Shopping cart0 Ft

Dopamin 2: Viselkedés, hétköznapi következmények

 A cikk első részében a dopamin szerepével, előállításával, a modern világ zavaró tényezőivel foglalkoztam, most ez utóbbit és a következményeit boncolgatom tovább.

Felborult dopamin háztartás

Az alacsony dopamin szintű emberek nehezen változtatnak, mert az agyuk folyamatosan túlbecsüli annak az értékét, amivel pillanatnyilag rendelkeznek és alulbecsüli, hogy mit nyerhetnek azáltal, ha feladják, amijük van. Amíg valaki nem elég felkészült rá, hogy bezárjon valami fontosat, addig nem lesz igazi változás, mert fogva tartja, amit nem tud feladni.

Az alacsony dopaminszint elfedi előle ezt a realitást és képtelenné teszi, hogy kommunikáljon a természettel. A kék fény gyengíti az agyműködést és így az elektroszmoggal jobban lehet kontrollálni. A sok mesterséges kék fény kontrollálható, beteges idiótákat gyárt. Vajon kinek jó ez? Ki akar ide tartozni?

Csak érdekességképpen, aztán az olvasó fantáziájára bízom a többit: léteznek konkrétan olyan szabadalmak (1, 2, 3, 4), ahol bizonyos elektromágneses hullámokkal manipulálni lehet az idegrendszert. Ez persze nem új, sokan foglalkoztak már hasonló technikai kütyükkel (pl. Michael Persinger, Jose Delgado és még ki tudja hányan…).

A legegyszerűbb módja az emberek kontrollálásának a kvantumbiológia szempontjából, hogy limitáljuk a választási lehetőségek spektrumát, de viszonylag komfortosan, boldogan létezhessenek abban a spektrumban. Ha hiányzik az UV fény a spektrumunkból (mesterséges fények, képernyők kontra napfény) szép csendben kevés lesz a dopaminunk, más döntéseket fogunk hozni.

Nem célom ezzel bármiféle összeesküvés elmélettel azonosulni és pánikot kelteni, csak szólok, hogy ilyen is van… Választani mindig lehet, kérdés, hogy mit látsz a menüből: amit eléd raknak vagy az alternatívákat is.

Ha az időd nagy részét bent töltöd mesterséges fény alatt, akkor könnyebben kontrollálható lehetsz. Amíg erre nem jössz rá, addig valaki másnak a játékszere lehetsz! Más döntéseid lesznek bent a kék fényben, mint kint a napfényen, ezáltal más valóságot, realitást kapsz. Ha megkapod a napfénnyel az elegendő dopamint, sokkal kevésbé leszel hajlamos függőségekre és jobb döntéseket hozhatsz az életedben, a természettel összhangban.

Az alacsonyabb dopamin szint megváltoztatja a szemgolyó geometriáját és a lencse törésmutatóját. Ez egy egyszerű kvantum biológiás magyarázat, ami a napfény spektrum egyes részeinek hiányából következik. A napfény javít a helyzeten, a mesterséges fény tovább fokozza a bajokat. Napfény nélkül kevés melatonint és dopamint fogsz termelni a szemedben és az agyadban. A megváltozott dopamin szintek befolyásolják a hangulatodat, döntéseidet, nem fogod észrevenni a megfelelő válaszokat sem, ami ottvan az orrod előtt.

Tipikus alacsony dopamin helyzetűek a krónikus magyarázkodók, panaszkodók, rigolyásak, tele vannak régi szokásokkal. Ha beragadsz a múltba, nem fog változni semmi a jövőben. Optimális dopaminháztartásnál nem magyarázkodsz, hanem cselekedsz, bátran változtatsz, nem befolyásolja a jövődet a múlt.

Az alacsony dopaminszint középszerűségben tart, nem mersz lépni, hogy kiválj a birkacsordából. Megoldás? Napozás, kék fény csökkentés, visszacsatlakozás a természethez. Ha ezeket rendszeresen csinálod, érzeni fogod, hogy jön a jutalom és a belső bíztatás. Dolgozik a dopamin! 😉

Kifogás és megoldás is mindig van. Kérdés, hogy elhiszed-e és melyikre fókuszálsz. Hova megy az energia és információ? A lefelé húzó spirálba vagy a megoldást keresve. Magamon is észreveszem a jeleit időnként (főleg sok számítógépezés, írás után…), hogy fáradt, motiválatlan vagyok, magyarázkodok, kifogásokat keresek. Ilyenkor mindig seggberúgom magam, alkalmazom valamelyik módszert amiről lejjebb írok és cselekszem!

Viselkedés és dopamin

Az embernek készen kell állnia a változásra, különben csak halogat, stagnál. A rossz döntések mindig összefüggésben vannak a rossz dopaminjelzéssel a szemben, agyban, bőrben. A magyarázkodás egy nagy akadály minden változás előtt. A cselekvés a magyarázkodás ellentéte. Semmilyen nagyszerű dolog nem jött még létre cselekvés nélkül, pusztán gondolkodással. A cselekvés nélküli gondolkodással elveszítheted az ötleteidet.

A fény fotonjai időtlenül jönnek a Földre és az emberhez. Az agy generálja az időérzékelést. A dopamin és a melatonin két fontos közvetítője ennek a folyamatnak. Ezt a két vegyületet használja a természet, mint a mérleg karjait. A fotonok önmagukban a világot mozdulatlannak érzékelik.

A fény fotonjainak belső oszthatatlansága megakadályozza a külső oszthatóság érzékelését a realitásban. A megváltozott dopaminszintek – akár több vagy kevesebb – hatással vannak az időérzékelésre, ezért is nehezen veszik észre, hogy változtatniuk kellene, nem veszik észre a bajokat a környezetben. Ez dekoherenciát okoz a sejtekben.

A halál biztos, de az élet, amit kapsz vagy tapasztalsz az nem. Mindkettőnek megfizeted az árát a választásaiddal. A környezet, amit elfoglalsz olyan, mint egy bankszámla. Van, aki és ami hozzátesz, és van, aki és ami csak elvesz belőle folyamatosan. Ha döntöttél és megkaptad az eredményt, akkor látni fogod hogyan hat a környezet a dopamin számládra. Az eredmény meghatározza a valóságot, amit kapsz.

Ebből talán látszik, hogy a környezet diktálja, hogy milyen eredményeket kapsz. Ha nem érted, akkor valószínűleg több napfényre van szükséged a szemedbe, hogy dopamint és melatonint gyárts helyileg a retinában és az agyban egy jobban gondolkodó agy érdekében. Ha ugyanazt az embert berakod kék fény alá vagy napfény alá, más döntéseket fog hozni, más realitást kap, magyarul befolyásolod vele az életét.

Kozmikus dopamin

Az univerzum hatalmas, hozzá képest az ember egy porszemnek sem tűnik, a dopamin molekula meg aztán még kisebb… Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi a fenének foglalkoznak vele a kutatók, ízeire szedve vagy miért írok róla cikket. Döntések, jutalomérzés, jel/zaj arány, trendek felismerése…

Nekem ebből az jön le, hogy érdemes gyakorolni a természetes életmódot amennyire lehet és mindenkinek rátalálnia, mi az, ami folyamatosan „flow”-ban tartja és nem lesz szüksége függőségekre, pótszerekre. Szerintem mindenki egyedileg van összerakva, mindenkinek más lesz az, ami az optimumon tartja. Ezt a jógik megtalálják csendes meditációval vagy bárki kimehet a természetbe, kütyük nélkül pár órára vagy pár napra és tapasztalni fogja, hogy másképp jár az agya. És akkor most nagyon spirituális, ezoterikus voltam vagy csak tudományos?

A sejtek nem tudják megelőzni azt, amire nem számítanak. Fény frekvenciákat használunk a megfelelő döntésekhez. A teljes spektrumú napfény, ami alatt a legjobban tudjuk “megjósolni” a jövőt. A mesterséges fények alatt limitált elképzeléseink lesznek és szuboptimális döntéseket tudunk csak hozni… Ezért gondolom, hogy érdemes lenne minden komolyabb döntést kint a természetben lecsendesedve meghozni (napozás, földelés!). Az a bizonyos jel/zaj arány megint…

A halál biztos, az élet nem. A döntéseidnek – vagy jobban szeretem inkább a választásaid szót használni -, meglesz a következménye a biológiád és az életed szempontjából. Válassz okosan!

Mit lehet tenni?

Szerencsére mindig lehet változtatni és sokféleképpen lehet emelni a dopaminszintet természetes módon is. Vajon a csokievéssel, az esti italozással, ópiátokkal, kokainozással a legjobb vagy inkább a napozással?

Javítja a helyzetet a sok napozás (reggel, délelőtt a legfontosabb), megfelelő alvás (korai fekvés, esti világításcsökkentés, kék fény védelem), a fehérjedús reggeli, omega-3-ban gazdag tengeri ételek, általános stresszcsökkentés.

A fehérjedús reggeli azért is jó, mert biztosítja a tirozin és triptofán aminosav adagot és növeli az inzulinszintet is, ami segíti a szerotonin szintézist. Továbbá a fehérje jobban csökkenti az étvágyfokozó ghrelin szintet, mint a szénhidrátok vagy a zsírok, kevésbé érzel késztetést túlevésre. Olvasd el a leptines cikkeket is! Összességében ez egy cirkadián ritmus, agyműködés optimalizáló protokoll vagy bátorságdiéta, amit egy idegsebész fejlesztett ki.

Alternatív természetes dopaminforrások a napozáson kívül pl. a hidegterápia, ami egy óriási dopaminlöket UV nélkül. A hivatkozásokban van egy tanulmány, ahol 2,5-szeresére emelkedett a dopamin szint a 14 fokos vízben. Magyarázat a rövid hidegfürdő után tapasztalt jókedvre! Tehát nem(csak) azért kellene hidegfürdőzni, mert az most trendi, cool, kemény csávó vagy csaj leszel tőle, hanem egyszerűen csak javítja az agyműködést. A legjobb napozással kombinálni.

A jó hír, hogy a barátok is természetes módon emelik a dopaminszintet. Keress magadnak cimbiket és nevessetek sokat, érezzétek jól magatokat egymás társaságában. Nem véletlenül került fel arra a bizonyos Jack Kruse féle, legjobb 6 gyógymód listájára a Friends, azaz a barátok…

Elgondolkodtató, hogy aki nem bír társaság nélkül létezni, kicsit sem egyedül lenni, az más emberekből kompenzál egy kis dopamint?

A böjtölés, szakaszos böjtölés (intermittent fasting) étkezési stratégia, pedig segít helyreállítani a dopamin receptorok érzékenységét, csakúgy mint a légzőgyakorlatok, meditáció. Na meg a megfelelő alvás!

Plusz egy és fontos: ha valaki rátalál arra, mi az, amit szívesen, szenvedélyesen csinál, amiben alkothat, az is javítja a helyzetet! Garantáltan hosszú időre motiváltan tart. Elérni egy kitűzött célt, legyen ez kicsi vagy nagy, egyből jön a jutalomérzés, igaz?

Plusz mégegy: SPORT! Az edzés is nagyszerű eszköz dopaminháztartás ügyileg.

És még lehet sorolni: zenehallgatás, érintés, kíváncsiság, felfedezés…

Összefoglalás

A dopamin téma is bonyolult, el lehetne benne veszni évekig… és ez is csak egy szelet a sok közül. A nyúl vagy az oroszlán a vadonban nem olvasgat a dopaminról, egyszerűen csak használja természetesen a túlélés, létezés érdekében. A modern ember viszont a megváltozott elektromágneses környezettel beavatkozik a dopamin rendszerbe is, és már a természetes dolgokra néz furcsán, új szokások, hiedelmek alakulnak ki.

Sokan belesüppednek egy dogma szerinti életbe, nehezen változtatnak, magyarázkodnak, panaszkodnak, ahelyett, hogy cselekednének. Depressziósak, másokat is lehúznak a hangulatukkal, rövidtávú örömökre fókuszálnak, amiből aztán mindig új és új kell, hiányzik a hosszútávú perspektíva. Kinél-mennyire-mióta zajlak ezek a hatások és hol tart a dopaminháztartása, az nagyon egyéni.

A legveszélyeztetebbek ebből a szempontból is a fejlődésben lévő gyerekek, a már beteg idősebbek, a sok képernyőt nézegetők, éjszakai műszakban dolgozók. Megoldás mindig van, a cirkadián ritmus helyreállításával (reggeli napozással, kék fény csökkentéssel), a természethez való visszacsatlakozással kezdődik. És nem vagyok pszichológus, sem jógi, sem a hegyekben meditáló hindu guru, sem szektavezér, ők biztos másképp magyarázzák a fenti dolgokat.

Csak olvasom és gyakorlom a ma elérhető legmélyebb tudományos tudást, a kvantumbiológiát. Ha érted a fenti összefüggéseket, akkor jó a dopaminszinted, ha nem, akkor sajnálom, válts fénykörnyezetet vagy nyomtasd ki ezt a cikket és olvasd el mégegyszer kint, napozás közben!

További tudnivalók a dopaminról a Napfény Diéta könyvben!

És nyugodtan olvasd el az alábbi hivatkozásokat is!

Hivatkozások (az 1-2. részhez):

Angol nyelvű képek: jackkruse.com

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .