Posted on

Kék fény 4: Hogyan dehidratálnak a mesterséges fények?

A testünk tömegének 60-70%-a víz, vagy ha a molekulák számát nézzük, akkor 99% !!! Ugyanis a vízmolekula sokkal kisebb a testünk többi részét alkotó fehérjéknél, zsíroknál, cukroknál. Tehát a kémiai összetételünket nézve mindannyian egy nagy zsák víz vagyunk. 🙂 Némi kollagén vázzal és egyéb fehérjékkel, sókkal összetartva.

Ha nincs elég víz a szervezetben, nem biztos, hogy csak szomjasak leszünk, de fáradtabbak, motiválatlanabbak is és fogékonyabbak a betegségekre vagy pl. ez az egyik magyarázata, hogy miért nem tolerálják jól sokan a napot. Nincs bennük elég sejtvíz, ami elnyelné a napfényt. Ha nem bírod a napfényt nyáron – ami javítható lenne fokazatos hozzászoktatással egész évben – gondolj arra is, hogy mennyi mesterséges kék fény vesz körül! Továbbá a székrekedés, száraz bőr, hüvelyi szárazság, másnaposság, fejfájás mind visszavezethető dehidratációra, a mitokondriumok működésének zavarára. Ha dehidratáltak vagyunk, akkor nem tudunk megfelelően fotonokat befogni a napfényből.

Hol nyeljük el a napfényt? Az un. EZ vízrétegben, mely a fehérjéink szomszédságában lévő rendezett szerkezetű, speciális vízréteg, ami csak az élő szervezetekre jellemző. Továbbá számos biomolekulánkban is elnyeljük még a fényt, de erről majd egy másik cikkben…

Honnan jut be a víz a szervezetünkbe? Amit megiszunk ugyebár, gondolnánk elsőre. Persze ez is számít, hiszen a sivatagban egy pohár víz életet menthet. Apropó sivatag. Honnan van vize a tevének, ha régóta nem ivott? A válasz a mitokondriumok működésében keresendő, ugyanis az ő feladatuk nemcsak az energiatermelés, hanem a vízgyártás is! A teve a púpjában lévő zsír lebontásával gyárt vizet magának a mitokondriumaiban és erre mi is képesek vagyunk. Szóval a vízivás fontos, de kicsit túl van misztifikálva.

Ha le van robbanva a motor (mitokondrium), esténként nem pucoljuk ki, nem pihentetjük eléggé és ez így megy hónapokig, évekig, akkor rossz hatásfokkal fog működni. Főleg, ha eleve rossz volt a heteroplazmitás érték. Azaz nem tudunk elég vizet gyártani.

Hogyan kapcsolódik ide a kék fény? A mesterséges kék fény rontja a melatonin termelésünket, cirkadián ritmusunkat, este nem fog megfelelően regenerálódni a motor. Másnap nem tud elég vizet gyártani… Továbbá a mesterséges kék fény bezavar az energia és víztermelő elektron transzport lánc folyamatba a mitokondriumokban.

A mesterséges kék fénnyel a másik probléma, hogy lassan roncsolja a DHA omega-3 zsírsav molekulákat, melyek ottvannak minden sejtmembránban és így nem tudja megfelelően továbbítani az elektronokat, fotonokat. Ezért hangsúlyozom mindig a tengeri ételek fontosságát a táplálkozásban!

Hogyan kapcsolódik az elektroszmog? A pulzáló elektromágneses terek (pl. WiFi, Bluetooth) is megnehezítik a rendezett vízréteg kialakulását.

A napfényben a kék fény évszakonként és napszakonként is változik. Nyáron kb. kétszer annyi, mint télen Magyarországon. A kütyükből, mesterséges világításokból viszont egy állandó mennyiséget kapunk egész évben… A napfényben ottvan az infravörös is, ami kiegyensúlyozná a kék fény hatásait, azonban a „mesterséges napokból” ez általában teljesen hiányzik (kivéve talán a jó öreg izzószálas villanykörtét)!

Az igazi megoldás a motor helyreállítása lenne. Ha rendben megy a cirkadián ritmus, napközben nem kapunk sok mesterséges kék fényt és sokat napozunk, akkor rendben lesz a vízháztartás is. Táplálkozás oldalról, általánosságban a magas zsírtartalmú diétákkal több sejtvizet is állítunk elő a mitokondriumokban, mint szénhidrátokból. Másrészt a zsírbontáshoz szükséges enzimek kevesebb vizet igényelnek, mint a szénhidrát alapú anyagcsere. Ezt talán tapasztalják is a régóta ketogén étrenden lévők, hogy kevesebb vizet fogyasztanak. A harmadik következtetésem, hogy akit sok mesterséges fény, elektroszmog vesz körül, igyon bátran vizet, de ez talán nem újdonság.

Hivatkozások:

Gerald Pollack: The fourth phase of water

https://www.linkedin.com/pulse/artificial-blue-light-dehydrates-your-cells-jack-kruse/

Sáfrán Mihály: A paleón túl, Napfény Diéta