmozgatással.
Ügyelj a helyes testtartásra, időnként „monitorozd magad” és rendezd vissza a neutrális gerinc helyzetet. Sűrűn előfordul az előreesett vállöv, nyak-fej. Sosem késő megtanulni a helyes ülőpozíciót a vállak, és a gerinc szempontjából. Eleinte fárasztó lehet, de némi kitartással ez is automatizálható. Röviden: a fenék hátul van a széken, a vállakat először felhúzod, hátraviszed, majd lapockákat is hátrahúzva lefelé viszed. Ezt a végső helyzetet illene megtartani, az alsó háti szakasz természetes görbületével együtt, fejtetővel pedig finoman nyújtózni a plafon felé – mintha onnan dróton húznának -, így a fejed is optimális helyzetbe kerül. Lazításképpen persze lehet egy kicsit begörnyedni vagy más vacak helyzetet felvenni, de az idő nagy részét inkább a fenti helyzetben töltsd.

Fejmagasságba a monitort!

Ok, ha már szép egyenesen ülsz, akkor lehet semmit nem látsz a képernyőből, mert lejjebb vagy feljebb van.:) Fontos a monitor megfelelő magasságba helyezése, hogy a gerinced megőrizhesse a természetes görbületeit, ne kelljen lefelé lógatni a fejedet órákig a képernyőre fókuszálás közben vagy felfelé nézni. Hatékony receptje a porckorongsérvek kialakulásának az órákig, hetekig, évekig lógó vagy felfelé néző fej… Figyelj oda az eszközeid pozíciójára!

És a telefonnyomkodásnál is vedd észre magad!

A mai telefonnyomkodási szokások következtében is túl sokat lóg a fejünk. Gyógytornászoknak új fogalmat hozott létre a modern világ: „tech neck” azaz „kütyü nyak”. Nemcsak a nyaki gerincszakasz lesz problámás, hanem láncreakció szerűen ez kihat a gerinc többi részére is. Az okostelefonoknak nemcsak a természetellenes frekvenciákat köszönhetjük, hanem a nyomkodás közben szokásos természetellenes testtartásból kialakuló újfajta izom és ízületi problémákat is. Slágerterápia lehet hamarosan a telefonnyak és a telefoncsukló gyógyítása… Bambuld a telefont is változatosan!

Alternatív testhelyzetek

Ha megoldható, cseréld le a széket, egy óriás gumilabdára, álló munkaasztalra vagy költözz le a földre. Ezek mind barátibbak, mint a hagyományos székeken ülni. Előljáróban annyit, hogy az álló testhelyzetben gépezés hosszú órákig vagy a földön ülés sem fog megóvni teljesen az izomegyensúly felborulástól, csak kevesebb és más jellegű problémák jöhetnek elő.

Óriás gumilabda. Szerencsére ilyet már több helyen is látni az irodákban. Furán néz ki elsőre, de itt legalább folyamatosan mozgásban vannak az izmok, miközben meg kell tartanod az egyensúlyt rajta.

Álló munkaasztal. Egyszerű és logikus. Az egyik kedvencem. Eleinte nyilván szokatlan, furcsa, de hosszútávon meghálálják az izmaink. Egyre jobban terjed, sőt, olyan változatok is vannak, amelyeknek állítható a magassága vagy akár futószalaggal, szobakerékpárral vannak összehangolva. Így egy kis mozgást is belecsempésznek munka közben, ráadásul ilyenkor az agy is jobban dolgozik. Itt is fontos, hogy a fej és a monitor kb. egy magasságban legyenek.

Költözz a földre! A másik kedvencem. Ha a szituáció lehetővé teszi vagy otthon gépezel, alakítsd ki a munkaállomásod úgy, hogy közben a földön tudsz ülni. Ez talán a legbarátibb ülőhelyzet az izmok számára. Az embert nem a széken ülésre találták ki, a vadászó-gyűjtögető népek nem is ismerik ezt az eszközt, ők a földön ülve vagy teljes mélyguggoló helyzetben pihennek. Itt is érvényes, hogy váltogasd sűrűn a testhelyzeteket, különben így is túl lehet terhelni az izmokat.

És persze mozogj az irodán kívül!

Ezt talán nem szükséges különösebben magyarázni. Aki sokat ül, iktasson be valamilyen rendszeres sporttevékenységet az életébe. Ha mást nem, legalább sétáljon sokat. Szinte bármilyen sport jobb, mint a semmi, de a legjobb, ha tartalmaz a mozgásanyag preventív és kompenzáló gyakorlatokat, pl. gyógytorna, pilates, jóga vagy egy témában jártas személyi edzővel végzett erősítés… A sport rész is megér egy misét, erről is fogok még írni!:)

Egészségesebb irodákat!

Ha tetszettek a fenti tippek, otthon könnyen meg tudod őket valósítani. Munkahelyen pedig próbáld meg finoman elfogadtatni a főnököddel, kollegáiddal az új szokásaid. Ha nem egy vaskalapos bandáról van szó, talán még ők is átveszik ezeket az irányelveket és nekik is a hasznukra válik. Egészségesebb dolgozók, kevesebb nyavalya, jobb produktivítás, jobb hangulat…

Szeretném, ha terjedne az “egészségesebb iroda” kultúra és nem lenne ciki akár a földön ülve, akár álló munkaasztaloknál, gumilabdán, rendszeres mozgásszünetekkel dolgozni. A fénykörnyezetre való odafigyelésről nem is beszélve… Te is szeretnél változtatni az aktuális helyzeten?

További sok-sok trükk az új E-könyvemben, amivel javíthatod az egészséged számítógépezésnél, sok ülésnél!

Rendeld meg az e-könyvet ITT!

