Posted on

A trójai faló és a mesterséges fények

A modern mesterséges fények olyanok, mint a trójai faló

Első blikkre sok előnyük van: meghosszabbítják a nappalokat, energiatakarékosak, olcsó őket előállítani, hosszú élettartamúak. A biológiai hatásaikat nézve azonban igencsak ártalmasak…

Az egyik gond, hogy a természetes lehetőségeken felül, akár este napnyugta után is kapunk belőlük vagy kora reggel, napkelte előtt. Ez bezavar a cirkadián ritmusunk normál működésébe.

A másik gond, hogy a mesterséges eszközök spektruma hiányos és kiegyensúlyozatlan a napfényhez képest. Nincs bennük az infravörös (IR) és ultraviola (UV) tartomány (tisztelet a kivételnek…) energiatakarékossági okokból és sokszor aránytalanul sok kék fényt tartalmaznak.

Továbbá állandóan ugyanazt a spektrumot sugározza nekünk egy mesterséges világítótest. Persze egy kütyü képernyő változik, ahogy videót nézünk, vagy a változtatjuk a tartalmat. De az 1000%, hogy nem olyan ritmusban és arányokban váltakozik, ahogy a napfény. A napfény programjának reggeltől-estig, évszakok szerint fontos biológiai jelentősége van.

Káros-e az UV?

Az UV-tól mindenki retteg (lásd. mint a koleszterin esete), az IR-ről pedig azt hiszik, csak fölösleges hőveszteség lenne az izzóban, pedig pontosan az a helyzet, hogy mindkettő baromi fontos az életfolyamatokhoz.

Mindegyik UV tud káros lenni, ha azt izoláltan sugározzák az emberre nagy dózisban, de a napfényben ezek tökéletesen ki vannak egyensúlyozva a többi frekvenciával és optimális dózisban érkeznek hozzánk a Napból. Az atmoszféra megfogja a Napból érkező UV kb. 77%-át.

Az UV-C (100-280 nm) nem jut el a földfelszínre, kiszűri az atmoszféra és az ózonréteg. Ebben a formában ez káros lenne az embernek, és a baciknak, ezért fertőtlenítésre is használják. Igencsak érdekes, hogy pl. az élő szervezetekben előforduló, rendezett szerekezetű un. EZ (exclusion zone) vízrétegnek 270 nm-nél van elnyelése (Gerald Pollack könyve vagy A paleón túl) vagy néhány biomolekulánknak is elnyelési maximuma van az UV-C tartományban… Tehát használjuk az UV-C-t a szervezeten belül. Ezt a megfelelő biomolekulák transzformálják át, megfelelő mennyiségben. Erről még írok egyszer bővebben…

Az UV-B (280-315nm)  nagy részét szintén elnyeli az ózonréteg – és gyárt is egy kis oxigént közben –, de ami átjut az nagyon fontos a D-vitamin termelésben.
Az UV-A-nak (315-400nm) pedig a melatonin és a dopamin termelésben van fontos szerepe. Az UV-A fény melatonint és dopamint gyárt a retinán az aromás aminosavakból, melyek beszabályozzák a szem megfelelő geometriáját és elősegítik a fotoreceptorok regenerációját, hogy megfelelően fusson a cirkadián ritmus.

A közeli IR-t nem érzékeljük hőként, de sok tanulmány írta már le a pozitív hatását (LLLT, fotobiomodulációs terápia) és sajnos kimarad a legtöbb mesterséges fényből.

Van még egy csavar az IR és UV történetben… Sok modern ablaküveget úgy terveznek, hogy blokkolja az infravöröset, hogy ezáltal jobban szigeteljen belülről, tehát ilyenkor is kevesebb rész jut be a napfényből. UV szempontból, a normál ablaküveg általában átengedi a 350 nm fölötti tartományt és megfogja a 300 nm alatti 90%-át.

Az egyik nagy probléma a túl sok kék fényt használó világításokban (pl. LED), hogy a kék nincs kiegyensúlyozva a többi hullámhosszal, ahogy a napfényben. A hiányzó IR tartomány lenne felelős pl. a regenerálódásért, amit a kék fény stimulál. Ez naplemente után különösen káros.

Kék fény

A kék fényről írtam pár cikket korábban ITT. Röviden, arról is vannak már kutatások, hogy a kék fény beavatkozik a dopamin szintekbe (hangulat, viselkedés, döntések).

Ezenkívül az idegrendszer kulcsmolekuláját, a DHA omega-3 zsírsavat is roncsolja szép lassan (ezért érdemes tengeri ételeket fogyasztani).

Továbbá a melanopszin kék fény detektorainkat is megzavarja, roncsolja az A-vitaminnal való kapcsolatukat a túl sok, rossz időben érkező mesterséges kék fény.

Következtetések

A fény hatásai általában nemlineárisak, eléggé bonyolult fizika van mögötte. Ajánlom, legalább EZT a linket. Aki túl lineárisan gondolkodik róluk (pl. UV=káros, kék fény=káros, napfény=bőrrák stb.), annak érdemes tágítania a tudását a témában, hogy fény derüljön ezekre az apró nüanszokra…

A fentiekből következik, hogy a nappali számítógépes munkavégzés, folyamatos telefonnyomkodás, nappali benti világítás sem éppen egészségbarát szokások, de az éjszakai, napnyugta utáni, napkelte előtti használatuk szerintem kimondottan ártalmas.

Kevesebb mesterséges fényt, több napfényt!

Ha szeretnél többet tudni a napfény és a mesterséges fények biológiai hatásairól, olvasd el a Napfény Diéta könyvem!

Ha szeretnél egy rövidebb, gyakorlatiasabb útmutatót, mit lehet tenni a sok mesterséges fény ellensúlyozására, ajánlom az új Irodai Egyensúly Program E-könyvem!

Hasznos kiegészítő lehet egy minőségi kék fény szűrő szemüveg használata is, ha sok mesterséges fénnyel találkozol.

Posted on

Kék fény 4: Hogyan dehidratálnak a mesterséges fények?

A testünk tömegének 60-70%-a víz, vagy ha a molekulák számát nézzük, akkor 99% !!! Ugyanis a vízmolekula sokkal kisebb a testünk többi részét alkotó fehérjéknél, zsíroknál, cukroknál. Tehát a kémiai összetételünket nézve mindannyian egy nagy zsák víz vagyunk. 🙂 Némi kollagén vázzal és egyéb fehérjékkel, sókkal összetartva.

Ha nincs elég víz a szervezetben, nem biztos, hogy csak szomjasak leszünk, de fáradtabbak, motiválatlanabbak is és fogékonyabbak a betegségekre vagy pl. ez az egyik magyarázata, hogy miért nem tolerálják jól sokan a napot. Nincs bennük elég sejtvíz, ami elnyelné a napfényt. Ha nem bírod a napfényt nyáron – ami javítható lenne fokazatos hozzászoktatással egész évben – gondolj arra is, hogy mennyi mesterséges kék fény vesz körül! Továbbá a székrekedés, száraz bőr, hüvelyi szárazság, másnaposság, fejfájás mind visszavezethető dehidratációra, a mitokondriumok működésének zavarára. Ha dehidratáltak vagyunk, akkor nem tudunk megfelelően fotonokat befogni a napfényből.

Hol nyeljük el a napfényt? Az un. EZ vízrétegben, mely a fehérjéink szomszédságában lévő rendezett szerkezetű, speciális vízréteg, ami csak az élő szervezetekre jellemző. Továbbá számos biomolekulánkban is elnyeljük még a fényt, de erről majd egy másik cikkben…

Honnan jut be a víz a szervezetünkbe? Amit megiszunk ugyebár, gondolnánk elsőre. Persze ez is számít, hiszen a sivatagban egy pohár víz életet menthet. Apropó sivatag. Honnan van vize a tevének, ha régóta nem ivott? A válasz a mitokondriumok működésében keresendő, ugyanis az ő feladatuk nemcsak az energiatermelés, hanem a vízgyártás is! A teve a púpjában lévő zsír lebontásával gyárt vizet magának a mitokondriumaiban és erre mi is képesek vagyunk. Szóval a vízivás fontos, de kicsit túl van misztifikálva.

Ha le van robbanva a motor (mitokondrium), esténként nem pucoljuk ki, nem pihentetjük eléggé és ez így megy hónapokig, évekig, akkor rossz hatásfokkal fog működni. Főleg, ha eleve rossz volt a heteroplazmitás érték. Azaz nem tudunk elég vizet gyártani.

Hogyan kapcsolódik ide a kék fény? A mesterséges kék fény rontja a melatonin termelésünket, cirkadián ritmusunkat, este nem fog megfelelően regenerálódni a motor. Másnap nem tud elég vizet gyártani… Továbbá a mesterséges kék fény bezavar az energia és víztermelő elektron transzport lánc folyamatba a mitokondriumokban.

A mesterséges kék fénnyel a másik probléma, hogy lassan roncsolja a DHA omega-3 zsírsav molekulákat, melyek ottvannak minden sejtmembránban és így nem tudja megfelelően továbbítani az elektronokat, fotonokat. Ezért hangsúlyozom mindig a tengeri ételek fontosságát a táplálkozásban!

Hogyan kapcsolódik az elektroszmog? A pulzáló elektromágneses terek (pl. WiFi, Bluetooth) is megnehezítik a rendezett vízréteg kialakulását.

A napfényben a kék fény évszakonként és napszakonként is változik. Nyáron kb. kétszer annyi, mint télen Magyarországon. A kütyükből, mesterséges világításokból viszont egy állandó mennyiséget kapunk egész évben… A napfényben ottvan az infravörös is, ami kiegyensúlyozná a kék fény hatásait, azonban a „mesterséges napokból” ez általában teljesen hiányzik (kivéve talán a jó öreg izzószálas villanykörtét)!

