Napégés 1. Mi történik, ha leégsz a napon?

Könnyen előfordulhat egy kis napégés a hirtelen jött erős napsütéses időben. Korábban nekem is kennem kellett magamat a nyári edzéseken, nyaraláskor, különben 1-2 óra alatt szép vörösre égtem, hámlott a bőröm. Szerencsére ez már a múlté, mióta „kikupálódtam” kicsit a napfény biológiai hatásainak témáiban. Szinte egész nap kint lehetek nyáron, bármiféle napvédelem nélkül! Én, a fehér bőrű, szőke hajú, kék szemű, ami nagyon nem néger… Mi történik napégéskor és hogyan lehet megelőzni? Mit tegyél, ha már megtörtént a baj? Erről fog szólni ez a 3 részes cikk!

Fitzpatrick skála, UV érzékenység, melanin

Az emberek nagyon különböző módon érzékenyek az UV hatásaira, ami a melanin (az élőlényekben előforduló sötét színű pigmentek összefoglaló neve) pigmentációs szintjétől, a bőr gyulladásos állapotától, redox potenciáltól valamint a sejtek hidratáltságától függ.

Kezdésnek érdemes megismerkedni az un. Fitzpatrick skálával, ami alapján kiderül, hogy a bőrtípusunknak megfelelően milyen „gyári” napvédelemre és napégés fokozatokra számíthatunk. Ez a rendszer 6 féle bőrtípust különít el, ami alapján behatárolható, ki mennyire tolerálja jól a napfényt, UV-t. Talán arra is enged következtetni, hogy ki-mennyi napfényt igényel. Általánosságban elmondható, hogy a sötét bőrszínűek többet, az fehér északiak kevesebbet igényelnek, mert alkalmazkodtak valamelyest a kevesebb napfényhez.

I. típus: mindig leég a napon, nem barnul (falfehér bőr, szőke vagy vörös haj, kék-szürkés szemek, szeplők)

II. típus: általában leég, kicsit barnul (fehér bőr, szőke-vörös-barna haj, kék-zöld-mogyoróbarna szemek)

III. típus: néha enyhén leég, közepesen barnul (fehér-sárgás bőr, bármilyen hajszín, általában barna szemek)

IV. típus: minimálisan ég csak le, szépen barnul (világosbarna-fekete haj, barna szemek)

V. típus: nagyon ritkán ég le, könnyen és látványosan barnul (eleve barna bőr, sötét szemek)

VI. típus: soha nem ég le, mindig barna (fekete bőr, fekete szemek)

Végzetes következtetést azért nem kell ebből a kategorizálásból levonni, nagymértékben lehet alkalmazkodni a napfényhez, ha fokozatosan adagolod és rászánsz pár hónapot.

Magamat kb. a II-es csoportba sorolom (fehér bőr, kék szem, szőke haj) mégis kiválóan bírom akár egész nap a nyári napfényt, nem égek le, mert hozzászoktattam magam és odafigyelek bizonyos életmód trükkökre. Mindezt krémek nélkül, a könyveimben, cikkeimben is olvasható praktikák segítségével. Egy enyhe barna színt össze tudok szedni, de tudom, hogy csokibarna sosem leszek.

A melanin véd a túlzott UV hatástól, befogja, visszaveri, megtöri a fényt és védi a keratinociták sejtmagját a károsodástól. A melanin továbbá antioxidánsként is viselkedik, tehát a szerepe messze túlmutat egy egyszerű fizikai védőrétegnél. A sötét és a világos bőr között 2-3 szoros lehet a különbség a melanin mennyiségében és ez sokszoros különbséget is jelenthet az UV fényre való érzékenységben. Ilyen szempontból „jogosan” ég le az átlag fehérember nyáron.

A jó hír viszont az, hogy a kvantumbiológiás információkkal és tippekkel felvértezve fel lehet készülni a következő szezonokra és nem kell félni többet a napégéstől! Nekem legalábbis már sikerül ez a mutatvány rendszeresen a fehér bőrömmel. Egész napos kintlétnél (10-12 óra a napon!) maximum kicsit megpirulok, ami másnapra bebarnul vagy az orrom hámlik csak. Amikor a bőrt napfény vagy UV éri, az stimulálja az α-MSH-t (alfa melanocita stimuláló hormon). Az α-MSH parancsolja a melaninnak, hogy termeljen sötét pigmenteket.

A látható fénynél rövidebb hullámhosszú sugárzásokat (ultraviola, azaz lila fölötti és a többi rövidebb hullámhossz) már nem látjuk, de attól még kölcsönhatásba léphetnek a szervezettel. Pl. a túl sok UV okozza a napégést. Hasonlóképpen, a látható tartománynál hosszabb hullámhosszú sugárzás (infravörös és tovább) sem látható, de kölcsönhatásba lép velünk, mint pl. az infravörös fény, hő formájában.

Ha nem bírod jól a Napot, könnyen leégsz, az arra utal, hogy dehidratáltak a sejtek, gyenge a redox potenciáljuk és hiányos vagy néhány tápanyagból, melyek elnyelik a napfényt. Továbbá nem adaptálódtál még hozzá eléggé. A dehidratáltság alatt nem elsősorban a kevés vízfogyasztást értem, hanem a mitokondriumok víztermelő képességének alulműködését.

Tehát itt is visszakanyarodhatunk a mitokondriumok működésének optimalizálásához. Napkelte, kék fény csökkentés, cirkadián ritmus, szezonalitás… Ha mégis megtörtént a leégés, a bőrben beindulnak a gyulladásos, helyreállító folyamatok. Ez annál jobban megy, minél inkább rendben van az alvás, a mitokondriumok működése és a DHA ellátottság, ugyanis a DHA omega-3 zsírsav nemcsak kiváló fény elnyelő és közvetítő molekula, hanem a gyulladásos folyamatok csökkentésében is szerepe van.

A bőr pirossága egy figyelmeztetés, hogy elérted az aktuális maximális UV befogadó képességedet! Irány az árnyék vagy tessék felöltözni. Nem a napfény a probléma igazából, hanem a napfény befogadó rendszer állapota!

Káros-e a napégés?

Érzékeny téma. A közhiedelem a napégéssel kapcsolatban az, hogy káros. A sok UV fény akár melanomát, bőrrákot is okozhat. Ha a sok napozás valóban melanomát okoz, akkor miért nem csökken (hanem pont növekszik) az esetek száma a benti élettel, naptejjel és napszemüveggel? A pigmentáció nagymértékben örökletes, de a rákra való hajlam sokkal inkább a mitokondriális heteroplazmitás értékével van összefüggésben. Mellesleg a D-vitamin, amit napozással (UV-B fénnyel) tudunk előállítani, fontos védelmi vonal minden rákfajtával szemben…

Folyt. köv.

A cikk II. részében arról írok, hogyan lehet megelőzni a napégést!

További egészségtippek az ingyenes, 9 szokás e-könyvben!

Hivatkozások:

Godar DE, Subramanian M, Merrill SJ. Cutaneous malignant melanoma incidences analyzed worldwide by sex, age, and skin type over personal Ultraviolet-B dose shows no role for sunburn but implies one for Vitamin D3Dermatoendocrinol. 2016;9(1):e1267077. Published 2016 Dec 14. doi:10.1080/19381980.2016.1267077

Lindqvist PG1. The Winding Path Towards an Inverse Relationship Between Sun Exposure and All-cause Mortality. Anticancer Res. 2018 Feb;38(2):1173-1178h

Hoel DG, Berwick M, de Gruijl FR, Holick MF. The risks and benefits of sun exposure 2016. Dermatoendocrinol. 2016;8(1):e1248325. Published 2016 Oct 19. doi:10.1080/19381980.2016.1248325

https://en.wikipedia.org/wiki/Fitzpatrick_scale

További részletek a napégésről, a napfény biológiai hatásairól a Napfény diéta könyvben!

Fitness tábor Fuerteventura SunnyFitness 2024
Csatlakozz a következő SunnyFitness táborba, ahol az edzések mellett beszélgetünk a napfény és mesterséges fények biológiai hatásairól is!

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .