Posted on

21 Örökzöld egészség védő tipp 2024-re (is)

Van néhány egyszerű életmódszokás, melyek alkalmazásával a mindennapokban, jó eséllyel elkerülnek a betegségek, egészséges maradhatsz és stabilan magas energiaszinttel haladhatunk az életben.

A legtöbb egészség védő tipp ingyenes és napi kb. 5 percet vesz igénybe, a többi is csak heti néhány órát igényel vagy egyszeri megértést és beépítést a szokások közé.

Nekem és még sokaknak legalábbis beváltak. Biztosan olyan is van még, amit kifelejtettem a listáról. Aki nem hiszi, hogy működnek ezek az egyszerű praktikák, nyugodtan járjon utána! Írtam róluk bővebben itt a blogon és a könyveimben.

egeszseg-napfenydieta-napkelte

21 Örökzöld egészség védő tipp 2024-re (is)

  1. Természetes napi ritmus fenntartása: mindennapos napkeltenézés, szabadtéri időtöltés, napozás, esti kék fény csökkentés, korai alvás
  2. Minőségi alvás: korán lefeküdni, 7-8 óra zavartalan alvás, sötét, hűvös hálószobában
  3. Orrlégzés: ki- és belégzés csak az orron keresztül a legtöbb élethelyzetben
  4. Légzésvisszatartás mini edzések, minden nap néhányszor 10-30 másodpercekre (akár utazás, séta közben is könnyen kivitelezhető)
  5. Nagyrészt helyi, szezonális, természetes ételek fogyasztása
  6. A finomított, feldolgozott élelmiszerek minimalizálása
  7. Elegendő fehérjebevitel lehetőleg minden nap
  8. Időben korlátozott étkezés, azaz legyen minden nap egy legalább 10-12 órás étkezésmentes időszak
  9. Kapcsolódás a természettel: minden nap legalább pár percre, hetente legalább egyszer hosszabb időtartamban
  10. Hideg vizes zuhany, szabadtéri hideg-jeges vizes fürdőzés
  11. Stresszkezelő technikák elsajátítása és alkalmazása
  12. Tanulj vagy próbálj ki minden nap valami újat, csinálj valamit másképp
  13. Értelmes, motiváló, hosszutávú célok, kihívások és munka
  14. Szerető, támogató, inspiráló emberi kapcsolatok
  15. Nevetés, szórakozás, kikapcsolódás
  16. Meditáció, pihenés, pár perc semmittevés
  17. Legalább 20-30 perc séta naponta
  18. Pár perces, teljes testet átmozgató torna rutinok
  19. Pár perces, improvizatív mozgás nasik
  20. Rendszeres edzés: heti 1-4 erősítő edzés, heti 1-2 állóképességi edzés, heti 1-2 mozgáskészség fejlesztő edzés vagy bármilyen kedvenc sport. Vagy heti 2-3 alkalom az előzőek kombinálásával.
  21. Haladj apró lépésekben, ha a hirtelen változtatás nem életszerű valamilyen okból.

egeszseg-napfenydieta-napnyugta

Megjelent az új könyvem!

Csatlakozz a SunnyFitness táborokba, ahol az edzések mellett

a táplálkozásról és életmódról is beszélgetünk!

Fitness tábor Fuerteventura SunnyFitness 2024
Posted on

A trójai faló és a mesterséges fények

A modern mesterséges fények olyanok, mint a trójai faló

Első blikkre sok előnyük van: meghosszabbítják a nappalokat, energiatakarékosak, olcsó őket előállítani, hosszú élettartamúak. A biológiai hatásaikat nézve azonban igencsak ártalmasak…

Az egyik gond, hogy a természetes lehetőségeken felül, akár este napnyugta után is kapunk belőlük vagy kora reggel, napkelte előtt. Ez bezavar a cirkadián ritmusunk normál működésébe.

A másik gond, hogy a mesterséges eszközök spektruma hiányos és kiegyensúlyozatlan a napfényhez képest. Nincs bennük az infravörös (IR) és ultraviola (UV) tartomány (tisztelet a kivételnek…) energiatakarékossági okokból és sokszor aránytalanul sok kék fényt tartalmaznak.

Továbbá állandóan ugyanazt a spektrumot sugározza nekünk egy mesterséges világítótest. Persze egy kütyü képernyő változik, ahogy videót nézünk, vagy a változtatjuk a tartalmat. De az 1000%, hogy nem olyan ritmusban és arányokban váltakozik, ahogy a napfény. A napfény programjának reggeltől-estig, évszakok szerint fontos biológiai jelentősége van.

Káros-e az UV?

Az UV-tól mindenki retteg (lásd. mint a koleszterin esete), az IR-ről pedig azt hiszik, csak fölösleges hőveszteség lenne az izzóban, pedig pontosan az a helyzet, hogy mindkettő baromi fontos az életfolyamatokhoz.

Mindegyik UV tud káros lenni, ha azt izoláltan sugározzák az emberre nagy dózisban, de a napfényben ezek tökéletesen ki vannak egyensúlyozva a többi frekvenciával és optimális dózisban érkeznek hozzánk a Napból. Az atmoszféra megfogja a Napból érkező UV kb. 77%-át.

Az UV-C (100-280 nm) nem jut el a földfelszínre, kiszűri az atmoszféra és az ózonréteg. Ebben a formában ez káros lenne az embernek, a baciknak és a vírusoknak, ezért fertőtlenítésre is használják. Igencsak érdekes, hogy pl. az élő szervezetekben előforduló, rendezett szerekezetű un. EZ (exclusion zone) vízrétegnek 270 nm-nél van elnyelése (Gerald Pollack könyve vagy A paleón túl) vagy néhány biomolekulánknak (pl. triptofán, tirozin, fenil-alanin, hisztidin, stb.) is elnyelési maximuma van az UV-C tartományban… Tehát használjuk az UV-C-t a szervezeten belül. Ezt a megfelelő biomolekulák transzformálják át, megfelelő mennyiségben. Erről még írok egyszer bővebben…

Az UV-B (280-315nm)  nagy részét szintén elnyeli az ózonréteg – és gyárt is egy kis oxigént közben –, de ami átjut az nagyon fontos a D-vitamin termelésben.
Az UV-A-nak (315-400nm) pedig a melatonin és a dopamin termelésben van fontos szerepe. Az UV-A fény melatonint és dopamint gyárt a retinán az aromás aminosavakból, melyek beszabályozzák a szem megfelelő geometriáját és elősegítik a fotoreceptorok regenerációját, hogy megfelelően fusson a cirkadián ritmus.

A közeli IR-t nem érzékeljük hőként, de sok tanulmány írta már le a pozitív hatását (LLLT, fotobiomodulációs terápia) és sajnos kimarad a legtöbb mesterséges fényből.

Van még egy csavar az IR és UV történetben… Sok modern ablaküveget úgy terveznek, hogy blokkolja az infravöröset, hogy ezáltal jobban szigeteljen belülről, tehát ilyenkor is kevesebb rész jut be a napfényből. UV szempontból, a normál ablaküveg általában átengedi a 350 nm fölötti tartományt és megfogja a 300 nm alatti 90%-át.

Az egyik nagy probléma a túl sok kék fényt használó világításokban (pl. LED), hogy a kék nincs kiegyensúlyozva a többi hullámhosszal, ahogy a napfényben. A hiányzó IR tartomány lenne felelős pl. a regenerálódásért, amit a kék fény stimulál. Ez naplemente után különösen káros.

Kék fény

A kék fényről írtam pár cikket korábban ITT. Röviden, arról is vannak már kutatások, hogy a kék fény beavatkozik a dopamin szintekbe (hangulat, viselkedés, döntések).

Ezenkívül az idegrendszer kulcsmolekuláját, a DHA omega-3 zsírsavat is roncsolja szép lassan (ezért érdemes tengeri ételeket fogyasztani).

Továbbá a melanopszin kék fény detektorainkat is megzavarja, roncsolja az A-vitaminnal való kapcsolatukat a túl sok, rossz időben érkező mesterséges kék fény.

Következtetések

A fény hatásai általában nemlineárisak, eléggé bonyolult fizika van mögötte. Ajánlom, legalább EZT a linket. Aki túl lineárisan gondolkodik róluk (pl. UV=káros, kék fény=káros, napfény=bőrrák stb.), annak érdemes tágítania a tudását a témában, hogy fény derüljön ezekre az apró nüanszokra…

A fentiekből következik, hogy a nappali számítógépes munkavégzés, folyamatos telefonnyomkodás, nappali benti világítás sem éppen egészségbarát szokások, de az éjszakai, napnyugta utáni, napkelte előtti használatuk szerintem kimondottan ártalmas.

Kevesebb mesterséges fényt, több napfényt!

Ha szeretnél többet tudni a napfény és a mesterséges fények biológiai hatásairól, olvasd el a Napfény Diéta könyvem!

Ha szeretnél egy rövidebb, gyakorlatiasabb útmutatót, mit lehet tenni a sok mesterséges fény ellensúlyozására, ajánlom az új Irodai Egyensúly Program E-könyvem!

Posted on

Méregtelenítés és a redox potenciál

Divatos jelenség manapság a méregtelenítés, amire jó sok pénzt lehet elkölteni és a másik oldalon beszedni az emberek tudományos felkészületlenségére alapozva. Méregtelenítés létezik, de nem egészen olyan formában, mint ahogy a különböző csodaszerek, kúrák ígérik.

A méregtelenítést másképp úgy hívják, hogy jó alvás, egészséges máj, redox potenciál növelés, jeges fürdő, böjtölés (autofágia), megfelelő cirkadián ritmus, szezonális paleo táplálkozás (esetleg ketogén étrend), izzadás a szaunában vagy sport által.

A méregtelenítés akkor működik jól, ha előtte rendbe van hozva a redox potenciál. Mi az a redox potenciál? Röviden, a bennünk lévő elem (sejtmembránokban, sejtszervecskékben, sejtvízben) töltése, kapacitása. Mennyire vagyunk képesek a megfelelő biokémiai redox reakciókat (oxidáció, redukció) véghezvinni a szervezetedben. Kb. egyenesen arányos az egészség mértékével. Ennek a magas szinten tartása a kulcs az egészséges működésünkhöz.

Angolos szófordulattal élve: „redox before you detox!”. Például a penészgomba sok helyen ottvan a Földön, természetes jelenség, akkor okoz gondokat, ha alacsony a redox potenciál a rossz környezet miatt.

A glutation az egyik legfontosabb belső antioxidánsunk, kiemelten fontos szerepe van a gyulladáscsökkentésben, a káros oxidatív folyamatok kivédésében, és a méregtelenítésben. A glutation regenerálás a kulcstényező a redox potenciál, a kémiailag redukáltabb állapot megőrzésében. Az oxidáltabb állapot csökkenést jelent a cisztein/cisztin, GSG/GSSG (redukált/oxidált glutation) és a NAD(P)H/NAD(P)+ arányokban. A glutation optimális működését is leginkább a megfelelő alvással tudjuk elérni, továbbá a kén tartalmú aminosavakban és szelénben gazdag élelmiszerek fogyasztásával.

A cisztein egy szemi-esszenciális aminosav – tehát csak bizonyos körülmények között nélkülözhetetlen -, elő tudjuk állítani, de csak akkor, ha van a táplálékban elég metionin, a másik kéntartalmú aminosav. Amit tehetünk, hogy megőrizzük a cisztein készletet, odafigyelünk a rendszeres, kéntartalmú aminosavakban dús ételek (húsok, tojás, fokhagyma, brokkoli, kelbimbó) fogyasztására.

A szelén részt vesz a glutation-peroxidáz enzim szintézisében, ezért ez is egy fontos méregtelenítést segítő mikrotápanyag (tengeri ételek). Emellett a B vitaminoknak is fontos szerepe van a máj méregtelenítési folyamataiban (belsőségek, tengeri ételek, húsok).

A máj a legfőbb méregtelenítő szerv, mely tökéletesen tudja a dolgát, ha odafigyelünk az ember biológiájához méltó életmódra. A mérgeket átalakítja és továbbküldi a kiválasztószervekhez. Itt természetesen hétköznapi, ésszerű mennyiségű dózisokra, környezeti toxinokra gondolok, nem egy vödörnyi ciánra. Nem véletlenül léteznek a toxikológiában pl. az LD50 értékek. Ami halálos méreg és az életfunkciókkal kis mennyiségben is összeegyeztethetetlen, az továbbra is halálos méreg marad, lehet valakinek bármekkora redox potenciálja.

A méregtelenítés folyamatosan zajlik bennünk, akár tetszik-akár nem, a kérdés az, hogy milyen hatékonysággal?

Aki egészséges és odafigyel az életmódjára, annak nincs szüksége külön méregtelenítésre. Aki pedig méregtelenítésen gondolkodik, annak előbb az fenti praktikákkal kellene kezdenie, hogy megszerelje a méregtelenítő rendszerét…

Posted on

Ezt tudtad a hemoglobinról?

Több, mint érdekes, hogy a növények fotoszintézisének fényelnyelő kulcsmolekulája, a klorofill, igencsak hasonló kémiai szerkezetet mutat a vérünkben keringő hemoglobin hem részével. Ritkán szoktak egy „fotón” szerepelni, ezért kevesen beszélnek róluk együtt… Mi a szerepe a hemoglobinnak az emberi szervezetben?


Az emberben a hemoglobin egy négy alegységből álló metalloprotein. Mindegyik alegységet egy globuláris fehérjerész építi fel, amely szorosan kapcsolódik egy nem-fehérje jellegű hemcsoporttal. A vörösvértestekben lévő hemoglobin szállítja az oxigén nagy részét és a szén-dioxid egy részét a vérben, ez talán közismert. Az már kevésbé, hogy a hemoglobin hem része is egy un. porfirinvázas (aromás, gyűrűs) molekula. A reggeli napozás tudománya cikkben írtam az aromás gyűrűk és a fény elnyelés, továbbítás jelenségéről. A hemoglobin innen nézve tulajdonképpen egy “fényszállító komp”.

Az UV fény nem hatol mélyre a bőrben, ezért az élet kitalálta, hogy a hemoglobinnal szállítja el azt. Szerkezetileg igencsak hasonlít a növényi klorofillhoz, aromás gyűrűinek köszönhetően kiváló fényelnyelő. A hemoglobin hem részének központi atomja a vas, míg a klorofillé a magnézium. A vas nagyobb rendszámú kémiai elem, így több benne az elektron, mint a magnéziumban. Ez talán azért jobb, mert így több fotont tud egyszerre kezelni, fejlettebb rendszer. Nagyobb eséllyel lép kölcsönhatásba a fotonokkal, nagyobb az esély egy komplexebb élet létrehozására és fenntartására.

A hemoglobin sokféle frekvenciát képes elnyelni a látható és az UV féyekből 250-600 nm között. Elnyelési maximuma a következő hullámhosszoknál van: 280 mm (UV), 420 nm, 540 nm és 580 nm és élesen „elhalkul” 600 nm-nél.

A hemoglobinnal összegyűjtjük a fényt és elvisszük a sejtekhez, a mitokondriumokhoz. Aki csak a táplálkozásra fókuszál, annak érdemes azon elgondolkodnia, mit csinálnak a napfény fotonjai a kloroplasztokban! Biztos nincs semmi hasonlóság az emberi hemoglobinnal és a mitokondriumokkal?

Érdekes párhuzamot vonhatunk a növények kloroszplasztjában lévő heliotropizmus (növények fény felé fordulása, illetve fény felé történő növekedése) és az állatok hemoglobinjában lezajló folyamatok között is. A növények a napfény felé fordulnak, az állatok pedig a nitrogén-monoxid (NO) értágító hatásának segítségével közelebb viszik a bőrfelülethez a vörösvértesteket.

Következmények?

Aki szeretné jobban megérteni az emberi anyagcserefolyamatokat, az nem nyugodhat meg a biokémiai szinten (vagy más tudományosnak hangzó szinten) vagy az ételek makrotápanyagok arányain való sakkozásánál. Érdemes továbbolvasni a fény biológiai hatásairól, a mitokondriumok működéséről, kvantumbiológiai alapokon.

A gyakorlatban pedig érdemes a szemeinket és a bőrünket rendszeresen kivinni a természetes napfényre, hogy optimálisan dolgozhasson a hemoglobin is, a megfelelő frekvenciákat szállítsa a sejtekbe és ne a mesterséges “junkfood” fényeket.

Hivatkozás:

https://jackkruse.com/reality-7-blood-chlorophyll-types-food/

https://www.researchgate.net/figure/Absorption-spectra-of-the-oxygenated-and-deoxygenated-hemoglobin-molecules-Notes-In-the_fig1_264009809

Posted on

Kék fény 4: Hogyan dehidratálnak a mesterséges fények?

A testünk tömegének 60-70%-a víz, vagy ha a molekulák számát nézzük, akkor 99% !!! Ugyanis a vízmolekula sokkal kisebb a testünk többi részét alkotó fehérjéknél, zsíroknál, cukroknál. Tehát a kémiai összetételünket nézve mindannyian egy nagy zsák víz vagyunk. 🙂 Némi kollagén vázzal és egyéb fehérjékkel, sókkal összetartva.

Ha nincs elég víz a szervezetben, nem biztos, hogy csak szomjasak leszünk, de fáradtabbak, motiválatlanabbak is és fogékonyabbak a betegségekre vagy pl. ez az egyik magyarázata, hogy miért nem tolerálják jól sokan a napot. Nincs bennük elég sejtvíz, ami elnyelné a napfényt. Ha nem bírod a napfényt nyáron – ami javítható lenne fokazatos hozzászoktatással egész évben – gondolj arra is, hogy mennyi mesterséges kék fény vesz körül! Továbbá a székrekedés, száraz bőr, hüvelyi szárazság, másnaposság, fejfájás mind visszavezethető dehidratációra, a mitokondriumok működésének zavarára. Ha dehidratáltak vagyunk, akkor nem tudunk megfelelően fotonokat befogni a napfényből.

Hol nyeljük el a napfényt? Az un. EZ vízrétegben, mely a fehérjéink szomszédságában lévő rendezett szerkezetű, speciális vízréteg, ami csak az élő szervezetekre jellemző. Továbbá számos biomolekulánkban is elnyeljük még a fényt, de erről majd egy másik cikkben…

Honnan jut be a víz a szervezetünkbe? Amit megiszunk ugyebár, gondolnánk elsőre. Persze ez is számít, hiszen a sivatagban egy pohár víz életet menthet. Apropó sivatag. Honnan van vize a tevének, ha régóta nem ivott? A válasz a mitokondriumok működésében keresendő, ugyanis az ő feladatuk nemcsak az energiatermelés, hanem a vízgyártás is! A teve a púpjában lévő zsír lebontásával gyárt vizet magának a mitokondriumaiban és erre mi is képesek vagyunk. Szóval a vízivás fontos, de kicsit túl van misztifikálva.

Ha le van robbanva a motor (mitokondrium), esténként nem pucoljuk ki, nem pihentetjük eléggé és ez így megy hónapokig, évekig, akkor rossz hatásfokkal fog működni. Főleg, ha eleve rossz volt a heteroplazmitás érték. Azaz nem tudunk elég vizet gyártani.

Hogyan kapcsolódik ide a kék fény? A mesterséges kék fény rontja a melatonin termelésünket, cirkadián ritmusunkat, este nem fog megfelelően regenerálódni a motor. Másnap nem tud elég vizet gyártani… Továbbá a mesterséges kék fény bezavar az energia és víztermelő elektron transzport lánc folyamatba a mitokondriumokban.

A mesterséges kék fénnyel a másik probléma, hogy lassan roncsolja a DHA omega-3 zsírsav molekulákat, melyek ottvannak minden sejtmembránban és így nem tudja megfelelően továbbítani az elektronokat, fotonokat. Ezért hangsúlyozom mindig a tengeri ételek fontosságát a táplálkozásban!

Hogyan kapcsolódik az elektroszmog? A pulzáló elektromágneses terek (pl. WiFi, Bluetooth) is megnehezítik a rendezett vízréteg kialakulását.

A napfényben a kék fény évszakonként és napszakonként is változik. Nyáron kb. kétszer annyi, mint télen Magyarországon. A kütyükből, mesterséges világításokból viszont egy állandó mennyiséget kapunk egész évben… A napfényben ottvan az infravörös is, ami kiegyensúlyozná a kék fény hatásait, azonban a „mesterséges napokból” ez általában teljesen hiányzik (kivéve talán a jó öreg izzószálas villanykörtét)!

Az igazi megoldás a motor helyreállítása lenne. Ha rendben megy a cirkadián ritmus, napközben nem kapunk sok mesterséges kék fényt és sokat napozunk, akkor rendben lesz a vízháztartás is. Táplálkozás oldalról, általánosságban a magas zsírtartalmú diétákkal több sejtvizet is állítunk elő a mitokondriumokban, mint szénhidrátokból. Másrészt a zsírbontáshoz szükséges enzimek kevesebb vizet igényelnek, mint a szénhidrát alapú anyagcsere. Ezt talán tapasztalják is a régóta ketogén étrenden lévők, hogy kevesebb vizet fogyasztanak. A harmadik következtetésem, hogy akit sok mesterséges fény, elektroszmog vesz körül, igyon bátran vizet, de ez talán nem újdonság.

Hivatkozások:

Gerald Pollack: The fourth phase of water

https://www.linkedin.com/pulse/artificial-blue-light-dehydrates-your-cells-jack-kruse/

Sáfrán Mihály: A paleón túl, Napfény Diéta

Posted on

Kvantum koleszterin

Miért van az, hogy az emberek többsége semmit nem tud a koleszterin élettani szerepéről, csak annyit, hogy káros? Nagyon sikeresen elültették a fejekben a koleszterin teóriát, amit azóta már sokféle szempontból megdöntöttek. Egy rég elavult nézetről van szó, ami folyamatosan befolyásolja az emberek szokásait, formálja az egészségüket. Ebben a cikkben bemutatok néhány újabb magyarázatot, hogy elfelejthessük végre ezt a megporosodott dogmát.

A lényeg röviden a koleszterinről

  • A koleszterin egy létfontosságú molekula, amit nem csökkenteni kellene, hanem továbbra is enni és jobban megérteni a szerepét.
  • A koleszterintartalmú ételek megbetegítőnek vélt hatását már sokan, sokféleképpen megcáfolták.
  • Az öregedéssel és stresszhatásokkal természetes módon emelkedik a koleszterinszint és ez még védőhatású is.
  • A szervezetben a koleszterin optimális működéséhez is napfényre és annak megfelelő hasznosítására van szükség.
  • Nem érdemes túl sokat a koleszterinre fókuszálni az egészség nevében, vannak sokkal fontosabb faktorok is, mint pl. a fénykörnyezet.

A tudományos gondolkodásról

Semmilyen vélemény, dogma, mém nem írhatja felül a természet univerzális törvényeit! A tudományban mindigis voltak hibák, de ez még nem feltétlenül baj, mert amint rájönnek a tudósok, mi volt a hiba – ha hajlandóak belátni –, akkor máris egy lépéssel közelebb kerülnek a természet megértéséhez. A tudomány akkor fejlődik, ha sikerül megkérdőjelezni egy korábbi dogmát és nem akkor, amikor megnyugszunk, mert már mindent tudunk. Az emberek azóta terjesztenek egymásnak beszűkült féligazságokat, ami aztán dogmatikus hülyeséghez vezet, mióta megtanultak beszélni. Az első okos emberek rájöttek, hogy aki kitalálja a dogmát, az kontrollálhatja a többi embert. Változtasd meg a dogmáidat és jobban leszel!

A koleszterin elmélet napjaink egyik legnagyobb átverése, igazából már akkor sem állta meg a helyét, amikor kitalálták. Egy olyan 1913-as vizsgálatból indul az egész hisztéria, ahol növényevő nyulakat tömtek koleszterinnel és érelmeszesedés alakult ki náluk. Egy húsevő kutyával vagy macskával nem kaptak volna ilyen eredményeket, továbbá az ember sem növényevő állat… Idővel erre egy egész iparág épült, amit nehéz megváltoztatni különböző érdekek miatt. A híres Ancel Keys féle 7 ország koleszterin tanulmány az 1950-es évekből – ami alapján elítélték a telített zsírokat és a koleszterint – is többféle statisztikai trükközéssel, zsonglőrködéssel hozta ki az eredményeit. Mindenkibe mélyen belesúlykolták, hogy a koleszterin káros, emiatt a „gyilkos” telített zsírokkal teli hentespult 5 km-es körzetébe sem mernek menni az emberek. Kicsit is jobban utánajárva, kiderül, hogy nem káros, sőt! Próbáljon meg valaki összerakni egy emberi lényt koleszterin nélkül! A koleszterin létfontosságú a sejtek membránjaiban, a legtöbb szteroid hormonunk (D-vitamin, tesztoszteron, ösztrogén, kortizol stb.) előanyaga, az agyunk jelentős részét is koleszterin alkotja. Ha nincs, ha csökkentjük, akkor vajon optimálisan fog működni a szervezet?

Ez egy idejétmúlt teória, sokan megcáfolták már a létjogosultságát biokémiai szinten, statisztikai eredményekkel is. Továbbá a vérben lévő szintet a táplálkozással bevitt koleszterin csak kis mértékben befolyásolja és nincs egyértelmű összefüggés a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a magas koleszterinszint között. Ebbe most nem mennék bele mélyebben, ajánlom hozzá a hivatkozásokban lévő könyveket, cikkeket. Következzen inkább a kvantumbiológiás magyarázat: miért fontos, hogy legyen elég koleszterinünk és mit jelent igazából, ha elkezd emelkedni, milyen káros hatásai vannak a sztatinoknak a részecskék szintjén?

Koleszterin, stressz és az öregedés

Az öregedés tulajdonképpen egy lassú, krónikus stressz. Az anyagcsere lassul, csökken az alvásmennyiség, csökken a T3 pajzsmirigyhormon szintje, nő a heteroplazmitás, csökken az elektromos töltés és a NAD+ szintje a mitokondriumokban. Ez természetes folyamat, amitől nem kell megijedni, senki sem fog örökké élni, csak ugye az öregedés sebessége nem mindegy. Az egészséges életmód a halálhoz vezető leglassabb út. Minden nap lehet dönteni, melyik úton megyünk az életmódban történő választásainkkal.

Stresszhelyzetben (modern fénykörnyezet, életvitel, öregedés) több koleszterin kell, hogy stabilizáljuk a mitokondriumokban a belső membránt, így több ATP-t és vizet (energiát), szént-dioxidot tudunk gyártani, ami majd segít a stressz leküzdésében. A mitokondriumnak vizet kell gyártania, hogy csökkentse a fehérjék hőmozgását a Q-ciklusnál és az ATP-áz enzimben, hogy azok kvantumos precizitással működhessenek, zavartalan legyen az energiatermelés.

A Q-ciklus a híres koenzim Q10 molekula körfolyamata a miotokondriumban. A szerepe, hogy vörös fotonokat gyártson az UV átalakításával és ez gyorsítja az elektronáramot, ami aztán meghajtja az V-ös komplex (ATP-áz enzim) forgó turbináját, hogy az ATP-t és vizet gyártson. A koleszterincsökkentő sztatin gyógyszerek bezavarnak a Q-ciklusba. A szelén elősegíti a Q10 gyártást, ezért is jó a tengeri kaja.

Az öregedéssel egy másik okból kifolyólag is növelik a sejtek a koleszterin szintet. Ahogy öregszünk, a sejtek már sokszor osztódtak az évtizedek során, különösen, ha nem volt rendben a cirkadián ritmus. Ez szép lassan rövidíti a kromoszómák „sapkáját”, a teloméreket. Ez igazából az egyik legjobb biomarkere, hogy mennyi idős a sejt. Ahogy a sejt osztódik, koleszterinre van szüksége az új sejt felépítéséhez és az új kromoszómához. A koleszterin a kromoszómák magjában található, sőt még a DNS-hez is kötődik. Ez a koleszterin segít a kromoszóma osztódásában, az un. mitotikus orsó fázisban. A koleszterin a gének aktiválásához is szükséges az epigenetikai módosítások alapján.

Ha kevés ezekben a folyamatokban a koleszterin, akkor a kromoszóma nem fog megfelelően osztódni és a gének is rossz időben kapcsolnak be. Ez rossz jelzést és időnként helytelen számú kromoszómát eredményez. Ez történhet a daganatos sejteknél is. Ezért is látjuk leginkább az idősebbeknél a daganatos betegségeket (sajnos a mai környezetben már fiatalabbaknál is) és ez sokkal gyakoribb alacsony LDL szintnél. Tehát a korral együtt jár a több koleszterintermelés, hogy biztonságban menjen a sejtosztódás és egyben segít a mitokondriumnak ATP, szén-dioxidot és vizet gyártani. A stressz minden formája fogyasztja az ATP-t és a magnéziumot, mindkettő kapcsolódik az ATP-áz enzimhez a mitokondriumban. Ez klasszikusan előfordul cukorbetegeknél is. Ez okozza az LDL koleszterin felszaporodásást, de ez igazából egy védekezőmechanizmus! Így reagál, így kompenzál a szervezet. Az emelkedett LDL segít megőrizni az elektromos töltést a mitokondriumokban. Ahhoz, hogy a sejt le tudja gyűrni a stresszt, ahhoz jó ATP termelés kell, márpedig az LDL ezt segíti elő ilyenkor.

Koleszterin és a hormonok

Szinte az összes hormonunk tartalmaz valamilyen aromás, gyűrűs szerkezeti részt (leptin, koleszterin, D3-vitamin, pajzsmirigy hormonok, szteroidok). A szteroid hormonok (pl. kortizol, tesztoszteron, D3-vitamin) kiindulási anyaga pedig a koleszterin. Továbbá minden biomolekula (víz, hemoglobin, klorofill, koleszterin, D vitamin, dopamin, melatonin, acetilkolin, húgysav, C-vitamin stb.) funkciója, hogy megváltoztatja a fényhullámokat speciális elektromechanikus hullámokká, melyeket a sejtek használnak. A sejtek a fotonok játszóterei. Erről bővebben pl. a Reggeli napozás tudománya cikkemben.

A stressz minden esetben fokozza az LDL előállítását, hogy alapanyagot biztosítson a kortizolgyártáshoz, amihez fontos kofaktorok a T3 pajzsmirigyhormon és az A-vitamin. Blokkolni a koleszterint tehát ezért sem szerencsés, csak tovább fokozza gyulladást. Kulcsfontosságú az A-vitamin körforgásának, regenerálásának zavartalansága (lásd. Bazan hatás cikk). Nélküle nem tudjuk a koleszterint pregnenolonná alakítani, tehát nem csak a pajzsmirigy alulműködésre kell ilyenkor koncentrálni. Miért ilyen fontos a T3? Gyakorlatilag az összes szteroidhormon előállításához szükséges, mert a koleszterin-pregnenolon átalakulást katalizálja az A-vitaminnal egyetemben. A pregnenolon aztán több lépésben tesztoszteronná, ösztrogénné és más hormonokká alakul.

A leptin az egyik legfontosabb hormonunk. Akinél rendben van a leptin jelzése, az igazából nem is szokott éhes lenni a főétkezések között. A nassolás inzulinkibocsátással jár, beavatkozik a leptin háztartásba is. Extra koleszterint is gyárt ilyenkor a máj. A nem megfelelő leptin jelzés az agyban a májat extra koleszterintermelésre serketni és lassítja a pajzsmirigyfunkciót, csökkenti a koleszterin kiürítést. A leptin-reziszetncia ezzel párhuzamosan rontja az LDL receptorok működését is a májban, így a koleszterint, a zsírokat szállító LDL-ek tovább maradnak a keringésben, nagyobb az esély rá, hogy oxidálódnak és plakkot képezzenek, ami viszont már lehet a szív és keringési betegségek előidézője. De az egésznek nem a táplálkozáshoz van köze elsősorban, hanem a fénykörnyezet által megzavart hormonháztatáshoz és a gyenge redox potenciálhoz (sejtmembránokban, sejtvízben lévő töltés).

Kolesztein és a napozás

A koleszterin egy poláros molekula, aminek napfényre van szüksége ahhoz, hogy szulfatálódjon. Az átalakítás lépéséhez magasabb hőmérséklet kell a bőrben, amit az UV-B biztosít, aminek végeredménye a koleszterin szulfatálódása és a szulfatált D3-vitaminná alakulása. A legfontosabb fény elnyelő vegyületek az emberben a rendezett EZ vízréteg, a melanin, a szulfatált koleszterin, hemoglobin és a DHA. Egy remek példa az UV elnyelésre a D-vitamin szintézis, amikor a 7-dehidrokoleszterin elnyeli az UV-t. Tehát a D-vitamin egy magasabb energiaszintű vegyület és viszszaalakulhat 7-dehidrokoleszterinné a felvett kvantájú fényenergia leadásával. Ehhez valószínűleg a D-vitaminnak szulfatált állapotban kell lennie, mert a szulfát csoport egy nagy poláris rész, ami a D-vitamint átviheti olyan helyekre, ahova nem juthatna el a töltések miatt. És valószínűleg a DHA az, amelynek továbbadja az energiát, ezután a ciklus után a 7-dehidrokoleszterin ismét képes UV befogadására.

A D-vitamin szintek azért is alacsonyak világszerte, mert az LDL koleszterin izomerizációs lépése is vízigényes folyamat. Itt lép be az elektroszmog, kék fény dehidratáló hatása (elégtelen víztermelés a mitokondriumokban), ami magyarázatot adhat a magas LDL és alacsony D vitamin szintekre, valamint a többi koleszterinen alapuló hormon szintézis zavarára. Ezek a folyamatok A-vitamint és T3 pajzsmirigyhormont igényelnek. Tehát az LDL koleszterinnek napfényre, A-vitaminra és T3-ra van szüksége, hogy legyártsa a megfelelő szteroid hormonokat. Viszont a kék fény az A-vitamint sem engedi optimálisan működni (Bazan hatás cikk)! Az A-vitamin fényérzékeny formája a 11-cisz retinal oxidálódik fény hatására egy transz vegyületté. Ez szállítja aztán a jelet a központi retinális útvonalon keresztül az agyalapi mirigybe és a leptin receptorba. A melatonint és a D-vitamint is az UV fények segítségével gyártjuk. A melatoninhoz UV-A és triptofán kell, míg a D-vitaminhoz UV-B és koleszterin.

A mesterséges kék fény lassan tönkreteszi a DHA omega-3 zsírsavakat is a sejtmembránokban, csökkentve a képességünket, hogy a koleszterint elektronokkal töltsük. A Q10 a vérben is egy védőrendszer, amely megakadályozza az elektronvesztést és a vérben a zsírok, koleszterin oxidációját. A koleszterinnel akkor van baj, ha oxidálódik, azaz elektront ad le, így „elektronra éhes” lesz, így könnyebben megtámadja az érfalat. A koleszterin stabilizálja a membránokat és számos hormon alapanyaga. Ha sok a toxin, stressz egy sejtben, lassan dolgozik a koleszterin, akkor jön létre a rossz sdLDL, ami végül oxidálódhat.

A T3-at ideális esetben napkeltekor gyártjuk egészen pár órával később az UV-A megjelenéséig. Lehet, hogy ezért van ma sok városinak pajzsmirigy problémája, mert sosem látja a reggeli Napot? A cirkadián ritmus megzavarása, megváltozott A-vitamin szintekhez, ciklushoz vezet. Tehát, ha valakinek kevés a T3-a, (pl. pajzsmirigy alulműködés) vagy nem megfelelő az A-vitamin ciklusa, akkor felhalmozódik az oxidált sdLDL és fogy a HDL koleszterin is. A kevesebb HDL pedig csökkenti az endotoxinok kiszűrését a máj portális keringésében.

Ez a folyamat a Bazan hatás hosszú ciklusába is beleszól, ami a DHA és az A-vitamin regenerálódását rontja. A máj méregtelenítő funkciója romlik, leptin rezisztencia fejlődik ki. A kevés HDL tovább fokozza az bél áteresztését az idegen fehérjék számára és a vér-agy gátét is. Ez azt eredményezi, hogy több toxin jut az agyba és a keringésbe, csökkentve ezzel a redox potenciált és oxidálja a vért, csökkenti az EZ vízréteget.

Ha minden áron szeretné valaki a rossz táplálkozást okolni a koleszterinnel kapcsolatban, akkor a telített zsírok helyett fordítsa a figyelmét inkább a cukrokra és a finomított, feldolgozott szénhidrátokra, magas deutérium tartalmú élemiszerekre, melyekből bőven eszik a nyugati ember. Természetes körülmények között csak szezonálisan vagy adott földrajzi helyeken ehetnénk magas szénhidráttartalmú élemiszereket. A modern világban azonban éjjel-nappal és egész évben, bárhol a világon hozzáférhetünk. Ez szintén az UV fénnyel van kapcsolatban.

A fentieken kívül még lehet többféle szempontból is megvizsgálni, bonyolítani a levezetést, melyről írtam pl. Napfény diéta könyvem Napfény, kalcium és koleszterin-szulfát és más fejezeteiben… Mellesleg mindenfajta halálozás kockázatot csökkent a magas D-vitamin szint egy nagy metaanalízis (Gaksch, 2017) szerint.

Gyakorlati példák

Egyébként én közel 10 éve szinte minden reggel koleszterinbomba szalonnás rántottát eszem, disznózsíron sütve és napközben ezt további állati zsírral, tepertővel, vajjal is megfejelem. Ha igaz lenne a koleszterin elmélet már régóta minden bajom lenne vagy biztos egy UFO vagyok… Persze ez csak a saját tapasztalatom, amiből nem lehet általánosítani. Az eszkimók vagy más hús-zsír alapú, magas koleszterintartalmú étrenden élő népek, valamint az utóbbi évtized több tízezer ketogén diétázója világszerte is köszönik szépen, jól vannak, megfélemlítő dogmák ide vagy oda.

Köszönöm, részemről maradhat

Végszó

Ha összességében nézzük a szervezetünk kémiai összetételét, a kvantumbiológiai elméleti levezetéseket, statisztikai eredményeket, a természeti népek étkezését és evolúciós megfigyeléseket, akkor koleszterin nem rosszfiú és alaposan félre van értelmezve a szerepe. Aki nem hiszi, járjon utána! Lehetőleg kvantumbiológiás szemüveggel is. Emellett továbbra is ajánlom a sok napozást, napkelte nézést, kék fény csökkentést, koleszterinben gazdag élelmiszerek fogyasztását. Miközben még mindig megy a vita a koleszterinről, az emberek megfeledkeznek fontosabb faktorokról, mint az elektroszmog és a kék fény…
Mindenki a rendelkezésére álló információk alapján választja meg a szokásait és mindennek meg lesz a következménye. Maradj kíváncsi, tanulj, változtass az uralkodó dogmáidon, ha azok elavultak…

„Aki nyavalyog, de nem változtat, annak nem fáj eléggé!” (dr. Bubó)

Hivatkozások:

https://www.linkedin.com/pulse/why-do-statins-cause-diabetes-jack-kruse

Jack Kruse: Epi-paleo RX

Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás. Jaffa Kiadó, 2009

dr. Tóth Csaba: Paleolit orvoslás. Jaffa Kiadó, 2012

https://www.dailymail.co.uk/news/article-3425192/Heart-drug-statins-DOUBLES-risk-diabetes-according-alarming-10-year-study.html?fbclid=IwAR1ntIP69bO19tIc6NEXXByuQVsvIX3u4qv3XJxQo5W0QdL8_gbh07IToE8

https://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/koleszterin.php

https://www.tenyek-tevhitek.hu/a-koleszterin-nelkulozhetetlen-az-optimalis-egeszseghez.htm

https://www.tenyek-tevhitek.hu/a_koleszterin-biznisz_piszkos_trukkjei_a_sztatinok_szivbetegeknek_sem_hasznalnak.htm

https://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/nagy-koleszterin-atveres.php

Gaksch M és mtsai. Vitamin D and mortality: Individual participant data meta-analysis of standardized 25-hydroxyvitamin D in 26916 individuals from a European consortium. PLoS One. 2017 Feb 16;12(2):e0170791.

https://www.facebook.com/drjackkruse/posts/are-you-still-haunted-by-bad-cholesterol-science-you-shouldnt-be-cholesterol-is-/1653246688073012/

https://www.facebook.com/drjackkruse/posts/still-think-cholesterol-is-a-killer-you-are-not-part-of-my-tribe-then-move-on-th/1286531574744527/

Sáfrán Mihály: A paleón túl, 2014

Sáfrán Mihály: Napfény diéta, 2017

További fontos információk a koleszterinről A paleón túl és a Napfény Diéta könyveimben!

Megjelent az új E-könyvem az egészséges táplálkozásról, haladó szemléletben.

Posted on

Miért fontosabb a Fény, mint a Kaja? Avagy melyik a több, a 48 vagy a 10?

Természetesen sokat számít az is, hogy mit eszel. Érdemes a legjobb minőségű, természetes ételeket fogyasztani. Viszont, ha tisztán étkezel és csapnivaló a fénykörnyezeted, akkor sosem hozod ki a legjobbat az egészségedből. Egyszerűen így vagyunk összerakva, ezen a Föld nevű bolygón…

Korábban én is precízen odafigyeltem az étkezésemre (persze most is kb. 90%-ban). Bár olvasgattam a cirkadián ritmusról és a kék fényről, hogy ezek is számítanak, de nem vettem eléggé komolyan őket. Mikor igazán megértettem a mögöttük lévő tudományt, változtattam a fontossági sorrenden! A paleón túl könyvem írásakor még nagyon kaja párti voltam. Ez következik ugyanis a biokémiás szemléletből. Ma már látom, hogy ennek vannak korlátai. Nem is kevés. A kvantumbiológia sokkal jobb leíró tudomány az emberi anyagcserére, mint a biokémia! Szerencsére már akkor is volt egy megérzésem, hogy a fény fontosabb.

„Nagyon úgy fest, hogy az egészségünk szempontjából nem a táplálkozás a legfontosabb hatás, hanem a belső óránk jó működése és a minket körülvevő elektromágneses tér. Természetesen látványos javulásokat érhetünk el a paleo étrenddel, de nem fogja minden problémánkat orvosolni, ehhez komplett életmód, és környezetváltozás szükséges.”

/részlet A paleón túl könyv Na, akkor együnk végre fejezetéből/

Sokévnyi táplálkozástan tanulás és gyakorlás után nehezen fért a fejembe, hogy van fontosabb faktor is az anyagcserében. Ha agyműködésről van szó, akkor talán érdemes hallgatni egy tapasztalt, kvantumbiológia szemléletű idegsebészre, Dr. Jack Kruse-ra.

Az agyunkban a nyakszirti lebeny teljes egészében a látást szolgálja. A többi lebenynek is vannak asszociációs területei, melyekre a fény szintén hatással van. Mindent összevetve az agyunk kb. 45-48%-a kapcsolatban áll a fényviszonyokkal.

És mi újság a kajával? A táplálékból jövő elektronokat a leptin receptor által tartjuk számon, amely a hipotalamuszban található. A hipotalamusz az agy kb. 1%-át teszi ki és a neuronok 10%-át befolyásolja az agykéregben.

Tehát leegyszerűsítve az agyunk kb. 48%-a a fény által szabályozott, a 10% a táplálkozás által.

Mindenkettőnek fontos szerepe van, de melyikre érdemes jobban fókuszálni? Jó lenne továbblépni arról a szemléletről, hogy a táplálkozás önmagában szabályozza az anyagcserét, a testkompozíciót, bélflórát és a betegségeket…
Talán érdemes innetől jobban odafigyelni a 48%-ra is!

Hivatkozás:

https://jackkruse.com/brain-gut-11-is-technology-your-achilles-heel/

Készítettem egy videóbejegyzést is a fény-kaja témáról, további elgondolkodtató érvekkel…

Posted on

Kék fény 3: Omega-3 zsírsavak és a Bazan hatás

A DHA omega-3 zsírsav egy kulcsfontosságú molekula az agyunk és idegrendszerünk működésében. Legjobb forrásai a tengeri ételek, ennek köszönhetjük az emberi agyméret jelentős növekedést az evolúció során. A modern “kék fény mérgezett” világban sajnos ez a molekula rendszeresen bombázva van, nézzük meg mit tehetünk az ellensúlyozására… Két helyen is be tudunk avatkozni, az elsődeges a fénykörnyezet lenne, továbbá a táplálkozás is egy fontos faktor.

Dr. Nicolas G. Bazan a szem és az agy betegségek összefüggéseinek szakértője. Az elsők között volt, aki kapcsolatba hozta a betegségeket az RPE-vel (retinal pigment epithelium – retinán lévő színezőanyagot tartalmazó sejtréteg). Megfigyelte, hogy az agyban stresszhatás során gyorsan felszabadul a sejtekben az AA (arachidonsav, egyik fontos omega-6 zsírsavunk) és DHA omega-3 zsírsav. Mindkettő esszenciális zsírsav, tehát illene rendszeresen pótolnunk az étrendünkből, mert belsőleg csak gyenge hatásfokkal állítjuk elő. Dr. Bazan kutatócsoportja elektrosokkot használt stresszhatásként, és amint ez lecsengett az AA és a DHA is visszarendeződött a membránokba kétféle útvonalon, amiből látszik, hogy valamiféle élettani funkcióban játszanak szerepet ezek a zsírsavak.

A DHA regenerálása: rövid és hosszú hurok

Mivel a DHA egy kulcsfontosságú molekula, ezért szerencsére a szervezetünk kitalálta, hogyan tudja minél jobban megóvni. A DHA kétféle ciklusban (rövid és hosszú) regenerálódik a retinában. A rövid ciklus konzerválja a DHA-t, szabályozza az egyenesúlyt a lebontási és regenerálódási folyamatok között. A túlzott mesterséges kék fény adag szabadgyökjelzése és fotooxidációs hatása ezt teszi tönkre. Természetes fényviszonyok között, leegyszerűsítve a napfény kék tartalma stimulál, “elhasznál”, az infravörös pedig regenerál. A mesterséges fényekben arányaiban túl sok a kék fény és a legtöbben alig vagy nincs is vörös, infravörös.

Ha nem megy jól a rövid ciklus, akkor a hosszú ciklus még segíthet a DHA regenerálásban. A hosszú ciklus a táplálékból szállítja a DHA-t, ha arra van szükség, de ehhez előbb a májban kell egy kicsit átdolgozni a molekulát mielőtt az agyba vagy a retinába kerülne. A zsírok egy „három karú” glicerin molekulából és a hozzá kapcsolódó 3 féle zsírsavból vagy egyéb vegyületcsoportból épülnek fel. Attól függően, hogy a glicerin melyik karjához kapcsolódik egy másik molekula, aszerint lehet SN-1, SN-2 vagy SN-3 pozícióban. Az SN-2 esetén lesz a megfelelő, un. planáris szerekezetű az agy számára a DHA.

Valószínűleg a májban alakul át SN-2 pozíciójúvá az omega-3 zsírsav a glicerin három lehetséges helyén és ez a formula tud bejutni az agyba. A planktonokban és a baktériumokban a DHA általában SN-1 vagy SN-3 pozícióban van, ami nem a legjobb, ezért kell nekünk elsősorban halat vagy tengeri herkentyűket ennünk.
A rövid ciklusnál nem szükséges az SN-2 átalakítás a DHA-n, mert a fotoreceptorok által regenerált DHA már eleve ilyen szerkezetű.

Viszont, ha a máj és a bél leptin rezisztens (romlik a leptin hormon jelátvitelének hatásfoka) a rossz melatonin és D3-vitamin szintek (ördögi kör: ez is ugye a cirkadián ritmusról szól) miatt vagy emésztőrendszeri problémák esetén, akkor nem fog jól működni ez a rendszer sem… Tehát nem lesz elég DHA a retinán, ami rontja a jelátviteli rendszer hatásfokát és az egész test működését. Ezért van káosz, gyulladás leptin rezisztencia esetén és ezért is okozhat egy rosszul működő bélrendszer szemproblámákat, neurodegeneratív betegségeket is.

Összefoglalva, a megfelelő omega-3 szinteket kétféleképpen tudjuk biztosítani. A legjobb az lenne, ha sikerülne a fénykörnyezeten javítani, vagyis sokat kimenni a szabadba és csökkenteni a mesterséges fényeket (főleg napnyugta után), hogy rendben működjön a DHA regeneráló rövid ciklus. Ezenkívül a máj, bélrendszer megfelelő leptin jelzéséhez is fontos lenne a normál cirkadián ritmus betartása, hogy a hosszú DHA ciklus is rendben menjen. A táplálkozással pedig a hosszú ciklus bemeneti oldalán tudunk javítani a helyzeten, ezért érdemes pótolni tengeri ételekből vagy belsőségekből az omega-3 zsírsavakat. Minél inkább “kék fény mérgezett”, napfényhiányos életet él valaki, annál többet.

Hivatkozások:

Bazan NG, Molina MF, Gordon WC. Docosahexaenoic acid signalolipidomics in nutrition: significance in aging, neuroinflammation, macular degeneration, Alzheimer’s, and other neurodegenerative diseases. Annu Rev Nutr. 2011;31:321-51.

Nicolas G. BazanMiguel F. Molina, and William C. Gordon Docosahexaenoic Acid Signalolipidomics in Nutrition: Significance in Aging, Neuroinflammation, Macular Degeneration, Alzheimer’s, and Other Neurodegenerative DiseasesAnnu Rev Nutr. 2011 Aug 21; 31: 321–351.

Posted on

Visszacsatlakozás

Visszacsatlakozás

“…csatlakozzunk vissza a természethez minél több szállal, hiszen onnan jöttünk és ott van a kulcs az egészséghez, valamint az evolúciós továbbfejlődéshez.”

Ezen az oldalon rövid tippeket olvashatsz arról, hogyan tud egy mai modern (esetleg városlakó) ember visszacsatlakozni egy kicsit a természethez. Ha van további ötleted vagy bevált szokásod, amit ajánlanál másoknak is, akkor küldd el az info@mihalysafran.com-ra és felteszem a listára!

  1. napozás
  2. strandolás
  3. jeges fürdő:)
  4. túrázás
  5. edzés a szabadban
  6. fűnyírás
  7. egyéb kerti munkák:
  8. öntözés
  9. gyomlálás
  10. parlagfű kihúzkodás
  11. metszés
  12. szüretelés
  13. ültetés
  14. kapálás
  15. favágás
  16. fára mászás
  17. természetes, valódi ételek fogyasztása
  18. szezonális gyümölcsök fogyasztása közvetlenül a fáról, bokorról
  19. szalonnasütés
  20. grillezés
  21. földelés (mezítláb a szabadban)
  22. sátorozás
  23. alvás szabad ég alatt
  24. autózás nyitott ablakkal (szerencsésebbek kabrioban)
  25. számítógépezés, otthoni munka nyitott ablaknál
  26. olvasás a parkban
  27. rövid reggeli napüdvözlet torna a szabadban
  28. a szörfözés minden formája

 

 

Posted on Hozzászólás most!

Kék fény 2 – Mi alapján válassz kék fény védő szemüveget?

Ha még nem ismered mi köze a kék fénynek az egészséghez, ajánlom a korábbi fény és cirkadián ritmus témájú cikkeimet, leginkább a Kék fény 1 – Az új mumus címűt…

 

Kerek, szögeletes, hosszú, rövid csokoládé… Sárga, narancssárga, vörös szemüveg… Melyiket válasszam?

Léteznek ma már kék fényt blokkoló speciális szemüvegek és szoftverek a számítógép vagy telefon képernyőjére (pl. F-lux, Iris, Twilight, Nightshif). A szemüvegek nagy előnye, hogy viselésükkel nagyban megóvjuk a szemet a káros frekvenciáktól, hiszen állandóan rajtunk lehet, míg egy szoftver nem sokat segít, ha fölöttünk figyel egy LED lámpa… És akkor még szemüveg perifériáján is beszűrődhet ez-az… Szóval este a legjobb lenne a minden mesterséges fényforrást kiiktatni, ami sokszor nem túl életszerű. Továbbá a bőrünk is egy nagy fényérzékelő, érdemes este hosszú ruházatot viselni!

Aki sokat dolgozik napközben bent, képernyő előtt, annak érdemes nappal is csökkentenie a kék fényt, azonban nem kell teljesen. Napközben szükséges némi kék a szervezetünknek. A napfényben ottvan napközben is a kék, csak ugye egyedi arányban és váltakozik, nem úgy, mint egy mesterséges világításban. Ez már bizonyos esetekben túl sok lehet.

A kék fény védő szemüvegek többsége elvileg tudja, amit tudnia kell, azonban apróbb különbségek itt is vannak a hatékonyság szempontjából. A gyakorlatban igazán biztosat csak akkor lehet mondani, ha megmérjük speciális műszerrel, hogy a lencse milyen frekvenciákat ereszt át. Létezik a sárga változat, amely nappali gépezéshez ajánlott inkább, mivel csak a legerőteljesebb kék frekvenciákat szűri ki és nem az összeset, így jó kompromisszum az alvás megóvás, szem (DHA, omega-3, fotoreceptorok) védelem és a színek láthatósága szempontjából. A borostyánszínűek már szinte a teljes kék spektrumot blokkolják, ezek ajánlottak éjszakára. A vöröses szemüvegek a zöldet is kiszűrik, amely kis mértékben bezavar a melatonin termelésbe. Tehát ez utóbbi tudja a legtöbbet.

A számok nyelvén

Napközben kb. a 380-450nm-es tartományt érdemes blokkolni (ibolya és kék egy része), ha túl sok a mesterséges fény. Este már a teljes kéket (380-495nm-ig) érdemes kiszűrni. Ha biztosra akarunk menni, akkor viszont a zöldet is ki lehetne iktatni (495-570 nm).

Miért ez a széles tartomány? A fényelnyelést egy haranggörbe szerű grafikonnal lehet jellemezni, aminek van egy maximuma, ez a legintenzívebb hatás. A harang szélein kevésbé erős, de még kimutatható a jelenség…

Az olcsóbb kategóriák is működhetnek, a fényblokkolás fizikája nem túl bonyolult. Remélem a gyártók tisztában vannak az apró részletekkel.

A kék fény blokkolás egy új „divathóbort” az egészséges életmód világában vagy most ért csak ide a tudomány? Járj utána nyugodtan! 😉

Hivatkozások:

https://www.health.harvard.edu/staying-healthy/blue-light-has-a-dark-side

http://www.jneurosci.org/content/21/16/6405

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/3409004

https://www.jasonlauritzen.com/blue-blockers-compared-and-how-to-make-your-own/

Sáfrán Mihály: Napfény Diéta, 2017