Nemrég ért véget Rio de Janeiroban a sportvilág csúcseseménye, a XXXI. nyári olimpia. A négyévente megrendezésre kerülő versenyen a világ legjobb sportolói mérhetik össze a tudásukat – a nyári és téli játékokat összesítve – 35 sportágban és 380 versenyszámban. Magas szintű mozgáskultúra nélkül nem alakulhatott volna ki mai ember, hiszen a vadászó-gyűjtögető életformának ez alapvető követelménye volt a sok százezer éves evolúciónkban. Tehát az ősi, természetes mozgásokból alakultak ki a mai sportágak, melyekben az élsportolók mára már az emberiség teljesítőképességének határát feszegetik.
Vonjunk párhuzamot!
Más és más volt a sportolás célja régen és ma. Míg anno szinte az egész a túlélésről szólt (táplálékszerzés, vándorlás, védekezés), addig manapság már nem feltétlenül kell mozognunk az életbenmaradásért. Persze van, aki fizikai munkát végez a megélhetésért, vagy legalább sokat sétál a munkahelyére, iskolába. Manapság akár otthon a fotelből ülve is házhoz rendelhetjük az ételt és a vizet, az autó elvisz bárhová, a lift felvisz az emeletre stb. Ennek meg is vannak a káros hatásai: soha ennyi mozgásszervi probléma nem volt, mint most az elkényelmesedett, ülő életmódot folytató nyugati civilizációban, de ez már egy másik történet… A mai ember tehát inkább kedvteléből mozog, a szebb külsőért, az egészségéért vagy az élsportolók egy sportági teljesítmény maximalizásáért.
Melyek a természetes mozgások?
A legegyszerűbb és leggyakrabban használt természetes mozgások a séta, futás, úszás, kúszás, mászás, egyensúlyozás. Helyenként a terepviszonyok megkövetelik az ugrás használatát is. Nem vagyunk növények, helyváltoztatásra képesek vagyunk és erre gyakran szükség volt régen és ma is. Az előző felsorolásnál még csak a saját testünket használtuk, lehet azonban tárgyakat vagy a társunkat is mozgásba hozni. Ez történik az emelésnél, cipelésnél, dobásnál, elkapásnál. Továbbá, ősi összetett mozgások a támadás és védekezés különböző formái (ütések, rúgások, földharc, birkózás) vagy akár a táncot is ide sorolhatjuk.
Hol jelennek meg ezek az olimpiai sportágaknál?
Vannak sportágak, ahol egy az egyben átmentettünk valamilyen ősi mozgásformát és vannak összetett vagy továbbfejlesztett változatok is, melyeket már nehezen hívhatunk ősi sportnak. Ha szeretnénk megtalálni a legelemibb mozgásfajtákat az olimpia programjában, akkor nézzünk szét az atlétika, torna, úszás, birkózás, súlyemelés háza táján.
Őseink hosszasan vándoroltak (futás, gyaloglás), úsztak, nehéz köveket emeltek (súlyemelés), egymással és vadállatokkal küzdöttek (küzdősportok), ugrottak (távolugrás, magasugrás), dárdát dobáltak (gerelyhajítás).
Az ember kitűnő állóképességgel rendelkezik, az egyik legjobb az állatvilágban ebben a műfajban. Ezért is terjedhetett el a hosszútávú futás és úszás, gyaloglás, triatlon, kerékpár és a sífutás.
A legtöbb olimpiai versenyszám már inkább egy továbbfejlesztett, származtatott sportág, hiszen mesterséges eszközöket használnak hozzájuk és szabályrendszerek irányítják őket. Gondoljunk csak a sportlövészetre, kerékpárra, teniszre, jégkorongra, síelésre, bobra, korcsolyázásra. A lovas számokban pedig ugye „természetes” eszközt használnak, ami nem a paleolit korból származik, csupán 7-8000 éves. A hajós sportágak (kajak-kenu, evezés, vitorlázás) is határesetet képeznek, hiszen az ember régóta közlekedik hajóval, de nem több mint százezer éve. A vívás szintén régi műfaj, de a mai kard, párbajtőr korántsem hasonlít egy ősi lándzsára vagy kőbunkóra. A modern íjászok is már egy komoly szakértelemmel továbbfejlesztett fegyvert használnak.
A labdajátékok egy érdekes kategóriát jelentenek, meglehetősen összetett képességek szükségesek hozzájuk. Itt is megjelenik a futás (pl. foci, kézilabda), az úszás (pl. vízilabda), ugrás (pl. röplabda, kosárlabda), de fontos szerepe van a dobásnak, a pontos célzásnak is. Továbbá az összehangolt csapatmunka anno a vadászatban is előnyt jelentett és maga a játékosság sem újkeletű dolog.
Ha az ősi tánc elemeit akarjuk felfedezni, akkor a ritmikus sportgimnasztika, szinkronúszás, műkorcsolya versenyeket érdemes megnéznünk, hiszen a sportolók itt is együtt „élnek” a zenével.
Az ősember mozgására talán az a legjobb kifejezés, hogy összetett, sokféle képességet kellett művelnie egyszerre magas szinten. Ilyen sportágak az öttusa, tízpróba (hölgyeknél hétpróba), biatlon vagy már az említett csapatjátékok. Arról se feledkezzünk meg, hogy ha a versenyen nem is, de a felkészülési időszak minden sportban meglehetősen komplex, merítenek más sportágak mozgásanyagából, pl. állóképességet, erőt rengetegen fejlesztenek futással, súlyemeléssel.
A sport jelene és jövője
A sport mindigis jelen volt az ember életében és remélem még sokáig így lesz! Bár a mai világban nagyon elkényelmesedtünk, azért bízom benne, hogy az olimpikonok is inspirálnak minket a rendszeres sporttevékenységre. Egy olimpiai bajnok is mire feljut a csúcsra, számtalan órát tölt el ősi mozgásformákkal, gondoljunk csak a gyerekkori játékokra, testnevelés órákra vagy az alapozó időszakban a kondíció fejlesztésére.
A cikk most elsősorban az olimpia programján szereplő sportágakkal foglalkozott, de léteznek ezeken kívül is bőséggel más mozgásfajták, melyek rendszeres gyakorlása szintén jótékony hatású. Mindenki bátran űzze a kedvenc tevékenységét, csak közben ne feledkezzen meg az alapok gyakorlásáról vagyis a természetes mozgásokról!
Kép forrása:
https://en.wikipedia.org/wiki/Caveman_Ughlympics
Tudj meg többet a természetes mozgásokról a SunnyFitness könyvekből!
