Kategória: esemény

Egy vidám társasággal ismét az erdő közepére vonultunk, hogy sokat mozogjunk, finom paleós ételeket kóstoljunk és törzsi szokásokat felelevenítő programokon vehessünk részt. A nyári tábor remek hangulatban zajlott, úgy gondoltuk érdemes lenne folytatni és igen, a mostani is egy óriási pozitív élményt adott.

A helyszín ezúttal a Börzsöny szívében található Pénzásási Erdei Turistaház volt, amit bátran ajánlok minden túrázónak. A szépen felújított házikó rendkívül hangulatos volt, minden szobában külön kályha (és Csaba fűtőmesterünk) gondoskodott a fűtésről.

Érkezés után nem sokkal máris edzéscuccban voltak a táborlakók, ugyanis egy MovNat edzéssel kezdtünk, ahol főként az egyensúlyozást és az állatjárásokat gyakoroltuk. Aztán az edzésbe belecsempésztem egy beavatási szertartást: a Börzsöny fái tele voltak kókuszdióval és tojáslelő fészkeket is találtunk, így az első komoly próbatétel ezek megszerzése volt egy kis fáramászással fűszerezve. Az edzés után több mint 2 és fél órás vízhordó túra következett, hogy biztosítsuk a tábor vízellátását. A Király kútból állítólag még Mátyás király is ivott anno, erre jött is egy szellemes beszólás az egyik lányunktól: „már nem is él”. Szerencsére mi túléltük a vízivást. Miután hazacipeltük a vízadagunkat egy isteni csülökpörkölt várt ránk Ági, azaz Paleo Motivátor főszakácsnőnk jóvoltából. Ezúton is nagyon köszönjük neki a sok finomságot!

Nézzük mi minden került még az asztalra:
Reggelire tojás variációk, kolbász, tepertő, szardiniakrém, paleo kenyér az Ehetemmm pékségtől, kesudio, mandula, friss zöldségek
Ebédre, vacsorára: csülökpörkölt, csirke gyros, kagyló, grillezett tarja és csirkemell, húsos-kolbászos zöldségleves, brokkolikrémleves, tojásos-cukkinis tócsni
Desszertként (alapanyagok a Paleocentrumból): paleo muffin, banáncsinta, mákos panna cotta, kókuszjoghurt, paleo péksütik

Jó kis menüsor, nem?

Este kint gyülekeztünk a tábortűznél, mindenki bemutatkozhatott és kitalálhatott magának egy indián nevet. Íme, az igencsak szellemesre sikeredett nevek: Kíváncsi Kos, Ében Főzike, Lángoló Tűz, Tappancsos Jégmágus, Néma Bagoly, Vacogó-Kacagó Vekka, Loboncos Róka, Rózsaszín Párduc, Ketokos vagy Fürge Zsír, Tájékozódó Mókus, Fagyos Hajnal, Sasszem, Kapkodó Anikó, Fehér Holló, Agro Mókus, Túlélő Majom, Fekete Bárány vagy Szuperbél, Száguldó Szél, Bagolyleső, Fagyhalál, Kentaur, Fázós Bongyorka, Széltoló Nagypapó.

A második nap Spartan Bodyweight edzéssel indítottunk. Egy komoly erő-állóképességi köredzés várt a fiatalokra: 3 fős csapatokat alkottak, 6 állomás volt, 2-2 gyakorlattal mindenhol. Minden állomáson 4-6x 10-20 ismétlést (edzettségi szinttől függően) kellett végrehajtani a kétféle gyakorlatból. Azt hiszem sikerült feltalálni magunkat és egy komplett konditermet varázsoltunk az erdő közepére. Az edzés végén jött az elmaradhatatlan plank bajnokság, amit az első táborhoz hasonlóan ezúttal is egy hölgy vendég nyert meg. Hajni 6 perc 20 másodpercig tartotta magát. Ej fiúk, mi volt veletek??

A mexikói fennsíkokon élő tarahumara népcsoport lábbelije a huarache, az egyszerű és nagyszerű bőrszandál. Az előző táborban is nagy sikere volt, így Tormás (akinek a fotókat, videókat is köszönhetjük) ismét levezényelt egy gyártási folyamatot. Körberajzolás, pontos vágás, lyukasztás, fűzés és már kész is az univerzális lábbeli: otthonra, utcára, túrázáshoz, sportoláshoz is kiváló és kényelmes viselet.

Délután paleo főzőtanfolyam volt Ági vezetésével, ahol kókuszjoghurtot és tojásos-cukkinis tócsnit gyártottak, ami a másnapi túránk úti eledele is volt egyben. A másik délutáni opció a vadászat volt. Ha mai modern emberek igazi vadászatra lennének kényszerülve kezdetleges fegyverekkel, szerintem sokan éhenhalnának… Na, de játszani, imitálni lehet a vadászat mozgásanyagát: sok alacsony-közepes intenzitású futás és séta, helyenként sprintek, kúszás-mászás, célbadobás, sérült társ cipelése stb. Induláskor felkerült mindenkire a harci smink és a végén egy kis ásás után megszereztük a jól megérdemelt zsákmányt: a ragadozók és a vadászó természeti népek is az állat belsőségeit preferálják, így a jutalmunk egy hűtöládába rejtett nagy adag kenőmájas, disznósajt és nyelv volt, amit büszkén cipeltünk haza a törzsnek.

A harmadik napon következett a Csóványos 938 méteres csúcsának meghódítása. Két csapatban zajlott a csúcstámadás: a társaság fele Diósjenőről indult, így oda-vissza kb 17km-t tett meg hegyen-völgyön át. Az elszántabbak hajnalban keltek és a szállásunktól indulva kb. 30km-t meneteltek a teljes út alatt. Gyönyörű helyeken mentünk a sokszínű őszi erdőn keresztül, patakokon átkelve, forrásokat érintve, megcsodálhattuk a napfelkeltét és a ködös tájat a hegy lábánál… A két csapat a kilátónál találkozott, majd otthon egy finom bográcsos vacsoránál meséltük egymásnak az élményeinket.

Eddig is sok megpróbáltatáson estek át a táborlakók, ám az utolsó estére tartogattam még egy meglepetés beavatási szertartást. A természeti népeknél szokás a felnőtté váláskor egy szivatós feladatot teljesíteni. A valóságban elég durva hagyományok vannak: pl. elejteni egy oroszlánt, leugrani 30m-ről egy indához kötözve, fél éves magányos túlélés a dzsungelben vagy csípős hangyákkal teli zsákba dugni a kezeket és táncolni 10 percig. Nálunk az utóbbira esett a választás, ám a vajszívemnek köszönhetően hangyák helyett csalán volt a zsákban és csak pár másodpercig kellett belenyúlni. Lehetett választani egy még lightosabb feladatot, amikoris fél lábon, csukott szemmel kellett egyensúlyoni egy tuskón néhány másodpercig. A sikeres vizsgázók elsőosztályú Paleo Amazonná vagy Harcossá lettek avatva, amiről oklevelet is kaptak. Az este további része jó hangulatú beszélgetésekkel, activity partyval zajlott.

Következett az utolsó nap, ahol korán reggel egy újabb MovNat edzést teljesítettünk. A fő téma ezúttal egy több elemből álló akadálypálya teljesítése volt: függeszkedés, kúszás-mászás, tuskó emelés-cipelés, egyensúlyozás, tigrisjárás mind-mind bele volt kombinálva és 6 kört kellett teljesíteniük a sportembereknek. A végére még egy kis társcipelés is belefért. Jöhetett a jól megérdemelt utolsó reggeli, pakolás és búcsúzkodás. Páran még amolyan afterpartyként megnéztük a közeli Drégely várát.

Gyorsan eltelt a jó hangulatban ez a pár nap és ismét egy szuper, gyorsan összekovácsolódó csapat jött össze. Bár mindenki egyedi karakter volt, mindenkire jellemző volt a vidámság, pozitív életszemlélet, egymást tisztelete és a lazaság, ami a játékokban való részvételhez kellett. Jókat nevettünk, beszélgettünk, megosztottuk egymással a paleós tapasztalatainkat. Alig lett vége, de máris a folytatáson gondolkozunk! Szeretnénk rendszeressé tenni a paleo táborokat, így lehet igazán élvezetesen, intenzíven gyakorolni és megismerni ezt az életmódot. Következő állomás télen, időpont, helyszín hamarosan!

VIDEO hosszú változat:

 VIDEO rövid verzió:

Köszönjük Támogatóinknak:

PICTURES HERE!!!

Supeeeeer! Oh, look below for a bit more details!

I believe that the nowadays trendy „paleo” word is not about food only, rather it’s a complete lifestyle. There were prehistoric men and there are even today native people, who spend their whole life connected with nature. They are hunter-gatherers, they move a lot, they make their tools, weapons, clothing with his own hand, and in the evening they are together around the campfire.

We can’t live totally the same way in the today’s world, but at least let us have a taste of this feeling at least for a few days. This was roughly the camp’s goal.

What we could do with this idea?
It was needed a good place, I think the Som hegyi turistaház in Hungary, which can be found in Pilis forest was ideal choice. The accomodation was renovated nicely recently, there is a fountain with clear, fresh water close to it, a spectacular canyon and the tour route leading to top of Pilis mountain si also there, and of course there is calm, quiet.An enthusiastic team was also needed, who likes this extraordinary, funny holiday. A very cool team got together, I think we managed to be united quickly. Its a big honour, that Florian traveled because of this to us from Germany.Some creative programs were needed, that models our ancestors’ lifestyle. After arrival we started with tree climbing, as an initiation ceremony. Well-known, that there are coco-palms and honey on trees in Pilis forests, so everybody climbed for coconuts and honey around the camp. The others were watching the stunt beneath meanwhile and the successful actions were applauded. We could drink the coco water immediately or eat his meat, or even taste the honey.

After climbing we hiked about half hour to Trézsi fountain, which let us insure our drinking water supply for 1-2 days (of course additional cargo was needed during the camp).

We had a beautiful summer time, sun was shining almost all long, the heat was great.

This has a disadvantage: there is fire ban in the forests throughout the country at this time, so the evening campfire planned was canceled because of this, what we replaced with a moderate grill party. After dinner everybody introduced himself in a couple of minutes, and could speak about his/her paleo story.

The next morning we dress up into Spartan fighters’ and initiated the day with a SpartanFitt workout, which is an own bodyweight training. Intensive circle training containing different variations of push-up, squat, pull up, animal movements. Tricky strengthening exercises were made in pairs, and finally we did a little plank championship, where Adri, who endured it until 4 and a half minutes, caused the largest surprise, the boys already felt out long before…

We continued moving rest of the day, after a short rest, we hiked around Dera canyon for one and a half hour. The site was beautiful: our road drove between steep hills hollowed by a stream, rocks, interspersed with wooden bridges. The only flaw – the reason is the heat again -, that the stream was dryed out in the big warmth. Anyway during the year the cool water trickles silently, which insures an additional extra sight and an experience.

Getting back into the camp, a perfect paleo lunch waited for us by Ági (Paleo Motivator). She not only helps people in the lifestyle change, but she is a superb cook. We say a big thank you to her for the delicious foods during the camp. We would have starved to death without her, even after learning to hunt! The most popular treat – on a surprising manner – was the ice-cream.  We tasted raspberry, sour cherry, strawberry and even chocolate version in the course of the days.

Choc cream-filled pancake, paleo bread, cookies got onto the table, thanks for Ehetemmm bakery’s and Paleocentrum’s support. The basis was always some kind of meat dish of course: grilled pork, chicken, bacon, sausage, mussels with bacon and mushroom. For breakfast mostly scrambled eggs, boiled eggs were the most popular. Among soups we tasted a paleo goulash soup and pumpkin soup (from Paleország recipe collection).

On the second day afternoon it was possible to choose from two kind of programs: paleo cooking course with Ági or hunting. The girls applied for the first one where they could expanded their paleo cooking knowledge even in a theory and practice. The hunting meant one and a half hour training with alternate pace of running in the nearly forest (for our marathon runner Zoli maybe this was only a loose jogging). We painted martial signs onto our face in the hope of the successful hunting. This program included jogging, sprinting, crawling in grass, climbing as we chased our imaginary kudu on the paths. The kudu is a type of african antelope, that native people hunt. Their method called persistance hunting, based on tiring the animal. Vainly faster on a sprint the four-legged animal, the stamina is better for the man, so after a few hour of chasing the game can be killed easily, if the hunter is rather persistent and does not lose the trace.

So we tried to model this in a playful form… Meanwhile we carried spring water to the camp. Our imaginary prey once got tired after one and a half hour and tried to hide away in deep of the bush, though our hunters with perfect nose – especially our other Zoli – it managed to be found. Our kudu got tired so much that he processed himself meanwhile: seasoned, smoked, poured it into an intestine or threw himself onto boards. So our prey was a big box of sausage and bacon, which we should carry back to the camp.uitar, tom-tom drums, whistle, ringing-rattling devices. We planned playing music together, a dance for an evening program. There wasn’t any professional musician int he team but we extorted some noise out of the instruments. Singing and dance were better especially for Vera and Ildi.

On Saturday a big tour was made, we aimed the top of Pilis mountain! We overcame cca. 400m in height during the 12 km hiking. We did a good pace on the road, instead of the planned 5 hours we spend hardly more than 4 hours. I have to tell that our team’s bolder members always discovered shorter paths where we were able to move more quickly. Luckily a little rock-climbing fit into it on the way. On the peak a beautiful panorama was found, so we lingered here a little. We filled up with spring water again at the source backwards.

Lunch, a quiet rest came next, then the craft workshops started afternoon: weapon making, face painting, cave painting. Everybody may have been a child again here a little, but in real life native folk do this programs routinly even in adulthood, which develop the manual skill, creativity, mindfulness, complex thinking. Look for a moment to these masterpieces! Viola did a classic hunting cave painting, depicting the boy’s from the camp. Bogi surprised us with a nonfigurative picture. The face painters group created funny masks. Ildi and Adri painted each other, Ági, Viola, Tormás also got nice make-ups. We painted complementary colours for each other with Vera (white basis with black stripes or black basis white stripes).

There wasn’t any deficiency from surprise: I would emphasize Csaba’s creativity, who prepared a „box cutter” from stone and wood. We may say thank you for Norbi and Jani the manufacturers of the classic lance and stone axe.

The long expected surprise program followed this part. Tormi’s famous leather sandal was admire by many people already, I asked him to help us to prepare our own! Everybody grabbed a pencil, scissors, or a knife, the hammer knocked at the puncher. We struggled with the corset, but finally everyone’s real hand made sandal was ready. It is possible to wear it on the street. We tested it since a few times, it’s great even for a hiking.

This evening was about a grill-dinner, talking, playing cards again. The last evening was a big wind-storm throughout, which perturbed a little bit the outside sleepers. Interestingly a few of us slept under the free sky, instead of in the beautiful cottage, this is again a rediscovery  of an ancient habit. In good weather you can sleep unbelievably good this way.

On Sunday morning we ended the camp with a MovNat workout included throwing sticks, balancing on a beam, carrying and lifting stones-logs, hanging on a branch, jumping so we took advantage of the local conditions.

These few days ran away quickly in the good atmosphere, we would have been stay there more. I think we could taste succesfully the life of a nomadic tribe. We enjoyed it because this lifestyle is in our genes. I say thank you for it to the participants, I hope that they got richer by a big experience and new friends!

Will it be continued? I sleep one or two onto it, but a big chance is for yes!

VIDEO short

VIDEO long

https://www.youtube.com/watch?v=ChX9nuLwmkM

Thanks for our sponsors: