Ezt tudtad a hemoglobinról?

Több, mint érdekes, hogy a növények fotoszintézisének fényelnyelő kulcsmolekulája, a klorofill, igencsak hasonló kémiai szerkezetet mutat a vérünkben keringő hemoglobin hem részével. Ritkán szoktak egy „fotón” szerepelni, ezért kevesen beszélnek róluk együtt… Mi a szerepe a hemoglobinnak az emberi szervezetben?


Az emberben a hemoglobin egy négy alegységből álló metalloprotein. Mindegyik alegységet egy globuláris fehérjerész építi fel, amely szorosan kapcsolódik egy nem-fehérje jellegű hemcsoporttal. A vörösvértestekben lévő hemoglobin szállítja az oxigén nagy részét és a szén-dioxid egy részét a vérben, ez talán közismert. Az már kevésbé, hogy a hemoglobin hem része is egy un. porfirinvázas (aromás, gyűrűs) molekula. A reggeli napozás tudománya cikkben írtam az aromás gyűrűk és a fény elnyelés, továbbítás jelenségéről. A hemoglobin innen nézve tulajdonképpen egy “fényszállító komp”.

Az UV fény nem hatol mélyre a bőrben, ezért az élet kitalálta, hogy a hemoglobinnal szállítja el azt. Szerkezetileg igencsak hasonlít a növényi klorofillhoz, aromás gyűrűinek köszönhetően kiváló fényelnyelő. A hemoglobin hem részének központi atomja a vas, míg a klorofillé a magnézium. A vas nagyobb rendszámú kémiai elem, így több benne az elektron, mint a magnéziumban. Ez talán azért jobb, mert így több fotont tud egyszerre kezelni, fejlettebb rendszer. Nagyobb eséllyel lép kölcsönhatásba a fotonokkal, nagyobb az esély egy komplexebb élet létrehozására és fenntartására.

A hemoglobin sokféle frekvenciát képes elnyelni a látható és az UV féyekből 250-600 nm között. Elnyelési maximuma a következő hullámhosszoknál van: 280 mm (UV), 420 nm, 540 nm és 580 nm és élesen „elhalkul” 600 nm-nél.

A hemoglobinnal összegyűjtjük a fényt és elvisszük a sejtekhez, a mitokondriumokhoz. Aki csak a táplálkozásra fókuszál, annak érdemes azon elgondolkodnia, mit csinálnak a napfény fotonjai a kloroplasztokban! Biztos nincs semmi hasonlóság az emberi hemoglobinnal és a mitokondriumokkal?

Érdekes párhuzamot vonhatunk a növények kloroszplasztjában lévő heliotropizmus (növények fény felé fordulása, illetve fény felé történő növekedése) és az állatok hemoglobinjában lezajló folyamatok között is. A növények a napfény felé fordulnak, az állatok pedig a nitrogén-monoxid (NO) értágító hatásának segítségével közelebb viszik a bőrfelülethez a vörösvértesteket.

Következmények?

Aki szeretné jobban megérteni az emberi anyagcserefolyamatokat, az nem nyugodhat meg a biokémiai szinten (vagy más tudományosnak hangzó szinten) vagy az ételek makrotápanyagok arányain való sakkozásánál. Érdemes továbbolvasni a fény biológiai hatásairól, a mitokondriumok működéséről, kvantumbiológiai alapokon.

A gyakorlatban pedig érdemes a szemeinket és a bőrünket rendszeresen kivinni a természetes napfényre, hogy optimálisan dolgozhasson a hemoglobin is, a megfelelő frekvenciákat szállítsa a sejtekbe és ne a mesterséges “junkfood” fényeket.

További fontos infók a fény szerepéről és a kvantumbiológiáról a könyveimben.

Hivatkozás:

https://jackkruse.com/reality-7-blood-chlorophyll-types-food/

https://www.researchgate.net/figure/Absorption-spectra-of-the-oxygenated-and-deoxygenated-hemoglobin-molecules-Notes-In-the_fig1_264009809

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .