Posted on Hozzászólás most!

Neked is van belső órád? 5+1 tipp, hogy hatékonyan működjön!

Rosszul alszol, fáradtan ébredsz? Hullámzik az energiaszinted, hangulatod napközben? Folyton éhes vagy és nagyon kívánod az édességet? Ha már mindent kipróbáltál és nem javult a helyzet, az alábbi egyszerű tippek garantáltan segítenek!

Az évszakok, napszakok ciklikusan váltakoznak, ehhez igazodott az ember hormonrendszere is a hosszú evolúciós út során. A modern ember nemcsak az természetes táplálékát változtatta meg, hanem a fényviszonyokat is alaposan megkavarta. A legjobb lenne minél több időt kint tölteni a szabadban, ugyanis a fény a legerősebb szabályozója a belső óránknak. Persze ezt nem mindig egyszerű kivitelezni, mindenkinek egyénileg kell mérlegelnie, milyen messze van az ideálistól és mit tud érte tenni.

A szemünk nemcsak egy kamera, hanem óra is (ipRGC sejtek, melanopszin, SCN rendszer)! A napfény egy kiegyensúlyozott hullámhossz spektrumot tartalmaz (beleértve a kék fényt, infravöröset, UV-t is), ami beszabályozza, hogy nappal aktívak legyünk, este pedig lenyugodjunk és regenerálódjunk. A mesterséges világítás és képernyők más arányban tartalmazzák a különböző hullámhosszú fényeket, más színhőmérséklettel, ráadásul ezek nem is váltakoznak, ahogy a napfény a napszakok és évszakok szerint. Nem lehet tehát semmivel sem helyettesíteni a természetes napfényt!

 A következőkben a „minimális hatásos dózisra” teszek néhány javaslatot!

  1. Reggeli napüdvözlet: Talán nem véletlenül van a jógásoknak is ilyen névre hallgató gyakorlatsoruk. Reggel ébredés után az első dolgaid között legyen egy kis természetes fényt gyűjteni legalább 5-15 percig. Szemüveg, kontaktlencse nélkül, minél nagyobb szabad bőrfelülettel! 5 perc bámészkodás a nyitott ablakban egy emeletes házban is megteszi, de mégjobb kint mezitláb természetes talajon. Télen, felhős égboltnál is működik.
  2. Villámnapozások napközben: Ha zárt térben dolgozol, töltöd az idődet napközben, akkor használj ki minden lehetőséget egy pár perces napozásra. Ha már haladunk a technikával, akkor hasznos okostelefonos alkalmazás lehet pl. a D-Minder, ami nagyjából kiszámolja mennyi D-vitamint termeltél amíg kint voltál.
  3. Növeld a “napfény hozamot”: pl. autóban résnyire lehúzott ablakkal közlekedsz, 1-2 villamosmegálló helyett inkább sétálsz a szabadban, jó idő esetén dolgozz nyitott ablaknál, jó időben rövid ruhákat hordj stb.
  4. Esti kék fény kerülése: a kék fény (460nm körüli tartomány) azt üzeni az agynak, hogy nappal van. Este tehát nem szerencsés a képernyőket (telefon, számítógép, tv stb.) bámulni és erős világításban tölteni az időt. Ha muszáj használni a gépeket, akkor ajánlott letölteni rájuk speciális szoftvert (F.lux, Night shift),ami kiszűri a kék fényt vagy beszerezni egy kék-fény blokkoló borostyánsárga vagy piros szemüveget.
  5. Az elalvás előtti fél-1 órában különösen figyelj oda, hogy a napközbeni pörgésből átmenj a nyugi szakaszba. Erős világítás helyett ezt elősegítik a gyertyák, sólámpák, kandallótűz…

+1: Keress magadnak szabadtéri hobbit: nehéz lenne a modern, technikafüggő társadalmat hirtelen átváltoztatni a fentiek szerint, ezért mindenki cselekedjen belátása és a lehetőségei szerint. Nagyon hasznos lehet valamilyen rendszeres szabadtéri szokás kialakítása: pl. reggeli séta, hétvégi túrázás, kinti edzés, kertészkedés, olvasás kint, beszélgetés kint, rendszeres napozás…

Kaja guruból fény guru, ez a jövő az egészséges életmódban, tarts velem!;)

Rendeld meg ITT a Napfény Diéta könyvet!

Ajánlom egy korábbi előadás anyagomat is a témában:

Hozd helyre a sejtjeid napi ritmusát! – Webuni online előadás

Posted on Hozzászólás most!

Gondolatok Szent-Györgyi Alberttől

Érdekes, elgondolkodtató idézetek következnek a Nobel díjas tudósunktól. Kevesen tudják, de Szent-Györgyi Albert nemcsak a C vitaminról híres, hanem számos más biokémiai felfedezést is köszönhetünk neki, emellett az elektronikus vagy kvantum-biológia egyik úttörő kutatója és nem álltak tőle messze a paleós elvek sem.

  „Testünk és környezete között egyik legfontosabb kapocs minden bizonnyal az élelem. Az élelem képében a környezet ténylegesen bekerül testünkbe és átjárja azt. A vitaminok e kapcsolat koordinálásában kétségkívül a legfontosabb tényezők egyikének számítanak. Meg vagyok győződve, hogyha testünket visszahelyeznénk abba a környezetbe, amely számára ez a test kialakult, éppen olyan tökéletesen működnék, mint a többi élőlény teste. A betegség a szervezetünk és a környezetünk közötti diszharmónia kifejeződése. Olyan nem létezik, hogy egészséges vagy nem egészséges. A hal rosszul érzi magát a földön, a nyúl meg a víz alatt. Minden attól függ, milyen környezet számára alakultunk ki.” /Szent-Györgyi Albert – Egészség, betegség és a vitaminok/

„Meg vagyok győződve, hogy az ember teste éppolyan tökéletes, mint állattársainkké, és látszólagos hiányosságai a felépítése és a környezete közötti diszharmóniából erednek. Az ember nem a nagyvárosok kövezetén jött létre. Kialakulása valamilyen dzsungelben számtalan éven át tartott, és szigorúan ennek a dzsungelnek az életéhez alkalmazkodott. Civilizációnk új keletű és még nem nyomta rá bélyegét a testünkre. Ha egészségesek akarunk lenni, testünket vissza kell helyezni abba a környezetbe, amely számára kialakult.” /Szent-Györgyi Albert – Egészség, betegség és a vitaminok/

Vajon az ember milyen környezet számára alakult ki? Biztos jó nekünk városi betondzsungelben élni, mesterséges elektromossággal, világítással körülvenni magunkat, feldolgozott, finomított ételeket fogyasztani és mozgásszegény, ülő életmódot folytatni?

„Akkor fogjuk valóban megközelíteni az élet megértését, amikor valamennyi struktúra és funkció, valamennyi szint – az elektronok szintjétől egészen a molekulák feletti szintig – egyetlen egységbe olvad össze. Addig azonban a struktúra és funkció, a klasszikus kémiai reakciók és a kvantummechanika vagy a szub[1]– és szupramolekuláris[2] közötti megkülönböztetéseink csak módszereink és felfogásunk korlátozott jellegét mutatják.” /Szent-Györgyi Albert – Az élő állapot/

„Igen régen volt az, amikor kezdtem megsejteni, hogy a biológiai reakciók csodálatos kifinomultságát a molekulák önmagukban nem biztosíthatják, ehhez részben sokkal kisebb és mozgékonyabb egységekre van szükség, s erre aligha akad az elektronoknál alkalmasabb jelölt. Az életszínház főszereplői tehát szükségszerűen az elektronok, a nehézkes, kevésbé reakcióképes fehérjemolekulák pedig a dráma színterét képezik.” /Szent-Györgyi Albert – Az anyag élő állapota/

„Megengedhetik-e a biológusok maguknak, hogy – mert járatlanok a kvantummechanika bonyodalmaiban – elkerüljék az elektronok dimenzióját? Jelenleg nagyon kicsi azoknak a száma, akik mindkét tudományhoz, a biológiához és a kvantummechanikához is értenek. Lehet, hogy az emberi élet és az emberi agy korlátozott volta miatt ez a szám sosem lesz nagyon nagy. Mindkét tudomány teljes elmét és teljes életet követel. Ezért, legalábbis ma, a fejlődés valamiféle hibridizációtól függ.” /Szent-Györgyi Albert – Tudományos pályámról/

Korának felfogását messze megelőzve, Szent-Györgyi már az elektronok szintjén gondolkodott az ember működéséről, amihez a kvantummechanika törvényeinek ismerete szükséges. Tehát aki „csak” a hormonok, szénhidrátok, zsírok szintjén gondolkodik, az jobbesetben részigazságokat kap, rosszabb esetben téves következtetéseket vonhat le az élővilág működéséről. Láthatjuk, hogy a C-vitamin csak egy kis szelete a magyar professzor munkásságának, érdemes feleleveníteni, mi mindennel foglalkozott.

[1] Szubmolekuláris: A molekulánál kisebb méretű.

[2] Szupramolekuláris: A molekulánál nagyobb méretű.