Posted on Hozzászólás most!

Miért nem mindig működik a tudományosnak hitt étrended a sportban? avagy miért kispályás foci a biokémia

 Elegáns levezetések, tudományos szavakat használó leírások, egymásnak ellentmondó állítások. Ezek jellemzik ma az egészséges étkezésről és sporttáplálkozásról szóló olvasmányokat, elméleteket. Csak kapkodjuk a fejünket, káosz van, kinek higgyünk: akinek a legtöbb szakszó van az írásaiban, aki a legmagasabb tudományos fokozattal rendelkezik vagy akinek kockás a hasa? Bocsi előre is, de nem fogom megmondani a tutit, csak felnyitnám a szemeket, hogy mennyire bonyolult az egész.

Mi a lényeg? Hogy mindenki jobban legyen közérzetben, teljesítményben, vérképben stb. Hogy ez paleóval, ketogénnel megy-e vagy sem vagy módosított ketogénnel, esetleg fényevéssel az másodlagos. DE! A szakirányú könyvek, tanulmányok alapján, a világhálón olvasható cikkek és a gyakorlati tapasztalatok alapján is annyi pozitív bizonyíték gyűlt már össze a paleo vagy a ketogén diétáról, hogy megér egy misét. Nem árt azonban tágítani egy kicsit a látóterünket, mert nem csak a kaja számít.

A cikk problémaköre: hogy lehet az, hogy egyes hosszú ideje low-carb étrenden lévő sportolóknak (ami eleinte még jó hatással volt rájuk) rossz lesz a vérképük, testösszetételük, teljesítményük is kicsit visszaesik, aztán hirtelen jobban lesznek, ha elkezdenek némi vagy egészen sok szénhidrátot (későbbiekben CH) enni. Rossz a low-carb étrend vagy valamit talán rosszul csinálnak, nem vesznek figyelembe?

Biokémia

Kezdjük egy hagyományos biokémiás magyarázattal, ami viszonylag jól érthető, ha megvannak hozzá az alapok. Bár magam is biokémiát tanultam, de az utóbbi időben egyre jobban meg vagyok róla győződve, hogy ez a gondolkodás kevés, nem fog mindenre magyarázatot adni, sőt tévútra is vihet. Tehát nem mindig elég a biokémai tudás!

Mi játszódik le egy napi 2 intenzív edzést végző sportoló esetében. Alacsonyabb intenzitású terhelésnél főként zsírokat, nagyobb intenzitásnál főként cukrot (glükózt, glikogént) és egy kis kreatint használnak. Az arány az edzettséggel és az étkezéssel is eltolható valamelyik irányba. Idővel (hónapok alatt) jól alkalmazkodnak az izmok az alacsony szénhidrát tartalmú étrendhez, erről van már több kutatás is (az eddig legjobb a témában a FASTER study).

Jó még a témában Volek és Phinney könyve is: The art and science of low carb performance (már a címe is elgondolkodtató művészet és tudomány…és ez a lényeg! Sokmindent tudunk tudományosan, de jól csinálni művészet!)

Ezzel a módszerrel egyre nagyobb tartományban használnak a sejtek zsírt, ketontesteket intenzív sportnál, ha valaki odafigyel az étrendjére. De ezekben a tanulmányokban sem láttam 100% zsíradaptált embert (ilyen lehet, hogy csak a mesében vagy téli hideg környezetben lehetne, de ez már egy másik történet…) vagyis a nagy hajtásnál ők is használnak némi glükózt, csak sokkal kevesebbet, mint a magas szénhidráttartalmú étrenden lévő kollegáik. Érdekesség, hogy vissza is tudják tölteni a glikogénjüket külső glükózbevitel nélkül! Ha van elég pihenő a két edzés vagy versenyszám között és elegendő kalóriabevitel, akkor ennyi cukrot tudunk gyártani fehérjéből, zsírból is. A paleón túl című könyvem „Keton biokémia” fejezetében részleteztem néhány tanulmányt, ahol a glikogénraktárak visszatöltését elemezték alternatív üzemanyagokkal, tehát nem direkt cukorral (itt volt olyan is, hogy még magas CH-s étrenden sem csak direkt glükózból megy a visszatöltés, hanem vegyesen aminosavakból, zsírból, pentóz-foszfát ciklussal is!)

Ha nincs elég idő pihenni, sok az egyéb stresszforrás, kevés az alvás, akkor valószínűleg nem fog visszatölteni rendesen (saját tapasztalat ketogén diétán, hogy teljes pihenőnap után pl. még ment egy 10x4perces hajtásnál az utolsó fél percekben a robbantás, de pl. sorozatban a 3.-4. edzésen ez már nem volt olyan erőteljes. A kaja nem változott csak a terhelések közti pihenő). Ha valaki így próbálja mégis kihajtani magát akaraterővel, az gondolom extra stressz, kortizol stb. hatással jár. A rövidtávon 1-1x szer talán belefér, de hosszabb távon az élet egyéb stresszforrásait hozzáadva vezethet hormon problémákhoz. Magyarul vmiféle túledzésnél járunk. Ilyenkor talán úgy érezheti magát a sportoló, hogy szárnyakat kapott, ha hozzájut némi gyors cukorhoz (20-100 gramm). Külföldi zsíradaptált sportolók étrendjét vizsgálva, vannak olyan esetek, ahol esznek akár 100-200g CH-t is rendszeresen és elvileg ketózisban vannak. Ez azt hiszem ide passzol.

Tehát lehet, hogy van létjogosultsága némi CH-nak az igazán sokat edző élsportolóknál, akik a ketogén étrenddel próbálkoznak. Ennek a célja a regeneráció gyorsítása, a glikogénraktárak gyorsabb feltöltése lenne, de csak annyira, hogy ne rontsuk el a ketózist. Gyakorlatban ez edzés intenzitás-hossztól és az edzések közti időtartamtól függően napi 50-200g CHt jelenthet és érdemes ennek nagy részét az edzés körüli, utáni időszakra tartogatni, a többi étkezés szerintem inkább ketogén vagy low carb legyen, hús, zsír, zöldségek.

Az is kérdés, hogy mi az igazi ketogén? Azt már tudjuk, hogy amit a 20. század elején elkezdtek alkalmazni, annál van jobb is. Eleinte még csak szigorúan a makrotápanyagok arányainak betartásásra törekedtek, nem vették figyelembe az alapanyagok minőségét, azok esetleges gyulladáskeltő hatását (pl. gabonafélék, tejtermékek). Ennél sokkal jobb a paleo kritériumokkal szűkített verzió és talán mégjobb a Jack Kruse féle tengeri ételekben bővelkedő változat. Egy széleskörűen elterjedt, lazább, élhetőbb verzió amit Volek-Phinneyék és a “ketogains” oldal is képvisel. Elgondolkodtató a szigorú, Stephanie Person féle keto verzió, ahol a fehérje minimalizálva van (kb. 60-80g), sok zsír (85%) és max 15-20g CH. Folyamatos vércukor és keton mérés, odafigyelés a cirkadián ritmusra, kávé-alkohol-magok-sajt tiltása. A hölgy 50 éves, és meg kell hagyni, elég jó formában van! Valamit biztos jól csinál… Elméletben tetszik a dolog, van benne ráció és ha komoly betegséggel küzdenék, lehet ezt választanám. Próbáltam pár hétig, sikerült is odatornázni a vér értékeimet az általa ideális tartományba (cukor 4,4 alatt, keton 1,5-3 között), de nem bírtam tartani, a max. 80g fehérjét a közel 100kg-os súlyomhoz és a napi két edzéshez sehogy sem akartam elfogadni. A teljesítményem nem lett jobb, sőt inkább rosszabb lett a regeneráció… Persze erre azt mondaná a csajszi, hogy nem volt elég idő az átállásra és még mindig sok cukrot használnak a sejtjeim, és hogy sok ez az edzés. És valószínű igaza is van, komoly állóképességi, erőállóképességi élsportban talán nincs helye ennek a ketogén verziónak (igazából ez a fajta élsport sem egy természetes dolog, ha jobban belegondolunk evolúciós szempontból). Talán ha egyszer lenne 2 hónapom átállni edzés nélkül és utána fokozatosan növelni a terhelést…. de kinek fér ez bele egy rohanó világban, ahol az élsport színvonala évről-évre egyre erősebb. Van azért pozitív példa is! Tudtommal egy ismert hazai artista és erőművész ezt a szigorú ketot csinálja és igen szép eredményeket ér el testépítésben is (itt is egy olyan kategóriában, ahol nem kell brutális izomtömeg) és egészségileg is toppon van. DE! Ő más jellegű edzéseket végez (természetesen az ő sportja is nehéz, de nem köpi ki a tüdejét és meríti le csontra a glikogénraktárait minden nap, mint egy állóképességi sportoló) és nem is edz minden nap kétszer. Ha valakinek az egészség, esztétikum és torna-akrobatika-saját testsúlyos erősítés vagy más, nem napi teljes glikogénleürítéssel járó sportban vannak tervei, akkor hajrá, valószínűleg itt MŰKÖDIK ez a fajta ketogén étrend! Állóképességi teljesítménysportban, mint a búvárúszás, kajak-kenu, crossfit valoszinűleg nem árt a CH-val kicsit játszani, ha valaki a világ élvonalában akar lenni. Persze ideális esetben, ha valaki ki tud zárni minden egyéb stresszforrást (mert ezek összeadódnak) az életéből és nincs másra gondja csak edz, eszik, pihen, akkor elképzelhető, hogy működik ez a szigorú keto is. Stessz–”fight or flight” üzemmód —kortizol, adrenalin—még több cukor a vérbe! És ez így megy egész nap sokaknál a mai világban. Hogyan fogunk így csak zsírt, ketonokat használni, ha folyamatosan cukrot pumpálunk a vérbe a stresszel? Szerencsére egy jól kivitelezett ketogénnél mindenki nyugodtabb habitusról számol be, jobban viseljük a stresszt is. Low carb sportolók sokszor a magas fehérjebevitellel próbálkoznak ösztönösen, valószínű ezzel biztosítanak némi extra cukrot az izmoknak a fehérjék glükoneogenezisével, ami jó ha van, csak lehet nem ez lenne az optimális megoldás hosszútávon. Sokan ott is elrontják, hogy nem esznek elég zsírt. Ha leviszik a CH-t valamiből azért vigyünk már be energiát..

Tehát ez lehet az egyik magyarázat, rövidtávon miért érzi jobban magát egy kis extra CH-val a low carb élsportoló, nem kell ennyi fehérje, nem kell ennyi glükoneogenezis, ami nem biztos, hogy gazdaságos folyamat. Na de mi lesz hosszutávon?

Kvantum-biológia

Nem vagyok jósnő és nem szeretném fölöslegesen a pánikot kelteni, de a Jack Kruse fele kvantum biológia elmélet alapján nem sok jóra számíthat, aki folyamatosan CH visszapótlással akarja megoldani évekig a gyorsabb regenerációját. Van ennél jobb módszer is, amit az evolúció belénk épített, de ezt csak nagyon tudatos életmóddal lehetne összehozni. Erről szól az EMF4 című írása.

Hajrá, sok kitartást kívánok az olvasottak értelmezéséhez!:) A lényeg: telomér rövidülés, izom-ízületi sérülések, gyorsabb öregedés, kiégés hosszútávon. Számít a belső óra, ki mennyi elektronikát, kékfényt sugárzó eszközt használ stb…egyszóval bonyolult.

És akkor most jön a neheze, ha már felkonferáltam Kruse-t. Finoman szólva is megosztó személyiség és sokan nem akarják elfogadni az elméleteit, pedig nincs benne semmi hókusz-pókusz, csak összegzi és néhol továbbgondolja, amit az elmúlt száz évben tudományosan leírtak akár biokémiával, akár fizikával, akár statisztikákkal. Az átlag földi halandónak az is nagy dolog, ha megérti a biokémiai folyamatokat (mi zajlik a fehérjékkel, szénhidrátokkal, hormonokkal stb), erre jön valaki és azt mondja rossz az egész (vagy csak féligazságok vannak benne), az igazi tudomány a fizika, kvantum-biológia. Ezzel lehetne csak igazán megérteni az élet működését, az izom anyagcserét. Olvassátok, hallgassátok az interjúit mielőtt zsigerből elutasítanátok és vakon elfogadnátok a biokémia szintjén leírt táplálkozási, életvezetési elméleteket!

Íme, néhány érdekes beszélgetés, ami segít felnyitni a szemeket, hogy nem csak a kaja számít:

Röviden: a ketogén, akkor az igazi, ha van benne sok tengeri kaja (az omega-3 miatt) és rendben van az elektromágneses környezet, belső óra stb.

Az igazi bonyodalom tehát csak most kezdődik: jön a fény! A kvantum biológia lényege, hogy nem a szénhidrátokkal, zsírokkal, fehérjékkel focizunk, hanem ennek alkotóelemeivel, az elektronokkal, protonokkal és a még a fotonokkal pl. Sokan itt bedobják a törölközőt, pedig most kezdődnek csak az izgalmak, ez is tudomány, akár foglalkozunk vele, akár nem! Ha csak biokémiában gondolkodunk az olyan mintha a 4. emelettől kezdenénk építeni a 10 emeletes házat, hiányoznak az alapok! És ezt már Szent Györgyi Albert is megmondta:

„Akkor fogjuk valóban megközelíteni az élet megértését, amikor valamennyi struktúra és funkció, valamennyi szint – az elektronok szintjétől egészen a molekulák feletti szintig – egyetlen egységbe olvad össze. Addig azonban a struktúra és funkció, a klasszikus kémiai reakciók és a kvantummechanika vagy a szub- és szupramolekuláris közötti megkülönböztetéseink csak módszereink és felfogásunk korlátozott jellegét mutatják.” /Szent-Györgyi Albert – Az élő állapot/

„Igen régen volt az, amikor kezdtem megsejteni, hogy a biológiai reakciók csodálatos kifinomultságát a molekulák önmagukban nem biztosíthatják, ehhez részben sokkal kisebb és mozgékonyabb egységekre van szükség, s erre aligha akad az elektronoknál alkalmasabb jelölt. Az életszínház főszereplői tehát szükségszerűen az elektronok, a nehézkes, kevésbé reakcióképes fehérjemolekulák pedig a dráma színterét képezik.” /Szent-Györgyi Albert – Az anyag élő állapota/

„Megengedhetik-e a biológusok maguknak, hogy – mert járatlanok a kvantummechanika bonyodalmaiban – elkerüljék az elektronok dimenzióját? Jelenleg nagyon kicsi azoknak a száma, akik mindkét tudományhoz, a biológiához és a kvantummechanikához is értenek. Lehet, hogy az emberi élet és az emberi agy korlátozott volta miatt ez a szám sosem lesz nagyon nagy. Mindkét tudomány teljes elmét és teljes életet követel. Ezért, legalábbis ma, a fejlődés valamiféle hibridizációtól függ.” /Szent-Györgyi Albert – Tudományos pályámról/

Minden biokémia tankönyvben ott van, hogy a sejtek energiatermelő szervecskéiben, a mitokondriumokban elektron transzport lánc nevű folyamat zajlik (nem fehérje-CH vagy zsír transzportlánc), protonok úszkálnak a membrán két oldalán stb. Az már sajnos nincs ott, hogy mi zajlik pontosan az ATP-vel, amit az energiatermelés kulcsmolekulájának gondolnak, erről Gilbert Lingnél és Kruse-nál lehet bővebben olvasni.

Belső óra, cirkadián ritmus: a szemünkön keresztül érzékeljük a fény fotonjait és ez információt közvetít az agyunkba, a táplálékkal elfogyasztott CH, zsír, stb elektronokra bomlik és ezek eltérő energiaállapotúak lehetnek a korábbi foton besugárzás mértékétől függően, amit az elektron transzportlánc fehérje komplexei állítólag érzékelni tudnak! Számít az évszak, a földrajzi hely. Ugyanaz a kaja, nem biztos hogy ugyanúgy hat itt, mint pl. Equadorban az egyenlítőnél vagy itt télen vagy nyáron (lásd a gyümölcsök szezonális jellege)… A sejtek alacsony frekvenciájú elektromágneses sugarakat bocsátanak ki, és a számítógépekhez hasonlatos félvezetőket használnak, a bélflóra baktériumai számunkra nem látható e.m. hullámokkal kommunikálnak. A növények fotoszintézisénél a fotonok kvantum szuperpozíciot használnak, a vándormadarak kvantum összefonódás jelenséget a tájékozódásban stb. Ezek ma már mind tudományosan leírt megfigyelések a természet működéséről!

Mi meg itt játsszuk a kispályás focinkat szénhidrátokkal, zsírokkal, fehérjékkel???:) Ébresztő, ennek sosem lesz vége, vagy legalábbis nem lesz egzakt magyarázat, mert hihetetlenül bonyolult az egész! És a magyarázat valahol a kvantum fizika nyelvén érthető csak meg, ehhez pedig nagyon kevesen értenek a világban egyáltalán. Engem nagyon érdekel a téma, de kevés vagyok egyelőre, valószínű még kell jópár év szorgalmas olvasás, tapasztalatgyűjtés mire ki tudom bogozni a szálakat. Ezeket a könyveket ajánlom mindenkinek, aki szeretne tisztábban látni:

  • John Hands: Cosmosapiens
  • Robert O. Becker: The body electric
  • Gerald Pollack: The fourth phase of water
  • Jim Al Khalili: Life on the edge
  • Nick Lane: The vital question
  • Nick Lane: Power, Sex, Suicide
  • Roland van Wijk: Light in shaping life – Biophotons in Biology and Medicine
  • Jack Kruse: Epi-paleo RX
  • John Ott – Health and light
  • és egy jó kis omega-3as tanulmány: Crawford, Cunane
  • Crawford MA, Broadhurst CL, Guest M, Nagar A, Wang Y, Ghebremeskel K, Schmidt WF. A quantum theory for the irreplaceable role of docosahexaenoic acid in neural cell signalling throughout evolution. Prostaglandins Leukot Essent Fatty Acids. 2013 Jan;88(1):5-13.

Ezek elolvasása után próbálkozzon bárki is csak hagyományos biokémiával focizni! Vajon figyelembe veszi-e bárki is, hogy mennyit bámulja napközben vagy este a telefonját, számítógépét, amiből a kék fények befolyásolják az alváshoz fontos melatonin termelést? ? Ki veszi figyelembe mennyit van kint a szabadban természetes fénynél vagy bent, mesterséges világításnál? És azt tudod, hogy az ablaküveg, autó szélvédője, szemüveg, kontaktlencse nem engedi át az UV fény bizonyos tartományait, ami fontos lenne a napszak érzékelésében, vagy a D vitamin, neurotranszmitterek (pl. dopamin) termelésben? A bőr is egy érzékelő antenna, nem mindegy hogy itt is milyen jelek jönnek be. Van olyan tanulmány is, ahol kimutatták: a mobiltelefonálás fokozta a szénhidrát anyagcserét az agyban! Ez is egy faktor a mai világban, amit bele lehetne számolni! Az egyik híres ketogén étrendi tanácsadó, Jimmy Moore elvileg 100% ketogén étrenden van, mégis komoly túlsúllyal küzd. Kruse magyarázata erre az, hogy mivel egész nap a számítógépe előtt ül és podcastokat gyárt (bluetooth, Wifi stb. hegyek), valamint nem ismeri, hogy fontos lenne a rendszeres omega-3 bevitel tengeri ételekkel, pláne ilyen környezetben ahol ő van. Tehát fontos a környezet, amiben a mindennapjainkat éljük: ha valaki semmilyen módszerrrel nem akar javulni, akkor esetleg érdemes elgondolkodni egy komolyabb környezetváltozáson. Az embernek a legjobb helye talán egy napos, tengerparti környezetben van, ahol friss tengeri kaját ehet. Próbáld meg magad ott rosszul érezni! Nem fog menni, ezért akar szinte mindenki ilyen helyen nyaralni…

Ha nem 100%-os az alvás, az érzékelés, akkor meg miért csodálkozunk, ha a hormonpanel, egészség sem 100%-os? Alaposan bele lehet szédülni, ha meg akarod mindezt érteni.

Egyéb magyarázatok

Kruse-nál sokat olvashatunk még a szezonalitás jelentőségéről is. Vagyis itt, ezen az éghajlaton nem eredendő bűn, ha valaki nyáron gyümölcsöt vagy több szénhidrátot eszik, amikor hosszabbak a nappalok, sokkal nagyobb a napfény ereje. Van olyan mondása is Kruse-nak, hogy a szemünkbe érkező információnak az évszakról és a táplálékkal a belünkbe érkező információnak az agyunkban összegezve passzolnia kell, különben káosz, gyulladás lesz. Vagyis nyáron, a nyári szénhidrátdúsabb kajával nem kellene, hogy gond legyen. Erősen bezavar a képbe és követhetetlenné teszi ezt a teóriát a gyakorlatban, a mai világban a számítógépből, telefonból, világításból érkező mesterséges fény. Az agyunknak ugyanis ez azt üzeni, hogy mintha állandóan nappal vagy éppen nyár lenne. Lehet, hogy csupán ezért érzik jobban magukat egyesek a mai kékfényben úszó világban, ha több szénhidrátot esznek? Mert így stimmelni fog a jel az agyukban, ami a szemből és a bélből jön? Ez így egy lehetséges további vagy kiegészítő magyarázat a sportolók esetére. Kezdődő mellékvese fáradtság a túlzott mesterséges fénytől? Erre meg eleinte jó egy kis CH, de nem hosszútávon! Ilyen magyarázat is van…

Még egy gondolat: a mitokondriumokat sem árt időnként frissíteni, ehhez pedig kell néha egy kis extra szabadgyök terhelés, amit a nyári szénhidrátdúsabb étrend meg is ad nekik. Lehet, hogy csak ennyi történik a CH-ra váltó sportoló esetében? De itt jön képbe a ketogén egyik egészségügyi előnye, hogy a ketonok, zsírok tisztábban égő üzemanyagok, kevesebb szabadgyöktermeléssel. Tehát egészséges embernél, aki nem terápiás céllal akarja használni a ketogént, lehet jobb, ha csak szezonálisan csinálja ezen az éghajlaton? Késő ősszel, télen, kora tavasszal? Ennek kicsit ellentmond, hogy a korábban említett Stephanie állítólag 7 éve folyamatosan ketózisban van. A másik módszer a mitokondriumok cseréjére az autofágia, amit pl. az időszakos böjtöléssel (intermittent fasting) is el lehet érni, erről is sok pozitívumot lehet olvasni.

Elég lesz a tudományból

Jogosan merülhet fel, hogy mi a francnak foglalkozzon atomfizikával az átlagember, aki csak egészséges akar lenni, fogyni akar, vagy jól akar sportolni. Valaki mondja már meg a tutit közérthetően! Lehet figyelmen kívül hagyni az atomfizikát, de akkor nem használhatnánk számítógépet, mobiltelefont sem, hiszen ezek is ilyen fizikai törvényeket használnak. Miért ne működhetnének ezek az élő szervezetekben is, amelyek ugyanolyan atomokból, elektronokból stb. állnak. Lehetne még kalandozni jobbra-balra ezen a területen, de egyelőre elég lesz ezt is emésztgetni.

Mit lehet akkor tenni, ha nem akarsz atomfizikus és agysebész is lenni egyszerre? Csináld azt az étrendet, ami számodra működik és fenntartható, jó a teljesítményed, egészséged, vérképed stb. Ki lehet próbálni, ami mellett a legtöbb érv szól, vagy ami valakinek már bevált. DE! Nem kell meglepődni, ha nálad nem működik, mert mindenki egyedi környezetben van, egyedi életvitellel, epigenetikával, ráadásul ugyanannak az embernek is minden napja más. Emiatt érdemes kicsit egyénre szabni, de ezt szerintem a Jóisten sem tudja megmondani hogyan: marad a próbálgatás, tapasztalatszerzés, önkritika, nyitott, de szkeptikus hozzáállás. Most akkor dobjuk kukába az eddigi tudást és keressünk valami újat? Nem hiszem, hogy ez a megoldás, szerintem jó helyen keresgélünk az evolúciós szemlélettel, a tengeri kajás, belsőséges, zsíros, szezonális paleóval vagy ketogénnel, csak még nincs teljesen megfejtve és más szempontokat is figyelembe kellene venni! Sportolóknál pedig lehet szerepe a szénhidrátoknak is a visszatöltésben az edzés körüli időszakban, ha sűrűn vannak a kimerítő edzések, versenyszámok és talán nem fenntartható élethosszig az élsport szintű terhelés. Fontosnak tartom a tapasztalati tudás felhalmozását is, mert ez sokszor 80-90%-ban működhet másnál is (pl. a testépítőknél egész jól reprodukálható,a mit csinálnak), de sajnos nem minden esetben. Részemről továbbra is azt a módszert keresem, ami 100-ból, 100 embernél, 100-ból 100 esetben működik. Szólj, ha tudsz ilyet!;)

Tehát lehet nagyon bonyolultan is felfogni az egészet és lemenni az elektronok, fotonok szintjéig, ha figyelembe vesszük az említett fontos részleteket vagy lehet nagyon egyszerűen is: csináld azt, ami nálad működik (és ez lehet, hogy időnként változik)!

Ha szeretnél elmélyedni a kvantum biológiában, rendeld meg ITT a Napfény Diéta könyvet!

Posted on Hozzászólás most!

Kajak-kenu tesztnap

Az indiánok kenuztak, az eszkimók kajakoztak, a magyarok pedig a világ élvonalában vannak mindkettőben… És Te? Szeretnéd kipróbálni milyen érzés egy kajakkal vagy kenuval siklani a vizen?

   Tartottunk korábban 2 kajak-kenus tesztnapot a MovNat bandával… Nézd meg az eseményről készült videókat!

***

Posted on Hozzászólás most!

Nincs fal ketogén étrenden! *** There is no “hitting the wall” on ketogenic diet

A hosszutávú állóképességi sportolók réme az eléhezés, amikor annyira megcsappannak az izmok és az agy glikogénraktárai, hogy szinte meg kell állni, ájulás közelébe kerül az illető. Lemerül az elem, ezért pótolják folyamatosan a szénhidrátokat verseny előtt-alatt-után…

Nos a ketogén étrenden ilyen egyszerűen nincs, mert átáll a szervezet egy zsíralapú anyagcserére, amikor a glükóz helyett zsírsavakat és ketontesteket használunk energiatermelésre, ez egy jóval gazdaságosabb és nagyobb raktárkészlettel rendelkező üzemanyag.
Többször tapasztaltam a saját bőrömön, ma pl. egy 32 km-es evezés (kb 3óra) során végig tudtam tartani egy közepes tempót, összesen fél liter vizet ittam közben, semmi izotóniás lötty. Régebben mindig vittem magammal vmi cukros italt vagy 1-2 banánt, hogy tudjam tartani a tempot eléhezés nélkül. Reggelire most egy zsíros rántotta volt (magamhoz képest “csak” 4 tojásból). Régebben egy nagy tányér zabpehellyel indítottam, gyümölccsel, fehérjeturmixszal kiegészitve.
Szóval hosszutávú aerob munkánál nálam egyértelműen jobb ez az étrend, kíváncsian várom a fejleményeket, hogyan működik egy versenytávon teljes gázzal! Erre kb. egy hónap múlva tudok érdemben válaszolni.
Neked van hasonló tapasztalatod?

*******
The long-term endurance athletes have a fear of bonk when the glicogen stores are so greatly depleted in the muscles and brain to almost have to stand, close to fainting. The battery is depleted, thatswhy they replenish constantly with carbohydrates before, during, after the competition…
Well, on the ketogenic diet it simply doesn’t happen because your body switches to a fat based metabolism when it uses fatty acids and ketone bodies instead of glucose for power generation. This fuel is a much more economical and we have larger storage capacity.
More than once I experienced it on myself, such as today. I could keep a medium tempo in a 32-km canoeing (around 3 hour) all the way, while I drank a total of a half liters of water, without any isotonic drink. In the past, I took with me always sg sugary drink or 1-2 banana to keep up the tempo without bonking. Breakfast was now just a greasy scrambled eggs (only 4 eggs which is not so much compared to me). In the past, I started with a large bowl of oatmeal, fruit, protein shakes.
So the long-term aerobic work is clearly better for me with this diet, I am looking forward to see how does it work on a race run at full throttle! I can meaningfully respond to it approx in a month.
Do you have similar experiences?

Posted on Hozzászólás most!

Jégszaunában jártam, túléltem és kimondottan élveztem

A tél folyamán kipróbáltam a FájdalomAmbulancia -150 fokos jégszaunáját is!

Íme a beszámoló róla:

http://fajdalomambulancia.hu/hirek/safran-mihaly-jegszauna/

Posted on Hozzászólás most!

A 3. tél kabát nélkül, jeges fürdők és fagyási sérülés *** My third winter without a coat, ice baths and frostbite

Lassan vége az idei télnek, már a február is inkább a tavaszra emlékeztet. Folyamatosan gyűjtöttem a tapasztalatokat az új hobbim, a hidegtűrés, hidegadaptáció területén. A hideg tudományos elmélete teljesen meggyőzött, hogy ez működhet és a gyakorlati tapasztalataim alapján ezt csak meg tudom erősíteni. Az elméleti háttérről bővebben A paleón túl című könyvemben és akiktől az egészet tanultam: Jack Kruse és Wim Hof. Kabát ezúttal sem volt rajtam a téli hónapokban. Leginkább hosszúnadrágban, pólóban jártam az utcán. Sapka, sál, kesztyű egyáltalán nem kellett. Nem fáztam, nem fáztam meg. Azért nem lettem teljesen immunis a hidegre, csak az átlagnál sokkal-sokkal jobban és tovább bírom. Nézzünk néhány extrémebb tapasztalatot!

Strandolás

Jeges vizes kinti strandolás idén is volt, 3-4 percig voltam bent kényelmesen, a gyenge láncszem mindig a kézujjaim, lábujjaim voltak, a testem bírta volna még, de a végtagok kezdtek kellemetlenül lehűlni. Mindig mondom, hogy ésszel kell csinálni, figyelj a tested jelzéseire, nem szabad túlfeszíteni a húrt! A lényeg a bőrfelszín hűtése a maghő túlzott hűtése nélkül. Emiatt időnként neoprén csizmát, kesztyűt húztam, így percekkel tovább bírtam. Ha sikerül megtalálni az optimális időtartamot, akkor igazi eufóriás érzés tapasztalható (dopamin, endorfin felszabadulás), a visszamelegedés is szinte remegés nélküli, kellemetlen érzet nélkül történik. Ha rámennék egy rekordkísérletre, akkor talán 8-10 percig bírnám a jegesben teljesen elmerülve, de utána ki kéne szedni hipotermiás állapot miatt és eltartana egy darabig a kellemetlen visszamelegedés.

A Wim Hof féle légzéstechnikával is próbálkoztam sokszor és pozitívnak találtam, komfortosabban és tovább bírtam a hideget. Az időigényessége miatt használom csak ritkán rendszeresen.

Jégszauna

Volt szerencsém 10 alkalmat járni a Fitness&More jégszaunájába, ahol -130-140°C-os levegővel találkozunk pár perce egy szál fürdőgatyában. Élveztem minden alkalmat, ugyanazt a felfrissülést éreztem, mint más technikákkal. Aki szeretne biztonságos körülmények között hidegelni, annak csak ajánlani tudom!

Havas mezítlábazás és fagyási sérülés

Ebben a műfajban is sikerült megtapasztalni a rejtett képességeimet és a jelenlegi határaimat. A tél folyamán végig mezítláb végeztem a szabadtéri és futóedzéseimet, sokszor ezt havas terepen kellett kivitelezni. Az első pár perc általában kellemetlen volt mindig, utána viszont teljes komfort, akár 1 órán át is!! Sőt, egyik hétvégén egy MovNat edzéssel egybekötött túrán vettem részt, végig mezítláb, hosszúnadrágban, pólóban 5,5-6 órán keresztül! A talpam nem fázott egyáltalán, jól is funkcionált. A felsőtestem kezdett fázni kb. 4óra után, ezért felvettem a kesztyűm és a polar pulcsim. Itt sajnos sikerült túlzásba vinnem a dolgokat, összeszedtem egy jó kis fagyási sérülést. Most már ezt is tudom milyen… nagyon alattomos egy dög, mert menet közben nem fájt, nem éreztem, pár órával utána zsibbadt, másnap reggelre meg felhólyagosodott és nem szívesen értem hozzá vele semmihez. De az az érdekes, hogy csak a bal lábujjaimon jött elő, a jobb lábamon, egyetlen kisebb hólyag lett csak! Ez meg hogy lehetséges??? Pedig esküszöm nem egylábon ugráltam 6 óráig. 🙂 A gyógyulás hetekig eltartott, de teljesen rendbejött azóta. Szóval csak óvatosan a havas mezítlábazással! Az 1 órás futásokat simán bírtam, lehet valahol 4 óra körül lett volna a fordulópont. Örülök, hogy ennyivel megúsztam, ezzel is gyűjtöttem egy kis tapasztalatot a testem határairól.

 Síelés

Ez is pipa, pólóban csúszkáltam 2-3 órát, a 0 fok körüli időben, a felvonón süvítő szélben is jól elvoltam. A kesztyűt azért igényeltem, az ujjak a gyorsabban kihűlnek mindig a nagy felület/térfogat arány miatt.

Hideglelés a Mátrában

Két, hasonlóan „kihívást kereső” edzőkollegával bevállaltuk a galyatetői kilátóban alvást január végén. Az un. bivakszállóban nincs fűtés, kaptok egy cellát a toronyban és tessék aludni! A kaland kedvéért megérte, de elég rossz alvás volt, sokszor felébredtem, forgolódtam. Nem tudom, hogy ez a viharos erejű szél zúgása, a 0-3°C fokos hideg miatt vagy a közeli jól felszerelt adótornyok káros elektromágneses sugárzásainak köszönhető-e. Mindenesetre túléltük, azért egy kicsit fáztam a felöltözés és hálózsák ellenére is. Pedig otthon jókat aludtam nyitott ablaknál egész télen…

Februári kenuzás

Vízre szálltam a kenummal február 1-től! Minden nap 1 vagy 2 evezés szerepel a programban, 1-másfél (néha 2óra) időtartamban. Korán reggel a hőmérséklet még 0-5°C körül volt, így is tudtam gond nélkül egy szál rövidgatyában, félmeztelenül, sokszor mezítláb (időnként vettem fel cipőt) evezni! Hihetetlen, hogy ez így működik! Utána még csobbanni is szoktam pár percet a vízben.

Összefoglalva továbbra is csak meg tudom erősíteni, hogy működik a dolog. Minden ember gyári tulajdonsága, hogy hozzá tud szokni a hideghez, csak nem használjuk, mert sosem hagyjuk, hogy a bőrünk találkozzon az igazi téllel, így nem tudnak beindulni az adaptációs folyamatok. A hidegtűrést, a hidegben való komfortos tartózkodást nagyon ki lehet tolni, lebegjen a szemünk előtt Wim Hof közel 2 órás jégbezárós rekordja, ő is emberből van, el lehet idáig jutni sok gyakorlással. A hidegnek számtalan pozitív élettani hatása van, érdemes ezeket megismerni és beilleszteni a mindennapokba.

************************************************************

My third winter without a coat, ice baths and frostbite

Slowly here is the end of this winter, this February is already more reminiscent of spring. I continuously collected experiences about my new hobby in the field of cold tolerance, cold adaptation. The scientific theory of cold completely convinced me that this can work and by experience I can only confirm this. I wrote about the theoretical background in my book (Beyond paleo –currently only in Hungarian language), and from who I learned it all: Jack Kruse and Wim Hof. I didn’ wear my coat this wintertime too. Usually I wear long pants and T-shirt when I am on the street. Hats, scarves, gloves are not neccessary. I did’t feel cold even didn’t get any cold or flu. To be honest I was not completely immune to cold, but much, much better than the avarage. Let’s look at some more extreme experiences!

Bathing

I tasted the ice-water outdoor swimming this year again, I was in there comfortably for 3-4 minutes, my „Achilles heels” were the fingers and toes, my body would withstand  cold, but my limbs began to be uncomfortably cool. I always say that the you should practice cold mindfully, listen to your body, do not overstretch the chord! The main point is the cooling of the skin without excessive cooling of the core temperature. For this reason, sometimes I pulled neoprene boots, gloves, so I could whitstand minutes further. If you manage to find the optimal length of time, it is a real euphoric feeling experienced (dopamine, endorphin release), your body heat is back almost without shivering, without discomfort. If I would try a record attempt, I could stay maybe 8-10 minutes fully immersed in the icy water, but after that you should take me off with hypothermic state and it would take a while to heat back myself with vigorous shivering.

I tried many times the Wim Hof ’s breathing technique and found to be positive, I can spend more time comfortable in the cold. The only reason I dont use it regularly because its time consuming.

Ice Sauna

I had the pleasure to attend 10 sessions in the Fitness&More ice sauna, where you can bath in -130-140 ° C air for a few minutes in shorts. I enjoyed every opportunity, I felt the same refreshing feeling as with other techniques. Who wants to try the cold effect in safe conditions, I can only recommend it!

Barefoot in the snow and frostbite

I also managed to experience my hidden skills and limits in this field. During the winter, I performed barefoot the outdoor running and other trainings, often on snowy terrain. The first few minutes were generally always unpleasant, but after it felt fully comfortably for up to 1 hour !! In fact, one weekend I did a MovNat training combined with hiking, along with bare feet, long pants and a T-shirt for 5.5-6 hours! My sole was not felt cold at all, it functioned well. The upper body felt cold about after 4 hours, so I picked up the glove and polar sweater. Here, unfortunately, I managed to overdo things, I got a nice frostbite. Now I know what a underhand bitch it is, because it didn’t hurted me during the hiking, I felt numb after a few hours, the next morning it was seriously blistered. But it is interesting that it appeared  just on the left toes and on the right leg, I got only one small blister! How can that be ??? And I swear I did not jumping on one leg for 6 hours! 🙂 The healing took weeks, but completely back to normal since then. So be careful on the snowy barefooting! The one-hour runs went smoothly, my turning point should be somewhere around 4 hours. I’m glad that I didn’ get more trouble, thus I collected more experience about the limits of my body.

Skiing

It also has a check mark,  I was sliding for 2-3 hours in T-shirt of the weather around 0 degrees and the whistling wind on the elevator was also well tolerated. The glove was requested because the fingers cool more quickly with the high surface / volume ratio.

Sleeping in the cold in the Mátra hill

With two coach colleague with similar mindset we spent a night at the tower by one of the highest point of Hungary in late January. There is no heating, you got a cell in the tower to sleep and try to survive! Worth it for the sake of adventure, but it was a pretty bad sleep, I woke up many times, twisting all night. I do not know if this is due to the intense winds, the 0-3°C cold or the nearby well-equipped cellphone towers with harmful electromagnetic radiation. In any case, we survived it, I felt a bit cold despite of getting dressed and sleeping in bags. At home I could sleep with the window open all winter long…

Canoeing in February

I started paddleing again from 1st of February! There is every day one or two rowing in the program, for one-one&half (sometimes 2 hours) period. Early in the morning the temperature was around 0-5°C, I could paddle without problem in a short, shirtless, often barefoot (sometimes I put on shoes)! It’s amazing that this works! Even after I used to jump for a few minutes into the water.

In summary, I can still only confirm that it works. Each person’s „factory feature” is that you can adapt to the cold, but we do not use it, because you never let your skin meet the real winters, so they can not start the adaptation process. You can stay comfortable for very long time in the cold, imagine Wim Hof’s record when he spent nearly 2 hours int he ice bucket. He is also just a human, you can get there with a lot of practice. The cold has many positive physiological effects, you should know about it and it can be inserted into everyday life.

❗További edzéstippek a SunnyFitness e-könyvemben❗

Posted on Hozzászólás most!

Az erő legyen veled: felhúzás *** May the force be with you: deadlift

Kedvenc súlyzós gyakorlatom a felhúzás, elemelés vagy deadlift, kinek hogy tetszik. Szinte minden izmot megdolgoztat, különösen az egész hátsó láncot és egy igazi hétköznapokban is használatos, természetes mozdulat. Hányszor fordul elő, hogy egy nehezebb tárgyat kell felemelni a földről? Aki rendszeresen csinálja nem csak a bútorcipelésben lesz jobb, hanem szebb és erősebb lesz a tartása, feneke, combja, fogásereje és ésszel felépítve a derékfájás ellenszere is lehet ez a gyakorlat. Nekem sok nyavalyám volt ezen a téren, állítom, hogy a felhúzás sokat segített és még fog is! Persze kell hozzá jó ízületi mobilitás szinte mindenhol, különösen a bokánál, csípőnél. Egy bizonyos tanulóidőszak után a legjobb, ha kimondottan nagy súllyal (70-95%), kevés ismétlésszámmal (1-5), sok pihenővel végezzük (2-5 perc a sorozatok között, edzések között akár 7-10 nap). A hormonháztartásra is jótékony hatással van, ami miatt idősebbeknek is ajánlott.

Íme egy 200kg-os mutatvány, ami erőemelőknél bemelegítősúly, állóképességi sportolóknál talán nem rossz. A legjobbam eddig 210kg volt, szebben is ment, mint ezen a videón. Ez már 2 hét evezés után sikerült, a sok lassú állóképességi evezés nem a legjobb erőfejlesztő, de most ennek van itt az ideje!

Alapos bemelegítés, jó mobilitás és technika, aztán hajrá! Vigyázat, függőséget okoz!

Szoktatok felhúzni?

My favourite exercise with weight is deadlift. Deadlifts work virtually every muscle in your body, especially the posterior chain and it’s used in everyday life, it’s a real, natural movement. How many times occur that you need to lift a heavy object off the ground? If you do it regularly, you will not only get better in furniture carrying, but you will have nice and strong posture, buttocks, thighs, grip strength and it can be the antidote for low back pain as well. I had a lot of troubles in this area, I think this exercise has helped me a lot and it will help more in the future! Of course you need a good joint mobility almost everywhere, especially in the ankle and hip. After a certain learning period, the best method is to use heavy weight (70-95%), low reps (1-5), long rest period (2-5 minutes between sets and even 7-10 days between training days). It’s also beneficial for the hormones, so it’s recommended for older people as well.

Here is a 200kg attempt, which is a warming up weight for a powerlifter, but by the endurance athletes might not be bad. My PR was 210kg, and it went nicer than in this video. This lift was after 2 weeks of canoeing, a lot of slow endurance trainings are not the best for strenght development, but now is the period of getting stamina.

After a proper warm-up, mobilization and technique learning, go for it! Be careful, it’s addictive!

Are you deadlifting?

Posted on Hozzászólás most!

Paleo táborozással szilvesztereztünk

Az előző két táborból kiindulva, most is bíztunk egy jó hangulatú összejövetelben, ami úgy gondolom ezúttal is sikerült és szép emlékekkel tértünk haza. Mi történt Balatonalmádiban? Érkezés után nem sokkal egy Spartan Bodyweight edzéssel nyitottunk az apartmanunk kertjében. Nincs kifogás, tartalmasan edzeni bárhol, bármikor lehet, a saját és társunk testsúlya mindig kéznél van! Voltak páros guggolás és fekvőtámasz variációk, majd egy kis köredzés 30″ munka 15″ pihenő, 4 gyak, 20x. Ez azért jó, mert itt mindenki beoszthatja az intenzitást magának. Ha úgy érzi, lehet kicsit lazsálni, ha meg jó erőben van, akkor mehet, ami a csövön kifér!!

A korai naplemente előtt még következett egy „eszkimó beavatási szertartás”, ami abból állt, hogy a part közelében úszó kis csomagokat kellett kihalászni kötél segítségével, esetleg úszva. Az utóbbit ekkor még senki nem választotta, de az Újévi Csobbanás után szerintem ment volna! De ne szaladjunk ennyire előre. Az eszkimóknak a saját kezükkel kell megszerezniük az élelmet a zord hidegben, ami nem egyszerű feladat, a menü náluk az év nagy részében: hal, fóka, rozmár, azok minden alkatrészével. Így a csomagokban hal és tőkehalmájkonzerv, plüss fóka, rozmár lapult… A csapat egy része csak később érkezett, ám ők sem úszták meg a halászatot, másnap bepótoltuk velük egy másik helyszínen.

Vacsira baconbe tekert csirkemájat ettünk, almás céklasalátával és még csokikrémes palacsinta is volt. Az este ismerkedéssel, vidám kártyázással telt.

A tábor ideje alatt a háttérben zajlott egy kis játék, un. mini-challenge. Néha fel lehet dobni a sportolási szokásainkat egy kihívást jelentő darabszám, adott időn belül való teljesítésével.
December 30-31-én 2015 db fekvőtámaszt kellett gyűjtenie a csapatnak (2-en bevállaltuk egyedül is), amit bőven túlteljesítettünk, 5300 lett a vége! Napközben mindenhol fekvőtámaszoztunk: bent, kint, utcán, túra közben, vízparton, edzés közben… Mondtam is az éjféli koccintásnál: így teljesüljön (túl) minden tervetek 2016-ban! Újévkor folytatódott a móka 2016 db guggolással, na, ebből meg közel 7000 db lett! WOW!

Az év utolsó napján egy MovNat edzéssel kezdtünk a felkelő napnál. Bemelegítés után, volt egy kis sprint intervall futás, a klasszikus 8×20” munka/10” pihenős Tabata módszer. Ez után már nem fázott senki, jöhetett egy nyugisabb rész, sok egyensúlyozással, ügyességi feladattal.

Reggelizés után túrázni indultunk a környéken. Balatonalmádi nem a 8000 m magas csúcsairól híres, ám itt is vannak magaslatok, ahonnan csodás balatoni panoráma terül elénk. Megnéztük a látványos vörös homokkő sziklákat, az erdőt, forrást, az éppen érő csipkebogyóból is legeltünk, igazi vadászó-gyüjtőgető módjára.

Vacsira frissen sült kolbász, párolt lilakáposzta várt minket és lehetett készülődni a szilveszteri bulira. Ilyenkor kicsit megengedőbb paleót folytattunk, feloldottuk az alkohol-tilalmat: aki akart ihatott kedve szerint gyümölcsből készült nedüket, azaz bort, pezsgőt, házi pálinkát. Éjféli menü a virsli volt minden változatban: főtt, sült, sima, csípős, debreceni… Egy különleges gesztenyés pohárkrémet is kaptunk desszertnek.  Kb. 3-4-ig fent maradt a kemény mag.

Újév első napján autóba ültünk, és Szigligetnek vettük az irányt. Útközben Monoszlónál megnéztük a Hegyestű vulkáni képződményt, ami télen-nyáron igencsak látványos. Tehát megérkeztünk Szigligetre, ahol évek óta megrendezik az Újévi Csobbanás hideg vizes fürdőzés eseményt. Ezúttal kb. 300 vidám ember győzte le a hideggel kapcsolatos félelmeit és rohant a 2-3 fokos Balatonba. Most van az igazi szezonja a hidegvizes fürdőzésnek. Szerettem volna megfertőzni a táborlakókat ezzel az extrém sporttal, erre kíváló alkalom volt ez az esemény, ahol páran meg is mártóztunk. Igazi bátorságpróba, ráadásul egészséges is. Akik most a partról nézték a néhány 1000 látogató társaságában, remélem ihletet kaptak hozzá jövőre!Levezetésképpen a helyi várat is megcsodáltuk és az itteni balatoni tájképért is megérte felmászni. Este toros káposzta, sült hús és az egyszerű és nagyszerű útravalókaja, zelleres tócsni volt a menü.

Az utolsó napon sem unatkoztunk, reggel egy havas MovNat edzéssel kezdtünk. Ügyességi, egyensúlyozós gyakorlatok és egy kis kötélhúzás volt a mai adag.

Az Újévi Csobbanás adott egy kis lendületet, így néhányan még strandoltunk egy utolsót a Balatonban.

Hazaérkezve sütőtöklevessel, frissen sült szalonnás-hekkel és zselatinos gumicukorral vártak minket. Köszönjük Áginak ((Paleo)Motivátor) és az Ehetemmm-nek a sok paleós finomságot!

végére még egy kézműves szakkör is belefért, ahol mindenki elkészíthette saját “bőrszütyőjét” vagy ékszerét. Szerintem látványos alkotások születtek a rövid idő, és viszonylag kevés eszköz ellenére, úgy látszik ez is a génjeinkben van.

Köszönöm mindenkinek, aki eljött vagy otthonról követett minket! Óriási élmény volt, folyt. köv.!;) 

Köszönjük a támogatóinknak!

VIDEÓK

hosszú változat:

rövid verzió:

 

Posted on Hozzászólás most!

Kérdezték, hogy mi motivál a hidegelésben, jeges fürdőzésben?

Csak, hogy ne nézzenek teljesen elmeroggyantnak, amiért kabát nélkül járok, vagy télen is strandolok…
Mindigis érdekelt az emberi szervezet működése, egészségvédelmi biomérnök tanulmányaim is ehhez kapcsolódnak, élsportolóként pedig szeretem feszegetni a határaimat. Az utóbbi években olyan hihetetlen biológiai, élettan leírásokat találtam, közte a hideg témát, ami meggyőzött és ezt ki kellett próbálnom! További szempont, h nekem mindenféle izom-ízületi problémáim voltak az élsporttól, a hideg ebben is segít.
Egyszerűen csak csodálom minden alkalommal, hogy ez működik és azért reklámozom mert ezeket mindenkinek tudnia kellene, mintegy használati útmutatót a testéhez. Leesett az állam, amikor először olvastam Jack Kruse írásait a témáról és láttam Wim Hof elképesztő hideg világrekordjait. Ő is emberből van, nekem meg frissíteni kellene a biológia tudásom ezek szerint, mert nem fért bele a korábbi nézeteimbe, amit művelt. A köztudatban lévő eü. ájánlások sok helyen már meghaladottak (pl. étkezés, D vitamin téma, hideg…), ennél sokkal többet tudunk már az ember működéséről, csak utána kellene nézni! Ajánlom A paleón túl könyvem irodalomjegyzékét, aki ezt végigolvassa, érteni fog!
Ráadásul még egyfajta eufóriás állapotot is csinál a hideg, ha jól eltalálod a mennyiséget, sokkal jobb mint az alkohol:).
Szóval ez egyfajta biológiai kíváncsiság, hobbi, ha úgy tetszik, angolosan “biohackerkedés”… Ennyi, se több, se kevesebb.

Posted on Hozzászólás most!

Téli időszakban is fitten – Előadás a Karácsony Természetesen vásáron

Posted on Hozzászólás most!

Bye-bye napszemüveg

Azt mondják nincsenek véletlenek. Egyik nap hanyagul bedobtam a táskámba a kedvenc napszemüvegem, és mikor legközelebb ki akartam venni, szomorúan vettem tudomásul, hogy kettétört… Mondanom sem kell, hogy nem voltam túl boldog, hiszen nagyon szerettem és nem két fillérbe került. Aztán néhány hét elteltével fordult a kocka: jobb is így, mert úgysem hordanám innentől! De mi ez az újabb hóbort?

Szorgalmasan olvasom dr. Jack Kruse amerikai idegsebész cikkeit, aki a kvantummechanika nyelvén írja le az ember (és tulajdonképpen az egész élővilág) működését. Ez azt jelenti röviden, hogy nem elégszik meg a biokémia szintjével, hanem a részecskefizikával gondolkodik, tehát elektronok, fotonok törvényszerűségeivel és kölcsönhatásaival. A napfény is fotonokból áll, amit a szemünk, bőrünk érzékel, a közvetítésben fontos szerepe van a DHA omega-3 zsírsav molekuláknak. Itt jön képbe a tengeri kaja, nem árt vele jól ellátni a sejtjeinket!

Legújabb írásaiban igencsak mélyre ment a tudományban, ám amit talált, annak következménye pofonegyszerű: ki a szabadba minél többet (még felhős időben is)! A mai modern ember gyakorlatilag folyamatosan napfényhiányban szenved. Ezen belül is különösen érdekes néhány speciális hullámhossztartomány: az infravörös (IR) és az ultraibolya (UV).

A napfény és néhány beltéri világítás spektruma

Ruhában járunk, zárt épültekben éljük az életünk jelentős részét, ha mégis kimerészkedünk, akkor meg tiltanak a déli napozástól. Kenjük magunkat naptejjel, vegyünk UV szűrős napszemüveget. Tiszta őrület, nem? A majmok a szavannán meg jót röhögnek rajtunk a tűző napon, mert ők nem akarnak mindenféle mesterséges eszközzel kilógni a természetből, nincsenek is olyan civilizációs nyavalyáik, amivel az ember küzd. UV fény mindig is volt a Földön az ember evolúciója során, mi történt most, hogy védekezni kell ellene? Talán rossz az emberben a befogadórendszer, mert elrontottuk a természetellenes életmóddal. Ezt kellene javítani a helyes életmóddal, tengeri kajával, megfelelő hidratáltsággal, napfénnyel.
Az ablaküveg nem engedi át az UV-t, ahogy az autó szélvédője, a legtöbb kontaktlencse és a szemüveg sem. A retina-SCN-hipotalamusz-hipofízis rendszernek (a belső óránknak) szüksége van reggel a 290-415 nm-es UV hullámhossztartományra is, hogy optimálisan működjön! Az izzók, LED, fluoreszcens lámpák sem tartalmazzák és még az említett (szem)üvegekkel is blokkoljuk az UV-t! Az esti világítások közül még talán a hagyományos izzó a legjobb, mert viszonylag kevés a kék fény (kb. 420-490 nm) komponense, a másik kettőnél azért szép kis csúcsok figyelhetők meg, ami zavarja az esti melatonintermelést.

UV-B hiányában alacsony lesz a D-vitaminszint, amiről aztán már tudjuk, hogy szinte minden betegség melegágya. A fényhiány összefüggésben van az alacsony agyi dopaminszintekkel is, vagyis ez is lehet egy magyarázat, miért próbálják sokan feljebb tornázni manapság csokival, szénhidrátbombákkal és egyéb élvezeti szerekkel ezt a fontos ingerületátvivő anyagot. A mai ember gyakorlatilag folyamatosan egy idegen napot lát a zárt térben a mesterséges világítással, a képernyőket bámulva. Mintha egy idegen bolygóra költöztünk volna egy másik naprendszerben, nem biztos, hogy tudunk ilyen gyorsan alkalmazkodni. Érdemes egy kicsit fantáziálgatni, hogy ez vajon hogyan befolyásolja a viselkedésünket, döntéseinket… talán ezért nincsenek sokszor összhangban a természet rendjével.
Szóval így utólag tulajdonképpen örülök, hogy eltört a napszemüvegem, hiszen ihletet adott ehhez a cikkhez és úgy tűnik, amúgy sem lenne már rá szükségem hátralevő életemben. A végén még kiderül, nem a táplálkozás a legfontosabb faktor az ember egészségében, hanem a megfelelő fényviszonyok… Kruse szavaival élve: „We need more light gurus and less food gurus.” – azaz több fényszakértőre lenne szükségünk és kevesebb táplálkozási szakértőre. Tehát ki a napra, főleg a reggeli-délelőtti órákban minél nagyobb bőrfelülettel, szabad szemmel! A jógásokhoz hasonlóan tartsunk rendes napüdvözletet minden nap!

Így történt, hogy leszoktam a napszemüveg használatáról is, még a tűző nyári napokon sem hordom. Fokozatosan sikerült hozzászoktatnom magam ehhez is, akárcsak a hideghez. Kivételes esetekben felvenném, ahol fontos, hogy jól lássak: pl. téli autóvezetésnél, amikor megvakít az alacsonyan tűző nap és visszaverődik a fehér hóról. Vagy ugyanígy síelésnél. Vagy pl. tavaly kipróbáltam a kite szörfözést, ahol felfelé kell nézni sokat az ernyőre és telibe kapnám az erős nappali fényt… Egyébként napkelténél és napnyugtánál (szintén fokozatosan hozzászoktatva) biztonságos egyenesen belenézni a napkorongba. A nappali órákban viszont nem ajánlott, mert itt már túl erős dózist kapnánk közvetlenül.

Összességében szerintem jobb, ha fokozatosan hozzászoktatjuk a szemünket a kinti természetes napfényhez, egész évben, mintsem védekeznénk előle minden eszközzel. Így meglesz a megfelelő UV adag a szemünknek is. Jó napozást!

A napfény és a mesterséges fények biológiai hatásairól rengeteget olvashatsz a Napfény Diéta könyvben!

(pl. a D-vitaminon kívül, a melatonin, dopamin biomolekuláink sem működnének UV fény nélkül!)