Rossz nézni, ahogy a szép zöld erdőket, csodás tengerpartokat – a városokról nem is beszélve – elcsúfítja a sok elszórt műanyag palack, fémdoboz, cigaretta csikk stb. Az eldobált hulladék, amellett, hogy nem szép látvány, lassan bomlik le, kárt tesz a növény- és állatvilágban, talajban egyaránt, közvetve pedig bennünk is. Nem is értem, hogy aki képes elcipelni az erdőbe egy másfél literes üveget tele folyadékkal, az miért nem tudja ugyanezt üresen elvinni a legközelebbi kukáig. Változtassunk ezen! Most! Benne vagy?
Kukásfitness mozgalom
Egy új fitness és környezetvédelmi trend indult világhódító útjára az elmúlt években a svédektől, amelyhez bárki, bármikor csatlakozhat a maga módján. A mozgalom neve: plogging (írtam is róla egy cikket korábban). A plogging egy svéd kifejezésből, a „plogga upp”-ból ered, amely a “vedd fel” és a “fuss” kifejezések kombinációjából jön össze. Nincsenek szigorú szabályok, csak egy: szedj fel egy kis szemetet futás vagy túrázás közben és dobd ki egy kukába! Nagyon szimpatikus ez az akció minden szempontból, ezért csatlakoztam.
Mindenkinek hasznos hobbi
Hasznos Neked, mert kimész a friss levegőre, kapsz némi napfényt, csökkented a mesterséges fény dózisodat. Mozogsz, méghozzá nem is akárhogy! Természetes mozgásokkal, akár egy modern vadászó-gyűjtögető! Ráadásul megvan a napi jócselekedet és példát is mutatsz a környezetedben. Hasznos a Föld számára is, hiszen tisztítod, segítesz visszaállítani a természetes környezetet.
A saját verzióm
A saját szemétgyűjtési akcióm abból indult ki, hogy rendszeresen gyakorlom a természetes mozgásokat és azok improvizációját, amikor pl. terepfutás közben improvizálva ugrálok, kúszok, fára vagy sziklára mászok. Gondoltam egybekötöm egy kis szemétszedéssel, így extra értékekkel bővül az edzésem. Anno kaptam egy jó példát is a középiskolás osztályfőnökünktől, amit akkor még nem tudtam hova tenni és nem is követtem egyből, de később „leesett” és átvettem ezt a szokást. Órák előtt a termek mindig zárva voltak, így a folyosón várakoztunk. Mikor a tanárnő megérkezett, beengedett minket a terembe és gyorsan felszedte a közelben lévő szemetet. Szerintem ez egy kiváló példamutás volt. Nálam már alap, hogy minden nap felszedek legalább 1 db földön heverő hulladékot és elviszem azt a legközelebbi kukába.
2017-ben tartottam egy 30 napos kihívást, amikoris hulladékot gyűjtöttem 30 napig HIIT (High Intensity Intervall Training) jellegű edzéssel és természetes mozgásokkal kombinálva. Az első nap 1 perc, majd minden nap további 1 perccel növelve az adagot. Azért a 30 perc – sorozatban minden nap – már elég komoly edzésnek számított. 🙂
2018-ban egy hasonló kihívást végeztem (1 óra/hét), amit folytatok 2019-ben is! Tehát minden héten az egyik edzésemet szemétgyűjtésre cserélem egy piszkos terepen. Most nincs őrült HIIT tréning, inkább egyfajta fartlek edzés, kocogással, természetes mozgásokkal, mozgásminőség fejlesztésével, váltakozó intenzitással, miközben annyi kacatot gyűjtök, amennyit csak tudok. Remélem ezzel sok embert inspirálok hasonló tettekre és gyorsan terjed, hogy egy jobb hellyé tegyük a világot! 😉
Vállalod a KUKÁS FITNESS kihívást?
Ezúton szeretnélek meginvitálni a RUBBISH FITNESS CHALLENGE-re! Ha szimpatizálsz ezzel a mozgalommal és szeretnél egy jót edzeni, miközben megtisztítod a környezeted, akkor vállalj be Te is időnként 1 órás “önkéntes fitness kukásságot”! Fotózd le vagy készíts videót a zsákmányról és oszd meg a közösségi médiákon. Használd hozzá a #rubbishfitnesschallenge, #bestrongtobehelpful, #plogging hashtageket. Létrehoztam egy Facebook eseményt is ezzel kapcsolatban. Nézd meg alábbi videót egy kis inspirációért!
Rajtad is múlik, hogy milyen környezetben élsz és mit hagysz hátra a következő generációk számára: egy szemétdombot vagy egy szép, tiszta, természetes környezetet. Alakítsd a világot olyannak, amilyennek szeretnéd látni és hátrahagyni a további földlakók számára.
„Intelligens ember nem szemetel, a többinek pedig tilos!”
Facebook esemény
A zsákmány 🙂
Annyira egyszerű és magától értetődő, hogy sokan elfelejtik ezt az alapvető, természetes mozgásformát. Az ember egyetlen közlekedési eszköze több százezer évig a saját két lába volt. Napi több órát is eltölthettünk alacsony tempójú sétával, ehhez tökéletesen alkalmazkodott az izomzatunk. Ehhez képest hol vagyunk most?
Lehet a következő néhány egyszerű gyakorlattal is kezdeni: guggolj napközben minél többet, lógj egy nyújtón vagy faágon minden nap. Végezz rendszeresen mindent átmozgató, változatos mozgásformákat, mobilizációs gyakorlatokat. Ismerd meg a szivacshengerezés, izompólya-fellazítás módszereit.
Ezzel nem a testépítő szintű izomzatra gondolok, hanem egy kiegyensúlyozott, funkcionális erőre, erős törzsizmokra. Őseink kézzel készítették az eszközeiket, olykor nehéz köveket kellett emelniük és cipelniük. A vadászathoz sem árthatott egy kis muszkli. Egy kiegyensúlyozott izomzat megvédhet egy váratlan balesetnél, hirtelen mozdulatnál. Mondjuk a buszon állva, hirtelen fékezéskor nem szállsz arrébb 3 métert és nem döntöd fel dominószerűen a többieket, hanem csak erősen megfeszíted az izmaid és egyhelyben maradsz.
A felnőttekben valamiért kialakult az a nézet, hogy játszani csak a gyerekek szoktak. Ám elég csak megnézni egy öregfiúk focimeccset vagy baráti bowlingozást, kártyapartit, egyből kiderül a felnőttek is szeretnek játszani. Erre aztán számtalan lehetőség adódik, kinek melyik tevékenység szimpatikusabb. Szerintem fára mászni sem ciki felnőttként. A lényeg, hogy a rendszeres játék is legyen része az életednek. A jó hír az, hogy így élvezetes formában fejlesztheted az ügyességed, szellemi kapacitásodat is.
Vajon, ha kint élnénk a szavannán, nem fordulna elő néhanapján, hogy az életünkért küzdve menekülni kell egy vérszomjas ragadozó elől? Őseink életében biztos volt már ilyen szituáció, tehát az izomzatunk erre is ki van képezve, csak le kell porolni a futóműveket és használni. Jöjjön ismét egy buszos hasonlat: jó látni, amikor még a leglustább, leginaktívabb emberek is Usain Boltot megszégyenítő sebességre tudnak kapcsolni, amikor érkezik a busz és még arrébb van a buszmegálló…
Ennyi mozgás után, na meg a mai modern élet állandó stresszhatásai miatt, tudatosan kell beiktatni időnként egy kis lazítást, különben hamar betáblázzuk magunkat, bedarál a mókuskerék vagy találunk valami kevésbé fontos elintézni valót. A túl sok edzés, a munkahelyi, iskolai, érzelmi stressz, éjszakázás, egészségtelen életmód következtében fellépő gyulladás mind-mind ugyanazon a nyelven kommunikál, többek között fokozza a kortizol hormon szintjét. A kortizol bizonyos helyzetekben hasznos (pl. nélküle nem tudnánk reggel felkelni), de ha folyamatosan pörgetjük magunkat, kimeríthetjük a szervezetünket.
Manapság az egyik legnagyobb ártalom a belső órára és a mitokondriumokra nézve a mesterséges világítás, kék-fények, krónikus napfényhiány. A természetes napfényhez alkalmazkodtunk és kész. Lehet vitatkozni a természettel, de nem érdemes. Erről részletesen írok a 
