Röviden a lényeg: – A napozás a déli órákban (nyáron Magyarországon akár 9-18 óra között is) az UV-B fény segítségével D-vitamint termel. Van már pár friss kutatás SARS-CoV-2 betegekről, miszerint a magasabb D-vitamin szinttel rendelkezőknél enyhébb tüneteket produkált a betegség. Ha nem megoldható a napozás, D-vitamin kiegészítéssel is érdemes lehet próbálkozni, különösen a fertőzötteknél. – A napkelte nézés és a napnyugta utáni mesterséges kék fény csökkentés és a gyakori napozás napközben mind segíti optimálisan futni a cirkadián ritmust, a hormonokat, neurotranszmittereket optimális szinten tartja, hatékonyabb lesz az immunrendszer, jobb lesz az alvás, regeneráció, fertőzések leküzdésére is nagyobb az esély. – És még van sokmindent, amit lehet tenni az egészség érdekében, táplálkozás, légzés, stresszcsökkentés stb.
Jópár évet foglalkoztam a témával, nem mondom, hogy a napfény a mindenre jó csodaszer, de alaposan alul van reklámozva a médiafelületeken, pedig hegyekben állnak a kutatások a hasznosságáról. Ráadásul ingyenes! Egy alapos megfontolást szerintem megérdemel a döntéshozóknál!
Hivatkozások: (csak egy kis ízelítő, van még jópár)
Vitamin D could help fight off Covid-19 – new TILDA research ‘Vitamin D deficiency in Ireland – implications for COVID 19. Results from the Irish Longitudinal Study on Ageing (TILDA)’ https://www.tcd.ie/…/vitamin-d-could-help-fight-off-covid-…/
Vitamin D supplementation to prevent acute respiratory tract infections: systematic review and meta-analysis of individual participant data https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/…
Gaksch M, Jorde R, Grimnes G, et al. Vitamin D and mortality: Individual participant data meta-analysis of standardized 25-hydroxyvitamin D in 26916 individuals from a European consortium. PLoS One. 2017;12(2):e0170791. Published 2017 Feb 16. doi:10.1371/journal.pone.0170791 https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28207791
Nem tudom, ki hogyan van vele, de nekem néha kicsit sok(k) a virtuális világból… A világ összes ideje nem lenne elég mindenre a virtuális térben. Készítettem egy kis “idő matekot”. Felfoghatatlanul sok érdekes és kevésbé érdekes információ kering a világhálón. Az ember alapvetően kíváncsi a világra, újdonságokra, hírekre, másokra, a környezetére. Gyűjti az információt a munkája, tájékozottsága, túlélése érdekében, hogy jobb döntéseket tudjon hozni vagy csak úgy a szórakozása miatt tölt időt az interneten. De hova vezet ez?
Ha az embernek (számítógépes) munkája van és másnak dolgozik és/vagy iskolába jár, az elvisz minimum napi 8 órát + közlekedéssel töltött időt. Ha otthon dolgozik magának, akkor is elvisz változatosan 1-14 órát. (legyennapontaátlagminimum 8 óra)
Ha vállalkozó az illető, akkor marketing szempontból nem árt, ha rendszeresen aktív a különféle virtuális felületeken, lehetőleg legyen ott mindenhol, különben a kutya nem fog róla hallani a nagy információs zajban, hiába hasznos a terméke az emberiségnek vagy csak egy szűkebb rétegnek. Újabb napi 1-8 órás program. A nagy marketingelés közben meg lehet elfelejti, hogy miért is csinálja az egészet, mi az, amihez ő ért jobban másoknál. (legyen min. 1 óra)
Soha nem volt ilyen egyszerű kommunikálni akár a világ másik végére. Ha van 1000 ismerősöm a facebúkon, akkor 1000 ember életébe nyerhetek bepillantást és 1000 féle nézőpontot ismerhetek meg, 1000 helyről kaphatok új információkat és akár 1000 emberrel kommunikálhatnék napi szinten. Ez egyrészt jó – mert milyen szuper okos, tájékozott és szociális leszek -, másrészt nem elég a nap 24 órája, hogy mindenkire jusson figyelem, hiába szimpatikus akár mind az 1000 ember. Tegyük fel, hogy alaposan leszűkítem a kört és 10 emberre figyelek virtuálisan és lehetőleg röviden. (naponta minimum fél óra)
Közben jön még napi 5-10-20 üzenet, e-mail, ahol fontos ügyeket kell intézni vagy jóindulatúan megosztanak mégtöbb információt vagy csak cseverészni szeretnének. Lehetőleg válaszoljak azonnal, vagy legalábbis rövid időn belül, különben bunkó vagyok. Tisztelet a kivételnek, aki nem várja el. (min. fél óra)
Ha benne vagyok 10-20 facebúk csoportban, aminek a témája nagyjából érdekel, akkor jó lenne rendszeresen 10-20 helyen virtuális társasági életet élni. Van ahol sok értelmes információt osztanak meg, van ahol igencsak sok elavult, vagy teljesen fals információkon megy a csevej. Ha minden csoportban minden ember csak 1-1 érdekes cikket, videót, kommentet megoszt naponta, máris megvan a többórás napi program. Ha tudok jobbat, frissebbet, akkor álljak neki tanítani ott vagy harcoljak a dogmatikusokkal? Újabb potenciális napi pár órás programlehetőség… (min. fél óra)
És mi van akkor, ha esetleg én is posztolok, kommentelek egyet? Lehet, hogy 1 perc volt megírni, de lehet akár fél óra is. Aztán utána azért csak-csak érdekelnek a visszajelzések és időnként ránézek, sőt még válaszolok is. Ez is könnyen lehet egy időigényes napi program. (min. fél óra)
Van olyan, amikor csak úgy érdekel egy fél-2 órás youtube videó vagy podcast interjú, szeretnék tájékozódni a nagyvilág híreiből, esetleg még szórakozni, kikapcsolódni szeretnék egy kis zenével. Ez akkor időpazarlás vagy nem? (legyen kb. 1 óra)
Eléggé minimálisan számolva, eddig napi 12 óránál járunk...és nem tudom, mi nem jutott még eszembe a modern lehetőségek közül.
Közben legyen offline családi életed, szociális életed, párkapcsolatod, neveld a gyerekeid, gondoskodj a háziállataidról, közlekedj, sportolj rendszeresen, legyél fitt-karcsú-izmos, aludj eleget, főzzél-mossál-takarítsál, vásárolj be, legyen szép kerted, tiszta otthonod, legyél mindig friss-mosolygós-vidám-trendi, valósítsd meg önmagad, járjál tanfolyamokra, olvass könyveket, nyomtatott sajtót, tanulj nyelveket, utazz, legyen hobbid, nézzél filmeket, sorozatokat, ismerd a jogaidat, legyél tájékozott a világ aktuális híreiben, de azért járj a természetbe is. (sok-sok-sok óra…)
Nemhogy egy 48 órás nap nem lenne elég mindezen tevékenységek kielégítésére, de talán egy 168 órás sem!
Ja, és az elektroszmognak, túl sok képernyőbámulásnak mellesleg vannak káros hatásai is, főleg, ha ez az éjszakába nyúlik. Továbbá, egész egyszerűen túl nagy a mesterséges fény/természetes napfény arány a modern életvitellel a sokszázezer éves biológiánk számára, de közben azért legyél egészséges.
Vagy csak én vagyok ezen az egészen kiakadva? Ha Te is, nyugodj meg, nem vagy egyedül! 🙂És szerintem nem baj, ha nem akarsz minden modern média által gerjesztett elvárásnak megfelelni.
Szerintem kicsit túlzásba vittük. Nem is kicsit. Enyhén szólva felgyorsult a világ, amihez nem szokott hozzá a kőbaltás idegrenszerünk és anyagcserénk, hormonrendszerünk. És akkor jön a még gyorsabb 5G internet, hogy mégtöbb információ zúduljon ránk, méggyorsabban. Az is megér egy külön misét, hogy az 5G káros-e vagy nem, de már a 4G korszakig is annyiféle természetes emberi szokás szorult a háttérbe, nem jut rá elég idő, hogy csupán ebből a szempontból is meg kellene fontolni: kell-e nekünk ez a nagy és vágtázó technikai haladás? Ja, hogy meg sem kérdeztek minket, hogy szükség van-e rá?
Nem tudom mi a megoldás… Költözz tanyára internet nélkül, de akkor lehet bajban lesz a megélhetésed vagy észre sem veszed, hogy pl. egy vírus miatt megváltoztak a játékszabályok a világban és nem csinálhatsz bármit büntetés nélkül. Vagy legyél egy trendi, teljesen technokrata kiborg, aki a hűtőajtót sem tudja kinyitni egyedül, az okostelefonja nélkül, aki a szomszéd utcába sem talál el GPS nélkül, aki mostantól már megijed minden tüsszentéstől, mert nem bízik a saját, sokszázezer éves evolúcióval kifejlesztett immunrendszerében oltás nélkül és potenciális “gyilkosnak” nézi minden járókelő embertársát?
Talán inkább a kettő között van a megoldás valahol, fejlődjön a technika (ha már úgysem lehet féken tartani), de előbb tanuljuk meg és használjuk rendszeresen a természetes emberi képességeinket. Szerintem a gyerekek előbb tanuljanak meg természetesen mozogni és kommunikálni, mielőtt okoskütyü kerül a kezükbe és elvinné az idejük nagy részét. És a természetes/virtuális élet arányát lehetőleg mi választhassuk meg, ne nyomják csak úgy le a torkunkon, maradjon lehetőség akár a virtuális világ nélkül is fennmaradni hosszútávon. Ne a kütyü uraljon minket, hanem mi uraljuk a kütyüt! Amivel esetleg messzebbre juthatunk a természetes adottságainkat és a természetes földi környezetünket megőrizve.
Én csak szeretnék többet természetes módon élni és közben életben maradni, sportolni, valódi társasági életet élni, zenélni, táncolni, kevesebbet gépezni, kevesebbet a virtuális világban időt tölteni.
Oszdd be okosan az idődet és az energiáidat, építs erős információ szűrőt, mire szánod az idődet! Vagy klónozd magad és akkor megsokszorozhatod a kapacitásod. 🙂 Bármivel is töltöd az időt, az többé már nem jön vissza… Válassz okosan, tartsd meg az irányítást az időd felett és zsonglőrködj vele ügyesen!
U.I.: Hogy a fenébe éltek az emberek több százezer évig csúcsszuper technológia nélkül?
Nem vagyok egy nagy kütyü rajongó, de van pár hasznos okostelefonos alkalmazás, mint pl. a dminder, melynek segítségével sokat megtudhatunk arról, mikor és mennyit érdemes napozni a D-vitamin vadászathoz. Az előző cikkemben írtam róla, hogyan is működik a D-vitamin szintézis ITT.
A Dminder kifejlesztésében a D-vitamin szakértő, Dr. Michael F. Holick is résztvett. Ha sikerült letölteni a telefonra az alkalmazást, először be kell állítani néhány paramétert: kor, testsúly, magasság, bőrtípus a Fitzpatrick skála szerint, földrajzi hely, az étkezéssel és étrendkiegészítővel elfogyasztott kb. D-vitamin bevitel, a heti D-vitamin célunkat, valamint megadhatjuk ha van aktuális D-vitamin szint labor eredményünk.
Funkciók
Létezik ingyenes és prémium változat is. Az alapverzióban is elég sokféle funkció használható, a fizetős sem egy horror összeg (2 USD).
Lehet csak úgy nézegetni, hogy éppen milyen a napfény beesési szöge, mennyi az UV index, mikor van UV-B sugárzás aznap az adott helyen, mikor van a Nap a legmagasabb pozícióban, mikor tudjuk a legnagyobb hatékonysággal befogni az UV-B sugárzást. Időjárás előrejelzés is található benne.
Lehet indítani egy mérést is. Ilyenkor még meg kell adni, hogy kb. mekkora a szabad bőrfelületünk, mennyire felhős az ég. Figyelem, felhős égnél is lehet D-vitamint termelni, csak X%-kal kisebb hatásfokkal! Tehát érdemes ilyenkor is kimenni. Ha minden megvan, indíthatjuk a stopppert! Pörög az óra, megy fel szép lassan a termelt D-vitamin értéke IU, azaz NE (nemzetközi egység) mértékegységekben. A mért adatokat csak a prémium verzióban tudjuk elmenteni.
Egy idő után figyelmeztet a szoftver, hogy vigyázz, már kezdesz odakozmálni! Na ezen jót mosolyogtam:) Köszönöm, de ilyenkor inkább hallgatok a saját érzéseimre, a testem visszajelzéseire… Azért a gondolkodásunk maradjon meg az okosvilágban is! Minden faktort nem tud figyelembe venni a program, így pl. azt sem, hogy mennyire szoktattam már magam hozzá a naphoz. Gondolom a bőrtípus skála alapján számol.
További funkciói is vannak, amelyekkel még nem foglalkoztam, lehet nem is fogok, de mindenképp érdekes volt megfigyelni, hogyan működik a sok elméleti okosság a számok nyelvén.
Megvolt ma is a napozás?
Szóval egy értelmes kis alkalmazásról van szó, ajánlom azoknak a biohackereknek, akik szeretik méricskélni a biológiai paramétereket vagy bárkinek, aki csak úgy kíváncsiságból megnézné a napozás hatékonyságát vagy a helyi viszonyokat. Ha már van fejlett technológia, ha már van ilyen applikáció… Szerencsére enélkül is működik a napozás! 🙂 Kezeljük a helyén a hasonló mérőeszközöket, nem alapvető fontosságú, de bizonyos esetekben hasznos lehet.
A D-vitamin vagy inkább D-hormon rengeteg anyagcserefolyamatban játszik szerepet, így az immunrendszer optimális működésében is. Az eddigi tanulmányaim alapján úgy gondolom a napozással előállított D-vitamin az egyik leghatékonyabb és legegyszerűbb eszköz, amivel erősíthetjük az immunrendszerünket. Na, de kinek-mikor-mennyit és hogyan? Nem teljesen mindegy, hogy mikor megyünk “napfényvitaminra” vadászni.
D-vitamin és napozás
Bár nincs akkora visszhangja a médiában, mint a koronavírus járványnak, régóta létezik D-vitamin hiány járvány is a modern világban. A napfény spektruma napszak és évszak szerint is váltakozik, mindegyik időszaknak megvan a maga biológiai szerepe. A napkelte és reggeli napozás fontosságáról írtam korábban ITT. Magyarországon a D-vitamin termelés szempontjából a dél körüli órák lesznek érdekesek és leginkább az áprilistól októberig tartó időszak.
D-vitamint tudunk termelni a napfény segítségével, felvehetjük táplálékokból vagy étrendkiegészítőkből és egy bizonyos ideig tárolni is tudjuk. A napfényből termelt D-vitaminnal nem lehet túladagolni magunkat, a fölösleget egyszerűen lebontjuk. A bőrben szintetizált D-vitamin tovább marad a vérben, mint a táplálékkal bevitt. Emelett a napfény sok más anyagcserefolyamatot is elősegít, amit az étel vagy a D-vitamin kiegészítő önmagában nem, továbbá az afrikai evolúciós gyökerünket is idevehetjük, ezért úgy gondolom a napozás az elsődleges D-vitamin forrás az ember számára.
A D-vitamin fotoszintézise
A napfénnyel történő D-vitamin szintézis többlépcsős folyamat. Szükséges hozzá a napfény UV (ultraviola) sugárzása a bőrre és egy koleszterin származék molekula (7-dehidrokoleszterol). Az UV (10-400nm) fény egy tágabb tartománya az elektromágneses spektrumnak, az UV-B (280-315 nm) ennek egy szűkebb hullámhossztartománya. A napfény tartalmaz még UV-C-t (10-280 nm), ami nem jut el a földfelszínre és UV-A-t (315-400nm) is, ami más bioszintetikus folyamatokban fontos. A napfényből érkező UV-B sugarak teszik lehetővé a vérben keringő 7-dehidrokoleszterol molekula átalakulását több lépésben D3 vitaminná. A D-vitamin szintézishez szükséges hullámhossztartomány a kb. a 295-300nm közötti.
Az UV fény ingadozása
Hogy mennyi UV fény jut el a napozni kívánó emberhez, az nagyban függ a napszaktól, évszaktól, földrajzi helytől. Általánosságban, az UV-A egész évben jelen van Magyarországon, de csak napkelte után 1-3 órával később jelenik meg (kb. 10-15° beesési szög felett) és napnyugta előtt pár órával már lecseng. Ha az UV index mértékegységet nézzük, akkor ez körülbelül akkor történik, amikor délelőtt 0-ról 1-re vált és délután fordítva.
Az UV-B-re jellemzően kb. 9-16 óra között lehet számítani évszaktól függően (kb. 30° beesési szög felett), ez a tartomány nyáron a legnagyobb, tavasszal és ősszel szűkül ez az időablak. Az UV-B sugárzás maximuma a napkelte és napnyugta között félidőben, kb. a déli órákban mérhető.
Magyarországon (kb. 45-48. földrajzi szélességi fok) kb. március közepétől október közepéig hasznosítható az UV-B, nyáron a legerősebb a hatás. Kb. a 35. szélességi fok alatt (kb. Los Angeles, Tokió, Gibraltártól délebbre az Egyenlítőn át kb. Buenos Aires, Fokváros, Sydney-ig) egész évben megy több-kevesebb D-vitamin fotoszintézis az UV-B-ből.
Hogy miért írtam ennyi „kb-t”? 🙂
Igazán pontos számokat akkor lehetne mondani, ha a kezünkben lenne egy spektrométer és minden nap mérnénk. Szerencsére ezt már sok kutatásban vizsgálták, több évtizedre visszamenőleg, így egész megbízható „kb-ink” vannak. Léteznek ma már okostelefonos alkalmazások is, mint pl. dminder, ami – néhány paraméter beállítása után – nagyjából ki tudja számolni, hogy mikor van UV-B az adott helyen és mennyi D-vitamint sikerült szintetizálnunk napozás közben.
Mitől függ a D-vitamin termelés hatékonysága?
Hogy mennyi UV-B sugárzást tudunk befogadni a napfényből, az sokféle tényező függvénye. Leginkább a napsugarak beesési szöge és a szabad bőrfelület mértéke a lényeg az egészben. Minél merőlegesebben esik a napfény a földfelszínre, annál nagyobb része éri el azt és a bőrt is.
Földrajzi hely: Nem mindegy, hogy az Egyenlítőnél vagyunk vagy a Kamcsatka félszigeten.
Évszak: A nyár vagy tél között jelentős különbség lehet földrajzi helytől függően.
Napszak: Az UV-B csak a napnak bizonyos óráiban jelenik meg a napfény spektrumában egy adott helyen és nem is feltétlenül minden évszakban.
Tengerszint feletti magasság: Minden 1 km magasságnövekedéssel a tengerszinttől kb. 5-6%-kal nő az UV sugárzás. Tehát a hegyekben valamivel többet kaphatunk, mint alacsony tengerszint feletti magasságnál.
Tükröződő felület: Számít továbbá, hogy van-e a közelben vízfelület, hó vagy más jó fényvisszaverő felület, ilyenkor többet kaphatunk a napfényből.
Légköri komponensek: Az ózonréteg, felhők vastagsága, légszennyezettég csökkenthetik az UV áthatolását.
Ruházkodás mértéke, szabad bőrfelület: Nem mindegy, hogy strandfelszerelésben vagy 5 rétegű téli ruhába öltözve napozunk… Holick professzor, D-vitamin szakértő szerint a testfelület legalább ¼-ét érdemes napoztatni, tehát az arc nem elég, érdemes legalább a karokat vagy a lábakat is szabadon hagyni.
Naptej használata: Az erősebb naptejek 95-98%-ban blokkolják az UV-B sugarakat, így a D-vitamin szintézist is.
Kint vagy bent: Az ablaküveg nem engedi át az UVB-t, így nem érdemes bent a négy fal között, csukott ablaknál D-vitamin vadászattal próbálkozni.
A bőr pigmentációja: Fontos a bőrtípus is. Általánosságban a sötétebb bőrűeknek több napfényre van szükségük, mint a világosabb bőrűeknek ugyanannyi D-vitamin termeléséhez (akár 5-10-szeres különbség is lehet!). Az un. Fitzpatrick skála egy jó közelítést adhat. A magyarok többsége a 2, 3-as kategóriába tartozik az 1-6-ig mércén.
Életkor: Egy 70 éves ember kb. 25%-os D-vitamin szintetizáló kapacitással rendelkezik egy 20 éveshez képest. Ez persze csak statisztikai átlag, egyénileg változhat.
Elektroszmog, fénykörnyezet: Az éjszakai mesterséges fények, kék fények, túlzott elektroszmog sajnos itt is közbeszólnak. Dehidratálnak és bezavarnak a koleszterin átalakításnál (erről dr. Jack Kruse-nál érdemes olvasni).
A napozás időtartama: Nyáron akár napi 10-15 perc is elég lehet elegendő D-vitamin termeléshez, tavasszal és ősszel ennél jóval több kellene.
Egyéb faktorok: Táplálkozás, hidratáció, egészségi státusz, anyagcserebetegségek megléte (ezek mindegyike hosszabb téma lenne..).
Mi történik, ha ősszel „elfogyott” az UV-B a napfényből és egész télen
nem jutunk hozzá?
Szerencsére nem fog eltűnni a D-vitamin a szervezetünkből, nem véletlenül egy zsírban oldódó vitaminfajta. Tudjuk tárolni a májban, zsírszövetben. Ideális esetben, ha az UV-B gazdag hónapokban jól feltankoltunk, akkor kihúzhatjuk a következő tavaszig. A másik lényeges tudnivaló, hogy az ételeink is tartalmaznak D-vitamint. Legjobb forrásai pl. a tőkehalmáj, csukamájolaj, tengeri ételek, belsőségek, tojás, gombák.
Az északi népek hogyan oldják meg az optimális D-vitamin szintet?
