Leptin 3: Miért nem mindig működik a fogyás reggeli kardio edzéssel, éhgyomorra?

Valamiért az van a köztudatban, hogy a reggel éhgyomorra végzett edzés egy kiváló stratégia a fogyáshoz. Van, akinél működik, de sok esetben szerintem nem. Ezt a módszert szeretném most egy kicsit megpiszkálni és jobb megoldásokat javasolni. Előre szólok, hogy nem leszek udvarias és helyenként talán túl kockafejű tudományos leszek. Felveszem a szigorú biofizikus szemüveget és ebből a nézőpontból vizsgálom a jelenséget.

(frissítve: 2020.04.30.)

A cikk első része ITT

Az alaptézis az lenne, hogy ha kihagyjuk a reggelit, akkor ugye nincsen friss, elégetni való üzemanyag és a test hozzányúl a zsírraktárakhoz, hogy legyen energia az edzéshez és így kész is van a fogyás. Hurrá, ég a zsír! (biokémiás gondolkodás) Ebbe az idilli elgondolásba szól bele a leptin hormon és a cirkadián ritmus. (kvantumbiológiás gondolkodás)

A leptin hormon alaposabb megértéséhez ajánlom az előző két cikket vagy a könyveimet (A paleón túl, Napfény diéta) a témában. Röviden arról van szó, hogy úgy néz ki, ez a legfontosabb hormonunk és irányítja a többit, felelős a zsír raktározásért, felhasználásért. Számon tartja, hogy mennyi üzemanyag van raktáron és mennyit szükséges bevinni a szervezet optimális működéséhez. Ezzel egy egészséges embernél nem is kell sokat foglalkozni, szép csendben teszi a dolgát.

A mai világban viszont sajnos sokaknál nem működik jól a leptin jelzés, leptin rezisztencia alakul ki. Ilyenkor az agy nem tudja pontosan, hogy mennyi benzin van a tankban, elkezd pl. raktározni és nem lesz optimális az energiatermelés sem sportolásnál.

A leptin rezisztencia kiváltó okai lehetnek

  • rossz fénykörnyezet (UV, infravörös fény hiány napközben és túl sok mesterséges fény, reggeli napozás hiánya, túl sok kék fény a képernyőkből napközben és főleg este)
  • rossz táplálkozás (finomított-feldolgozott élelmiszerek – sok cukor által megváltozott bélflóra, szezonon kívül evett szénhidrátok!, késői vacsora, a gabonák gluténje és lektinjei, transz zsírok, finomított növényi olajok)
  • nagy elektroszmog terhelés
  • sokat ülő, mozgásszegény, stresszes életmód
  • magas deutérium szint és magas heteroplazmitás érték a mitokondriumokban

A fentiekből következik, hogy ezeket kellene rendezni a javulás érdekében!

Bővebben: Hogyan alakul ki a leptin rezisztencia?

A leptin rezisztencia tulajdonképpen a megváltozott, hiányos fény spektrum eredménye. A leptin rezisztencia, pajzsmirigy alulműködés már a megtermékenyítés előtt is elkezdődhet az anyánál, ami aztán továbbadódik az utódnak. Ha az anya rossz környezetében élt, az már előidézheti, hogy a betegség fiatalon kialakuljon a gyereknél. A leptin felelős a megtermékenyítésért és az anya által érzékelt környezet számára legmegfelelőbb petesejt kiválasztásában is segít.

Alapvetően a leptin rezisztencia a sejtek túlzott UV fény vesztését is jelenti. Azért kell kerülni az edzést a leptin helyreállítás alatt, mert az edzés csak fokozza a fényvesztést a sejtekből, tovább rombolja a redox potenciált (leegyszerűsítve a sejtek elektromos töltése).

Leptin rezisztens állapotban az elektrontranszportlánc (ETC) fehérjék a mitokondriumban rossz jelzést közvetítenek a sejtmagi DNS felé, zavar lesz az energiatermelés és a sejtmagi DNS energiaszükséglete között. Az oxigén a terminális elektron akceptor az ETC végén. 

Az oxigénnek nagyon erős az affinitása az elektronokhoz, ezért is tudja őket maga felé húzni a belső membránban. Ha a respirációs fehérjék nincsenek megfelelő szerkezetei helyzetben, akkor az elektronok nem tudnak megfelelő sebességgel találkozni, álhipoxia alakul ki (David Sinclair munkássága).

Ha összeférhetetlenség van a fotoelektrikus jelzőrendszerben a hipotalamuszban, akkor a leptin receptort tartalmazó sejtben az eredmény a molekuláris torlódás lesz, ami egyenértékű a gyulladással és a leptin-rezisztenciával.

Ha a szénhidrátokat a megfelelő szezonon kívül esszük, akkor az megváltoztatja a dopamin és prolaktin szinteket a két rendszer megváltozott fényviszonyai miatt. Ezért van a melatonin jelzés is összekötve a digitális rendszeren keresztül a fény és sötét ciklusokkal. A megfelelő melatonin jelzés megfelelő kalcium és melanopszin jelzéssel párosul az agyalapi mirigyben. Ezeknek passzolniuk kell, különben káosz lesz. A modern életvitel az éjszakai műszakkal, esti szociális aktivitással, jet laggel alaposan megzavarja a cirkadián ritmust.

Ha kizárjuk az életünkből az UV-t és IR-t (benti élet, mesterséges fények alatt), akkor hamar leptin rezisztensek lehetünk, modern mitokondriális betegség alakulhat ki, mert lecsökken a melatonin szint, ami este regenerálna, kontrollálná a heteroplazmitás %-ot és a deutérium kiválasztást minden mitokondriumban. Kb. 100 trillió mitokondriumot érint ez a folyamat minden nap. Szerinted számít?

Reggeli kocogók

Reggelente, amikor csak tehetem kint vagyok a parton és nézem a napkeltét. Sokszor látom, hogy túlsúlyos emberek futnak, feltételezem fogyási céllal. Feltételezem továbbá, hogy a korai mozgás miatt nem reggeliznek. Ismerős a helyzet? Akinek nem inge, ne vegye magára, akinek inge, annak javasolt. Van, akit hónapok óta látok és nincs változás. És itt most nem a napkelte a kulcs, az önmagában egy nagyon pozitív hatás. Ennél rosszabb, amikor valaki reggel 6-kor izzasztja magát a konditeremben a futószalagon, napkelte előtt, mesterséges fények alatt (és este túl későn sincs sok értelme).

Pozitívum: kint van a napkelténél, tengerparton, mozog, elszánt. Negatívum: lehetne cipő nélkül is a nedves homokban (földelés), kevesebb ruhában (a bőr egy óriási napelem), reggelizés hiánya, és várhatna még a futóedzéssel amíg javul az anyagcseréje, helyette inkább könnyű torna vagy erősítés

A kulcs az, hogy nem mindenki leptin rezisztens. Aki túlsúlyos az viszont szinte 100%, hogy az. Biofizika vagy kvantumbiológia szempontból a túlsúly egy termodinamikai probléma, a test a többlet súllyal kompenzál az energiahiány miatt.

Várjunk csak, az elhízás nem energiatöbblet? És akkor az “edzzél sokat, egyél keveset” a megoldás? Aki leptin rezisztens, az nem gazdálkodik jól a bevitt és raktározott üzemanyaggal. Az ember a hosszú evolúciós út során kifejlesztette a mitokondriumokat az energianyeréshez és a zsírégetést (béta-oxidáció).

A zsír egy gazdaságosabb üzemanyag, mint a cukor, főleg alacsony-közepes intenzitásnál, mint amilyen a legtöbb napközbeni tevékenység és a kocogás. Leptin rezisztenciánál nem jó hatásfokkal működnek a mitokondriumok, a gazdaságos zsírégetés helyett sokkal inkább a mitokondriumon kívül, a sejtplazmában a glikolízist, anaerob fermentációt használják energianyerésre. Ez egy primitívebb, ősi energiatermelő módszer. Inkább a zsírégetést kellene használni, ha már van rá lehetőségünk.

Egy rövid kitérő: intenzív sportnál, 10-12 másodperc és 2-4 perc közötti maximális terhelésnél is használjuk a glikolízist, ez normális, főleg annál, aki szénhidrát alapú étrenden van és intenzív edzéseket végez. Ilyenkor jelentkezik az izmok bedurranása, savasodás érzés.

    Valahogy úgy kell ezt elképzelni, hogy a leptin rezisztens személynél a primitívebb rendszer dominál és nem igazán fér hozzá a zsírégetéshez a mitokondriumokban, mert azok le vannak robbanva.

    Minden tiszteletem, hogy legalább megvan az akaraterejük és tenni szeretnének valamit. Nem túl gyors futásnál is látszik, hogy meg-megállnak, komolyan izzadnak, kapkodják a levegőt, hamar elfáradnak és jellemzően fájnak az izmaik az edzések után, de ezt úgy gondolják normális. Meg kell szenvedni az eredményért. Én viszont úgy gondolom, hogy többet ártanak maguknak, mint használnak. A rosszul működő anyagcsere miatt, több szabadgyököt termelnek, fogyasztják az őssejteket, rövidül a telomér a DNS végén, gyorsabban öregednek és a céljukat sem érik el vagy csak kínlódva.

    Előbb a motort kellene megszerelni és utána Forma-1 versenyre jelentkezni. Vagyis előbb a mitokondriumok egészségét és a leptin rezisztenciát illene helyreállítani és csak utána elkezdeni sportolni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akinek komoly túlsúlya van, az ne is fusson, ne végezzen intenzív, sok energiát igénylő mozgásokat! Könnyű séta, átmozgató torna mehet.

    Talán még a kis ismétlésszámú erőedzések férnek bele ilyenkor, hosszú pihenőkkel a szettek között. Ezeknél a gyakorlatoknál ugyanis nem használjuk a mitokondriumokat csak az 1-2 másodpercig rendelkezésre álló ATP-t, kreatin-foszfát rendszert és az anaerob glikolízist. Izmot építünk, ami energiaigényes szövet, nyugalomban is használni fogja a zsírraktárakat.

    Bővebben: Deutériumos kitérő (erről írok még bővebben máshol, máskor, pl. a könyvben vagy a 2018. márciusi Paleo Magazinban)

    A deutérium a hidrogénnek egy nagyobb tömegű változata, amiből nem jó ha sok halmozódik fel. Ennek oka a rossz táplálkozás és fénykörnyezet, mert este így nem tudjuk kiválasztani. Az anyagcserénknek két lényeges célja van: vizet gyártani a mitokondriumokban és újrahasznosítani a deutérium ionjait normál hidrogén protonokká.

    A sejtek energiatermelő szervecskéje, a mitokondrium, utálja a deutériumot. A citrátkör (Szent-Györgyi-Krebs ciklus) a hidrogént szereti, a deutériummal nem működnek jól az enzimei, csakúgy, mint a mitokondriumok elektron transzportlánc folyamatának végén az ATP-áz enzim. Nyugalomban az ATP-áz enzimnek 1500 hidrogén protonra van szüksége másodpercenként a normál működéshez. Aktivitással, edzéssel ez a szám csak növekszik. Többek között ezért sem az edzés az elsődleges az egészség helyreállításában egy anyagcserebetegnél! Ha nincs elég energia, miért akarjuk mégjobban kifacsarni a motort?

    Az energiatermelés zavarának deutériumos magyarázata, hogy a citrátkör és az ATP-áz enzimek is rosszabb hatásfokkal működnek, kevesebb ATP-t termelünk. Ha ez így megy évekig, mitokondriális betegségek alakulnak ki. Doug Wallace kutatóorvos szerint a betegségek kb. 85%-a összefüggésben van a mitokondriumok rossz energiatermelésével. Ha nem megy jól a zsírégetés a mitokondriumban, akkor a sejt a gazdaságtalanabb fermentációra (glikolízis, anaerob cukorégetés) fog támaszkodni. Egységnyi zsírban 3-4-szer annyi energia van (129-147 ATP), mint cukorban.

    Miért jó reggelizni?

    A cirkadián ritmus fő szabályozója a fény, de vannak egyéb másodlagos Zeitgeberek is, melyek másodlagosan beleszólnak a napi ritmusba, ilyen pl. a táplálkozás időzítése is. Aki kap elég napfényt a szemén keresztül, annak jobb lesz a glükóz toleranciája. Az első étkezés (reggeli) napfelkeltétől számitva 30 percen belül az ideális. Ha napfelkeltekor reggelizel és napozol is, az segít szinkronizálni a belső óráidat.

    Akinél nem működik jól a belső óra (pl. túlsúlyos, leptin rezisztens), az a reggeli kihagyásával egy nagy segítséget mulaszt el és továbbra sem fognak optimálisan működni a hormonjai. Ha már reggeli, akkor az legyen fehérjedús, mert az aminosavak a neurotranszmitterek építőkövei. Ez többek között beszabályozza az étvágyat is napközben, sokkal kisebb lesz a nassolási kényszer. Aki folyton éhes napközben vagy este, az nem akaratgyenge, rossz ember, hanem fel van borulva nála a neurotranszmitter és hormonrendszer. Ezen lehet javítani a reggelizéssel.

    Esti szokások

    A leptin rezisztencia meglététől függetlenül, mindenkinek ajánlott a mesterséges fények, kék fény csökkentése! Főleg este, napnyugta után. Erre léteznek ma már szoftverek a telefonra, számítógépre vagy kék fény blokkoló szemüvegek. Létezik továbbá egy csodamódszer: korán lefeküdni aludni és gyertyával világítani! Este lehet még jól agyoncsapni az anyagcserét a rossz fénykörnyezettel, ami aztán befolyásolja az alvást, a másnapi étvágyat és hangulatot, na meg a hosszútávú egészséget.

     Kinek-milyen edzés?

    1. Aki nagyjából egészséges, jól működnek a mitokondriumai, alacsony a heteroplazmitása, deutériumszintje, nem leptin rezisztens, az csinálhat magával szinte bármit. Akár edzés éhgyomorra is mehet. Egy darabig.
    2. Van egy széles skála, a legtöbben talán ide tartoznak a modern világban, akinél már mutatkozik egy kis túlsúly vagy még nem, csak fáradékony, hangulat-, étvágy- és energiaingadozásai vannak. Itt már kialakulóban lehet a leptin rezisztencia. Náluk az edzés pozitív hatású összességében, de nem reggel éhgyomorra. Inkább későbbi napszakban és inkább az erősítőedzéseket preferálva az állóképességivel szemben.
    3. Aki komolyabb túlsúllyal küzd, annál egyértelmű a leptin rezisztencia és a rossz hatásfokú anyagcsere. Náluk az első hónapokban bőven elég lenne csak a belső óra rendezésre, az étrend megváltoztatására fókuszálni, az edzés ki is hagyható. Mozgás inkább csak nagyon alacsony intenzitással, fokozatosan bevezetve egy kis erősítés is mehet.

    Végszó

    A valóságban a dolgok bonyolultak, az eredmény mindig sokféle hatás összetevője, így van ez a fogyásnál is. Helyenként talán túl tudományos voltam, de a kvantumbiológia világa már csak ilyen, igazából ennél is sokkal részletesebb. Remélem a lényeg átjött, hogy előbb az energiatermelő motorunkat (mitokondriumok) és a központtal (agy) való kommunikációját kellene rendbehozni, mielőtt jelentős igénybevételnek tennénk ki. Akinél pedig nagyjából rendben van a motor, az tartsa karban megfelelő életmóddal, mert könnyen átbillenhet a mérleg!

    Mielőtt bármi drága csodamódszerbe kezdenél, próbáld ki, milyen az, ha megiszol reggel egy nagy pohár vizet, eszel egy fehérjedús reggelit és mezítláb kimész a fűbe napkeltét nézni, este pedig korán lefekszel és kerülöd a mesterséges fényeket! Függők lettünk a technológiától és a kék fénytől, világítástól, így nem csoda, hogy kognitív disszonancia van ezen a területen. Senki nem akarja elhinni, hogy a rossz fényviszonyok egészségtelenek. Az emberi komoly károkat okoz a természetben, mert nem veszi észre a saját szerepét benne. Nem külső megfigyelők vagyunk, hanem benne élünk!

    További részletek a leptin hormonról A paleón túl és a Napfény Diéta könyvekben!