Posted on Hozzászólás most!

A deutérium sztori 1: Bevezetés

A biokémiai biofizika nélkül nem sokat ér és sokszor félrevezető, ha „csak” biokémia szinten gondolkodunk az ember anyagcseréjéről, betegségekről, a hosszú élet titkáról. Ha elérhető a jobb, mélyebb tudományos tudás, akkor minek pazaroljuk az időt lejárt szavatosságú, zsákutcába vezető szemléletekkel? Élsportoló voltam sokáig, csakis a legjobb érdekel, nem dőlök hátra féligazságokkal a fejemben és Neked is ezt javaslom! 😉

Kvantumbiológia=biológia+fizika vagy biokémia+biofizika.

Egy újfajta elmélet kezd kibontakozni az anyagcserefolyamatok leírására, mégpedig a hidrogénre és az ő nehezebb tömegű változatára, a deutériumra fókuszálva. Ebben a cikksorozatban ezt a nézőpontot fogom kitárgyalni, lesz szó az alapfogalmakról, a táplálkozással, vízivással, fényviszonyokkal, hidegfürdőzéssel kapcsolatos összefüggéseiről! Tartod velem a lépést?

A nehéz hidrogén

A hidrogén a világegyetem leggyakoribb kémiai eleme. A deutérium a hidrogén stabil izotópja, ugyanannak a kémiai elemnek egy kb. kétszer nagyobb tömegű változata. A „mezei” hidrogén atomot egy proton és egy elektron alkotja, a deutérium magjában viszont egy plusz neutron is található. A deutérium és oxigén atomokból álló víz a nehézvíz (D2O) vagy félnehézvíz (HDO), amelyet pl. atomerőművekben használnak, de a természetben is előfordul.

A nehézvízben a kötési energiák erősebbek és a viszkozitás is nagyobb, mint a hagyományos hidrogénes vízben, ez befolyásolja a biológiai reakciók sebességét. Különbség van továbbá az un. kvantum spin számukban és mágneses momentumukban is, így az elektromágneses jelenségekben is másképp viselkedik, mint a hidrogén. Márpedig, ha meg szeretnénk érteni az életfolyamatokat a legalapvetőbb szinten, akkor a részecskék biofizikai törvényszerűségeit, elektromágneses kölcsönhatásait is értelmeznünk kell. Ez a kvantumbiológia területe.

Az anyagcsere betegségek és a deutérium összefüggéseivel kapcsolatos vizsgálatokban sokat köszönhetünk magyar kutatóknak is (Boros, Somlyai). Rákos sejteknél megfigyelték, hogy magasabb a deutériumtartalmuk, mint az egészséges sejteknek és deutériumcsökkentett víz fogyasztásával megállítható vagy visszafordítható a kóros folyamat.

Deutérium a természetben és az iparban

A testünk tömegének 60-70%-a víz, azaz H2O (vagy ugye valamennyi D2O). Ha viszont a molekulák számát tekintjük, akkor 99%, tehát kb. 2/3-ad részben hidrogénből vagyunk összerakva! A természetes vizekben a hidrogén és a deutérium kb. 6500:1 arányban vagy kb. 155 ppm (155 deutérium molekula egymillió molekula vízben) fordul elő, de az élő szervezetekben (növényekben, állatokban) is felhalmozódik változó arányban.

A Napban rengeteg hidrogén található, deutérium csak nagyon kis mennyiségben és rövid élettartammal, mert elbomlik a fúziós reakció során, gyorsabban, mint ahogy keletkezik.

Iparban a nehézvizet pl. neutronlassítónak (CANDU reaktor) és hűtőközegként használják az atomerőművekben. Az analitikában az NMR spektroszkópiában és a nemradioaktív izotópos nyomkövetés során alkalmazzák. Továbbá atombombákban is előfordul és egyes gyógyszereknél is a reakcióidő befolyásolására.

Deutérium és az energiatermelés

A deutérium a hidrogénnek egy nagyobb tömegű változata, amiből nem jó ha sok halmozódik fel. Ennek oka a rossz táplálkozás és fénykörnyezet, mert este így nem tudjuk kiválasztani. Az anyagcserénknek két lényeges célja van: vizet gyártani a mitokondriumokban és

újrahasznosítani a deutérium ionjait normál hidrogén protonokká. A sejtek energiatermelő szervecskéje, a mitokondrium, utálja a deutériumot. A citrátkör (Szent-Györgyi-Krebs ciklus) a hidrogént szereti, a deutériummal nem működnek jól az enzimei, csakúgy, mint a mitokondriumok elektron transzportlánc folyamatának végén az ATP-áz enzim. Nyugalomban az ATP-áz enzimnek 1500 hidrogén protonra van szüksége másodpercenként a normál működéshez. Aktivitással, edzéssel ez a szám csak növekszik. Többek között ezért sem az edzés az elsődleges az egészség helyreállításában egy anyagcserebetegnél! Ha nincs elég energia, miért akarjuk mégjobban kifacsarni a motort?

A 2018/márciusban megjelent Paleolit Életmódmagazinban olvasható egy bővebb összefoglaló cikkem a deutériumról, leginkább a táplálkozási vonatkozásaira fókuszálva.

További fontos részletek olvashatók a deutériumról a Napfény Diéta könyvben!