Posted on Hozzászólás most!

Dopamin 1: Szerepe, előállítása, függőségek, cirkadián ritmus

Ismerkedjünk meg az egyik legfontosabb idegi ingerületátvivő anyaggal és hormonnal, a dopaminnal. Milyen kapcsolatban van a kék fénnyel, cirkadián ritmussal, viselkedéssel, döntésekkel, függőségekkel? A dopamin is egy apró, ám fontos részlet a sok közül. Nem is kellene vele sokat foglalkozni, ha nem egy megváltozott, mesterséges környezetben élnénk. Az oroszlán vagy a nyúl nem olvasgat a dopaminról, csak teszik a dolgukat. Figyelem, ez a cikk sorozat helyenként túl tudományos vagy elvont lehet, de lesznek benne könnyen használható gyakorlati tippek és szerintem megéri elgondolkodni rajtuk!

A dopamin szerepe

A dopaminnak nagyon szerteágazó a feladata az idegrendszer működésében. A dopamin nem csak egy „jóközérzethormon”, hanem számos funkciója van a tudatosságban, a realitásérzékelésben is. A dopamin nem a „hú de jól vagyok érzés” vegyülete, ez inkább az endorfinokra és belső opioidokra érvényes. A dopamin hatással van az immunrendszer egészséges működésére is.  Hormonként, gátolja a prolaktin felszabadulást a hipofízis elülső lebenyéből.

Neurotranszmitteri funkciója sokoldalú: Örömet, eufóriát, boldogságot okoz, javítja a motivációt, a fókuszálást, koncentrációt. Szerepe van a mozgás koordinálásában, a motivációban, a jutalom-érzésben és predikcióban, a függőség kialakulásában, a munkamemóriában és a végrehajtó funkciókban. A Parkinson-kór neurológiai oka a középagyi dopaminsejtek pusztulása.

A dopamin javítja a jel/zaj arányt az agyban, hogy jobban észrevegyük a trendeket az időben és a térben, tehát javítja a helyzetfelismerést. Megfelelő dopaminszintekkel, megfelelő lesz a belső óra és ugyanez fordítva. Pl. úgy döntünk, hogy fontosabb lesz aludni 10-kor, mint éjfélkor is a neten szörfözni vagy minden nap bulizni, mert tudjuk, hogy másnap így frissebbek és hatékonyabbak leszünk. Figyeld meg, hány százalékban használod az internetet: szórakozásra, tanulásra, munkára, fontos kommunikációra vagy üres locsogásra, mások életének a megfigyelésére ahelyett, hogy a sajátodat élnéd… Tudom, rengeteg időt el lehet rajta tölteni, nagyon csábító a végtelen információ halmaz.

Este a sötétben kevesebb a dopamin, lassul az óra, az időérzékelés az alvásnál meg is szűnik. A dopamin fokozza az éberséget, a célirányos tevékenységhez való fókuszt (akarat, vágy, keresés), motiváltan tart, hogy tanulj, dönts, túlélj. Továbbá fogékonyabbá tesz az absztrakt gondolkodásra, kíváncsivá tesz, információgyűjtővé, nagyobb célok elérésére ösztönöz.
A felborult dopamin egyensúly motiválatlansághoz, rossz döntésekhez vezethet. Alacsony dopaminszinteknél hajlamos lesz az ember kényelmesen belesüppedni valamilyen dogma szerinti világba, korlátokat húzni maga köré és csak azt ismételgeti, nem akar változtatni rajta, elveszíti a kíváncsiságát új dolgok iránt.
Ha alacsony a dopaminszint, alacsony lesz a melatonin is a szemben, rosszabb lesz az alvás, továbbá csökken a motiváció, fáradtság jelentkezhet, függőség alakulhat ki, hangulatingadozások és memóriaromlás. Melyiket szeretnéd ezek közül?
A függőségek (alkohol, drogok, túlevés, szerencsejáték, stb.) mindegyike átmenetileg stimulálja a dopaminrendszert, de hosszútávon nem megoldás és megvannak a mellékhatásai.
Az is egyfajta megközelítés, ha valaki élvezi, amit csinál („flowban van”). Ilyenkor folyamatosan jól működhet a dopamin rendszer, jön a jutalomérzés. Érdemes ilyen tevékenységeket találni, kinek-mi passzol, persze ez lehetőleg ne legyen egészségromboló hatású vagy másokra ártalmas…
A dopamin hatásánál figyelembe kell venni a receptorainak érzékenységének állapotát is. Ez megintcsak bonyolítja a helyzetet: lehet valakinek magas dopamin szintje, de alacsony receptor érzékenysége és fordítva is. Folyamatosan változik, napszak, évszak, élethelyzet szerint is, ezért fölösleg azon gondolkodni, hogy akkor most jól megmérem a dopaminszintem és látni fogom miújság ottbent. Inkább a cikkben leírt hatásokat összegezve érdemes következtetni rá.

A dopamin előállítása természetes úton

Alább látható a dopamin kémiai szerkezete, amely igencsak hasonlatos a tirozin (Tyr) aminosavhoz. Nem véletlenül. Többféleképpen lehet előállítani, a természetes módja a napfény különböző UV frekvenciáival menne és ekkor lesz optimális a működése, nem a pótszerekkel, pótcselekvésekkel tuningolva. A Tyr-nak 280 nm-nél van elnyelési maximuma (ettől még máshol is elnyel), oldallánca foto-ionizálható. A tirozin, mint aminosav építőkocka ottvan a fehérjéinkben is!

Az aromás aminosavak (triptofán, tirozin, fenil-alanin) el tudják nyelni az UV-t és biogén aminok képződnek belőlük: pl. dopamin, norepinefrin, epinefrin, szerotonin, melatonin. A melatonint és a D-vitamint is az UV fény gyártja. A melatoninhoz UV-A és triptofán kell, a dopaminhoz UV-A és UV-B és tirozin, míg a D-vitaminhoz UV-B és koleszterin.
Ha rossz a fénykörnyezet, könnyen előfordulhat, hogy nem optimális a dopamin háztartás és pótszerekhez nyúl az illető. Kevés napfény és/vagy sok mesterséges fény=alacsony dopaminszint=vacak mitokondriumok. A vándormadarak arrébmennek, ha a környezet már nem biztosítja a túlélést a számukra, rosszul érzik magukat ott, az ember miért nem?

Dopamin és a cirkadián ritmus

Optimális esetben a dopamin szintje is napszaki ingadozást mutat és persze vannak napközbeni események, amik még befolyásolják. A különböző hullámhosszú UV fények melatonint és dopamint gyártanak a retinán az aromás aminosavakból, melyek beszabályozzák a szem megfelelő geometriáját és elősegítik a fotoreceptorok regenerációját, hogy megfelelően fusson a cirkadián ritmus.

A dopaminszintek napi ritmusába beavatkozik, ha sérül a fotoreceptor a szemben. Sajnos a legtöbb mai ember a telefoncsekkolás közben egy kis kék fénnyel szerez magának extra dopamint, de ez megzavarja a normál dopamin háztartást, hosszútávon inkább krónikusan alacsony dopaminszintekhez vezet. A kék fény beavatkozik a MAO-B enzim működésébe, ezáltal a dopamin szintekbe is. A kék fény nem csak a DHA omega-3 zsírsav molekulákat és a melatonin szintet teszi tönkre szép lassan, hanem a megfelelő dopamin háztartást is.

Ki szeretne könnyen irányítható, fáradt, beteges, idióta zombi lenni? A mesterséges kék fények bámulását egész nap nekik találták ki. Van olyan orvos is (Mandy Saligari), aki egyenesen azt állítja: ha okostelefont adsz a gyerekednek, az olyan mintha kokaint adnál neki.

Napkeltekor a kék-fény – amely szabadgyököket termel – ki van egyensúlyozva a vörössel. A növekedés fontos a szem egészségében és ez a szabadgyök képzéssel van stimulálva, de normál esetben egyensúlyba van hozva regenerációs folyamatokkal is. A melatonin regenerálja a fotoreceptrorokat a szemben, ami UV fény segítségével keletkezik.

A növekedéssel nincsen baj (kell neki egy kezdőlökés a szabadgyökök által), ha az egyensúlyban van a regenerációs folyamatokkal. A probléma akkor van, ha a növekedés kontrollálatlan és nincs megfelelő regeneráció, akkor indulnak be a káros folyamatok. A kontrollálatlan növekedés a negatív visszacsatolás elvesztésével alakul ki. Nő a fehérjék ubikvitinációja, rákos megbetegedés alakulhat ki.
A kék fényt ki kellene egyensúlyozni az UV-vel és IR-rel, ahogy a napfényben is természetesen előfordul. Ezért nem helyettesíthető semmivel a napfény. A mesterséges világításokban, képernyőkben nincs kiegyensúlyozva és nem is látom jelét (talán 1-2 kivétellel), hogy törekednének rá! Nagyon leegyszerűsítve: a kék felpörget, „felgyorsítja az időt”, az IR lassítaná.
Warren Meck kutatóorvos vizsgálataiból kiderül, hogy az egyik fontos agyi terület (bazális ganglion) dopamin ciklusa egy belső óra, ami összefügg az SCN-nel (szuprakiazmatikus nukleusz – a központi belső óránk). A sok dopamin gyorsítja a bazális ganglion hurok ciklusát, ami összekovácsolja a kapcsolatot az agy különböző területein. Tehát minél több dopamint gyártunk, annál gyorsabb lesz ez az óra.
Nappal az UV hatására sok dopamin keletkezik a szemben, míg este csökken a szintje és lassul az idegi áramkör frekvenciája, csökkentve ezzel a belső időérzékelést.
Az alacsony dopamin szintek idő összeszűküléssel függnek össze és a cirkadián ritmusról való lecsatlakozzással. A mai mikrohullámban és kék fényben úszó világ a legnagyobb lecsatlakoztató a normál cirkadián ritmusról. Az időérzékelés zavara rengeteg betegséggel van összefüggésben és természetesen mind visszavezethető a rosszul működő cirkadián ritmusra.

A testhőmérséklet, a vérnyomás, az immunrendszer, az étvágy, az éberség, álmosság mind-mind ennek a rendszernek a finom összehangolt munkája révén napszakonként változó mintázatot mutat. A reggeli kék fény stimulus hatására beindulnak a következő hormonok: kortizol, szerotonin, GABA, dopamin, FSH, GRP, NPY, TSH. A naplemente utáni fényhiány pedig a melatonin, VIP, növekedési hormon elválasztást idézi elő. Tehát mindegyik hormonnak megvan az ideális ritmusa a nappal és éjszaka váltakozásától függően. Ebből következik, ha megzavarod ezt az ősi rendszert nem odavaló fényekkel, akkor a hormonelválasztásban is zavar lesz, pl. este a kék fények hatására kevés lesz a melatonin, növekedési hormon, rosszabb lesz az alvás, regeneráció hatásfoka. A délelőtti napfény UV-A és IR (infravörös) tartalmának a szerepe pl. a melatonin, dopamin, β-endorfin és további hormonok előállítása, a jobb alvás, jobb agyműködés, hangulat, optimális anyagcsere folyamatok érdekében. Magyarul beindítja az egész gyárat odabent, munkára fogja a dolgozókat és az egészben a napfény a karmester, amely a szemen és bőrön keresztül üzen.

Folyt. köv!

Dopamin 2.: Felborult dopamin háztartás, viselkedés, gyakorlati tippek

És nyugodtan olvasd el a hivatkozásokat is! Hivatkozások a 2. rész végén

További tudnivalók a dopaminról a Napfény Diéta könyvben!

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .