Van néhány egyszerű életmódszokás, melyek alkalmazásával a mindennapokban, jó eséllyel elkerülnek a betegségek, egészséges maradhatsz és stabilan magas energiaszinttel haladhatunk az életben.
A legtöbb egészség védő tipp ingyenes és napi kb. 5 percet vesz igénybe, a többi is csak heti néhány órát igényel vagy egyszeri megértést és beépítést a szokások közé.
Nekem és még sokaknak legalábbis beváltak. Biztosan olyan is van még, amit kifelejtettem a listáról. Aki nem hiszi, hogy működnek ezek az egyszerű praktikák, nyugodtan járjon utána!Írtam róluk bővebben itt a blogon és a könyveimben.
Rendszeres edzés: heti 1-4 erősítő edzés, heti 1-2 állóképességi edzés, heti 1-2 mozgáskészség fejlesztő edzés vagy bármilyen kedvenc sport. Vagy heti 2-3 alkalom az előzőek kombinálásával.
Haladj apró lépésekben, ha a hirtelen változtatás nem életszerű valamilyen okból.
Az életet úgy is nézhetjük, hogy egy háromlábú széken csücsül. A három láb: a napfény, a víz és a mágnesesség. Ha bármelyik hiányzik, akkor a szék feldől. A Marson van napfény, van némi víz, de nincs mágneses mezeje (vagy legalábbis nagyon gyenge), ezért csak egy halott vörös bolygó.
Olvasd el ezt a kis összefoglalót az élet 3 alapfeltételéről!
FÉNY
✅Hétköznapi értelemben, a fény az emberi szemmel
érzékelhető elektromágneses sugárzások összessége.
✅Kettős természetéből adódóan viselkedhet részecskeként (foton) és hullámként is. Nézz utána az un. kétrés kísérletnek!
✅Tágabb
értelemben az egész elektromágneses spektrumot ide sorolhatjuk, szűkebb
értelemben a napfényt vagy csak a látható fény tartományt.
✅Többféle
mértékegységet lehet hozzá tulajdonítani, a legismertebb jellemzője a
frekvencia (Hz) és a hullámhossz (nm).
✅Pl. a látható
fény a szemünk számára a kb 390-750nm közötti tartományt jelenti.
✅Az UV ennél
kisebb, míg az infravörös ennél nagyobb hullámhosszú.
FÉNY és FOTON
✅Az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi
részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.
✅Tömeg és elektromos töltés nélküli, parányi mozgékony
részecske, de hullámként is viselkedhet! Nézz utána az un. kétrés kísérletnek!
✅A foton az
elektromágneses kölcsönhatás közvetítője és a fény, valamint a többi
elektromágneses hullám minden formájáért ez a részecske felelős.
✅Különböző
energiájú és hullámhosszú fotonok: a látható fény, infravörös, UV sugárzás, sőt
a rádió- és mikrohullámok, Röntgen sugarak is!
✅A fény az
anyagban a vákuumbeli fénysebességnél lassabban halad.
✅A Nap magjában
a fotonok olyan sokszor ütköznek, hogy rengeteg évbe telik, míg a felszínre
érnek, ezután csupán 8,3 percre van szükségük, hogy elérjék a Földet.
✅A fotonok,
éppúgy, mint az elektronok és a protonok, végtelen hosszú ideig élnek, ha nem
kerülnek kölcsönhatásba más részecskékkel.
✅Einstein híres egyenletében (E=mc^2) ottvan a lényeg, az összefüggés az energia (fény) és a tömeg (anyag) között, vagyis a kettő átalakulhat egymásba a fenti képlet szerint!
✅Minden anyag
tehát energiából áll, ha úgytetszik fényből vagy csillagporból állnak a
testünket felépítő atomok, molekulák is.
✅A mitokondriumok azon dolgoznak szüntelenül, hogy a fény anyag formában maradjon… (VLOG a mitokondriumokról)
EZ víz
Nem kisbetűs ez :), hanem nagybetűs EZ! EZ = exclusion zone ~ kizáró réteg
✅A víz az élet
egyik alapfeltétele a Földön. Speciális fizikai-kémia tulajdonságainak
köszönhetően az életfolyamatok ideális közege és nélkülözhetetlen alkotóeleme.
✅Az élő
sejtekben a hagyományos 3 halmazállapoton (jég, folyadék, gőz) kívül egy
negyedik fázisú un. strukturált vízréteg alakul ki a fehérjék szomszédságában,
melynek eltérő fizikai-kémiai tulajdonságai vannak a többi vízhez képest.
✅Az EZ víz más
sűrűséggel és optikai tulajdonságokkal rendelkezik, mint a többi vízforma és
fényelnyelésre képes több tartományban is, leginkább az infravörös és UV-ben,
aminek nagy jelentősége van az életfolyamatokban.
✅A jég és a
folyadék közötti, folyékony kristályként fogható fel, ahol létrejön egy
rendezett, un. kizáró (angolul exclusion zone – EZ) réteg, ami a protonokat,
ionokat és más molekulákat is kizárja magából.
✅Minél
vastagabb ez a réteg annál jobb, beteg sejtekben mérhetően szűkül a rendezett
réteg.
✅Mivel az EZ
réteg összességében negatív töltésű és mellette pozitív proton réteg alakul ki,
ezért az „élet elemének” is nevezik.
✅Az EZ vizet a
mitokondriumokban állítjuk elő a táplálékból és a belélegzett oxigénből,
valamint a napfény segítségével. Szemléletes hétköznapi példája a kocsonya,
zselatin, tojásfehérje.
✅Az EZ víz kutatásának legnagyobb úttörő szakértői Gilbert Ling az 1950-es évektől kezdve, Gerald Pollack és kutatócsapata pedig napjainkban. Továbbá Del Guidice és Preparta munkásságát is érdemes elolvasni a témában.
BIOMÁGNES
A mágnesességnek is fontos szerepe van az élővilág működésében!
✅Ahol elektromos áram folyik ott elektromos és mágneses
tér is van, melyek merőlegesek egymásra, és ezek lehetnek állandóak vagy időben
változóak, pulzálóak. Szintén fizikai törvény, hogy a mozgó mágneses terek
elektromos áramot hoznak létre. Ezeket a folyamatokat, összefüggéseket írták le
az elektromágnesség úttörő kutatói Oested, Ampère, Maxwell és Faraday.
Érdekes Mágnességek
✅Kezdjük azzal, hogy a Föld mágneses mezejéhez is
valahogyan alkalmazkodnunk kellett…
✅Robert Becker kutatóorvos nevéhez fűződik az ún. kettős
idegrendszer felfedezése. Szerinte a hagyományosan elterjedt idegi vezetésen
kívűl, ami ionokat használ, létezik egy másik idegrendszerünk is. Az angolul
„perineural system”-nek nevezett rendszer az idegrostok és őket szakaszosan
körülvevő ún. myelinhüvelyek között, és a kötőszövetekben egyenárammal folyik.
Ez a rendszer felelős a regenerálódásért, a növekedésért, a Föld
mágnesességének érzékelésében, és a tájékozódásban is szerepet játszik.
✅ Becker a vizsgálataiban pl. a szalamandrákat
pillanatok alatt altatni és felébreszteni is tudta megfelelő erősségű és
helyzetű mágneses térrel.
✅Becker rájött, hogy a csontok félvezetést használnak, ahol a kollagén és az apatit kristályok szolgálnak a N és P típusú vezetőként, köztük pedig a réz ionok a doping hatásért és ebben a Föld mágneses erejének is fontos szerepe van. Ez tartja ugyanis a helyén a réz ionokat, így tud működni a félvezetés. Az űrben, a mágnesesség csökkenésével nem maradnak a helyükön a réz ionok és beindul a csontritkulásos folyamat, a csont nem tud megújulni, nem folyik rajta a regenerálódásért felelős egyenáram.
✅Ráják, cápák speciális szervei az un. Lorenzini ampullák,
melyek segítségével érzékelni tudják a zsákmányaik és más állatok
elektromágneses tereit. Korábban már megfigyelték, hogy ez a szerv a
tapintásra, a nyomásra, a sókoncentrációra, a hőmérsékletre, az elektromosságra
és a mágnesességre is érzékeny.
✅A vörösbegy és más vándormadarak a kvantum összefonódás segítségével tudják érzékelni a Föld mágneses mezejének apró eltéréseit, mintegy GPS-ként használva a hosszú repülőútjuk során. Erről írtam korábban ITT!
✅A méhek, denevérek, pillangók és más élőlények is a Föld
mágneses tere alapján tájékozódnak, nem csoda, hogy pusztulnak egyes helyeken a
mesterséges elektromágneses sugárzás miatt.
✅A mitokondrium is tulajdonképpen egy kvantum nano mágnes.
A forgó ATP-áz enzim is mágneses mezőt generál maga körül, amely odavonzza a
megfelelő helyre az oxigént, hogy vizet tudjon gyártani belőle.
✅Mágneses monopólus: A Napfény Diéta könyvem Igazi alkímia fejezetében bővebben írtam a mágneses monopólus feltételezett biológiai szerepéről a mitokondriumokban…
✅Az orvosi MRI műszer a vízben is található hidrogén
atomok mágneses momentumát méri és azért ad megbízható képet, mert a testünk
molekuláinak 99%-át alkotja víz.
Az MRI-ben egy mágnessel erős mesterséges teret generálnak, ami a hidrogén
atomok protonjainak tengelyének irányát (~dőlésszögét) eltéríti. Mérik ezt a
fázist, aztán leállítják a mágnest és megfigyelik az energiaváltozásokat, amíg
visszaáll a normál állapot.
És még sok-sok helyen találkozhatunk a mágnesességgel, vízzel és a fénnyel a biológiában, melyekről írtam bővebben A paleón túl és a Napfény diéta könyveimben…
Ajánlom az alábbi angol nyelvű könyveket is FÉNY, VÍZ és MÁGNESESSÉG témákban!
Miért van az, hogy az emberek többsége semmit nem tud a koleszterin élettani szerepéről, csak annyit, hogy káros? Nagyon sikeresen elültették a fejekben a koleszterin teóriát, amit azóta már sokféle szempontból megdöntöttek. Egy rég elavult nézetről van szó, ami folyamatosan befolyásolja az emberek szokásait, formálja az egészségüket. Ebben a cikkben bemutatok néhány újabb magyarázatot, hogy elfelejthessük végre ezt a megporosodott dogmát.
A lényeg röviden a koleszterinről
A koleszterin egy létfontosságú molekula, amit nem csökkenteni kellene, hanem továbbra is enni és jobban megérteni a szerepét.
A koleszterintartalmú ételek megbetegítőnek vélt hatását már sokan, sokféleképpen megcáfolták.
Az öregedéssel és stresszhatásokkal természetes módon emelkedik a koleszterinszint és ez még védőhatású is.
A szervezetben a koleszterin optimális működéséhez is napfényre és annak megfelelő hasznosítására van szükség.
Nem érdemes túl sokat a koleszterinre fókuszálni az egészség nevében, vannak sokkal fontosabb faktorok is, mint pl. a fénykörnyezet.
