Ebben a cikkben arról lesz szó, hogyan tudunk biztonságosan napozni, leégés, napszúrás, hőguta, szürkehályog, bőrrák és egyéb kellemetlen mellékhatások nélkül, hogy ne kelljen többé félni tőle és maximalizálhassuk a napozás pozitív biológiai hatásait. Kitérek továbbá a napégés mechanizmusára és a melanomára is. Úgy gondolom, ha értjük mi zajlik a háttérben, akkor okosabban tudjuk megválasztani a szokásainkat.
Sokan úgy gondolják, a napozás veszélyes, akár bőrrákot is okozhat, ezért kerülni kell, különösen a déli órákban. Én ezzel nem egészen értek egyet. Van benne némi igazság egyéni szinten, de ennél azért jóval összetettebb a történet. Önmagában az, hogy a déli napozás káros mindenkire általánosságban és ezért kerüljük, az egy félrevezető és az egészséget nem éppen elősegítő féligazság, DOGMA. Sokat számítanak az apró részletek ebben a témában is, ezt szeretném most tisztázni. Napvédelem minden esetben vagy inkább fokozatos alkalmazkodás?
Semmilyen ember által alkotott vélemény, hivatalos ajánlás, dogma, internetes mém nem írhatja felül a természet univerzális törvényeit!
Az elfogulatlan, korrupció mentes tudományban elvileg ezeket az univerzális természeti törvényeket keresik. Ha nincs is még mindenre válasz a természet leírásában, azért ma már elég sokat tudhat az, aki veszi a fáradságot és utánajár a dolgoknak (ottvan minden az interneten és könyvekben), valamint a természetet is megfigyeli és gondolkodik.
A tudomány akkor fejlődik, ha sikerül megkérdőjelezni egy korábbi dogmát és nem akkor, amikor megnyugszunk, mert már mindent tudunk. Az emberek azóta terjesztenek egymásnak beszűkült féligazságokat, ami aztán dogmákhoz vezet, mióta megtanultak beszélni. Az első okos emberek rájöttek, hogy aki kitalálja a dogmát, az kontrollálhatja a többi embert.
Szóval élj éberen, gondolkodj kritikusan, tanulj, járj utána a dolgoknak és vedd észre, mikor vezetnek az orrodnál fogva és cselekszel egy-egy elavult, berögzült dogmának megfelelően…
Szent-Györgyi Albertet idézve: Minden felfedezés azért felfedezés, mert ellentétben áll az ösmert tudással. Ha nem áll ellentétben, akkor csak egy kis adalék..
Következzen most egy nem is olyan új felfedezés vagy egy kis adalék! Kinek, hogy tetszik… Ha nem is világmegválto felfedezés, mindenképpen fontos kis adaléknak tartom a tudomány és az egészségügyi ajánlások fejlődése érdekében!
Elgondolkodtató kérdések
Az ember hogyan fejlődött sok százerer évig bőrrák nélkül az afrikai tűző napon? És az állatokkal, növényekkel mi a helyzet?
Józan paraszti ésszel vagy a természet megfigyelésével észrevehetjük, hogy a természeti népek és az állatok elég régóta élnek kint az afrikai tűző napon is, naptej, napszemüveg nélkül, különösebb bőrproblémák nélkül. Talán mégsem a napfénnyel van a baj, hanem valami mással? Szerintem inkább a modern életmód körül kellene keresgélni, ez ronthatja el az ember kapcsolatát a napfénnyel.
11-15 óráig, az meg mi a szösz?
Mi történik 11.00 és 15.00 között? Talán ilyenkor pakolnak extra szenet a kazánba a munkások a Napon és gyilkos sugárzás ér minket ebben az időben? A természet nem ismeri az órát, ez a 11-15-ig csak egy nagyon kb. érték, amikor valóban a legtöbb nagy energiájú, biológiai károsítással vádolt UV sugárzás ér minket. Egy korábbi videóban beszéltem róla, cikkben is leírtam, hogy ez az időablak évszak és földrajzi hely szerint is változik, tehát szerintem nem pontos igy behatárolni. Az UV fény évmilliók óta természetes része a napsugárzásnak, az élőlények alkalmazkodtak hozzá. Kivéve, rejtélyes módon a modern embert…
Miért alakul ki melanoma sokszor olyan testtájakon, ahol nem is érte napfény az illetőt?
Ha egyértelműen az UV sugárzás okozná a különféle bőrrákokat, akkor talán csak ott fejlődne ki, ahol valóban sok napfény érte az illetőket, nem?
Miért van sok aromás szerkezetű biomolekulánk, ami a különböző frekvenciájú fényekkel kommunikál?
A természet nagy biofizikus lehet, hogy ilyen szépen összekapcsolta a biomolekulák kémia szerkezetét és a fény fizikáját. Innentől szerintem az a kérdés, mennyit tudunk ezeknek a biomolekuláknak és a különböző frekcvenciájú fényeknek a kapcsolatáról..
Miért szerkezeti ikertestvére a növényi klorofillnak az emberi hemoglobin?
Több mint érdekes, ha egymás mellé tesszük ezt a két biomolekulát. Ha tudjuk és tanítjuk is, hogy a növények a napfény fotonjait fogják be a klorofillal, akkor talán érdemes lenne megvizsgálni ugyanezt a hemoglobinnál is!