Mi a titkuk, ha az év nagy részében alig kapnak UV-B-t tartalmazó napfényt és sokat vannak alaposan beöltözve vagy a kunyhóikban? Itt érdemes különválasztani a modern városiakat (akik tényleg alig vannak kint és nyugati étrenden vannak) és a tradicionális természeti körülmények között élőket. Az előbbi csoportnál jellemzőbb is az alacsony D-vitamin szint, míg az utóbbinál nem vagy nem jelent egészségügyi kockázatot. Ez nagyrészt az étrendjüknek köszönhető, ami szinte kizárólag zsíros, állati eredetű élelmiszerekből áll, ami a D-vitamin mellett gazdag a fény elnyelést segítő DHA omega-3 zsírsavban is. Továbbá genetikailag is adaptálódtak a hatékonyabb D-vitamin termeléshez és az alacsonyabb D-vitamin szinthez.
Mennyi az
annyi a napozásból?
Erre nehéz általános tanácsokat adni, mert nagyon egyéni. Az 1 MED (minimális erythemás dózis) az a mértékű napozás, ami enyhe bőrpírt vált ki 24 órán belül a napozás után. Ennek fele, negyede is elég lehet Holick szerint, heti 2-3-szor az optimális D-vitamin szintekhez. A semminél pár perc is jobb, de érdemes inkább minden nap legalább 10-15 percet kint lenni egyhuzamban az UV-B-s időszakokban (is), minél nagyobb szabad bőrfelülettel. Természetesen a leégést elkerülve. Ha túl sok volt aznapra a napfényből, akkor vonuljunk árnyékba vagy öltözzünk fel, esetleg naptej használata, ha kint kell lenni huzamosabb ideig. Aki nem tapasztal mellékhatásokat és jól érzi magát a szabadban, miért ne maradhatna kint tovább is?
Örökzöld napozás
Fokozatos és rendszeres, egész éves napozással (a napkeltenézést, reggeli napozást is hozzátéve) nagymértékben tudunk alkalmazkodni a napsütéshez. Ezt a saját, többéves tapasztalatommal is alá tudom támasztani. Korábban fél óra alatt vörösre égtem a nyári napsütésben, időnként fejfájásom is volt tőle, naptejjel kellett kennem magam, ha tovább voltam kint. Az életmódváltásommal sikerült elérnem, hogy nyáron is kint lehetek szinte egész nap, védelem nélkül, napégés és egyéb mellékhatások nélkül. Szóval én maradok továbbra is a napozásnál, mint ősi immunerősítőnél és ajánlom másoknak is. Aki nem hiszi, járjon utána! Alább található jópár hivatkozás…
Csatlakozz a következő napfényes fitness táborba és töltsd fel a D-vitamin raktárakat is a tengerparton!
További tudnivalók a napfény és a mesterséges fények biológiai hatásairól a Napfény diéta könyvben!
Hivatkozások
John Ott – Health and light. Ariel Pr, 2000
Szendi Gábor: Napfényvitamin. Jaffa kiadó, 2012
Aloia JF, Li-Ng M. Re: epidemic influenza and vitamin
D. Epidemiol Infect. 2007;135(7):1095–1098.
doi:10.1017/S0950268807008308
Bakos, József és Mikó,
Péter (2007) A nap
ultraibolya sugárzásának D-vitamin termelő hatékonysága az év különböző
hónapjaiban Magyarországon = Vitamin D forming effectiveness of ultraviolet
radiation from sunlight in different months in Budapest, Hungary. Orvosi
Hetilap, 148 (7). pp. 319-325. ISSN 0030-6002 (print); 1788-6120 (online)
Batchelor AJ, Compston JE. Reduced plasma half-life of radio-labelled
25-hydroxyvitamin D3 in subjects receiving a high-fibre diet. Br J Nutr. 1983
Mar;49(2):213-6.
Becklund BR, Severson KS, Vang SV, DeLuca HF. UV radiation suppresses experimental autoimmune encephalomyelitis independent of vitamin D production. Proc Natl Acad Sci U S A. 2010;107(14):6418–6423. doi:10.1073/pnas.1001119107
Crawford MA, Broadhurst CL, Guest M, Nagar A, Wang Y, Ghebremeskel K, Schmidt WF. A quantum theory for the irreplaceable role of docosahexaenoic acid in neural cell signalling throughout evolution. Prostaglandins Leukot Essent Fatty Acids. 2013 Jan;88(1):5-13.
Diffey BL1. Solar ultraviolet radiation effects on biological
systems. Phys Med Biol. 1991
Mar;36(3):299-328.
Frost P. Vitamin D
deficiency among northern Native Peoples: a real or apparent problem?. Int J Circumpolar Health. 2012;71:18001.
Published 2012 Mar 19. doi:10.3402/IJCH.v71i0.18001
Gaksch
M, Jorde R, Grimnes G, et al. Vitamin D and mortality: Individual participant
data meta-analysis of standardized 25-hydroxyvitamin D in 26916 individuals
from a European consortium. PLoS One. 2017;12(2):e0170791. Published 2017
Feb 16. doi:10.1371/journal.pone.0170791
Garland
CF, Kim JJ, Mohr SB, et al. Meta-analysis of all-cause mortality according to
serum 25-hydroxyvitamin D. Am J Public Health. 2014;104(8):e43–e50.
doi:10.2105/AJPH.2014.302034
Harinarayan CV, Holick MF,
Prasad UV, Vani PS, Himabindu G. Vitamin D status and sun exposure in India. Dermatoendocrinol.
2013;5(1):130–141. doi:10.4161/derm.23873Epub 2005 Mar 29.
Hoel DG, Berwick M, de
Gruijl FR, Holick MF. The risks and benefits of sun exposure 2016. Dermatoendocrinol.
2016;8(1):e1248325. Published 2016 Oct 19. doi:10.1080/19381980.2016.1248325
Holick MF1. Environmental factors that influence the cutaneous
production of vitamin D. Am J Clin Nutr. 1995
Mar;61(3 Suppl):638S-645S. doi: 10.1093/ajcn/61.3.638S.
Holick
MF. Vitamin D: a d-lightful solution for health. J Investig Med.
2011;59(6):872–880. doi:10.2310/JIM.0b013e318214ea2d
IARC
Working Group on the Evaluation of Carcinogenic Risk to Humans. Solar and
Ultraviolet Radiation. Lyon (FR): International Agency for Research on Cancer;
1992. (Iarc Monographs on the Evaluation of Carcinogenic Risks to Humans, No.
55.) 1, Exposure Data. Available from: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK401584/
Sellers EA, Sharma A, Rodd C. Adaptation of Inuit children to
a low-calcium diet [published correction appears in CMAJ. 2003 Sep
16;169(6):545]. CMAJ.
2003;168(9):1141–1143.
Slominski AT, Zmijewski MA, Plonka PM, Szaflarski JP, Paus R.
How UV Light Touches the Brain and Endocrine System Through Skin, and
Why. Endocrinology. 2018;159(5):1992–2007.
doi:10.1210/en.2017-03230
A szokásos téli influenzajárványokon kívül volt már a történelem során madárinfluenza, sertésinfluenza, spanyolnátha stb. A 2020-as aktuális járványügyi pánik a koronavírus esete. Koronavírusok eddig is voltak, kisebb-nagyobb veszélyességgel az emberre és más emlősökre, madarakra. Sajnos a napjainkban egy új mutáns vírustörzs szedi az áldozatait és eléggé eldurvult a helyzet világszerte. Leginkább az idősebb korosztályban és az amúgy is legyengült immunrendszerűeknél, krónikus betegségekben szenvedőknél nagy a kockázat a komolyabb következményekre. A vírus a legtöbb emberre nem életveszélyes, maximum megfázásos, influenzaszerű tüneteken átmenve, 1-2 hét alatt gyógyul. 10-14 nap lappangási ideje van (egyes források szerint hosszabb is lehet), tehát aki elkapta, lehet még nem produkál tüneteket, de már fertőz. Mit lehet tenni, a lakatlan szigetre való költözésen kívül?És hogyan tudjuk lassítani, megállítani a járvány terjedését?
A vírus pontos leírására nem vállalkoznék, tele van vele az internet. Érdemes utánanézni. Továbbá érdemes utánanézni – a helyenként tulzó, szenzációhajhász hírek mellett-, az ehhez kapcsolódó összeesküvés elméleteknek is (persze kritikus szemüveggel) és ezek cáfolataira is, hogy teljes legyen a kép. Utána mindenki eldöntheti magában, hogy hova tegye ezt az egész történetet. Tegyük fel, hogy nem szeretnénk elkapni a koronavírust vagy maximum könnyen megúszni és nem terjeszteni.
Foglalkozzunk inkább a megelőzéssel!
1.Szelektív média böjt
A félelem, pánik, stressz, birkaszellem nem segít. Az éberség, elfogadás, tudatos életmód gyakorlat igen. A stressz gyengíti az immunrendszert, ha állandóan az “üss vagy fuss” állapotban vagyunk, kevesebb energia jut a védekezésre, ami szintén energiaigényes. Ez nem azt jelenti, hogy dugd a fejed a földbe. Ismerd meg és fogadd el a világon zajló eseményeket, aztán tedd meg a tőled telhetőt. Az egész napos “koronarémhíradó” helyett inkább tegyél magadért az alábbiakkal!
2. Immunerősítés
Egy erős immunrendszer sokféle vírussal elbánik, ahogy ezt mindennap teszi, járványtól függetlenül. Ha esetleg mégis elkapnánk a vírust, akkor enyhébbek lesznek a tünetek jól karbantartott immunrendszerrel. A megelőző módszerek szintén hasznosak lehetnek kiegészítő kezelésként egy kialakult fertőzésnél is. Aki a vírussal összefüggésbe hozható tüneteket tapasztal magán, forduljon orvoshoz vagy hívja a megfelelő telefonszámokat! Aki eddig nem ismerte vagy nem tartotta fontosnak az alábbi biohackeket – amivel felturbózhatjuk az immunrendszerünket is -, akkor talán most jobban érdekelni fogja ez a téma.
Miért nem kapja el mindenki a vírust? És miért vészelik át sokan a fertőzöttek közül, enyhébb, influenza szerű tünetekkel? A válasz az immunrendszer aktuális kapacitásában keresendő!
3. Figyelj a higiéniára
Semmelweis óta talán nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy vírusveszély esetén érdemes fokozottabban odafigyelni a higiéniára. Nyugodtabb időszakokban egyébként szerintem nem akkora ügy, mint sokan gondolják, ha az egészséges életmódra jobban odafigyelünk. Járvány esetén viszont inkább a biztosítsuk túl. Természetesen érdemes nem letüsszenteni az embertársainkat és nem fogadni másokét. Lehetőleg nem tölteni időt a fertőzöttekkel és zsúfolt helyeken, valamint a már köztudottam fertőzött területeken. Aki teheti, maradjon otthon!Valószínűleg a legtöbben enyhébb tünetekkel megússzák, de megfertőzhetnek olyanokat, akik nem rendelkeznek erős immunrendszerrel! És ugye a kórházakat, egészségügyi dolgozókat sem szeretnénk túlterhelni, igaz!? Rendszeresen kezet mosni (akár fertőtlenítős szerrel), esetleg szájmaszkot viselni gyanús helyeken. Az ételeket is leöblíteni, hőkezelni. Aki a nyers hús alapú diétával szimpatizál, azoknak esetleg érdemes most sütögetniük vagy extrán odafigyelniük a beszerzési forrásokra, tárolásra.
