Posted on

Fény, Víz és Mágnesesség

Az életet úgy is nézhetjük, hogy egy háromlábú széken csücsül. A három láb: a napfény, a víz és a mágnesesség. Ha bármelyik hiányzik, akkor a szék feldől. A Marson van napfény, van némi víz, de nincs mágneses mezeje (vagy legalábbis nagyon gyenge), ezért csak egy halott vörös bolygó.

Olvasd el ezt a kis összefoglalót az élet 3 alapfeltételéről!

FÉNY

✅Hétköznapi értelemben, a fény az emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzások összessége.

✅Kettős természetéből adódóan viselkedhet részecskeként (foton) és hullámként is. Nézz utána az un. kétrés kísérletnek!

✅Tágabb értelemben az egész elektromágneses spektrumot ide sorolhatjuk, szűkebb értelemben a napfényt vagy csak a látható fény tartományt.

✅Többféle mértékegységet lehet hozzá tulajdonítani, a legismertebb jellemzője a frekvencia (Hz) és a hullámhossz (nm).

✅Pl. a látható fény a szemünk számára a kb 390-750nm közötti tartományt jelenti.

✅Az UV ennél kisebb, míg az infravörös ennél nagyobb hullámhosszú.

FÉNY és FOTON

✅Az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.

✅Tömeg és elektromos töltés nélküli, parányi mozgékony részecske, de hullámként is viselkedhet! Nézz utána az un. kétrés kísérletnek!

✅A foton az elektromágneses kölcsönhatás közvetítője és a fény, valamint a többi elektromágneses hullám minden formájáért ez a részecske felelős.

✅Különböző energiájú és hullámhosszú fotonok: a látható fény, infravörös, UV sugárzás, sőt a rádió- és mikrohullámok, Röntgen sugarak is!

✅A fény az anyagban a vákuumbeli fénysebességnél lassabban halad.

✅A Nap magjában a fotonok olyan sokszor ütköznek, hogy rengeteg évbe telik, míg a felszínre érnek, ezután csupán 8,3 percre van szükségük, hogy elérjék a Földet.

✅A fotonok, éppúgy, mint az elektronok és a protonok, végtelen hosszú ideig élnek, ha nem kerülnek kölcsönhatásba más részecskékkel.

✅Einstein híres egyenletében (E=mc^2) ottvan a lényeg, az összefüggés az energia (fény) és a tömeg (anyag) között, vagyis a kettő átalakulhat egymásba a fenti képlet szerint!

✅Minden anyag tehát energiából áll, ha úgytetszik fényből vagy csillagporból állnak a testünket felépítő atomok, molekulák is.

✅A mitokondriumok azon dolgoznak szüntelenül, hogy a fény anyag formában maradjon… (VLOG a mitokondriumokról)

EZ víz

Nem kisbetűs ez :), hanem nagybetűs EZ! 
EZ = exclusion zone ~ kizáró réteg

✅A víz az élet egyik alapfeltétele a Földön. Speciális fizikai-kémia tulajdonságainak köszönhetően az életfolyamatok ideális közege és nélkülözhetetlen alkotóeleme.

✅Az élő sejtekben a hagyományos 3 halmazállapoton (jég, folyadék, gőz) kívül egy negyedik fázisú un. strukturált vízréteg alakul ki a fehérjék szomszédságában, melynek eltérő fizikai-kémiai tulajdonságai vannak a többi vízhez képest.

✅Az EZ víz más sűrűséggel és optikai tulajdonságokkal rendelkezik, mint a többi vízforma és fényelnyelésre képes több tartományban is, leginkább az infravörös és UV-ben, aminek nagy jelentősége van az életfolyamatokban.

✅A jég és a folyadék közötti, folyékony kristályként fogható fel, ahol létrejön egy rendezett, un. kizáró (angolul exclusion zone – EZ) réteg, ami a protonokat, ionokat és más molekulákat is kizárja magából.

✅Minél vastagabb ez a réteg annál jobb, beteg sejtekben mérhetően szűkül a rendezett réteg.

✅Mivel az EZ réteg összességében negatív töltésű és mellette pozitív proton réteg alakul ki, ezért az „élet elemének” is nevezik.

✅Az EZ vizet a mitokondriumokban állítjuk elő a táplálékból és a belélegzett oxigénből, valamint a napfény segítségével. Szemléletes hétköznapi példája a kocsonya, zselatin, tojásfehérje.

✅Az EZ víz kutatásának legnagyobb úttörő szakértői Gilbert Ling az 1950-es évektől kezdve, Gerald Pollack és kutatócsapata pedig napjainkban. Továbbá Del Guidice és Preparta munkásságát is érdemes elolvasni a témában.

BIOMÁGNES

A mágnesességnek is fontos szerepe van az élővilág működésében!

✅Ahol elektromos áram folyik ott elektromos és mágneses tér is van, melyek merőlegesek egymásra, és ezek lehetnek állandóak vagy időben változóak, pulzálóak. Szintén fizikai törvény, hogy a mozgó mágneses terek elektromos áramot hoznak létre. Ezeket a folyamatokat, összefüggéseket írták le az elektromágnesség úttörő kutatói Oested, Ampère, Maxwell és Faraday.

Érdekes Mágnességek

✅Kezdjük azzal, hogy a Föld mágneses mezejéhez is valahogyan alkalmazkodnunk kellett…

✅Robert Becker kutatóorvos nevéhez fűződik az ún. kettős idegrendszer felfedezése. Szerinte a hagyományosan elterjedt idegi vezetésen kívűl, ami ionokat használ, létezik egy másik idegrendszerünk is. Az angolul „perineural system”-nek nevezett rendszer az idegrostok és őket szakaszosan körülvevő ún. myelinhüvelyek között, és a kötőszövetekben egyenárammal folyik. Ez a rendszer felelős a regenerálódásért, a növekedésért, a Föld mágnesességének érzékelésében, és a tájékozódásban is szerepet játszik.

✅ Becker a vizsgálataiban pl. a szalamandrákat pillanatok alatt altatni és felébreszteni is tudta megfelelő erősségű és helyzetű mágneses térrel.

✅Becker rájött, hogy a csontok félvezetést használnak, ahol a kollagén és az apatit kristályok szolgálnak a N és P típusú vezetőként, köztük pedig a réz ionok a doping hatásért és ebben a Föld mágneses erejének is fontos szerepe van. Ez tartja ugyanis a helyén a réz ionokat, így tud működni a félvezetés. 
Az űrben, a mágnesesség csökkenésével nem maradnak a helyükön a réz ionok és beindul a csontritkulásos folyamat, a csont nem tud megújulni, nem folyik rajta a regenerálódásért felelős egyenáram. 

✅Ráják, cápák speciális szervei az un. Lorenzini ampullák, melyek segítségével érzékelni tudják a zsákmányaik és más állatok elektromágneses tereit. Korábban már megfigyelték, hogy ez a szerv a tapintásra, a nyomásra, a sókoncentrációra, a hőmérsékletre, az elektromosságra és a mágnesességre is érzékeny.

✅A vörösbegy és más vándormadarak a kvantum összefonódás segítségével tudják érzékelni a Föld mágneses mezejének apró eltéréseit, mintegy GPS-ként használva a hosszú repülőútjuk során. Erről írtam korábban ITT!

✅A méhek, denevérek, pillangók és más élőlények is a Föld mágneses tere alapján tájékozódnak, nem csoda, hogy pusztulnak egyes helyeken a mesterséges elektromágneses sugárzás miatt.

✅A mitokondrium is tulajdonképpen egy kvantum nano mágnes. A forgó ATP-áz enzim is mágneses mezőt generál maga körül, amely odavonzza a megfelelő helyre az oxigént, hogy vizet tudjon gyártani belőle.

✅Mágneses monopólus: A Napfény Diéta könyvem Igazi alkímia fejezetében bővebben írtam a mágneses monopólus feltételezett biológiai szerepéről a mitokondriumokban…

✅Az orvosi MRI műszer a vízben is található hidrogén atomok mágneses momentumát méri és azért ad megbízható képet, mert a testünk molekuláinak 99%-át alkotja víz. 
Az MRI-ben egy mágnessel erős mesterséges teret generálnak, ami a hidrogén atomok protonjainak tengelyének irányát (~dőlésszögét) eltéríti. Mérik ezt a fázist, aztán leállítják a mágnest és megfigyelik az energiaváltozásokat, amíg visszaáll a normál állapot.

És még sok-sok helyen találkozhatunk a mágnesességgel, vízzel és a fénnyel a biológiában, melyekről írtam bővebben A paleón túl és a Napfény diéta könyveimben…

Ajánlom az alábbi angol nyelvű könyveket is FÉNY, VÍZ és MÁGNESESSÉG témákban!

John Ott: Health and light

Még több infó a fényről, a víz fizikai-kémiájáról, mágnesességről (pár évnyi olvasnivaló: jackkruse.com)

Posted on Hozzászólás most!

Bye-bye napszemüveg

Azt mondják nincsenek véletlenek. Egyik nap hanyagul bedobtam a táskámba a kedvenc napszemüvegem, és mikor legközelebb ki akartam venni, szomorúan vettem tudomásul, hogy kettétört… Mondanom sem kell, hogy nem voltam túl boldog, hiszen nagyon szerettem és nem két fillérbe került. Aztán néhány hét elteltével fordult a kocka: jobb is így, mert úgysem hordanám innentől! De mi ez az újabb hóbort?

Szorgalmasan olvasom dr. Jack Kruse amerikai idegsebész cikkeit, aki a kvantummechanika nyelvén írja le az ember (és tulajdonképpen az egész élővilág) működését. Ez azt jelenti röviden, hogy nem elégszik meg a biokémia szintjével, hanem a részecskefizikával gondolkodik, tehát elektronok, fotonok törvényszerűségeivel és kölcsönhatásaival. A napfény is fotonokból áll, amit a szemünk, bőrünk érzékel, a közvetítésben fontos szerepe van a DHA omega-3 zsírsav molekuláknak. Itt jön képbe a tengeri kaja, nem árt vele jól ellátni a sejtjeinket!

Legújabb írásaiban igencsak mélyre ment a tudományban, ám amit talált, annak következménye pofonegyszerű: ki a szabadba minél többet (még felhős időben is)! A mai modern ember gyakorlatilag folyamatosan napfényhiányban szenved. Ezen belül is különösen érdekes néhány speciális hullámhossztartomány: az infravörös (IR) és az ultraibolya (UV).

A napfény és néhány beltéri világítás spektruma

Ruhában járunk, zárt épültekben éljük az életünk jelentős részét, ha mégis kimerészkedünk, akkor meg tiltanak a déli napozástól. Kenjük magunkat naptejjel, vegyünk UV szűrős napszemüveget. Tiszta őrület, nem? A majmok a szavannán meg jót röhögnek rajtunk a tűző napon, mert ők nem akarnak mindenféle mesterséges eszközzel kilógni a természetből, nincsenek is olyan civilizációs nyavalyáik, amivel az ember küzd. UV fény mindig is volt a Földön az ember evolúciója során, mi történt most, hogy védekezni kell ellene? Talán rossz az emberben a befogadórendszer, mert elrontottuk a természetellenes életmóddal. Ezt kellene javítani a helyes életmóddal, tengeri kajával, megfelelő hidratáltsággal, napfénnyel.
Az ablaküveg nem engedi át az UV-t, ahogy az autó szélvédője, a legtöbb kontaktlencse és a szemüveg sem. A retina-SCN-hipotalamusz-hipofízis rendszernek (a belső óránknak) szüksége van reggel a 290-415 nm-es UV hullámhossztartományra is, hogy optimálisan működjön! Az izzók, LED, fluoreszcens lámpák sem tartalmazzák és még az említett (szem)üvegekkel is blokkoljuk az UV-t! Az esti világítások közül még talán a hagyományos izzó a legjobb, mert viszonylag kevés a kék fény (kb. 420-490 nm) komponense, a másik kettőnél azért szép kis csúcsok figyelhetők meg, ami zavarja az esti melatonintermelést.

UV-B hiányában alacsony lesz a D-vitaminszint, amiről aztán már tudjuk, hogy szinte minden betegség melegágya. A fényhiány összefüggésben van az alacsony agyi dopaminszintekkel is, vagyis ez is lehet egy magyarázat, miért próbálják sokan feljebb tornázni manapság csokival, szénhidrátbombákkal és egyéb élvezeti szerekkel ezt a fontos ingerületátvivő anyagot. A mai ember gyakorlatilag folyamatosan egy idegen napot lát a zárt térben a mesterséges világítással, a képernyőket bámulva. Mintha egy idegen bolygóra költöztünk volna egy másik naprendszerben, nem biztos, hogy tudunk ilyen gyorsan alkalmazkodni. Érdemes egy kicsit fantáziálgatni, hogy ez vajon hogyan befolyásolja a viselkedésünket, döntéseinket… talán ezért nincsenek sokszor összhangban a természet rendjével.
Szóval így utólag tulajdonképpen örülök, hogy eltört a napszemüvegem, hiszen ihletet adott ehhez a cikkhez és úgy tűnik, amúgy sem lenne már rá szükségem hátralevő életemben. A végén még kiderül, nem a táplálkozás a legfontosabb faktor az ember egészségében, hanem a megfelelő fényviszonyok… Kruse szavaival élve: „We need more light gurus and less food gurus.” – azaz több fényszakértőre lenne szükségünk és kevesebb táplálkozási szakértőre. Tehát ki a napra, főleg a reggeli-délelőtti órákban minél nagyobb bőrfelülettel, szabad szemmel! A jógásokhoz hasonlóan tartsunk rendes napüdvözletet minden nap!

Így történt, hogy leszoktam a napszemüveg használatáról is, még a tűző nyári napokon sem hordom. Fokozatosan sikerült hozzászoktatnom magam ehhez is, akárcsak a hideghez. Kivételes esetekben felvenném, ahol fontos, hogy jól lássak: pl. téli autóvezetésnél, amikor megvakít az alacsonyan tűző nap és visszaverődik a fehér hóról. Vagy ugyanígy síelésnél. Vagy pl. tavaly kipróbáltam a kite szörfözést, ahol felfelé kell nézni sokat az ernyőre és telibe kapnám az erős nappali fényt… Egyébként napkelténél és napnyugtánál (szintén fokozatosan hozzászoktatva) biztonságos egyenesen belenézni a napkorongba. A nappali órákban viszont nem ajánlott, mert itt már túl erős dózist kapnánk közvetlenül.

Összességében szerintem jobb, ha fokozatosan hozzászoktatjuk a szemünket a kinti természetes napfényhez, egész évben, mintsem védekeznénk előle minden eszközzel. Így meglesz a megfelelő UV adag a szemünknek is. Jó napozást!

A napfény és a mesterséges fények biológiai hatásairól rengeteget olvashatsz a Napfény Diéta könyvben!

(pl. a D-vitaminon kívül, a melatonin, dopamin biomolekuláink sem működnének UV fény nélkül!)

Posted on Hozzászólás most!

A szabad ég alatt alvás örömei

Nem tudom, ki hogy van vele, de személy szerint nekem vegyes tapasztalataim vannak a csillagos ég alatt alvással. Két verzió lehetséges: vagy rosszul sül el, mert nyugtalankodunk a szokatlan helyzet félelmétől, ezért többször felébredünk, túl hideg van, bogarak jönnek stb.  A másik eset, amikor optimálisak a körülmények és sikerül végigaludni az éjszakát. Ebben az esetben átérezhetjük milyen is az igazi alvás, milyen érzés frissen, teljesen kipihenten ébredni a napfelkeltével teljes szinkronban. Nézzük, miben más kint aludni, mint bent, a jól megszokott lakásban!

Belső óra

Optimálisan fog működni az un. belső óránk (cirkadián ritmusunk), ahogy az ősembernél, természeti népeknél is lehetett. Szervezetünk a napszaknak megfelelően indítja be egyes hormonok működését (pl. a kortizol reggel a legmagasabb, hogy fel tudjunk ébredni; a melatonin szintje pedig éjszaka tetőzik, segítve az alvást). Agyunkban a kimondhatatlan nevű szuprakiazmatikus nukleusz (SCN) vezérli ezt a folyamatot, melynek legerősebb szabályozója a fény intenzitása. Tehát sötétedéskor – persze mesterséges világítás és telefonképernyő hiányában – egyre jobban ásítozni kezdünk és viszonylag korán (augusztus-szeptemberben kb. 8-9 óra között) el is álmosodunk. Reggel pedig ideális esetben a felkelő nap sugarai ébresztenek minket. Ez szép romantikusan, a mai világban idealisztikusan hangzik. Ha sikerül egy nyugodt, biztonságos helyet találni és elkerülni a világítást (maximum tábortűz), akkor hihetetlen frissességgel ébredhetünk.

Hideg

Az éjszaka folyamán testhőmérsékletünk enyhén lehűl, ez természetes jelenség, ilyenkor hatékonyabban zajlanak a regenerációs folyamatok. Az éjszakai hőmérsékletesés is ezt segíti elő. Persze megfagyni nem kell, egy takarót nyugodtan lehet használni. Sokan a lakásokban is tapasztalják, hogy nyitott ablak mellett jobban alszanak. Igazából a legjobban elvileg teljes sötétségben és enyhén hűvösben lehet aludni. Egyes természeti népek (aboriginalok, yaghanok) gond nélkül alszanak kint minimális ruházatban a nulla fok körüli hőmérsékleten is. Úgy vagyok ezzel, hogy ők is emberből vannak, őket is anya szülte, nem UFO-k, ha náluk működik, akkor elvileg sok gyakorlással bármelyikünkből előhozható ez a képesség.

Schumann rezonancia

A Földnek van egyfajta természetes háttérsugárzása a földfelszín és az ionoszféra között, ami a villámlások során keletkezik, ezek az un. Schumann rezonanciák, melyek az ELF (extrém alacsony frekvenciájú) elektromágneses sugárzások közé sorolhatók (jellemzően 7,83 Hz körül).  Az agyhullámok is hasonló tartományba esnek (pl. az alfa hullám 8-12 Hz) és sajnos az elektromos hálózat is (50-60Hz), ami valamilyen szinten megzavarja a Schumann rezonancia-érzékelésünket. Kint, az elektromos vezetékektől, berendezésektől távol jobban „rá tudunk hangolódni”.

Földelés

Testünk jó elektromos vezető, a földfelszín negatív töltésű, és ha szabad bőrfelülettel érintkezünk vele, akkor működik a földelés jelensége, amikor kiegyenlítődik a testünk és a föld közötti elektromos potenciálkülönbség, mozgékony, negatív elektromos töltéssel rendelkező elemi részecskéket, un. elektronokat tudunk felvenni. A stressz, elektroszmog, szabadgyöktermelés gyulladásos folyamatok mind pozitív töltés túlsúlyt eredményeznek a testben, amit a földelés ellensúlyozni tud.

Arra születtünk, hogy folyamatos összeköttetésben legyünk a földdel. Őseink mezítláb vagy legfeljebb bőrtalpú lábbelikben jártak, ami nedvességet magába szívva szintén vezető, ráadásul többnyire a földön aludtak. Egyes majmok is csak azért alszanak a fákon, hogy védve legyenek az éjszakai ragadozóktól. A ragadozómentes régiókban, ha választhatnak, akkor inkább a földön alszanak. A korai ember valószínűleg tűzrakással védekezett az esti támadók ellen, miközben a földön aludt. Ezt a mechanizmust valamilyen vezető anyagon szabad bőrfelülettel feküdve (pl. bőr) vagy legalább a lábunkat a fűben hagyva tudjuk kiaknázni.