A melanin miért UV fény elnyelő molekula?
A bőrben a melanociták által termelt festékmolekulák csoportja, a melanin is sokféle fény frekvencia elnyelésére képes. Az erős UV ellen pl. a barnulás az egyik védekezési módszerünk. Érdekes, nem?
Miért van kismillió tudományos kutatás a D-vitamin egészségvédő szerepéről, amit legjobban az UV-B fényekkel tudunk szintetizálni, leginkább a déli órákban?
Már a 20. század elején megfigyelték, hogy az angolkórt, a csontok rendellenes fejlődését el lehetne kerülni napozással vagy D-vitamin termelést elősegítő UV lámpázással. Azóta számtalan tanulmány született arról, hogy a magas D-vitamin szint védőhatású szinte az összes civilizációs betegséggel, daganattal, fertőzéssel szemben. Ez is érdekes…
Saját tapasztalatok
Sokéves tapasztalatom van a jeges vizes fürdőzéssel, hidegadaptációval és a sok napozással is.
Korábban nekem is kennem kellett magamat naptejjel a nyári edzéseken, nyaraláskor, különben elég hamar szép vörösre és ropogósra égtem, másnapra lehámlott a bőröm. Fejfájással, hányingerrel egybekötött napszúrásom is volt már párszor. Szerencsére ez már a múlté, mióta jobban belemélyedtem a napfény biológiai hatásainak tudományos ismereteibe és ennek megfelelően átvariáltam az életmódomat.
Ahogy a hideget is sikerült megszelidítenem és több órát kint töltenem mezítláb, rövidgatyában a téli mínuszokban, ugyanúgy sikerült ezt már nagyon sokszor a tűző nyári napon is. Kb. 2014 óta töltök kint tudatosan sok időt, nagy szabad bőrfelülettel. Kint lehetek akár egész nap nyáron is, mellékhatások, napvédelem nélkül. Én, a fehér bőrű, szőke hajú, kék szemű, ami nagyon nem fekete… A legdurvább ami történik velem nyáron, hogy az orromon elkezd hámlani a bőr, a testem kicsit bepirosodik, ami aztán másnapra bebarnul, regenerálódik. Emiatt szoktam esetleg naptejet használni az orromra, de ezt is elég ritkán… A korábbi hólyagos leégéseknek, napszúrásoknak nyoma sincs.
Még az un. extrém sugárzásnak nevezett, 8-as UV index fölött is órákig kint tudok lenni a napon mellékhatások nélkül és köszönöm szépen NAGYON jol érzem magam olyankor! Általában csak azért fejezem be a napozást, mert dolgom van, mennem kell valahova, különben legszívesebben egész nap kint lennék a tűző napon. De én biztos valamiféle UFO szerzet vagyok és nem olyan emberi lény, mint bárki más.. Vagy mégsem? A viccet félretéve, erre szerintem mindenki képes, csak életmód és gyakorlás kérdése, következetesen, hónapokig, évekig… Ez nem egy szerencsés genetikai örökség, hanem életmód, epigenetika! Wim Hof, a jégember is sok év alatt fejlesztette ki az elképesztő hidegtűrését és ő is csak emberből van.
Visszakanyarodva a Szent-Györgyi videóhoz: Akkor ezek az egyéni tapasztalok most felfedezések? Mert ellentétben állnak az ösmert tudással? Nem mondanám valamiféle csodálatos felfedezésnek, ez már régóta tudható lenne, inkább egy fontos adalék, információ csomag, ami segíthet újraértelmezni a napozással kapcsolatos hiedelmeket.
Az ösmert tudás szerint a hidegnél megfázás, fagyási sérülések, fagyhalál várt volna rám. A sok napozásnál meg sorozatos leégés, napszúrás, bőrrák stb. lett volna a következménye a kísérletezgetéseimnek az elmúlt években. Ennek ellenére élek és virulok, sőt tágítottam a komfortzónámat a szélsőségesebb környezetekben. Mindezt csupán a gyárilag beépitett biológiai kapacitásomat kihasználva.
Tudom, egy fecske nem csinál nyarat, de ha utána néznénk, biztos találnánk még jópár hasonló fehér bőrű, kiváló napfény toleranciájú embert a világban.
Az eddigi tapasztalataim alapján, ha nagyon rágyúrnék pár hétig, hónapig és csak ezzel kellene foglalkoznom, akkor szerintem a Szaharában is ellennék egy egész napot az erős napfényben mellékhatások nélkül. A fehér, elvileg leégésre könnyen hajlamos bőrömmel.
Káros-e a napozás?
Ez egy érzékeny téma. A közhiedelem a sok napozással kapcsolatban az, hogy káros. A sok UV fény akár melanomát, bőrrákot is okozhat. Ha a sok napozás valóban melanomát okoz, akkor miért nem csökken (hanem pont növekszik) az esetek száma az elmúlt évtizedekben a benti élettel, napfény kerüléssel, naptejjel és napszemüveggel?
A rákra való hajlam sokkal inkább az egyén egészségi állapotával és a mitokondriális heteroplazmitás értékével van összefüggésben, amit Douglas Wallace kutatásaiból, dr. Jack Kruse munkásságából lehetne már ismerni.
Mellesleg a D-vitamin, amit napozással (UV-B fénnyel) tudunk előállítani, leginkább a déli órákban, az egyik legfontosabb védelmi vonal minden rákfajtával szemben… A napfény hiány, D-vitamin hiány nagyságrendekkel több betegségért, halálozásért felelős, mint a melanoma.
Az alvás közben felszabaduló melatonin hormon fontos védőrendszer minden rákfajtával, így a melanomával szemben is. Aki kevés időt tölt a szabadban természetes fényviszonyok között és mesterséges fények alatt éli az életét este, annál kevesebb lesz a melatonin, rosszabb lesz a regeneráció. Innen nézve inkább a mesterséges fények okozhatnak hosszutávon melanomát és egyéb betegségeket.
Szóval van egy rakás tudományos eredmény, hogy a napozás pozitív hatású, ennek ellenére sokan mégis leégnek, rosszul érzik magukat egy idő után a tűző napon, sőt bőrrákos esetek is vannak.
Mi akkor a gond?
Röviden az, hogy a modern ember olyan életvitelt alakított ki (vagy alakítottak ki számára), amivel szinte mindent megteszünk annak érdekében, hogy elbújjunk a Nap elől. Nem alkalmazkodunk hozzá, nem aknázzuk ki a szervezetünkben rejlő teljes emberi potenciált és fogékonyabbak leszünk a betegségekre. Ami védhet a melanomával a szemben, az a magas D-vitamin szint és az optimális melatonin szint. Vagyis a napozás, az esti kék fény csökkentés és minőségi alvás! A napozás és a melanoma úgy néz ki, inkább a rendszertelen napozással és a többszöri leégéssel van összefüggésben.
Tipikus eset, hogy valaki egész évben zömében a négy fal között éli az életét, egészségtelenül étkezik, nem figyel az alvására és a nyári jó időben kimegy napozni, aztán jól leég.. Nincs ebben semmi csoda, a bőre még nem alkalmazkodott, de erre mindannyian képesek lehetnénk.
Egy másik tipikus eset nyaraláskor, hogy akár belföldön, akár egy külföldi tengerparton az emberek késő este vacsoráznak, esetleg iszogatnak is mesterséges fények alatt, későn mennek aludni. Persze mindenki úgy kapcsolódik ki, ahogy szeretne, csak aztán meglesznek a biológia következményei. Másnap reggel későn kelnek, nem a napkeltével, hiszen nyaralunk, hova siessünk ugyebár.. Aztán 10-11 felé már ideje lenne kimenni a strandra is, ha már vízparti nyaralásra jöttünk… És ekkor szembetalálkoznak a legerősebb UV sugárzással. A bőrük nem érzékelte napkeltétől az infravörös fényeket, ami segitene felkészíteni a későbbi erős UV fényekre és itt is jön a leégés.
Amiért szerintem rosszabbul bírják egyesek a napozást:
- évek óta kerülik a napozást
- mennyiszer látták a napkeltét életükben és voltak kint délelőtt?
- mennyiszer figyeltek oda a napnyugta utáni fénykörnyezetükre és csökkentették a mesterséges fényeket?
- többnyire alaposan felöltözve élik a mindennapjaikat, sok ruhával eltakarva a bőrt a napfény elől
- egyes gyógyszerek ronthatják a fény toleranciát, ezért aki gyógyszert szed, legyen fokozottan óvatos és konzultáljon a kezelőorvosával
Napégés biofizikai folyamatai
Könnyen előfordulhat egy kis napégés a hirtelen jött erős napsütéses időben, amit leginkább az aktuális napfény befogadó rendszerhez képest túl sok nagy energiájú UV sugárzás, leginkább az UV-B okoz.
Érdemes megismerkedni az un. Fitzpatrick skálával, ami alapján kiderül, hogy a bőrtípusunknak megfelelően milyen „gyári” napvédelemre és napégés fokozatokra számíthatunk. Ez a rendszer 6 féle bőrtípust különít el, ami alapján behatárolható, ki mennyire tolerálja jól a napfényt, UV-t. Talán arra is enged következtetni, hogy ki-mennyi napfényt igényel. Általánosságban elmondható, hogy a sötét bőrszínűek többet, az fehér északiak kevesebbet igényelnek, mert alkalmazkodtak a kevesebb napfényhez.
A napégés egy olyan folyamat, amikor a beérkező elektromágneses sugarakat, különösen a nagy energiájú UV fényeket már nem tudjuk megfelelően visszaverni vagy elnyelni a megfelelő biológiai struktúrákkal. Az elnyelés a legfontosabb mechanizmus, mert ha a bőr egészséges, akkor elvileg szinte bármennyi természetes napsugárzás elnyelésére képes! A legfontosabb fény elnyelő vegyületek az EZ víz, a melanin, a koleszterin származékok és a DHA omega-3 zsírsav.
Az emberek nagyon különböző módon érzékenyek az UV hatásaira, ami a melanin (az élőlényekben előforduló sötét színű pigmentek összefoglaló neve) pigmentációs szintjétől, a bőr gyulladásos állapotától, redox potenciáltól, valamint a sejtek hidratáltságától függ.
Az UV egy viszonylag nagy energiájú elektromágneses sugárzás, ami képes szabagyököket előidézni a szervezetben és a DNS-t is károsíthatja, főként ha azt izoláltan adjuk. A napfényben az UV sosem izolált, ottvan mellette a többi frekvencia is, ami segít ellensúlyozni az UV károsító hatásait, de így is túlzásba lehet vinni egy felkészületlen szervezetnek.
Következzen egy kis magyarázat a biomolekulák és a különféle elektromágneses sugarak kölcsönhatásairól! Hogy jobban megértsük, mi történik a napfény hatására a szervezetünkben.
Az elektromágneses sugárzásokat lehet jellemezni a frekvenciájukkal (f, ν (nű)), hullámhosszukkal ( λ ), energiatartalmukkal (E). A fény energiája egyenesen arányos a frekvenciával és fordítottan arányos a hullámhosszával. E= h ν vagy E=hf, ahol a h a Planck féle állandó h=6.62607015×10−34 Js. A hullámhossz és a frekvencia összefüggése: λ =c/f vagy λ =c/ ν , ahol a c a fény sebessége c= 299 792 458 m/s.
Minden élő és élettelen test atomokból, molekulákból áll, valamint ha tovább boncolgatjuk, beszélhetünk elektronokról, protonokról, fotonokról és egyéb szubatomi részecskékről is. A testünkben lévő atomok, molekulák, elektronok kölcsönhatásba léphetnek bizonyos frekvenciájú elektromágneses sugárzásokkal.
Az adott elektromágneses sugárzás hullámhosszától vagy frekvenciájától, energiatartalmától és a molekula atomjainak fajtájától, kémiai kötéseitől függ, hogy milyen kölcsönhatást lesz az élő szervezet molekuláiban. És számit az elektromágneses sugárzás teljesítménysűrűsége (W/m2) is.
Fokozatok:
- transzláció: Egész molekulák mozgása
- rotáció: A molekulák forgása
- vibráció: A molekulákat alkotó atomok közötti kötések távolságának váltakozása. A vibrációt úgy lehet elképzelni, mintha a molekulában lévő szomszédos atomok egy rugóval lennének összekötve és így rugózva közelebb-távolabb kerülnek egymáshoz képest.
- foton-elektron kölcsönhatás: Bizonyos energiatartalmú elektromágneses sugarak képesek az atomok külső vegyérték elektronjait magasabb energiállapotba gerjeszteni, esetleg kiszakítani (itt már lehet szabadgyökképzés v ionizálás).
Ezek a kölcsönhatások folyamatosan zajlanak bennünk, az emberi szervezet kiválóan alkalmazkodott, kompenzáló mechanizmusokat fejlesztett ki a természetes elektromágneses és fénykörnyezethez a hosszú evolúciós út során. A gond akkor lehet, ha valamelyik kölcsönhatásból túl sok van és nincs rá felkészítve a testünk, nem tud eleget kompenzálni.
Az infravörös egy nagyobb hullámhosszú, kisebb frekvenciájú, kisebb energiatartalmú sugárzás. Az infravörös a molekulák vibrációját képes előidézni és ezt hőhatásként is érzékeljük.
A mikrohullámok az infravörösnél kisebb energiatartalmúak, ezek nem tudják a molekulák vibrációját előidézni, csak a forgásukat. A mikro sütő a molekulák forgatásával súrlódást idéz elő, ami hőt termel, így melegiti fel az ételt.
A látható fények és az UV sugárzások rövidebb hullámhosszúak, nagyobb frekvenciájúak, nagyobb energiatartalmúak. Ezek már képesek lehetnek a biomolekulák atomjainak külső vegyérték elektronjait magasabb energiaállapotba hozni. Aztán ezek az elektronok szeretnek visszamenni rövid időn belül a nyugalmi energia állapotukba. Ha a külső erős sugárzás sokáig fennáll és elég erős – leginkább a rövidebb hullámhosszú UV tartományban (UV-C, UV-B) -, akkor szétszedheti a molekulát és szabadgyökök keletkezhetnek vagy ki is szakíthat egy-egy vegyérték elektront az atomból és így 1 negativ töltéssel kevesebb lesz, ionizálja az atomot.
Az UV-C és a röntgen sugárzás már egyértelműen ionizáló, a DNS-t is károsithatja. Ezért ugye nem szeretnénk egy röntgen sugárzó gépben tölteni az életünket…
A túl sok napozás elvileg a túl sok UV fény által tud kárt tenni a biomolekulákban. Túl sok szabadgyök keletkezik és a DNS-t is károsíthatja. Azonban az emberi szervezet egy csodálatos mérnöki mestermű és nagyfokú adaptációra képes, a szabadgyökök semlegesítérése is kiváló antioxidáns rendszerünk van (pl. kataláz, glutation enzim rendszerek). Kérdés, hogy ez milyen hatékonysággal működik? Ha adunk elég időt, megfelelő tápanyagokat és alvást a testünknek, akkor alkalmazkodni fogunk a sok napfényhez, erősíteni fogjuk a védővonalat, pl. a barnulással, a melanin révén vagy a belső antioxiáns rendszer hatékonyabb működésével. És a normális cirkadián ritmusnak megfelelő életmóddal, minőségi alvással, táplálkozással a sok napozás által kiváltott gyulladást, szabadgyökhatást is elsimíthatjuk az esti melatonin révén.
Napozás, mint biológiai alapszükséglet az emberi testnek is
Bár nincs akkora visszhangja a médiában, de régóta létezik napfény és D-vitamin hiány járvány is a modern világban. A napfény spektruma napszak és évszak szerint is váltakozik, mindegyik időszaknak megvan a maga biológiai szerepe. Figyeld csak meg az állatok és a növények napszaki, szezonális szokásait!
A napkeltekori és reggeli napfény inger a cirkadián ritmus karbantartása miatt fontos, délelőtt a később megjelenő UV-A fényeknek is fontos szabályozó szerepe van az ezt elnyelni képes biomolekulák által, valamint a neurotranszmittereink képzéséhez is fontos. A dél körüli órákban lévő UV-B ugye a D-vitamin miatt fontos. Az egész nap jelen lévő infravörös segít az energiatermelésben a mitokondriumokban és az EZ víz rétegek kialakításában.
A boldogsághormonoknak becézett β -endorfinok, endokannabinoidok is bőséggel termelődnek a napfény hatására, nem véletlenül érezzük jól magunkat napozás közben. A természet mintha kitalálta volna, hogyan legyünk függők a napfénytől.
Aktuális napfénytolerancia
Mindenki rendelkezik a mai napon egyfajta napfénytolerenciával, ami széles skálán változhat. Mint pl. a súlyemelésben a 100kg-t valaki arrébb sem tudja gurítani, másnak ez a bemelegítő súly a szakításhoz. Edzéssel ez az aktuális állapot javítható. A napozásnál is van, akinek aktuálisan 10-15 perc a maximuma és van, akinek meg több óra a plafon.
A jó hír az, hogy nagy mértékben fejleszthető a napfény tolerancia és a fehérebb bőrtípusoknak nem is szükséges egész nap napozniuk elegendő pozitívum begyűjtéséhez. Ha valaki meg tudja oldani úgy az életvitelét, hogy akár egész nap kint legyen, az csak jót tehet, de nem feltétlenül szükséges a betegségek megelőzéséhez vagy a 100 éves korhoz.
Mit tehetünk, hogy jobban bírjuk az erős dél körüli napfényt?
Rendszeres napkelte nézés
A napkelte, délelőtti napozás infravörös fényei segítenek felkészíteni a szervezetet a későbbi erős UV sugárzásra. Az IR fény és az UV-A is segít a strukturált vízréteg kialakitásában (Gerald Pollack), ami után sokkal jobban toleráljuk a később megjelenő UV-B fényeket is. Mindez nem biztos, hogy egyik napról a másikra menni fog, de érdemes rendszeresen csinálni, akár egész évben. A semminél pár perc is többet ér.
Fokozatosság
A fokozatosság elvét talán nem kell különösebben részletezni. Figyeljünk a testünk visszajelzéseire és csak annyit legyünk a tűző napon, amíg nem égünk le vagy nem érzünk semmilyen negativumot a közérzetünkben, tehát amennyi jólesik. Testtudat fejlesztés! Ha elértük ezt a szintet, utána érdemes inkább árnyékba vonulni, felöltözni. Esetleg, ha kint kell maradni továbbra is, naptejet használni. Az emberi szervezet kiválóan tud adaptálódni, idővel egyre jobban fogjuk bírni az erős napfényt is, ha rendszeresen időt szakítunk a napozásra.
Egész éves napozás, adaptáció
Minden nap szánjunk rá időt, hogy legalább 1-2 órát kint töltsünk a szabadban. A legfontosabb, hogy a szemünk érzékelje a természetes fényviszonyokat, ám mégjobb, ha a bőrünk is kap belőle. Napszemüveg, szemüveg, kontaklencse nélkül, minél kevesebb ruhában.
Ha télen valaki nem szeretne elkezdeni a hidegadaptációval foglalkozni és ilyenkor is nagy szabad bőrfelülettel kimenni, akkor nagykabátban sétálni, a szemünket szabadon hagyva is jó ötlet. Aztán tavasztól érdemes lenne beépíteni a napi rutinba némi napozást. Kismillió könyvet, újságot lehet elolvasni napozás közben vagy sétálni, edzeni, kertészkedni stb.
Naptej
Nem vagyok naptej ellenes, de ezt az eszközt inkább csak speciális esetekre tartogatnám. Ideális esetben, ha természetközeli életet élnénk egész évben, nem kellene a naptej. Mivel nem ideális az életvitel a legtöbb embernél, ezért nem dobnám kukába a naptejeket. Megtartanám olyan esetekre, amikor huzamosabb ideig kint kell lenni a szabadban, felkészületlen bőrrel. Azonban ekkor sem a naptejjel kezdeném, legalább 5-10-15 percig érjen minket a napfény szabadon mielőtt bekennénk magunkat. Ha megoldható, válasszunk inkább természetesebb, kevés kemikáliát tartalmazó naptejeket. Hosszutávon az lenne az ideális, ha kialakítanánk a napvédő pajzsunkat és nem lenne naptejre szükség.
Táplálkozás
Az omega-3 zsírsavakban gazdag tengeri ételek segíthetnek a jobb fényelnyelésben. A DHA omega-3 zsírsavnak egyedi fizikai-kémiai tulajdonsága, hogy képes a fotonokat egyenárammá és vissza is alakítani (Crawford, 2013).
D-vitamin tartalmú ételek (tengeri ételek, tojás, belsőségek, gomba) rendszeres fogyasztása is jó ötlet közvetett módon. Igaz, a legjobb D-vitamin forrás a napozás, de ha táplálkozással is támogatjuk a szervezetünket, akkor a magasabb D-vitamin szint segít a bőr regenerálásában, a gyulladásos folyamatok csökkentésében a sok napozás közben és utána. A gyulladásfokozó növényi olajokat, magas cukortartalmú finomított, feldolgozott ehető tárgyakat inkább kerüljük.
Valamelyest segíthetnek az antioxidáns tartalmú élelmiszerek is, színes zöldségek, gyümölcsök. Esetleg az astaxanthin, mint étrendkiegészítő, melynek UV védő szerepéről sok tanulmány született (nem helyettesíti az említett életmód praktikákat). Az antioxidáns étrendkiegészítők általánosságban, bár ígéretesen hangzanak, de vannak róluk tudományos eredmények, hogy több gondot is okozhatnak. Érdemes inkább a belső antioxidáns rendszert erősíteni és szezonális, természetes élelmiszerekkel antioxidánsokat bevinni.
Étkezések időzítése: Találtam egy tanulmányt (Wang, 2017), amiből kiderül, hogy a bőrnek is van cirkadián órája és ettől függően változik az UV-B toleranciája. És mindez az étkezések időzítésével is szabályozható. Hoppá! Biztos jó ötlet éjfélkor rámenni a hűtőre vagy egész nap, tág időablakban enni?
Alvás, cirkadián ritmus
A minőségi alvás, odafigyelés a normál cirkadián ritmusra számos útvonalon támogatja a jobb napfény toleranciát, érdemes ezt is kihasználni.
Elektroszmog csökkentés
Korábban említettem, hogy a mikrohullámok (rádiófrekvenciák) is képesek kisebb mértékben befolyásolni a biomolekulákat a transzláció, rotáció révén és más nem-ionizáló útvonalakon (erről bővebben A paleón túl könyvben). Ha nem optimális szerkezeti helyzetben vannak a biomolekulák a bőrünkben a mesterséges elektromágneses környezetben, a napfény tolerancia is más lesz, mint a természetes viszonyok között. Továbbá a túl sok mesterséges kék fénynek van dehidratáló hatása is a mitokondriumok működésén keresztül.. Ezért is ajánlott inkább természetes környezetekben napozni, a kütyüket, Wi-Fit meg hagyjuk pihenni…
Epsom sós (keserűsó) fürdő
Ez csak egy másodlagos érdekesség. Egyesek használják az Epsom vagy keserű sót (magnézium szulfát) külsőleg a jobb napfény tolerancia és a napégés utáni regeneráció elősegítésére. Mindez a szulfáttal lehet összefüggésben, valamint magnéziumhiány esetén, ezen az útvonalon is segíthet.
Összefoglalva: a biztonságos napozás
Szerintem nem lehet mindenkire egységesen ráhúzni, hogy káros a sok napozás. Nagyon sokat számítanak az egyéni életmódbeli faktorok. Van, akinek túl sok lehet az UV sugárzás, az aktuális napfény befogadó rendszeréhez képest, de ezen lehet változtatni, lehet biohackelni a rendszert. A tudományos szakirodalom nem támasztja alá egyértelműen a napozás, UV, bőrrák elméletet. Bőven lehet találni ellentétes véleményű irodalmat is. A modern biofizikai, kvantumbiológiai ismeretekkel is magyarázható a témakör és a saját tapasztalataim is minimum elgondolkodtatóak.
Ha az összképet keressük, akkor hozzá kellene tenni a napozástól riogató ajánlásokhoz, hogy életmódbeli változtatásokkal igenis elkerülhetőek a sok napozás negatív mellékhatásai ésszerű keretek között. Tágítható a biztonságos komfortzóna.
A jobb napfény tolerancia a napkelte nézéssel, esti kék fény csökkentéssel kezdődik és az egész éves rendszeres napozással folytatódik. A semminél pár perc is jobb.
Szerintem a modern szokásokkal van a baj és nem a napfénnyel. Aki ragaszkodik a modern szokásokhoz, nehezen fog megbarátkozni az erős napfénnyel. Jobb lenne, ha valamilyen szinten tudatosan, rendszeresen gyakorolnánk a napozást, hogy jobban bírjuk. Persze nem kötelező, csak érdemes tudni, hogy van rá lehetőség.
Igazán felülvizsgálhatnák már a döntéshozók a napozással kapcsolatos ajánlásaikat és örülnék, ha lehetővé tennék mindenki számára az időbeosztással a reggeli napozást, napközbeni napfény szüneteket, kevesebb mesterséges fényt, mert úgy gondolom a napozás biológiai alapszükséglet a testünk egészséges működéséhez! Ok, hogy túlzásba lehet vinni, ha sokáig kerültük a napozást, de miért nem tájékoztatnak minket eléggé arról, hogy mennyi pozitív hatása is van és hogyan lehetne jobb napfény toleranciát kiépíteni?