Share
Posted on by

Kvantum koleszterin

Miért van az, hogy az emberek többsége semmit nem tud a koleszterin élettani szerepéről, csak annyit, hogy káros? Nagyon sikeresen elültették a fejekben a koleszterin teóriát, amit azóta már sokféle szempontból megdöntöttek. Egy rég elavult nézetről van szó, ami folyamatosan befolyásolja az emberek szokásait, formálja az egészségüket. Ebben a cikkben bemutatok néhány újabb magyarázatot, hogy elfelejthessük végre ezt a megporosodott dogmát.

A lényeg röviden a koleszterinről

  • A koleszterin egy létfontosságú molekula, amit nem csökkenteni kellene, hanem továbbra is enni és jobban megérteni a szerepét.
  • A koleszterintartalmú ételek megbetegítőnek vélt hatását már sokan, sokféleképpen megcáfolták.
  • Az öregedéssel és stresszhatásokkal természetes módon emelkedik a koleszterinszint és ez még védőhatású is.
  • A szervezetben a koleszterin optimális működéséhez is napfényre és annak megfelelő hasznosítására van szükség.
  • Nem érdemes túl sokat a koleszterinre fókuszálni az egészség nevében, vannak sokkal fontosabb faktorok is, mint pl. a fénykörnyezet.

A tudományos gondolkodásról

Semmilyen vélemény, dogma, mém nem írhatja felül a természet univerzális törvényeit! A tudományban mindigis voltak hibák, de ez még nem feltétlenül baj, mert amint rájönnek a tudósok, mi volt a hiba – ha hajlandóak belátni –, akkor máris egy lépéssel közelebb kerülnek a természet megértéséhez. A tudomány akkor fejlődik, ha sikerül megkérdőjelezni egy korábbi dogmát és nem akkor, amikor megnyugszunk, mert már mindent tudunk. Az emberek azóta terjesztenek egymásnak beszűkült féligazságokat, ami aztán dogmatikus hülyeséghez vezet, mióta megtanultak beszélni. Az első okos emberek rájöttek, hogy aki kitalálja a dogmát, az kontrollálhatja a többi embert. Változtasd meg a dogmáidat és jobban leszel!

A koleszterin elmélet napjaink egyik legnagyobb átverése, igazából már akkor sem állta meg a helyét, amikor kitalálták. Egy olyan 1913-as vizsgálatból indul az egész hisztéria, ahol növényevő nyulakat tömtek koleszterinnel és érelmeszesedés alakult ki náluk. Egy húsevő kutyával vagy macskával nem kaptak volna ilyen eredményeket, továbbá az ember sem növényevő állat… Idővel erre egy egész iparág épült, amit nehéz megváltoztatni különböző érdekek miatt. A híres Ancel Keys féle 7 ország koleszterin tanulmány az 1950-es évekből – ami alapján elítélték a telített zsírokat és a koleszterint – is többféle statisztikai trükközéssel, zsonglőrködéssel hozta ki az eredményeit. Mindenkibe mélyen belesúlykolták, hogy a koleszterin káros, emiatt a „gyilkos” telített zsírokkal teli hentespult 5 km-es körzetébe sem mernek menni az emberek. Kicsit is jobban utánajárva, kiderül, hogy nem káros, sőt! Próbáljon meg valaki összerakni egy emberi lényt koleszterin nélkül! A koleszterin létfontosságú a sejtek membránjaiban, a legtöbb szteroid hormonunk (D-vitamin, tesztoszteron, ösztrogén, kortizol stb.) előanyaga, az agyunk jelentős részét is koleszterin alkotja. Ha nincs, ha csökkentjük, akkor vajon optimálisan fog működni a szervezet?

Ez egy idejétmúlt teória, sokan megcáfolták már a létjogosultságát biokémiai szinten, statisztikai eredményekkel is. Továbbá a vérben lévő szintet a táplálkozással bevitt koleszterin csak kis mértékben befolyásolja és nincs egyértelmű összefüggés a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a magas koleszterinszint között. Ebbe most nem mennék bele mélyebben, ajánlom hozzá a hivatkozásokban lévő könyveket, cikkeket. Következzen inkább a kvantumbiológiás magyarázat: miért fontos, hogy legyen elég koleszterinünk és mit jelent igazából, ha elkezd emelkedni, milyen káros hatásai vannak a sztatinoknak a részecskék szintjén?

Koleszterin, stressz és az öregedés

Az öregedés tulajdonképpen egy lassú, krónikus stressz. Az anyagcsere lassul, csökken az alvásmennyiség, csökken a T3 pajzsmirigyhormon szintje, nő a heteroplazmitás, csökken az elektromos töltés és a NAD+ szintje a mitokondriumokban. Ez természetes folyamat, amitől nem kell megijedni, senki sem fog örökké élni, csak ugye az öregedés sebessége nem mindegy. Az egészséges életmód a halálhoz vezető leglassabb út. Minden nap lehet dönteni, melyik úton megyünk az életmódban történő választásainkkal.

Stresszhelyzetben (modern fénykörnyezet, életvitel, öregedés) több koleszterin kell, hogy stabilizáljuk a mitokondriumokban a belső membránt, így több ATP-t és vizet (energiát), szént-dioxidot tudunk gyártani, ami majd segít a stressz leküzdésében. A mitokondriumnak vizet kell gyártania, hogy csökkentse a fehérjék hőmozgását a Q-ciklusnál és az ATP-áz enzimben, hogy azok kvantumos precizitással működhessenek, zavartalan legyen az energiatermelés.

A Q-ciklus a híres koenzim Q10 molekula körfolyamata a miotokondriumban. A szerepe, hogy vörös fotonokat gyártson az UV átalakításával és ez gyorsítja az elektronáramot, ami aztán meghajtja az V-ös komplex (ATP-áz enzim) forgó turbináját, hogy az ATP-t és vizet gyártson. A koleszterincsökkentő sztatin gyógyszerek bezavarnak a Q-ciklusba. A szelén elősegíti a Q10 gyártást, ezért is jó a tengeri kaja.

Az öregedéssel egy másik okból kifolyólag is növelik a sejtek a koleszterin szintet. Ahogy öregszünk, a sejtek már sokszor osztódtak az évtizedek során, különösen, ha nem volt rendben a cirkadián ritmus. Ez szép lassan rövidíti a kromoszómák „sapkáját”, a teloméreket. Ez igazából az egyik legjobb biomarkere, hogy mennyi idős a sejt. Ahogy a sejt osztódik, koleszterinre van szüksége az új sejt felépítéséhez és az új kromoszómához. A koleszterin a kromoszómák magjában található, sőt még a DNS-hez is kötődik. Ez a koleszterin segít a kromoszóma osztódásában, az un. mitotikus orsó fázisban. A koleszterin a gének aktiválásához is szükséges az epigenetikai módosítások alapján.

Ha kevés ezekben a folyamatokban a koleszterin, akkor a kromoszóma nem fog megfelelően osztódni és a gének is rossz időben kapcsolnak be. Ez rossz jelzést és időnként helytelen számú kromoszómát eredményez. Ez történhet a daganatos sejteknél is. Ezért is látjuk leginkább az idősebbeknél a daganatos betegségeket (sajnos a mai környezetben már fiatalabbaknál is) és ez sokkal gyakoribb alacsony LDL szintnél. Tehát a korral együtt jár a több koleszterintermelés, hogy biztonságban menjen a sejtosztódás és egyben segít a mitokondriumnak ATP, szén-dioxidot és vizet gyártani. A stressz minden formája fogyasztja az ATP-t és a magnéziumot, mindkettő kapcsolódik az ATP-áz enzimhez a mitokondriumban. Ez klasszikusan előfordul cukorbetegeknél is. Ez okozza az LDL koleszterin felszaporodásást, de ez igazából egy védekezőmechanizmus! Így reagál, így kompenzál a szervezet. Az emelkedett LDL segít megőrizni az elektromos töltést a mitokondriumokban. Ahhoz, hogy a sejt le tudja gyűrni a stresszt, ahhoz jó ATP termelés kell, márpedig az LDL ezt segíti elő ilyenkor.

Koleszterin és a hormonok

Szinte az összes hormonunk tartalmaz valamilyen aromás, gyűrűs szerkezeti részt (leptin, koleszterin, D3-vitamin, pajzsmirigy hormonok, szteroidok). A szteroid hormonok (pl. kortizol, tesztoszteron, D3-vitamin) kiindulási anyaga pedig a koleszterin. Továbbá minden biomolekula (víz, hemoglobin, klorofill, koleszterin, D vitamin, dopamin, melatonin, acetilkolin, húgysav, C-vitamin stb.) funkciója, hogy megváltoztatja a fényhullámokat speciális elektromechanikus hullámokká, melyeket a sejtek használnak. A sejtek a fotonok játszóterei. Erről bővebben pl. a Reggeli napozás tudománya cikkemben.

A stressz minden esetben fokozza az LDL előállítását, hogy alapanyagot biztosítson a kortizolgyártáshoz, amihez fontos kofaktorok a T3 pajzsmirigyhormon és az A-vitamin. Blokkolni a koleszterint tehát ezért sem szerencsés, csak tovább fokozza gyulladást. Kulcsfontosságú az A-vitamin körforgásának, regenerálásának zavartalansága (lásd. Bazan hatás cikk). Nélküle nem tudjuk a koleszterint pregnenolonná alakítani, tehát nem csak a pajzsmirigy alulműködésre kell ilyenkor koncentrálni. Miért ilyen fontos a T3? Gyakorlatilag az összes szteroidhormon előállításához szükséges, mert a koleszterin-pregnenolon átalakulást katalizálja az A-vitaminnal egyetemben. A pregnenolon aztán több lépésben tesztoszteronná, ösztrogénné és más hormonokká alakul.

A leptin az egyik legfontosabb hormonunk. Akinél rendben van a leptin jelzése, az igazából nem is szokott éhes lenni a főétkezések között. A nassolás inzulinkibocsátással jár, beavatkozik a leptin háztartásba is. Extra koleszterint is gyárt ilyenkor a máj. A nem megfelelő leptin jelzés az agyban a májat extra koleszterintermelésre serketni és lassítja a pajzsmirigyfunkciót, csökkenti a koleszterin kiürítést. A leptin-reziszetncia ezzel párhuzamosan rontja az LDL receptorok működését is a májban, így a koleszterint, a zsírokat szállító LDL-ek tovább maradnak a keringésben, nagyobb az esély rá, hogy oxidálódnak és plakkot képezzenek, ami viszont már lehet a szív és keringési betegségek előidézője. De az egésznek nem a táplálkozáshoz van köze elsősorban, hanem a fénykörnyezet által megzavart hormonháztatáshoz és a gyenge redox potenciálhoz (sejtmembránokban, sejtvízben lévő töltés).

Kolesztein és a napozás

A koleszterin egy poláros molekula, aminek napfényre van szüksége ahhoz, hogy szulfatálódjon. Az átalakítás lépéséhez magasabb hőmérséklet kell a bőrben, amit az UV-B biztosít, aminek végeredménye a koleszterin szulfatálódása és a szulfatált D3-vitaminná alakulása. A legfontosabb fény elnyelő vegyületek az emberben a rendezett EZ vízréteg, a melanin, a szulfatált koleszterin, hemoglobin és a DHA. Egy remek példa az UV elnyelésre a D-vitamin szintézis, amikor a 7-dehidrokoleszterin elnyeli az UV-t. Tehát a D-vitamin egy magasabb energiaszintű vegyület és viszszaalakulhat 7-dehidrokoleszterinné a felvett kvantájú fényenergia leadásával. Ehhez valószínűleg a D-vitaminnak szulfatált állapotban kell lennie, mert a szulfát csoport egy nagy poláris rész, ami a D-vitamint átviheti olyan helyekre, ahova nem juthatna el a töltések miatt. És valószínűleg a DHA az, amelynek továbbadja az energiát, ezután a ciklus után a 7-dehidrokoleszterin ismét képes UV befogadására.

A D-vitamin szintek azért is alacsonyak világszerte, mert az LDL koleszterin izomerizációs lépése is vízigényes folyamat. Itt lép be az elektroszmog, kék fény dehidratáló hatása (elégtelen víztermelés a mitokondriumokban), ami magyarázatot adhat a magas LDL és alacsony D vitamin szintekre, valamint a többi koleszterinen alapuló hormon szintézis zavarára. Ezek a folyamatok A-vitamint és T3 pajzsmirigyhormont igényelnek. Tehát az LDL koleszterinnek napfényre, A-vitaminra és T3-ra van szüksége, hogy legyártsa a megfelelő szteroid hormonokat. Viszont a kék fény az A-vitamint sem engedi optimálisan működni (Bazan hatás cikk)! Az A-vitamin fényérzékeny formája a 11-cisz retinal oxidálódik fény hatására egy transz vegyületté. Ez szállítja aztán a jelet a központi retinális útvonalon keresztül az agyalapi mirigybe és a leptin receptorba. A melatonint és a D-vitamint is az UV fények segítségével gyártjuk. A melatoninhoz UV-A és triptofán kell, míg a D-vitaminhoz UV-B és koleszterin.

A mesterséges kék fény lassan tönkreteszi a DHA omega-3 zsírsavakat is a sejtmembránokban, csökkentve a képességünket, hogy a koleszterint elektronokkal töltsük. A Q10 a vérben is egy védőrendszer, amely megakadályozza az elektronvesztést és a vérben a zsírok, koleszterin oxidációját. A koleszterinnel akkor van baj, ha oxidálódik, azaz elektront ad le, így „elektronra éhes” lesz, így könnyebben megtámadja az érfalat. A koleszterin stabilizálja a membránokat és számos hormon alapanyaga. Ha sok a toxin, stressz egy sejtben, lassan dolgozik a koleszterin, akkor jön létre a rossz sdLDL, ami végül oxidálódhat.

A T3-at ideális esetben napkeltekor gyártjuk egészen pár órával később az UV-A megjelenéséig. Lehet, hogy ezért van ma sok városinak pajzsmirigy problémája, mert sosem látja a reggeli Napot? A cirkadián ritmus megzavarása, megváltozott A-vitamin szintekhez, ciklushoz vezet. Tehát, ha valakinek kevés a T3-a, (pl. pajzsmirigy alulműködés) vagy nem megfelelő az A-vitamin ciklusa, akkor felhalmozódik az oxidált sdLDL és fogy a HDL koleszterin is. A kevesebb HDL pedig csökkenti az endotoxinok kiszűrését a máj portális keringésében.

Ez a folyamat a Bazan hatás hosszú ciklusába is beleszól, ami a DHA és az A-vitamin regenerálódását rontja. A máj méregtelenítő funkciója romlik, leptin rezisztencia fejlődik ki. A kevés HDL tovább fokozza az bél áteresztését az idegen fehérjék számára és a vér-agy gátét is. Ez azt eredményezi, hogy több toxin jut az agyba és a keringésbe, csökkentve ezzel a redox potenciált és oxidálja a vért, csökkenti az EZ vízréteget.

Ha minden áron szeretné valaki a rossz táplálkozást okolni a koleszterinnel kapcsolatban, akkor a telített zsírok helyett fordítsa a figyelmét inkább a cukrokra és a finomított, feldolgozott szénhidrátokra, magas deutérium tartalmú élemiszerekre, melyekből bőven eszik a nyugati ember. Természetes körülmények között csak szezonálisan vagy adott földrajzi helyeken ehetnénk magas szénhidráttartalmú élemiszereket. A modern világban azonban éjjel-nappal és egész évben, bárhol a világon hozzáférhetünk. Ez szintén az UV fénnyel van kapcsolatban.

A fentieken kívül még lehet többféle szempontból is megvizsgálni, bonyolítani a levezetést, melyről írtam pl. Napfény diéta könyvem Napfény, kalcium és koleszterin-szulfát és más fejezeteiben… Mellesleg mindenfajta halálozás kockázatot csökkent a magas D-vitamin szint egy nagy metaanalízis (Gaksch, 2017) szerint.

Gyakorlati példák

Egyébként én közel 10 éve szinte minden reggel koleszterinbomba szalonnás rántottát eszem, disznózsíron sütve és napközben ezt további állati zsírral, tepertővel, vajjal is megfejelem. Ha igaz lenne a koleszterin elmélet már régóta minden bajom lenne vagy biztos egy UFO vagyok… Persze ez csak a saját tapasztalatom, amiből nem lehet általánosítani. Az eszkimók vagy más hús-zsír alapú, magas koleszterintartalmú étrenden élő népek, valamint az utóbbi évtized több tízezer ketogén diétázója világszerte is köszönik szépen, jól vannak, megfélemlítő dogmák ide vagy oda.

Köszönöm, részemről maradhat

Végszó

Ha összességében nézzük a szervezetünk kémiai összetételét, a kvantumbiológiai elméleti levezetéseket, statisztikai eredményeket, a természeti népek étkezését és evolúciós megfigyeléseket, akkor koleszterin nem rosszfiú és alaposan félre van értelmezve a szerepe. Aki nem hiszi, járjon utána! Lehetőleg kvantumbiológiás szemüveggel is. Emellett továbbra is ajánlom a sok napozást, napkelte nézést, kék fény csökkentést, koleszterinben gazdag élelmiszerek fogyasztását. Miközben még mindig megy a vita a koleszterinről, az emberek megfeledkeznek fontosabb faktorokról, mint az elektroszmog és a kék fény…
Mindenki a rendelkezésére álló információk alapján választja meg a szokásait és mindennek meg lesz a következménye. Maradj kíváncsi, tanulj, változtass az uralkodó dogmáidon, ha azok elavultak…

„Aki nyavalyog, de nem változtat, annak nem fáj eléggé!” (dr. Bubó)

Hivatkozások:

CELLULAR DEPLETIONS….WHY SHOULD YOU CARE?
Why Does Heart Disease Really Occur?

https://www.linkedin.com/pulse/why-do-statins-cause-diabetes-jack-kruse

Jack Kruse: Epi-paleo RX

Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás. Jaffa Kiadó, 2009

dr. Tóth Csaba: Paleolit orvoslás. Jaffa Kiadó, 2012

https://profgrant.com/2016/06/14/the-new-bmj-review-of-high-cholesterol-and-mortality-in-the-elderly/?fbclid=IwAR1ZTyYhPdNEj3LNHws_wXPzJpzoO9F9gcLAtJqpO1ekcQ9hfdm5XOnaj24

https://www.dailymail.co.uk/news/article-3425192/Heart-drug-statins-DOUBLES-risk-diabetes-according-alarming-10-year-study.html?fbclid=IwAR1ntIP69bO19tIc6NEXXByuQVsvIX3u4qv3XJxQo5W0QdL8_gbh07IToE8

https://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/koleszterin.php

https://www.tenyek-tevhitek.hu/a-koleszterin-nelkulozhetetlen-az-optimalis-egeszseghez.htm

https://www.tenyek-tevhitek.hu/a_koleszterin-biznisz_piszkos_trukkjei_a_sztatinok_szivbetegeknek_sem_hasznalnak.htm

https://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/nagy-koleszterin-atveres.php

Gaksch M és mtsai. Vitamin D and mortality: Individual participant data meta-analysis of standardized 25-hydroxyvitamin D in 26916 individuals from a European consortium. PLoS One. 2017 Feb 16;12(2):e0170791.

https://www.facebook.com/drjackkruse/posts/are-you-still-haunted-by-bad-cholesterol-science-you-shouldnt-be-cholesterol-is-/1653246688073012/

https://www.facebook.com/drjackkruse/posts/still-think-cholesterol-is-a-killer-you-are-not-part-of-my-tribe-then-move-on-th/1286531574744527/

Sáfrán Mihály: A paleón túl, 2014

Sáfrán Mihály: Napfény diéta, 2017

További fontos információk a koleszterinről A paleón túl és a Napfény Diéta könyveimben!

Megjelent az új E-könyvem az egészséges táplálkozásról, haladó szemléletben.

Share
Posted on by

Miért fontosabb a Fény, mint a Kaja? Avagy melyik a több, a 48 vagy a 10?

Természetesen sokat számít az is, hogy mit eszel. Érdemes a legjobb minőségű, természetes ételeket fogyasztani. Viszont, ha tisztán étkezel és csapnivaló a fénykörnyezeted, akkor sosem hozod ki a legjobbat az egészségedből. Egyszerűen így vagyunk összerakva, ezen a Föld nevű bolygón…

Korábban én is precízen odafigyeltem az étkezésemre (persze most is kb. 90%-ban). Bár olvasgattam a cirkadián ritmusról és a kék fényről, hogy ezek is számítanak, de nem vettem eléggé komolyan őket. Mikor igazán megértettem a mögöttük lévő tudományt, változtattam a fontossági sorrenden! A paleón túl könyvem írásakor még nagyon kaja párti voltam. Ez következik ugyanis a biokémiás szemléletből. Ma már látom, hogy ennek vannak korlátai. Nem is kevés. A kvantumbiológia sokkal jobb leíró tudomány az emberi anyagcserére, mint a biokémia! Szerencsére már akkor is volt egy megérzésem, hogy a fény fontosabb.

„Nagyon úgy fest, hogy az egészségünk szempontjából nem a táplálkozás a legfontosabb hatás, hanem a belső óránk jó működése és a minket körülvevő elektromágneses tér. Természetesen látványos javulásokat érhetünk el a paleo étrenddel, de nem fogja minden problémánkat orvosolni, ehhez komplett életmód, és környezetváltozás szükséges.”

/részlet A paleón túl könyv Na, akkor együnk végre fejezetéből/

Sokévnyi táplálkozástan tanulás és gyakorlás után nehezen fért a fejembe, hogy van fontosabb faktor is az anyagcserében. Ha agyműködésről van szó, akkor talán érdemes hallgatni egy tapasztalt, kvantumbiológia szemléletű idegsebészre, Dr. Jack Kruse-ra.

Az agyunkban a nyakszirti lebeny teljes egészében a látást szolgálja. A többi lebenynek is vannak asszociációs területei, melyekre a fény szintén hatással van. Mindent összevetve az agyunk kb. 45-48%-a kapcsolatban áll a fényviszonyokkal.

És mi újság a kajával? A táplálékból jövő elektronokat a leptin receptor által tartjuk számon, amely a hipotalamuszban található. A hipotalamusz az agy kb. 1%-át teszi ki és a neuronok 10%-át befolyásolja az agykéregben.

Tehát leegyszerűsítve az agyunk kb. 48%-a a fény által szabályozott, a 10% a táplálkozás által.

Mindenkettőnek fontos szerepe van, de melyikre érdemes jobban fókuszálni? Jó lenne továbblépni arról a szemléletről, hogy a táplálkozás önmagában szabályozza az anyagcserét, a testkompozíciót, bélflórát és a betegségeket…
Talán érdemes innetől jobban odafigyelni a 48%-ra is!

Hivatkozás:

https://jackkruse.com/brain-gut-11-is-technology-your-achilles-heel/

További érdekességek a fényről, táplákozásról a könyveimben

Készítettem egy videóbejegyzést is a fény-kaja témáról, további elgondolkodtató érvekkel…

Share
Posted on by

Irodai egyensúly 1. rész: Kék fény szűrő szoftverek

Hiába tudható manapság, hogy a mesterséges fények ártalmasak a biológiánk számára (lásd. kék fény cikkeim, videoblog, Napfény diéta könyv), sajnos a modern világban nehéz teljesen kiiktatni őket. Tudom, sokaknak azzal jár a munkaköre, hogy a gépen dolgoznak. Nálam is előfordul, hogy napi 8-10 órát a monitor előtt vagyok, a könyveim, cikkeim vagy a honlapom nem varázsolódtak oda 5 perc alatt maguktól és a tanuláshoz is kihasználom az internet adta lehetőségeket. Egy-egy ilyen nap után tapasztaltam is korábban, hogy “bezombulok”, elfáradnak a szemeim, motiválatlanabb leszek bármihez.

Ebben a cikkben egy szuper szoftveres találmányt, az F.lux-ot fogom bemutatni.

Szerencsére egészségvédelemmel foglalkozom, így sok praktikát alkalmazok, hogy csökkentsem a képernyőbámulás ártalmait. Napkelte nézés, sok napozás, kinti edzés, hidegfürdőzés, omega-3 zsírsavakban gazdag tengeri ételek… Ha már gépezés, akkor elsősorban igyekszem napközben elintézni, de van, hogy a napnyugta utánra csúszik a kitűzött feladat. Ilyenkor minden biohacker trükköt bevetek, amit lehet: szoftveres kék fény szűrés és színhőmérséklet csökkentés, kék fény védő szemüveg, hosszú ruházat, körülöttem csak gyertyafény vagy vörös lámpa…

A napfény spektrumának összetétele napszak és évszak szerint is váltakozik. A mesterséges fényekből viszont általában ugyanazt a spektrumot kapjuk éjjel-nappal, télen-nyáron, ami nem szerencsés a fény alapon működő hormonjaink, idegi ingerületátvivő anyagaink számára.

Az F.lux alkalmazást itt lehet letölteni laptopra, asztali gépekre: https://justgetflux.com/

És a mobiltelefonokra is erősen ajánlott! Ehhez keress rá az alkalmazás letöltő alkalmazásodban:)

Amint installáltad a programot, beállíthatod az aktuális földrajzi helyedet és ő ennek megfelelően tudni fogja, hogy mikor van arrafelé napkelte és napnyugta. A napszak váltakozásával automatikusan fogja szabályozni a monitor kék fény sugárzását és a színhőmérsékletét(K-Kelvin érték). Továbbá manuálisan is bele lehet nyúlni, ez hasznos trükk, ha napközben is szeretnéd lejjebb vinni az értékekeket (ezt ajánlom is egyébként, hacsak nem olyan munkád van, ahol jól kell látni a színeket: grafikusok, fotósok…)

Így néz ki a képernyőm 5500 K színhőmérsékletnél

Így néz ki a képernyőm 1900 K színhőmérsékletnél

+1 biohack: 900K-es kiegészítő alkalmazás az F.lux-hoz: https://www.dropbox.com/s/1x3dv6k6llyhm11/Set%20f.lux%20to%20%20900k%20and%20Restart%20App.vbs?dl=0

Nem kötelező, az 1900K is megteszi, de ez mégjobb. Töltsd le linkről a fájlt, mentsd le az asztalodra és csak indítsd el. Ha fent van az f.lux, akkor automatikusan leviszi 900K-ra a színhőmérsékletet. Itt aztán szinte csak a betűk látszanak:)

+ még1 biohack: használd ezt a képet a kék fény szűrő szoftvered vagy szemüveged tesztelésére! Ha nem látod a kék korongot, az már jó jel.

+még1 biohack: a kék fény szűrő szoftverek mellett, ajánlott estére a képernyő fényerejét is lehúzni amennyire csak tudod és még olvasható lesz a tartalom. Windows: Asztal–>Jobb egérgomb–> Képernyő beállítások –> Fényerő módosítása

+még1 biohack: a legtöbb laptopon vagy monitoron vannak állapotjelző, fehéren vagy kéken világító LED-ek. Ezeket érdemes letakarni valahogyan vagy kék fény védő szemüveget viselni.

Használd a fenti tippeket a mindennapokban, különösen a napnyugta utáni és napkelte előtti képernyőbámuláshoz! Bár senki sem halt még bele a kék fény sugárzó képernyők hatásaiba rövidtávon, de szép lassan rombolják a szervezetünket. És nem is gondolnak rá a legtöbben…

A F.lux egy alapvető trükk, ha eddig még nem használtál kék fény szűrő szoftvert. Androidos mobiltelefonokra is ajánlott. További hasonló programok: Iris, Redshift, Nightshift, Twilight, Blue light filter, Mee dimmer…és még lehet jónéhány. Szerencsére már többen elkezdtek ilyen jellegű szoftvereket fejleszteni, mert hasznos egészségvédelmi eszközök. Fontos tudni, hogy egyik sem ad 100%-os védelmet, este igazából a legjobb lenne kerülni a mesterséges fényeket, de a fenti szoftverek jelentős mértékben csökkentik a negatív hatásokat.

Óvd a szemeidet és a bőrödet a mesterséges fényektől!

Tovább a 2.részhez, ahol az alternatív ülőhelyzetekről és az eszközeink beállításáról írok.

Megjelent az új E-könyvem!

Szerezd be az e-könyvet ITT!

Share
Posted on by — Hozzászólás most!

Kék fény 2 – Mi alapján válassz kék fény védő szemüveget?

Ha még nem ismered mi köze a kék fénynek az egészséghez, ajánlom a korábbi fény és cirkadián ritmus témájú cikkeimet, leginkább a Kék fény 1 – Az új mumus címűt…

 

Kerek, szögeletes, hosszú, rövid csokoládé… Sárga, narancssárga, vörös szemüveg… Melyiket válasszam?

Léteznek ma már kék fényt blokkoló speciális szemüvegek és szoftverek a számítógép vagy telefon képernyőjére (pl. F-lux, Iris, Twilight, Nightshif). A szemüvegek nagy előnye, hogy viselésükkel nagyban megóvjuk a szemet a káros frekvenciáktól, hiszen állandóan rajtunk lehet, míg egy szoftver nem sokat segít, ha fölöttünk figyel egy LED lámpa… És akkor még szemüveg perifériáján is beszűrődhet ez-az… Szóval este a legjobb lenne a minden mesterséges fényforrást kiiktatni, ami sokszor nem túl életszerű. Továbbá a bőrünk is egy nagy fényérzékelő, érdemes este hosszú ruházatot viselni!

Aki sokat dolgozik napközben bent, képernyő előtt, annak érdemes nappal is csökkentenie a kék fényt, azonban nem kell teljesen. Napközben szükséges némi kék a szervezetünknek. A napfényben ottvan napközben is a kék, csak ugye egyedi arányban és váltakozik, nem úgy, mint egy mesterséges világításban. Ez már bizonyos esetekben túl sok lehet.

A kék fény védő szemüvegek többsége elvileg tudja, amit tudnia kell, azonban apróbb különbségek itt is vannak a hatékonyság szempontjából. A gyakorlatban igazán biztosat csak akkor lehet mondani, ha megmérjük speciális műszerrel, hogy a lencse milyen frekvenciákat ereszt át. Létezik a sárga változat, amely nappali gépezéshez ajánlott inkább, mivel csak a legerőteljesebb kék frekvenciákat szűri ki és nem az összeset, így jó kompromisszum az alvás megóvás, szem (DHA, omega-3, fotoreceptorok) védelem és a színek láthatósága szempontjából. A borostyánszínűek már szinte a teljes kék spektrumot blokkolják, ezek ajánlottak éjszakára. A vöröses szemüvegek a zöldet is kiszűrik, amely kis mértékben bezavar a melatonin termelésbe. Tehát ez utóbbi tudja a legtöbbet.

A számok nyelvén

Napközben kb. a 380-450nm-es tartományt érdemes blokkolni (ibolya és kék egy része), ha túl sok a mesterséges fény. Este már a teljes kéket (380-495nm-ig) érdemes kiszűrni. Ha biztosra akarunk menni, akkor viszont a zöldet is ki lehetne iktatni (495-570 nm).

Miért ez a széles tartomány? A fényelnyelést egy haranggörbe szerű grafikonnal lehet jellemezni, aminek van egy maximuma, ez a legintenzívebb hatás. A harang szélein kevésbé erős, de még kimutatható a jelenség…

Az olcsóbb kategóriák is működhetnek, a fényblokkolás fizikája nem túl bonyolult. Remélem a gyártók tisztában vannak az apró részletekkel.

A kék fény blokkolás egy új „divathóbort” az egészséges életmód világában vagy most ért csak ide a tudomány? Járj utána nyugodtan! 😉

Hivatkozások:

https://www.health.harvard.edu/staying-healthy/blue-light-has-a-dark-side

http://www.jneurosci.org/content/21/16/6405

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/3409004

https://www.jasonlauritzen.com/blue-blockers-compared-and-how-to-make-your-own/

Sáfrán Mihály: Napfény Diéta, 2017


Share

Posted on by — Hozzászólás most!

Egészséges szösszenet

Mit jelent az egészség? Ezt már sokan, sokféleképpen megfogalmazták. A betegség ellentéte, annak hiánya? Ennél azért többről van szó, szerintem valamilyen bővebb magyarázat jobban lefedi…

Hivatalosan a WHO szerint

„Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség hiánya”.

Az egészség dimenziói:

  • biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő működése
  • lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének a jele
  • mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség
  • emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő kifejezésének a képessége
  • szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége

Anyagiak

Ez is egy komoly faktor! Persze a sok biológiai okoskodás és tudás mit sem ér, ha nem tudjuk megvalósítani azt. A mai világban sajnos sokan benne vannak a darálóban az anyagi függőség és egyéb kötelezettségek miatt, sok a stressz, stb… Még ha tudja is, hogy mit tehetne az egészségéért, nincs rá pénze vagy ideje, hogy kiszakadjon a mókuskerékből. Tudom és tapasztalom a saját bőrömön a mindennapokban… A megoldás itt talán az lehet, hogy hosszútávú célokat tűz ki az ember, megfelelő önismerettel, hogy mi az amit szeret csinálni, miben lehet jó, amit a társadalom is elismer. Aztán tenni kell érte, hogy jobbra forduljon a helyzet. Vagy menjünk vissza a barlangba, aztán lehet vadászni-gyűjtögetni?

Erre van egy jó kis japán kifejezés, az “ikigai”

Kicsit más téma, de szerintem idetartozik. Az un. Maslow piramist is érdemes tanulmányozni, aminek az alja kibővült az utóbbi években és ez nem minden szempontból előnyös az egészségre nézve…

Saját sztori: miért kezdtem odafigyelni az egészségemre?