4. Figyelj az alvásodra, cirkadián ritmusodra
Az egyik
legerősebb immunerősítő, ha rendszeresen minőségi és elegendő hosszú az
alvásunk, ráadásul a megfelelő napszakban (kb. este 10 és reggel 6 között).
Erről sokan megfeledkeznek. Az alvásnál dolgozó melatonin hormon rendkívül
fontos a védekezésben. Érdekesség, hogy pont télen indult ez a járvány is
(ahogy az influenza szokott), amikor általánosságban gyengébb az immunrendszer
az északi féltekén a kevesebb napozás és csökkenő D-vitamin szintek miatt (déli
órák–>UVB–>D-vitamin). Érdekesség, hogy pont egy zsúfolt, 11 millió
lakosú kínai városból, Wuhanból indult a vírus, ahol a komoly légszennyezettség
miatt amúgy is kevesebb napfényt kapnak az ottélők.
Hogyan lehet biztosítani a minőségi alvást? Napkelte nézés, sok napozás, a melatonincsökkentő mesterséges kék fények – képernyők, világítások – kerülése (főleg napnyugta után). Kék fény védő szoftverek és szemüvegek használata. Esti világításhoz inkább gyertyák, vörös lámpák. Ha otthoni karanténban maradsz, legalább nyisd ki az ablakokat.
5. Csökkentsd az elektroszmogot
Érdekesség, hogy Wuhanban már egy ideje működik az 5G hálózat is, 10000-nyi antennával. Az elektroszmog téma és az immunrendszer kapcsolata is megérne egy misét, szerencsére már sokan kutatták ezt a területet is, nagyvonalakban elég annyi, hogy gyengíti az immunrendszert különféle biofizikai útvonalakon. Kevesebb kütyüt és kevesebb kütyü időt! Tölts több időt a természetben!
6. Ismerd meg a Buteyko légzést
Lélegezz az orrodon keresztül és pofa be. 🙂 Így kiszűrhetsz a sok patogént és serkented a nitrogén-monoxid felszabadulását, amely antivirális hatású és közvettetten is stimulálja az immunitást. Ráadásul a helyes légzéstechnika a jobb szén-dioxid és oxigénellátottság által is javítja a testünk optimális működését.
7. Ügyelj a bél egészségére
Az immunrendszerünk fegyvertárának nagy része a bélben található. A bélflóránk, a bélnyálkahártyánk, a nyirokrendszer szüntelenül dolgozik védővonalként is a környezetünkből jövő (étkezés…) korokózókkal szemben. Vajon a gyulladásfokozó modern finomított, feldolgozott élelmiszerekkel, nem helyi és szezonális ételekkel, mesterséges fénykörnyezetben megfelelő lesz a bélflóra? Az un. szivárgó bél problémával kapcsolatba hozható gabonafélék, glutén és más növényi fehérjék, lektinek, szaponinok, egyes növényi zsírok, transzzsírok, egyes tejszármazékok biztosan nem lesznek a segítségünkre. Marad az evolúciós, szezonális, földrajzi helynek megfelelő, halászó-vadászó-gyűjtögető emberi táplálkozás. Fűszerezés fokhagymával, kurkumával, gyömbérrel. Továbbá a szakaszos böjtölés, alkalmi böjtöléses módszerek. Haladó szemlélet a táplálkozás és bélműködés kapcsolatát vizsgálni. Talán még haladóbb nézet, ha a napfény és a mesterséges fények bélflórára gyakorolt hatásait is idevesszük.
8. Tuningold a mitokondriumaid
A mitokondriumok felelnek leginkább az energiatermelésünkért. Ha az ő működésük rendben zajlik (sok energiánk van), talán a védekezésre is több jut!? A mitokondriális funkciót leginkább a fénykörnyezetre való odafigyeléssel, a deutériumcsökkentett táplálkozással, helyes légzéstechnikával, alkalmi hidegfürdővel, napozással tudjuk legjobban felturbózni. Na és a rendszeres, ésszerűen adagolt sporttal.
9. C-vitamin
Sokan, egészséges táplálkozással és életmóddal vitaminpótlás nélkül is ellenállóak a fertőzésekkel szemben. Járvány időszakban viszont jól jöhet némi extra C-vitamin, melynek immunerősítő hatásáról tele van a szakirodalom. Egyes kórházakban az orvosok a koronavírussal fertőzött embereket intravénás C-vitaminnal kezelik. Megelőzésképpen sem rossz ötlet némi C-vitamin bevitel. Mennyi az annyi? Jó kérdés. Ez nagyon egyéni… Függ attól, hogy milyen diétát követ az illető (pl. ketózisban kevesebb az igény, mint magas szénhidrát tartalmú étrenden). Mennyi elektroszmog veszi körbe (városi életmód!), milyen a sejtek redox potenciálja? Mennyi mesterséges és természetes fény éri az illetőt? Összességében az ajánlás 0 és több g/nap között lehet valahol.
10. D-vitamin
A D-vitamin szintén bizonyítottan fontos az immunrendszer megfelelő működésében. A legjobb a déli órákban való napozás az UVB fények általi D vitaminszintézishez, ami inkább tavasztól késő őszig működik. Ha napközben nem vagy kint eleget, akkor marad a vitaminpótlás (de ha nem mész ki, akkor miért nem? ok, pl. a munkát kivéve..) Az adagolás itt is egyéni az életmódtól függően, 0 és több ezer (tízezer) NE/nap.
11. Hidegzuhany, jegesfürdő
Járj utána, mit tanít Wim Hof, a jégember az immunrendszerről! A rendszeres hidegfürdőivel és légzéstechnikájával nemcsak hihetetlen hidegtűrő rekordokra képes, hanem képes erősíteni az immunválaszát is.
12. Kezeld a stresszt
Egy komoly munkahelyi, iskolai, anyagi, érzelmi stb. válságban lévő embernek azt mondani, hogy ne stresszeljél, igazából csak olaj a tűzre. Vannak ilyen időszakok mindenkinél. Egy járványpánikban a stressz szint még tovább fokozódhat. Az már más kérdés, hogyan reagálunk a különböző stresszhelyzetekre. Magunkban kellene ezt is folyamatosan fejleszteni. Erre már többezer éves technikák és modern módszerek is léteznek. Természetjárás, légzőgyakorlatok, meditáció, sport, mentális technikák, masszázs, pihenés, normális alvás, nevetés stb. Ha tudatosan csökkentjük a stressz, az jó hatással lesz az immunrendszerre is!
13. Edzés
Most nem ez a legfontosabb, de a minőségi és megfelelő mennyiségű testmozgás erősebbé teszi az immunrendszert is.
14. Illóolajok
Vannak olyan növényi kivonatok, amelyek némi vírusellenes és gyulladáscsökkentő hatást mutatnak, például az eukaliptusz, gyömbér, fokhagyma, rozmaring, kakukkfű, teafa, oregano olaja. Fontos, hogy ne csodaszerként tekintsünk rájuk, a fenti biohackek szerintem fontosabbak.
15. Étrendkiegészítők
Vannak további ígéretes kiegészítők, pl. cink, adaptogén gyógynövények (ginzeng, ashwagandha), N-acetil-cisztein, stb. Nincsen csodabogyó, ami garantáltan megvéd! Mindenesetre van róluk jópár tudományos vizsgálat, hogy pozitívan befolyásolják az immunrendszert.
Szóval a pánik helyett, inkább figyelj jobban az életmódra! Van jópár lehetőség…
Carrillo-Vico A, Lardone PJ, Alvarez-Sánchez N, Rodríguez-Rodríguez A, Guerrero JM. Melatonin: buffering the immune system. Int J Mol Sci. 2013;14(4):8638–8683. Published 2013 Apr 22. doi:10.3390/ijms14048638
Sengupta S, Tang SY, Devine JC, et al. Circadian control of lung inflammation in influenza infection. Nat Commun. 2019;10(1):4107. Published 2019 Sep 11. doi:10.1038/s41467-019-11400-9
Patrick McKeown: A légzés ereje – Oxigén Program: Edzésmódszer, amivel egészségesebb, vékonyabb és edzettebb leszel. Jaffa Kiadó, 2017
Mehta DR, Ashkar AA, Mossman KL. The nitric oxide pathway provides innate antiviral protection in conjunction with the type I interferon pathway in fibroblasts. PLoS One. 2012;7(2):e31688. doi:10.1371/journal.pone.0031688
Lin, YL &
Huang, YL & Ma, S & Yeh, C & Chiou, SY & Chen, Li-Kuang &
Liao, ching-len. (1997). Inhibition of Japanese encephalitis virus infection by
nitric oxide: Antiviral effect of nitric oxide on RNA virus replication.
Journal of virology. 71. 5227-35. 10.1128/JVI.71.7.5227-5235.1997.
Johansson O1. Disturbance of the immune system by electromagnetic fields-A potentially underlying cause for cellular damage and tissue repair reduction which could lead to disease and impairment. Pathophysiology. 2009 Aug;16(2-3):157-77. doi: 10.1016/j.pathophys.2009.03.004. Epub 2009 Apr 23.
Volkow ND, Tomasi D, Wang G, et al. Effects of Cell Phone Radiofrequency Signal Exposure on Brain Glucose Metabolism. JAMA. 2011;305(8):808-813.
Robert O. Becker: The body electric. William Morrow Paperbacks, 1998
Andrew Marino – Going somewhere: Truth about a Life in Science. Cassandra, 2011
Smits SA, Leach J, Sonnenburg ED, et al. Seasonal cycling in the gut microbiome of the Hadza hunter-gatherers of Tanzania. Science. 2017;357(6353):802–806. doi:10.1126/science.aan4834
C-vitamin
Carr AC, Maggini S. Vitamin C and Immune Function. Nutrients. 2017;9(11):1211. Published 2017 Nov 3. doi:10.3390/nu9111211
Malo C, Wilson JX. Glucose modulates vitamin C transport in adult human small intestinal brush border membrane vesicles. J Nutr. 2000 Jan;130(1):63-9.
D-vitamin
Aranow C. Vitamin D and the immune system. J Investig Med. 2011;59(6):881–886. doi:10.2310/JIM.0b013e31821b8755
Kox M, van Eijk LT, Zwaag J, et al. Voluntary activation of the sympathetic nervous system and attenuation of the innate immune response in humans. Proc Natl Acad Sci U S A. 2014;111(20):7379–7384. doi:10.1073/pnas.1322174111
Black DS, Slavich GM. Mindfulness meditation and the immune system: a systematic review of randomized controlled trials. Ann N Y Acad Sci. 2016;1373(1):13–24. doi:10.1111/nyas.12998
Mahagita C. Roles of meditation on
alleviation of oxidative stress and improvement of antioxidant system. J Med
Assoc Thai. 2010 Nov;93 Suppl 6:S242-54.
Van Wijk EP, Ackerman J, Van Wijk R. Effect of meditation on ultraweak photon emission from hands and forehead.
Illóolajok
Peterfalvi A, Miko E, Nagy
T, et al. Much More Than a Pleasant Scent: A Review on Essential Oils
Supporting the Immune System. Molecules. 2019;24(24):4530.
Published 2019 Dec 11. doi:10.3390/molecules24244530
de Lavor ÉM, Fernandes
AWC, de Andrade Teles RB, et al. Essential Oils and Their Major Compounds in
the Treatment of Chronic Inflammation: A Review of Antioxidant Potential in
Preclinical Studies and Molecular Mechanisms. Oxid Med Cell Longev. 2018;2018:6468593. Published 2018 Dec 23. doi:10.1155/2018/6468593
Étrendkiegészítők
Prasad AS. Zinc in human
health: effect of zinc on immune cells. Mol Med.
2008;14(5-6):353–357. doi:10.2119/2008-00033.Prasad
Niijima A1, Meguid MM. Influence of systemic arginine-lysine on immune organ function: an
electrophysiological study. Brain Res Bull. 1998
Mar 15;45(5):437-41.
Najafi A, Mojtahedzadeh M, Ahmadi KH, et
al. The immunological benefit of higher dose N-acetyl cysteine following
mechanical ventilation in critically ill patients. Daru. 2014;22(1):57.
Published 2014 Jul 15. doi:10.1186/2008-2231-22-57
Kang S, Min H. Ginseng, the ‘Immunity
Boost’: The Effects of Panax ginseng on Immune System. J Ginseng Res.
2012;36(4):354–368. doi:10.5142/jgr.2012.36.4.354
Az ember evolúciója során kifejlődött anatómiája és izomzata lehetővé teszi, hogy az állatvilág „ezermestere” legyen a mozgást tekintve. A természetes mozgásformáink veleszületetten működnek alapszinten, ahogy növekszünk és hagynak mindeket szabadon mozogni. A mai mozgásszegény világban azonban sokaknál gond van az alapokkal, így növekszik a sérülések kockázata, korlátozottak lesznek, félelmeik lesznek egy-egy mozgásos szituációban és egy adott sportágban sem tudunk megfelelően fejlődni. Az egyensúlyozás az egyik alapvető természetes mozgásforma. Mit érdemes róla tudni? Milyen gyakorlatokkal lehet karbantartani, fejleszteni?
A természetes mozgások
Az alapvető emberi mozgásminták a séta, futás, úszás, kúszás-mászás, gurulások, egyensúlyozás, függeszkedés, ugrás, emelés-cipelés, dobás-elkapás, a különböző önvédelmi és támadó technikák, melyekről írtam bővebben ITT.
Egyensúlyozás alapok
Az egyensúlyérzékelés a test helyzetének
és mozgásának érzékelését jelenti, amely több szerv összehangolt működésén
alapul.
Az egyensúlyozáshoz szükséges érzékek
Exterocepció: a környezet érzékelése a tapadási felülettel kapcsolatban lévő testrészünkkel (pl. talp, tenyér vagy cipő, kesztyű). Ilyenkor folyamatosan információt szerzünk a környezetről, ezért is jó mezítláb edzeni a cipő helyett (persze ahol biztonságos), mert rengeteg idegvégződés található a talpakon.
Propriocepció: A test és végtagok helyzetének, valamint a mozgásuknak a belső érzékelése. Az izmainkban, ízületeinkben, ízületi szalagokban lévő receptorok is részt vesznek az egyensúlyozás folyamatában. Az agyunk folyamatosan regisztrálja, hogy mely izmaink, milyen mértékű összehúzódását szükséges fenntartani ahhoz, hogy a testhelyzet ne változzon meg vagy a szükséges irányba menjen. Próbálj meg teljesen megfeszített izomzattal vagy fordítva, teljesen pudinggá lazulva egyensúlyozni!
Vesztibuláris rendszer: A belsőfülben, a három egymásra merőleges, folyadékkal töltött félkörös ívjárat és a két, szintén folyadékkal töltött tömlőcske és zsákocska intézi ezt a feladatot. A folyadékok elmozdulása a mozgás során ingerli az itt található szőrsejteket, amelyek idegimpulzusokat szolgáltatnak az agynak, így megfelelően tudunk reagálni a változó környezeti feltételekhez. Próbáld ki, hogyan változik az egyensúlyérzékelésed, ha ide-oda mozgatod a fejedet!
Látás: A szemünk a látás által is segít megfelelően elhelyezni magunkat a térben. Próbáltál már csukott szemmel egyensúlyozni?
Az egyensúlyozás tulajdonképpen
minden mozgás alapja, nélküle a kétlábon járás sem működne az embernél. Minden
mozgás statikus egyensúlyozással
kezdődik. Először tudjunk megállni a saját lábunkon, aztán jön a dinamikus egyensúlyozás, amikor
próbáljuk megtartani és ügyesen mozgatni a testünket a kívánt célnak vagy a
környezethez való alkalmazkodásnak megfelelően. Ilyenkor a gravitáció erejével
küzdünk, mindig újrarendezzük a testünket egy pillanatnyi egyensúlyi helyzetbe
az izmok finom, összehangolt mozdulataival.
Az egyensúly érzék
nemcsak egy veleszületett képesség, hanem kortól, nemtől függetlenül
nagymértékben fejleszthető. Számtalan előnye van a hétköznapi életben is, ha
belevesszük az edzésprogramunkba. A mai sportolási szokások leginkább egy esztétikus
külső vagy egy sportági teljesítmény maximalizására törekednek és
megfeledkeznek a hétköznapi életben praktikus mozgásformák gyakorlásáról. Szinte
bármilyen sport jót tesz az egyensúlyérzéknek, mivel fejlődik az agy-izom
kapcsolat, testtudat, gyorsabban tudunk reagálni egy instabil felületen való
mozgás kívánalmaira. A has és törzsizmok erősítése, súlyzózás is fejleszti
másodlagosan az egyensúlyérzéket.
Az egyensúlyozáskor
szinte minden izom dolgozik, ezért is kiváló eszköz az izmok összehangolt
mozgásának fejlesztésére. A belső fülben található „egyensúlyszerv” fejlődéséhez
elengedhetetlen a mozgás. Azoknak a gyerekeknek, akiknek az egyensúlyszervét
gyakran éri inger, jobban vág az agyuk is.
Egyensúlyozás
a gyakorlatban
Vannak fokozatok, a talajon végzett egyszerű gyakorlatoktól kezdve a kötéltáncos mutatványokig. Általánosságban egy tipp: először urald a könnyebb egyensúlyozó gyakorlatokat, mielőtt bonyolítanád. Az aktuális egyensúlyozó szintünkhöz képest választott túl nagy magasság, túl csúszós felület, környező tereptárgyak (élet)veszélyes lehet!
Fokozatok
Talajon: Két lábon, egylábon végzett gyakorlatok. Négykézláb helyzetből kiindulva a végtagok emelésével. Tartások, pl. varjútartás, fej- és kézállás variációk.
Talajon egy egyenes vonal mentén: Húzz egy 5-10 méteres egyenes vonalat a fölre vagy feszíts ki egy kötelet és máris kész az edzőtermed!
Kis magasságban, lapos felületen: Szerezz egy keskeny, néhány méter hosszú lécet (amire a talpunk még épp ráfér). Ezen otthon is lehet gyakorolni. A városban vagy a természetben egy kiálló útpadka, járdaszegély vagy kidőlt fa törzse az erdőben is megteszi.
A nehézség fokozásának módszerei: egyre magasabbra!, egyenetlen felületeken (pl. kör keresztmetszetű gerenda, korlát), kisebb tapadási felület, csúszós felület (vizes-havas-jeges), dőlésszög (pl. lépcső mellett lévő korlátok), slackline, csukott szem, tárgyak cipelése, passzolgatás társsal labdával-kővel.
Tippek
röviden
Próbáld a hátad egyenesen, semleges gerinchelyzetben tartani
Lélegezz ki-be nyugodtan, az orrodon keresztül
Tarts egy enyhe tónust a hasizmaidban, farizmaidban
Szelektív izomtónus, energiaspórolás: csak annyira feszülj, amennyire muszáj, így több ideig fogod bírni. Gyakorlással ez sokat fog javulni.
A tekinteted pár méterrel előtted legyen a talajon vagy más tereptárgyon és ne a lábaidon.
Próbáld minimalizálni a karjaid segítségét (ha cipelnél valamit közben a kezeidben, akkor ugye nem használhatnád őket…).
Koncentrálj 100%-ban a feladadtra és élvezd!
Képzeld azt, hogy egy medence fölött egyensúlyozol és alattad cápák, krokodilok úszkálnak! Na, ugye, máris milyen könnyű 100%-ban koncentrálni? 🙂
Egyensúlyozó
gyakorlatok
Eleinte kezdhetünk egylábon megállni hosszabb ideig. Közben esetleg a másik lábunkkal a tér minden irányába mozogni, becsukni a szemünket stb.
Ha van egy talajon felrajzolt egyenes vonal, vagy az előbb említett keskeny léc, akkor jöhetnek az egyszerű előre-hátra séták, guggolások, 180°-os fordulatok, könnyebb-nehezebb tárgyak cipelése, kisebb ugrások.
Ha ez már jól megy, lehet négykézláb is mászni előre-hátra (tigrisjárás, medvejárás).
Páros gyakorlatok: Egy társ segítségével, egymással szembenállva birkózhatunk is. Persze itt nem vérre megy a játék és az sem fontos, hogy ki nyer. Ilyenkor csak finoman kibillentjük a másikat az egyensúlyból, akinek aztán kompenzálnia kell, majd jöhet a revans! Lehet labdát, apró kavicsot passzolgatni egymásnak. Ezek nagyon szórakoztató és hasznos fejlesztő gyakorlatok!
Kombó egyensúlyozás: Lehet kombinálni más gyakorlatokkal is, pl. egy intenzív sprint vagy erősítőgyakorlat után – amikor még magasan van a pulzus – nem lesz könnyű egy amúgy egyszerűnek tűnő egyensúlyozó mutatvány. Futásból ráugrani egy keskeny felületre és stabilan megérkezni? Miért ne!
Jóga, akrojóga, street workout: kiváló mozgásformák az egyensúly fejlesztésére (is)
Saját
tapasztalatok
Alapvetően semmilyen különleges egyensúlyozó képességgel nem rendelkezdtem, teljesen átlagos voltam ebben a műfajban. Az utóbbi években viszont rengeteget fejlődtem benne a természetes mozgás edzések által. Ma már olyan magasságokban, keskeny felületeken is biztonsággal tudok közlekedni, amitől korábban még féltem és biztos összetörtem volna magam. A határ itt is a csillagos ég, szóval ad egy életrevaló ihletet és kihívást! 🙂
Szerintem az egyensúlyérzék is lehet speciális. Ha uraljuk az alapokat az egyensúlyozásban, rendszeresen gyakoroljuk őket, annak minden sportágban hasznát vehetjük. Viszont minden új sportág elkezdése, speciálisan veszi igénybe az egyensúlyérzékünket. Pl. sokszor láttam, hogy a vékony versenykenuból a legtöbb ember első találkozásra az „egyik oldalon be, a másikon ki” élménnyel gazdagodik. Aki több éve kenuzik, az viszont képes lehet akár előre-hátra sétálni, különböző trükköket bemutatni a hajóban. A SUP deszkával való ismerkedésemre is jótékony volt ez a speciális egyensúlyérzék, viszonylag hamar otthonosan éreztem magam a nagyobb hullámokon is. A 8-10 éve ügyesen kite és windszörföző kollegáim hamar lepotyogtak a deszkáról a kisebb hullámokon is. Aztán a kérdésükre válaszolva, hogy mi a titkom, elárultam nekik, hogy ragasztót kenek a talpaimra… 🙂
Persze a fordított helyzet is igaz, ha most nekiállnék szertornázni a gerendán vagy kötéltáncolni, biztos nagyokat esnék. DE! Abban biztos vagyok, hogy gyorsan fejlődnék, mivel rendszeresen gyakorlom az alapvető egyensúlyozást a MovNat edzéseken.
Ha sokat ülök vagy más okból kifolyólag úgy érzem,
bemerevedtek az izmaim, elcsúsztak a csigolyáim, egy pár perces
egyensúlyozással mintha minden a helyére kerülne! Szóval egyaránt használom
fejlesztő és regeneráló edzésként is.
Kerülj
egyensúlyba!
Az egyensúlyozás az
egyik alapvető természetes mozgásforma, aminek magas szintje előnyös minden más
sporttevékenységnél. Idősebbeknél (és fiataloknál is) a megfelelő egyensúlyérzék
számtalan elesésből következő sérülést előzhet meg!
Az egyensúlyozás kiválóan
fejleszti az agyunk fókuszáló képességét is, hiszen ha nem figyelünk 100%-ig a
mozgásra, az aktuális pillanatra, akkor könnyen lepottyanhatunk. Tehát javítja
a testtudatot, az agy-izom kapcsolatot, fejleszti a türelmet is. Ezeket a
pozitív edzéshatásokat nyugodtan átvihetjük az élet egyéb területeire is!
Az egyensúlyozás nem
alakformálásra vagy az erő, állóképesség fejlesztésére szolgál elsősorban,
hanem egy fontos képesség, hogy biztonságban tudjunk mozogni bármilyen váratlan
akadályt állít elénk a környezet vagy hirtelen kibillenünk az egyensúlyból, továbbá
kiváló az ízületek stabilitásának karbantartására is. Gyakoroljuk az
egyensúlyozást rendszeresen és ne csak azért, hogy ne essünk el az utcán, hanem
mert ez az alapja a többi összetett mozgásnak (séta, futás, emelés, cipelés
stb.) is!
Az egyensúlyozással
akár egy egész edzést ki lehet tölteni vagy csak beszúrhatjuk ide-oda. Nem
mondanám komoly fizikai terhelésnek, inkább mentális, idegrendszeri fáradtságot
okozhat vagy inkább felfrissülést? Próbáld ki!
Az emberré válás evolúciója során kialakult mozgásokat nevezzük természetes mozgásoknak. Ezek részei a genetikánknak, tehát elvileg különösebb gyakorlás nélkül is képesek vagyunk rájuk. A tigris sem jár sprint vagy vadászedzésekre, ahogy növekszik, tudni fogja, hogyan mozogjon az életbenmaradásáért.
A természetes mozgások
A mai világban úgy néz ki, mintha nem működne a genetika, sokaknál igencsak alulműködnek a természetes mozgásminták – sokan nem tudnak pl. guggolni, gazdaságosan futni, felmászni biztonsággal egy magas fára vagy más tereptárgyra, derékfájás nélkül megemelni egy nehéz tárgyat, átugorni egy méteres szakadékot stb. -, többek között ezért is lenne fontos feleleveníteni és rendszeresen gyakorolni a természetes mozgásformákat.
Az ember anatómiája és izomzata lehetővé teszi, hogy az állatvilág legsokoldalúbb faja legyen a mozgást tekintve. Nem vagyunk a legjobbak egy-egy műfajban – pl. a gepárd gyorsabban fut, a halak jobban úsznak stb. –, sokkal inkább az állatvilág „ezermesterei” vagyunk, szinte minden mozgásfajtából tudunk egy magas szintet hozni.
Az alapvető emberi mozgásminták
séta, futás, úszás, kúszás-mászás, gurulások, egyensúlyozás, függeszkedés, ugrás, emelés-cipelés, dobás-elkapás, a különböző önvédelmi és támadó technikák, játékos feladatok és mindezek variációi, kombinációi
Ezek az alapok. Természetesen az előzőek sokszor vegyesen vagy egymás után sorban jelennek meg egy-egy élethelyzetben. Habár repülés is egy természetes mozgás, ezt hagyjuk meg inkább a madaraknak. Sajnos az anatómiánk, szárnyak hiányában ezt nem teszi lehetővé. A jó hír, hogy egy-egy nagyobb ugrás közben azért pillanatszerűen belekóstolhatunk! 🙂
Olimpiai bajnok superman sosem lesz önmagában a természetes mozgásokból, ehhez speciális edzések szükségesek, de itt ugye nem is ez a cél, hanem a mozgás élvezete és az izmaink-ízületeink egészsége.
Neked milyen hatékonysággal, könnyedséggel,
biztonsággal mennek a fenti mozgásformák?
Ne becsüld alá egyik természetes mozgást sem! Gyakorold őket rendszeresen, fokozatosan és szerényen. A természetes mozgás edzések nagy része nem a látványos ugrabugrálásokról szól, hanem az alapok csendes megszilárdításáról!Utána esetleg jöhetnek a showelemek.
Mozgás régen és ma
A vadászó-gyűjtögető őseink – és a ma élő természeti népek – ügyesen mozoghattak a fenti műfajokban, hiszen az életük múlt rajta, hogy tudtak-e élelmet szerezni vagy elmenekülni egy ragadozó elől. Ma már nem feltétlenül szükséges a túléléshez a magas szintű mozgáskultúra. A legtöbb természetes mozgás nélkül is életben tudunk maradni, élelmet tudunk szerezni pár gombnyomással és némi pénzzel a zsebünkben. Minek foglalkozzunk akkor a természetes mozgásokkal? Bízom benne, hogy az olvasóim nem nyugodnak bele abba a mozgásszegény és „mozgásalulművelt” trendbe, ami manapság zajlik, hanem igényesek erre a területre is.
A mai ember nagyon eltávolodott az ősi mozgási szokásainktól és a mozgásmennyiségtől is. Egyszerűen túl sok az ülve eltöltött idő, kevés a séta és a változatos mozgás. Ha nekiáll sportolni a modern ember, akkor is sokszor az esztétikus külső a cél vagy valamilyen sportágban a teljesítmény fokozása. Sajnos kevésbé hangsúlyos a mozgásminőség és a sokoldalúság karbantartása, fejlesztése.
A természetes mozgások megfelelő szintjének hiányában növekszik az esély
a sportsérülésekre, nem tudjuk elérni a bennünk lévő maximális potenciált egy
versenysportban. Egy váratlan, veszélyes helyzetben is nagyobb eséllyel szenvedünk
balesetet, mert nem megfelelően reagálunk rá és tele vagyunk félelmekkel, ha
nem vagyunk urai a testünknek és a mozgásunknak.
A természetes mozgások magukkal vonzzák azt is, hogy többet legyünk kint a szabadban, természetes fényviszonyok között, friss levegőn – ahogy a vadászó-gyűjtögetők is teszik -, ami nagy pozitívum a benti élet és a sok mesterséges fény, képenyőbámulás ellensúlyozására. Természetesen bent egy teremben vagy otthon a szobában is érdemes gyakorolni ezt a műfajt, de szép (és kevésbé szép) időben miért ne mennénk ki?
A természetes mozgásokkal egyszerre kapjuk meg a sport és a természethez való kapcsolódás előnyeit. Segítenek egy erős, ügyes, hajlékony, kitartó, sokoldalú izomzat kialakításában, amitől nemcsak fittek, testtudatosak és karcsúak leszünk, hanem megálljuk a helyünket a legtöbb mozgásigényes élethelyzetben.
MovNat, a régi-új természetes fitness
Erwan Le Corre francia sportoló vállalta magára azt a fontos szerepet 2008 körül, hogy rendszerbe foglalja az ember természetes mozgásait. Erwant a saját „különc” edzésmódszerei és George Hébert korábbi hasonló irányzata, a „méthode naturelle” inspirálta. Ez a fitness irányzat Movement Natural (MovNat) nevet kapta. Ezáltal egy biztonságos, bárki edzettségi szintjéhez illeszthető módszert kaptunk, amivel szisztematikusan, folyamatosan lehet fejlődni és részletes elméleti alapelveket is kapunk a mozgáshoz.
A MovNat elsődleges
célja, hogy visszaállítsa az emberekben az eredeti – evolúciós és biológiai –
mozgási szokásokat. Ezáltal visszanyerhetjük/megőrizhetjük a mozgásban az
egészségünket, fittségünket, jólétünket, boldogságunkat és szabadságunkat. Összességében
magasabb éleminőséget nyerhetünk vele.
Másodlagosan
fejleszteni szeretné az emberek általános mozgásminőségét és fizikai
rátermettségét, hogy megálljuk a helyünket bármilyen mozgás igényes helyzetben
a való világban. Ezek örökzöld tulajdonságok, aki magasabb szinten mozog,
hasznosabb lesz önmaga, mások és a társadalom számára is.
Továbbá a MovNat
gyakorlója fejleszti a tudatosságát, a test és elme, valamint a természettel
való kapcsolatát, tiszteletét.
Az irányzat azt is
elősegíti, hogy állítsuk meg, előzzük meg a mai „telefonnyomkodó-kanapézombi”
járványt szerte a világban és mozogjunk olyan ügyesen és sokoldalúan, amire
evolúciósan kifejlődtünk.
A MovNat rendszer alapelvei: Evolúciós, ösztönös, gyakorlatias,
univerzális, létfontosságú, adaptív, nem specializált, hatékony, együttműködő,
környezettudatos.
A MovNat edzések elsődlegesen nem a fizikai kondit akarják növelni,
hanem a természetes mozgások technikáinak csiszolását, fejlesztését. Közben „mellékhatásként”
fejlődni fog a fizikai fittség is és persze lehet itt is felcsavarni az
intenzitást az edzéseken…
Úgy gondolom ez
nemcsak egy divatos, múló fitness irányzat lesz, hanem egy maradandó
edzésfilozófia, hiszen evolúciós gyökerei vannak, az izmaink és ízületeink
egészsége meghálálja az ebbe fektetett energiát és a legtöbb modern
edzésformába is beilleszthető.
Kinek-mikor-hogyan?
Annyiféle
természetes mozgás létezik, mégis hogyan kezdjünk neki? Melyiket érdemes
gyakorolni?
A természetes mozgásokat bármilyen nemű, korosztályú és edzettségi szintű embernek el lehet kezdenie. Vannak fokozatok az egészen egyszerű gyakorlatoktól a superman mutatványokig, amit még Tarzan is megirigyelne.
Kint vagy bent? Nem feltétlenül szükséges kint gyakorolni a természetes mozgásokat és egyből nehéz sziklákat emelgetni, magas faágakon lógva veszélyes trükköket bemutatni. Kiválóan lehet gyakorolni bent a szobában vagy egy jól felszerelt edzőteremben is az alapokat és az egyre nehezebb feladatokat, majd próbára tehetjük magunkat a természetes tereptárgyakkal.
A természetes mozgások hosszútávra adnak ihletet és inspirációt az edzésekhez, az lenne a fontos, hogy időnként gyakoroljuk mindegyik részelemét és azok jelenjenek meg valahol az életünk során a mindennapokban is. Ha nem tudod hogyan kezdjél neki és milyen terv szerint haladj, keress fel egy erre szakosodott edzőt!
Eleinte különösen
hangsúlyos a talajmunka – kúszás, mászás, gurulások, átfordulások,
támaszhelyzetek, talajról felállás és talajon ülő technikák – hogy
visszaállítsuk az ízületek mobilitását, stabilitását, felelevenítsük az
alapvető mozgásmintákat, az izmok összehangolt mozgását. Ezáltal gazdaságosabb
és biztonságosabb lesz minden más sporttevékenység.
Mivel igencsak
széles skálán mozog ebben a módszerben a választható edzéslehetőségek,
gyakorlatok száma, ezért célszerű néhány hetes fókuszált időszakokat tartani,
pl. egyszer a talajtorna, egyszer a mászások, máskor az ugrások legyenek
előtérben.
Az adott edzéseken csiszoljuk
az egyes technikákat, majd idővel a gyakoroltakat célszerű beilleszteni
valamilyen bonyolultabb, életszerű szituációba. Pl. Ok, hogy megtanultuk a
különböző ugrótechnikákat egyenletes talajon, de a lényeg majd az lesz, hogy át
tudunk-e biztonságosan ugrani egy patakot vagy egyik szikláról a másikra. Tök
jó, hogy tudsz lógni egy percet a szabályos nyújtórúdon, de mi a helyzet, ha egy
vastag, egyenetlen felületű faágon kellene produkálni ezt a mutatványt?
Létezik a „kombó” műfaj is, amikor többféle természetes mozgásmintát gyakorlunk egy edzés során. Ilyenkor gyorsan kell átkapcsolni az egyik gyakorlatféléből a másikba. Az egyik pillanatban még ellazultan egyensúlyozol, a másik pillanatban pedig egy nehéz tárgyat kell megemelned minden erőddel, aztán egyből sprintelhetsz fel a dombra.
A kombó keretében kialakíthatunk egy körpályát, ahol szerepelnek pl. az állatjárások, egyensúlyozás, emelés-cipelés, függeszkedés valamilyen változatai. Szintén jó ötlet a módosított terepfutás, ahova beillesztünk még némi fáramászást, kőemelést-cipelést, mászásokat, ugrásokat. Ehhez hasonlóan szoktam szemetet gyűjteni is: az alap a futás és közben igyekszem minél több hulladékot összegyűjteni változatos természetes mozgás technikákkal tarkítva, majd egy nagy zsákba gyűjtve elcipelem a zsákmányt a következő kukáig.
A túlzsufolt
mindennapokba is belefér szerintem 5 perc természetes mozgás. Ilyenkor akár
otthon a szobában is lehet gyakorolni néhány talajtorna vagy mászó technikát. Igazi
felfrissülés lesz mind testileg, mind szellemileg! Továbbá sétáljunk, ahol és
amikor csak lehet!
Egészség
szempontjából a sokoldalú izomzat elérése, fenntartása és esetlegesen ennek fejlesztése
a cél. Egész életünkben.
Saját tapasztalataim a természetes mozgásokkal
Szerencsére kiváló
testnevelőtanáraim, edzőim voltak, így viszonylag változatosan mozoghattam
gyerekkoromban, ám úgy tűnik mégsem eléggé. Már 8 évesen belecsöppentem a
kenuzás által a versenysport világába és hamar jöttek a sikerek, így a mozgásom
nagy részét ez a specializált sportág tette ki. Lett belőle magas szintű
állóképesség, erő és erőállóképesség, szuper versenyeredmények, élmények. És
lett belőle felnőttkoromra egy merev izomzat, sok krónikus sérülés, mivel
feltételezhetően kimaradt jópár év a természetes mozgások szabad gyakorlásából
és magasabb szintre fejlesztéséből. Valószínűleg ezért is rajongok most felnőtt
fejjel a természetes mozgásokért, gyakorlom őket napi szinten és oktatom.
Egyszerűen csak
élvezem, hogy mennyi mindenre képes még a testem, mennyiféle új
mozgásszituációban meg tudom állni a helyem. A korábbi sérülések nagyrészt eltűntek
a változatos mozgás hatására és gyorsabban tanulok új sportágakat is, mint a
nagy átlag, a javuló mozgáskoordinációm és testtudatom miatt. Nem tudom
megunni, mindig találok benne új kihívásokat és ez valószínűleg így lesz már
egész életemben. Beépítettem ezt a szemléletet és nélküle már kevesebbnek
érezném magam. Sokszor egy teljes 1-2 órás edzést eltöltök a természetes mozgások
gyakorlásával. Van, amikor csak bemelegítésként-levezetésként használom őket
egy speciális sportmozgás előtt-után vagy regeneráló edzésként és van, hogy
csak úgy spontán megkívánok egy fáramászást, nagyobb ugrást, korláton
négykézláb mászást egy kihívó tereptárgyon.
Vigyázat! A természetes mozgások mellékhatása, hogy idővel egy fa vagy egy pad már nem csak egy tereptárgy lesz az életedben, ami mellett csak úgy elsétálsz, hanem azon fogsz gondolkodni, hogyan tudod megmászni és könnyen lehet, meg is teszed! 🙂
Összefoglalás
A természetes mozgások az evolúciós örökségünk részei. Elvileg minden ember képes rájuk alapszinten, a gyakorlatban azonban sokaknál igencsak gond van az alapokkal is. A természetes mozgások újrafelfedezésével és rendszeres gyakorlásukkal megelőzhetőek a sportsérülések, váratlan helyzetekből származó baleseti sérülések, krónikus ízületi fájdalmak, a merev izomzat, önbizalomhiány. Ráadásul egy komplett fittség és alakformáló eszközt is kapunk, amivel megálljuk a helyünket szinte minden mozgásigényes helyzetben, új sportágakat is gyorsabban, biztonságosabban tanulhatunk általala. Hosszútávú előnye, hogy öregkorunkra sem leszünk korlátozottak a mozgásunkban.
Urald az alapvető, természetes emberi mozgásformákat! Bírd el, tudjál bánni
a saját testeddel, ne fájjon semmid, utána jöhetnek a sporteszközök, súlyok vagy
a teljesítménysport.
Télből a nyárba menekülni általában egy kellemes utazás a hőmérséklet szempontjából. Na, de mi a helyzet fordítva? Ezt próbáltam ki nemrég a karácsonyi ünnepek alatt és kíváncsi voltam maradt-e valami a korábbi hidegadaptációs képességeimből…
A tavalyi magyar tél teljesen kimaradt és azelőtt is csak 1 hétig voltam benne, mivel melegebb éghajlaton éltem, ahol 12 foknál nem volt hidegebb. Így nem volt lehetőségem komolyan hidegterápiázni. Kellemes meglepetésemre Budapestre érkezve már a reptérről kilépve sem fáztam pólóban a 2-3 fokban. Ezen felbátorodva másnap reggel mentem is a Dunába csobbanni egyet és itt is elvoltam pár percig a hidegvízben, csak a láb és kézujjaim jelezték, hogy azért illene ésszel és fokozatosan hidegelni. A soron következő napokban aztán többször is mártóztam a Dunában, ellátogattam a Gyömrői Téli Úszáspróbára, továbbá a Szilveszteri Biohacker Táborunkban a Balatonban strandoltam a csapattal.
Ezenkívül minden reggel kint tornáztam a napkelténél mezítláb, félmeztelenül fél órát, a fagyos talajon. Kíváncsian indultam neki egy pákozdi túrának is, ahol tesztelni akartam, vajon meddig bírom mezítláb a pár fokos hőmérsékletet. Előzetesen fél-1 órát adtam magamnak, de ismét kellemes meglepetés ért! Simán végignyomtam a közel 5 órás túrát mezítláb! Ebből bő 1 órát félmeztelenül is töltöttem. Bármiféle kellemetlen tünet, fagyási sérülés vagy megfázás nélkül.
Konklúzió
Azt nem mondom, hogy hidegtűrő, hidegúszó csúcsformámban voltam, mint amikor pár éve napi szinten gyakoroltam egész télen, de úgy tippelem 70-80%-ban megmaradt a “hidegpajzsom”. Micsoda szuperképesség! 🙂 Micsoda komfortzónatágítás, ha pár óráig nem kell kabát télen és a fűtést is lejjebb csavarhatjuk. Számomra ez egy igazi biohack, látványos és hasznos eredményekkel.
Képesek vagyunk edzeni magunkat a hidegtűrésre és a határ ki tudja hol van? Wim Hof közel 2 órát töltött teljesen jégbe zárva, ő is emberből van, őt is utol lehet érni bárkinek. És a jó hír, ha egyszer előhoztuk pár hónapos rendszeres hidegedzéssel a hidegadaptált létformánkat, akkor ezt a trükköt később is automatikusan elő tudjuk venni, akár évek után is. Csodás a biológiánk, igaz? Te hol tartasz a hidegtűrésben?
A hidegterápiáról, hidegadaptációról A-Z-ig olvashatsz A paleón túl könyvemben!
Emlékszem, nekem is volt pár olyan karácsonyom, amikor felszaladt rám 3-4 kg néhány nap alatt. Pedig versenysportoló voltam, napi 2 edzéssel. Gondoltam bármit és bármennyit ehetek, úgyis ledolgozom. Aztán ez eltartott utána pár hétig és a teljesítményem is visszaesett. Később a tudatos étkezéssel és életmódtrükkökkel sikerült megoldani, hogy jókat egyek és mégse kelljen lecserélni a ruhatárat, akár extra sport nélkül is… Íme néhány tipp, amivel megkönnyítheted az életed az ünnepek alatt!
Ha szeretném leegyszerűsíteni a “karácsonyi hízás” és kajakóma magyarázatát, akkor ez valahogy így hangzik: Ilyenkor általában túlzásba viszik az emberek a finomított szénhidrátokban gazdag élelmiszerek (esetleg az alkohol) fogyasztását. Sokaknál folyamatosan megy a nassolás, nincsenek hosszabb étkezési szünetek, ami jó kis vércukorszint és energiaszint hullámvasutat indít be, emésztési problémákat okozhat. Ráadásul a nagy “bezabálást” a késői napszakban teszik, mesterséges fények alatt. Bevisznek egy csomó szezonon kívüli, magas deutériumtartalmú ételt, ami nincs összhangban az évszakkal és a természetes fényviszonyokkal, romlik az energiatermelés a mitokondriumokban, átmeneti leptin rezisztencia alakulhat ki.
Hogyan lehet okosabban csinálni?
Sokféle lehetőség létezik a fanatikusság mértéke szerint.
1. Étkezés
Mértékletesség. Ezt talán nem kell magyarázni.
Karácsonyi böjt. Nem eszel semmit, a böjt amúgy is egészséges időnként. Na, ezt szerintem nem sokan vállalják az ünnepekkor. 🙂 Az időszakos böjtölés már egy barátságosabb út, ami ilyenkor is működik. Tehát időzítsd az étkezésed a napnak egy 4-8 órás szakaszába.
Ketogén étrend: Hús és zsír alapú étkezés. Aki ezt az irányzatot követi, annak karácsonykor sem lesz gond, hiszen a legtöbb klasszikus menü elészíthető magas szénhidráttartalmú alapanyagok nélkül is. Ráadásul még némi zsíros sütit is bele lehet csempészni az ízek kedvéért.
Paleo étrend: Nagyon hasonlít az előzőre, elkerülhetőek a finomított lisztek, cukrok, melyek a legtöbb gondot okozzák. Figyelj a helyi és szezonális alapanyokra! Télen terem narancs vagy más déli gyümölcs Magyarországon?
Fehérje és zsírdús reggeli. Ha fehérjedús reggelivel indítod a napot (és kimész reggel a szabadba), kisebb lesz az étvágy napközben, könnyebb lesz ellenállni a csábító édességeknek.
Száraz alkohol. Ha iszol, válassz száraz vörösbort, pálinkát vagy más tömény italt a cukros löttyök helyett.
2. Hideg
Hidegfürdő, hidegzuhany. A fűtés kalóriaigényes. Ha túllőtted a kalóriákat, miért ne lehetne elégetni a kályhában (mitkondriumok) a többlet energiát egy kis hideghatással? Kezdőknek hideg-jeges vizes arcfürdő, hidegzuhany, haladóknak jeges fürdő.
3. Cirkadián ritmus
Napkelte nézés. Egész évben ajánlott amúgy is. A reggeli-délelőtti napfény fontos étvágyszabályozó a hormonjainkra, neurotranszmitterjeinkre gyakorolt hatása miatt.
Esti kék fény blokkolás. Pl. a gyertyás világítás kellemes hangulatot ad, ráadásul az agyunk sem zavarodik meg, hogy nappal van-e vagy éjszaka.
Korai vacsora: Ha igyekeztek minél korábban megejteni a vacsorát, az jót fog tenni a cirkadián ritmusnak, az emésztésnek és az alvásnak is. A minőségi alvás az egyik legjobb zsírégető.
4. Sport
Sportos karácsony: Érdemes ilyenkor (is) nagyokat sétálni, túrázni kint a szabadban.
Mini edzés: Étkezések előtt vagy után esetleg lenyomni egy-egy sorozat guggolást vagy fekvőtámaszt, így az izmok jó eséllyel elhasználják a vérbe pumpált fölösleges cukrot.
Ne ülj túl sokat egyhuzamban: Időnként pattanj fel a székről, mozogj, sétálj, tegyél-vegyél, játssz a talajon a gyerekekkel.
Remélem sikerült bemutatni vagy emlékeztetni néhány könnyen bevethető praktikát a nagy lakomákhoz. Persze van, aki nem szeretne tudatosan odafigyelni bármire is az életmódjában az ünnepek alatt. Ez is beleférhet annak, aki az év többi napján odafigyel az egészséges életmódra, mert egy erős szervezet sokmindent tud kompenzálni.
Az utóbbi egy-két évtizedben divatos lett az egészséges táplálkozás és életmód. Rengeteg hangzatos módszer és útmutató található az internet világában,ami azt ígéri, hogy egészségesebbek, energikusabbak leszünk, megcélozhatjuk általa a hosszú életet. Egy emberi élet kevés lenne mindegyik kipróbálására, arról nem is beszélve, hogy nem tudunk két-háromfelé osztódni és kikísérletezni magunkon, melyik a jobb technika. A kérdés innentől kezdve már inkább az, hogy milyen módszerekre szánjuk az időnket, energiánkat és a pénzünket.
Építsd az információszűrődet! Akár ez is egy biohack!
Ne tévesszen meg egy tudományosnak hangzó állítás vagy egy profi propaganda, marketing gépezet. Fogadd nyitottan és kritikusan egyszerre a sok okosságot, nézz utána a dolgoknak! A legerősebb biohackek általában ingyenesek, bárki számára elérhetőek és persze vannak olyan módszerek, eszközök, tudásanyagok is, melyekbe érdemes anyagilag is befektetni.Ebben segít a modern kvantumbiológia és a epigenetika tudománya, az evolúciós tudás, valamint a mitokondriumok működésének megértése.
Na de ki az a biohacker?
A számítástechnika világában a hackerek magas szintű tudással rendelkeznek az informatikában és képések jó vagy gonosz céllal beavatkozni az informatikai rendszerekbe. Hasonlóképpen, megfelelő biológia tudással a szervezetünk működésébe is be tudunk avatkozni.
Biohacker az, aki tudatosan változtat az eddigi életmódjának valamelyik területén. Ha valaki kipróbál egy új diétát, étrendkiegészítőt, ha valaki elkezd mozogni, elkezd tudatosan javítani a légzésén, az alvásán, elkezd meditálni, fejleszti a gondolkodásmódját, iszik egy kávét stb. Így már talán nem is olyan idegen a biohacker kifejezés.
Biohacker az, aki a tudomány, a technika és a saját magán való kísérletezés ötvözésével egészségesebb test és lélek elérésére, jobb agy- és izomműködésre, hosszabb és minőségibb életkilátásra törekszik.
A biohackerkedés annak a tudománya és művészete, hogy kihozhassuk magunkból a teljes emberi potenciálunkat és hosszú, minőségi életet élhessünk.
A biohacker olyan személy, aki valamilyen ígéretes biológiai elméletet, módszert, eszközt kipróbál magán, és tapasztalatai alapján ezt beépíti a mindennapjaiba, vagy inkább kihagyja a továbbiakban.
Egy biohacker esetleg még elfogulatlanul publikálja is a tapasztalatait a környezetével, így mások is okosodhatnak belőle. Jobb esetben előtte-utána mért adatok is vannak, de ez nem feltétlenül szükséges. Egyedi környezetben élünk, egyedi epigenetikai mintázattal, genetikával rendelkezünk, így mindenkire kicsit másképp hathat egy-egy módszer. Azért érdemes megosztani akár pozitív vagy negatív a tapasztalat, mert akkor kerülünk közelebb az általános igazsághoz, ami a legtöbb embernél működik.
Biohackerkedés = új tudás megszerzése + kipróbálása a gyakorlatban ➡ a módszer megtartása vagy elvetése ➡ jobb életminőség
Figyelem!
A biohacker eredményei az ő saját kis rendszerére és a környezetének kölcsönhatásaira érvényes, messzemenő, mindenkire érvényes következtetéseket levonni csak óvatosan szabad belőle!
A folyamatos biohackerkedés eredménye, hogy megtanulunk jobb kérdéseket feltenni és olyan módszerekbe időt- és energiát fektetni, amelyek valóban hasznosak. Ne fókuszálj fölösleges dolgokra, csak arra, ami igazán számít! Hogy mi számít igazán? Na, ennek felkutatásával el lehet tölteni pár évet… Bízom benne, hogy a blogom, könyveim alapján sikerül összerakni ehhez egy hasznos szemléletmódot!
A nagy biohackelés közepette, nem árt, ha komplexen nézzük az életet. Az egy dolog, hogy megpróbáljuk csúcsra húzni a biológiánkat, közben pedig meg is kellene élni valamiből, a szociális életre is jó lenne időt szánni stb. Eléggé egyéni ki-mennyit tud beépíteni a sok jótanács közül és közben nagyjából harmóniában is legyen az élete. Persze érdemes minél több trükköt rutinszerűen alkalmazni, csak ne menjen az élet egyéb területeinek rovására, ha azok is fontosak az egyén számára. Aztán az is számít, hogy mi a cél? Egy versenysportolónak extrémebb biohackek is izgalmasak lehetnek, a legtöbb ember viszont “csak” szeretne több energiát, jobban aludni, fájdalmak, betegségek, korlátok nélkül élni.
Az alapok. A természetes biohackek.
Úgy gondolom, mielőtt bármiféle divatos hiper-szuper űrtechnológiával, csodabogyóval szeretnénk javítani az egészségünkön, érdemes lenne az alapokat rendbe tenni. A modern életvitellel sokaknál ezek nincsenek rendben, így az “alapozás” már önmagában javíthat az általános egészségünkön, energiaszintünkön, alvásunkon.
Létezik fontossági sorrend a biohackelésben. Mit ér a csúcsszuper táplálék, a legdrágább vitaminkészlet, ha az illető a négy fal között éli az életét, mesterséges fénykörnyezetben, éjszakázva, rossz légzéstechnikával egy életen át, mozgás nélkül, fájó derékkal, stresszes életvitellel? Mit ér a sok edzés, ha ahhoz nem társul megfelelő alvás, regeneráció, táplálkozás? Dícséretes, ha valaki elkezd kocogni vagy otthon fekvőtámaszozni, de ezeknél léteznek hatékonyabb edzésmódszerek is. Stb. A lelkes autodidakta biohackereknél előfordul, hogy egy sok lyukkal ellátott vödröt próbálnak megtölteni “szenteltvízzel”…
Melyek azok a területek, ahol természetes módszerekkel is beavatkozhatunk?
Fénykörnyezet
Légzés
Táplálkozás, böjtölés
Sport
Hidegterápia
Földelés
Deutériumcsökkentés
Gondolkodásmód
Stresszkezelés, relaxáció, nevetés
Barátok, kapcsolatok
Zene
És amiről még nem tudok:)
Az alap biohackek általában kapcsolatban állnak a természetközeli életmóddal. Szóval, akkor a vidéki rokonok a legnagyobb biohackerek? 🙂 Mert sokat vannak a szabadban, mezítlábaznak, dolgoznak a mezőn, kevés elektronikát-világítást használnak, a nappal kelnek és fekszenek, bio és szezonális ételeket esznek? Az egyszerű életmódjukkal gyakran elélnek 80-100 évig is, mindenféle tudományos hókusz-pókusz nélkül. Részben igen! Ők olyan biohackerek, akik nem is tudnak róla, hogy mennyi jót tesznek magukkal. Más kérdés, hogy náluk is lehetne azért még itt-ott javítani, optimalizálni az életmódjukon és nem 80-100, hanem 100-120 évig (vagy mégtovább??) is fitten élni. Hiába a magas életkor, ha az életminőségük, mozgásuk, gondolkodásuk korlátozott az utolsó évtizedeikben és gyógyszerekre, kórházi kezelésekre vannak utalva. Inkább célozzuk meg a modern tudomány segítségével azt, hogy a hosszú élet magas szintű életfunkciókkal is társuljon!
Extrém biohacking. Űrtechnológia. Bogyók, szurik, lámpák és egyéb elektromágneses kütyük.
A hi-tech bűvöletében megjelentek a különböző extrémebb biohacking, anti-aging technikák. Különféle hormon, őssejt, vitamin és más biomolekula injekciók. Különféle fényterápiák. Kék fény védő szemüvegek és szoftverek. Mágneságyak, kisebb hordozható kütyük – karkötők, gyűrűk. Mindegyiket külön-külön meg kellene vizsgálni, hogy érdemes-e velük foglalkozni. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbbnek van valamiféle tudományos alapja. Állatkisérletekben, esetleg embereken is végzett vizsgálatokban is igazoltan javított a módszer vagy az eszköz valamely egészségmutatón. Más kérdés, hogy ugyanezeket a hatásokat akár elérhetjük az alapvető biohack módszerekkel is. Aki nem tudja az adott életszakaszban beilleszteni a természetes módszereket vagy csúcsteljesítményre törekszik, azoknál megfontolandó néhány mesterésges biohack bevetése is.
Mindenki biohacker, aki tudatosan próbál javítani az életminőségén. Ismerd meg és próbáld ki a leghatékonyabb módszereket!
Csatlakozz a következő SunnyFitness táborba, ahol további biohacking módszerekről is beszélgetünk.