Posted on Hozzászólás most!

VIDEO! PaleoSport Tábor/Camp Fuerteventura 2018-03

Posted on Hozzászólás most!

Okos okostelefonhasználat

Manapság szinte mindenki „hozzánőtt” az okosabbnál-okosabb mobiltelefonjához, tabletjéhez. Bezzeg amikor még csak vonalas telefon létezett és az emberek nem estek kétségbe, ha 1 percen belül nem kaptak választ egy üzenetre…

Felgyorsult világban élünk, dübörögve fejlődik a technológia, aki ebből kimarad, lemarad. Ez tény. Az okostelefonoknak számtalan előnye van a gyors és azonnali kommunikációban, információs tartalom megosztásban, ötletek megvalósításában, hasznos applikációkkal kiborgokként”bővíthetjük a képességeinket”. Ez is tény. Viszont arra kevesen gondolnak, hogy így napi több órára összenőttünk a készülékünkkel, azt gondoljuk bármikor és bármennyit lehet használni őket. A kvantumbiológia szerint viszont ennek az új szokásnak vannak káros hatásai, ezért nem árt tudatosítani néhány jelenséget.

Kék fény, cirkadián ritmus, melatonin

Számtalan tanulmány létezik róla, hogy az esti kék fények csökkentik a melatonin hormon szintjét. Aki szeretne az esti alvásnál teljes potenciállal regenerálódni és normál ütemben öregedni, az jobban teszi, ha napnyugta után kerüli a kék fényeket. A kék fény nem csak a kék színt jelenti, hanem a fehér/színtelen fény is tartalmazza pl. a napfényben és a mesterséges világításokban. Az okos kütyük pedig komoly kék fény dózist sugároznak felénk. Prizmás fénytörés kísérlet! Léteznek ma már kékfény blokkoló szoftverek és szemüvegek, továbbá érdemes este hosszú ruházatot felvenni, hogy a bőrünket is védjük. A legfontosabb fény érzékelőnk a szem, de a bőr is egy óriási napelem, ami érzékeli a környezet fényeit…

Időzítés

A modern ember azt hiszi, hogy bármikor büntetlenül lehet mesterséges fényeket nézni. Este napnyugta után a legrosszabb, de napkelte előtt a képernyőre tapadni sem éppen biológia barát. A napkelte sugarai hozzák csak a kék fényt a természetben, napközben végig ottvan a spektrumban és napnyugta előtt szétszóródik, nem jut el hozzánk a kék tartomány!

A legjobb lenne a déli órákra (vagy amikor fent van a nap..) korlátozni a képernyőbámulás nagy részét, ilyenkor ugyanis a napfény és a kütyük színhőmérséklete hasonló tartományban mozog (5500 K), ez is egy fontos jellemzője a fényeknek. Este igazából semmilyen mesterséges világítás nem természetes (Nap, csillagok, Hold, tűz).

Kint vagy bent?

Óriási segítség, ha a mesterséges fények mellé megkapjuk a természetes napfényt is. Tehát kint a szabadban vagy nyitott ablaknál telefont nyomkodni sokkal jobb, mint bent, mondhatni minimalizáljuk így a káros hatásait.

Fizika

Távolság, időtartam. Fizikai törvény, hogy a távolsággal rohamosan csökken az elektromos és mágneses tér hatása. Ezért érdemes nem a zsebben hordani a kütyüket, hanem távolabb a testtől! A központi belső óránk az agyban van (SCN), de vannak perifériás óráink is minden szövetben a cirkadián ritmus számára. Egy zsebben hordott telefon vagy egy ölben tartott laptop itt be tud zavarni, nem lesz szinkronban az időzítés a központtal.

Talán az is nyilvánvaló, hogy minél kevesebbet használod, annál kevesebb lesz az expozíció. Hosszabb beszélgetésekre különben is a legjobb a személyes találkozó. Biztos olyan fontos minden részletet megbeszélni fél órán keresztül a telefont a fejedre ragasztva? Ha elolvasod és megérted az alábbi tanulmányt (hosszabb mobilozás megváltoztatta a glükóz anyagcserét az agyban) talán átértékeled…

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21343580

Kütyü izomnyavalyák, testtartás

A sok ülés következményei után új sláger lehet az izomproblémáknál a „kütyü nyak és csukló”. Lehajtott fej és korlátozott tartományban mozgó ujjak napi több órán át. Gondolod, hogy ennek nincs következménye? Könnyedén felborul a strukturális izomegyensúly, egyes izmok túlnyúlnak, mások berövidülnek… Kevesebb használat, speciális torna, erősítés, lazítás!

Elektroszmog terhelés

Senkit sem fog sírba vinni 5 perc mobilozás, DE…! A kék fény az egyik legrosszabb elektroszmog fajta, mert megzavarja a cirkadián ritmust, a hormonok, neurotranszmitterek optimális működésést. A másik gubanc a telefonok által használt rádió- és mikrohullámok, WiFi. Továbbá a 4G és a hamarosan terjedő 5G-s hálozatra is érdemes gondolni. Az egyre gyorsabb és nagyobb méretű információ (képek, videók) továbbításához nagyobb teljesítménysűrűségű sugárzásra van szükség. Ezek egyre idegenebb elektromágneses sugárzások lesznek a biológia számára. Borúlátó jóslat, hogy a következő években gyakoribbak lesznek a mitokondriális betegségek a sok technológiát használók vagy ilyen környezetben élők körében. A jó hír, hogy akkor talán észbekapnak az elektroszmog szkeptikusok is, hogy valami nincs rendben a modern környezetben…

Repülőgép üzemmód, nem csak utasoknak

Az okostelefonok egyik okos funkciója a repülőgép üzemmód, ekkor nem lesz ki- és bemenő sugárzás, adatforgalom, de pl. fényképezni, bizonyos appokat használni továbbra is lehet. Alvásnál, utazásnál vagy túrázásnál használd bátran a repülőgép módot!

Mindent, de azonnal

Türelem emberek! Teljes pánik tud eluralkodni egyeseken, beindul a pesszimista fantázia, ha nem kap választ egy üzenetére vagy nem hívják vissza pár percen belül. 20-30 éve még semmi gond nem volt ebből, akkor is zajlott az élet gyors kommunikáció nélkül.

Okosabb telefon, butább ember?

Régebben fejből megjegyeztük a fontosabb telenszámokat, manapság erre nincs szükség, hiszen tárolható a kütyüben. És ha elveszik? A navigációs szoftverek igaz, hogy elirányítanak bárhova, de mintha közben elkényelmesedne a belénk épített GPS, nem? Megy a chatelés, puszcsi-lávcsi, hangulatjelző ikonok stb. Közben meg egyre kevésbé gyakoroljuk a sokszínű személyes kommunikációt. Érdemes elgondolkodni milyen területeken könnyíti meg az életünket a telefon, de ugyanakkor milyen képességeinket hagyja ellustulni!

Elmélet és a való világ

Tudom, hogy sok esetben nehéz betartani a fenti ajánlásokat. Bizonyos esetekben életet is menthet a mobiltelefon és vannak olyan élethelyzetek, hogy a munkához, biztonsághoz elengedhetetlen vagy egy nagy élmény megosztásához szükséges. Szeretem az ideális esetet leírni, aztán mindenki döntse el, mennyit akar megvalósítani belőle. Mindennek meglesz a következménye a hosszútávú egészség szempontjából. Remélem a fenti tippek hozzájárulnak „az egészséges haladáshoz”!

További információk a fények biológiai hatásairól a Napfény Diéta könyvben!

Posted on Hozzászólás most!

Kék fény 1 – Az új mumus

A kék fény egy speciális hullámhossztartomány a biológia számára. Fontos információtartalma van az agyunknak, szerepet játszik a nappal és az éjszaka elkülönítésében. Előfordul a természetes látható fényben és a mesterséges világításokban, képernyőkben is. Biológiai hatásait alaposan megvizsgálva lehet jó- és rosszfiú is. Sok apró részlet számít ennek megértésében. Ezt fogom ebben a cikksorozatban elmagyarázni.

Egészségdivat és tudomány

Vajon miért lett divatos az utóbbi 1-2 évtizedben az egészséges életmód? Úri hóbort a jóléti társadalmakban vagy tényleg szükség van rá? Egyre több az anyagcserebeteg ember (túlsúly, cukorbetegség, pajzsmirigy problémák, autoimmun betegségek, rák, mentális betegségek stb.). Érezzük, hogy valami nem ok, ezért aztán keressük a megoldást és sokszor a hagyományos orvoslás nem tud segíteni, csalódnak benne az emberek. Ilyenkor aztán fogékonyabb lesz a beteg az alternatív módszerekre. A legegyszerűbb elkölteni egy kis pénzt valamilyen csodabogyóra, csodaétrendre vagy varázslóra és azt hisszük ezzel meg lehet oldani egy összetett biofizikai problémát, amit a mesterséges elektromágneses környezet generál és rontja az energiatermelésért felelős sejtszervecskéink, a mitokondriumok működését. Szerintem a fő bűnös a sok mesterséges hullámhossz tartomány, beleértve a kék fényt, rádió- és mikrohullámokat is. Aztán ottvan még a rossz táplálkozás a finomított, feldolgozott élelmiszerekkel és a stresszes, mozgásszegény életmód, stb. Mindezek külön-külön is fontosak, összeadódnak és nagyon egyéni ki-miből-mennyit csinál jól vagy rosszul, mennyire rombolja magát és mennyit kompenzál tudattalanul nap mint nap és évek óta. Egyéni környezet, életvitel, epigenetika.

A fény 4,5 milliárd évig állandó volt a Földön, az utóbbi 125 évben viszont a modern ember ezt megváltoztatta, főleg az utóbbi 1-2 évtizedben. A nappal és éjszakához való alkalmazkodás, cirkadián ritmus előbb volt a Földön az élőlényeknél, mint az ember táplálkozása. Vajon melyik a fontosabb? Melyikre érdemes fókuszálni a tudomány nevében?

„A tudomány kizárólag fizika, minden más csupán bélyeggyűjtés.” /Ernest Rutherford/

Mi a fény?

Fénynek általában az emberi szem által is érzékelhető látható (kb. 390 és 750 nm hullámhosszak közé eső rész) elektromágneses sugárzást nevezzük. Tágabb értelemben a nem látható tartományt pl. az infravörös és ultraibolya fényeket is ide sorolhatjuk. A fény az idővel egy periodikusan váltakozó elektromágneses hullám, eszerint váltakozó elektromos- és a mágneses térerősség is jellemzi. A fény viselkedhet hullámként és részecskeként (foton) is.

Az összes elektromágneses sugárzás elrendezhető frekvencia, hullámhossz, energia szerint, ekkor kapjuk az elektromágneses spektrumot. Az emberi szem kevesebb, mint az 1%-át érzékeli a teljes elektromágneses spektrumnak! 

Az elektromágneses spektrum egyes részeinek összehasonlítása
Név Hullámhossz Frekvencia (Hz) Foton fajlagos energiája (eV)
Gamma < 0.01 nm > 30 EHz 124 keV – 300+ GeV
Röntgen 0.01 nm – 10 nm 30 EHz – 30 PHz 124 eV  – 124 keV
Ultraviola 10 nm – 400 nm 30 PHz – 790 THz 3.3 eV – 124 eV
Látható 400 nm–700 nm 790 THz – 430 THz 1.7 eV – 3.3 eV
Infravörös 700 nm – 1 mm 430 THz – 300 GHz 1.24 meV – 1.7 eV
Mikrohullám 1 mm – 1 meter 300 GHz – 300 MHz 1.24 µeV – 1.24 meV
Rádióhullám 1 meter – 100,000 km 300 MHz – 3 Hz 12.4 feV – 1.24 µeV

A látható fény és a napfény is többféle frekvenciából áll össze, melyeket a szivárvány színeiben is felfedezhetünk. Ennek egy közismert bizonyítéka, ahogy egy prizma felbontja a fehér fényt a színes alkotóira.  A napfényben a legnagyobb energiájú és legrövidebb hullámhosszú az UV, őt követi a lila, kék, zöld, sárga, narancs, vörös, infravörös (IR) tartomány egyre kisebb energiatartalommal és egyre nagyobb, „lomhább” hullámhosszal. A látható fény nem tartalmazza az UV-t és az IR-t, legfeljebb csak egy kis részüket.

Szín Hullámhossz (nm) Frekvencia (THz) Foton fajlagos energiája (eV)
Ultraviola 10-380 30 PHz – 790 THz 3.3 eV – 124 eV
Ibolya 380 – 420 789 – 714 3,26 – 2,95
Kék 420 – 490 714 – 612 2,95 – 2,53
Zöld 490 – 575 612 – 522 2,53 – 2,16
Sárga 575 – 585 522 – 513 2,16 – 2,12
Narancs 585 – 650 513 – 462 2,12 – 1,91
Vörös 650 – 750 462 – 400 1,91 – 1,65
Infravörös 750-1 mm 430 THz – 300 GHz 1,24 meV – 1,7 eV

Alább látható több közismert hormon és idegi ingerületátvivő anyag kémiai szerkezete. Talán feltűnik, hogy mindegyikben vannak gyűrűs részek vagy kettős kötések. A kémia szempontjából ez azt jelenti, hogy szabadon mozgó, delokalizált elektronfelhőik vannak és bizonyos hullámhosszú fényekkel gerjeszthetőek, elnyelni és továbbítani tudják azokat. Véletlen egybeesés vagy aki összerakott minket nagy biofizikus volt?

A sejtek, hormonok, neurotranszmitterek a különböző frekvenciájú fények, fotonok játszóterei

A kék fény

A fenti táblázatból látható, hogy a kék fény a 420-490 nm közötti elektromágneses hullámokat jelenti. A reggeli és napközbeni természetes napfény is tartalmazza, tulajdonképpen azt üzeni az agynak, hogy nappal van, beindítja a hormonokat, serkent a nappali tevékenységekre. Naplemente után viszont nincs napsütés, nincs kék fény, a szemünkben megvannak erre a megfelelő érzékelők (retina, ipRGC sejtek, melanopszin fehérje, SCN…). A kék fény hiánya is egy jelzés az agynak: indul az éjszakai anyagcsere program, a regeneráció, az alvás. A növényeknél tanuljuk és elfogadjuk, hogy a fotoszintézisnél élesen elkülönül a nappali és éjszakai ciklus, akkor az embernél miért felejtjük ezt el?

Megváltozott elektromágneses (és fény-) környezetben élünk és ez csak romlani fog a következő időszakban a technológia mégnagyobb térhódításával. Gyakorlatilag egy “kék fény mérgezett” világot teremtettünk. Ezért is érdemes most az ember egészséges működését megérteni és egészségvédelmi lépéseket tenni, talán még időben.

A kék fény árnyalatai

A napfényben a kék tartomány mellett ottvan a szivárvány többi színe és az UV, IR frekvenciák is, ennek nagy jelentősége van a biológia számára. Leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy a kék stimulál, az infravörös (IR) pl. pedig regenerál. Tehát ki van egyensúlyozva, le van szabályozva a kék. A napfény kék fény tartalma napszak és évszak szerint is változik.

Van, ami semmivel sem helyettesíthető…

A mai világban viszont sok esetben nincs szünet a kék fényben, állandóan kapunk belőle, fittyet hányva a sok millió éves természetes földi fénykörnyezetre, biológiai ritmusokra. Kezdődött ez a mesterséges világításokkal az 1880-as évektől, később a színes tv-vel, manapság pedig szinte mindenki számítógépezik, mobiltelefont, tabletet használ, melyek képernyőiből bőségesen kap a szemünk és a bőrünk kék fényt, ráadásul ezt bármelyik napszakban megtehetjük. A gond az, hogy ilyenkor az agyunk azt hiszi, hogy nappal van. Vajon megfelelően fog így működni a nappali és az éjszakai anyagcsereprogram elkülönítése és a hormonrendszer?

Az egyik gond tehát, hogy a természetes lehetőségeken felül, akár este napnyugta után is kapunk belőle vagy kora reggel, napkelte előtt. A másik gond, hogy a mesterséges eszközök spektruma hiányos és kiegyensúlyozatlan a napfényhez képest. Nincs bennük az IR és UV, energiatakarékossági okokból és sokszor aránytalanul sok kéket tartalmaznak. Továbbá statikus, állandóan ugyanazt a spektrumot sugározza nekünk egy mesterséges világítótest. Persze egy kütyü képernyő változik, ahogy videót nézünk vagy a változtatjuk a tartalmat. De az 1000%, hogy nem olyan ritmusban és arányokban váltakozik, ahogy a napfény. A napfény programjának reggeltől-estig, évszakok szerint fontos biológiai jelentősége van.

A kék fény csökkenti a melatonin hormon szintjét, ami kulcsfontosságú az alváshoz, regenerációhoz. Továbbá a kék fény beavatkozik a dopamin szintekbe (hangulat, viselkedés, döntések), ezt kifejtem majd egy későbbi cikkben. És a mitokondriumok működéséről, deutériumszintekre kifejtett hatásáról még nem is beszéltem…

A különböző hullámhosszú fények, különböző mélységekre hatolnak a bőrben. A kék is viszonylag mélyre jut. A pajzsmirigy igencsak közel esik a bőrfelszínhez és igencsak sokat kaphat a képernyők kék fényéből… Összefüggés? Sálat az irodai dolgozóknak?

Kék fény az új mumus

A világért sem szeretnék vészmadárkodni, mindenki abban hisz, amiben szeretne! A kvantumbiológia szempontjából a kék fény az egyik főbűnös a civilizációs betegségek terjedésében. Ez van. Az egyik legrosszabb elektroszmog fajta és ráadásul egy alattomos dög, mert csak kevesen gondolnak rá és nem azonnal érzékelhető a hatása, hanem szép lassan, csendben öregít, zavarja az optimális hormon- neurotranszmitter szinteket. A sejtek energiatermelő szervei a mitokondriumok működésébe is bezavar. Hegyekben állnak ezekről az összefüggésekről a tanulmányok, biofizikai levezetések. Aki nem hiszi, nyugodtan járjon utána!

Folyt. köv.

Kék fény 2.: Mi alapján válassz kék fény védő szemüveget?

Hivatkozások?

Hol lehet részletesebben olvasni a fentiekről, tanulni az agyműködésről? Talán egy tapasztalt idegsebésztől, aki elmélyedt a kvantum-fizikában is. Egészségvédelmi szakirányos biomérnök végzettségem után továbbra is kíváncsi maradtam, kb. 2013 óta önszorgalomból beiratkoztam a dr. Jack Kruse „egyetemre”. Az elmúlt években többezer oldal angol szakszöveget olvastam a blogján és az ajánlott irodalmakban, többszáz órányi hanganyagot hallgattam meg, összevetettem ezt a saját tapasztalataimmal, a természet és a mindennapok megfigyelésével és kezd összeállni a kép… A tanulásnak sosincs vége, de ami eddig összegyűlt a fejemben, az is sok jelenleg köztudatban lévő egészségvédelmi „jótanácsot” felülír. Ajánlom Kruse írásait és a könyveket, amikre hivatkozik, ha érdekelnek a bővebb magyarázatok (és ha van pár éved rá). Ezeket igyekeztem összesűríteni és közérthetően is tálalni A paleón túl és a Napfény diéta könyvekben.

Van már kék fény védő szemüveged?

A Napfény diéta könyvben sokat írok róla, miért lenne fontos kék fény blokkoló szemüveget használni a mai világban: jobb melatonin termelés, jobb alvás, jobb regeneráció, a szem, az agy és a mitokondriumok megóvása, az öregedési folyamatok lassítása…

A RaOptics szemüvegeket most 15% kedvezménnyel rendelheted meg a “napfenydieta” kuponkóddal!

Posted on Hozzászólás most!

Leptin 3: Miért nem mindig működik a fogyás reggeli kardio edzéssel, éhgyomorra?

Valamiért az van a köztudatban, hogy a reggel éhgyomorra végzett edzés egy kiváló stratégia a fogyáshoz. Van, akinél működik, de sok esetben szerintem nem. Ezt a módszert szeretném most egy kicsit megpiszkálni és jobb megoldásokat javasolni. Előre szólok, hogy nem leszek udvarias és helyenként talán túl kockafejű tudományos leszek. Felveszem a szigorú biofizikus szemüveget és ebből a nézőpontból vizsgálom a jelenséget.

Az alaptézis az lenne, hogy ha kihagyjuk a reggelit, akkor ugye nincs friss elégetni való üzemanyag és a test hozzányúl a zsírraktárakhoz, hogy legyen energia az edzéshez és így kész is van a fogyás. Hurrá, ég a zsír! (biokémiás gondolkodás) Ebbe az idilli elgondolásba szól bele a leptin hormon és a cirkadián ritmus. (kvantumbiológiás gondolkodás)

Kvantumbiológia=biológia+fizika vagy biokémia+biofizika.

A leptin hormon alaposabb megértéséhez ajánlom az előző két cikket vagy a könyveimet (A paleón túl, Napfény diéta) a témában. Röviden arról van szó, hogy úgy néz ki ez a legfontosabb hormonunk és irányítja a többit, felelős a zsír raktározásért, felhasználásért. Számon tartja, hogy mennyi üzemanyag van raktáron és mennyit szükséges bevinni a szervezet optimális működéséhez. Ezzel egy egészséges embernél nem is kell sokat foglalkozni, szép csendben teszi a dolgát. A mai világban viszont sajnos sokaknál nem működik jól a leptin jelzés, leptin rezisztencia alakul ki. Ilyenkor az agy nem tudja pontosan, hogy mennyi benzin van a tankban, elkezd pl. raktározni és nem lesz optimális az energiatermelés sem sportolásnál.

A leptin rezisztencia kiváltó okai lehetnek:

  • rossz fénykörnyezet (UV, infravörös fény hiány napközben és túl sok mesterséges fény, reggeli napozás hiánya, túl sok kék fény a képernyőkből napközben és főleg este)
  • rossz táplálkozás (finomított-feldolgozott élelmiszerek – sok cukor által megváltozott bélflóra, szezonon kívül evett szénhidrátok!, késői vacsora, a gabonák gluténje és lektinjei, transz zsírok, finomított növényi olajok)
  • nagy elektroszmog terhelés
  • sokat ülő, mozgásszegény, stresszes életmód
  • magas deutérium szint és magas heteroplazmitás érték a mitokondriumokban

A fentiekből következik, hogy ezeket kellene rendezni a javulás érdekében!

Bővebben: Hogyan alakul ki a leptin rezisztencia?

A leptin rezisztencia tulajdonképpen a megváltozott, hiányos fény spektrum eredménye. A leptin rezisztencia, pajzsmirigy alulműködés már a megtermékenyítés előtt is elkezdődhet az anyánál, ami aztán továbbadódik az utódnak. Ha az anya rossz környezetében élt, az már előidézheti, hogy a betegség fiatalon kialakuljon a gyereknél. A leptin felelős a megtermékenyítésért és az anya által érzékelt környezet számára legmegfelelőbb petesejt kiválasztásában is segít.

Alapvetően a leptin rezisztencia a sejtek túlzott UV fény vesztését is jelenti. Azért kell kerülni az edzést a leptin helyreállítás alatt, mert az edzés csak fokozza a fényvesztést a sejtekből, tovább rombolja a redox potenciált (leegyszerűsítve a sejtek elektromos töltése). Leptin rezisztens állapotban az elektrontranszportlánc (ETC) fehérjék a mitokondriumban rossz jelzést közvetítenek a sejtmagi DNS felé, zavar lesz az energiatermelés és a sejtmagi DNS energiaszükséglete között. A mitokondriumok eltávolodnak a DNS-től, ez elektronmikroszkóppal is megfigyelhető. Az oxigén a terminális elektron akceptor az ETC végén.  Az oxigénnek nagyon erős az affinitása az elektronokhoz, ezért is tudja őket maga felé húzni a belső membránban. Ha a respirációs fehérjék nincsenek megfelelő szerkezetei helyzetben, akkor az elektronok nem tudnak megfelelő sebességgel találkozni, álhipoxia alakul ki (David Sinclair munkássága).

Ha összeférhetetlenség van a fotoelektrikus jelzőrendszerben a hipotalamuszban, akkor a leptin receptort tartalmazó sejtben az eredmény a molekuláris torlódás lesz, ami egyenértékű a gyulladással és a leptin-rezisztenciával.

Ha a szénhidrátokat a megfelelő szezonon kívül eszed, akkor az megváltoztatja a dopamin és prolaktin szinteket a két rendszer megváltozott fényviszonyai miatt. Ezért van a melatonin jelzés is összekötve a digitális rendszeren keresztül a fény és sötét ciklusokkal. A megfelelő melatonin jelzés megfelelő kalcium és melanopszin jelzéssel párosul az agyalapi mirigyben. Ezeknek passzolniuk kell, különben káosz lesz. A modern életvitel az éjszakai műszakkal, esti szociális aktivitással, jet laggel alaposan megzavarja a cirkadián ritmust.

Ha kizárod az életedből az UV-t és IR-t, akkor hamar leptin rezisztens lehetsz, modern mitokondriális betegséged alakulhat ki, mert lecsökken a melatonin szint, ami este regenerálna, kontrollálná a heteroplazmitás %-ot és a deutérium kiválasztást minden mitokondriumban. Kb. 100 trillió mitokondriumot érint ez a folyamat minden nap. Szerinted számít?

Reggeli kocogók

Reggelente, amikor csak tehetem kint vagyok a parton és nézem a napkeltét. Sokszor látom, hogy túlsúlyos emberek futnak, feltételezem fogyási céllal. Feltételezem továbbá, hogy a korai mozgás miatt nem reggeliznek. Ismerős a helyzet? Akinek nem inge, ne vegye magára, akinek inge, annak javasolt. Van, akit hónapok óta látok és nincs változás. És itt most nem a napkelte a kulcs, az önmagában egy nagyon pozitív hatás. Ennél rosszabb, amikor valaki reggel 6-kor izzasztja magát a konditeremben a futószalagon, napkelte előtt, mesterséges fények alatt (és este túl későn sincs sok értelme).

Pozitívum: kint van a napkelténél, tengerparton, mozog, elszánt. Negatívum: lehetne cipő nélkül is a nedves homokban (földelés), kevesebb ruhában (a bőr egy óriási napelem), reggelizés hiánya, és várhatna még a futóedzéssel amíg javul az anyagcseréje, helyette inkább könnyű torna vagy erősítés

A kulcs az, hogy nem mindenki leptin rezisztens. Aki túlsúlyos az viszont szinte 100%, hogy az. Biofizika vagy kvantumbiológia szempontból a túlsúly egy termodinamikai probléma, a test a többlet súllyal kompenzál az energiahiány miatt.

Várjunk csak, az elhízás nem energiatöbblet? És akkor az “edzzél sokat, egyél keveset” a megoldás? Aki leptin rezisztens, az nem gazdálkodik jól a bevitt és raktározott üzemanyaggal. Az ember a hosszú evolúciós út során kifejlesztette a mitokondriumokat az energianyeréshez és a zsírégetést (béta-oxidáció). A zsír egy gazdaságosabb üzemanyag, mint a cukor, főleg alacsony-közepes intenzitásnál, mint amilyen a legtöbb napközbeni tevékenység és a kocogás. Leptin rezisztenciánál nem jó hatásfokkal működnek a mitokondriumok, a gazdaságos zsírégetés helyett sokkal inkább a mitokondriumon kívül, a sejtplazmában a glikolízist, anaerob fermentációt használják energianyerésre. Ez egy primitívebb, ősi energiatermelő módszer. Inkább a zsírégetést kellene használni, ha már van rá lehetőségünk.

  • Egy rövid kitérő: intenzív sportnál, 10-12 másodperc és 2-4 perc közötti maximális terhelésnél is használjuk a glikolízist, ez normális, főleg annál, aki szénhidrát alapú étrenden van és intenzív edzéseket végez. Ilyenkor jelentkezik az izmok bedurranása, savasodás érzés.

Valahogy úgy kell ezt elképzelni, hogy a leptin rezisztens személynél a primitívebb rendszer dominál és nem igazán fér hozzá a zsírégetéshez a mitokondriumokban, mert azok le vannak robbanva.

Minden tiszteletem, hogy legalább megvan az akaraterejük és tenni szeretnének valamit. Nem túl gyors futásnál is látszik, hogy meg-megállnak, komolyan izzadnak, kapkodják a levegőt, hamar elfáradnak és jellemzően fájnak az izmaik az edzések után, de ezt úgy gondolják normális. Meg kell szenvedni az eredményért. Én viszont úgy gondolom, hogy többet ártanak maguknak, mint használnak. A rosszul működő anyagcsere miatt, több szabadgyököt termelnek, fogyasztják az őssejteket, rövidül a telomér a DNS végén, gyorsabban öregednek és a céljukat sem érik el vagy csak kínlódva.

Előbb a motort kellene megszerelni és utána Forma-1 versenyre jelentkezni. Vagyis előbb a mitokondriumok egészségét és a leptin rezisztenciát illene helyreállítani és csak utána elkezdeni sportolni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akinek komoly túlsúlya van, az ne is fusson, ne végezzen intenzív, sok energiát igénylő mozgásokat! Könnyű séta, átmozgató torna mehet. Még talán az kis ismétlésszámú erőedzések férnek bele ilyenkor, hosszú pihenőkkel a szettek között. Ezeknél a gyakorlatoknál ugyanis nem használjuk a mitokondriumokat csak az 1-2 másodpercig rendelkezésre álló ATP-t, kreatin-foszfát rendszert és az anaerob glikolízist. Izmot építünk, ami energiaigénye szövet, nyugalomban is használni fogja a zsírraktárakat.

Bővebben: Deutériumos kitérő (erről írok még bővebben máshol, máskor, pl. a könyvben vagy a márciusi Paleo Magazinban)

A deutérium a hidrogénnek egy nagyobb tömegű változata, amiből nem jó ha sok halmozódik fel. Ennek oka a rossz táplálkozás és fénykörnyezet, mert este így nem tudjuk kiválasztani. Az anyagcserénknek két lényeges célja van: vizet gyártani a mitokondriumokban és

újrahasznosítani a deutérium ionjait normál hidrogén protonokká. A sejtek energiatermelő szervecskéje, a mitokondrium, utálja a deutériumot. A citrátkör (Szent-Györgyi-Krebs ciklus) a hidrogént szereti, a deutériummal nem működnek jól az enzimei, csakúgy, mint a mitokondriumok elektron transzportlánc folyamatának végén az ATP-áz enzim. Nyugalomban az ATP-áz enzimnek 1500 hidrogén protonra van szüksége másodpercenként a normál működéshez. Aktivitással, edzéssel ez a szám csak növekszik. Többek között ezért sem az edzés az elsődleges az egészség helyreállításában egy anyagcserebetegnél! Ha nincs elég energia, miért akarjuk mégjobban kifacsarni a motort?

Az energiatermelés zavarának deutériumos magyarázata, hogy a citrátkör és az ATP-áz enzimek is rosszabb hatásfokkal működnek, kevesebb ATP-t termelünk. Ha ez így megy évekig, mitokondriális betegségek alakulnak ki. Doug Wallace kutatóorvos szerint a betegségek kb. 85%-a összefüggésben van a mitokondriumok rossz energiatermelésével. Ha nem megy jól a zsírégetés a mitokondriumban, akkor a sejt a gazdaságtalanabb fermentációra (glikolízis, anaerob cukorégetés) fog támaszkodni. Egységnyi zsírban 3-4-szer annyi energia van (129-147 ATP), mint cukorban.

Miért jó reggelizni?

A cirkadián ritmus fő szabályozója a fény, de vannak egyéb másodlagos Zeitgeberek is, melyek másodlagosan beleszólnak a napi ritmusba, ilyen pl. a táplálkozás időzítése is. Aki kap elég napfényt a szemén keresztül, annak jobb lesz a glükóz toleranciája. Az első étkezés (reggeli) napfelkeltétől számitva 30 percen belül az ideális. Ha napfelkeltekor reggelizel és napozol is, az segít szinkronizálni a belső óráidat.

Akinél nem működik jól a belső óra (pl. túlsúlyos, leptin rezisztens), az a reggeli kihagyásával egy nagy segítséget mulaszt el és továbbra sem fognak optimálisan működni a hormonjai. Ha már reggeli, akkor az legyen fehérjedús, mert az aminosavak a neurotranszmitterek építőkövei. Ez többek között beszabályozza az étvágyat is napközben, sokkal kisebb lesz a nassolási kényszer. Aki folyton éhes napközben vagy este, az nem akaratgyenge, rossz ember, hanem fel van borulva nála a neurotranszmitter és hormonrendszer. Ezen lehet javítani a reggelizéssel.

Esti szokások

A leptin rezisztencia meglététől függetlenül, mindenkinek ajánlott a mesterséges fények, kék fény csökkentése! Főleg este, napnyugta után. Erre léteznek ma már szoftverek a telefonra, számítógépre vagy kék fény blokkoló szemüvegek. Létezik továbbá egy csodamódszer: korán lefeküdni aludni és gyertyával világítani! Este lehet még jól agyoncsapni az anyagcserét a rossz fénykörnyezettel, ami aztán befolyásolja az alvást, a másnapi étvágyat és hangulatot, na meg a hosszútávú egészséget.

 Kinek-milyen edzés?

  1. Aki nagyjából egészséges, jól működnek a mitokondriumai, alacsony a heteroplazmitása, deutériumszintje, nem leptin rezisztens, az csinálhat magával szinte bármit. Akár edzés éhgyomorra is mehet. Egy darabig.
  2. Van egy széles skála, a legtöbben talán ide tartoznak a modern világban, akinél már mutatkozik egy kis túlsúly vagy még nem, csak fáradékony, hangulat-, étvágy- és energiaingadozásai vannak. Itt már kialakulóban lehet a leptin rezisztencia. Náluk az edzés pozitív hatású összességében, de nem reggel éhgyomorra. Inkább későbbi napszakban és inkább az erősítőedzéseket preferálva az állóképességivel szemben.
  3. Aki komolyabb túlsúllyal küzd, annál egyértelmű a leptin rezisztencia és a rossz hatásfokú anyagcsere. Náluk az első hónapokban bőven elég lenne csak a belső óra rendezésre, az étrend megváltoztatására fókuszálni, az edzés ki is hagyható. Mozgás inkább csak nagyon alacsony intenzitással, fokozatosan bevezetve egy kis erősítés is mehet.

Végszó

A valóságban a dolgok bonyolultak, az eredmény mindig sokféle hatás összetevője, így van ez a fogyásnál is. Helyenként talán túl tudományos voltam, de a kvantumbiológia világa már csak ilyen, igazából ennél is sokkal részletesebb. Remélem a lényeg átjött, hogy előbb az energiatermelő motorunkat (mitokondriumok) és a központtal (agy) való kommunikációját kellene rendbehozni, mielőtt jelentős igénybevételnek tennénk ki. Akinél pedig nagyjából rendben van a motor, az tartsa karban megfelelő életmóddal, mert könnyen átbillenhet a mérleg!

Mielőtt bármi drága csodamódszerbe kezdenél, próbáld ki, milyen az, ha megiszol reggel egy nagy pohár vizet, eszel egy fehérjedús reggelit és mezítláb kimész a fűbe napkeltét nézni, este pedig korán lefekszel és kerülöd a mesterséges fényeket! Függők lettünk a technológiától és a kék fénytől, világítástól, így nem csoda, hogy kognitív disszonancia van ezen a területen. Senki nem akarja elhinni, hogy a rossz fényviszonyok egészségtelenek. Az emberi komoly károkat okoz a természetben, mert nem veszi észre a saját szerepét benne. Nem külső megfigyelők vagyunk, hanem benne élünk!

További részletek a Leptinről az új Napfény Diéta könyvemben!

Van már kék fény védő szemüveged?

A könyvben sokat írok róla, miért lenne fontos kék fény blokkoló szemüveget használni a mai világban: jobb melatonin termelés, jobb alvás, jobb regeneráció, a szem, az agy és a mitokondriumok megóvása, az öregedési folyamatok lassítása…

A RaOptics szemüvegeket most 15% kedvezménnyel rendelheted meg a “napfenydieta” kuponkóddal!

Posted on Hozzászólás most!

A deutérium sztori 1: Bevezetés

A biokémiai biofizika nélkül nem sokat ér és sokszor félrevezető, ha „csak” biokémia szinten gondolkodunk az ember anyagcseréjéről, betegségekről, a hosszú élet titkáról. Ha elérhető a jobb, mélyebb tudományos tudás, akkor minek pazaroljuk az időt lejárt szavatosságú, zsákutcába vezető szemléletekkel? Élsportoló voltam sokáig, csakis a legjobb érdekel, nem dőlök hátra féligazságokkal a fejemben és Neked is ezt javaslom! 😉

Kvantumbiológia=biológia+fizika vagy biokémia+biofizika.

Egy újfajta elmélet kezd kibontakozni az anyagcserefolyamatok leírására, mégpedig a hidrogénre és az ő nehezebb tömegű változatára, a deutériumra fókuszálva. Ebben a cikksorozatban ezt a nézőpontot fogom kitárgyalni, lesz szó az alapfogalmakról, a táplálkozással, vízivással, fényviszonyokkal, hidegfürdőzéssel kapcsolatos összefüggéseiről! Tartod velem a lépést?

A nehéz hidrogén

A hidrogén a világegyetem leggyakoribb kémiai eleme. A deutérium a hidrogén stabil izotópja, ugyanannak a kémiai elemnek egy kb. kétszer nagyobb tömegű változata. A „mezei” hidrogén atomot egy proton és egy elektron alkotja, a deutérium magjában viszont egy plusz neutron is található. A deutérium és oxigén atomokból álló víz a nehézvíz (D2O) vagy félnehézvíz (HDO), amelyet pl. atomerőművekben használnak, de a természetben is előfordul.

A nehézvízben a kötési energiák erősebbek és a viszkozitás is nagyobb, mint a hagyományos hidrogénes vízben, ez befolyásolja a biológiai reakciók sebességét. Különbség van továbbá az un. kvantum spin számukban és mágneses momentumukban is, így az elektromágneses jelenségekben is másképp viselkedik, mint a hidrogén. Márpedig, ha meg szeretnénk érteni az életfolyamatokat a legalapvetőbb szinten, akkor a részecskék biofizikai törvényszerűségeit, elektromágneses kölcsönhatásait is értelmeznünk kell. Ez a kvantumbiológia területe.

Az anyagcsere betegségek és a deutérium összefüggéseivel kapcsolatos vizsgálatokban sokat köszönhetünk magyar kutatóknak is (Boros, Somlyai). Rákos sejteknél megfigyelték, hogy magasabb a deutériumtartalmuk, mint az egészséges sejteknek és deutériumcsökkentett víz fogyasztásával megállítható vagy visszafordítható a kóros folyamat.

Deutérium a természetben és az iparban

A testünk tömegének 60-70%-a víz, azaz H2O (vagy ugye valamennyi D2O). Ha viszont a molekulák számát tekintjük, akkor 99%, tehát kb. 2/3-ad részben hidrogénből vagyunk összerakva! A természetes vizekben a hidrogén és a deutérium kb. 6500:1 arányban vagy kb. 155 ppm (155 deutérium molekula egymillió molekula vízben) fordul elő, de az élő szervezetekben (növényekben, állatokban) is felhalmozódik változó arányban.

A Napban rengeteg hidrogén található, deutérium csak nagyon kis mennyiségben és rövid élettartammal, mert elbomlik a fúziós reakció során, gyorsabban, mint ahogy keletkezik.

Iparban a nehézvizet pl. neutronlassítónak (CANDU reaktor) és hűtőközegként használják az atomerőművekben. Az analitikában az NMR spektroszkópiában és a nemradioaktív izotópos nyomkövetés során alkalmazzák. Továbbá atombombákban is előfordul és egyes gyógyszereknél is a reakcióidő befolyásolására.

Deutérium és az energiatermelés

A deutérium a hidrogénnek egy nagyobb tömegű változata, amiből nem jó ha sok halmozódik fel. Ennek oka a rossz táplálkozás és fénykörnyezet, mert este így nem tudjuk kiválasztani. Az anyagcserénknek két lényeges célja van: vizet gyártani a mitokondriumokban és

újrahasznosítani a deutérium ionjait normál hidrogén protonokká. A sejtek energiatermelő szervecskéje, a mitokondrium, utálja a deutériumot. A citrátkör (Szent-Györgyi-Krebs ciklus) a hidrogént szereti, a deutériummal nem működnek jól az enzimei, csakúgy, mint a mitokondriumok elektron transzportlánc folyamatának végén az ATP-áz enzim. Nyugalomban az ATP-áz enzimnek 1500 hidrogén protonra van szüksége másodpercenként a normál működéshez. Aktivitással, edzéssel ez a szám csak növekszik. Többek között ezért sem az edzés az elsődleges az egészség helyreállításában egy anyagcserebetegnél! Ha nincs elég energia, miért akarjuk mégjobban kifacsarni a motort?

A 2018/márciusban megjelent Paleolit Életmódmagazinban olvasható egy bővebb összefoglaló cikkem a deutériumról, leginkább a táplálkozási vonatkozásaira fókuszálva.

További fontos részletek olvashatók a deutériumról új Napfény Diéta könyvben!

Posted on Hozzászólás most!

Interjú – Megkérdezték hogyan és miért lettem szigetlakó…

Misivel tavaly télen ismerkedtünk meg véletlenül a corralejo-i karneváli forgatagban, Fuerteveneturára való érkezésésének első napjaiban. S bár utána jó időre kétfelé fújt bennünket az itteni jól ismert szél, mikor aztán újra találkoztunk, az időközben itt megírt könyve megjelenésére készült már. A blog alján találtok róla további információt. Misi élete sokakat inspirál, a természet ritmusa szerint éli napjait, sportol, publikál, tábort szervez, és eközben szabadnak érzi magát! Ismerkedjetek meg vele 🙂

(Kéri Krisztina – magyar idegenvezető Fuerteventurán)

Mondj magadról néhány mondatot!

Az életem mindig is a sport körül forgott: úszással kezdtem, öttusáztam és kézilabdáztam is rövid ideig, majd elég fiatalon a kenu versenysportnál kötöttem ki, jó 20 évre… Ebben értem el szép eredményeket egyéniben, valamint az öcsémmel és másokkal csapathajókban. Rengeteg élményt, utazást, tanítást, barátokat köszönhetek ennek a sportnak. Az utóbbi néhány évben a saját testsúlyos edzések és természetes mozgások világa ejtett rabul, ebben kezdtem edzősködni is. Mióta a szigeten vagyok a szörfözést is felvettem az étlapra, bárcsak lenne rá több időm!)

Sulifronton a természettudományok érdekeltek leginkább, egészségvédelmi szakirányos biomérnökként végeztem, de azóta is folyamatosan kutatom az emberi anyagcsere rejtelmeit, a legmélyebb tudományos szinten. Amikor már sok információ összegyűlt a fejemben, elkezdtem blogot, cikkeket, könyveket írni a sport, táplálkozás, egészséges életmód témában. Nemrég jelent meg a harmadik könyvem, Napfény Diéta címmel, melyet itt írtam Fuerteventurán. Paleo és fitness táborokat is szervezek, márciusban lesz az első itt a szigeten. Imádom a zenét is, hobbiszinten gitározok. Újabban szemétgyűjtési magánakcióba is kezdtem. Bántja a szemem, hogy a szép partok helyenként tele vannak szeméttel, ezért időnként egy jó kis edzéssel kombinálva „kitakarítom” a strandot. Szóval sok minden érdekel, igyekszem egészségesen élni, kíváncsi maradni a világra és közben élvezni a mindennapokat. Összességében szeretnék egy hosszú, egészséges, sportos életet és tenni valami értelmeset más emberek és a Föld számára.

Az interjú többi részét ITT olvashatod!

Posted on Hozzászólás most!

RUBBISH/SZEMÉT CHALLENGE 2018

Tavaly tartottam egy 30 napos szemétgyűjtési akciót, amikoris hulladékot gyűjtöttem a strandon 30 napig HIIT edzéssel és természetes mozgásokkal kombinálva. Az első nap 1 perc, majd minden nap további 1 perccel növelve az adagot. Idén, 2018-ban egy hasonló kihívást tervezek:)

1 óra/hét

Tehát minden héten az egyik edzésemet szemétgyűjtésre cserélem egy piszkos terepen. Most nem lesz őrült HIIT tréning, inkább egyfajta fartlek edzés, természetes mozgásokkal, mozgásminőség fejlesztésével, váltakozó intenzitással, miközben annyi kacatot gyűjtök, amennyit csak tudok. Remélem ezzel sok embert inspirálok hasonló tettekre és gyorsan terjed, hogy egy jobb hellyé tegyük a világot!;)

Kövesd az esemény Facebook oldalát és az Instagram oldalam!

 *****

Last year I did a #30daysrubbishchallenge when I was collecting trash on the beach for 30days combined with HIIT exercise and naturalmovement, starting from 1min and every day 1min longer… This year my plan is to do a similar challenge😁

                                                                                                      1hour/week

So every week one day I change my usual training for cleaning a dirty area. No crazy HIIT, its more like a fartlek training, just moving naturally with various intensity, practicing movement skills while collecting as much trash as possible. I hope I will inspire many #people to make similar actions to change the world a better place and its going #viral! 😉

Follow the events Facebook page and my Instagram!

#rubbishchallenge #rubbishchallenge2018#cleantheworld  #cleanthebeach#cleantheocean #lessplastic #ecofootprint#changetheworld #changeisgood#futuregeneration #nature#naturalmovement #passion #movnat#huntergatherer #bestrongtobehelpful#exploreyourtruemind #gooutside #vanlife#sun #lessartificiallights #paleosport#paleosportcamp #instagood #motivation#inspiration  

A zsákmány / The harvest 🙂

 

Folyt. köv. 2019-ben is! *** To be continued in 2019!

Posted on Hozzászólás most!

Mitokondrium 2: Heteroplazmitás

A mitokondriumokban rejlik a sejtek motorja. A mostani cikkben egy fontos alapfogalmat vezetek be, ami a motor hatásfokáról árulkodik! Vajon mit ér a legdrágább, legszuperebb üzemanyag, ha a motor le van robbanva? A mai világban sokaknál sajnos ez a helyzet. Előbb hozd rendbe a motort, hogy optimálisan működjön, mielőtt őrült diétázásba, edzésbe és költekezésbe kezdenél! (Mitokondrium 1. cikk ITT)

Létezik a fő sejtmagi DNS-ünkön kívül is genetikai információt tartalmazó örökítőanyagunk, ez a mitokondriális DNS. Sejtenként akár több ezer is található belőle, amely anyai ágon öröklődik és leginkább az energiatermelésben szerepet játszó fehérjék kódját tartalmazza. Cirkuláris, körszerű szerkezetű, bakteriális eredetű, csakúgy, mint maga a mitokondrium. Ha nagy százalékban vannak mutáns, hibás funkciójú mitokondriumok a sejtben, az rontja az energiatermelés hatékonyságát és nagyon úgy fest, hogy a legtöbb modern kori betegség ide vezethető vissza. A téma egyik legnagyobb szakértője – Doug Wallace – szerint a civilizációs betegségek 80-85%-a visszavezethető a mitokondriális energiatermelés zavarára! Ebből következik, hogy csak 15-20% a genetikailag meghatározott hatás, a lényeg az epigenetika, életmód, mit teszel nap, mint nap! Gondolj csak bele, ha egy sejt, szerv nem termel elég energiát, akkor jól fog működni?

A heteroplazmitás értéke megadja, hogy mennyi a mutálódott, funkcióképtelen mitokondriális DNS. A mitokondriális DNS felelős az elektrontranszport lánc (energiatermelő folyamat a mitokondriumban) fehérjék kódolásáért. Az mtDNS 10-20-szor sűrűbben osztódik, mint a sejtmagi DNS, éppen ezért sokkal nagyobb az esély (100-1000-szeres) egy mutáció kialakulására. Ha nő a heteroplazmitás aránya, akkor hibás szerkezetű, funkcióképtelen fehérjék lesznek a mitkondriumban, romlik az energiatermelés hatékonysága a sejtekben. Ha ez huzamosabb ideig fennáll, akkor gyorsabban fogynak az őssejtjeid, gyorsabban öregszel, gyakorlatilag veszítesz a földi pályán rendelkezésedre álló időből. Az mtDNS károsodás nem meglepő módon zavart okoz a mtDNS és a sejtmagi DNS kommunikációja között. A heteroplazmitás értéke erről is árulkodik. Minél nagyobb %-ú a heteroplazmitás, annál fáradékonyabb, betegebb leszel és annál rövidebb életre számíthatsz.

Sejtosztódás, sejtciklus –> cirkadián ritmus –> aminek a fény a legfontosabb szabályozója!

A heteroplazmitás minden évtizedben kb. 10%-kal nő, ez normális, a természetes öregedés velejárója, de a modern környezet (kék fény, elektroszmog, túl sok deutérium a sejtekben) felgyorsítja ezt a folyamatot. Fiatalon még szinte mindenkinél atomerőműszerűen működnek a sejtek, alacsony a heteroplazmitás, ezért ilyenkor még többet lehet „csalni” az életmódban azonnali komoly következmények nélkül, de ez nem mehet bármeddig. Mára viszont ismerjük ezeket a folyamatokat és lehet lépéseket tenni a megelőzés érdekében!

A heteroplazmitás mérésére jelenleg nincs egyértelmű klinikai vizsgálat. Elméletben meg kellene nézni mennyi vizet és szén-dioxidot termel a mitokondrium, mérni a sejttérfogatot és a redox potenciál változását, a biofoton kibocsátást, a Wartburg anyagcsere mértékét, az AMPk fokozódását, kalcium kiáramlást.  Ezek mind árulkodnak a heteroplazmitás helyzetéről. Az elfajult, gyorsan osztódó sejteknek nagyobb a térfogata, nagyobb a biofoton kibocsátása, depolarizáltak (alacsony EZ víz réteg), míg a normál sejteknek kisebb a térfogata és „fény eresztése”, nagyobb a negatív töltése és az EZ rétege.

A környezet kontrollálja a heteroplazmitást a mitokondriumokban, nem a kaja! Az űrbe felküldött asztronauták hiába ettek rendesen és hiába edzettek, mégis lettek bajaik. Érted? Nem a kaja és az edzés a legfontosabb, a sejtek a természetes földi környezetben, természetes fényviszonyok között érzik jól magukat! A megfelelő cirkadián ritmussal, kék fény csökkentéssel lehet a legtöbbet nyerni a heteroplazmitás növekedés megelőzése szempontjából.

Gyakorlati következmények: Egyéntől függően a heteroplazmitás széles skálán mozoghat, így az is, kinek-milyen az energiatermelő státusza. Ki-mennyire tolerálja jól az egyes ételféleségeket. Az ételekből származó elektronok információt hordoznak a növekedési helyükről, évszakról, más-más szabadgyök jelzést és változási programokat váltanak ki a mitokondriumokban. Vajon lehetne télen banánt vagy cukros sütit enni Magyarországon a természetben, amikor kevés a napfény? A még viszonylag egészséges emberek, sportolók (sok mitokondrium) ehetnek szinte bármikor, bármit. Egy darabig. Más esetben előfordulhat, hogy akinek magas a heteroplazmitás értéke, kevés jól működő mitokondriuma van, annál nehezen megy eleinte a zsírégetés vagy a ketogén diéta, mert a zsír elégetéséhez a mitokondriumokra van szükség. Náluk a szervezet a nagymértékben használja a primitívebb glikolízist, cukorégetést, ami a mitokondriumon kívül a sejtplazmában zajlik. Ismerős a helyzet? Amikor valaki próbálkozik a magas zsír, alacsony szénhidráttartalmú étrenddel, de folyamatos szénhidrát sóvárgásai vannak. Ilyenkor nem feltétlenül az akaraterővel van baj, hanem a motorral és persze lassú alkalmazkodási folyamat is zajlik a háttérben. Helyreállítás: cirkadián ritmus helyreállítása, kék-fény blokkolás, leptin diéta, türelem. És a heteroplazmitás is “csak” egy nézőpont, vannak még más befolyásoló tényezők is…

Ha szeretnéd megérteni a táplálkozás során zajló és az öregedési folyamatokat, akkor a valóság iszonyúan bonyolult, sok apró részlet számít és a magyarázatok a kvantum-biológia szintjén találhatóak. Fogadd szkeptikusan a biokémia, vallási, üzleti szinten (vagy azon sem) gondolkodó “kaja guruk” túlságosan leegyszerűsített tanácsait! Lehet azonban egyszerűen is felfogni a táplálkozást, ehhez kérdezz meg egy vadon élő oroszlánt vagy vízilovat!;)

Készítettem egy Videoblogot is a heteroplazmitásról

Ha tetszett a cikk, köszönöm, ha megosztod az ismerőseiddel!

További fontos részletek olvashatók az új Napfény Diéta könyvben!

Posted on Hozzászólás most!

Megjelent a Napfény Diéta könyv!

Új szemléletmód az egészséges táplálkozásban, életmódban!

Ha továbbra is kíváncsi vagy az élet és az emberi szervezet működésének rejtélyeire, akkor most egy korszerű olvasmányhoz juthatsz. Vajon mit ér a legdrágább, legszuperebb üzemanyag, ha le van robbanva a motor? Hozd helyre és optimalizáld a sejtjeid motorját, a mitokondriumokat, hogy kiválóan működhessenek egy hosszú, egészséges élet érdekében!

Rendelés és további részletek ITT!

Posted on Hozzászólás most!

7+1 tipp őseink fittségéért

Az ősemberek vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak több százezer évig, az emberi izomzat ehhez alkalmazkodott a hosszú evolúciós út során. Íme, néhány tipp, mi mindent lehetne beiktatni ezek közül a sportolási szokásaidba!

  1. Sétálj, mert arra való a lábad!

Annyira egyszerű és magától értetődő, hogy sokan elfelejtik ezt az alapvető, természetes mozgásformát. Az ember egyetlen közlekedési eszköze több százezer évig a saját két lába volt. Napi több órát is eltölthettünk alacsony tempójú sétával, ehhez tökéletesen alkalmazkodott az izomzatunk. Ehhez képest hol vagyunk most?

A séta az egyik legjobb, minden ízületet átmozgató mozgásforma. A legjobb mezítláb vagy egy lapos, rugalmas talpú cipőben, a kezek lehetőleg legyenek szabadon, hadd lengedezzenek előre-hátra, közben finoman lazítják a gerincet és a lapocka tájékot is, ami sokaknak bemerevedik az ülő életmódtól.

Legyen meg minden nap legalább 30 perc sétád! Hétvégén, ha több időd van, akkor pedig mehet egy jó kis túrázás.

  • 2. Hozd rendbe magad!

Fáj a derekad, térded, vállad, nyakad….? Napjainkra sajnos jellemző az ülő életmód: utazás, iskola, munkahely, ebéd, vacsora, otthon a fotel, számítógépezés… Inkább ne is számold ki, hány órát töltesz észrevétlenül is ülő pozícióban. Ehhez képest a természeti ember életében ismeretlen a széken ülés, náluk a természetes pihenőhelyzet a guggolás és amúgy is sokkal aktívabbak napközben. Aztán ott vannak a magassarkú cipők, a számítógép egéren felejtett kézfejek, féloldalas női táskák stb. következményei. Sajnos rossz tartással, beszűkült mozgástartományokkal nagyobb az esély a különböző izomsérülésekre.

Lehet a következő néhány egyszerű gyakorlattal is kezdeni: guggolj napközben minél többet, lógj egy nyújtón vagy faágon minden nap. Végezz rendszeresen mindent átmozgató, változatos mozgásformákat, mobilizációs gyakorlatokat. Ismerd meg a szivacshengerezés, izompólya-fellazítás módszereit.

Ha viszont komolyabb izom vagy ízületi fájdalmaid vannak krónikusan, akkor a legjobb, ha felkeresel egy gyógytornászt vagy képzett pilates oktatót, hogy megerősítsétek vagy éppen lazítsátok a megfelelő izmokat.

  • 3. Légy erős, építs védőpáncélt magadnak!

Ezzel nem a testépítő szintű izomzatra gondolok, hanem egy kiegyensúlyozott, funkcionális erőre, erős törzsizmokra. Őseink kézzel készítették az eszközeiket, olykor nehéz köveket kellett emelniük és cipelniük. A vadászathoz sem árthatott egy kis muszkli. Egy kiegyensúlyozott izomzat megvédhet egy váratlan balesetnél, hirtelen mozdulatnál. Mondjuk a buszon állva, hirtelen fékezéskor nem szállsz arrébb 3 métert és nem döntöd fel dominószerűen a többieket, hanem csak erősen megfeszíted az izmaid és egyhelyben maradsz.

Égess több kalóriát! Az izmok energiaigényes szövetek, ezért izmosan könnyebb fenntartani egy kevésbé zsíros testet. A hölgyeknek nem kell félniük a „túlizmosodástól”, ehhez azért nagyon sokat kell speciálisan edzeni. Heti 1-2 alkalomtól inkább egy feszes és funkciójában hasznos izomzat várható.

Optimalizáld a hormonháztartásod erőedzéssel! Számtalan kutatás bizonyítja ma már, hogy az idősebbeknek is érdemes rendszeresen erősítő gyakorlatokat végezniük, mivel ezek fokozzák a növekedési hormon és tesztoszteron szinteket, melyek a korral szép lassan csökkennének. Erre a legjobbak eleinte a saját testsúlyos erősítő gyakorlatok, és ha ez már jól megy, akkor jöhet akár a súlyzózás is. Mindig lehet találni a saját szintednek megfelelő erősítő programot!

  • 4. Játssz, akár a gyerekek!

A felnőttekben valamiért kialakult az a nézet, hogy játszani csak a gyerekek szoktak. Ám elég csak megnézni egy öregfiúk focimeccset vagy baráti bowlingozást, kártyapartit, egyből kiderül a felnőttek is szeretnek játszani. Erre aztán számtalan lehetőség adódik, kinek melyik tevékenység szimpatikusabb. Szerintem fára mászni sem ciki felnőttként. A lényeg, hogy a rendszeres játék is legyen része az életednek. A jó hír az, hogy így élvezetes formában fejlesztheted az ügyességed, szellemi kapacitásodat is.

  • 5.Tanulj új mozgásformákat!

Az ember egy kiváló alkalmazkodó-gépezet, és sajnos be is tud rozsdásodni, ha állandóan csak ugyanazokat a mozdulatokat csinálja. Az izomzatnak és az agynak is szüksége van időnként egy kis változatosságra, új ingerekre. Szóval bátran próbálj ki új sportágakat, amit eddig még soha nem csináltál! Izgalmas felfedezés, élmény és hasznos agy-edzés is egyben, ugyanis ilyenkor új idegkapcsolatok alakulnak ki a neuroplaszticitásnak köszönhetően, javul a memória és biztos nem fogsz így unatkozni, ha mindig keresed az új kihívásokat.

  • 6. Fuss, mintha az oroszlán kergetne!

Vajon, ha kint élnénk a szavannán, nem fordulna elő néhanapján, hogy az életünkért küzdve menekülni kell egy vérszomjas ragadozó elől? Őseink életében biztos volt már ilyen szituáció, tehát az izomzatunk erre is ki van képezve, csak le kell porolni a futóműveket és használni. Jöjjön ismét egy buszos hasonlat: jó látni, amikor még a leglustább, leginaktívabb emberek is Usain Boltot megszégyenítő sebességre tudnak kapcsolni, amikor érkezik a busz és még arrébb van a buszmegálló…

Az erősítő résznél már utaltam rá, hogy az intenzív erőedzés jó hatással van a hormonokra. Ugyanez igaz a sprintfutásokra is. Egy jó sprintedzés rövid időtartamú, bemelegítéssel, levezetéssel együtt maximum 20-30 perc. Alapos bemelegítés után jöhetnek a közel maximális intenzitású vágták, melyek a 20 métertől kezdve, akár 100-200 méteresek is lehetnek. Utána érdemes több nap pihenőt is tartani.

  • 7. Lazíts, mert ez Neked is jár!

Ennyi mozgás után, na meg a mai modern élet állandó stresszhatásai miatt, tudatosan kell beiktatni időnként egy kis lazítást, különben hamar betáblázzuk magunkat, bedarál a mókuskerék vagy találunk valami kevésbé fontos elintézni valót. A túl sok edzés, a munkahelyi, iskolai, érzelmi stressz, éjszakázás, egészségtelen életmód következtében fellépő gyulladás mind-mind ugyanazon a nyelven kommunikál, többek között fokozza a kortizol hormon szintjét. A kortizol bizonyos helyzetekben hasznos (pl. nélküle nem tudnánk reggel felkelni), de ha folyamatosan pörgetjük magunkat, kimeríthetjük a szervezetünket.

Hozzuk egyensúlyba a dolgokat megfelelő mennyiségű és minőségű alvással. A jóga, meditáció, pilates, tai chi vagy bármilyen pihentető, relaxálós mozgásforma jól jöhet. Az is jó, ha csak kifekszel valahol a természetben és bambulsz. A masszázs, csontkovács szintén nyerő ötlet. Ezek a tevékenységek mind csökkentik a kortizol szintet, ami a mai világban szinte állandóan pumpálódik a vérbe. Tehát csak akkor feszülj, ha muszáj, különben inkább csak lazíts!

  • +1. Ki a szabadba!

 Manapság az egyik legnagyobb ártalom a belső órára és a mitokondriumokra nézve a mesterséges világítás, kék-fények, krónikus napfényhiány. A természetes napfényhez alkalmazkodtunk és kész. Lehet vitatkozni a természettel, de nem érdemes. Erről részletesen írok a Napfény diéta című könyvemben. Edzz a szabadban, amikor csak lehet!



Egy szuper könyv, amiből megtanulhatod a MovNat filozófiáját, egy életre szóló inspirációt kapsz az edzéseidhez, rengeteg gyakorlati útmutatóval!