Versenysportolóként elkezdtem tudatosan étkezni és odafigyelni a regenerációra a jobb teljesítmény érdekében. Továbbá valamiért az egészségvédelmi szakos biomérnök képzés vonzott az egyetemen. Sok túlterheléses sérülésem volt és már szinte több időt töltöttem rehabilitációval, gyógytornával, masszőrnél, mint az edzéssel. Még amikor a legnagyobb sikereimet értem el, akkor is úgy voltam össze toldozva-foldozva, itt fájt, ott fájt. Ráadásul anyagilag sem volt megbecsülve ez a sok befektetett munka. Persze imádom az élsportot, nekem való terület, de eljött az a pillanat, amikor betelt a pohár. Ezenkívül már korábban is elegem volt az orvosi rendelők előtti sorbanállásból. Szocreál folyosók, zéró ablak és levegő, villogó és zúgó fénycsövek, kérem ne kopogjanak az ajtón, nem tudod mikor kerülsz sorra lehet 5 perc-lehet 3óra (ilyen is volt…).  Hajnali beutazás a fizioterápiás időpontodra, sorbanállás, kis csúszás, kezelés, rohanás a dugón keresztül, hogy ne késs el a suliból-munkáról-edzésről, másnap újból, hetekig.. Közben meg a sérülés magától is meggyógyult volna, vagy korszerűbb edzésmódszerekkel, életmód szemlélettel, regenerációval elő sem jön.

Elég volt!!! Egy életre. Inkább leszek egészséges, megelőzöm a betegségeket és megkeresem hozzá a legkorszerűbb módszereket!
Úgy tűnik, lekopogom, működik, az utóbbi 8-9 évben 1 kezemen meg tudom számolni hányszor voltam megfázva, orvosnál talán nem is jártam. Lyukas fogam sem volt, pedig előtte volt pár. És még fogat sem mosok minden nap. 🙂

Az izomsérülések is elkerülnek, amióta nem élsportolok és odafigyelek a testem jelzéseire, más jellegű edzéseket végzek, de így is edzek napi szinten. Kezdem visszanyerni az ízületeim mobilitását, előtte olyan voltam – a gyúrónk szerint – mint a fagyott kutya lába.

Legtöbbször jókedvű vagyok, mosolygós, optimista. És érzem, hogy mindez csak fokozódni fog a jövőben, ha folytatom ezt az utat.

Nem mindig csinálom 100%-ban a tudatos életmódot. Amikor csak tehetem a napok nagy részében és nem nagy erőfeszítés, akkor igen. Amikor egy spontán élethelyzet, társaság, buli vagy bármi úgy hozza, akkor kicsit lazítok… Aztán másnap megint folytatom odafigyelve. Erről egy vicces videó jutott eszembe: nem szabad fullba nyomni a kretént! 🙂

Persze, akinek komoly baja van és szeretne gyorsabban javulni, annak érdemes 100%-ig odafigyelni és alkalmazni a leghatásosabb módszereket, így hamarabb jönnek az eredmények. És minél egészségesebb valaki, annál kevésbé fogja megzavarni, ha néha vacakot eszik, elmegy bulizni stb., mert az erős szervezet sokmindent leküzd. Ehhez viszont tenni kell a mindennapokban, rendszeresen, folyamatosan, évekig. Aztán, ha megvan egy jó szint, már nem is szívesen rombolod magad, mert szuperül érzed magad a bőrödben, meg szeretnéd tartani ezt az állapotot. Én 100% egészséges vagyok? Nem. De már többször megtapasztaltam ezt az állapotot hosszabb-rövidebb időre és úgy gondolom van elég információm, hogy mi kell hozzá. Szeretnék minél többet ebben az állapotban lenni, hogy kihozzam magamból a legtöbbet a földi pályafutásom alatt és közben jól is érezzem magam.

Egészség újratöltve

Hallotam más megfogalmazásokat is az egészség szóra és vannak saját tapasztalataim, mit szólnátok a következőhöz: Egészség az, amikor 100%-osan jól működik az agyunk, anyagcserénk, izomzatunk. Ilyenkor az élet szuper, korlátlanok vagyunk a mozgásban, gondolkodásban, dogmáktól, önkorlátozó hiedelmektől mentesen, jól érzékeljük a környezetünket és a bejövő információkat bölcsen felhasználjuk, hogy egy boldog, kiegyensúlyozott, értelmes életet éljünk és teremtsünk magunk körül. Egy gyereknek még vannak korlátok nélküli álmai és nem ismeri a lehetetlent. Ha alulműködik az agy, tele leszünk félelmekkel, dogmatikus hiedelmekkel. A modern környezet szép lassan sajnos sokaknál ezt idézi elő. Olvasd el az ehhez kapcsolódó dopaminos cikkeimet!

Optimális dopaminháztartással az ember nem ér rá: drámázni, játszmázni, hazudozni, bullshitekkel időt tölteni, másoknak ártani, másokat hibáztatni a saját sorsáért, depressziózni, pánikolni stb. Ezzel szemben: egyensúlyban (harmóniában) van magával és a környezetével, békés, optimista, tudja mi a dolga, teszi a dolgát, vállalja a felelősséget a tetteiért, bátran cselekszik, szereti magát és az embertársait, értelmes célokért küzd a saját élete, a Föld és a társadalom szempontjából, tud ellazulni amikor arra van szükség. Van rá reális kilátása, hogy elérje a teljes emberi potenciálját, a 100-120 éves életkort jó erőben, minőségi életfunkciókkal és közben jól érzi magát, értelmes dolgokat hoz létre vagy szolgál a földi pályafutása alatt. Ismeri az ehhez szükséges információkat (ez a tudás ma elérhető!) és okosan alkalmazza is a saját életében.

Aki az első kategória tüneteit tapasztalja magán, annak valószínűleg alulműködik az agya és nem megfelelően választ az egészsége szempontjából nap, mint nap. Semmi gond, bármikor lehet rajta javítani, csak el kell kezdeni! Az eddigi tudásom alapján ez a motor, vagyis a mitokondriumok működésének optimalizálásával kezdődik. Az agyban, a szívben és az izmokban rengeteg mitokondrium található…

Hivatkozások:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Eg%C3%A9szs%C3%A9g

https://hu.wikipedia.org/wiki/Maslow-piramis

Sáfrán Mihály: Napfény Diéta, 2017

Kép: http://themetapicture.com/dont-let-money-be-your-only-goal/


Share