(Ha még nem olvastad a cikk első részét, akkor ITT megteheted)

Az első okos emberek rájöttek arra, hogy aki kitalálja a dogmát, az irányíthatja a többieket. Így van ez a diéták világában is. Kész vicc, hogy többszáz féle étkezési rendszer létezik manapság és mindegyik azt mondja magáról, hogy ez a tuti. Sokszor egymásnak teljesen ellentmondó nézetekkel. Mégis melyiket kövessük, melyiknek higgyünk, ha nincs időnk több év alatt mindet kipróbálni vagy utánaolvasni a tudományos hátterüknek?

Az elején szeretném tisztázni, hogy felőlem mindenki azt eszik, amit szeretne és jónak lát, nem kívánok dogmákat gyártani és terjeszteni. Itt, a blogon és könyveimben csak megosztom a tudományos olvasmányaim, tapasztalataim és a természet megfigyelése alapján, a szerintem haladó szintű megértést a táplálkozásról. A cikkben igyekeztem én is könnyen emészthető formában írni, de igazából sokkal részletesebb a téma, ajánlom a további tanulmányozását hosszútávon.

Lángosból elektron

Tudományos szempontból, bármilyen élelmiszert is eszünk, azt fokozatosan lebontjuk kisebb építőelemekre, hogy a szervezet kisebb alkatrészei számára hasznosíthatóak legyenek. A szájban, gyomorban, bélben lévő emésztőenzimek segítségével fehérjékre, szénhidrátokra, zsírokra bontjuk őket, esetleg hordozókba csomagoljuk, és a bélrendszerben felszívjuk, hogy a vérárammal eljuthassanak a sejtekhez. Na, de itt sem áll meg a történet!

Hogyan lesz ezekből a kisebb egységekből hasznos energia az alapvető életfunkcióinkhoz és a további szellemi és fizikai igénybevételekhez?

A fehérjék és a belőlük nyert aminosavak inkább szerkezeti alapanyagok, építőtéglák. Drága és nem teljesen mellékhatásmentes, ha üzemanyagként használjuk. Energiát inkább a szénhidrátokból és a zsírokból szeretünk kinyerni. ATP molekulát, szén-dioxidot, hőt és vizet termelünk belőlük.

Sok helyen azt tanítják, hogy az ATP a „végső” molekula, ez tárolja a kinyert energiát, de ha valaki elmélyed Gilbert Ling és Gerald Pollack kutatásaiban, akkor látni fogja, hogy az ATP is csak egy köztes molekula, ami a fehérjék szerkezetváltásához kell, hogy kialakulhasson mellettük a rendezett, belső vízréteg.

Ez az elektromosan töltésszétválaszott vízréteg működik aztán egyfajta akkumulátorként, elemként. Hogy ne legyen egyszerű az életünk, ezt a belső vízréteget nem csak a táplálkozással tudjuk befolyásolni, hanem pl. napfénnyel, infravörös fénnyel is.

Energiakinyerés oxigén nélkül és oxigénnel

A sejtekben létezik egy primitívebb, a szénhidrátok oxigénmentes lebontásán alapuló energiatermelő folyamat, a glikolízis, ami gyorsan ad energiát, igaz elég rossz hatásfokkal és nem sokáig.

Talán ismerős lehet az izmokban a savasodás, bedurranás érzése, amikor kb. 20 másodpercnél hosszabb, maximum 1-2 perces, maximális erőkifejtéshez közeli, intenzív mozgást végzünk. Ekkor csúcsra járatjuk a glikolízist. Az erő-állóképességi sporttevékenységeknél amúgy jól jön, hogy van ez a rendszer is és segíti a teljesítményt. Főleg, ha az ehhez tartozó enzimkészlet magas szinten van a speciális edzések hatására.

A glikolízissel azonban nem megyünk messzire, maratont sem fogunk futni vele, sőt még az alapvető életfuncióink ellátásához is kevés. Bár vannak sejtjeink (pl. vörösvértest), amelyek ezzel működnek, de az igazán nagy energiaigényű sejtek (idegsejtek, izomsejtek) leginkább más, hatékonyabb energiatermelő útvonalakat is használnak.

Akinek az anyagcseréje le van robbanva, állandóan fáradt (esetleg állandóan éhes is), sportolni kedve sincsen, annál valószínűleg igencsak eltolódott az anyagcsere és túlzottan erre a rossz hatásfokú rendszerre támaszkodik. A „normális” vagy kicsattanó energiaszinthez viszont kellene egy hatékonyabb energiszolgáltató motor!

Szerencsére, a hosszú evolúciós út során beépítettük a bakteriális eredetű mitokondriumokat is, amelyek sokkal gazdaságosabban tudnak nekünk energiát adni szénhidrátokból vagy zsírokból is, a levegőből belélegzett oxigén segítségével. Több száz vagy akár több százezer mitokondrium is lehet a sejtekben, fajtájuktól függően.

A különbség az energiatermelésben nem is kicsi! Egységnyi glükózból 2 ATP lesz a glikolízissel. Ha a mitokondriumokban hasznosítjuk a cukrot, akkor 30 feletti ATP lesz. Ha zsírsavakat vagy ketontesteket „égetünk” a mitokondriumban, akkor pedig 3-4-szer ennyi, azaz 100 feletti ATP-t kapunk (a zsírsav lánc hosszától függően). Ha érdekelnek a részletek, nézz utána az elektron transzportlánc nevű folyamatnak!

Nem, nem szénhidrát vagy zsír vagy fehérje transzportlánc, hanem elektron transzportlánc! Kezded kapizsgálni?

Jópár évtizede kutatják a mitokondriumok működését és az már bizonyos, hogy őket nem igazán érdekli, hogy csülkös pacalt ettünk-e, teljes kiőrlésű madagaszkári ősgabonát vagy fáradt olajban tocsogó fánkot. A mitokondriumok az atomoknál is kisebb részecskékkel, elektronokkal, protonokkal, fotonokkal dolgoznak.

Érted már, miért vicces bármelyik irányzat, ami tudományosnak állítja be magát, de nem ezeken az alapokon nyugszik?

Közben a különböző táplálkozásvallások terjesztik a dogmáikat a modern internet, számítógépek segítéségével, amelyeket azért tudtunk létrehozni, mert megismertük az elektronok, protonok, fotonok dimenzióját és beépítettük azt a mérnöki gyakorlatba. A kvantum-fizika nélkül nem olvashatnád ezeket sorokat sem… Miért hanyagoljuk el a biológiában és a táplálkozásban ezt a szemléletet, ha ma már ilyen mély szinten is érthetnénk a dolgokat? Szóval érdemes többet tanulni a mitokondriumokról, ha nem szeretnénk, hogy csőbe húzzanak.

Divatos diéta irányzatok

Az egyes nevesített étrendek működhetnek hosszabb-rövidebb távon, ha valaki előtte rendszertelenül evett és gyorsételeken, cukros üdítőkön élt korábban. Szinte bármilyen tudatosan felépített rendszer jobb annál, mint amikor a hirtelen jövő farkasétvágyat a legközelebbi illatos pékáruval, csokival vagy üdítővel csillapítjuk.

A teljesség és részletesség igénye nélkül, röviden kommentelek 1-2 divatos diétát…

Pár napos/pár hetes csodadiéták

Tűzoltás helyett inkább legyen egy hosszutávon is fenntartható ÉLETMÓD, amivel egész évben tartható a kívánt forma.

Kalóriamegvonás

Akár lehet vele fogyni is, de biztos, hogy jó a nagy energiaigényű agyunknak, ha nem kap elég energiát? Kérdezz meg pár testépítőt, hogyan érzik magukat mentálisan és hormonálisan 2-3 hónap szigorú, szálkásító diéta alatt…

Mediterrán diéta

Ez az irányzat nem is áll olyan távol az igazságtól. Miért működhet? Mit ajánlanak? Pl. Együnk halat. Kapunk vele DHA omega-3 zsírsavat, jódot, szelén, B-vitaminokat. Ha lehet ilyet mondani, akkor a DHA legfontosabb mikrotápanyag, amit jó lenne rendszesen fogyasztani az agy, idegrendszer, látás egészségéért.

Lúgosító diéta

A gonosz savasító és a csodás lúgosító ételek meséje. Ha a szervezet ilyen egyszerű lenne… A valóságban nagyon kifinomult sav-bázis szabályozó rendszer működik a testünkben, ami extrém eseteket kivéve, nagyon is tudja a dolgát és az optimális tartományban fogja a tartani a testfolyadékainkat, bármit is eszünk.

Tisztítókúra, méregtelenítés

Mit is akarunk tisztítani? Méreganyagokat? Na, de milyen méreganyagokat? Lehetne pontosítani, kérem? Ja, a méregtelenítést természet már rég megoldotta az egészségesen működő májjal, vesével, izzadással (pl. sport, szauna, napozás), hidegfürdőzéssel, na és az alvással. Esetleg érdemes időnként egy kicsit böjtölni és a tisztításra szánt időt, energiát, pénzt fordítsuk inkább a lakás takarításra vagy egyéb dolgokra.

Ajánlott CIKK: Méregtelenítés és a redox potenciál

Smoothie őrület

Bár kétségtelenül látványosak és finomak a különféle turmixok, igazából nem sok közük van az alapvető, létfontosságú étkezéshez. Gasztronómiának esetleg elmegy, meleg nyári napokon.

Elválasztó diéta

Együk külön a fehérjét a szénhidráttól. Mutassanak kérem példákat rá az állatvilágból vagy a természeti népek köréből, hogy szétválogatják az ételeket! Egy jól működő emésztőrendszer ügyesen fel tud dolgozni bármilyen összetételű ehető élelmiszert, főleg a természetes alapanyagokat.

Hormontípus diéta

Sehol nem láttam még, hogy a hormonokat összefüggésbe hozták volna a fénnyel, nálam már itt megbukik ez a nézet is.

Ajánlott CIKK – Hormonok: Kérdezze meg a kezelőorvosát, gyógyszerészét…

Vegán, vegetariánus, húsevő

Pár szó a csak növényi vagy csak állati eredetű ételeken alapuló diétákról. Ha valaki morális, etikai okokból eszik csak növényt, az az ő dolga. De kérem, ne győzködjön tudományosan, hogy ez lenne a legjobb és a húsevés káros.

Magyarázza meg valaki az eszkimóknak, hogy növényt kellene enniük és termelniük a fagyban, különben kihalnak. Hogyan nőtt fel náluk jópár egészséges generáció az évszázadok alatt?

Magyarázza meg valaki, hogy az utóbbi 100 évben felkapott, csak növényt evő étrenden élőknek, hogy csak húst és zsírt kellene enniük! Sokan közülük is elketyegnek egész sokáig, látszólag egészségesen, mert sok egyéb életmódfaktort jól csinálnak, bár szerintem nem ez az ideális étrend. Ha legalább tengeri ételeket és tojást eszik időnként az illető a növények mellett, az már egy egészségesebb út szerintem.

Vannak hasznos növényi alapanyagok is, mint a fűszerek, pl. kurkuma, bors, oregáno, bazsalikom és társai, melyek kiváló fényelnyelő, aromás szerkezetű vegyületeket tartalmaznak. Továbbá a friss, helyi, szezonális zöldségek és gyümölcsök. Feltéve, ha jól tolerálja őket az illető. Akinél jól működik a mitokondriális rendszer, annál ez így van.

Mellesleg, több száz természeti nép étrendjét megvizsgálva, mindegyikük preferálja az állati eredetű ételeket. Valószínűleg, ha nem sikerült éppen vadászni, maradt az ehető növény. Aztán később jött a mezőgazdaság, hogy kiszámíthatóbban megtömehessük a bendőt gabonával, bár ennek is lettek nem éppen előnyös egészségügyi következményei. Lásd. glutén problémák, agyméret-csontozat-fogak változásai.

Paleo

A természeti népek étkezésének megfigyelése és az evolúciós gondolatmenetek alapján ez tűnik az ember számára ideális étrendnek. Sőt, kvantum-biológiás szemlélettel is meg lehet indokolni. Hozzám is ez áll a legközelebb, kb. 2010 óta ilyen étrenden vagyok 90-100%-ban (és leginkább a ketogén kategóriába tartozó ételekkel) és köszönöm szépen, jól vagyok.

Szerintem a paleonak inkább a fapados verziója követendő. Vagyis azt együk, amit az adott földrajzi helyen halászni-vadászni-gyűjtögetni lehetne, ne pedig az „egészséges” süti és kenyér utánzatokon alapuló gasztronómiai finomságokat napi szinten.

Ketogén

Magas zsír, alacsony szénhidrát és alacsony-közepes fehérjebevitelen alapuló étrend, amiről számos kutatás és sikertörténet szól. Sokan pedig köpködik, mert nem vált be nekik. Lehet ezt is rosszul, félreértelmezve és vacak alapanyagokkal is csinálni és jól is, amikor működik. Valójában mindenki használja hosszabb-rövidebb ideig az élete során pl. alvásnál, böjtölésnél vagy tudatosan az alapanyagok megválasztásával.

Ha a mitokondriumok működését nézzük, akkor elvileg ez az irányzat a legjobb a motor energetikája számára, az alapvető életfunkciókhoz és az alacsony-közepes intenzitású sportteljesítményhez. A rövid, intenzív, maximális közeli terhelésnél már nem feltétlenül ez a nyerő (glikolízis). Szerintem nem kötelező mindenki számára és nem is feltétlenül egész évben, de érdemes lenne kipróbálni legalább egy pár hónapig. Egyébként sokaknál előbb a motort kellene megszerelni, hogy be tudja fogadni és feldolgozni a több zsírt, a szénhidrátfüggőségben töltött évek, évtizedek után.

Mit egyen akkor az ember?

Van-e optimális diéta az ember számára? Igen. Az alap elég fapados, de egyéni egészségi állapottól függően el lehet tőle térni némileg.

Nagyon leegyszerűsítve, szerintem a lényeg, hogy az étkezésben legyen elegendő fehérje a folyamatosan megújuló szerkezeti elemeknek és legyen elég energiahordozó (szénhidrát, zsír) az agynak, az alapvető életfunkciókhoz és a mozgáshoz. Továbbá legyen elegendő katalizátor, segédanyag, azaz vitaminok, ásványi anyagok. Lehetőleg helyi, szezonális, természetes alapanyagokból.

Nagyon nem lőhetünk mellé, ha a paleohoz hasonlóan, tengeri ételeket, húsokat, zsírokat, belsőségeket, kollagéntartalmú részeket fogyasztunk és helyi, szezonális zöldségeket, gyümölcsöket, kevés melléktermékkel érkező keményítőforrásokat választunk.

Az ember igazából szinte minden ma elérhető élelmiszert meg tud emészteni, fel tud dolgozni és energiát tud termelni belőlük a glikolízissel és a mitokondriumokban oxigén segítségével. A kérdés az, hogy lesznek-e közben mellékhatások és, ha igen, milyen mértékűek?

Ha rosszul érezzük magunkat egy-egy ételféleségtől, az nem azért van, mert nem fért bele az XYZ diétavallás kereteibe, hanem azért, mert nem funkcionálnak elég jól a mitokondriumok, alacsony a redox potenciál a sejtekben és/vagy túlságosan finomított, feldolgozott, teljesen évszak és tájidegen élelmiszerről volt szó.

Létezik-e a „bármit ehetsz és semmi bajod” állapot? Igen! Biztos mindenkinek van ilyen ismerőse is. Szerintem bárki számára elérhető ez az állapot, de ezért tenni kell a mindennapokban, hogy felturbózzuk a szervezetet és optimálisan működjenek a mitokondriumok.

Ha szeretnénk megérteni a táplálkozás szerepét az anyagcserében, akkor ki kell terjeszteni a látókörünket és nem csak azon sakkozni, hogy MIT viszünk be, hanem azon is, hogy MIKOR és HOL. Továbbá az is számít, hogy MILYEN állapotban van a mitokondriális rendszer.

A mitokondriális szemlélet nem dogmatikus, nincs tiltólista, hogy mit ehetünk és mit nem, hanem az aktuális egészségi állapotnak megfelelő tolerancia van. Az aktuális egészségi állapottól függően beleférhet bármi a gasztronómia és a társaság kedvéért is.

Sok apró részlet tudható, az egész annyira bonyolult, hogy nekem is közel egy évtizedembe tellet megérteni és még most sem értem a végére teljesen, de már van egy mindennapokban jól használható szemlélet, ami bárkinél működhet.

Jó étvágyat!

U.I.

Hiába is figyelünk oda 100%-os precizitással a legtisztább étrendre, akkor is lesznek magasabbrendű folyamatok az anyagcserében, mint a táplálkozás. Lásd cirkadián ritmus, légzés és egyes pszichés szempontokat is figyelembe lehetne venni, de ez ügyben kérdezzetek mást.

U.U.I.

Hogy tovább bonyolítsam, a mitokondrium rendszeren kívüli, egyéb, alternatív energiaszolgáltató vagy energiakonzerváló rendszerekről még nem is beszéltünk. Ezek szintén beleszólnak abba, hogy mennyire érezzük energikusnak magunkat. Ezekből az anyagcsere útvonalakból is van jópár… Lásd. strukturált víz a sejtekben, napfény, infravörös fény, földelés, melanin, elektromágneses környezet stb.