A tudományos
gondolkodásról
Semmilyen vélemény, dogma, mém nem írhatja felül a természet univerzális törvényeit! A tudományban mindigis voltak hibák, de ez még nem feltétlenül baj, mert amint rájönnek a tudósok, mi volt a hiba – ha hajlandóak belátni –, akkor máris egy lépéssel közelebb kerülnek a természet megértéséhez. A tudomány akkor fejlődik, ha sikerül megkérdőjelezni egy korábbi dogmát és nem akkor, amikor megnyugszunk, mert már mindent tudunk. Az emberek azóta terjesztenek egymásnak beszűkült féligazságokat, ami aztán dogmatikus hülyeséghez vezet, mióta megtanultak beszélni. Az első okos emberek rájöttek, hogy aki kitalálja a dogmát, az kontrollálhatja a többi embert. Változtasd meg a dogmáidat és jobban leszel!
A koleszterin elmélet napjaink egyik legnagyobb átverése, igazából már akkor sem állta meg a helyét, amikor kitalálták. Egy olyan 1913-as vizsgálatból indul az egész hisztéria, ahol növényevő nyulakat tömtek koleszterinnel és érelmeszesedés alakult ki náluk. Egy húsevő kutyával vagy macskával nem kaptak volna ilyen eredményeket, továbbá az ember sem növényevő állat… Idővel erre egy egész iparág épült, amit nehéz megváltoztatni különböző érdekek miatt. A híres Ancel Keys féle 7 ország koleszterin tanulmány az 1950-es évekből – ami alapján elítélték a telített zsírokat és a koleszterint – is többféle statisztikai trükközéssel, zsonglőrködéssel hozta ki az eredményeit. Mindenkibe mélyen belesúlykolták, hogy a koleszterin káros, emiatt a „gyilkos” telített zsírokkal teli hentespult 5 km-es körzetébe sem mernek menni az emberek. Kicsit is jobban utánajárva, kiderül, hogy nem káros, sőt! Próbáljon meg valaki összerakni egy emberi lényt koleszterin nélkül! A koleszterin létfontosságú a sejtek membránjaiban, a legtöbb szteroid hormonunk (D-vitamin, tesztoszteron, ösztrogén, kortizol stb.) előanyaga, az agyunk jelentős részét is koleszterin alkotja. Ha nincs, ha csökkentjük, akkor vajon optimálisan fog működni a szervezet?
Ez egy idejétmúlt teória, sokan megcáfolták már a létjogosultságát biokémiai szinten, statisztikai eredményekkel is. Továbbá a vérben lévő szintet a táplálkozással bevitt koleszterin csak kis mértékben befolyásolja és nincs egyértelmű összefüggés a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a magas koleszterinszint között. Ebbe most nem mennék bele mélyebben, ajánlom hozzá a hivatkozásokban lévő könyveket, cikkeket. Következzen inkább a kvantumbiológiás magyarázat: miért fontos, hogy legyen elég koleszterinünk és mit jelent igazából, ha elkezd emelkedni, milyen káros hatásai vannak a sztatinoknak a részecskék szintjén?
Koleszterin, stressz és az öregedés
Az öregedés tulajdonképpen egy lassú, krónikus stressz. Az anyagcsere lassul, csökken az alvásmennyiség, csökken a T3 pajzsmirigyhormon szintje, nő a heteroplazmitás, csökken az elektromos töltés és a NAD+ szintje a mitokondriumokban. Ez természetes folyamat, amitől nem kell megijedni, senki sem fog örökké élni, csak ugye az öregedés sebessége nem mindegy. Az egészséges életmód a halálhoz vezető leglassabb út. Minden nap lehet dönteni, melyik úton megyünk az életmódban történő választásainkkal.
Stresszhelyzetben (modern fénykörnyezet, életvitel, öregedés) több koleszterin kell, hogy stabilizáljuk a mitokondriumokban a belső membránt, így több ATP-t és vizet (energiát), szént-dioxidot tudunk gyártani, ami majd segít a stressz leküzdésében. A mitokondriumnak vizet kell gyártania, hogy csökkentse a fehérjék hőmozgását a Q-ciklusnál és az ATP-áz enzimben, hogy azok kvantumos precizitással működhessenek, zavartalan legyen az energiatermelés.
A Q-ciklus a híres koenzim Q10 molekula körfolyamata a miotokondriumban. A szerepe, hogy vörös fotonokat gyártson az UV átalakításával és ez gyorsítja az elektronáramot, ami aztán meghajtja az V-ös komplex (ATP-áz enzim) forgó turbináját, hogy az ATP-t és vizet gyártson. A koleszterincsökkentő sztatin gyógyszerek bezavarnak a Q-ciklusba. A szelén elősegíti a Q10 gyártást, ezért is jó a tengeri kaja.
Az öregedéssel egy másik okból kifolyólag is növelik a sejtek a koleszterin szintet. Ahogy öregszünk, a sejtek már sokszor osztódtak az évtizedek során, különösen, ha nem volt rendben a cirkadián ritmus. Ez szép lassan rövidíti a kromoszómák „sapkáját”, a teloméreket. Ez igazából az egyik legjobb biomarkere, hogy mennyi idős a sejt. Ahogy a sejt osztódik, koleszterinre van szüksége az új sejt felépítéséhez és az új kromoszómához. A koleszterin a kromoszómák magjában található, sőt még a DNS-hez is kötődik. Ez a koleszterin segít a kromoszóma osztódásában, az un. mitotikus orsó fázisban. A koleszterin a gének aktiválásához is szükséges az epigenetikai módosítások alapján.
Ha kevés ezekben a folyamatokban a koleszterin, akkor a kromoszóma nem fog megfelelően osztódni és a gének is rossz időben kapcsolnak be. Ez rossz jelzést és időnként helytelen számú kromoszómát eredményez. Ez történhet a daganatos sejteknél is. Ezért is látjuk leginkább az idősebbeknél a daganatos betegségeket (sajnos a mai környezetben már fiatalabbaknál is) és ez sokkal gyakoribb alacsony LDL szintnél. Tehát a korral együtt jár a több koleszterintermelés, hogy biztonságban menjen a sejtosztódás és egyben segít a mitokondriumnak ATP, szén-dioxidot és vizet gyártani. A stressz minden formája fogyasztja az ATP-t és a magnéziumot, mindkettő kapcsolódik az ATP-áz enzimhez a mitokondriumban. Ez klasszikusan előfordul cukorbetegeknél is. Ez okozza az LDL koleszterin felszaporodásást, de ez igazából egy védekezőmechanizmus! Így reagál, így kompenzál a szervezet. Az emelkedett LDL segít megőrizni az elektromos töltést a mitokondriumokban. Ahhoz, hogy a sejt le tudja gyűrni a stresszt, ahhoz jó ATP termelés kell, márpedig az LDL ezt segíti elő ilyenkor.
Koleszterin és a hormonok
Szinte az összes hormonunk tartalmaz valamilyen aromás, gyűrűs szerkezeti részt (leptin, koleszterin, D3-vitamin, pajzsmirigy hormonok, szteroidok). A szteroid hormonok (pl. kortizol, tesztoszteron, D3-vitamin) kiindulási anyaga pedig a koleszterin. Továbbá minden biomolekula (víz, hemoglobin, klorofill, koleszterin, D vitamin, dopamin, melatonin, acetilkolin, húgysav, C-vitamin stb.) funkciója, hogy megváltoztatja a fényhullámokat speciális elektromechanikus hullámokká, melyeket a sejtek használnak. A sejtek a fotonok játszóterei. Erről bővebben pl. a Reggeli napozás tudománya cikkemben.
A stressz minden esetben fokozza az LDL előállítását, hogy alapanyagot biztosítson a kortizolgyártáshoz, amihez fontos kofaktorok a T3 pajzsmirigyhormon és az A-vitamin. Blokkolni a koleszterint tehát ezért sem szerencsés, csak tovább fokozza gyulladást. Kulcsfontosságú az A-vitamin körforgásának, regenerálásának zavartalansága (lásd. Bazan hatás cikk). Nélküle nem tudjuk a koleszterint pregnenolonná alakítani, tehát nem csak a pajzsmirigy alulműködésre kell ilyenkor koncentrálni. Miért ilyen fontos a T3? Gyakorlatilag az összes szteroidhormon előállításához szükséges, mert a koleszterin-pregnenolon átalakulást katalizálja az A-vitaminnal egyetemben. A pregnenolon aztán több lépésben tesztoszteronná, ösztrogénné és más hormonokká alakul.
A leptin az egyik legfontosabb hormonunk. Akinél rendben van a leptin jelzése, az igazából nem is szokott éhes lenni a főétkezések között. A nassolás inzulinkibocsátással jár, beavatkozik a leptin háztartásba is. Extra koleszterint is gyárt ilyenkor a máj. A nem megfelelő leptin jelzés az agyban a májat extra koleszterintermelésre serketni és lassítja a pajzsmirigyfunkciót, csökkenti a koleszterin kiürítést. A leptin-reziszetncia ezzel párhuzamosan rontja az LDL receptorok működését is a májban, így a koleszterint, a zsírokat szállító LDL-ek tovább maradnak a keringésben, nagyobb az esély rá, hogy oxidálódnak és plakkot képezzenek, ami viszont már lehet a szív és keringési betegségek előidézője. De az egésznek nem a táplálkozáshoz van köze elsősorban, hanem a fénykörnyezet által megzavart hormonháztatáshoz és a gyenge redox potenciálhoz (sejtmembránokban, sejtvízben lévő töltés).
Kolesztein és a napozás
A koleszterin egy poláros molekula, aminek napfényre van szüksége ahhoz, hogy szulfatálódjon. Az átalakítás lépéséhez magasabb hőmérséklet kell a bőrben, amit az UV-B biztosít, aminek végeredménye a koleszterin szulfatálódása és a szulfatált D3-vitaminná alakulása. A legfontosabb fény elnyelő vegyületek az emberben a rendezett EZ vízréteg, a melanin, a szulfatált koleszterin, hemoglobin és a DHA. Egy remek példa az UV elnyelésre a D-vitamin szintézis, amikor a 7-dehidrokoleszterin elnyeli az UV-t. Tehát a D-vitamin egy magasabb energiaszintű vegyület és viszszaalakulhat 7-dehidrokoleszterinné a felvett kvantájú fényenergia leadásával. Ehhez valószínűleg a D-vitaminnak szulfatált állapotban kell lennie, mert a szulfát csoport egy nagy poláris rész, ami a D-vitamint átviheti olyan helyekre, ahova nem juthatna el a töltések miatt. És valószínűleg a DHA az, amelynek továbbadja az energiát, ezután a ciklus után a 7-dehidrokoleszterin ismét képes UV befogadására.
A D-vitamin szintek azért is alacsonyak világszerte, mert az LDL koleszterin izomerizációs lépése is vízigényes folyamat. Itt lép be az elektroszmog, kék fény dehidratáló hatása (elégtelen víztermelés a mitokondriumokban), ami magyarázatot adhat a magas LDL és alacsony D vitamin szintekre, valamint a többi koleszterinen alapuló hormon szintézis zavarára. Ezek a folyamatok A-vitamint és T3 pajzsmirigyhormont igényelnek. Tehát az LDL koleszterinnek napfényre, A-vitaminra és T3-ra van szüksége, hogy legyártsa a megfelelő szteroid hormonokat. Viszont a kék fény az A-vitamint sem engedi optimálisan működni (Bazan hatás cikk)! Az A-vitamin fényérzékeny formája a 11-cisz retinal oxidálódik fény hatására egy transz vegyületté. Ez szállítja aztán a jelet a központi retinális útvonalon keresztül az agyalapi mirigybe és a leptin receptorba. A melatonint és a D-vitamint is az UV fények segítségével gyártjuk. A melatoninhoz UV-A és triptofán kell, míg a D-vitaminhoz UV-B és koleszterin.