Érdekesség, hogy a napfénykerülő egészségügyi ajánlásokat bent a négy fal közötti irodákban, laborokban, mesterséges fények alatt hozzák… Vajon, ha az illetékesek több időt töltenének a természetben és megfigyelnék azt, talán más következtetéseket vonnának le? De a tudományos kutatási eredményekből, fizikai törvényszerűségekből is meg lehetne már világosodni a témában, ottvan minden az interneten és könyvek formájában. Aki keres az talál..
És hozzátenném most is, hogy ne hidd el nekem ezt az egészet, járj utána nyugodtan, figyeld meg a természetet és vond le a saját következtetéseidet! Azaz, tanulj és gondolkodj!
Napfényes egészséget!
Csatlakozz a következő SunnyFitness táborba, ahol az edzések mellett beszélgetünk a napfény és mesterséges fények biológiai hatásairól is!
Hivatkozások
Armstrong BK, Kricker A. How much melanoma is caused by sun exposure? Melanoma Research. 1993 Dec;3(6):395-401. DOI: 10.1097/00008390-199311000-00002.
Barolet D, Christiaens F, Hamblin MR. Infrared and skin: Friend or foe. J Photochem Photobiol B. 2016;155:78–85. doi:10.1016/j.jphotobiol.2015.12.014
Carrillo-Vico A, Lardone PJ, Alvarez-Sánchez N, Rodríguez-Rodríguez A, Guerrero JM. Melatonin: buffering the immune system. Int J Mol Sci. 2013;14(4):8638–8683. Published 2013 Apr 22. doi:10.3390/ijms14048638
Cezar TLC, Martinez RM, Rocha CD, et al. Treatment with maresin 1, a docosahexaenoic acid-derived pro-resolution lipid, protects skin from inflammation and oxidative stress caused by UVB irradiation. Sci Rep. 2019;9(1):3062. Published 2019 Feb 28. doi:10.1038/s41598-019-39584-6
Christophers AJ. Melanoma is not caused by sunlight. Mutat Res. 1998;422(1):113-117. doi:10.1016/s0027-5107(98)00182-1
Crawford MA1, Broadhurst CL, Guest M, Nagar A, Wang Y, Ghebremeskel K, Schmidt WF. A quantum theory for the irreplaceable role of docosahexaenoic acid in neural cell signalling throughout evolution. Prostaglandins Leukot Essent Fatty Acids. 2013 Jan;88(1):5-13. doi: 10.1016/j.plefa.2012.08.005. Epub 2012 Nov 30.
Eberlein-König B1, Placzek M, Przybilla B. Protective effect against sunburn of combined systemic ascorbic acid (vitamin C) and d-alpha-tocopherol (vitamin E). J Am Acad Dermatol. 1998 Jan;38(1):45-8.
Fortes C, Mastroeni S, Melchi F, et al. A protective effect of the Mediterranean diet for cutaneous melanoma. Int J Epidemiol. 2008;37(5):1018-1029. doi:10.1093/ije/dyn132
Gaksch M és mtsai. Vitamin D and mortality: Individual participant data meta-analysis of standardized 25-hydroxyvitamin D in 26916 individuals from a European consortium. PLoS One. 2017 Feb 16;12(2):e0170791.
Godar DE, Subramanian M, Merrill SJ. Cutaneous malignant melanoma incidences analyzed worldwide by sex, age, and skin type over personal Ultraviolet-B dose shows no role for sunburn but implies one for Vitamin D3. Dermatoendocrinol. 2016;9(1):e1267077. Published 2016 Dec 14. doi:10.1080/19381980.2016.1267077
Godley BF, Shamsi FA, Liang FQ, Jarrett SG, Davies S, Boulton M. Blue light induces mitochondrial DNA damage and free radical production in epithelial cells. J Biol Chem. 2005;280(22):21061-21066. doi:10.1074/jbc.M502194200
Hama S1, Takahashi K, Inai Y, Shiota K, Sakamoto R, Yamada A, Tsuchiya H, Kanamura K, Yamashita E, Kogure K. Protective effects of topical application of a poorly soluble antioxidant astaxanthin liposomal formulation on ultraviolet-induced skin damage. J Pharm Sci. 2012 Aug;101(8):2909-16. doi: 10.1002/jps.23216. Epub 2012 May 24.
Hiramoto K, Yanagihara N, Sato EF, Inoue M. Ultraviolet B irradiation of the eye activates a nitric oxide-dependent hypothalamopituitary proopiomelanocortin pathway and modulates functions of alpha-melanocyte-stimulating hormone-responsive cells. J Invest Dermatol. 2003;120(1):123-127. doi:10.1046/j.1523-1747.2003.12004.x
Hoel DG, Berwick M, de Gruijl FR, Holick MF. The risks and benefits of sun exposure 2016. Dermatoendocrinol. 2016;8(1):e1248325. Published 2016 Oct 19. doi:10.1080/19381980.2016.1248325
Holliman G, Lowe D, Cohen H, Felton S, Raj K. Ultraviolet Radiation-Induced Production of Nitric Oxide:A multi-cell and multi-donor analysis. Sci Rep. 2017;7(1):11105. Published 2017 Sep 11. doi:10.1038/s41598-017-11567-5
Kim YJ, Khetan A, Wu W, et al. Evidence of Porphyrin-Like Structures in Natural Melanin Pigments Using Electrochemical Fingerprinting. Adv Mater. 2016;28(16):3173-3180. doi:10.1002/adma.201504650
Laukkanen T, Khan H, Zaccardi F, Laukkanen JA. Association Between Sauna Bathing and Fatal Cardiovascular and All-Cause Mortality Events. JAMA Intern Med. 2015;175(4):542–548. doi:10.1001/jamainternmed.2014.8187
Lindqvist PG1. The Winding Path Towards an Inverse Relationship Between Sun Exposure and All-cause Mortality. Anticancer Res. 2018 Feb;38(2):1173-1178h
Logan P, Bernabeu M, Ferreira A, Burnier MN Jr. Evidence for the Role of Blue Light in the Development of Uveal Melanoma. J Ophthalmol. 2015;2015:386986. doi:10.1155/2015/386986
Marianne Berwick, Bruce K. Armstrong, Leah Ben-Porat, Judith Fine, Anne Kricker, Carey Eberle, Raymond Barnhill, Sun Exposure and Mortality From Melanoma, JNCI: Journal of the National Cancer Institute, Volume 97, Issue 3, 2 February 2005, Pages 195–199, https://doi.org/10.1093/jnci/dji019
Nobile V , Michelotti A, Cestone E, Caturla N, Castillo J, Benavente-García O, Pérez-Sánchez A, Micol V. Skin pho- toprotective and antiageing effects of a combination of rosemary (Rosmarinus officinalis) and grapefruit (Citrus paradisi) polyphenols. Food Nutr Res. 2016 Jul 1;60:31871. doi: 10.3402/fnr.v60.31871. eCollection 2016.
Rao AR1, Sindhuja HN, Dharmesh SM, Sankar KU, Sarada R, Ravishankar GA. Effective inhibition of skin cancer, tyrosinase, and antioxidative properties by astaxanthin and astaxanthin esters from the green alga Haematococcus pluvialis. J Agric Food Chem. 2013 Apr 24;61(16):3842-51. doi: 10.1021/jf304609j. Epub 2013 Apr 16.
Rhodes LE, Durham BH, Fraser WD, Friedmann PS. Dietary fish oil reduces basal and ultraviolet B-generated PGE2 levels in skin and increases the threshold to provocation of polymorphic light eruption. J Invest Dermatol. 1995;105(4):532-535. doi:10.1111/1523-1747.ep12323389
Scott JF, Das LM, Ahsanuddin S, et al. Oral Vitamin D Rapidly Attenuates Inflammation from Sunburn: An Interventional Study. J Invest Dermatol. 2017;137(10):2078-2086. doi:10.1016/j.jid.2017.04.040
Setlow RB, Woodhead AD. Temporal changes in the incidence of malignant melanoma: explanation from action spectra. Mutat Res. 1994;307(1):365-374. doi:10.1016/0027-5107(94)90310-7
Suganuma K, Nakajima H, Ohtsuki M, Imokawa G. Astaxanthin attenuates the UVA-induced up-regulation of matrix-metalloproteinase-1 and skin fibroblast elastase in human dermal fibroblasts. J Dermatol Sci. 2010;58(2):136-142. doi:10.1016/j.jdermsci.2010.02.009
Vinceti M, Pellacani G, Malagoli C, et al. A population-based case-control study of diet and melanoma risk in northern Italy. Public Health Nutr. 2005;8(8):1307-1314. doi:10.1079/phn2005754
Wallace DC, Fan W. Energetics, epigenetics, mitochondrial genetics. Mitochondrion. 2010 Jan;10(1):12-31. doi:10.1016/j.mito.2009.09.006. Epub 2009 Sep 29.
Wang H, van Spyk E, Liu Q, et al. Time-Restricted Feeding Shifts the Skin Circadian Clock and Alters UVB-Induced DNA Damage. Cell Rep. 2017;20(5):1061-1072. doi:10.1016/j.celrep.2017.07.022
Xu C, Zhang J, Mihai DM, Washington I. Light-harvesting chlorophyll pigments enable mammalian mitochondria to capture photonic energy and produce ATP. J Cell Sci. 2014 Jan 15;127(Pt 2):388-99. doi: 10.1242/jcs.134262. Epub 2013 Nov 6.
John Ott – Health and light. Ariel Pr, 2000
Szendi Gábor: Napfényvitamin. Jaffa kiadó, 2012
Gerald Pollack: The fourth phase of water. Ebner & Sons, 2013
https://www.who.int/uv/publications/en/primaryteach.pdf
http://www.wag.caltech.edu/home/jang/genchem/infrared.htm
http://www.4college.co.uk/as/atm/radiation.php
https://www.linkedin.com/pulse/time-rethink-your-truth-sun-jack-kruse/
https://gupea.ub.gu.se/handle/2077/55966
https://phys.org/news/2016-05-melanin-great-batteries.html
https://phys.org/news/2019-01-scientists-visible-infrared.html
https://medicalxpress.com/news/2018-11-antioxidants-malignant-melanoma.html
https://medium.com/@StillmanMD/the-sun-does-not-cause-melanoma-dd4f047908d8
https://medium.com/@StillmanMD/sunlight-cures-fake-light-kills-34b945690b77
https://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/napozas-es-melanoma.php?olvas
https://www.tenyek-tevhitek.hu/a-melanoma-valodi-okarol-az-uv-teoriat-felejtse-el.htm