Az igazi megoldás a motor helyreállítása lenne. Ha rendben megy a cirkadián ritmus, napközben nem kapunk sok mesterséges kék fényt és sokat napozunk, akkor rendben lesz a vízháztartás is. Táplálkozás oldalról, általánosságban a magas zsírtartalmú diétákkal több sejtvizet is állítunk elő a mitokondriumokban, mint szénhidrátokból. Másrészt a zsírbontáshoz szükséges enzimek kevesebb vizet igényelnek, mint a szénhidrát alapú anyagcsere. Ezt talán tapasztalják is a régóta ketogén étrenden lévők, hogy kevesebb vizet fogyasztanak. A harmadik következtetésem, hogy akit sok mesterséges fény, elektroszmog vesz körül, igyon bátran vizet, de ez talán nem újdonság.

Hivatkozások:

Gerald Pollack: The fourth phase of water

https://www.linkedin.com/pulse/artificial-blue-light-dehydrates-your-cells-jack-kruse/

Sáfrán Mihály: A paleón túl, Napfény Diéta

Posted on

Kvantum koleszterin

Miért van az, hogy az emberek többsége semmit nem tud a koleszterin élettani szerepéről, csak annyit, hogy káros? Nagyon sikeresen elültették a fejekben a koleszterin teóriát, amit azóta már sokféle szempontból megdöntöttek. Egy rég elavult nézetről van szó, ami folyamatosan befolyásolja az emberek szokásait, formálja az egészségüket. Ebben a cikkben bemutatok néhány újabb magyarázatot, hogy elfelejthessük végre ezt a megporosodott dogmát.

A lényeg

  • A koleszterin egy létfontosságú molekula, amit nem csökkenteni kellene, hanem továbbra is enni és jobban megérteni a szerepét.
  • A koleszterintartalmú ételek megbetegítőnek vélt hatását már sokan, sokféleképpen megcáfolták.
  • Az öregedéssel és stresszhatásokkal természetes módon emelkedik a koleszterinszint és ez még védőhatású is.
  • A szervezetben a koleszterin optimális működéséhez is napfényre és annak megfelelő hasznosítására van szükség.
  • Nem érdemes túl sokat a koleszterinre fókuszálni az egészség nevében, vannak sokkal fontosabb faktorok is, mint pl. a fénykörnyezet.

A tudományos gondolkodásról

Semmilyen vélemény, dogma, mém nem írhatja felül a természet univerzális törvényeit! A tudományban mindigis voltak hibák, de ez még nem feltétlenül baj, mert amint rájönnek a tudósok, mi volt a hiba – ha hajlandóak belátni –, akkor máris egy lépéssel közelebb kerülnek a természet megértéséhez. A tudomány akkor fejlődik, ha sikerül megkérdőjelezni egy korábbi dogmát és nem akkor, amikor megnyugszunk, mert már mindent tudunk. Az emberek azóta terjesztenek egymásnak beszűkült féligazságokat, ami aztán dogmatikus hülyeséghez vezet, mióta megtanultak beszélni. Az első okos emberek rájöttek, hogy aki kitalálja a dogmát, az kontrollálhatja a többi embert. Változtasd meg a dogmáidat és jobban leszel!

A koleszterin elmélet napjaink egyik legnagyobb átverése, igazából már akkor sem állta meg a helyét, amikor kitalálták. Egy olyan 1913-as vizsgálatból indul az egész hisztéria, ahol növényevő nyulakat tömtek koleszterinnel és érelmeszesedés alakult ki náluk. Egy húsevő kutyával vagy macskával nem kaptak volna ilyen eredményeket, továbbá az ember sem növényevő állat… Idővel erre egy egész iparág épült, amit nehéz megváltoztatni különböző érdekek miatt. A híres Ancel Keys féle 7 ország koleszterin tanulmány az 1950-es évekből – ami alapján elítélték a telített zsírokat és a koleszterint – is többféle statisztikai trükközéssel, zsonglőrködéssel hozta ki az eredményeit. Mindenkibe mélyen belesúlykolták, hogy a koleszterin káros, emiatt a „gyilkos” telített zsírokkal teli hentespult 5 km-es körzetébe sem mernek menni az emberek. Kicsit is jobban utánajárva, kiderül, hogy nem káros, sőt! Próbáljon meg valaki összerakni egy emberi lényt koleszterin nélkül! A koleszterin létfontosságú a sejtek membránjaiban, a legtöbb szteroid hormonunk (D-vitamin, tesztoszteron, ösztrogén, kortizol stb.) előanyaga, az agyunk jelentős részét is koleszterin alkotja. Ha nincs, ha csökkentjük, akkor vajon optimálisan fog működni a szervezet?

Ez egy idejétmúlt teória, sokan megcáfolták már a létjogosultságát biokémiai szinten, statisztikai eredményekkel is. Továbbá a vérben lévő szintet a táplálkozással bevitt koleszterin csak kis mértékben befolyásolja és nincs egyértelmű összefüggés a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a magas koleszterinszint között. Ebbe most nem mennék bele mélyebben, ajánlom hozzá a hivatkozásokban lévő könyveket, cikkeket. Következzen inkább a kvantumbiológiás magyarázat: miért fontos, hogy legyen elég koleszterinünk és mit jelent igazából, ha elkezd emelkedni, milyen káros hatásai vannak a sztatinoknak a részecskék szintjén?

Koleszterin, stressz és az öregedés

Az öregedés tulajdonképpen egy lassú, krónikus stressz. Az anyagcsere lassul, csökken az alvásmennyiség, csökken a T3 pajzsmirigyhormon szintje, nő a heteroplazmitás, csökken az elektromos töltés és a NAD+ szintje a mitokondriumokban. Ez természetes folyamat, amitől nem kell megijedni, senki sem fog örökké élni, csak ugye az öregedés sebessége nem mindegy. Az egészséges életmód a halálhoz vezető leglassabb út. Minden nap lehet dönteni, melyik úton megyünk az életmódban történő választásainkkal.

Stresszhelyzetben (modern fénykörnyezet, életvitel, öregedés) több koleszterin kell, hogy stabilizáljuk a mitokondriumokban a belső membránt, így több ATP-t és vizet (energiát), szént-dioxidot tudunk gyártani, ami majd segít a stressz leküzdésében. A mitokondriumnak vizet kell gyártania, hogy csökkentse a fehérjék hőmozgását a Q-ciklusnál és az ATP-áz enzimben, hogy azok kvantumos precizitással működhessenek, zavartalan legyen az energiatermelés.

A Q-ciklus a híres koenzim Q10 molekula körfolyamata a miotokondriumban. A szerepe, hogy vörös fotonokat gyártson az UV átalakításával és ez gyorsítja az elektronáramot, ami aztán meghajtja az V-ös komplex (ATP-áz enzim) forgó turbináját, hogy az ATP-t és vizet gyártson. A koleszterincsökkentő sztatin gyógyszerek bezavarnak a Q-ciklusba. A szelén elősegíti a Q10 gyártást, ezért is jó a tengeri kaja.

Az öregedéssel egy másik okból kifolyólag is növelik a sejtek a koleszterin szintet. Ahogy öregszünk, a sejtek már sokszor osztódtak az évtizedek során, különösen, ha nem volt rendben a cirkadián ritmus. Ez szép lassan rövidíti a kromoszómák „sapkáját”, a teloméreket. Ez igazából az egyik legjobb biomarkere, hogy mennyi idős a sejt. Ahogy a sejt osztódik, koleszterinre van szüksége az új sejt felépítéséhez és az új kromoszómához. A koleszterin a kromoszómák magjában található, sőt még a DNS-hez is kötődik. Ez a koleszterin segít a kromoszóma osztódásában, az un. mitotikus orsó fázisban. A koleszterin a gének aktiválásához is szükséges az epigenetikai módosítások alapján.

Ha kevés ezekben a folyamatokban a koleszterin, akkor a kromoszóma nem fog megfelelően osztódni és a gének is rossz időben kapcsolnak be. Ez rossz jelzést és időnként helytelen számú kromoszómát eredményez. Ez történhet a daganatos sejteknél is. Ezért is látjuk leginkább az idősebbeknél a daganatos betegségeket (sajnos a mai környezetben már fiatalabbaknál is) és ez sokkal gyakoribb alacsony LDL szintnél. Tehát a korral együtt jár a több koleszterintermelés, hogy biztonságban menjen a sejtosztódás és egyben segít a mitokondriumnak ATP, szén-dioxidot és vizet gyártani. A stressz minden formája fogyasztja az ATP-t és a magnéziumot, mindkettő kapcsolódik az ATP-áz enzimhez a mitokondriumban. Ez klasszikusan előfordul cukorbetegeknél is. Ez okozza az LDL koleszterin felszaporodásást, de ez igazából egy védekezőmechanizmus! Így reagál, így kompenzál a szervezet. Az emelkedett LDL segít megőrizni az elektromos töltést a mitokondriumokban. Ahhoz, hogy a sejt le tudja gyűrni a stresszt, ahhoz jó ATP termelés kell, márpedig az LDL ezt segíti elő ilyenkor.

Koleszterin és a hormonok

Szinte az összes hormonunk tartalmaz valamilyen aromás, gyűrűs szerkezeti részt (leptin, koleszterin, D3-vitamin, pajzsmirigy hormonok, szteroidok). A szteroid hormonok (pl. kortizol, tesztoszteron, D3-vitamin) kiindulási anyaga pedig a koleszterin. Továbbá minden biomolekula (víz, hemoglobin, klorofill, koleszterin, D vitamin, dopamin, melatonin, acetilkolin, húgysav, C-vitamin stb.) funkciója, hogy megváltoztatja a fényhullámokat speciális elektromechanikus hullámokká, melyeket a sejtek használnak. A sejtek a fotonok játszóterei. Erről bővebben pl. a Reggeli napozás tudománya cikkemben.

A stressz minden esetben fokozza az LDL előállítását, hogy alapanyagot biztosítson a kortizolgyártáshoz, amihez fontos kofaktorok a T3 pajzsmirigyhormon és az A-vitamin. Blokkolni a koleszterint tehát ezért sem szerencsés, csak tovább fokozza gyulladást. Kulcsfontosságú az A-vitamin körforgásának, regenerálásának zavartalansága (lásd. Bazan hatás cikk). Nélküle nem tudjuk a koleszterint pregnenolonná alakítani, tehát nem csak a pajzsmirigy alulműködésre kell ilyenkor koncentrálni. Miért ilyen fontos a T3? Gyakorlatilag az összes szteroidhormon előállításához szükséges, mert a koleszterin-pregnenolon átalakulást katalizálja az A-vitaminnal egyetemben. A pregnenolon aztán több lépésben tesztoszteronná, ösztrogénné és más hormonokká alakul.

A leptin az egyik legfontosabb hormonunk. Akinél rendben van a leptin jelzése, az igazából nem is szokott éhes lenni a főétkezések között. A nassolás inzulinkibocsátással jár, beavatkozik a leptin háztartásba is. Extra koleszterint is gyárt ilyenkor a máj. A nem megfelelő leptin jelzés az agyban a májat extra koleszterintermelésre serketni és lassítja a pajzsmirigyfunkciót, csökkenti a koleszterin kiürítést. A leptin-reziszetncia ezzel párhuzamosan rontja az LDL receptorok működését is a májban, így a koleszterint, a zsírokat szállító LDL-ek tovább maradnak a keringésben, nagyobb az esély rá, hogy oxidálódnak és plakkot képezzenek, ami viszont már lehet a szív és keringési betegségek előidézője. De az egésznek nem a táplálkozáshoz van köze elsősorban, hanem a fénykörnyezet által megzavart hormonháztatáshoz és a gyenge redox potenciálhoz (sejtmembránokban, sejtvízben lévő töltés).

Kolesztein és a napozás

A koleszterin egy poláros molekula, aminek napfényre van szüksége ahhoz, hogy szulfatálódjon. Az átalakítás lépéséhez magasabb hőmérséklet kell a bőrben, amit az UV-B biztosít, aminek végeredménye a koleszterin szulfatálódása és a szulfatált D3-vitaminná alakulása. A legfontosabb fény elnyelő vegyületek az emberben a rendezett EZ vízréteg, a melanin, a szulfatált koleszterin, hemoglobin és a DHA. Egy remek példa az UV elnyelésre a D-vitamin szintézis, amikor a 7-dehidrokoleszterin elnyeli az UV-t. Tehát a D-vitamin egy magasabb energiaszintű vegyület és viszszaalakulhat 7-dehidrokoleszterinné a felvett kvantájú fényenergia leadásával. Ehhez valószínűleg a D-vitaminnak szulfatált állapotban kell lennie, mert a szulfát csoport egy nagy poláris rész, ami a D-vitamint átviheti olyan helyekre, ahova nem juthatna el a töltések miatt. És valószínűleg a DHA az, amelynek továbbadja az energiát, ezután a ciklus után a 7-dehidrokoleszterin ismét képes UV befogadására.

A D-vitamin szintek azért is alacsonyak világszerte, mert az LDL koleszterin izomerizációs lépése is vízigényes folyamat. Itt lép be az elektroszmog, kék fény dehidratáló hatása (elégtelen víztermelés a mitokondriumokban), ami magyarázatot adhat a magas LDL és alacsony D vitamin szintekre, valamint a többi koleszterinen alapuló hormon szintézis zavarára. Ezek a folyamatok A-vitamint és T3 pajzsmirigyhormont igényelnek. Tehát az LDL koleszterinnek napfényre, A-vitaminra és T3-ra van szüksége, hogy legyártsa a megfelelő szteroid hormonokat. Viszont a kék fény az A-vitamint sem engedi optimálisan működni (Bazan hatás cikk)! Az A-vitamin fényérzékeny formája a 11-cisz retinal oxidálódik fény hatására egy transz vegyületté. Ez szállítja aztán a jelet a központi retinális útvonalon keresztül az agyalapi mirigybe és a leptin receptorba. A melatonint és a D-vitamint is az UV fények segítségével gyártjuk. A melatoninhoz UV-A és triptofán kell, míg a D-vitaminhoz UV-B és koleszterin.

A mesterséges kék fény lassan tönkreteszi a DHA omega-3 zsírsavakat is a sejtmembránokban, csökkentve a képességünket, hogy a koleszterint elektronokkal töltsük. A Q10 a vérben is egy védőrendszer, amely megakadályozza az elektronvesztést és a vérben a zsírok, koleszterin oxidációját. A koleszterinnel akkor van baj, ha oxidálódik, azaz elektront ad le, így „elektronra éhes” lesz, így könnyebben megtámadja az érfalat. A koleszterin stabilizálja a membránokat és számos hormon alapanyaga. Ha sok a toxin, stressz egy sejtben, lassan dolgozik a koleszterin, akkor jön létre a rossz sdLDL, ami végül oxidálódhat.

A T3-at ideális esetben napkeltekor gyártjuk egészen pár órával később az UV-A megjelenéséig. Lehet, hogy ezért van ma sok városinak pajzsmirigy problémája, mert sosem látja a reggeli Napot? A cirkadián ritmus megzavarása, megváltozott A-vitamin szintekhez, ciklushoz vezet. Tehát, ha valakinek kevés a T3-a, (pl. pajzsmirigy alulműködés) vagy nem megfelelő az A-vitamin ciklusa, akkor felhalmozódik az oxidált sdLDL és fogy a HDL koleszterin is. A kevesebb HDL pedig csökkenti az endotoxinok kiszűrését a máj portális keringésében.

Ez a folyamat a Bazan hatás hosszú ciklusába is beleszól, ami a DHA és az A-vitamin regenerálódását rontja. A máj méregtelenítő funkciója romlik, leptin rezisztencia fejlődik ki. A kevés HDL tovább fokozza az bél áteresztését az idegen fehérjék számára és a vér-agy gátét is. Ez azt eredményezi, hogy több toxin jut az agyba és a keringésbe, csökkentve ezzel a redox potenciált és oxidálja a vért, csökkenti az EZ vízréteget.

Ha minden áron szeretné valaki a rossz táplálkozást okolni a koleszterinnel kapcsolatban, akkor a telített zsírok helyett fordítsa a figyelmét inkább a cukrokra és a finomított, feldolgozott szénhidrátokra, magas deutérium tartalmú élemiszerekre, melyekből bőven eszik a nyugati ember. Természetes körülmények között csak szezonálisan vagy adott földrajzi helyeken ehetnénk magas szénhidráttartalmú élemiszereket. A modern világban azonban éjjel-nappal és egész évben, bárhol a világon hozzáférhetünk. Ez szintén az UV fénnyel van kapcsolatban.

A fentieken kívül még lehet többféle szempontból is megvizsgálni, bonyolítani a levezetést, melyről írtam pl. Napfény diéta könyvem Napfény, kalcium és koleszterin-szulfát és más fejezeteiben… Mellesleg mindenfajta halálozás kockázatot csökkent a magas D-vitamin szint egy nagy metaanalízis (Gaksch, 2017) szerint.

Gyakorlati példák

Egyébként én közel 10 éve szinte minden reggel koleszterinbomba szalonnás rántottát eszem, disznózsíron sütve és napközben ezt további állati zsírral, tepertővel, vajjal is megfejelem. Ha igaz lenne a koleszterin elmélet már régóta minden bajom lenne vagy biztos egy UFO vagyok… Persze ez csak a saját tapasztalatom, amiből nem lehet általánosítani. Az eszkimók vagy más hús-zsír alapú, magas koleszterintartalmú étrenden élő népek, valamint az utóbbi évtized több tízezer ketogén diétázója világszerte is köszönik szépen, jól vannak, megfélemlítő dogmák ide vagy oda.

Köszönöm, részemről maradhat

Végszó

Ha összességében nézzük a szervezetünk kémiai összetételét, a kvantumbiológiai elméleti levezetéseket, statisztikai eredményeket, a természeti népek étkezését és evolúciós megfigyeléseket, akkor koleszterin nem rosszfiú és alaposan félre van értelmezve a szerepe. Aki nem hiszi, járjon utána! Lehetőleg kvantumbiológiás szemüveggel is. Emellett továbbra is ajánlom a sok napozást, napkelte nézést, kék fény csökkentést, koleszterinben gazdag élelmiszerek fogyasztását. Miközben még mindig megy a vita a koleszterinről, az emberek megfeledkeznek fontosabb faktorokról, mint az elektroszmog és a kék fény…
Mindenki a rendelkezésére álló információk alapján választja meg a szokásait és mindennek meg lesz a következménye. Maradj kíváncsi, tanulj, változtass az uralkodó dogmáidon, ha azok elavultak…

„Aki nyavalyog, de nem változtat, annak nem fáj eléggé!” (dr. Bubó)

Hivatkozások:

https://www.linkedin.com/pulse/why-do-statins-cause-diabetes-jack-kruse

Dr. Jack Kruse: Epi-paleo RX

Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás. Jaffa Kiadó, 2009

dr. Tóth Csaba: Paleolit orvoslás. Jaffa Kiadó, 2012

https://www.dailymail.co.uk/news/article-3425192/Heart-drug-statins-DOUBLES-risk-diabetes-according-alarming-10-year-study.html?fbclid=IwAR1ntIP69bO19tIc6NEXXByuQVsvIX3u4qv3XJxQo5W0QdL8_gbh07IToE8

https://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/koleszterin.php

https://www.tenyek-tevhitek.hu/a-koleszterin-nelkulozhetetlen-az-optimalis-egeszseghez.htm

https://www.tenyek-tevhitek.hu/a_koleszterin-biznisz_piszkos_trukkjei_a_sztatinok_szivbetegeknek_sem_hasznalnak.htm

https://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/nagy-koleszterin-atveres.php

Gaksch M és mtsai. Vitamin D and mortality: Individual participant data meta-analysis of standardized 25-hydroxyvitamin D in 26916 individuals from a European consortium. PLoS One. 2017 Feb 16;12(2):e0170791.

https://www.facebook.com/drjackkruse/posts/are-you-still-haunted-by-bad-cholesterol-science-you-shouldnt-be-cholesterol-is-/1653246688073012/

https://www.facebook.com/drjackkruse/posts/still-think-cholesterol-is-a-killer-you-are-not-part-of-my-tribe-then-move-on-th/1286531574744527/

Sáfrán Mihály: A paleón túl, 2014

Sáfrán Mihály: Napfény diéta, 2017

További fontos információk a koleszterinről A paleón túl és a Napfény Diétakönyveimben!

Posted on

Miért fontosabb a Fény, mint a Kaja? Avagy melyik a több, a 48 vagy a 10?

Természetesen sokat számít az is, hogy mit eszel. Érdemes a legjobb minőségű, természetes ételeket fogyasztani. Viszont, ha tisztán étkezel és csapnivaló a fénykörnyezeted, akkor sosem hozod ki a legjobbat az egészségedből. Egyszerűen így vagyunk összerakva, ezen a Föld nevű bolygón…

Korábban én is precízen odafigyeltem az étkezésemre (persze most is). Bár olvasgattam a cirkadián ritmusról és a kék fényről, hogy ezek is számítanak, de nem vettem eléggé komolyan őket. Mikor igazán megértettem a mögöttük lévő tudományt, változtattam a fontossági sorrenden! A paleón túl könyvem írásakor még nagyon kaja párti voltam. Ez következik ugyanis a biokémiás szemléletből. Ma már látom, hogy ennek vannak korlátai. Nem is kevés. A kvantumbiológia sokkal jobb leíró tudomány az emberi anyagcserére, mint a biokémia! Szerencsére már akkor is volt egy megérzésem, hogy a fény fontosabb.

„Nagyon úgy fest, hogy az egészségünk szempontjából nem a táplálkozás a legfontosabb hatás, hanem a belső óránk jó működése és a minket körülvevő elektromágneses tér. Természetesen látványos javulásokat érhetünk el a paleo étrenddel, de nem fogja minden problémánkat orvosolni, ehhez komplett életmód, és környezetváltozás szükséges.”

/részlet A paleón túl könyv Na, akkor együnk végre fejezetéből/

Sokévnyi táplálkozástan tanulás és gyakorlás után nehezen fért a fejembe, hogy van fontosabb faktor is az anyagcserében. Ha agyműködésről van szó, akkor talán érdemes hallgatni egy tapasztalt, kvantumbiológia szemléletű idegsebészre, Dr. Jack Kruse-ra.

Az agyunkban a nyakszirti lebeny teljes egészében a látást szolgálja. A többi lebenynek is vannak asszociációs területei, melyekre a fény szintén hatással van. Mindent összevetve az agyunk kb. 45-48%-a kapcsolatban áll a fényviszonyokkal.

És mi újság a kajával? A táplálékból jövő elektronokat a leptin receptor által tartjuk számon, amely a hipotalamuszban található. A hipotalamusz az agy kb. 1%-át teszi ki és a neuronok 10%-át befolyásolja az agykéregben.

Tehát leegyszerűsítve az agyunk kb. 48%-a a fény által szabályozott, a 10% a táplálkozás által.

Mindenkettőnek fontos szerepe van, de melyikre érdemes jobban fókuszálni? Jó lenne továbblépni arról a szemléletről, hogy a táplálkozás önmagában szabályozza az anyagcserét, a testkompozíciót, bélflórát és a betegségeket…
Talán érdemes innetől jobban odafigyelni a 48%-ra is!

Hivatkozás:

https://jackkruse.com/brain-gut-11-is-technology-your-achilles-heel/

Készítettem egy videóbejegyzést is a fény-kaja témáról, további elgondolkodtató érvekkel…

Posted on

Kék fény 3: Omega-3 zsírsavak és a Bazan hatás

A DHA omega-3 zsírsav egy kulcsfontosságú molekula az agyunk és idegrendszerünk működésében. Legjobb forrásai a tengeri ételek, ennek köszönhetjük az emberi agyméret jelentős növekedést az evolúció során. A modern “kék fény mérgezett” világban sajnos ez a molekula rendszeresen bombázva van, nézzük meg mit tehetünk az ellensúlyozására… Két helyen is be tudunk avatkozni, az elsődeges a fénykörnyezet lenne, továbbá a táplálkozás is egy fontos faktor.

Dr. Nicolas G. Bazan a szem és az agy betegségek összefüggéseinek szakértője. Az elsők között volt, aki kapcsolatba hozta a betegségeket az RPE-vel (retinal pigment epithelium – retinán lévő színezőanyagot tartalmazó sejtréteg). Megfigyelte, hogy az agyban stresszhatás során gyorsan felszabadul a sejtekben az AA (arachidonsav, egyik fontos omega-6 zsírsavunk) és DHA omega-3 zsírsav. Mindkettő esszenciális zsírsav, tehát illene rendszeresen pótolnunk az étrendünkből, mert belsőleg csak gyenge hatásfokkal állítjuk elő. Dr. Bazan kutatócsoportja elektrosokkot használt stresszhatásként, és amint ez lecsengett az AA és a DHA is visszarendeződött a membránokba kétféle útvonalon, amiből látszik, hogy valamiféle élettani funkcióban játszanak szerepet ezek a zsírsavak.

A DHA regenerálása: rövid és hosszú hurok

Mivel a DHA egy kulcsfontosságú molekula, ezért szerencsére a szervezetünk kitalálta, hogyan tudja minél jobban megóvni. A DHA kétféle ciklusban (rövid és hosszú) regenerálódik a retinában. A rövid ciklus konzerválja a DHA-t, szabályozza az egyenesúlyt a lebontási és regenerálódási folyamatok között. A túlzott mesterséges kék fény adag szabadgyökjelzése és fotooxidációs hatása ezt teszi tönkre. Természetes fényviszonyok között, leegyszerűsítve a napfény kék tartalma stimulál, “elhasznál”, az infravörös pedig regenerál. A mesterséges fényekben arányaiban túl sok a kék fény és a legtöbben alig vagy nincs is vörös, infravörös.

Ha nem megy jól a rövid ciklus, akkor a hosszú ciklus még segíthet a DHA regenerálásban. A hosszú ciklus a táplálékból szállítja a DHA-t, ha arra van szükség, de ehhez előbb a májban kell egy kicsit átdolgozni a molekulát mielőtt az agyba vagy a retinába kerülne. A zsírok egy „három karú” glicerin molekulából és a hozzá kapcsolódó 3 féle zsírsavból vagy egyéb vegyületcsoportból épülnek fel. Attól függően, hogy a glicerin melyik karjához kapcsolódik egy másik molekula, aszerint lehet SN-1, SN-2 vagy SN-3 pozícióban. Az SN-2 esetén lesz a megfelelő, un. planáris szerekezetű az agy számára a DHA.

Valószínűleg a májban alakul át SN-2 pozíciójúvá az omega-3 zsírsav a glicerin három lehetséges helyén és ez a formula tud bejutni az agyba. A planktonokban és a baktériumokban a DHA általában SN-1 vagy SN-3 pozícióban van, ami nem a legjobb, ezért kell nekünk elsősorban halat vagy tengeri herkentyűket ennünk.
A rövid ciklusnál nem szükséges az SN-2 átalakítás a DHA-n, mert a fotoreceptorok által regenerált DHA már eleve ilyen szerkezetű.

Viszont, ha a máj és a bél leptin rezisztens (romlik a leptin hormon jelátvitelének hatásfoka) a rossz melatonin és D3-vitamin szintek (ördögi kör: ez is ugye a cirkadián ritmusról szól) miatt vagy emésztőrendszeri problémák esetén, akkor nem fog jól működni ez a rendszer sem… Tehát nem lesz elég DHA a retinán, ami rontja a jelátviteli rendszer hatásfokát és az egész test működését. Ezért van káosz, gyulladás leptin rezisztencia esetén és ezért is okozhat egy rosszul működő bélrendszer szemproblámákat, neurodegeneratív betegségeket is.

Összefoglalva, a megfelelő omega-3 szinteket kétféleképpen tudjuk biztosítani. A legjobb az lenne, ha sikerülne a fénykörnyezeten javítani, vagyis sokat kimenni a szabadba és csökkenteni a mesterséges fényeket (főleg napnyugta után), hogy rendben működjön a DHA regeneráló rövid ciklus. Ezenkívül a máj, bélrendszer megfelelő leptin jelzéséhez is fontos lenne a normál cirkadián ritmus betartása, hogy a hosszú DHA ciklus is rendben menjen. A táplálkozással pedig a hosszú ciklus bemeneti oldalán tudunk javítani a helyzeten, ezért érdemes pótolni tengeri ételekből vagy belsőségekből az omega-3 zsírsavakat. Minél inkább “kék fény mérgezett”, napfényhiányos életet él valaki, annál többet.

Hivatkozások:

Bazan NG, Molina MF, Gordon WC. Docosahexaenoic acid signalolipidomics in nutrition: significance in aging, neuroinflammation, macular degeneration, Alzheimer’s, and other neurodegenerative diseases. Annu Rev Nutr. 2011;31:321-51.

Nicolas G. BazanMiguel F. Molina, and William C. Gordon Docosahexaenoic Acid Signalolipidomics in Nutrition: Significance in Aging, Neuroinflammation, Macular Degeneration, Alzheimer’s, and Other Neurodegenerative DiseasesAnnu Rev Nutr. 2011 Aug 21; 31: 321–351.