A szokásos téli influenzajárványokon kívül volt már a történelem során madárinfluenza, sertésinfluenza, spanyolnátha stb. A 2020-as aktuális járványügyi pánik a koronavírus esete. Koronavírusok eddig is voltak, kisebb-nagyobb veszélyességgel az emberre és más emlősökre, madarakra. Sajnos a napjainkban egy új mutáns vírustörzs szedi az áldozatait és eléggé eldurvult a helyzet világszerte. Leginkább az idősebb korosztályban és az amúgy is legyengült immunrendszerűeknél, krónikus betegségekben szenvedőknél nagy a kockázat a komolyabb következményekre. A vírus a legtöbb emberre nem életveszélyes, maximum megfázásos, influenzaszerű tüneteken átmenve, 1-2 hét alatt gyógyul. 10-14 nap lappangási ideje van (egyes források szerint hosszabb is lehet), tehát aki elkapta, lehet még nem produkál tüneteket, de már fertőz. Mit lehet tenni, a lakatlan szigetre való költözésen kívül? És hogyan tudjuk lassítani, megállítani a járvány terjedését?
A vírus pontos leírására nem vállalkoznék, tele van vele az internet. Érdemes utánanézni. Továbbá érdemes utánanézni – a helyenként tulzó, szenzációhajhász hírek mellett-, az ehhez kapcsolódó összeesküvés elméleteknek is (persze kritikus szemüveggel) és ezek cáfolataira is, hogy teljes legyen a kép. Utána mindenki eldöntheti magában, hogy hova tegye ezt az egész történetet. Tegyük fel, hogy nem szeretnénk elkapni a koronavírust vagy maximum könnyen megúszni és nem terjeszteni.
Foglalkozzunk inkább a megelőzéssel!
1.Szelektív média böjt
A félelem, pánik, stressz, birkaszellem nem segít. Az éberség, elfogadás, tudatos életmód gyakorlat igen. A stressz gyengíti az immunrendszert, ha állandóan az “üss vagy fuss” állapotban vagyunk, kevesebb energia jut a védekezésre, ami szintén energiaigényes. Ez nem azt jelenti, hogy dugd a fejed a földbe. Ismerd meg és fogadd el a világon zajló eseményeket, aztán tedd meg a tőled telhetőt. Az egész napos “koronarémhíradó” helyett inkább tegyél magadért az alábbiakkal!
2. Immunerősítés
Egy erős immunrendszer sokféle vírussal elbánik, ahogy ezt mindennap teszi, járványtól függetlenül. Ha esetleg mégis elkapnánk a vírust, akkor enyhébbek lesznek a tünetek jól karbantartott immunrendszerrel. A megelőző módszerek szintén hasznosak lehetnek kiegészítő kezelésként egy kialakult fertőzésnél is. Aki a vírussal összefüggésbe hozható tüneteket tapasztal magán, forduljon orvoshoz vagy hívja a megfelelő telefonszámokat! Aki eddig nem ismerte vagy nem tartotta fontosnak az alábbi biohackeket – amivel felturbózhatjuk az immunrendszerünket is -, akkor talán most jobban érdekelni fogja ez a téma.
Miért nem kapja el mindenki a vírust? És miért vészelik át sokan a fertőzöttek közül, enyhébb, influenza szerű tünetekkel? A válasz az immunrendszer aktuális kapacitásában keresendő!
3. Figyelj a higiéniára
Semmelweis óta talán nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy vírusveszély esetén érdemes fokozottabban odafigyelni a higiéniára. Nyugodtabb időszakokban egyébként szerintem nem akkora ügy, mint sokan gondolják, ha az egészséges életmódra jobban odafigyelünk. Járvány esetén viszont inkább a biztosítsuk túl. Természetesen érdemes nem letüsszenteni az embertársainkat és nem fogadni másokét. Lehetőleg nem tölteni időt a fertőzöttekkel és zsúfolt helyeken, valamint a már köztudottam fertőzött területeken. Aki teheti, maradjon otthon! Valószínűleg a legtöbben enyhébb tünetekkel megússzák, de megfertőzhetnek olyanokat, akik nem rendelkeznek erős immunrendszerrel! És ugye a kórházakat, egészségügyi dolgozókat sem szeretnénk túlterhelni, igaz!? Rendszeresen kezet mosni (akár fertőtlenítős szerrel), esetleg szájmaszkot viselni gyanús helyeken. Az ételeket is leöblíteni, hőkezelni. Aki a nyers hús alapú diétával szimpatizál, azoknak esetleg érdemes most sütögetniük vagy extrán odafigyelniük a beszerzési forrásokra, tárolásra.
4. Figyelj az alvásodra, cirkadián ritmusodra
Az egyik legerősebb immunerősítő, ha rendszeresen minőségi és elegendő hosszú az alvásunk, ráadásul a megfelelő napszakban (kb. este 10 és reggel 6 között). Erről sokan megfeledkeznek. Az alvásnál dolgozó melatonin hormon rendkívül fontos a védekezésben. Érdekesség, hogy pont télen indult ez a járvány is (ahogy az influenza szokott), amikor általánosságban gyengébb az immunrendszer az északi féltekén a kevesebb napozás és csökkenő D-vitamin szintek miatt (déli órák–>UVB–>D-vitamin). Érdekesség, hogy pont egy zsúfolt, 11 millió lakosú kínai városból, Wuhanból indult a vírus, ahol a komoly légszennyezettség miatt amúgy is kevesebb napfényt kapnak az ottélők.
Hogyan lehet biztosítani a minőségi alvást? Napkelte nézés, sok napozás, a melatonincsökkentő mesterséges kék fények – képernyők, világítások – kerülése (főleg napnyugta után). Kék fény védő szoftverek és szemüvegek használata. Esti világításhoz inkább gyertyák, vörös lámpák. Ha otthoni karanténban maradsz, legalább nyisd ki az ablakokat.
5. Csökkentsd az elektroszmogot
Érdekesség, hogy Wuhanban már egy ideje működik az 5G hálózat is, 10000-nyi antennával. Az elektroszmog téma és az immunrendszer kapcsolata is megérne egy misét, szerencsére már sokan kutatták ezt a területet is, nagyvonalakban elég annyi, hogy gyengíti az immunrendszert különféle biofizikai útvonalakon. Kevesebb kütyüt és kevesebb kütyü időt! Tölts több időt a természetben!
6. Ismerd meg a Buteyko légzést
Lélegezz az orrodon keresztül és pofa be. 🙂 Így kiszűrhetsz a sok patogént és serkented a nitrogén-monoxid felszabadulását, amely antivirális hatású és közvettetten is stimulálja az immunitást. Ráadásul a helyes légzéstechnika a jobb szén-dioxid és oxigénellátottság által is javítja a testünk optimális működését.
7. Ügyelj a bél egészségére
Az immunrendszerünk fegyvertárának nagy része a bélben található. A bélflóránk, a bélnyálkahártyánk, a nyirokrendszer szüntelenül dolgozik védővonalként is a környezetünkből jövő (étkezés…) korokózókkal szemben. Vajon a gyulladásfokozó modern finomított, feldolgozott élelmiszerekkel, nem helyi és szezonális ételekkel, mesterséges fénykörnyezetben megfelelő lesz a bélflóra? Az un. szivárgó bél problémával kapcsolatba hozható gabonafélék, glutén és más növényi fehérjék, lektinek, szaponinok, egyes növényi zsírok, transzzsírok, egyes tejszármazékok biztosan nem lesznek a segítségünkre. Marad az evolúciós, szezonális, földrajzi helynek megfelelő, halászó-vadászó-gyűjtögető emberi táplálkozás. Fűszerezés fokhagymával, kurkumával, gyömbérrel. Továbbá a szakaszos böjtölés, alkalmi böjtöléses módszerek. Haladó szemlélet a táplálkozás és bélműködés kapcsolatát vizsgálni. Talán még haladóbb nézet, ha a napfény és a mesterséges fények bélflórára gyakorolt hatásait is idevesszük.
8. Tuningold a mitokondriumaid
A mitokondriumok felelnek leginkább az energiatermelésünkért. Ha az ő működésük rendben zajlik (sok energiánk van), talán a védekezésre is több jut!? A mitokondriális funkciót leginkább a fénykörnyezetre való odafigyeléssel, a deutériumcsökkentett táplálkozással, helyes légzéstechnikával, alkalmi hidegfürdővel, napozással tudjuk legjobban felturbózni. Na és a rendszeres, ésszerűen adagolt sporttal.
9. C-vitamin
Sokan, egészséges táplálkozással és életmóddal vitaminpótlás nélkül is ellenállóak a fertőzésekkel szemben. Járvány időszakban viszont jól jöhet némi extra C-vitamin, melynek immunerősítő hatásáról tele van a szakirodalom. Egyes kórházakban az orvosok a koronavírussal fertőzött embereket intravénás C-vitaminnal kezelik. Megelőzésképpen sem rossz ötlet némi C-vitamin bevitel. Mennyi az annyi? Jó kérdés. Ez nagyon egyéni… Függ attól, hogy milyen diétát követ az illető (pl. ketózisban kevesebb az igény, mint magas szénhidrát tartalmú étrenden). Mennyi elektroszmog veszi körbe (városi életmód!), milyen a sejtek redox potenciálja? Mennyi mesterséges és természetes fény éri az illetőt? Összességében az ajánlás 0 és több g/nap között lehet valahol.
10. D-vitamin
A D-vitamin szintén bizonyítottan fontos az immunrendszer megfelelő működésében. A legjobb a déli órákban való napozás az UVB fények általi D vitaminszintézishez, ami inkább tavasztól késő őszig működik. Ha napközben nem vagy kint eleget, akkor marad a vitaminpótlás (de ha nem mész ki, akkor miért nem? ok, pl. a munkát kivéve..) Az adagolás itt is egyéni az életmódtól függően, 0 és több ezer (tízezer) NE/nap.
11. Hidegzuhany, jegesfürdő
Járj utána, mit tanít Wim Hof, a jégember az immunrendszerről! A rendszeres hidegfürdőivel és légzéstechnikájával nemcsak hihetetlen hidegtűrő rekordokra képes, hanem képes erősíteni az immunválaszát is.
12. Kezeld a stresszt
Egy komoly munkahelyi, iskolai, anyagi, érzelmi stb. válságban lévő embernek azt mondani, hogy ne stresszeljél, igazából csak olaj a tűzre. Vannak ilyen időszakok mindenkinél. Egy járványpánikban a stressz szint még tovább fokozódhat. Az már más kérdés, hogyan reagálunk a különböző stresszhelyzetekre. Magunkban kellene ezt is folyamatosan fejleszteni. Erre már többezer éves technikák és modern módszerek is léteznek. Természetjárás, légzőgyakorlatok, meditáció, sport, mentális technikák, masszázs, pihenés, normális alvás, nevetés stb. Ha tudatosan csökkentjük a stressz, az jó hatással lesz az immunrendszerre is!
13. Edzés
Most nem ez a legfontosabb, de a minőségi és megfelelő mennyiségű testmozgás erősebbé teszi az immunrendszert is.
14. Illóolajok
Vannak olyan növényi kivonatok, amelyek némi vírusellenes és gyulladáscsökkentő hatást mutatnak, például az eukaliptusz, gyömbér, fokhagyma, rozmaring, kakukkfű, teafa, oregano olaja. Fontos, hogy ne csodaszerként tekintsünk rájuk, a fenti biohackek szerintem fontosabbak.
15. Étrendkiegészítők
Vannak további ígéretes kiegészítők, pl. cink, adaptogén gyógynövények (ginzeng, ashwagandha), N-acetil-cisztein, stb. Nincsen csodabogyó, ami garantáltan megvéd! Mindenesetre van róluk jópár tudományos vizsgálat, hogy pozitívan befolyásolják az immunrendszert.
Szóval a pánik helyett, inkább figyelj jobban az életmódra! Van jópár lehetőség…
Hivatkozások
Immunrendszer
Napfény, cirkadián ritmus, 5G, mitokondriumok
https://jackkruse.com/emf-5-what-are-the-biologic-effects-of-emf/?print=print
https://blogs.scientificamerican.com/observations/we-have-no-reason-to-believe-5g-is-safe/
Carrillo-Vico A, Lardone PJ, Alvarez-Sánchez N, Rodríguez-Rodríguez A, Guerrero JM. Melatonin: buffering the immune system. Int J Mol Sci. 2013;14(4):8638–8683. Published 2013 Apr 22. doi:10.3390/ijms14048638
Sengupta S, Tang SY, Devine JC, et al. Circadian control of lung inflammation in influenza infection. Nat Commun. 2019;10(1):4107. Published 2019 Sep 11. doi:10.1038/s41467-019-11400-9
https://www.sciencealert.com/your-body-has-trillions-of-clocks-in-its-cells
https://en.wikipedia.org/wiki/Douglas_C._Wallace
Buteyko légzés
https://en.wikipedia.org/wiki/Buteyko_method
Patrick McKeown: A légzés ereje – Oxigén Program: Edzésmódszer, amivel egészségesebb, vékonyabb és edzettebb leszel. Jaffa Kiadó, 2017
Mehta DR, Ashkar AA, Mossman KL. The nitric oxide pathway provides innate antiviral protection in conjunction with the type I interferon pathway in fibroblasts. PLoS One. 2012;7(2):e31688. doi:10.1371/journal.pone.0031688
Lin, YL & Huang, YL & Ma, S & Yeh, C & Chiou, SY & Chen, Li-Kuang & Liao, ching-len. (1997). Inhibition of Japanese encephalitis virus infection by nitric oxide: Antiviral effect of nitric oxide on RNA virus replication. Journal of virology. 71. 5227-35. 10.1128/JVI.71.7.5227-5235.1997.
Saura M1, Zaragoza C, McMillan A, Quick RA, Hohenadl C, Lowenstein JM, Lowenstein CJ. An antiviral mechanism of nitric oxide: inhibition of a viral protease. Immunity. 1999 Jan;10(1):21-8.
https://www.breathingcenter.com/Why-Is-Nitric-Oxide-Important-to-Health
Elektroszmog
Johansson O1. Disturbance of the immune system by electromagnetic fields-A potentially underlying cause for cellular damage and tissue repair reduction which could lead to disease and impairment. Pathophysiology. 2009 Aug;16(2-3):157-77. doi: 10.1016/j.pathophys.2009.03.004. Epub 2009 Apr 23.
Volkow ND, Tomasi D, Wang G, et al. Effects of Cell Phone Radiofrequency Signal Exposure on Brain Glucose Metabolism. JAMA. 2011;305(8):808-813.
Robert O. Becker: The body electric. William Morrow Paperbacks, 1998
Andrew Marino – Going somewhere: Truth about a Life in Science. Cassandra, 2011
Bél, táplálkozás
Meddings JB1. Review article: Intestinal permeability in Crohn’s disease. Aliment Pharmacol Ther. 1997 Dec;11 Suppl 3:47-53; discussion 53-6.
Deretic V, Saitoh T, Akira S. Autophagy in infection, inflammation and immunity. Nat Rev Immunol. 2013;13(10):722–737. doi:10.1038/nri3532
Szendi Gábor: A paleolit táplálkozás, Jaffa Kiadó, 2009
Fasano A, Not T, Wang W, Uzzau S, Berti I, Tommasini A, Goldblum SE. Zonulin, a newly discovered modulator of intestinal permeability, and its expression in coeliac disease. Lancet. 2000 Apr 29;355(9214):1518-9.
Smits SA, Leach J, Sonnenburg ED, et al. Seasonal cycling in the gut microbiome of the Hadza hunter-gatherers of Tanzania. Science. 2017;357(6353):802–806. doi:10.1126/science.aan4834
C-vitamin
Carr AC, Maggini S. Vitamin C and Immune Function. Nutrients. 2017;9(11):1211. Published 2017 Nov 3. doi:10.3390/nu9111211
Malo C, Wilson JX. Glucose modulates vitamin C transport in adult human small intestinal brush border membrane vesicles. J Nutr. 2000 Jan;130(1):63-9.
D-vitamin
Aranow C. Vitamin D and the immune system. J Investig Med. 2011;59(6):881–886. doi:10.2310/JIM.0b013e31821b8755
Szendi Gábor: Napfény vitamin, Jaffa Kiadó, 2012
Hideg
Stressz
Kox M, van Eijk LT, Zwaag J, et al. Voluntary activation of the sympathetic nervous system and attenuation of the innate immune response in humans. Proc Natl Acad Sci U S A. 2014;111(20):7379–7384. doi:10.1073/pnas.1322174111
Black DS, Slavich GM. Mindfulness meditation and the immune system: a systematic review of randomized controlled trials. Ann N Y Acad Sci. 2016;1373(1):13–24. doi:10.1111/nyas.12998
Mahagita C. Roles of meditation on alleviation of oxidative stress and improvement of antioxidant system. J Med Assoc Thai. 2010 Nov;93 Suppl 6:S242-54.
Van Wijk EP, Ackerman J, Van Wijk R. Effect of meditation on ultraweak photon emission from hands and forehead.
Illóolajok
Peterfalvi A, Miko E, Nagy T, et al. Much More Than a Pleasant Scent: A Review on Essential Oils Supporting the Immune System. Molecules. 2019;24(24):4530. Published 2019 Dec 11. doi:10.3390/molecules24244530
de Lavor ÉM, Fernandes AWC, de Andrade Teles RB, et al. Essential Oils and Their Major Compounds in the Treatment of Chronic Inflammation: A Review of Antioxidant Potential in Preclinical Studies and Molecular Mechanisms. Oxid Med Cell Longev. 2018;2018:6468593. Published 2018 Dec 23. doi:10.1155/2018/6468593
Étrendkiegészítők
Prasad AS. Zinc in human health: effect of zinc on immune cells. Mol Med. 2008;14(5-6):353–357. doi:10.2119/2008-00033.Prasad
Mikolai J1, Erlandsen A, Murison A, Brown KA, Gregory WL, Raman-Caplan P, Zwickey HL. In vivo effects of Ashwagandha (Withania somnifera) extract on the activation of lymphocytes. J Altern Complement Med. 2009 Apr;15(4):423-30. doi: 10.1089/acm.2008.0215.
Niijima A1, Meguid MM. Influence of systemic arginine-lysine on immune organ function: an electrophysiological study. Brain Res Bull. 1998 Mar 15;45(5):437-41.
Griffith RS1, Walsh DE, Myrmel KH, Thompson RW, Behforooz A. Success of L-lysine therapy in frequently recurrent herpes simplex infection. Treatment and prophylaxis. Dermatologica. 1987;175(4):183-90.
Najafi A, Mojtahedzadeh M, Ahmadi KH, et al. The immunological benefit of higher dose N-acetyl cysteine following mechanical ventilation in critically ill patients. Daru. 2014;22(1):57. Published 2014 Jul 15. doi:10.1186/2008-2231-22-57
Arranz L1, Fernández C, Rodríguez A, Ribera JM, De la Fuente M. The glutathione precursor N-acetylcysteine improves immune function in postmenopausal women. Free Radic Biol Med. 2008 Nov 1;45(9):1252-62. doi: 10.1016/j.freeradbiomed.2008.07.014. Epub 2008 Jul 27.
Kang S, Min H. Ginseng, the ‘Immunity Boost’: The Effects of Panax ginseng on Immune System. J Ginseng Res. 2012;36(4):354–368. doi:10.5142/jgr.2012.36.4.354
