Az emberek az evolúció során ahhoz alkalmazkodtak, hogy különböző spektrumú fények érjék őket reggel, délben és este, továbbá szezonálisan is. Ezek után talán nem meglepő, hogy az ember fiziológiájára hatással vannak a napszaki és évszaki váltakozások a fény spektrumában.
A földi légkört kb. 100 nm-1 mm közötti fény tartomány éri el, amit aztán az atmoszféra tovább szűr, pl. a legrövidebb hullámhosszú UV-C (100-280 nm) már nem jut el a földfelszínhez. Az emberhez kb. 280-2000 nm-es tartományú fény jut el.
A napfény spektruma közel áll az ideális feketetest sugárzáshoz. A Napban bár keletkezik gamma sugárzás, de az nem jut ki belőle normál esetben. Továbbá sugároz még röntgent, rádióhullámokat és neutrinókat is.
Nyáron, délben és az Egyenlítőnél a legerősebb a napfény, ide jut el a legrövidebb úton, a legjobb beesési szöggel, a legtöbb frekvenciáját megtartva. Télen és az Egyenlítőtől távolabbi régiókban a Nap alacsonyabban van az égbolton, hosszabb utat tesz meg a napfény az atmoszférában, veszít az erejéből. Télen kb. 13% kék fényt tartalmaz a napfény, míg nyáron kb. 26%-ot. Természetesen ez csak egy közelítő adat, a földrajzi szélességtől, magasságtól, évszaktól függően változik.
A kora reggeli napfény leginkább kék, zöld és vörös és infravörös fényeket tartalmaz, az UV-A később jelenik meg 1-2 órával, először az egyenlítői régiókban vagy a magas hegyekben. Az UV-B leginkább 10 és 2 között bukkan fel. Délben teljes a spektrum, ilyenkor mindegyik látható fény, valamint az IR, UV atmoszférán átjutó részei is megtalálhatóak. Kora délután az UV-B lecseng, marad még egy darabig az UV-A, az infravörös szinte végig ottvan.
Aztán ahogy lemegy a Nap, a látható kék fény szétszóródik, eltávozik a spektrumból, egy vöröses-narancssárga sugárzást (6-700 nm) maga után hagyva. Este sötétség van minimális látható fény kibocsátással a csillagoktól, a teliholdat kivéve. Teliholdkor 5-ször annyi látható fény ér minket az égboltról és kék-fény is mérhető. Kezded sejteni, miért nem jó a kék fény a nem megfelelő időpontokban, nem megfelelő dózisban?
A Földön egyedi adottságok vannak, mert a napfénynek és a látható spektrumnak is kb. a 42%-a IR-A. Az evolúció ki is használta maximálisan ezt az adottságot az élőlényekben és sajnos a modern mesterséges fények nem nyújtják nekünk ugyanezt a spektrumot.
A napfény energiasűrűsége az atmoszféra felsőbb régiójában 1368 W/m2, a földfelszínen ez 1000 W/m2-re csökken tengerszinten, tiszta égboltnál, a sugarakra merőlegesen. Az atmoszféra kb. 13%-át elnyeli és 13%-át szétszórja a napfénynek, így annak kb 75%-a jut el a földfelszínre az Egyenlítő közelében, tiszta égboltnál.
Ha tetszett a részlet a Napfény Diéta könyvből és elolvasnád az egészet, akkor ITT tudod megrendelni!
