Posted on

3 igazán szuper Superfood

Divatos manapság a „superfood” kifejezés, ami általában mikrotápanyagokban gazdag, természetes élelmiszereket jelöli és ezt igyekeznek sokmindenre rábiggyeszteni. Ebben a cikkben bemutatok 3 egyszerű és nagyszerű természetes szuperélelmiszert!

I. Tengeri ételek

Evolúciós és kvantumbiológiai szempontból, semmi sem üti a tengeri ételeket az ember táplálkozásában. A mai agyméretünk nem jöhetett volna létre anélkül, hogy az őseink az evolúció során huzamosabb ideig ne fogyasztottak volna halakat, kagylókat, rákokat és más tengeri herkenytűket.

Ezek az élelmiszerek tartalmazzák a legnagyobb mennyiségben a fontos agy építőelemeket, a DHA omega-3 zsírsavat és a jódot, ráadásul mindezt egy csomagolásban, a legjobban felszívódó formában.

A DHA a magasabbrendű élet kialakulásának egyik legfontosabb molekulája, nélküle az emberek nem juthattak volna a mai fejlettségi szintjükre. 600 millió éve változatlan formában létezik a természetben.

A DHA képes a fényt (fotonokat) befogni és elektromos egyenáramra (elektronok) fordítani és visszafelé is, az agyban, az érzékszerveinkben, valamint az idegrendszerünkben (Crawford, 2013).

A jód, jodid ion formájában nagyszerű antioxidáns az agyban és a szinapszisokban. Többek között a jód különféle formái védik az oxidációtól az arachidonsav (AA) és a DHA kettős kötéseit.

Ha megnézzük a jódot és a fluort a periódusos rendszerben, akkor látszik, hogy mindkettőnek hét vegyértékelektronja van (az atomok külső elektronhéján lévő elektronok, melyek résztvesznek a kémiai reakciókban, kötésekben), de mivel a fluor jóval kevesebb alkatrészből áll, kisebb térfogatú, ezért a protonokat tartalmazó pozitív töltésű atommagja sokkal jobban vonzza a negatív külső elektronjait.

A fluor a legnagyobb elektronnegativítású elem. Az elektronnegativitás értéke megadja, hogy az adott atom egy másikhoz képest milyen erővel vonzza a kötésben résztvevő elektronokat. A periódusos rendszer bal alsó sarkában lévő franciumtól átlósan a jobb felső sarokban található fluor felé növekszik.

Ezzel szemben a jód atom sok részecskét tartalmaz, nagyméretű, így kevésbé érvényesül az atommag vonzó hatása a külső vegyértékelektronokra, így azok sokkal szabadabbak. Ionos jodid formájában, könnyebben le tudja adni a plusz elektronját.

Az evolúció azért választotta ki a DHA „házastársává” a jódot, mert könnyen tud elektronokat adni neki, védi a DHA elektronfelhőjét az oxidációtól.

A DHA leginkább az idegsejtek közti szinapszisokban halmozódik fel. A sejtmembrán itt a legtelítetlenebb, itt szükséges a legjobban, mert itt megy végbe a kémiai és elektromos jelátvitel. A sejtmembránok stabilitása fontos lenne a neurodegeneratív betegségek megelőzésében.

Valószínűleg a C-vitaminszintetizáló képességünket azért veszítettük el az evolúció során, mert nem tudta kellőképpen megvédeni az egyre fejlettebb idegrendszert, a jód sokkal alkalmasabbnak bizonyult erre a feladatra, mert erősebb antioxidáns.

Miért van manapság jódhiány világszerte, miért nem raktározzuk nagy mennyiségben, ha ennyire fontos? A válasz erre is a tengerparton van, ahol bőséges ellátmány volt a jódban gazdag táplálékból, így nem volt szükség nagyobb készletek felhalmozására.

Egy másik jelentős hatás a modern korból, hogy a többi halogén elem (fluor, klór, bróm) akadályozza a jód hatását, mert hasonló szerkezetük révén beépülnek a jód helyére, de nem tudják ellátni ugyanazt a funkciót, mérgező hatásúak. A fluorid a fogkrémekből lehet ismerős (az USA-ban az ivóvízből is). A klór nálunk az ivóvízekben, műanyagokban, uszodavízben, a bromid pedig adalékanyagként, műanyagokban és gyógyszerekben fordul elő (Brownstein, 2009).

Jódot tartalmaznak a pajzsmirigyhormonjaink is. Miért ilyen fontos a T3 pajzsmirigyhormon? Gyakorlatilag az összes szteroidhormon előállításához szükséges, mert a koleszterin-pregnenolon átalakulást katalizálja az A-vitaminnal egyetemben. A pregnenolon aztán több lépésben tesztoszteronná, ösztrogénné és más hormonokká alakul.

Visszatérő aggodalom, hogy a tengeri ételek tele vannak higannyal és műanyagokkal, stb. ezért sokan kerülik őket. Ennek van alapja, ahogy szennyezzük a tengereket, úgy sajnos felhalmozódnak ezek a mérgek a tengeri táplálékláncban.

Viszont nem ilyen egyszerű, lineáris a biológiai mérgező hatásuk! A tengeri ételekben ottvannak egy csomagolásban a legjobb méregtelenítő mikrotápanyagok is, mint a szelén, cink, C, D, B12 és más B-vitaminok.

Továbbá, aki jól alszik, rendben van a cirkadián ritmusa, (hagyja dolgozni a máját esténként, jó lesz az energiatermelése a mitokondriumokban, jó a leptin érzékenysége, jó a redox potenciálja), az gond nélkül ki fogja választani a méreganyagokat. Persze itt nem extrém mennyiségekre gondolok, csak annyira, amennyi előfordul a tengeri ételekben.

Amit tehetünk az ártalmak kivédésére, hogy inkább a kisebb méretű, fiatalabb halakat, puhatestűeket választjuk. Ahogy haladunk előre a táplálékláncon és idősödik a hal, úgy dúsulnak fel a mérgező anyagok a magasabb szinten lévő állatokban, így egy öreg csúcsragadozó lesz a leginkább szennyezett. Tehát a kardhal, a tonhal, a cápa, a király makréla mind veszélyesebbek lehetnek ilyen szempontból. Aki egészséges, az ezekkel is könnyen megbirkózik.

Összességében inkább együnk tengeri ételeket, minthogy kihagynánk őket, mert az előnyök messze túlszárnyalják a hátrányokat, csak válasszuk a lehető legtisztább forrásból származó, kisebb méretű állatokat.

Ajánlom akár napi szintű fogyasztásukat is, de minimum heti 1-2-szer. Leginkább azok számára, akik sok mesterséges fénnyel találkoznak a mindennapokban, éjszakáznak. A kék fény ugyanis szép lassan roncsolja a DHA molekulákat, valamint a DHA regeneráló ciklusba is bezavarnak (lásd Bazan hatás cikk). Illene tehát valahogyan pótolni őket.

A tengeri ételek királya az osztriga, azonban ez nem egy könnyen és olcsón beszerezhető táplálék. Jó lehet bármilyen friss vagy mirelit tengeri hal, egyéb kagyló, rák, polip. Alkalmankénti gyorskajának pedig egy jó kis szardíniakonzerv. Persze a napraforgóolajos változat helyett inkább a sós lében vagy oliva olajban úszó változat. Továbbá időnként egy kis füstölt vagy szárított hal, ruszli (ha nagyon ecetes, ajánlott alaposan leöblíteni).

A legtöbb friss tengeri étel nyersen is fogyasztható, azonban a biztonság kedvéért jó, ha van egy kis hőkezelés. A legtöbb mirelit tengeri herkentyű előfözött állapotban van, így igazából elég őket lemosni és 1-2 perc kíméletes hőkezelést adni nekik.

II. Máj

A legjobb természetes szárazföldi multivitamin. Ha a ragadozókat nézzük, a zsákmányt sokszor egészben, csontostul fogyasztják, de gyakran csak a tápanyagdúsabb részeket (máj, agy) eszik meg, az izomhús – amit manapság mindenki azonosít a húsevéssel – másodlagos szerepet tölt be.

Az eszkimók és más északi népek sűrűn eszik nyersen a húsokat, első körben a préda vérét, agyát és máját eszik meg némi hússal. Nem véletlenül eszik nyersen is a húst vagy a vért, ösztönösen ráéreztek, hogy ezen a vidéken csak így tudják fedezni a C-vitamin szükségletüket. A jegesmedve máját viszont kerülik, még a kutyáknak sem adják magas A-vitamin tartalma miatt, ami akár halálos mérgezéshez is vezethet.

A máj kiváló A, B, C- vitamin, vas, réz, kalcium, magnézium, folsav, kolin,  koenzim-Q10, stb. forrás.

Itt is írnék pár sort egy közhiedelemről, miszerint a máj tele van méreggel… A máj valóban egy méregtelenítő szerv, de nem az a dolga, hogy az állat egész élete során elfogyasztott mérgeket raktározza – mint egy bélyeggyűjteményt -, hanem az, hogy átalakítsa és kiszűrje azokat, továbbítsa a keringésbe és a kiválasztószervekbe. Persze itt is számít, hogy mit evett az állat, a természetes táplálékát vagy gabonaalapú takarmányt, ami nem tesz jót a zsírsav és más tápanyagösszetételének.

Ajánlom heti 1-3-szor egy-egy normál adagot. Vagy az is egy taktika, hogy apró kockákra vágjuk és betesszük a mélyhűtőbe, így minden nap lehet enni belőle egy kisebb mennyiséget. Borjúmáj, marhamáj, sertésmáj, kacsa-, liba-, csirkemáj.. Mind jöhet, kb. ebben a sorrendben. A többi belsőség, mint pl. a velő, csontvelő, vér, szív, vese, lép szintén szuper vitaminbombák.

Kedvencem a borjúmáj steak, pikk-pakk megvan. Biztonságos forrásból beszerezve akár nyersen is fogyasztható.

III. Húsleves, kocsonya és a terápiás csontleves

Nem véletlenül van nagy hagyománya a vasárnapi ebédnél a húslevesnek. Szerencsére elődeink is rájöttek ösztönösen micsoda tápanyagokban gazdag ételt lehet összehozni húsos csontokból, vízből és némi zöldségből.

A hagyományos húsleves is kiváló élelmiszer, de a hosszú ideig főzött (12-24-48 óra) un. terápiás csontleves mégjobb. Kerüljön bele minél több csont, porcos-inas-bőrös-cupákos rész. Velős csonttal felturbózva pedig egy igazi ínyencség lesz belőle!

A legjobb talán a marha vagy vadak csontja, de a baromfi alapanyagok is mehetnek bátran. Ínyencek akár tengeri ételek maradványaiból is megpróbálhatják (kagylóhéj, rákpáncél, halgerinc és szálkák), más fűszerezéssel, pl. kurkumával és borssal.

A hús és csontleves, kocsonya mind jót tesz az emésztőrendszernek, bélflórának, porcoknak, ízületeknek, bőrnek, hajnak, körömnek és még általános gyulladáscsökkentő hatású is.

Miért jó a húsleves, a csontleves, a kocsonya? Tele vannak kollagénnel, aminek a szomszédságában strukturált víz tud kialakulni. A kollagén mellett, tartalmaz glutamint, glicint, kalciumot, magnéziumot, káliumot, foszfort, stb..

A kollagén a kötőszövetek 60-70%-át adó, tehát a testünk legelterjedtebb fehérjéje. Érdekesség, hogy a kvantumbiológiai magyarázatok szerint az ember is a számítógépek chipjeihez hasonlatos félvezetőkkel működik. Ezt már Szent-Györgyi Albert is kijelentette az 1940-es években, később Robert O. Becker kísérletileg is igazolta. Mégsincs eléggé köztudatban… A kollagén a P típusú félvezető, a víz pedig az N típusú.

Az emberi félvezetők fő alkotója a kollagén és az ő szomszédságában kialakuló strukturált, rendezett vízréteg. A mitokondriumokban pedig azért termelünk ATP-t, mert ez a molekula szükséges ahhoz, hogy a kollagénhez kapcsolódva az térszerkezetet válthasson és így tud mellé rendeződni a víz. Így kapjuk „az ember elemét”, a töltésszétválasztott vizet. Szóval nem árt, ha jó a kollagén ellátottság, ez elősegíti, hogy jól funkcionáljon az elektronika.

Ajánlom heti 1x legalább, de akár minden napra is mehet. Szintén egy praktikus ötlet kisebb adagokat lefagyasztani és naponta felmelegítve egy pohárkával inni belőle.