A mesterséges kék fény lassan tönkreteszi a DHA omega-3 zsírsavakat is a sejtmembránokban, csökkentve a képességünket, hogy a koleszterint elektronokkal töltsük. A Q10 a vérben is egy védőrendszer, amely megakadályozza az elektronvesztést és a vérben a zsírok, koleszterin oxidációját. A koleszterinnel akkor van baj, ha oxidálódik, azaz elektront ad le, így „elektronra éhes” lesz, így könnyebben megtámadja az érfalat. A koleszterin stabilizálja a membránokat és számos hormon alapanyaga. Ha sok a toxin, stressz egy sejtben, lassan dolgozik a koleszterin, akkor jön létre a rossz sdLDL, ami végül oxidálódhat.
A T3-at ideális esetben napkeltekor gyártjuk egészen pár órával később az UV-A megjelenéséig. Lehet, hogy ezért van ma sok városinak pajzsmirigy problémája, mert sosem látja a reggeli Napot? A cirkadián ritmus megzavarása, megváltozott A-vitamin szintekhez, ciklushoz vezet. Tehát, ha valakinek kevés a T3-a, (pl. pajzsmirigy alulműködés) vagy nem megfelelő az A-vitamin ciklusa, akkor felhalmozódik az oxidált sdLDL és fogy a HDL koleszterin is. A kevesebb HDL pedig csökkenti az endotoxinok kiszűrését a máj portális keringésében.
Ez a folyamat a Bazan hatás hosszú
ciklusába is beleszól, ami a DHA és az A-vitamin regenerálódását rontja. A máj
méregtelenítő funkciója romlik, leptin rezisztencia fejlődik ki. A kevés HDL tovább fokozza
az bél áteresztését az idegen fehérjék számára
és a vér-agy gátét is. Ez azt eredményezi, hogy több toxin jut az agyba és a keringésbe, csökkentve ezzel a redox potenciált és oxidálja a vért,
csökkenti az EZ vízréteget.
Ha minden áron szeretné valaki a rossz táplálkozást okolni a koleszterinnel kapcsolatban, akkor a telített zsírok helyett fordítsa a figyelmét inkább a cukrokra és a finomított, feldolgozott szénhidrátokra, magas deutérium tartalmú élemiszerekre, melyekből bőven eszik a nyugati ember. Természetes körülmények között csak szezonálisan vagy adott földrajzi helyeken ehetnénk magas szénhidráttartalmú élemiszereket. A modern világban azonban éjjel-nappal és egész évben, bárhol a világon hozzáférhetünk. Ez szintén az UV fénnyel van kapcsolatban.
A fentieken kívül még lehet többféle szempontból is megvizsgálni, bonyolítani a levezetést, melyről írtam pl. Napfény diéta könyvem Napfény, kalcium és koleszterin-szulfát és más fejezeteiben… Mellesleg mindenfajta halálozás kockázatot csökkent a magas D-vitamin szint egy nagy metaanalízis (Gaksch, 2017) szerint.
Gyakorlati példák
Egyébként én közel 10 éve szinte minden reggel koleszterinbomba szalonnás rántottát eszem, disznózsíron sütve és napközben ezt további állati zsírral, tepertővel, vajjal is megfejelem. Ha igaz lenne a koleszterin elmélet már régóta minden bajom lenne vagy biztos egy UFO vagyok… Persze ez csak a saját tapasztalatom, amiből nem lehet általánosítani. Az eszkimók vagy más hús-zsír alapú, magas koleszterintartalmú étrenden élő népek, valamint az utóbbi évtized több tízezer ketogén diétázója világszerte is köszönik szépen, jól vannak, megfélemlítő dogmák ide vagy oda.
Köszönöm, részemről maradhat
Végszó
Ha összességében nézzük a szervezetünk kémiai összetételét, a kvantumbiológiai elméleti levezetéseket, statisztikai eredményeket, a természeti népek étkezését és evolúciós megfigyeléseket, akkor koleszterin nem rosszfiú és alaposan félre van értelmezve a szerepe. Aki nem hiszi, járjon utána! Lehetőleg kvantumbiológiás szemüveggel is. Emellett továbbra is ajánlom a sok napozást, napkelte nézést, kék fény csökkentést, koleszterinben gazdag élelmiszerek fogyasztását. Miközben még mindig megy a vita a koleszterinről, az emberek megfeledkeznek fontosabb faktorokról, mint az elektroszmog és a kék fény… Mindenki a rendelkezésére álló információk alapján választja meg a szokásait és mindennek meg lesz a következménye. Maradj kíváncsi, tanulj, változtass az uralkodó dogmáidon, ha azok elavultak…
„Aki nyavalyog, de nem változtat, annak nem fáj eléggé!” (dr. Bubó)
Gaksch M és mtsai. Vitamin D and mortality: Individual participant data meta-analysis of standardized 25-hydroxyvitamin D in 26916 individuals from a European consortium. PLoS One. 2017 Feb 16;12(2):e0170791.
A DHA omega-3 zsírsav egy kulcsfontosságú molekula az agyunk és idegrendszerünk működésében. Legjobb forrásai a tengeri ételek, ennek köszönhetjük az emberi agyméret jelentős növekedést az evolúció során. A modern “kék fény mérgezett” világban sajnos ez a molekula rendszeresen bombázva van, nézzük meg mit tehetünk az ellensúlyozására… Két helyen is be tudunk avatkozni, az elsődeges a fénykörnyezet lenne, továbbá a táplálkozás is egy fontos faktor.
Dr. Nicolas G. Bazan a szem és az agy betegségek összefüggéseinek szakértője. Az elsők között volt, aki kapcsolatba hozta a betegségeket az RPE-vel (retinal pigment epithelium – retinán lévő színezőanyagot tartalmazó sejtréteg). Megfigyelte, hogy az agyban stresszhatás során gyorsan felszabadul a sejtekben az AA (arachidonsav, egyik fontos omega-6 zsírsavunk) és DHA omega-3 zsírsav. Mindkettő esszenciális zsírsav, tehát illene rendszeresen pótolnunk az étrendünkből, mert belsőleg csak gyenge hatásfokkal állítjuk elő. Dr. Bazan kutatócsoportja elektrosokkot használt stresszhatásként, és amint ez lecsengett az AA és a DHA is visszarendeződött a membránokba kétféle útvonalon, amiből látszik, hogy valamiféle élettani funkcióban játszanak szerepet ezek a zsírsavak.
A DHA regenerálása: rövid és hosszú hurok
Mivel a DHA egy kulcsfontosságú molekula, ezért szerencsére a szervezetünk kitalálta, hogyan tudja minél jobban megóvni. A DHA kétféle ciklusban (rövid és hosszú) regenerálódik a retinában. A rövid ciklus konzerválja a DHA-t, szabályozza az egyenesúlyt a lebontási és regenerálódási folyamatok között. A túlzott mesterséges kék fény adag szabadgyökjelzése és fotooxidációs hatása ezt teszi tönkre. Természetes fényviszonyok között, leegyszerűsítve a napfény kék tartalma stimulál, “elhasznál”, az infravörös pedig regenerál. A mesterséges fényekben arányaiban túl sok a kék fény és a legtöbben alig vagy nincs is vörös, infravörös.
Ha nem megy jól a rövid ciklus, akkor a hosszú ciklus még segíthet a DHA regenerálásban. A hosszú ciklus a táplálékból szállítja a DHA-t, ha arra van szükség, de ehhez előbb a májban kell egy kicsit átdolgozni a molekulát mielőtt az agyba vagy a retinába kerülne. A zsírok egy „három karú” glicerin molekulából és a hozzá kapcsolódó 3 féle zsírsavból vagy egyéb vegyületcsoportból épülnek fel. Attól függően, hogy a glicerin melyik karjához kapcsolódik egy másik molekula, aszerint lehet SN-1, SN-2 vagy SN-3 pozícióban. Az SN-2 esetén lesz a megfelelő, un. planáris szerekezetű az agy számára a DHA.
Valószínűleg a májban alakul át SN-2 pozíciójúvá az omega-3 zsírsav a glicerin három lehetséges helyén és ez a formula tud bejutni az agyba. A planktonokban és a baktériumokban a DHA általában SN-1 vagy SN-3 pozícióban van, ami nem a legjobb, ezért kell nekünk elsősorban halat vagy tengeri herkentyűket ennünk. A rövid ciklusnál nem szükséges az SN-2 átalakítás a DHA-n, mert a fotoreceptorok által regenerált DHA már eleve ilyen szerkezetű.
Viszont, ha a máj és a bél leptin rezisztens (romlik a leptin hormon jelátvitelének hatásfoka) a rossz melatonin és D3-vitamin szintek (ördögi kör: ez is ugye a cirkadián ritmusról szól) miatt vagy emésztőrendszeri problémák esetén, akkor nem fog jól működni ez a rendszer sem… Tehát nem lesz elég DHA a retinán, ami rontja a jelátviteli rendszer hatásfokát és az egész test működését. Ezért van káosz, gyulladás leptin rezisztencia esetén és ezért is okozhat egy rosszul működő bélrendszer szemproblámákat, neurodegeneratív betegségeket is.
Összefoglalva, a megfelelő omega-3 szinteket kétféleképpen tudjuk biztosítani. A legjobb az lenne, ha sikerülne a fénykörnyezeten javítani, vagyis sokat kimenni a szabadba és csökkenteni a mesterséges fényeket (főleg napnyugta után), hogy rendben működjön a DHA regeneráló rövid ciklus. Ezenkívül a máj, bélrendszer megfelelő leptin jelzéséhez is fontos lenne a normál cirkadián ritmus betartása, hogy a hosszú DHA ciklus is rendben menjen. A táplálkozással pedig a hosszú ciklus bemeneti oldalán tudunk javítani a helyzeten, ezért érdemes pótolni tengeri ételekből vagy belsőségekből az omega-3 zsírsavakat. Minél inkább “kék fény mérgezett”, napfényhiányos életet él valaki, annál többet.
Hivatkozások:
Bazan NG, Molina MF, Gordon WC. Docosahexaenoic acid signalolipidomics in nutrition: significance in aging, neuroinflammation, macular degeneration, Alzheimer’s, and other neurodegenerative diseases. Annu Rev Nutr. 2011;31:321-51.
Ha még nem ismered mi köze a kék fénynek az egészséghez, ajánlom a korábbi fény és cirkadián ritmus témájú cikkeimet, leginkább a Kék fény 1 – Az új mumus címűt…
Kerek, szögeletes, hosszú, rövid csokoládé… Sárga, narancssárga, vörös szemüveg… Melyiket válasszam?
Léteznek ma már kék fényt blokkoló speciális szemüvegek és szoftverek a számítógép vagy telefon képernyőjére (pl. F-lux, Iris, Twilight, Nightshif). A szemüvegek nagy előnye, hogy viselésükkel nagyban megóvjuk a szemet a káros frekvenciáktól, hiszen állandóan rajtunk lehet, míg egy szoftver nem sokat segít, ha fölöttünk figyel egy LED lámpa… És akkor még szemüveg perifériáján is beszűrődhet ez-az… Szóval este a legjobb lenne a minden mesterséges fényforrást kiiktatni, ami sokszor nem túl életszerű. Továbbá a bőrünk is egy nagy fényérzékelő, érdemes este hosszú ruházatot viselni!
Aki sokat dolgozik napközben bent, képernyő előtt, annak érdemes nappal is csökkentenie a kék fényt, azonban nem kell teljesen. Napközben szükséges némi kék a szervezetünknek. A napfényben ottvan napközben is a kék, csak ugye egyedi arányban és váltakozik, nem úgy, mint egy mesterséges világításban. Ez már bizonyos esetekben túl sok lehet.
A kék fény védő szemüvegek többsége elvileg tudja, amit tudnia kell, azonban apróbb különbségek itt is vannak a hatékonyság szempontjából. A gyakorlatban igazán biztosat csak akkor lehet mondani, ha megmérjük speciális műszerrel, hogy a lencse milyen frekvenciákat ereszt át. Létezik a sárga változat, amely nappali gépezéshez ajánlott inkább, mivel csak a legerőteljesebb kék frekvenciákat szűri ki és nem az összeset, így jó kompromisszum az alvás megóvás, szem (DHA, omega-3, fotoreceptorok) védelem és a színek láthatósága szempontjából. A borostyánszínűek már szinte a teljes kék spektrumot blokkolják, ezek ajánlottak éjszakára. A vöröses szemüvegek a zöldet is kiszűrik, amely kis mértékben bezavar a melatonin termelésbe. Tehát ez utóbbi tudja a legtöbbet.
A számok nyelvén
Napközben kb. a 380-450nm-es tartományt érdemes blokkolni (ibolya és kék egy része), ha túl sok a mesterséges fény. Este már a teljes kéket (380-495nm-ig) érdemes kiszűrni. Ha biztosra akarunk menni, akkor viszont a zöldet is ki lehetne iktatni (495-570 nm).
Miért ez a széles tartomány? A fényelnyelést egy haranggörbe szerű grafikonnal lehet jellemezni, aminek van egy maximuma, ez a legintenzívebb hatás. A harang szélein kevésbé erős, de még kimutatható a jelenség…
Az olcsóbb kategóriák is működhetnek, a fényblokkolás fizikája nem túl bonyolult. Remélem a gyártók tisztában vannak az apró részletekkel.
A kék fény blokkolás egy új „divathóbort” az egészséges életmód világában vagy most ért csak ide a tudomány? Járj utána nyugodtan! 😉
A név kötelez. Mivel a PaleoSport névvel az „ősemberes” életformát is képviselem, modern tudományos elméletekkel kiegészítve, ezért időnként vannak igazán vad paleós tetteim… Pl. sokszor aludtam már kint a szabad ég alatt az elmúlt években és általában jó tapasztalataim voltak, mindig hihetetlen friss fejjel ébredtem. Tavaly egyik kirándulás alkalmával már aludtam egy barlangszerű hasadékban, de most megtaláltam az igazi full extrás, 5+1 csillagos paleo hotelt!
A lustaság ára…
Az elmúlt hétvégén két éjszakára is volt lehetőségem egy kicsit nomádkodni, tudtam, hogy van egy nyugis partszakasz, 15 perc autókázásra a várostól, ahol szívesen meghúznám magam egy alvás erejéig. Az első este sötétben érkeztem, minimális felszereléssel (egy törölköző alulra, egy pokróc takarónak, víz és némi füstöltáru reggelire. A terv az volt, hogy kint alszom a strandon a szabad ég alatt egy szélvédett helyen, aztán, ahogy kerestem a helyszínt megláttam egy barlangot a sziklában. Hurrá, ez lesz az! Itt tuti védve leszek a széltől és az esőtől is, ami máskor már felébresztett néhányszor kint. Felmásztam hát, megágyaztam a kemény, kavicsos-homokos, ferde talajon és nemsokára neki is álltam szunyálni. Nem volt túl kényelmes, ezért többször felébredtem, forgolódtam, de így is jött reggel a lakásban nem igazán tapasztalható „friss agy” érzés. Aztán ahogy a napkeltét nézve sétálgattam, 20m-rel arrébb találtam egy igazi full extrás kéglit!:) Ha este nem sötétben érkezem és kicsit jobban körbenézek, akkor egyből ide jöhettem volna. Egy nappali szoba alapterületű, védett barlang, pihe-puha homokos talajjal. Úgy döntöttem másnap este is kijövök és kipróbálom ezt a helyet.
Nem csalódtam
Itt aztán sikerült megvalósítani a tökéletes alvást. Vacsiztam 7 előtt, mielőtt elindultam kocsival a helyszínre. Napnyugta 8.30 körül. Kis gitározás. Este szinte semmi mesterséges fény(max. 1 perc telefonozás, amíg átraktam repülőgép módba), kényelmes fekhely, reggel a felkelő Nap sugarai ébresztettek 20 perccel napkelte előtt. Pedig elég felhős volt az ég. Maradtam 1-2 órát a helyszínen fürödtem az óceánban, reggeliztem, végeztem egy könnyű, átmozgató edzést. Jól indult a nap! Legközelebb elindulok mammutot vadászni is…
És még barlangrajzokat is találtam…najó, modern sziklarajzokat.
Barlang és a mindennapok
A barlang igazából az ősember „feeling” miatt érdekes, ugyanezt a szuper alvást el lehet érni bárhol kint a természetben vagy a kertben, mesterséges fényektől, elektroszmogtól, egyéb zavaró tényezőktől mentesen. Régebben írtam egy cikket a kintalvásról, nem mindig sikerül ideálisra a szabad ég alatt alvás. KATT IDE!
Sátorozás, kertben alvás is ugyanúgy ér! A műanyag sátraknál csak egy gond van, a közvetlen földelés hiánya, de a friss levegő, elektroszmog mentes környezet itt is megvalósítható.
Csodamódszer? Ahol egy nagy elektromos kisülés, visszatöltődés várható, amitől másnapra a sánta is eldobja a botját és a vak újra látni fog? NEM! De abban biztos vagyok, hogy min. 5-10%-kal jobb lesz így az alvásminőség, mint egy lakásban, elektronikával körbevéve. Szóval a modern társadalmi helyzet és elvárások miatt nem valószínű, hogy beköltözöm a barlangba, de az biztos, hogy rendszeresen fogok még kint aludni, ahogy időm engedi. A sok mesterséges fénnyel, elektronikával körbevéve a mai ember sajnos csak ritkán vagy soha nem tapasztalja meg milyen az igazi pihentető alvás. Így aztán sosem lesz teljes a regeneráció, szép csendben az évek alatt alulműködnek a mitokondriumok, fokozódik a heteroplazmitás, gyorsabb az öregedés… Lehet választani és okosan megszervezni az alvókörnyezetet!
Tehát csak azt akartam ezzel a cikkel felhozni, hogy itt a nyári jó idő, irány kempingezni, kifeküdni a kertbe!
Neked milyen tapasztalataid vannak a kintalvásról, sátorozáskor? Sikerült már a zseblámpát, telefont is kiiktatni elalvás előtt?
Az első részben a dopamin szerepével, előállításával, a modern világ zavaró tényezőivel foglalkoztam, most ez utóbbit és a következményeit boncolgatom tovább.
Felborult dopamin háztartás
Az alacsony dopamin szintű emberek nehezen változtatnak, mert az agyuk folyamatosan túlbecsüli annak az értékét, amivel pillanatnyilag rendelkeznek és alulbecsüli, hogy mit nyerhetnek azáltal, ha feladják, amijük van. Amíg valaki nem elég felkészült rá, hogy bezárjon valami fontosat, addig nem lesz igazi változás, mert fogva tartja, amit nem tud feladni. Az alacsony dopaminszint elfedi előle ezt a realitást és képtelenné teszi, hogy kommunikáljon a természettel. A kék fény gyengíti az agyműködést és így az elektroszmoggal jobban lehet kontrollálni. A sok mesterséges kék fény kontrollálható, beteges idiótákat gyárt. Vajon kinek jó ez? Ki akar ide tartozni?
Csak érdekességképpen, aztán az olvasó fantáziájára bízom a többit: léteznek konkrétan olyan szabadalmak (1, 2, 3,4), ahol bizonyos elektromágneses hullámokkal manipulálni lehet az idegrendszert. Ez persze nem új, sokan foglalkoztak már hasonló technikai kütyükkel (pl. Michael Persinger, Jose Delgado és még ki tudja hányan…).
A legegyszerűbb módja az emberek kontrollálásának a kvantumbiológia szempontjából, hogy limitáljuk a választási lehetőségek spektrumát, de viszonylag komfortosan, boldogan létezhessenek abban a spektrumban. Ha hiányzik az UV fény a spektrumunkból (mesterséges fények, képernyők kontra napfény) szép csendben kevés lesz a dopaminunk, más döntéseket fogunk hozni. Nem célom ezzel bármiféle összeesküvés elmélettel azonosulni és pánikot kelteni, csak szólok, hogy ilyen is van… Választani mindig lehet, kérdés, hogy mit látsz a menüből: amit eléd raknak vagy az alternatívákat is.
Ha az időd nagy részét bent töltöd mesterséges fény alatt, akkor könnyebben kontrollálható lehetsz. Amíg erre nem jössz rá, addig valaki másnak a játékszere lehetsz! Más döntéseid lesznek bent a kék fényben, mint kint a napfényen, ezáltal más valóságot, realitást kapsz. Ha megkapod a napfénnyel az elegendő dopamint, sokkal kevésbé leszel hajlamos függőségekre és jobb döntéseket hozhatsz az életedben, a természettel összhangban.
Az alacsonyabb dopamin szint megváltoztatja a szemgolyó geometriáját és a lencse törésmutatóját. Ez egy egyszerű kvantum biológiás magyarázat, ami a napfény spektrum egyes részeinek hiányából következik. A napfény javít a helyzeten, a mesterséges fény tovább fokozza a bajokat. Napfény nélkül kevés melatonint és dopamint fogsz termelni a szemedben és az agyadban. A megváltozott dopamin szintek befolyásolják a hangulatodat, döntéseidet, nem fogod észrevenni a megfelelő válaszokat sem, ami ottvan az orrod előtt.
Tipikus alacsony dopamin helyzetűek a krónikus magyarázkodók, panaszkodók, rigolyásak, tele vannak régi szokásokkal. Ha beragadsz a múltba, nem fog változni semmi a jövőben. Optimális dopaminháztartásnál nem magyarázkodsz, hanem cselekedsz, bátran változtatsz, nem befolyásolja a jövődet a múlt. Az alacsony dopaminszint középszerűségben tart, nem mersz lépni, hogy kiválj a birkacsordából. Megoldás? Napozás, kék fény csökkentés, visszacsatlakozás a természethez. Ha ezeket rendszeresen csinálod, érzeni fogod, hogy jön a jutalom és a belső bíztatás. Dolgozik a dopamin! 😉
Kifogás és megoldás is mindig van. Kérdés, hogy elhiszed-e és melyikre fókuszálsz. Hova megy az energia és információ? A lefelé húzó spirálba vagy a megoldást keresve. Magamon is észreveszem a jeleit időnként (főleg sok számítógépezés, írás után…), hogy fáradt, motiválatlan vagyok, magyarázkodok, kifogásokat keresek. Ilyenkor mindig seggberúgom magam, alkalmazom valamelyik módszert amiről lejjebb írok és cselekszem!
Viselkedés és dopamin
Az embernek készen kell állnia a változásra, különben csak halogat, stagnál. A rossz döntések mindig összefüggésben vannak a rossz dopaminjelzéssel a szemben, agyban, bőrben. A magyarázkodás egy nagy akadály minden változás előtt. A cselekvés a magyarázkodás ellentéte. Semmilyen nagyszerű dolog nem jött még létre cselekvés nélkül, pusztán gondolkodással. A cselekvés nélküli gondolkodással elveszítheted az ötleteidet.
A fény fotonjai időtlenül jönnek a Földre és az emberhez. Az agy generálja az időérzékelést. A dopamin és a melatonin két fontos közvetítője ennek a folyamatnak. Ezt a két vegyületet használja a természet, mint a mérleg karjait. A fotonok önmagukban a világot mozdulatlannak érzékelik. A fény fotonjainak belső oszthatatlansága megakadályozza a külső oszthatóság érzékelését a realitásban. A megváltozott dopaminszintek – akár több vagy kevesebb – hatással vannak az időérzékelésre, ezért is nehezen veszik észre, hogy változtatniuk kellene, nem veszik észre a bajokat a környezetben. Ez dekoherenciát okoz a sejtekben.
A halál biztos, de az élet, amit kapsz vagy tapasztalsz az nem. Mindkettőnek megfizeted az árát a választásaiddal. A környezet, amit elfoglalsz olyan, mint egy bankszámla. Van, aki és ami hozzátesz, és van, aki és ami csak elvesz belőle folyamatosan. Ha döntöttél és megkaptad az eredményt, akkor látni fogod hogyan hat a környezet a dopamin számládra. Az eredmény meghatározza a valóságot, amit kapsz. Ebből talán látszik, hogy a környezet diktálja, hogy milyen eredményeket kapsz. Ha nem érted, akkor valószínűleg több napfényre van szükséged a szemedbe, hogy dopamint és melatonint gyárts helyileg a retinában és az agyban egy jobban gondolkodó agy érdekében. Ha ugyanazt az embert berakod kék fény alá vagy napfény alá, más döntéseket fog hozni, más realitást kap, magyarul befolyásolod vele az életét.
Kozmikus dopamin
Az univerzum hatalmas, hozzá képest az ember egy porszemnek sem tűnik, a dopamin molekula meg aztán még kisebb… Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi a fenének foglalkoznak vele a kutatók, ízeire szedve vagy miért írok róla cikket. Döntések, jutalomérzés, jel/zaj arány, trendek felismerése… Nekem ebből az jön le, hogy érdemes gyakorolni a természetes életmódot amennyire lehet és mindenkinek rátalálnia, mi az, ami folyamatosan „flow”-ban tartja és nem lesz szüksége függőségekre, pótszerekre. Szerintem mindenki egyedileg van összerakva, mindenkinek más lesz az, ami az optimumon tartja. Ezt a jógik megtalálják csendes meditációval vagy bárki kimehet a természetbe, kütyük nélkül pár órára vagy pár napra és tapasztalni fogja, hogy másképp jár az agya. És akkor most nagyon spirituális, ezoterikus voltam vagy csak tudományos?
A sejtek nem tudják megelőzni azt, amire nem számítanak. Fény frekvenciákat használunk a megfelelő döntésekhez. A teljes spektrumú napfény, ami alatt a legjobban tudjuk “megjósolni” a jövőt. A mesterséges fények alatt limitált elképzeléseink lesznek és szuboptimális döntéseket tudunk csak hozni… Ezért gondolom, hogy érdemes lenne minden komolyabb döntést kint a természetben lecsendesedve meghozni (napozás, földelés!). Az a bizonyos jel/zaj arány megint…
A halál biztos, az élet nem. A döntéseidnek – vagy jobban szeretem inkább a választásaid szót használni -, meglesz a következménye a biológiád és az életed szempontjából. Válassz okosan!
Mit lehet tenni?
Szerencsére mindig lehet változtatni és sokféleképpen lehet emelni a dopaminszintet természetes módon is. Vajon a csokievéssel, az esti italozással, ópiátokkal, kokainozással a legjobb vagy inkább a napozással?
Javítja a helyzetet a sok napozás (reggel, délelőtt a legfontosabb), megfelelő alvás (korai fekvés, esti világításcsökkentés, kék fény védelem), a fehérjedús reggeli, omega-3-ban gazdag tengeri ételek, általános stresszcsökkentés.
A fehérjedús reggeli azért is jó, mert biztosítja a tirozin és triptofán aminosav adagot és növeli az inzulinszintet is, ami segíti a szerotonin szintézist. Továbbá a fehérje jobban csökkenti az étvágyfokozó ghrelin szintet, mint a szénhidrátok vagy a zsírok, kevésbé érzel késztetést túlevésre. Olvasd el a leptines cikkeket is! Összességében ez egy cirkadián ritmus, agyműködés optimalizáló protokoll vagy bátorságdiéta, amit egy idegsebész fejlesztett ki.
Alternatív természetes dopaminforrások a napozáson kívül pl. a hidegterápia, ami egy óriási dopaminlöket UV nélkül. A hivatkozásokban van egy tanulmány, ahol 2,5-szeresére emelkedett a dopamin szint a 14 fokos vízben. Magyarázat a rövid hidegfürdő után tapasztalt jókedvre! Tehát nem(csak) azért kellene hidegfürdőzni, mert az most trendi, cool, kemény csávó vagy csaj leszel tőle, hanem egyszerűen csak javítja az agyműködést. A legjobb napozással kombinálni.
A jó hír, hogy a barátok is természetes módon emelik a dopaminszintet. Keress magadnak cimbiket és nevessetek sokat, érezzétek jól magatokat egymás társaságában. Nem véletlenül került fel arra a bizonyos Jack Kruse féle, legjobb 6 gyógymód listájára a Friends, azaz a barátok…
Elgondolkodtató, hogy aki nem bír társaság nélkül létezni, kicsit sem egyedül lenni, az más emberekből kompenzál egy kis dopamint?
A böjtölés, szakaszos böjtölés (intermittent fasting) étkezési stratégia, pedig segít helyreállítani a dopamin receptorok érzékenységét, csakúgy mint a légzőgyakorlatok, meditáció. Na meg a megfelelő alvás!
Plusz egy és fontos: ha valaki rátalál arra, mi az, amit szívesen, szenvedélyesen csinál, amiben alkothat, az is javítja a helyzetet! Garantáltan hosszú időre motiváltan tart. Elérni egy kitűzött célt, legyen ez kicsi vagy nagy, egyből jön a jutalomérzés, igaz?
Plusz mégegy: SPORT! Az edzés is nagyszerű eszköz dopaminháztartás ügyileg.
És még lehet sorolni: zenehallgatás, érintés, kíváncsiság, felfedezés…
Összefoglalás
A dopamin téma is bonyolult, el lehetne benne veszni évekig… és ez is csak egy szelet a sok közül. A nyúl vagy az oroszlán a vadonban nem olvasgat a dopaminról, egyszerűen csak használja természetesen a túlélés, létezés érdekében. A modern ember viszont a megváltozott elektromágneses környezettel beavatkozik a dopamin rendszerbe is, és már a természetes dolgokra néz furcsán, új szokások, hiedelmek alakulnak ki. Sokan belesüppednek egy dogma szerinti életbe, nehezen változtatnak, magyarázkodnak, panaszkodnak, ahelyett, hogy cselekednének. Depressziósak, másokat is lehúznak a hangulatukkal, rövidtávú örömökre fókuszálnak, amiből aztán mindig új és új kell, hiányzik a hosszútávú perspektíva. Kinél-mennyire-mióta zajlak ezek a hatások és hol tart a dopaminháztartása, az nagyon egyéni. A legveszélyeztetebbek ebből a szempontból is a fejlődésben lévő gyerekek, a már beteg idősebbek, a sok képernyőt nézegetők, éjszakai műszakban dolgozók. Megoldás mindig van, a cirkadián ritmus helyreállításával (reggeli napozással, kék fény csökkentéssel), a természethez való visszacsatlakozással kezdődik. És nem vagyok pszichológus, sem jógi, sem a hegyekben meditáló hindu guru, sem szektavezér, ők biztos másképp magyarázzák a fenti dolgokat. Csak olvasom és gyakorlom a ma elérhető legmélyebb tudományos tudást, a kvantumbiológiát. Ha érted a fenti összefüggéseket, akkor jó a dopaminszinted, ha nem, akkor sajnálom, válts fénykörnyezetet vagy nyomtasd ki ezt a cikket és olvasd el mégegyszer kint, napozás közben!
Cao X, Aballay A. Neural Inhibition of Dopaminergic Signaling Enhances Immunity in a Cell-Non-autonomousManner. Curr Biol. 2016 Sep 12;26(17):2398.
Witkovsky P . Dopamine and retinal function. Doc Ophthalmol. 2004 Jan;108(1):17-40.
Romeo S, Viaggi C, Di Camillo D, Willis AW, Lozzi L, Rocchi C, Capannolo M, Aloisi G, Vaglini F, Maccarone R, Caleo M, Missale C, Racette BA, Corsini GU, Maggio R. Bright light exposure reduces TH-positive dopamine neurons: implications of light pollution in Parkinson’s disease epidemiology. Sci Rep. 2013;3:1395.
Goldsmith, SK, Shapiro, RM, Joyce, JN (1997): Disrupted Pattern of D2 Dopamine Receptors in the Temporal Lobe in Schizophrenia, Arch Gen Psychiatry. 649-658.
Moraes MM1, Rabelo PCR2, Pinto VA2, Pires W3, Wanner SP2, Szawka RE4, Soares DD2. Auditory stimulation by exposure to melodic musicincreases dopamine and serotonin activities in rat forebrain areas linked to reward and motor control. Neurosci Lett. 2018 Apr 23;673:73-78. doi: 10.1016/j.neulet.2018.02.058. Epub 2018 Feb 27.
Patrik Wennberg, Carl-Johan Boraxbekk, Michael Wheeler, Bethany Howard, Paddy C Dempsey, Gavin Lambert, Nina Eikelis, Robyn Larsen, Parneet Sethi, Jessica Occleston, Jenny Hernestål-Boman, Kathryn A Ellis, Neville Owen, David W Dunstan. Acuteeffects of breaking up prolonged sitting on fatigue and cognition: a pilot study. BMJ Open. 2016; 6(2): e009630. Published online 2016 Feb 26.
Ismerkedjünk meg az egyik legfontosabb idegi ingerületátvivő anyaggal és hormonnal, a dopaminnal. Milyen kapcsolatban van a kék fénnyel, cirkadián ritmussal, viselkedéssel, döntésekkel, függőségekkel? A dopamin is egy apró, ám fontos részlet a sok közül. Nem is kellene vele sokat foglalkozni, ha nem egy megváltozott, mesterséges környezetben élnénk. Az oroszlán vagy a nyúl nem olvasgat a dopaminról, csak teszik a dolgukat. Figyelem, ez a cikk sorozat helyenként túl tudományos vagy elvont lehet, de lesznek benne könnyen használható gyakorlati tippek és szerintem megéri elgondolkodni rajtuk!
A dopamin szerepe
A dopaminnak nagyon szerteágazó a feladata az idegrendszer működésében. A dopamin nem csak egy „jóközérzethormon”, hanem számos funkciója van a tudatosságban, a realitásérzékelésben is. A dopamin nem a „hú de jól vagyok érzés” vegyülete, ez inkább az endorfinokra és belső opioidokra érvényes. A dopamin hatással van az immunrendszer egészséges működésére is. Hormonként, gátolja a prolaktin felszabadulást a hipofízis elülső lebenyéből.
Neurotranszmitteri funkciója sokoldalú: Örömet, eufóriát, boldogságot okoz, javítja a motivációt, a fókuszálást, koncentrációt. Szerepe van a mozgás koordinálásában, a motivációban, a jutalom-érzésben és predikcióban, a függőség kialakulásában, a munkamemóriában és a végrehajtó funkciókban. A Parkinson-kór neurológiai oka a középagyi dopaminsejtek pusztulása.
A dopamin javítja a jel/zaj arányt az agyban, hogy jobban észrevegyük a trendeket az időben és a térben, tehát javítja a helyzetfelismerést. Megfelelő dopaminszintekkel, megfelelő lesz a belső óra és ugyanez fordítva. Pl. úgy döntünk, hogy fontosabb lesz aludni 10-kor, mint éjfélkor is a neten szörfözni vagy minden nap bulizni, mert tudjuk, hogy másnap így frissebbek és hatékonyabbak leszünk. Figyeld meg, hány százalékban használod az internetet: szórakozásra, tanulásra, munkára, fontos kommunikációra vagy üres locsogásra, mások életének a megfigyelésére ahelyett, hogy a sajátodat élnéd… Tudom, rengeteg időt el lehet rajta tölteni, nagyon csábító a végtelen információ halmaz.
Este a sötétben kevesebb a dopamin, lassul az óra, az időérzékelés az alvásnál meg is szűnik. A dopamin fokozza az éberséget, a célirányos tevékenységhez való fókuszt (akarat, vágy, keresés), motiváltan tart, hogy tanulj, dönts, túlélj. Továbbá fogékonyabbá tesz az absztrakt gondolkodásra, kíváncsivá tesz, információgyűjtővé, nagyobb célok elérésére ösztönöz.
A felborult dopamin egyensúly motiválatlansághoz, rossz döntésekhez vezethet. Alacsony dopaminszinteknél hajlamos lesz az ember kényelmesen belesüppedni valamilyen dogma szerinti világba, korlátokat húzni maga köré és csak azt ismételgeti, nem akar változtatni rajta, elveszíti a kíváncsiságát új dolgok iránt.
Ha alacsony a dopaminszint, alacsony lesz a melatonin is a szemben, rosszabb lesz az alvás, továbbá csökken a motiváció, fáradtság jelentkezhet, függőség alakulhat ki, hangulatingadozások és memóriaromlás. Melyiket szeretnéd ezek közül?
A függőségek (alkohol, drogok, túlevés, szerencsejáték, stb.) mindegyike átmenetileg stimulálja a dopaminrendszert, de hosszútávon nem megoldás és megvannak a mellékhatásai.
Az is egyfajta megközelítés, ha valaki élvezi, amit csinál („flowban van”). Ilyenkor folyamatosan jól működhet a dopamin rendszer, jön a jutalomérzés. Érdemes ilyen tevékenységeket találni, kinek-mi passzol, persze ez lehetőleg ne legyen egészségromboló hatású vagy másokra ártalmas… A dopamin hatásánál figyelembe kell venni a receptorainak érzékenységének állapotát is. Ez megintcsak bonyolítja a helyzetet: lehet valakinek magas dopamin szintje, de alacsony receptor érzékenysége és fordítva is. Folyamatosan változik, napszak, évszak, élethelyzet szerint is, ezért fölösleg azon gondolkodni, hogy akkor most jól megmérem a dopaminszintem és látni fogom miújság ottbent. Inkább a cikkben leírt hatásokat összegezve érdemes következtetni rá.
A dopamin előállítása természetes úton
Alább látható a dopamin kémiai szerkezete, amely igencsak hasonlatos a tirozin (Tyr) aminosavhoz. Nem véletlenül. Többféleképpen lehet előállítani, a természetes módja a napfény különböző UV frekvenciáival menne és ekkor lesz optimális a működése, nem a pótszerekkel, pótcselekvésekkel tuningolva. A Tyr-nak 280 nm-nél van elnyelési maximuma (ettől még máshol is elnyel), oldallánca foto-ionizálható. A tirozin, mint aminosav építőkocka ottvan a fehérjéinkben is!
Az aromás aminosavak (triptofán, tirozin, fenil-alanin) el tudják nyelni az UV-t és biogén aminok képződnek belőlük: pl. dopamin, norepinefrin, epinefrin, szerotonin, melatonin. A melatonint és a D-vitamint is az UV fény gyártja. A melatoninhoz UV-A és triptofán kell, a dopaminhoz UV-A és UV-B és tirozin, míg a D-vitaminhoz UV-B és koleszterin.
Ha rossz a fénykörnyezet, könnyen előfordulhat, hogy nem optimális a dopamin háztartás és pótszerekhez nyúl az illető. Kevés napfény és/vagy sok mesterséges fény=alacsony dopaminszint=vacak mitokondriumok. A vándormadarak arrébmennek, ha a környezet már nem biztosítja a túlélést a számukra, rosszul érzik magukat ott, az ember miért nem?
Dopamin és a cirkadián ritmus
Optimális esetben a dopamin szintje is napszaki ingadozást mutat és persze vannak napközbeni események, amik még befolyásolják. A különböző hullámhosszú UV fények melatonint és dopamint gyártanak a retinán az aromás aminosavakból, melyek beszabályozzák a szem megfelelő geometriáját és elősegítik a fotoreceptorok regenerációját, hogy megfelelően fusson a cirkadián ritmus.
A dopaminszintek napi ritmusába beavatkozik, ha sérül a fotoreceptor a szemben. Sajnos a legtöbb mai ember a telefoncsekkolás közben egy kis kék fénnyel szerez magának extra dopamint, de ez megzavarja a normál dopamin háztartást, hosszútávon inkább krónikusan alacsony dopaminszintekhez vezet. A kék fény beavatkozik a MAO-B enzim működésébe, ezáltal a dopamin szintekbe is. A kék fény nem csak a DHA omega-3 zsírsav molekulákat és a melatonin szintet teszi tönkre szép lassan, hanem a megfelelő dopamin háztartást is.
Ki szeretne könnyen irányítható, fáradt, beteges, idióta zombi lenni? A mesterséges kék fények bámulását egész nap nekik találták ki. Van olyan orvos is (Mandy Saligari), aki egyenesen azt állítja: ha okostelefont adsz a gyerekednek, az olyan mintha kokaint adnál neki.
Napkeltekor a kék-fény – amely szabadgyököket termel – ki van egyensúlyozva a vörössel. A növekedés fontos a szem egészségében és ez a szabadgyök képzéssel van stimulálva, de normál esetben egyensúlyba van hozva regenerációs folyamatokkal is. A melatonin regenerálja a fotoreceptrorokat a szemben, ami UV fény segítségével keletkezik.
A növekedéssel nincsen baj (kell neki egy kezdőlökés a szabadgyökök által), ha az egyensúlyban van a regenerációs folyamatokkal. A probléma akkor van, ha a növekedés kontrollálatlan és nincs megfelelő regeneráció, akkor indulnak be a káros folyamatok. A kontrollálatlan növekedés a negatív visszacsatolás elvesztésével alakul ki. Nő a fehérjék ubikvitinációja, rákos megbetegedés alakulhat ki.
A kék fényt ki kellene egyensúlyozni az UV-vel és IR-rel, ahogy a napfényben is természetesen előfordul. Ezért nem helyettesíthető semmivel a napfény. A mesterséges világításokban, képernyőkben nincs kiegyensúlyozva és nem is látom jelét (talán 1-2 kivétellel), hogy törekednének rá! Nagyon leegyszerűsítve: a kék felpörget, „felgyorsítja az időt”, az IR lassítaná.
Warren Meck kutatóorvos vizsgálataiból kiderül, hogy az egyik fontos agyi terület (bazális ganglion) dopamin ciklusa egy belső óra, ami összefügg az SCN-nel (szuprakiazmatikus nukleusz – a központi belső óránk). A sok dopamin gyorsítja a bazális ganglion hurok ciklusát, ami összekovácsolja a kapcsolatot az agy különböző területein. Tehát minél több dopamint gyártunk, annál gyorsabb lesz ez az óra.
Nappal az UV hatására sok dopamin keletkezik a szemben, míg este csökken a szintje és lassul az idegi áramkör frekvenciája, csökkentve ezzel a belső időérzékelést.
Az alacsony dopamin szintek idő összeszűküléssel függnek össze és a cirkadián ritmusról való lecsatlakozzással. A mai mikrohullámban és kék fényben úszó világ a legnagyobb lecsatlakoztató a normál cirkadián ritmusról. Az időérzékelés zavara rengeteg betegséggel van összefüggésben és természetesen mind visszavezethető a rosszul működő cirkadián ritmusra.
A testhőmérséklet, a vérnyomás, az immunrendszer, az étvágy, az éberség, álmosság mind-mind ennek a rendszernek a finom összehangolt munkája révén napszakonként változó mintázatot mutat. A reggeli kék fény stimulus hatására beindulnak a következő hormonok: kortizol, szerotonin, GABA, dopamin, FSH, GRP, NPY, TSH. A naplemente utáni fényhiány pedig a melatonin, VIP, növekedési hormon elválasztást idézi elő. Tehát mindegyik hormonnak megvan az ideális ritmusa a nappal és éjszaka váltakozásától függően. Ebből következik, ha megzavarod ezt az ősi rendszert nem odavaló fényekkel, akkor a hormonelválasztásban is zavar lesz, pl. este a kék fények hatására kevés lesz a melatonin, növekedési hormon, rosszabb lesz az alvás, regeneráció hatásfoka. A délelőtti napfény UV-A és IR (infravörös) tartalmának a szerepe pl. a melatonin, dopamin, β-endorfin és további hormonok előállítása, a jobb alvás, jobb agyműködés, hangulat, optimális anyagcsere folyamatok érdekében. Magyarul beindítja az egész gyárat odabent, munkára fogja a dolgozókat és az egészben a napfény a karmester, amely a szemen és bőrön keresztül üzen.
Manapság szinte mindenki „hozzánőtt” az okosabbnál-okosabb mobiltelefonjához, tabletjéhez. Bezzeg amikor még csak vonalas telefon létezett és az emberek nem estek kétségbe, ha 1 percen belül nem kaptak választ egy üzenetre…
Felgyorsult világban élünk, dübörögve fejlődik a technológia, aki ebből kimarad, lemarad. Ez tény. Az okostelefonoknak számtalan előnye van a gyors és azonnali kommunikációban, információs tartalom megosztásban, ötletek megvalósításában, hasznos applikációkkal kiborgokként”bővíthetjük a képességeinket”. Ez is tény. Viszont arra kevesen gondolnak, hogy így napi több órára összenőttünk a készülékünkkel, azt gondoljuk bármikor és bármennyit lehet használni őket. A kvantumbiológia szerint viszont ennek az új szokásnak vannak káros hatásai, ezért nem árt tudatosítani néhány jelenséget.
Kék fény, cirkadián ritmus, melatonin
Számtalan tanulmány létezik róla, hogy az esti kék fények csökkentik a melatonin hormon szintjét. Aki szeretne az esti alvásnál teljes potenciállal regenerálódni és normál ütemben öregedni, az jobban teszi, ha napnyugta után kerüli a kék fényeket. A kék fény nem csak a kék színt jelenti, hanem a fehér/színtelen fény is tartalmazza pl. a napfényben és a mesterséges világításokban. Az okos kütyük pedig komoly kék fény dózist sugároznak felénk. Prizmás fénytörés kísérlet! Léteznek ma márkékfény blokkoló szoftverek és szemüvegek, továbbá érdemes este hosszú ruházatot felvenni, hogy a bőrünket is védjük. A legfontosabb fény érzékelőnk a szem, de a bőr is egy óriási napelem, ami érzékeli a környezet fényeit…
Időzítés
A modern ember azt hiszi, hogy bármikor büntetlenül lehet mesterséges fényeket nézni. Este napnyugta után a legrosszabb, de napkelte előtt a képernyőre tapadni sem éppen biológia barát. A napkelte sugarai hozzák csak a kék fényt a természetben, napközben végig ottvan a spektrumban és napnyugta előtt szétszóródik, nem jut el hozzánk a kék tartomány!
A legjobb lenne a déli órákra (vagy amikor fent van a nap..) korlátozni a képernyőbámulás nagy részét, ilyenkor ugyanis a napfény és a kütyük színhőmérséklete hasonló tartományban mozog (5500 K), ez is egy fontos jellemzője a fényeknek. Este igazából semmilyen mesterséges világítás nem természetes (Nap, csillagok, Hold, tűz).
Kint vagy bent?
Óriási segítség, ha a mesterséges fények mellé megkapjuk a természetes napfényt is. Tehát kint a szabadban vagy nyitott ablaknál telefont nyomkodni sokkal jobb, mint bent, mondhatni minimalizáljuk így a káros hatásait.
Fizika
Távolság, időtartam. Fizikai törvény, hogy a távolsággal rohamosan csökken az elektromos és mágneses tér hatása. Ezért érdemes nem a zsebben hordani a kütyüket, hanem távolabb a testtől! A központi belső óránk az agyban van (SCN), de vannak perifériás óráink is minden szövetben a cirkadián ritmus számára. Egy zsebben hordott telefon vagy egy ölben tartott laptop itt be tud zavarni, nem lesz szinkronban az időzítés a központtal.
Talán az is nyilvánvaló, hogy minél kevesebbet használod, annál kevesebb lesz az expozíció. Hosszabb beszélgetésekre különben is a legjobb a személyes találkozó. Biztos olyan fontos minden részletet megbeszélni fél órán keresztül a telefont a fejedre ragasztva? Ha elolvasod és megérted az alábbi tanulmányt (hosszabb mobilozás megváltoztatta a glükóz anyagcserét az agyban) talán átértékeled…
A sok ülés következményei után új sláger lehet az izomproblémáknál a „kütyü nyak és csukló”. Lehajtott fej és korlátozott tartományban mozgó ujjak napi több órán át. Gondolod, hogy ennek nincs következménye? Könnyedén felborul a strukturális izomegyensúly, egyes izmok túlnyúlnak, mások berövidülnek… Kevesebb használat, speciális torna, erősítés, lazítás!
Elektroszmog terhelés
Senkit sem fog sírba vinni 5 perc mobilozás, DE…! A kék fény az egyik legrosszabb elektroszmog fajta, mert megzavarja a cirkadián ritmust, a hormonok, neurotranszmitterek optimális működésést. A másik gubanc a telefonok által használt rádió- és mikrohullámok, WiFi. Továbbá a 4G és a hamarosan terjedő 5G-s hálozatra is érdemes gondolni. Az egyre gyorsabb és nagyobb méretű információ (képek, videók) továbbításához nagyobb teljesítménysűrűségű sugárzásra van szükség. Ezek egyre idegenebb elektromágneses sugárzások lesznek a biológia számára. Borúlátó jóslat, hogy a következő években gyakoribbak lesznek a mitokondriális betegségek a sok technológiát használók vagy ilyen környezetben élők körében. A jó hír, hogy akkor talán észbekapnak az elektroszmog szkeptikusok is, hogy valami nincs rendben a modern környezetben…
Repülőgép üzemmód, nem csak utasoknak
Az okostelefonok egyik okos funkciója a repülőgép üzemmód, ekkor nem lesz ki- és bemenő sugárzás, adatforgalom, de pl. fényképezni, bizonyos appokat használni továbbra is lehet. Alvásnál, utazásnál vagy túrázásnál használd bátran a repülőgép módot!
Mindent, de azonnal
Türelem emberek! Teljes pánik tud eluralkodni egyeseken, beindul a pesszimista fantázia, ha nem kap választ egy üzenetére vagy nem hívják vissza pár percen belül. 20-30 éve még semmi gond nem volt ebből, akkor is zajlott az élet gyors kommunikáció nélkül.
Okosabb telefon, butább ember?
Régebben fejből megjegyeztük a fontosabb telenszámokat, manapság erre nincs szükség, hiszen tárolható a kütyüben. És ha elveszik? A navigációs szoftverek igaz, hogy elirányítanak bárhova, de mintha közben elkényelmesedne a belénk épített GPS, nem? Megy a chatelés, puszcsi-lávcsi, hangulatjelző ikonok stb. Közben meg egyre kevésbé gyakoroljuk a sokszínű személyes kommunikációt. Érdemes elgondolkodni milyen területeken könnyíti meg az életünket a telefon, de ugyanakkor milyen képességeinket hagyja ellustulni!
Elmélet és a való világ
Tudom, hogy sok esetben nehéz betartani a fenti ajánlásokat. Bizonyos esetekben életet is menthet a mobiltelefon és vannak olyan élethelyzetek, hogy a munkához, biztonsághoz elengedhetetlen vagy egy nagy élmény megosztásához szükséges. Szeretem az ideális esetet leírni, aztán mindenki döntse el, mennyit akar megvalósítani belőle. Mindennek meglesz a következménye a hosszútávú egészség szempontjából. Remélem a fenti tippek hozzájárulnak „az egészséges haladáshoz”!
A kék fény egy speciális hullámhossztartomány a biológia számára. Fontos információtartalma van az agyunknak, szerepet játszik a nappal és az éjszaka elkülönítésében. Előfordul a természetes látható fényben és a mesterséges világításokban, képernyőkben is. Biológiai hatásait alaposan megvizsgálva lehet jó- és rosszfiú is. Sok apró részlet számít ennek megértésében. Ezt fogom ebben a cikksorozatban elmagyarázni.
Egészségdivat és tudomány
Vajon miért lett divatos az utóbbi 1-2 évtizedben az egészséges életmód? Úri hóbort a jóléti társadalmakban vagy tényleg szükség van rá? Egyre több az anyagcserebeteg ember (túlsúly, cukorbetegség, pajzsmirigy problémák, autoimmun betegségek, rák, mentális betegségek stb.). Érezzük, hogy valami nem ok, ezért aztán keressük a megoldást és sokszor a hagyományos orvoslás nem tud segíteni, csalódnak benne az emberek. Ilyenkor aztán fogékonyabb lesz a beteg az alternatív módszerekre. A legegyszerűbb elkölteni egy kis pénzt valamilyen csodabogyóra, csodaétrendre vagy varázslóra és azt hisszük ezzel meg lehet oldani egy összetett biofizikai problémát, amit a mesterséges elektromágneses környezet generál és rontja az energiatermelésért felelős sejtszervecskéink, a mitokondriumok működését. Szerintem a fő bűnös a sok mesterséges hullámhossz tartomány, beleértve a kék fényt, rádió- és mikrohullámokat is. Aztán ottvan még a rossz táplálkozás a finomított, feldolgozott élelmiszerekkel és a stresszes, mozgásszegény életmód, stb. Mindezek külön-külön is fontosak, összeadódnak és nagyon egyéni ki-miből-mennyit csinál jól vagy rosszul, mennyire rombolja magát és mennyit kompenzál tudattalanul nap mint nap és évek óta. Egyéni környezet, életvitel, epigenetika.
A fény 4,5 milliárd évig állandó volt a Földön, az utóbbi 125 évben viszont a modern ember ezt megváltoztatta, főleg az utóbbi 1-2 évtizedben. A nappal és éjszakához való alkalmazkodás, cirkadián ritmus előbb volt a Földön az élőlényeknél, mint az ember táplálkozása. Vajon melyik a fontosabb? Melyikre érdemes fókuszálni a tudomány nevében?
„A tudomány kizárólag fizika, minden más csupán bélyeggyűjtés.” /Ernest Rutherford/
Mi a fény?
Fénynek általában az emberi szem által is érzékelhető látható (kb. 390 és 750 nm hullámhosszak közé eső rész) elektromágneses sugárzást nevezzük. Tágabb értelemben a nem látható tartományt pl. az infravörös és ultraibolya fényeket is ide sorolhatjuk. A fény az idővel egy periodikusan váltakozó elektromágneses hullám, eszerint váltakozó elektromos- és a mágneses térerősség is jellemzi. A fény viselkedhet hullámként és részecskeként (foton) is.
Az összes elektromágneses sugárzás elrendezhető frekvencia, hullámhossz, energia szerint, ekkor kapjuk az elektromágneses spektrumot. Az emberi szem kevesebb, mint az 1%-át érzékeli a teljes elektromágneses spektrumnak!
Az elektromágneses spektrum egyes részeinek összehasonlítása
Név
Hullámhossz
Frekvencia (Hz)
Foton fajlagos energiája (eV)
Gamma
< 0.01 nm
> 30 EHz
124 keV – 300+ GeV
Röntgen
0.01 nm – 10 nm
30 EHz – 30 PHz
124 eV – 124 keV
Ultraviola
10 nm – 400 nm
30 PHz – 790 THz
3.3 eV – 124 eV
Látható
400 nm–700 nm
790 THz – 430 THz
1.7 eV – 3.3 eV
Infravörös
700 nm – 1 mm
430 THz – 300 GHz
1.24 meV – 1.7 eV
Mikrohullám
1 mm – 1 meter
300 GHz – 300 MHz
1.24 µeV – 1.24 meV
Rádióhullám
1 meter – 100,000 km
300 MHz – 3 Hz
12.4 feV – 1.24 µeV
A látható fény és a napfény is többféle frekvenciából áll össze, melyeket a szivárvány színeiben is felfedezhetünk. Ennek egy közismert bizonyítéka, ahogy egy prizma felbontja a fehér fényt a színes alkotóira. A napfényben a legnagyobb energiájú és legrövidebb hullámhosszú az UV, őt követi a lila, kék, zöld, sárga, narancs, vörös, infravörös (IR) tartomány egyre kisebb energiatartalommal és egyre nagyobb, „lomhább” hullámhosszal. A látható fény nem tartalmazza az UV-t és az IR-t, legfeljebb csak egy kis részüket.
Szín
Hullámhossz (nm)
Frekvencia (THz)
Foton fajlagos energiája (eV)
Ultraviola
10-380
30 PHz – 790 THz
3.3 eV – 124 eV
Ibolya
380 – 420
789 – 714
3,26 – 2,95
Kék
420 – 490
714 – 612
2,95 – 2,53
Zöld
490 – 575
612 – 522
2,53 – 2,16
Sárga
575 – 585
522 – 513
2,16 – 2,12
Narancs
585 – 650
513 – 462
2,12 – 1,91
Vörös
650 – 750
462 – 400
1,91 – 1,65
Infravörös
750-1 mm
430 THz – 300 GHz
1,24 meV – 1,7 eV
Alább látható több közismert hormon és idegi ingerületátvivő anyag kémiai szerkezete. Talán feltűnik, hogy mindegyikben vannak gyűrűs részek vagy kettős kötések. A kémia szempontjából ez azt jelenti, hogy szabadon mozgó, delokalizált elektronfelhőik vannak és bizonyos hullámhosszú fényekkel gerjeszthetőek, elnyelni és továbbítani tudják azokat. Véletlen egybeesés vagy aki összerakott minket nagy biofizikus volt?
A sejtek, hormonok, neurotranszmitterek a különböző frekvenciájú fények, fotonok játszóterei
A kék fény
A fenti táblázatból látható, hogy a kék fény a 420-490 nm közötti elektromágneses hullámokat jelenti. A reggeli és napközbeni természetes napfény is tartalmazza, tulajdonképpen azt üzeni az agynak, hogy nappal van, beindítja a hormonokat, serkent a nappali tevékenységekre. Naplemente után viszont nincs napsütés, nincs kék fény, a szemünkben megvannak erre a megfelelő érzékelők (retina, ipRGC sejtek, melanopszin fehérje, SCN…). A kék fény hiánya is egy jelzés az agynak: indul az éjszakai anyagcsere program, a regeneráció, az alvás. A növényeknél tanuljuk és elfogadjuk, hogy a fotoszintézisnél élesen elkülönül a nappali és éjszakai ciklus, akkor az embernél miért felejtjük ezt el?
Megváltozott elektromágneses (és fény-) környezetben élünk és ez csak romlani fog a következő időszakban a technológia mégnagyobb térhódításával. Gyakorlatilag egy “kék fény mérgezett” világot teremtettünk. Ezért is érdemes most az ember egészséges működését megérteni és egészségvédelmi lépéseket tenni, talán még időben.
A kék fény árnyalatai
A napfényben a kék tartomány mellett ottvan a szivárvány többi színe és az UV, IR frekvenciák is, ennek nagy jelentősége van a biológia számára. Leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy a kék stimulál, az infravörös (IR) pl. pedig regenerál. Tehát ki van egyensúlyozva, le van szabályozva a kék. A napfény kék fény tartalma napszak és évszak szerint is változik.
Van, ami semmivel sem helyettesíthető…
A mai világban viszont sok esetben nincs szünet a kék fényben, állandóan kapunk belőle, fittyet hányva a sok millió éves természetes földi fénykörnyezetre, biológiai ritmusokra. Kezdődött ez a mesterséges világításokkal az 1880-as évektől, később a színes tv-vel, manapság pedig szinte mindenki számítógépezik, mobiltelefont, tabletet használ, melyek képernyőiből bőségesen kap a szemünk és a bőrünk kék fényt, ráadásul ezt bármelyik napszakban megtehetjük. A gond az, hogy ilyenkor az agyunk azt hiszi, hogy nappal van. Vajon megfelelően fog így működni a nappali és az éjszakai anyagcsereprogram elkülönítése és a hormonrendszer?
Az egyik gond tehát, hogy a természetes lehetőségeken felül, akár este napnyugta után is kapunk belőle vagy kora reggel, napkelte előtt. A másik gond, hogy a mesterséges eszközök spektruma hiányos és kiegyensúlyozatlan a napfényhez képest. Nincs bennük az IR és UV, energiatakarékossági okokból és sokszor aránytalanul sok kéket tartalmaznak. Továbbá statikus, állandóan ugyanazt a spektrumot sugározza nekünk egy mesterséges világítótest. Persze egy kütyü képernyő változik, ahogy videót nézünk vagy a változtatjuk a tartalmat. De az 1000%, hogy nem olyan ritmusban és arányokban váltakozik, ahogy a napfény. A napfény programjának reggeltől-estig, évszakok szerint fontos biológiai jelentősége van.
A kék fény csökkenti a melatonin hormon szintjét, ami kulcsfontosságú az alváshoz, regenerációhoz. Továbbá a kék fény beavatkozik a dopamin szintekbe (hangulat, viselkedés, döntések), ezt kifejtem majd egy későbbi cikkben. És a mitokondriumok működéséről, deutériumszintekre kifejtett hatásáról még nem is beszéltem…
A különböző hullámhosszú fények, különböző mélységekre hatolnak a bőrben. A kék is viszonylag mélyre jut. A pajzsmirigy igencsak közel esik a bőrfelszínhez és igencsak sokat kaphat a képernyők kék fényéből… Összefüggés? Sálat az irodai dolgozóknak?
Kék fény az új mumus
A világért sem szeretnék vészmadárkodni, mindenki abban hisz, amiben szeretne! A kvantumbiológia szempontjából a kék fény az egyik főbűnös a civilizációs betegségek terjedésében. Ez van. Az egyik legrosszabb elektroszmog fajta és ráadásul egy alattomos dög, mert csak kevesen gondolnak rá és nem azonnal érzékelhető a hatása, hanem szép lassan, csendben öregít, zavarja az optimális hormon- neurotranszmitter szinteket. A sejtek energiatermelő szervei a mitokondriumok működésébe is bezavar. Hegyekben állnak ezekről az összefüggésekről a tanulmányok, biofizikai levezetések. Aki nem hiszi, nyugodtan járjon utána!
Hol lehet részletesebben olvasni a fentiekről, tanulni az agyműködésről? Talán egy tapasztalt idegsebésztől, aki elmélyedt a kvantum-fizikában is. Egészségvédelmi szakirányos biomérnök végzettségem után továbbra is kíváncsi maradtam, kb. 2013 óta önszorgalomból beiratkoztam a dr. Jack Kruse „egyetemre”. Az elmúlt években többezer oldal angol szakszöveget olvastam a blogján és az ajánlott irodalmakban, többszáz órányi hanganyagot hallgattam meg, összevetettem ezt a saját tapasztalataimmal, a természet és a mindennapok megfigyelésével és kezd összeállni a kép… A tanulásnak sosincs vége, de ami eddig összegyűlt a fejemben, az is sok jelenleg köztudatban lévő egészségvédelmi „jótanácsot” felülír. Ajánlom Kruse írásait és a könyveket, amikre hivatkozik, ha érdekelnek a bővebb magyarázatok (és ha van pár éved rá). Ezeket igyekeztem összesűríteni és közérthetően is tálalni A paleón túl és a Napfény diéta könyvekben.
Ha még nem ismered mi köze a kék fénynek az egészséghez, ajánlom a korábbi fény és cirkadián ritmus témájú cikkeimet, leginkább a 
A név kötelez. Mivel a PaleoSport névvel az „ősemberes” életformát is képviselem, modern tudományos elméletekkel kiegészítve, ezért időnként vannak igazán vad paleós tetteim… Pl. sokszor aludtam már kint a szabad ég alatt az elmúlt években és általában jó tapasztalataim voltak, mindig hihetetlen friss fejjel ébredtem. Tavaly egyik kirándulás alkalmával már aludtam egy barlangszerű hasadékban, de most megtaláltam az igazi full extrás, 5+1 csillagos paleo hotelt!
Az elmúlt hétvégén két éjszakára is volt lehetőségem egy kicsit nomádkodni, tudtam, hogy van egy nyugis partszakasz, 15 perc autókázásra a várostól, ahol szívesen meghúznám magam egy alvás erejéig. Az első este sötétben érkeztem, minimális felszereléssel (egy törölköző alulra, egy pokróc takarónak, víz és némi füstöltáru reggelire. A terv az volt, hogy kint alszom a strandon a szabad ég alatt egy szélvédett helyen, aztán, ahogy kerestem a helyszínt megláttam egy barlangot a sziklában. Hurrá, ez lesz az! Itt tuti védve leszek a széltől és az esőtől is, ami máskor már felébresztett néhányszor kint. Felmásztam hát, megágyaztam a kemény, kavicsos-homokos, ferde talajon és nemsokára neki is álltam szunyálni. Nem volt túl kényelmes, ezért többször felébredtem, forgolódtam, de így is jött reggel a lakásban nem igazán tapasztalható „friss agy” érzés. Aztán ahogy a napkeltét nézve sétálgattam, 20m-rel arrébb találtam egy igazi full extrás kéglit!:) Ha este nem sötétben érkezem és kicsit jobban körbenézek, akkor egyből ide jöhettem volna. Egy nappali szoba alapterületű, védett barlang, pihe-puha homokos talajjal. Úgy döntöttem másnap este is kijövök és kipróbálom ezt a helyet. 
vagy a megoldást keresve. Magamon is észreveszem a jeleit időnként (főleg sok számítógépezés, írás után…), hogy fáradt, motiválatlan vagyok, magyarázkodok, kifogásokat keresek. Ilyenkor mindig seggberúgom magam, alkalmazom valamelyik módszert amiről lejjebb írok és cselekszem!
Ismerkedjünk meg az egyik legfontosabb idegi ingerületátvivő anyaggal és hormonnal, a dopaminnal. Milyen kapcsolatban van a kék fénnyel, cirkadián ritmussal, viselkedéssel, döntésekkel, függőségekkel? A dopamin is egy apró, ám fontos részlet a sok közül. Nem is kellene vele sokat foglalkozni, ha nem egy megváltozott, mesterséges környezetben élnénk. Az oroszlán vagy a nyúl nem olvasgat a dopaminról, csak teszik a dolgukat. Figyelem, ez a cikk sorozat helyenként túl tudományos vagy elvont lehet, de lesznek benne könnyen használható gyakorlati tippek és szerintem megéri elgondolkodni rajtuk! 
Az aromás aminosavak (triptofán, tirozin, fenil-alanin) el tudják nyelni az UV-t és biogén aminok képződnek belőlük: pl. dopamin, norepinefrin, epinefrin, szerotonin, melatonin. A melatonint és a D-vitamint is az UV fény gyártja. A melatoninhoz UV-A és triptofán kell, a dopaminhoz UV-A és UV-B és tirozin, míg a D-vitaminhoz UV-B és koleszterin.
