„Akkor fogjuk valóban megközelíteni az élet megértését, amikor valamennyi struktúra és funkció, valamennyi szint – az elektronok szintjétől egészen a molekulák feletti szintig – egyetlen egységbe olvad össze. Addig azonban a struktúra és funkció, a klasszikus kémiai reakciók és a kvantummechanika vagy a szub– és szupramolekuláris közötti megkülönböztetéseink csak módszereink és felfogásunk korlátozott jellegét mutatják.”
/Szent-Györgyi Albert – Az élő állapot/
(Ha még nem olvastad a cikk első két részét, IDE kattintva megteheted.)
Mi a tökéletes étrend?
Passz. Egyébként is, attól függ. Kinek és mi a célja az étkezéssel? Általános egészség, hosszú élet, sport vagy szellemi teljesítmény fokozása, izomtömeg növelés, fogyás? Mindegyik célnál kicsit más lesz az optimális. Kutatom, tesztelem már több, mint 15 éve, de még nem értem teljesen a végére.
Egy egészen jól működő rendszer már kikristályosodott és az is kiderült számomra, hogy szinte az összes köztudatban, divatban lévő táplálkozási irányzat sántít valahol. Legyen az mindenevő, csak növény, csak állati eredetű, vegán, vegetariánus, paleo, keto, hormontípus, vércsoport, lúgosító stb.
Valakinél működik, valakinél nem, de nem tudnak értelmes magyarázatot adni a különbözőségekre. Persze azt sem tudhatjuk a személyes véleményekből, ki mennyire tartotta be, milyen mélységű és minőségű információk alapján követett egy-egy irányzatot és mennyire figyelt oda egyéb életmódfaktorokra (alvás, fénykörnyezet, cirkadián ritmus, sport, légzés, stressz kezelés stb.)
A táplálkozásvallások tudományosnak hangzó érveléseik sokszor nevetségesek, szűklátókörűek, dogmatikusak, ami egy laikusnak lehet, hogy nem tűnik fel. Főleg, ha valamilyen anyagcsere betegségben szenved, emésztési problémái vannak, fáradékony és gyorsan keresi a kiutat. Ilyenkor az ember bármilyen ígéretes irányzatba belekapaszkodik. Elég csak 1-2 valóban létező biomolekula vagy hormon nevét elpuffogtatatni és akkor máris hihetőnek látszik a történet.
Haladó szemléletű, bárki által elérhető információkkal felvértezve és némi kritikus gondolkodással azonban, érdemes keresni az indoklásokban, hogy van-e szó a mitokondriumokról, a leptin hormonról vagy az aromás biomolekulák és a különböző frekvenciájú fények kölcsönhatásáról. Ha nincs, akkor számomra már gyanús, hogy egy kényelmes, de túlságosan leegyszerűsített (és sokszor félrevezető) elméletről van szó.
Miért írok a táplálkozásról?
Mert érdekel és elég sok információt begyűjtöttem az elmúlt években, kvantum-fizika szinten is, van biokémiás végzettségem, sok személyes tapasztalatom és megfigyelésem másokról. Lenne jobb dolgom is, mint erről írogatni, de gondoltam tudok újat mondani és azt látom, hogy sok a félrevezető információ, megoldandó konfliktus a különböző táplálkozásvallási táborok között és nem sokan vállalják fel, hogy tisztítsák a képet. Főleg magyarul nem.
Nem biztos, hogy én vagyok a legkompetensebb személy, szívesen olvasnék olyanoktól, akik igazán mélyen értik az egészet és összeraktak egy minden eddiginél jobb, sokmindent lefedő modellt. Ezt egyelőre dr. Jack Kruse, kvantum-biológia szemléletű idegsebész munkásságában, az ő általa ajánlott könyvekben és tanulmányokban találtam meg. Egyébként őt is kritikus szemmel követem, nem vallásszerűen, mint egy mindenttudó gurut. Bele lehet kötni 1-2 dologba nála is, viszont ebben a szemléletben helyére kerül a szénhidrát vagy zsír kérdés, a húsevő vagy növényevő dilemma és a táplálkozáson kívüli egyéb faktorok is (fény, cirkadián ritmus, légzés, földelés, elektroszmog, sport).
Ha valaki tud jobbat, ne tartsa magában, ne csak kritizálgassa egyes elemeit, inkább rakja össze azt a jobb rendszert és publikálja!
Most akkor a mitokondriális szemlélet az új táplálkozásvallás?
Jogos a kérdés! Szerintem ne csináljunk a mitokondriumokból sem dogmatikus vallást. Tetszik a „tudomány mai állása szerint” kifejezés. Tehát csak annyi történt, hogy haladunk előre az újabb, pontosabb, mélyebb gyökerű információk alapján. Szerintem létezik a divatosaknál haladóbb szemlélet, ha tudományos alapokon szeretnénk gondolkodni. A tudomány viszont nincs kőbe vésve, folyamatosan fejlődik az újabb felfedezések és más tudományterületek bevonásának hatására. Aki ezt nem fogadja el, az rosszul értelmezi a tudományt.
Nem érdemes a tudományból sem ideológiát csinálni. Habár sokmindenre megtalálták már a magyarázatot az életben és a biológiai folyamatokban, továbbá reprodukálhatóak is egyes kutatási eredmények, még nincsen minden pontosan leírva a természet vagy az ember működéséről.
Egy-egy profin kivitelezett tudományos kutatás, de még egy nagy meta-analízis sem elég, hogy minden esetben működő leírást kapjunk. Ezek jók lehetnek az elképzeléseink megerősítésére, de nem 100% bizonyító erejűek. Szerintem egyfajta szintézis kell egy táplálkozási irányzat létjogosultságának igazolásához. A kvantum-fizika nyelvén is leírható elméleti levezetés, egyértelmű megfigyelhetőség a természetben, evolúciós illeszthetőség, tudományos publikációk és rengeteg gyakorlati tapasztalat.
Ha valaki megtalálta a tuti étrendet, akkor ugyanazon a nyelven magyarázza meg az összes többi életfolyamatot és pl. modern technológiát is. Leginkább a növényevő étrenden lévők próbálják spirituális tanokkal leírni a táplálkozást is, a tudományos gondolkozást szinte teljesen kihagyva a történetből. Van köztük sok szép gondolat, amivel egyet is lehet érteni, viszont azt már nem tudják megmagyarázni ugyanezen a nyelven, hogyan működik a mobiltelefon a kezükben vagy az autó, amivel járnak. De azért szeretik minden nap használni a tudomány és a mérnöki gyakorlat ezen vívmányait…
Továbbá, miért pont a DHA omega-3 zsírsav az idegrendszer központi molekulája? Írja le ezt valaki a pusztán a növényekkel, hússal, szénhidráttal, zsírral, hormonokkal, stb.!
A mobiltelefonokat, számítógépeket naponta használjuk és elismerjük, hogy a kvantum-fizika elveit, elektromágneses hullámokat, félvezetőket, elektronokat, fotonokat stb. használnak. Ha már itt tart a kézzelfogható tudomány, akkor miért próbálja meg bárki is visszabutítani a táplálkozási magyarázatokat a növény vagy állati, szénhidrát vagy zsír, hormontípusok és egyéb biokémia vagy még azon a szinten sem lévő gondolatmenetekre? A biokémiát is a fizika irányítja, szóval nem alapvető, hanem származtatott tudomány.
A növényeknél tanuljuk a fotoszintézist és a klorofill molekula és a fény fotonjainak kulcsszerepét ebben a folyamatban. Továbbá, hogy van élesen elkülönülő nappali és éjszakai ciklusuk. Az állatoknál, embernél pedig ottvan a hemoglobin molekula, ami a klorofill szerkezeti ikertestvére, ám mégsem beszél erről kb. senki. Az embernél nappali és éjszakai ciklus? Ugyan már, a modern ember bármit megtehet alvás és napfény nélkül is…
Ami nyilvánvalóan elavult néhány újabb, erősebb információk hatására, azt illene kikukázni és nem ragaszkodni hozzá, vitázni azon a beszűkült dobozon belül, hanem inkább haladni tovább az eddigi legpontosabb leírással. Persze nehéz ügy, ha anyagi érdekek, hatalom, presztis, a továbbtanuláshoz való lustaság stb. társul egy korábbi nézethez.
Azt is értem, hogy a legtöbbeknek nincs ideje, energiája évekig elmélyedni ilyen szinten a táplálkozásban és a tudományban, de attól még egy túlságosan leegyszerűsített táplálkozási irányzat követése félrevezető lehet, hamis megnyugvásban tarthat és fölösleges tiltásokat, személyes konfliktusokat vihet az illető hétköznapi életébe. A jó hír, hogy az ember táplálkozása sokkal szabadabb lehetne, mint ahogy egyes irányzatok leírják. A rossz hír, hogy nem mindenkinek, minden körülmények között lehet következmények nélkül bármi megennie. Aktuális egészségi állapottól és környezettől függ.
Mi a megoldás? Kíváncsinak maradni, tanulni, kritikusan gondolkodni, tapasztalni és megtartani, ami működik, elhagyni, ami nem.
„Megengedhetik-e a biológusok maguknak, hogy – mert járatlanok a kvantummechanika bonyodalmaiban – elkerüljék az elektronok dimenzióját? Jelenleg nagyon kicsi azoknak a száma, akik mindkét tudományhoz, a biológiához és a kvantummechanikához is értenek. Lehet, hogy az emberi élet és az emberi agy korlátozott volta miatt ez a szám sosem lesz nagyon nagy. Mindkét tudomány teljes elmét és teljes életet követel. Ezért, legalábbis ma, a fejlődés valamiféle hibridizációtól függ.”
/Szent-Györgyi Albert – Tudományos pályámról/
Tovább a cikksorozat következő részéhez: Táplálkozásvallások 4.: Kényelmetlen kérdések egyes diétahívőknek
Olvass bővebb magyarázatokat a táplákozás és egyéb életmódfaktorok összefüggéseiről A paleón túl és a Napfény diéta könyvekben.