Az alapok rendben vannak? A felsorolt 3 szuperélelmiszer mind kiváló fehérje és zsírforrás, emellett tartalmazzák az össsze fontos vitamint és ásványi anyagot, mikrotápanyagot. A dobogóról tizedmásodpercekkel leszorulva, de szintén tápanyagdús élelmiszerek a vadaktól és legeltetett állatoktól származó húsok. Érdemes a fenti 3 ételkategóriát rendszeresen fogyasztani mielőtt bármi egyéb egzotikus superfoodot keresnél. És még milyen finomak is!

Tovább a 2.részhez: 10 vadászó-gyűjtögető szuperélelmiszer

Hivatkozások:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23206328

Dr. David Brownstein: Iodine: Why You Need It, Why You Can’t Live Without It. Medical Alternatives Press, 2009

Jack Kruse: Epi-paleo RX

Robert O. Becker: The body electric

Gerald Pollack: The fourth phase of water

Sáfrán Mihály: A paleón túl

Sáfrán Mihály: Vad paleo

Sáfrán Mihály: Napfény diéta

Posted on

Irodai egyensúly 2.rész: Test- és eszköztartás

Az előző részben, bemutattam a kék fény szűrő szoftverek fontosságát az F.lux rendszeren keresztül. Remélem azóta sikeresen telepítetted az alkalmazást és okosan ki is használod az előnyeit. Ebben a cikkben hagyjuk egy kicsit az elektromosságot és fényeket, figyeljünk oda a testhelyzetünkre, ugyanis ez is egy fontos faktor!

„Annyi idős vagy, amennyi a gerinced”

A modern ember nemcsak az evolúciósan belé kódolt fénykörnyezettől, étrendtől és mozgásmennyiségtől távolodott el, hanem a mozgásának minőségétől és a rendszeresen felvett testhelyzetétől is. A szék is egy viszonylag modern találmány, a természeti ember a földön ül(t) vagy guggoló helyzetben pihen(t). És nem valószínű, hogy meredten bámul(t) egyirányba órákig, évekig görbe háttal, lógó fejjel. Szóval a széken ülésnek önmagában is megvannak a hátrányai a mozgásrendszerre nézve és ezt még általában fokozzuk a rosszul beállított irodai munkaállomással. Nézzük mit tehetsz, hogy javíts a helyzeten!

Az ülő életmód és az izmok

Az ülő életmód következtében berövidülnek, túlhasználódnak egyes izomcsoportok, míg másikak megnyúlnak, inaktívak, elgyengülnek. Kialakul egyfajta strukturális izom-egyensúlyzavar, ami rossz mozgásmintákat alakít ki minden további mozgásnál és különböző derék, nyak, váll stb. fájdalmak nagy része is ennek köszönhető. A fentiek miatt is különösen fontos beiktatnod a rendszeres, változatos testmozgást, és azt életed végéig a legfontosabb napi tevékenységek között tartani! Különösen, ha a számítógépnél vagy ülve töltöd a mindennapjaid.

Ügyelj a helyes testtartásra!

Általánosságban, semmilyen huzamosabb ideig, ugyanabban a pózban töltött testhelyzet nem szerencsés. Mozgásra születtünk, váltogasd gyakran a testhelyzetedet, szakítsd meg gyakran az ülést egy kis teljes test átmozgatással.
Ügyelj a helyes testtartásra, időnként „monitorozd magad” és rendezd vissza a neutrális gerinc helyzetet. Sűrűn előfordul az előreesett vállöv, nyak-fej. Sosem késő megtanulni a helyes ülőpozíciót a vállak, és a gerinc szempontjából. Eleinte fárasztó lehet, de némi kitartással ez is automatizálható. Röviden: a fenék hátul van a széken, a vállakat először felhúzod, hátraviszed, majd lapockákat is hátrahúzva lefelé viszed. Ezt a végső helyzetet illene megtartani, az alsó háti szakasz természetes görbületével együtt, fejtetővel pedig finoman nyújtózni a plafon felé – mintha onnan dróton húznának -, így a fejed is optimális helyzetbe kerül. Lazításképpen persze lehet egy kicsit begörnyedni vagy más vacak helyzetet felvenni, de az idő nagy részét inkább a fenti helyzetben töltsd.

Fejmagasságba a monitort!