A hátrányok

Ismeretlen helyen, szokatlan háttérzajok hatására sokan nyugtalanok, működik a „fight or flight” („üss vagy fuss”) mechanizmus, szervezetünk fokozott készenléti állapotban tart minket, hogy gyorsan tudjunk reagálni a várható veszélyre. Ez felületes alváshoz vezethet. Az éjszaka folyamán jópár fokot lehűlhet a levegő, így az elalvásnál még komfortos hőmérséklet, hajnalra hideg lehet és ez is idő előtt felébreszthet.

Hangyák, bogarak, pókok, kutyák, macskák stb. Érdemes még a világosban felfedezni a terepet és nem egy hangyaboly kellős közepére megágyazni. Esetleg jó szolgálatot tehet, ha teljesen betakarózunk és az arcunkat is leterítjük valamilyen jól szellőző anyaggal. Fennáll a veszély, hogy egy kíváncsi macska vagy kutya (erdőben vaddisznó) a közelünkbe lopózik, és jól megijeszt minket a jelenlétével. Ritkán, de előfordulhat. Nekem eddig csak egy erdei sátorozáskor bukkant fel egy vaddisznó, a háziállatok szerencsére elkerültek eddig. Vaddisznó esetén a hangoskodás, zajkeltés hasznos lehet, ettől általában megijednek, éreztetni kell velük, hogy mi vagyunk a „nagyobb, erősebb vad”.

Végeredmény

Érdemes még most a szép nyárvégi, kora őszi időt kihasználva kipróbálni milyen is a szabad ég alatt aludni, ahogy őseink is tehették régen (Bevallom, kicsit későn készült a cikk, lehet, hogy várni kell a gyakorlati lépésekkel következő nyári szezonig). Megfelelő előkészületekkel – biztonságos helyszín kiválasztása, optimális takarózás – életre szóló élménnyel gazdagodhatunk, megtapasztalhatjuk milyen is az igazi alvás. Aztán ki-mennyire bevállalós, mennyire tudja beilleszteni a modern hétköznapokba, a szerint alkalmazhatja ezt a rendkívüli regenerációs módszert.

Hivatkozások:

  1.  A paleón túl könyvben
  2. + 1 érdekes angol nyelvű blog a témában, hogy lehetséges alkalmazkodni a hidegben alváshoz is:

Optimizing Circadian Rhythms for the Sleep of Your Dreams

Posted on Hozzászólás most!

Reggeli napfény, az új kávé

Nagyon sokan vannak, akik el sem bírják képzelni másképp a nap indítását egy jó erős kávé nélkül. Szerencsésebb esetben csak az íze kedvéért, a szertartás élvezetéért teszik, rosszabb esetben ezzel próbálnak életet lehelni igencsak rossz hatásfokkal működő, alacsony energiaszintű, reggeli kómában szenvedő ember-gépezetükbe. Főleg az utóbbi csoportnak szól a következő cikk.

Baj van. Aki nehezen ébred és tényleg kell fél óra vagy egy erős kávé mire észhez tér, annál nem működik jól a sok százezer éves evolúcióval kifejlesztett belső óra. Az agyunkban az un. szuprakiazmatikus nukleusz (SCN) vezérli ezt a rendszert, ez a főnök, de vannak perifériás óráink is a távolabbi szervekben, szövetekben, melyek normál körülmények között összehangoltan működnek, így nem is kellene beszélnünk róluk. A mai világban azonban vannak bizonyos környezeti hatások, mindennapi szokások, melyekkel elrontjuk ezt a mechanizmust, aminek következménye a reggeli fáradtság, hosszútávon pedig komoly betegségek, elhízás, rák stb. A belső óra legerősebb szabályozója a fény intenzitásának váltakozása, ezt érzékeli elsősorban a szemünk (ipRGC sejtek), de a bőrünk is! A perifériás órákat más hatások pl. a hőmérséklet vagy étkezések időzítése is szabályozza (ezért is ajánlott egyeseknél a leptin-helyreállítás protokollt elvégezni).

A nappal és az éjszaka évmilliók óta váltakozik, ehhez valahogy alkalmazkodnia kellett az anyagcserénknek. Nem csak a növények fotoszintézisének különböznek élesen a nappali és az éjszakai folyamatai, hanem az emberi anyagcsere folyamatok is. A hormonok szintje is napszaki ingadozást mutat, pl. a kortizol reggel a legmagasabb, hogy fel tudjunk ébredni, este a legalacsonyabb, az alvást segítő melatonin pedig pont fordítva. Aki kómásan ébred, vagy büszke az „éjszakai bagoly” címére, annál gond van ezzel a rendszerrel. Bizonyított tény, hogy az esti kék fények csökkentik a melatonin termelést, ami végeredményben rontja az alvásminőséget. Hosszútávon ez a felborult hormonszintek miatt elhízáshoz is vezethet, de olyan kutatások is vannak miszerint az éjszakai műszakban dolgozóknál gyakrabban fordulnak elő rákos megbetegedések. Akik nem az adott földrajzi helynek megfelelő fényviszonyok szerint élnek, azoknál folyamatosan egy kis zavar van a belső óra működésében, egyfajta „mini jet-lagben” szenvednek.

Van még más fontos része is reggeli, délelőtti napfénynek: az UV sugárzás ilyenkor fejti ki leginkább pozitív hatását az anyagcserénkre, tulajdonképpen fel kell töltődnünk vele, különben más forrásból pl. szénhidrátokból fogjuk igényelni. Igen, az étkezési szokásokat, az hogy mit és mennyit kívánunk, nagyban befolyásolják a testünket érő fényviszonyok! Bonyolult a mechanizmus, tömény biofizika, kvantummechanika, ajánlom Jack Kruse Ubiquination blog sorozatát, vagy csak az Ubiquination 25-öst. Szerinte a reggeli fény hiánya és/vagy a túl sok esti kék fény (a két hatás külön-külön is káros, együtt még rosszabb) az egyik legkomolyabb faktor a civilizációs betegségek kialakulásában! Ezért vagyok egyre óvatosabb mit mondok, és nem tudok már csak egészséges étkezésről beszélni, mert összefügg egyéb életmódtényezőkkel.

Megoldás: Reggel irány ki a napra! Minél nagyobb bőrfelülettel, minél tovább, hogy megfelelő ingert adjunk a belső óránknak (minél lerobbantabb valaki, annál több kellene neki). A semminél 3-5 perc, nyitott! ablakban eltöltött idő is sokkal többet ér. Felhős időben is! Este pedig kerülni kellene a kék fényeket (tv, telefon, számítógép, erős világítás) és visszatérni a tábortűz hangulatát idéző vöröses-narancssárgás színű világítás felé. Ezt még nem tudom 100%ig megerősíteni (többet kellene róla olvasnom), de este lehet, hogy jobb beöltözve lenni, hogy a bőrünket ne érje a világítás. Számítógépre ajánlatos az f.lux szoftvert letölteni, ami a földrajzi helynek és a napszaknak megfelelően változtatja a képernyő fényviszonyait. Kékfény blokkoló szemüveg is létezik. Tudom, tudom nehéz a mai társadalmi, szociális körülmények között ezeket betartani, a biológiát viszont nem érdeklik ezek a szokások, tehát mindenki cselekedjen a lehetőségeihez képest.

A keleti népek valahogy nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a felkelő nap fényének és ezt milyen bölcsen teszik! Gondoljunk csak a jógások „napüdvözlet” gyakorlatsorára, ez pl. egy tökéletes reggeli rutin lehetne kint a szabadban végezve…

Hivatkozások: