Kategória: étkezés

Posted on by

10 vadászó-gyűjtögető SuperFood

Korábban írtam róla, hogy nálam melyik a 3 legjobb superfood kategória ITT! A dobogósokat ezúttal nem részletezném, nézzük inkább a többit! A fő szempontok a tápanyagsűrűség, biológiai hasznosulás és szükségesség, mitokondriumok működése, evolúciós örökségünk. Hozzátenném, hogy ez egy „elit klub”, ahova bekerülni is dicsőség. Ha valamelyik nincs az első három között, attól még ugyanúgy ajánlott a rendszeres fogyasztása! És a 10-es listán kívül is vannak még természetesen értelmes ennivalók…

Általánosságban érdemes mindig törekedni a legjobb minőségű alapanyagokra. Részesítsd előnyben a friss, háztáji, természetes táplálékukon nevelkedett állatoktól származó, minimális adalékanyag tartalmú ételeket, helyi és szezonális növényeket. Ha ezt nem sikerül megoldani, akkor se fájjon a fejed, még mindig jobb egy átlagos bolti husi, mint egy hasznos tápanyagokban szegény, vacak alkotókban gazdag párizsis, margarinos szendvics…

  1. Tengeri ételek –>
  2. Máj és más belsőségek –>
  3. Csontleves, húsleves, kocsonya –>


4. Vörös húsok

Sokak kedvence egy szaftos, belül nyers marhahús steak. Sütve, levesként, pörköltként sem kell bemutatni a vörös húsokat… Ha tudsz szerezni legeltetett marhát, szürkemarhát, vízibivalyt, bárányt, kecskét, mégjobban jársz.

A vörös húsokban is találhatunk omega-3 zsírsavakat, továbbá kiváló B12 és más B-vitaminok, vas, cink, szelén források.

Ebbe a kategóriába sorolnám még a vadhúsokat (őz, szarvas, vaddisznó…), melyekből szuper pörkölteket, ragukat lehet készíteni. A vadak nagy előnye, hogy természetesen jó az omega-6:omega-3 zsírsav arányuk.

A jó öreg sertésről se feledkezzünk meg, mint viszonylag olcsó, könnyen elérhető vörös hús forrásról. A disznónál is az a helyzet, hogy számít, mit evett az állat, ez alapján sajnos vannak nagy disznóságok az ipari állattenyésztésben… De még mindig jobb választás, mint egy finomított, feldolgozott műkaja!

5. Tojás

Akár negyedik helyezett is lehetne, nagyon szoros a verseny :), de a lényeg, hogy ittvan a legjobbak között sokunk kedvenc reggeliző alapanyaga!

A tojás tulajdonképpen egyetlen nagy sejt. Fehérjékből, zsírokból és a hozzátartozó tartalék tápanyagokból, védőrétegekből tevődik össze. Egy komplett élelmiszer. Megtalálhatóak benne a teljes értékű, jól felszívódó fehérjék és fontos zsírsavak (omega-3 is!). Ottvannak benne a zsírban oldódó vitaminok, köztük az A-vitamin, mely fontos a szem egészségéért, na és a lutein, zeaxantin, mint fontos „szem antioxidánsok”.

Fogyasztható nyersen is, rántotta, főtt tojás, tükörtojás formájában, ki-hogyan szereti…

6. Nyers húsok (zöldségek, gyümölcsök)

A cápa vagy egy szárazföldi ragadozó nem sokat vacakol a sütéssel, főzéssel. Ők megeszik a táplálékukat szőröstül-bőröstül, nyersen. Az ember ugyanígy képes nyers húsok fogyasztására csak ez nem túl divatos a modern társadalmakban.

A nyers ételek feldolgozása, hőkezelése során átalakul a természetes L-aminosavak egy része D-aminosavakká. Mivel mi is az L-aminosavakat építjük be, ezért a D változat inkább csak fölöslegesen terheli a szervezetünket. Szerintem a nyers növényevő diéta egyik előnye (a nem túl sok közül…), hogy kevés D-aminosavat és inkább csak L változatot visznek be, igaz hiányos aminosavprofillal az állati eredetű ételek hiányában. Továbbá a nyers zöldségekben, gyümölcsökben is rengeteg strukturált víz (erről bővebben ITT) található, csakúgy, mint a nyers húsokban.

Fontos szempontnak tartom a minél kisebb mértékű hőkezelést. Ez egyfajta mérlegelést jelent, a fertőzésekkel szembeni biztonságosság és magasabb tápérték skáláján. A sütés, főzés során többféle ártalmas vegyület keletkezhet: AGE, HCA (heterociklusos aminok), PAH (policiklusos aromás szénhidrogének), akrilamid, melyek gyorsítják az öregedést, rákkeltőek lehetnek, elősegíthetik egyes autoimmun és vese betegségek kialakulását az oxidatív és karbonil stressz révén. Ha valaki jól méregtelenít, akkor kevésbé kell ezektől félni…

Hőkezeléskor az ételeink veszítenek a strukturált víz, ásványi anyag és vitamintartalmukból. Ugyanakkor a fertőző mikróbák elpusztítását a hőkezeléssel tudjuk a legjobban kivitelezni, szóval ezek a tényezők minden esetben egyedi elbírálásra ösztönöznek.

Alapvetően a zöldségeket, gyümölcsöket nem tartom nélkülözhetetlen élelmiszereknek az ember táplálkozásában. A természeti népek is az állati eredetű alapanyagokat preferálják. Helyi, szezonális, ehető növények kiegészítésként beleférnek.

Ami általában kerülendő nyersen: sertés, vaddisznóhús, baromfihús a fertőzés veszély miatt. Biztonsággal fogyasztható általában a marhahús, bárányhús, kecskehús vagy a friss halak, egyes tengeri herkentyűk.

Ettél már tatárbifszteket, nyers marhahússal, tojással?

7. Szalonna és az állati zsírok

Nagyszüleink energiabombája, amitől egész nap ment a meló a mezőkön… Egységnyi (1 mol) zsírsav 3-4-szer annyi ATP-t tud előállítani a mitokondriumokban, mint a glükóz. Továbbá a zsírok kb. kétszer annyi deutériumcsökkentett anyagcserevizet tudnak előállítani, mint a cukrok. Hol találhatóak a zsírban oldódó vitaminok (D, E, K, A)? A zsírokban! Miért ne használnánk ki ennek az előnyeit?

Aki sokáig volt szénhidrátdús, alacsony zsírtartalmú étrenden, annak időbe telhet, míg adaptálódik az enzimkészlete a zsírlebontáshoz, több zsír fogyasztásához. A megfelelő zsírhasznosításhoz továbbá optimálisan működő mitokondriumok (fénykörnyezet, cirkadián ritmus) is fontosak, hogy a mitokondriumok oszcillációja, geometriája rendben legyen (Jack Kruse, Douglas Wallace).

Kolozsvári szalonna, zsírszalonna, tokaszalonna, csécsi szalonna, bacon… Nyersen vagy sütve… Tepertő…

Sütéshez pedig ajánlott a disznózsír, kacsazsír, libazsír, marhafaggyú, vaddisznózsír, vaj, ghí…

8. Kolbász, érlelt sonkák, disznósajt

Amelett, hogy szuper a fehérjeösszetételük, állati zsírokban gazdagok, rendelkeznek a vörös húsok fenti előnyeivel. Egy disznósajt esetén pedig extra kollagénhez is jutunk.  Tudtad, hogy az érlelt sonkák is jófajta K2 vitamin források?

Ebben a kategóriában nagyon számít a minőség és címkeolvasás!

9. Gombák

A gomba egy ősi táplálék, tele hasznos B-vitaminokkal és ásványi anyagokkal (szelén, kálium, réz). Némi D-vitamin is található bennük, de ezt inkább a napozással gyűjtsd be! Természetesen figyelj oda nagyon, milyen gombát választasz, sok mérgező faj is létezik! A mérges gomba nem játék, egyszer sem lehet hibázni! A gombákról (is) írtunk bővebben a Vad Paleo könyvben.

10. Tengeri moszatok, hínárok

Ha természetes jódpótlásról van szó, akkor a tengeri állatok után a legjobbak a különböző moszatok, hínárok. A sok tengeri étel és sushi evő japánok nem igazán jódhiányosak… Rendszeresen eszik a halakat és ezt sokszor betekerik egy jó kis algalapba…

Jó étvágyat!

Fontos a kaja, de nem a legfontosabb. Hogy miért, arról írtam ITT, beszéltem ITT és ITT. Részletesebben pedig a könyveimből értheted meg a tudományos összefüggéseket. Nagy elhanyagolás lenne a mitokondriumok működését, a napfény szerepét, valamint az evolúciót (nem pár ezer vagy százezer évre visszamenőleg, hanem a Föld első élőlényeitől kezdve!) kihagyni az étrenden való elmélkedésben.

Továbbá, ideje lenne a biokémia szintű (vagy még eddig sem eljutó) gondolkodásról továbblépni a kvantumbiológia felé. Ezek nélkül sajnos maradnak a különböző félrevezető táplálkozásvallási dogmák és a megfélemlítésen alapuló propaganda ajánlások…

A táplálkozás szerepe biológiai szempontból egyrészt az, hogy bevigyük a szükséges építőkockákat (aminosavak, vitaminok, ásványi anyagok, zsírok, víz). Másrészt, hogy meghajtsuk a mitokondrium ATP-áz enzimjét (energia és vízgyártás) az ételekben lévő elektronokkal, protonokkal. Mindezt úgy, hogy lehetőleg mellékhatásmentes szabadgyökjelzést is közvetítsenek a szervezetünk számára, optimális legyen a deutériumbevitel is.
Tudunk a mitokondriumon kívül, oxigén nélkül (glikolízis, kreatin rendszer) is ATP-t gyártani (gyorsan, de rossz hatásfokkal), ám ezeket hagyjuk meg inkább a teljesítménysportra vagy az anaerob élőlényeknek, daganatos sejteknek, vörösvértesteknek (nekik nincs mitokondriumuk). A fejlettebb létformák, azért használják a mitokondriumokat, mert sokkal hatékonyabb energiatermelést tesznek lehetővé az alapvető életfunkciókhoz, érdemes ezt kihasználni.

Válassz okosan!

További étkezési és egészségtippek az ingyenes, 9 szokás e-könyvben!

Bővebben a táplálkozásról, mitokondriumokról, evolúciós szemléletről, receptekkel a könyveimben!

Share
Posted on by

Méregtelenítés és a redox potenciál

Divatos jelenség manapság a méregtelenítés, amire jó sok pénzt lehet elkölteni és a másik oldalon beszedni az emberek tudományos felkészületlenségére alapozva. Méregtelenítés létezik, de nem egészen olyan formában, mint ahogy a különböző csodaszerek, kúrák ígérik.

A méregtelenítést másképp úgy hívják, hogy jó alvás, egészséges máj, redox potenciál növelés, jeges fürdő, böjtölés (autofágia), megfelelő cirkadián ritmus, szezonális paleo táplálkozás (esetleg ketogén étrend), izzadás a szaunában vagy sport által.

A méregtelenítés akkor működik jól, ha előtte rendbe van hozva a redox potenciál. Mi az a redox potenciál? Röviden, a bennünk lévő elem (sejtmembránokban, sejtszervecskékben, sejtvízben) töltése, kapacitása. Mennyire vagyunk képesek a megfelelő biokémiai redox reakciókat (oxidáció, redukció) véghezvinni a szervezetedben. Kb. egyenesen arányos az egészség mértékével. Ennek a magas szinten tartása a kulcs az egészséges működésünkhöz.

Angolos szófordulattal élve: „redox before you detox!”. Például a penészgomba sok helyen ottvan a Földön, természetes jelenség, akkor okoz gondokat, ha alacsony a redox potenciál a rossz környezet miatt.

A glutation az egyik legfontosabb belső antioxidánsunk, kiemelten fontos szerepe van a gyulladáscsökkentésben, a káros oxidatív folyamatok kivédésében, és a méregtelenítésben. A glutation regenerálás a kulcstényező a redox potenciál, a kémiailag redukáltabb állapot megőrzésében. Az oxidáltabb állapot csökkenést jelent a cisztein/cisztin, GSG/GSSG (redukált/oxidált glutation) és a NAD(P)H/NAD(P)+ arányokban. A glutation optimális működését is leginkább a megfelelő alvással tudjuk elérni, továbbá a kén tartalmú aminosavakban és szelénben gazdag élelmiszerek fogyasztásával.

A cisztein egy szemi-esszenciális aminosav – tehát csak bizonyos körülmények között nélkülözhetetlen -, elő tudjuk állítani, de csak akkor, ha van a táplálékban elég metionin, a másik kéntartalmú aminosav. Amit tehetünk, hogy megőrizzük a cisztein készletet, odafigyelünk a rendszeres, kéntartalmú aminosavakban dús ételek (húsok, tojás, fokhagyma, brokkoli, kelbimbó) fogyasztására.

A szelén részt vesz a glutation-peroxidáz enzim szintézisében, ezért ez is egy fontos méregtelenítést segítő mikrotápanyag (tengeri ételek). Emellett a B vitaminoknak is fontos szerepe van a máj méregtelenítési folyamataiban (belsőségek, tengeri ételek, húsok).

A máj a legfőbb méregtelenítő szerv, mely tökéletesen tudja a dolgát, ha odafigyelünk az ember biológiájához méltó életmódra. A mérgeket átalakítja és továbbküldi a kiválasztószervekhez. Itt természetesen hétköznapi, ésszerű mennyiségű dózisokra, környezeti toxinokra gondolok, nem egy vödörnyi ciánra. Nem véletlenül léteznek a toxikológiában pl. az LD50 értékek. Ami halálos méreg és az életfunkciókkal kis mennyiségben is összeegyeztethetetlen, az továbbra is halálos méreg marad, lehet valakinek bármekkora redox potenciálja.

A méregtelenítés folyamatosan zajlik bennünk, akár tetszik-akár nem, a kérdés az, hogy milyen hatékonysággal?

Aki egészséges és odafigyel az életmódjára, annak nincs szüksége külön méregtelenítésre. Aki pedig méregtelenítésen gondolkodik, annak előbb az fenti praktikákkal kellene kezdenie, hogy megszerelje a méregtelenítő rendszerét…

Bővebben a méregtelenítésről és a redox potenciálról a könyveimben!
Share
Posted on by

3 igazán szuper Superfood

Divatos manapság a „superfood” kifejezés, ami általában mikrotápanyagokban gazdag, természetes élelmiszereket jelöli és ezt igyekeznek sokmindenre rábiggyeszteni. Ebben a cikkben bemutatok 3 egyszerű és nagyszerű természetes szuperélelmiszert!

I. Tengeri ételek

Evolúciós és kvantumbiológiai szempontból, semmi sem üti a tengeri ételeket az ember táplálkozásában. A mai agyméretünk nem jöhetett volna létre anélkül, hogy az őseink az evolúció során huzamosabb ideig ne fogyasztottak volna halakat, kagylókat, rákokat és más tengeri herkenytűket.

Ezek az élelmiszerek tartalmazzák a legnagyobb mennyiségben a fontos agy építőelemeket, a DHA omega-3 zsírsavat és a jódot, ráadásul mindezt egy csomagolásban, a legjobban felszívódó formában.

A DHA a magasabbrendű élet kialakulásának egyik legfontosabb molekulája, nélküle az emberek nem juthattak volna a mai fejlettségi szintjükre. 600 millió éve változatlan formában létezik a természetben.

A DHA képes a fényt (fotonokat) befogni és elektromos egyenáramra (elektronok) fordítani és visszafelé is, az agyban, az érzékszerveinkben, valamint az idegrendszerünkben (Crawford, 2013).

A jód, jodid ion formájában nagyszerű antioxidáns az agyban és a szinapszisokban. Többek között a jód különféle formái védik az oxidációtól az arachidonsav (AA) és a DHA kettős kötéseit.

Ha megnézzük a jódot és a fluort a periódusos rendszerben, akkor látszik, hogy mindkettőnek hét vegyértékelektronja van (az atomok külső elektronhéján lévő elektronok, melyek résztvesznek a kémiai reakciókban, kötésekben), de mivel a fluor jóval kevesebb alkatrészből áll, kisebb térfogatú, ezért a protonokat tartalmazó pozitív töltésű atommagja sokkal jobban vonzza a negatív külső elektronjait.

A fluor a legnagyobb elektronnegativítású elem. Az elektronnegativitás értéke megadja, hogy az adott atom egy másikhoz képest milyen erővel vonzza a kötésben résztvevő elektronokat. A periódusos rendszer bal alsó sarkában lévő franciumtól átlósan a jobb felső sarokban található fluor felé növekszik.

Ezzel szemben a jód atom sok részecskét tartalmaz, nagyméretű, így kevésbé érvényesül az atommag vonzó hatása a külső vegyértékelektronokra, így azok sokkal szabadabbak. Ionos jodid formájában, könnyebben le tudja adni a plusz elektronját.

Az evolúció azért választotta ki a DHA „házastársává” a jódot, mert könnyen tud elektronokat adni neki, védi a DHA elektronfelhőjét az oxidációtól.

A DHA leginkább az idegsejtek közti szinapszisokban halmozódik fel. A sejtmembrán itt a legtelítetlenebb, itt szükséges a legjobban, mert itt megy végbe a kémiai és elektromos jelátvitel. A sejtmembránok stabilitása fontos lenne a neurodegeneratív betegségek megelőzésében.

Valószínűleg a C-vitaminszintetizáló képességünket azért veszítettük el az evolúció során, mert nem tudta kellőképpen megvédeni az egyre fejlettebb idegrendszert, a jód sokkal alkalmasabbnak bizonyult erre a feladatra, mert erősebb antioxidáns.

Miért van manapság jódhiány világszerte, miért nem raktározzuk nagy mennyiségben, ha ennyire fontos? A válasz erre is a tengerparton van, ahol bőséges ellátmány volt a jódban gazdag táplálékból, így nem volt szükség nagyobb készletek felhalmozására.

Egy másik jelentős hatás a modern korból, hogy a többi halogén elem (fluor, klór, bróm) akadályozza a jód hatását, mert hasonló szerkezetük révén beépülnek a jód helyére, de nem tudják ellátni ugyanazt a funkciót, mérgező hatásúak. A fluorid a fogkrémekből lehet ismerős (az USA-ban az ivóvízből is). A klór nálunk az ivóvízekben, műanyagokban, uszodavízben, a bromid pedig adalékanyagként, műanyagokban és gyógyszerekben fordul elő (Brownstein, 2009).

Jódot tartalmaznak a pajzsmirigyhormonjaink is. Miért ilyen fontos a T3 pajzsmirigyhormon? Gyakorlatilag az összes szteroidhormon előállításához szükséges, mert a koleszterin-pregnenolon átalakulást katalizálja az A-vitaminnal egyetemben. A pregnenolon aztán több lépésben tesztoszteronná, ösztrogénné és más hormonokká alakul.

Visszatérő aggodalom, hogy a tengeri ételek tele vannak higannyal és műanyagokkal, stb. ezért sokan kerülik őket. Ennek van alapja, ahogy szennyezzük a tengereket, úgy sajnos felhalmozódnak ezek a mérgek a tengeri táplálékláncban.

Viszont nem ilyen egyszerű, lineáris a biológiai mérgező hatásuk! A tengeri ételekben ottvannak egy csomagolásban a legjobb méregtelenítő mikrotápanyagok is, mint a szelén, cink, C, D, B12 és más B-vitaminok.

Továbbá, aki jól alszik, rendben van a cirkadián ritmusa, (hagyja dolgozni a máját esténként, jó lesz az energiatermelése a mitokondriumokban, jó a leptin érzékenysége, jó a redox potenciálja), az gond nélkül ki fogja választani a méreganyagokat. Persze itt nem extrém mennyiségekre gondolok, csak annyira, amennyi előfordul a tengeri ételekben.

Amit tehetünk az ártalmak kivédésére, hogy inkább a kisebb méretű, fiatalabb halakat, puhatestűeket választjuk. Ahogy haladunk előre a táplálékláncon és idősödik a hal, úgy dúsulnak fel a mérgező anyagok a magasabb szinten lévő állatokban, így egy öreg csúcsragadozó lesz a leginkább szennyezett. Tehát a kardhal, a tonhal, a cápa, a király makréla mind veszélyesebbek lehetnek ilyen szempontból. Aki egészséges, az ezekkel is könnyen megbirkózik.

Összességében inkább együnk tengeri ételeket, minthogy kihagynánk őket, mert az előnyök messze túlszárnyalják a hátrányokat, csak válasszuk a lehető legtisztább forrásból származó, kisebb méretű állatokat.

Ajánlom akár napi szintű fogyasztásukat is, de minimum heti 1-2-szer. Leginkább azok számára, akik sok mesterséges fénnyel találkoznak a mindennapokban, éjszakáznak. A kék fény ugyanis szép lassan roncsolja a DHA molekulákat, valamint a DHA regeneráló ciklusba is bezavarnak (lásd Bazan hatás cikk). Illene tehát valahogyan pótolni őket.

A tengeri ételek királya az osztriga, azonban ez nem egy könnyen és olcsón beszerezhető táplálék. Jó lehet bármilyen friss vagy mirelit tengeri hal, egyéb kagyló, rák, polip. Alkalmankénti gyorskajának pedig egy jó kis szardíniakonzerv. Persze a napraforgóolajos változat helyett inkább a sós lében vagy oliva olajban úszó változat. Továbbá időnként egy kis füstölt vagy szárított hal, ruszli (ha nagyon ecetes, ajánlott alaposan leöblíteni).

A legtöbb friss tengeri étel nyersen is fogyasztható, azonban a biztonság kedvéért jó, ha van egy kis hőkezelés. A legtöbb mirelit tengeri herkentyű előfözött állapotban van, így igazából elég őket lemosni és 1-2 perc kíméletes hőkezelést adni nekik.

II. Máj

A legjobb természetes szárazföldi multivitamin. Ha a ragadozókat nézzük, a zsákmányt sokszor egészben, csontostul fogyasztják, de gyakran csak a tápanyagdúsabb részeket (máj, agy) eszik meg, az izomhús – amit manapság mindenki azonosít a húsevéssel – másodlagos szerepet tölt be.

Az eszkimók és más északi népek sűrűn eszik nyersen a húsokat, első körben a préda vérét, agyát és máját eszik meg némi hússal. Nem véletlenül eszik nyersen is a húst vagy a vért, ösztönösen ráéreztek, hogy ezen a vidéken csak így tudják fedezni a C-vitamin szükségletüket. A jegesmedve máját viszont kerülik, még a kutyáknak sem adják magas A-vitamin tartalma miatt, ami akár halálos mérgezéshez is vezethet.

A máj kiváló A, B, C- vitamin, vas, réz, kalcium, magnézium, folsav, kolin,  koenzim-Q10, stb. forrás.

Itt is írnék pár sort egy közhiedelemről, miszerint a máj tele van méreggel… A máj valóban egy méregtelenítő szerv, de nem az a dolga, hogy az állat egész élete során elfogyasztott mérgeket raktározza – mint egy bélyeggyűjteményt -, hanem az, hogy átalakítsa és kiszűrje azokat, továbbítsa a keringésbe és a kiválasztószervekbe. Persze itt is számít, hogy mit evett az állat, a természetes táplálékát vagy gabonaalapú takarmányt, ami nem tesz jót a zsírsav és más tápanyagösszetételének.

Ajánlom heti 1-3-szor egy-egy normál adagot. Vagy az is egy taktika, hogy apró kockákra vágjuk és betesszük a mélyhűtőbe, így minden nap lehet enni belőle egy kisebb mennyiséget. Borjúmáj, marhamáj, sertésmáj, kacsa-, liba-, csirkemáj.. Mind jöhet, kb. ebben a sorrendben. A többi belsőség, mint pl. a velő, csontvelő, vér, szív, vese, lép szintén szuper vitaminbombák.

Kedvencem a borjúmáj steak, pikk-pakk megvan. Biztonságos forrásból beszerezve akár nyersen is fogyasztható.

III. Húsleves, kocsonya és a terápiás csontleves

Nem véletlenül van nagy hagyománya a vasárnapi ebédnél a húslevesnek. Szerencsére elődeink is rájöttek ösztönösen micsoda tápanyagokban gazdag ételt lehet összehozni húsos csontokból, vízből és némi zöldségből.

A hagyományos húsleves is kiváló élelmiszer, de a hosszú ideig főzött (12-24-48 óra) un. terápiás csontleves mégjobb. Kerüljön bele minél több csont, porcos-inas-bőrös-cupákos rész. Velős csonttal felturbózva pedig egy igazi ínyencség lesz belőle!

A legjobb talán a marha vagy vadak csontja, de a baromfi alapanyagok is mehetnek bátran. Ínyencek akár tengeri ételek maradványaiból is megpróbálhatják (kagylóhéj, rákpáncél, halgerinc és szálkák), más fűszerezéssel, pl. kurkumával és borssal.

A hús és csontleves, kocsonya mind jót tesz az emésztőrendszernek, bélflórának, porcoknak, ízületeknek, bőrnek, hajnak, körömnek és még általános gyulladáscsökkentő hatású is.

Miért jó a húsleves, a csontleves, a kocsonya? Tele vannak kollagénnel, aminek a szomszédságában strukturált víz tud kialakulni. A kollagén mellett, tartalmaz glutamint, glicint, kalciumot, magnéziumot, káliumot, foszfort, stb..

A kollagén a kötőszövetek 60-70%-át adó, tehát a testünk legelterjedtebb fehérjéje. Érdekesség, hogy a kvantumbiológiai magyarázatok szerint az ember is a számítógépek chipjeihez hasonlatos félvezetőkkel működik. Ezt már Szent-Györgyi Albert is kijelentette az 1940-es években, később Robert O. Becker kísérletileg is igazolta. Mégsincs eléggé köztudatban… A kollagén a P típusú félvezető, a víz pedig az N típusú.

Az emberi félvezetők fő alkotója a kollagén és az ő szomszédságában kialakuló strukturált, rendezett vízréteg. A mitokondriumokban pedig azért termelünk ATP-t, mert ez a molekula szükséges ahhoz, hogy a kollagénhez kapcsolódva az térszerkezetet válthasson és így tud mellé rendeződni a víz. Így kapjuk „az ember elemét”, a töltésszétválasztott vizet. Szóval nem árt, ha jó a kollagén ellátottság, ez elősegíti, hogy jól funkcionáljon az elektronika.

Ajánlom heti 1x legalább, de akár minden napra is mehet. Szintén egy praktikus ötlet kisebb adagokat lefagyasztani és naponta felmelegítve egy pohárkával inni belőle.

Az alapok rendben vannak? A felsorolt 3 szuperélelmiszer mind kiváló fehérje és zsírforrás, emellett tartalmazzák az össsze fontos vitamint és ásványi anyagot, mikrotápanyagot. A dobogóról tizedmásodpercekkel leszorulva, de szintén tápanyagdús élelmiszerek a vadaktól és legeltetett állatoktól származó húsok. Érdemes a fenti 3 ételkategóriát rendszeresen fogyasztani mielőtt bármi egyéb egzotikus superfoodot keresnél. És még milyen finomak is!

Tovább a 2.részhez: 10 vadászó-gyűjtögető szuperélelmiszer

Hivatkozások:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23206328

Dr. David Brownstein: Iodine: Why You Need It, Why You Can’t Live Without It. Medical Alternatives Press, 2009

ORGANIZATIONAL STRUCTURAL FAILURE 1: GUT/COLLAGEN LINK

Jack Kruse: Epi-paleo RX

Robert O. Becker: The body electric

Gerald Pollack: The fourth phase of water

Sáfrán Mihály: A paleón túl

Sáfrán Mihály: Vad paleo

Sáfrán Mihály: Napfény diéta

Share
Posted on by

Kvantum koleszterin

Miért van az, hogy az emberek többsége semmit nem tud a koleszterin élettani szerepéről, csak annyit, hogy káros? Nagyon sikeresen elültették a fejekben a koleszterin teóriát, amit azóta már sokféle szempontból megdöntöttek. Egy rég elavult nézetről van szó, ami folyamatosan befolyásolja az emberek szokásait, formálja az egészségüket. Ebben a cikkben bemutatok néhány újabb magyarázatot, hogy elfelejthessük végre ezt a megporosodott dogmát.

A lényeg röviden a koleszterinről

  • A koleszterin egy létfontosságú molekula, amit nem csökkenteni kellene, hanem továbbra is enni és jobban megérteni a szerepét.
  • A koleszterintartalmú ételek megbetegítőnek vélt hatását már sokan, sokféleképpen megcáfolták.
  • Az öregedéssel és stresszhatásokkal természetes módon emelkedik a koleszterinszint és ez még védőhatású is.
  • A szervezetben a koleszterin optimális működéséhez is napfényre és annak megfelelő hasznosítására van szükség.
  • Nem érdemes túl sokat a koleszterinre fókuszálni az egészség nevében, vannak sokkal fontosabb faktorok is, mint pl. a fénykörnyezet.

A tudományos gondolkodásról

Semmilyen vélemény, dogma, mém nem írhatja felül a természet univerzális törvényeit! A tudományban mindigis voltak hibák, de ez még nem feltétlenül baj, mert amint rájönnek a tudósok, mi volt a hiba – ha hajlandóak belátni –, akkor máris egy lépéssel közelebb kerülnek a természet megértéséhez. A tudomány akkor fejlődik, ha sikerül megkérdőjelezni egy korábbi dogmát és nem akkor, amikor megnyugszunk, mert már mindent tudunk. Az emberek azóta terjesztenek egymásnak beszűkült féligazságokat, ami aztán dogmatikus hülyeséghez vezet, mióta megtanultak beszélni. Az első okos emberek rájöttek, hogy aki kitalálja a dogmát, az kontrollálhatja a többi embert. Változtasd meg a dogmáidat és jobban leszel!

A koleszterin elmélet napjaink egyik legnagyobb átverése, igazából már akkor sem állta meg a helyét, amikor kitalálták. Egy olyan 1913-as vizsgálatból indul az egész hisztéria, ahol növényevő nyulakat tömtek koleszterinnel és érelmeszesedés alakult ki náluk. Egy húsevő kutyával vagy macskával nem kaptak volna ilyen eredményeket, továbbá az ember sem növényevő állat… Idővel erre egy egész iparág épült, amit nehéz megváltoztatni különböző érdekek miatt. A híres Ancel Keys féle 7 ország koleszterin tanulmány az 1950-es évekből – ami alapján elítélték a telített zsírokat és a koleszterint – is többféle statisztikai trükközéssel, zsonglőrködéssel hozta ki az eredményeit. Mindenkibe mélyen belesúlykolták, hogy a koleszterin káros, emiatt a „gyilkos” telített zsírokkal teli hentespult 5 km-es körzetébe sem mernek menni az emberek. Kicsit is jobban utánajárva, kiderül, hogy nem káros, sőt! Próbáljon meg valaki összerakni egy emberi lényt koleszterin nélkül! A koleszterin létfontosságú a sejtek membránjaiban, a legtöbb szteroid hormonunk (D-vitamin, tesztoszteron, ösztrogén, kortizol stb.) előanyaga, az agyunk jelentős részét is koleszterin alkotja. Ha nincs, ha csökkentjük, akkor vajon optimálisan fog működni a szervezet?

Ez egy idejétmúlt teória, sokan megcáfolták már a létjogosultságát biokémiai szinten, statisztikai eredményekkel is. Továbbá a vérben lévő szintet a táplálkozással bevitt koleszterin csak kis mértékben befolyásolja és nincs egyértelmű összefüggés a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a magas koleszterinszint között. Ebbe most nem mennék bele mélyebben, ajánlom hozzá a hivatkozásokban lévő könyveket, cikkeket. Következzen inkább a kvantumbiológiás magyarázat: miért fontos, hogy legyen elég koleszterinünk és mit jelent igazából, ha elkezd emelkedni, milyen káros hatásai vannak a sztatinoknak a részecskék szintjén?

Koleszterin, stressz és az öregedés

Az öregedés tulajdonképpen egy lassú, krónikus stressz. Az anyagcsere lassul, csökken az alvásmennyiség, csökken a T3 pajzsmirigyhormon szintje, nő a heteroplazmitás, csökken az elektromos töltés és a NAD+ szintje a mitokondriumokban. Ez természetes folyamat, amitől nem kell megijedni, senki sem fog örökké élni, csak ugye az öregedés sebessége nem mindegy. Az egészséges életmód a halálhoz vezető leglassabb út. Minden nap lehet dönteni, melyik úton megyünk az életmódban történő választásainkkal.

Stresszhelyzetben (modern fénykörnyezet, életvitel, öregedés) több koleszterin kell, hogy stabilizáljuk a mitokondriumokban a belső membránt, így több ATP-t és vizet (energiát), szént-dioxidot tudunk gyártani, ami majd segít a stressz leküzdésében. A mitokondriumnak vizet kell gyártania, hogy csökkentse a fehérjék hőmozgását a Q-ciklusnál és az ATP-áz enzimben, hogy azok kvantumos precizitással működhessenek, zavartalan legyen az energiatermelés.

A Q-ciklus a híres koenzim Q10 molekula körfolyamata a miotokondriumban. A szerepe, hogy vörös fotonokat gyártson az UV átalakításával és ez gyorsítja az elektronáramot, ami aztán meghajtja az V-ös komplex (ATP-áz enzim) forgó turbináját, hogy az ATP-t és vizet gyártson. A koleszterincsökkentő sztatin gyógyszerek bezavarnak a Q-ciklusba. A szelén elősegíti a Q10 gyártást, ezért is jó a tengeri kaja.

Az öregedéssel egy másik okból kifolyólag is növelik a sejtek a koleszterin szintet. Ahogy öregszünk, a sejtek már sokszor osztódtak az évtizedek során, különösen, ha nem volt rendben a cirkadián ritmus. Ez szép lassan rövidíti a kromoszómák „sapkáját”, a teloméreket. Ez igazából az egyik legjobb biomarkere, hogy mennyi idős a sejt. Ahogy a sejt osztódik, koleszterinre van szüksége az új sejt felépítéséhez és az új kromoszómához. A koleszterin a kromoszómák magjában található, sőt még a DNS-hez is kötődik. Ez a koleszterin segít a kromoszóma osztódásában, az un. mitotikus orsó fázisban. A koleszterin a gének aktiválásához is szükséges az epigenetikai módosítások alapján.

Ha kevés ezekben a folyamatokban a koleszterin, akkor a kromoszóma nem fog megfelelően osztódni és a gének is rossz időben kapcsolnak be. Ez rossz jelzést és időnként helytelen számú kromoszómát eredményez. Ez történhet a daganatos sejteknél is. Ezért is látjuk leginkább az idősebbeknél a daganatos betegségeket (sajnos a mai környezetben már fiatalabbaknál is) és ez sokkal gyakoribb alacsony LDL szintnél. Tehát a korral együtt jár a több koleszterintermelés, hogy biztonságban menjen a sejtosztódás és egyben segít a mitokondriumnak ATP, szén-dioxidot és vizet gyártani. A stressz minden formája fogyasztja az ATP-t és a magnéziumot, mindkettő kapcsolódik az ATP-áz enzimhez a mitokondriumban. Ez klasszikusan előfordul cukorbetegeknél is. Ez okozza az LDL koleszterin felszaporodásást, de ez igazából egy védekezőmechanizmus! Így reagál, így kompenzál a szervezet. Az emelkedett LDL segít megőrizni az elektromos töltést a mitokondriumokban. Ahhoz, hogy a sejt le tudja gyűrni a stresszt, ahhoz jó ATP termelés kell, márpedig az LDL ezt segíti elő ilyenkor.

Koleszterin és a hormonok

Szinte az összes hormonunk tartalmaz valamilyen aromás, gyűrűs szerkezeti részt (leptin, koleszterin, D3-vitamin, pajzsmirigy hormonok, szteroidok). A szteroid hormonok (pl. kortizol, tesztoszteron, D3-vitamin) kiindulási anyaga pedig a koleszterin. Továbbá minden biomolekula (víz, hemoglobin, klorofill, koleszterin, D vitamin, dopamin, melatonin, acetilkolin, húgysav, C-vitamin stb.) funkciója, hogy megváltoztatja a fényhullámokat speciális elektromechanikus hullámokká, melyeket a sejtek használnak. A sejtek a fotonok játszóterei. Erről bővebben pl. a Reggeli napozás tudománya cikkemben.

A stressz minden esetben fokozza az LDL előállítását, hogy alapanyagot biztosítson a kortizolgyártáshoz, amihez fontos kofaktorok a T3 pajzsmirigyhormon és az A-vitamin. Blokkolni a koleszterint tehát ezért sem szerencsés, csak tovább fokozza gyulladást. Kulcsfontosságú az A-vitamin körforgásának, regenerálásának zavartalansága (lásd. Bazan hatás cikk). Nélküle nem tudjuk a koleszterint pregnenolonná alakítani, tehát nem csak a pajzsmirigy alulműködésre kell ilyenkor koncentrálni. Miért ilyen fontos a T3? Gyakorlatilag az összes szteroidhormon előállításához szükséges, mert a koleszterin-pregnenolon átalakulást katalizálja az A-vitaminnal egyetemben. A pregnenolon aztán több lépésben tesztoszteronná, ösztrogénné és más hormonokká alakul.

A leptin az egyik legfontosabb hormonunk. Akinél rendben van a leptin jelzése, az igazából nem is szokott éhes lenni a főétkezések között. A nassolás inzulinkibocsátással jár, beavatkozik a leptin háztartásba is. Extra koleszterint is gyárt ilyenkor a máj. A nem megfelelő leptin jelzés az agyban a májat extra koleszterintermelésre serketni és lassítja a pajzsmirigyfunkciót, csökkenti a koleszterin kiürítést. A leptin-reziszetncia ezzel párhuzamosan rontja az LDL receptorok működését is a májban, így a koleszterint, a zsírokat szállító LDL-ek tovább maradnak a keringésben, nagyobb az esély rá, hogy oxidálódnak és plakkot képezzenek, ami viszont már lehet a szív és keringési betegségek előidézője. De az egésznek nem a táplálkozáshoz van köze elsősorban, hanem a fénykörnyezet által megzavart hormonháztatáshoz és a gyenge redox potenciálhoz (sejtmembránokban, sejtvízben lévő töltés).

Kolesztein és a napozás

A koleszterin egy poláros molekula, aminek napfényre van szüksége ahhoz, hogy szulfatálódjon. Az átalakítás lépéséhez magasabb hőmérséklet kell a bőrben, amit az UV-B biztosít, aminek végeredménye a koleszterin szulfatálódása és a szulfatált D3-vitaminná alakulása. A legfontosabb fény elnyelő vegyületek az emberben a rendezett EZ vízréteg, a melanin, a szulfatált koleszterin, hemoglobin és a DHA. Egy remek példa az UV elnyelésre a D-vitamin szintézis, amikor a 7-dehidrokoleszterin elnyeli az UV-t. Tehát a D-vitamin egy magasabb energiaszintű vegyület és viszszaalakulhat 7-dehidrokoleszterinné a felvett kvantájú fényenergia leadásával. Ehhez valószínűleg a D-vitaminnak szulfatált állapotban kell lennie, mert a szulfát csoport egy nagy poláris rész, ami a D-vitamint átviheti olyan helyekre, ahova nem juthatna el a töltések miatt. És valószínűleg a DHA az, amelynek továbbadja az energiát, ezután a ciklus után a 7-dehidrokoleszterin ismét képes UV befogadására.

A D-vitamin szintek azért is alacsonyak világszerte, mert az LDL koleszterin izomerizációs lépése is vízigényes folyamat. Itt lép be az elektroszmog, kék fény dehidratáló hatása (elégtelen víztermelés a mitokondriumokban), ami magyarázatot adhat a magas LDL és alacsony D vitamin szintekre, valamint a többi koleszterinen alapuló hormon szintézis zavarára. Ezek a folyamatok A-vitamint és T3 pajzsmirigyhormont igényelnek. Tehát az LDL koleszterinnek napfényre, A-vitaminra és T3-ra van szüksége, hogy legyártsa a megfelelő szteroid hormonokat. Viszont a kék fény az A-vitamint sem engedi optimálisan működni (Bazan hatás cikk)! Az A-vitamin fényérzékeny formája a 11-cisz retinal oxidálódik fény hatására egy transz vegyületté. Ez szállítja aztán a jelet a központi retinális útvonalon keresztül az agyalapi mirigybe és a leptin receptorba. A melatonint és a D-vitamint is az UV fények segítségével gyártjuk. A melatoninhoz UV-A és triptofán kell, míg a D-vitaminhoz UV-B és koleszterin.

A mesterséges kék fény lassan tönkreteszi a DHA omega-3 zsírsavakat is a sejtmembránokban, csökkentve a képességünket, hogy a koleszterint elektronokkal töltsük. A Q10 a vérben is egy védőrendszer, amely megakadályozza az elektronvesztést és a vérben a zsírok, koleszterin oxidációját. A koleszterinnel akkor van baj, ha oxidálódik, azaz elektront ad le, így „elektronra éhes” lesz, így könnyebben megtámadja az érfalat. A koleszterin stabilizálja a membránokat és számos hormon alapanyaga. Ha sok a toxin, stressz egy sejtben, lassan dolgozik a koleszterin, akkor jön létre a rossz sdLDL, ami végül oxidálódhat.

A T3-at ideális esetben napkeltekor gyártjuk egészen pár órával később az UV-A megjelenéséig. Lehet, hogy ezért van ma sok városinak pajzsmirigy problémája, mert sosem látja a reggeli Napot? A cirkadián ritmus megzavarása, megváltozott A-vitamin szintekhez, ciklushoz vezet. Tehát, ha valakinek kevés a T3-a, (pl. pajzsmirigy alulműködés) vagy nem megfelelő az A-vitamin ciklusa, akkor felhalmozódik az oxidált sdLDL és fogy a HDL koleszterin is. A kevesebb HDL pedig csökkenti az endotoxinok kiszűrését a máj portális keringésében.

Ez a folyamat a Bazan hatás hosszú ciklusába is beleszól, ami a DHA és az A-vitamin regenerálódását rontja. A máj méregtelenítő funkciója romlik, leptin rezisztencia fejlődik ki. A kevés HDL tovább fokozza az bél áteresztését az idegen fehérjék számára és a vér-agy gátét is. Ez azt eredményezi, hogy több toxin jut az agyba és a keringésbe, csökkentve ezzel a redox potenciált és oxidálja a vért, csökkenti az EZ vízréteget.

Ha minden áron szeretné valaki a rossz táplálkozást okolni a koleszterinnel kapcsolatban, akkor a telített zsírok helyett fordítsa a figyelmét inkább a cukrokra és a finomított, feldolgozott szénhidrátokra, magas deutérium tartalmú élemiszerekre, melyekből bőven eszik a nyugati ember. Természetes körülmények között csak szezonálisan vagy adott földrajzi helyeken ehetnénk magas szénhidráttartalmú élemiszereket. A modern világban azonban éjjel-nappal és egész évben, bárhol a világon hozzáférhetünk. Ez szintén az UV fénnyel van kapcsolatban.

A fentieken kívül még lehet többféle szempontból is megvizsgálni, bonyolítani a levezetést, melyről írtam pl. Napfény diéta könyvem Napfény, kalcium és koleszterin-szulfát és más fejezeteiben… Mellesleg mindenfajta halálozás kockázatot csökkent a magas D-vitamin szint egy nagy metaanalízis (Gaksch, 2017) szerint.

Gyakorlati példák

Egyébként én közel 10 éve szinte minden reggel koleszterinbomba szalonnás rántottát eszem, disznózsíron sütve és napközben ezt további állati zsírral, tepertővel, vajjal is megfejelem. Ha igaz lenne a koleszterin elmélet már régóta minden bajom lenne vagy biztos egy UFO vagyok… Persze ez csak a saját tapasztalatom, amiből nem lehet általánosítani. Az eszkimók vagy más hús-zsír alapú, magas koleszterintartalmú étrenden élő népek, valamint az utóbbi évtized több tízezer ketogén diétázója világszerte is köszönik szépen, jól vannak, megfélemlítő dogmák ide vagy oda.

Köszönöm, részemről maradhat

Végszó

Ha összességében nézzük a szervezetünk kémiai összetételét, a kvantumbiológiai elméleti levezetéseket, statisztikai eredményeket, a természeti népek étkezését és evolúciós megfigyeléseket, akkor koleszterin nem rosszfiú és alaposan félre van értelmezve a szerepe. Aki nem hiszi, járjon utána! Lehetőleg kvantumbiológiás szemüveggel is. Emellett továbbra is ajánlom a sok napozást, napkelte nézést, kék fény csökkentést, koleszterinben gazdag élelmiszerek fogyasztását. Miközben még mindig megy a vita a koleszterinről, az emberek megfeledkeznek fontosabb faktorokról, mint az elektroszmog és a kék fény…
Mindenki a rendelkezésére álló információk alapján választja meg a szokásait és mindennek meg lesz a következménye. Maradj kíváncsi, tanulj, változtass az uralkodó dogmáidon, ha azok elavultak…

„Aki nyavalyog, de nem változtat, annak nem fáj eléggé!” (dr. Bubó)

Hivatkozások:

CELLULAR DEPLETIONS….WHY SHOULD YOU CARE?
Why Does Heart Disease Really Occur?

https://www.linkedin.com/pulse/why-do-statins-cause-diabetes-jack-kruse

Jack Kruse: Epi-paleo RX

Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás. Jaffa Kiadó, 2009

dr. Tóth Csaba: Paleolit orvoslás. Jaffa Kiadó, 2012

https://profgrant.com/2016/06/14/the-new-bmj-review-of-high-cholesterol-and-mortality-in-the-elderly/?fbclid=IwAR1ZTyYhPdNEj3LNHws_wXPzJpzoO9F9gcLAtJqpO1ekcQ9hfdm5XOnaj24

https://www.dailymail.co.uk/news/article-3425192/Heart-drug-statins-DOUBLES-risk-diabetes-according-alarming-10-year-study.html?fbclid=IwAR1ntIP69bO19tIc6NEXXByuQVsvIX3u4qv3XJxQo5W0QdL8_gbh07IToE8

https://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/koleszterin.php

https://www.tenyek-tevhitek.hu/a-koleszterin-nelkulozhetetlen-az-optimalis-egeszseghez.htm

https://www.tenyek-tevhitek.hu/a_koleszterin-biznisz_piszkos_trukkjei_a_sztatinok_szivbetegeknek_sem_hasznalnak.htm

https://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/nagy-koleszterin-atveres.php

Gaksch M és mtsai. Vitamin D and mortality: Individual participant data meta-analysis of standardized 25-hydroxyvitamin D in 26916 individuals from a European consortium. PLoS One. 2017 Feb 16;12(2):e0170791.

https://www.facebook.com/drjackkruse/posts/are-you-still-haunted-by-bad-cholesterol-science-you-shouldnt-be-cholesterol-is-/1653246688073012/

https://www.facebook.com/drjackkruse/posts/still-think-cholesterol-is-a-killer-you-are-not-part-of-my-tribe-then-move-on-th/1286531574744527/

Sáfrán Mihály: A paleón túl, 2014

Sáfrán Mihály: Napfény diéta, 2017

További fontos információk a koleszterinről A paleón túl és a Napfény Diéta könyveimben!

Megjelent az új E-könyvem az egészséges táplálkozásról, haladó szemléletben.

Share
Posted on by — Hozzászólás most!

Leptin 3: Miért nem mindig működik a fogyás reggeli kardio edzéssel, éhgyomorra?

Valamiért az van a köztudatban, hogy a reggel éhgyomorra végzett edzés egy kiváló stratégia a fogyáshoz. Van, akinél működik, de sok esetben szerintem nem. Ezt a módszert szeretném most egy kicsit megpiszkálni és jobb megoldásokat javasolni. Előre szólok, hogy nem leszek udvarias és helyenként talán túl kockafejű tudományos leszek. Felveszem a szigorú biofizikus szemüveget és ebből a nézőpontból vizsgálom a jelenséget.

(frissítve: 2020.04.30.)

Az alaptézis az lenne, hogy ha kihagyjuk a reggelit, akkor ugye nincsen friss, elégetni való üzemanyag és a test hozzányúl a zsírraktárakhoz, hogy legyen energia az edzéshez és így kész is van a fogyás. Hurrá, ég a zsír! (biokémiás gondolkodás) Ebbe az idilli elgondolásba szól bele a leptin hormon és a cirkadián ritmus. (kvantumbiológiás gondolkodás)

Kvantumbiológia=biológia+fizika vagy biokémia+biofizika.

A leptin hormon alaposabb megértéséhez ajánlom az előző két cikket vagy a könyveimet (A paleón túl, Napfény diéta) a témában. Röviden arról van szó, hogy úgy néz ki, ez a legfontosabb hormonunk és irányítja a többit, felelős a zsír raktározásért, felhasználásért. Számon tartja, hogy mennyi üzemanyag van raktáron és mennyit szükséges bevinni a szervezet optimális működéséhez. Ezzel egy egészséges embernél nem is kell sokat foglalkozni, szép csendben teszi a dolgát. A mai világban viszont sajnos sokaknál nem működik jól a leptin jelzés, leptin rezisztencia alakul ki. Ilyenkor az agy nem tudja pontosan, hogy mennyi benzin van a tankban, elkezd pl. raktározni és nem lesz optimális az energiatermelés sem sportolásnál.

A leptin rezisztencia kiváltó okai lehetnek:

  • rossz fénykörnyezet (UV, infravörös fény hiány napközben és túl sok mesterséges fény, reggeli napozás hiánya, túl sok kék fény a képernyőkből napközben és főleg este)
  • rossz táplálkozás (finomított-feldolgozott élelmiszerek – sok cukor által megváltozott bélflóra, szezonon kívül evett szénhidrátok!, késői vacsora, a gabonák gluténje és lektinjei, transz zsírok, finomított növényi olajok)
  • nagy elektroszmog terhelés
  • sokat ülő, mozgásszegény, stresszes életmód
  • magas deutérium szint és magas heteroplazmitás érték a mitokondriumokban

A fentiekből következik, hogy ezeket kellene rendezni a javulás érdekében!

Bővebben: Hogyan alakul ki a leptin rezisztencia?

A leptin rezisztencia tulajdonképpen a megváltozott, hiányos fény spektrum eredménye. A leptin rezisztencia, pajzsmirigy alulműködés már a megtermékenyítés előtt is elkezdődhet az anyánál, ami aztán továbbadódik az utódnak. Ha az anya rossz környezetében élt, az már előidézheti, hogy a betegség fiatalon kialakuljon a gyereknél. A leptin felelős a megtermékenyítésért és az anya által érzékelt környezet számára legmegfelelőbb petesejt kiválasztásában is segít.

Alapvetően a leptin rezisztencia a sejtek túlzott UV fény vesztését is jelenti. Azért kell kerülni az edzést a leptin helyreállítás alatt, mert az edzés csak fokozza a fényvesztést a sejtekből, tovább rombolja a redox potenciált (leegyszerűsítve a sejtek elektromos töltése). Leptin rezisztens állapotban az elektrontranszportlánc (ETC) fehérjék a mitokondriumban rossz jelzést közvetítenek a sejtmagi DNS felé, zavar lesz az energiatermelés és a sejtmagi DNS energiaszükséglete között. Az oxigén a terminális elektron akceptor az ETC végén.  Az oxigénnek nagyon erős az affinitása az elektronokhoz, ezért is tudja őket maga felé húzni a belső membránban. Ha a respirációs fehérjék nincsenek megfelelő szerkezetei helyzetben, akkor az elektronok nem tudnak megfelelő sebességgel találkozni, álhipoxia alakul ki (David Sinclair munkássága).

Ha összeférhetetlenség van a fotoelektrikus jelzőrendszerben a hipotalamuszban, akkor a leptin receptort tartalmazó sejtben az eredmény a molekuláris torlódás lesz, ami egyenértékű a gyulladással és a leptin-rezisztenciával.

Ha a szénhidrátokat a megfelelő szezonon kívül esszük, akkor az megváltoztatja a dopamin és prolaktin szinteket a két rendszer megváltozott fényviszonyai miatt. Ezért van a melatonin jelzés is összekötve a digitális rendszeren keresztül a fény és sötét ciklusokkal. A megfelelő melatonin jelzés megfelelő kalcium és melanopszin jelzéssel párosul az agyalapi mirigyben. Ezeknek passzolniuk kell, különben káosz lesz. A modern életvitel az éjszakai műszakkal, esti szociális aktivitással, jet laggel alaposan megzavarja a cirkadián ritmust.

Ha kizárjuk az életünkből az UV-t és IR-t (benti élet, mesterséges fények alatt), akkor hamar leptin rezisztensek lehetünk, modern mitokondriális betegség alakulhat ki, mert lecsökken a melatonin szint, ami este regenerálna, kontrollálná a heteroplazmitás %-ot és a deutérium kiválasztást minden mitokondriumban. Kb. 100 trillió mitokondriumot érint ez a folyamat minden nap. Szerinted számít?

Reggeli kocogók

Reggelente, amikor csak tehetem kint vagyok a parton és nézem a napkeltét. Sokszor látom, hogy túlsúlyos emberek futnak, feltételezem fogyási céllal. Feltételezem továbbá, hogy a korai mozgás miatt nem reggeliznek. Ismerős a helyzet? Akinek nem inge, ne vegye magára, akinek inge, annak javasolt. Van, akit hónapok óta látok és nincs változás. És itt most nem a napkelte a kulcs, az önmagában egy nagyon pozitív hatás. Ennél rosszabb, amikor valaki reggel 6-kor izzasztja magát a konditeremben a futószalagon, napkelte előtt, mesterséges fények alatt (és este túl későn sincs sok értelme).

Pozitívum: kint van a napkelténél, tengerparton, mozog, elszánt. Negatívum: lehetne cipő nélkül is a nedves homokban (földelés), kevesebb ruhában (a bőr egy óriási napelem), reggelizés hiánya, és várhatna még a futóedzéssel amíg javul az anyagcseréje, helyette inkább könnyű torna vagy erősítés

A kulcs az, hogy nem mindenki leptin rezisztens. Aki túlsúlyos az viszont szinte 100%, hogy az. Biofizika vagy kvantumbiológia szempontból a túlsúly egy termodinamikai probléma, a test a többlet súllyal kompenzál az energiahiány miatt.

Várjunk csak, az elhízás nem energiatöbblet? És akkor az “edzzél sokat, egyél keveset” a megoldás? Aki leptin rezisztens, az nem gazdálkodik jól a bevitt és raktározott üzemanyaggal. Az ember a hosszú evolúciós út során kifejlesztette a mitokondriumokat az energianyeréshez és a zsírégetést (béta-oxidáció). A zsír egy gazdaságosabb üzemanyag, mint a cukor, főleg alacsony-közepes intenzitásnál, mint amilyen a legtöbb napközbeni tevékenység és a kocogás. Leptin rezisztenciánál nem jó hatásfokkal működnek a mitokondriumok, a gazdaságos zsírégetés helyett sokkal inkább a mitokondriumon kívül, a sejtplazmában a glikolízist, anaerob fermentációt használják energianyerésre. Ez egy primitívebb, ősi energiatermelő módszer. Inkább a zsírégetést kellene használni, ha már van rá lehetőségünk.

  • Egy rövid kitérő: intenzív sportnál, 10-12 másodperc és 2-4 perc közötti maximális terhelésnél is használjuk a glikolízist, ez normális, főleg annál, aki szénhidrát alapú étrenden van és intenzív edzéseket végez. Ilyenkor jelentkezik az izmok bedurranása, savasodás érzés.

Valahogy úgy kell ezt elképzelni, hogy a leptin rezisztens személynél a primitívebb rendszer dominál és nem igazán fér hozzá a zsírégetéshez a mitokondriumokban, mert azok le vannak robbanva.

Minden tiszteletem, hogy legalább megvan az akaraterejük és tenni szeretnének valamit. Nem túl gyors futásnál is látszik, hogy meg-megállnak, komolyan izzadnak, kapkodják a levegőt, hamar elfáradnak és jellemzően fájnak az izmaik az edzések után, de ezt úgy gondolják normális. Meg kell szenvedni az eredményért. Én viszont úgy gondolom, hogy többet ártanak maguknak, mint használnak. A rosszul működő anyagcsere miatt, több szabadgyököt termelnek, fogyasztják az őssejteket, rövidül a telomér a DNS végén, gyorsabban öregednek és a céljukat sem érik el vagy csak kínlódva.

Előbb a motort kellene megszerelni és utána Forma-1 versenyre jelentkezni. Vagyis előbb a mitokondriumok egészségét és a leptin rezisztenciát illene helyreállítani és csak utána elkezdeni sportolni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akinek komoly túlsúlya van, az ne is fusson, ne végezzen intenzív, sok energiát igénylő mozgásokat! Könnyű séta, átmozgató torna mehet. Még talán a kis ismétlésszámú erőedzések férnek bele ilyenkor, hosszú pihenőkkel a szettek között. Ezeknél a gyakorlatoknál ugyanis nem használjuk a mitokondriumokat csak az 1-2 másodpercig rendelkezésre álló ATP-t, kreatin-foszfát rendszert és az anaerob glikolízist. Izmot építünk, ami energiaigényes szövet, nyugalomban is használni fogja a zsírraktárakat.

Bővebben: Deutériumos kitérő (erről írok még bővebben máshol, máskor, pl. a könyvben vagy a 2018. márciusi Paleo Magazinban)

A deutérium a hidrogénnek egy nagyobb tömegű változata, amiből nem jó ha sok halmozódik fel. Ennek oka a rossz táplálkozás és fénykörnyezet, mert este így nem tudjuk kiválasztani. Az anyagcserénknek két lényeges célja van: vizet gyártani a mitokondriumokban és újrahasznosítani a deutérium ionjait normál hidrogén protonokká.

A sejtek energiatermelő szervecskéje, a mitokondrium, utálja a deutériumot. A citrátkör (Szent-Györgyi-Krebs ciklus) a hidrogént szereti, a deutériummal nem működnek jól az enzimei, csakúgy, mint a mitokondriumok elektron transzportlánc folyamatának végén az ATP-áz enzim. Nyugalomban az ATP-áz enzimnek 1500 hidrogén protonra van szüksége másodpercenként a normál működéshez. Aktivitással, edzéssel ez a szám csak növekszik. Többek között ezért sem az edzés az elsődleges az egészség helyreállításában egy anyagcserebetegnél! Ha nincs elég energia, miért akarjuk mégjobban kifacsarni a motort?

Az energiatermelés zavarának deutériumos magyarázata, hogy a citrátkör és az ATP-áz enzimek is rosszabb hatásfokkal működnek, kevesebb ATP-t termelünk. Ha ez így megy évekig, mitokondriális betegségek alakulnak ki. Doug Wallace kutatóorvos szerint a betegségek kb. 85%-a összefüggésben van a mitokondriumok rossz energiatermelésével. Ha nem megy jól a zsírégetés a mitokondriumban, akkor a sejt a gazdaságtalanabb fermentációra (glikolízis, anaerob cukorégetés) fog támaszkodni. Egységnyi zsírban 3-4-szer annyi energia van (129-147 ATP), mint cukorban.

Miért jó reggelizni?

A cirkadián ritmus fő szabályozója a fény, de vannak egyéb másodlagos Zeitgeberek is, melyek másodlagosan beleszólnak a napi ritmusba, ilyen pl. a táplálkozás időzítése is. Aki kap elég napfényt a szemén keresztül, annak jobb lesz a glükóz toleranciája. Az első étkezés (reggeli) napfelkeltétől számitva 30 percen belül az ideális. Ha napfelkeltekor reggelizel és napozol is, az segít szinkronizálni a belső óráidat.

Akinél nem működik jól a belső óra (pl. túlsúlyos, leptin rezisztens), az a reggeli kihagyásával egy nagy segítséget mulaszt el és továbbra sem fognak optimálisan működni a hormonjai. Ha már reggeli, akkor az legyen fehérjedús, mert az aminosavak a neurotranszmitterek építőkövei. Ez többek között beszabályozza az étvágyat is napközben, sokkal kisebb lesz a nassolási kényszer. Aki folyton éhes napközben vagy este, az nem akaratgyenge, rossz ember, hanem fel van borulva nála a neurotranszmitter és hormonrendszer. Ezen lehet javítani a reggelizéssel.

Esti szokások

A leptin rezisztencia meglététől függetlenül, mindenkinek ajánlott a mesterséges fények, kék fény csökkentése! Főleg este, napnyugta után. Erre léteznek ma már szoftverek a telefonra, számítógépre vagy kék fény blokkoló szemüvegek. Létezik továbbá egy csodamódszer: korán lefeküdni aludni és gyertyával világítani! Este lehet még jól agyoncsapni az anyagcserét a rossz fénykörnyezettel, ami aztán befolyásolja az alvást, a másnapi étvágyat és hangulatot, na meg a hosszútávú egészséget.

 Kinek-milyen edzés?

  1. Aki nagyjából egészséges, jól működnek a mitokondriumai, alacsony a heteroplazmitása, deutériumszintje, nem leptin rezisztens, az csinálhat magával szinte bármit. Akár edzés éhgyomorra is mehet. Egy darabig.
  2. Van egy széles skála, a legtöbben talán ide tartoznak a modern világban, akinél már mutatkozik egy kis túlsúly vagy még nem, csak fáradékony, hangulat-, étvágy- és energiaingadozásai vannak. Itt már kialakulóban lehet a leptin rezisztencia. Náluk az edzés pozitív hatású összességében, de nem reggel éhgyomorra. Inkább későbbi napszakban és inkább az erősítőedzéseket preferálva az állóképességivel szemben.
  3. Aki komolyabb túlsúllyal küzd, annál egyértelmű a leptin rezisztencia és a rossz hatásfokú anyagcsere. Náluk az első hónapokban bőven elég lenne csak a belső óra rendezésre, az étrend megváltoztatására fókuszálni, az edzés ki is hagyható. Mozgás inkább csak nagyon alacsony intenzitással, fokozatosan bevezetve egy kis erősítés is mehet.

Végszó

A valóságban a dolgok bonyolultak, az eredmény mindig sokféle hatás összetevője, így van ez a fogyásnál is. Helyenként talán túl tudományos voltam, de a kvantumbiológia világa már csak ilyen, igazából ennél is sokkal részletesebb. Remélem a lényeg átjött, hogy előbb az energiatermelő motorunkat (mitokondriumok) és a központtal (agy) való kommunikációját kellene rendbehozni, mielőtt jelentős igénybevételnek tennénk ki. Akinél pedig nagyjából rendben van a motor, az tartsa karban megfelelő életmóddal, mert könnyen átbillenhet a mérleg!

Mielőtt bármi drága csodamódszerbe kezdenél, próbáld ki, milyen az, ha megiszol reggel egy nagy pohár vizet, eszel egy fehérjedús reggelit és mezítláb kimész a fűbe napkeltét nézni, este pedig korán lefekszel és kerülöd a mesterséges fényeket! Függők lettünk a technológiától és a kék fénytől, világítástól, így nem csoda, hogy kognitív disszonancia van ezen a területen. Senki nem akarja elhinni, hogy a rossz fényviszonyok egészségtelenek. Az emberi komoly károkat okoz a természetben, mert nem veszi észre a saját szerepét benne. Nem külső megfigyelők vagyunk, hanem benne élünk!

További részletek a leptin hormonról a Napfény Diéta könyvemben!


Share

Posted on by — Hozzászólás most!

Mitokondrium 2: Heteroplazmitás

A mitokondriumokban rejlik a sejtek motorja. A mostani cikkben egy fontos alapfogalmat vezetek be, ami a motor hatásfokáról árulkodik! Vajon mit ér a legdrágább, legszuperebb üzemanyag, ha a motor le van robbanva? A mai világban sokaknál sajnos ez a helyzet. Előbb hozd rendbe a motort, hogy optimálisan működjön, mielőtt őrült diétázásba, edzésbe és költekezésbe kezdenél! (Mitokondrium 1. cikk ITT)

Létezik a fő sejtmagi DNS-ünkön kívül is genetikai információt tartalmazó örökítőanyagunk, ez a mitokondriális DNS. Sejtenként akár több ezer is található belőle, amely anyai ágon öröklődik és leginkább az energiatermelésben szerepet játszó fehérjék kódját tartalmazza. Cirkuláris, körszerű szerkezetű, bakteriális eredetű, csakúgy, mint maga a mitokondrium. Ha nagy százalékban vannak mutáns, hibás funkciójú mitokondriumok a sejtben, az rontja az energiatermelés hatékonyságát és nagyon úgy fest, hogy a legtöbb modern kori betegség ide vezethető vissza. A téma egyik legnagyobb szakértője – Doug Wallace – szerint a civilizációs betegségek 80-85%-a visszavezethető a mitokondriális energiatermelés zavarára! Ebből következik, hogy csak 15-20% a genetikailag meghatározott hatás, a lényeg az epigenetika, életmód, mit teszel nap, mint nap! Gondolj csak bele, ha egy sejt, szerv nem termel elég energiát, akkor jól fog működni?

A heteroplazmitás értéke megadja, hogy mennyi a mutálódott, funkcióképtelen mitokondriális DNS. A mitokondriális DNS felelős az elektrontranszport lánc (energiatermelő folyamat a mitokondriumban) fehérjék kódolásáért. Az mtDNS 10-20-szor sűrűbben osztódik, mint a sejtmagi DNS, éppen ezért sokkal nagyobb az esély (100-1000-szeres) egy mutáció kialakulására. Ha nő a heteroplazmitás aránya, akkor hibás szerkezetű, funkcióképtelen fehérjék lesznek a mitkondriumban, romlik az energiatermelés hatékonysága a sejtekben. Ha ez huzamosabb ideig fennáll, akkor gyorsabban fogynak az őssejtjeid, gyorsabban öregszel, gyakorlatilag veszítesz a földi pályán rendelkezésedre álló időből. Az mtDNS károsodás nem meglepő módon zavart okoz a mtDNS és a sejtmagi DNS kommunikációja között. A heteroplazmitás értéke erről is árulkodik. Minél nagyobb %-ú a heteroplazmitás, annál fáradékonyabb, betegebb leszel és annál rövidebb életre számíthatsz.

Sejtosztódás, sejtciklus –> cirkadián ritmus –> aminek a fény a legfontosabb szabályozója!

A heteroplazmitás minden évtizedben kb. 10%-kal nő, ez normális, a természetes öregedés velejárója, de a modern környezet (kék fény, elektroszmog, túl sok deutérium a sejtekben) felgyorsítja ezt a folyamatot. Fiatalon még szinte mindenkinél atomerőműszerűen működnek a sejtek, alacsony a heteroplazmitás, ezért ilyenkor még többet lehet „csalni” az életmódban azonnali komoly következmények nélkül, de ez nem mehet bármeddig. Mára viszont ismerjük ezeket a folyamatokat és lehet lépéseket tenni a megelőzés érdekében!

A heteroplazmitás mérésére jelenleg nincs egyértelmű klinikai vizsgálat. Elméletben meg kellene nézni mennyi vizet és szén-dioxidot termel a mitokondrium, mérni a sejttérfogatot és a redox potenciál változását, a biofoton kibocsátást, a Wartburg anyagcsere mértékét, az AMPk fokozódását, kalcium kiáramlást.  Ezek mind árulkodnak a heteroplazmitás helyzetéről. Az elfajult, gyorsan osztódó sejteknek nagyobb a térfogata, nagyobb a biofoton kibocsátása, depolarizáltak (alacsony EZ víz réteg), míg a normál sejteknek kisebb a térfogata és „fény eresztése”, nagyobb a negatív töltése és az EZ rétege.

A környezet kontrollálja a heteroplazmitást a mitokondriumokban, nem a kaja! Az űrbe felküldött asztronauták hiába ettek rendesen és hiába edzettek, mégis lettek bajaik. Érted? Nem a kaja és az edzés a legfontosabb, a sejtek a természetes földi környezetben, természetes fényviszonyok között érzik jól magukat! A megfelelő cirkadián ritmussal, kék fény csökkentéssel lehet a legtöbbet nyerni a heteroplazmitás növekedés megelőzése szempontjából.

Gyakorlati következmények: Egyéntől függően a heteroplazmitás széles skálán mozoghat, így az is, kinek-milyen az energiatermelő státusza. Ki-mennyire tolerálja jól az egyes ételféleségeket. Az ételekből származó elektronok információt hordoznak a növekedési helyükről, évszakról, más-más szabadgyök jelzést és változási programokat váltanak ki a mitokondriumokban. Vajon lehetne télen banánt vagy cukros sütit enni Magyarországon a természetben, amikor kevés a napfény? A még viszonylag egészséges emberek, sportolók (sok mitokondrium) ehetnek szinte bármikor, bármit. Egy darabig. Más esetben előfordulhat, hogy akinek magas a heteroplazmitás értéke, kevés jól működő mitokondriuma van, annál nehezen megy eleinte a zsírégetés vagy a ketogén diéta, mert a zsír elégetéséhez a mitokondriumokra van szükség. Náluk a szervezet a nagymértékben használja a primitívebb glikolízist, cukorégetést, ami a mitokondriumon kívül a sejtplazmában zajlik. Ismerős a helyzet? Amikor valaki próbálkozik a magas zsír, alacsony szénhidráttartalmú étrenddel, de folyamatos szénhidrát sóvárgásai vannak. Ilyenkor nem feltétlenül az akaraterővel van baj, hanem a motorral és persze lassú alkalmazkodási folyamat is zajlik a háttérben. Helyreállítás: cirkadián ritmus helyreállítása, kék-fény blokkolás, leptin diéta, türelem. És a heteroplazmitás is “csak” egy nézőpont, vannak még más befolyásoló tényezők is…

Ha szeretnéd megérteni a táplálkozás során zajló és az öregedési folyamatokat, akkor a valóság iszonyúan bonyolult, sok apró részlet számít és a magyarázatok a kvantum-biológia szintjén találhatóak. Fogadd szkeptikusan a biokémia, vallási, üzleti szinten (vagy azon sem) gondolkodó “kaja guruk” túlságosan leegyszerűsített tanácsait! Lehet azonban egyszerűen is felfogni a táplálkozást, ehhez kérdezz meg egy vadon élő oroszlánt vagy vízilovat!;)

Készítettem egy Videoblogot is a heteroplazmitásról

Ha tetszett a cikk, köszönöm, ha megosztod az ismerőseiddel!

További fontos részletek olvashatók az új Napfény Diéta könyvben!


Share

Posted on by — Hozzászólás most!

Megjelent a VAD PALEO!

Örömmel jelentem be, hogy novemberben megjelent a második könyvem, melyet Mezei Elmirával közösen készítettünk!

  • Paleo vagy ketogén, melyik micsoda?
  • Modern gyűjtögető: mi az amit le lehet vadászni, összegyűjteni a magyar erdőkben?
  • Mi mindent képesek megenni az emberek szerte a  nagyvilágban?
  • Miért jó időnként nyers húsokat is enni?
  • Milyen hasznos tápanyagokat tartalmaznak a tengeri ételek, belsőségek, vadhúsok, fűszerek?

Recepteskönyv, hasznos elméleti és gyakorlati tudnivalókkal

Elmira nagy tapasztalattal rendelkező paleo szakács és táplálkozási tanácsadó. Ez lesz a tizedik szakácskönyve, így garantált, hogy igazán ínycsiklandó és otthon is könnyen megvalósítható receptek kerültek a könyvbe. Jómagam pedig a szöveges részekért felelek. Beleadtam mindent, ami egy bevállalós, természetszerető, modern szemléletű biológustól kitelik!

Sikeres vadászatot kívánok az alapanyagok beszerzéséhez és a fincsi ételek elkészítéséhez!   

Itt olvashatsz róla egy további ismertetőt és meg is rendelheted, továbbá kapható a könyvesboltokban is.

Share