Ok, ha már szép egyenesen ülsz, akkor lehet semmit nem látsz a képernyőből, mert lejjebb vagy feljebb van.:) Fontos a monitor megfelelő magasságba helyezése, hogy a gerinced megőrizhesse a természetes görbületeit, ne kelljen lefelé lógatni a fejedet órákig a képernyőre fókuszálás közben vagy felfelé nézni. Hatékony receptje a porckorongsérvek kialakulásának az órákig, hetekig, évekig lógó vagy felfelé néző fej… Figyelj oda az eszközeid pozíciójára!

És a telefonnyomkodásnál is vedd észre magad!

A mai telefonnyomkodási szokások következtében is túl sokat lóg a fejünk. Gyógytornászoknak új fogalmat hozott létre a modern világ: „tech neck” azaz „kütyü nyak”. Nemcsak a nyaki gerincszakasz lesz problámás, hanem láncreakció szerűen ez kihat a gerinc többi részére is. Az okostelefonoknak nemcsak a természetellenes frekvenciákat köszönhetjük, hanem a nyomkodás közben szokásos természetellenes testtartásból kialakuló újfajta izom és ízületi problémákat is. Slágerterápia lehet hamarosan a telefonnyak és a telefoncsukló gyógyítása… Bambuld a telefont is változatosan!

Alternatív testhelyzetek

Ha megoldható, cseréld le a széket, egy óriás gumilabdára, álló munkaasztalra vagy költözz le a földre. Ezek mind barátibbak, mint a hagyományos székeken ülni. Előljáróban annyit, hogy az álló testhelyzetben gépezés hosszú órákig vagy a földön ülés sem fog megóvni teljesen az izomegyensúly felborulástól, csak kevesebb és más jellegű problémák jöhetnek elő.

Óriás gumilabda. Szerencsére ilyet már több helyen is látni az irodákban. Furán néz ki elsőre, de itt legalább folyamatosan mozgásban vannak az izmok, miközben meg kell tartanod az egyensúlyt rajta.

Álló munkaasztal. Egyszerű és logikus. Az egyik kedvencem. Eleinte nyilván szokatlan, furcsa, de hosszútávon meghálálják az izmaink. Egyre jobban terjed, sőt, olyan változatok is vannak, amelyeknek állítható a magassága vagy akár futószalaggal, szobakerékpárral vannak összehangolva. Így egy kis mozgást is belecsempésznek munka közben, ráadásul ilyenkor az agy is jobban dolgozik. Itt is fontos, hogy a fej és a monitor kb. egy magasságban legyenek.

Költözz a földre! A másik kedvencem. Ha a szituáció lehetővé teszi vagy otthon gépezel, alakítsd ki a munkaállomásod úgy, hogy közben a földön tudsz ülni. Ez talán a legbarátibb ülőhelyzet az izmok számára. Az embert nem a széken ülésre találták ki, a vadászó-gyűjtögető népek nem is ismerik ezt az eszközt, ők a földön ülve vagy teljes mélyguggoló helyzetben pihennek. Itt is érvényes, hogy váltogasd sűrűn a testhelyzeteket, különben így is túl lehet terhelni az izmokat.

És persze mozogj az irodán kívül!

Ezt talán nem szükséges különösebben magyarázni. Aki sokat ül, iktasson be valamilyen rendszeres sporttevékenységet az életébe. Ha mást nem, legalább sétáljon sokat. Szinte bármilyen sport jobb, mint a semmi, de a legjobb, ha tartalmaz a mozgásanyag preventív és kompenzáló gyakorlatokat, pl. gyógytorna, pilates, jóga vagy egy témában jártas személyi edzővel végzett erősítés… A sport rész is megér egy misét, erről is fogok még írni!:)

Egészségesebb irodákat!

Ha tetszettek a fenti tippek, otthon könnyen meg tudod őket valósítani. Munkahelyen pedig próbáld meg finoman elfogadtatni a főnököddel, kollegáiddal az új szokásaid. Ha nem egy vaskalapos bandáról van szó, talán még ők is átveszik ezeket az irányelveket és nekik is a hasznukra válik. Egészségesebb dolgozók, kevesebb nyavalya, jobb produktivítás, jobb hangulat…

Szeretném, ha terjedne az “egészségesebb iroda” kultúra és nem lenne ciki akár a földön ülve, akár álló munkaasztaloknál, gumilabdán, rendszeres mozgásszünetekkel dolgozni. A fénykörnyezetre való odafigyelésről nem is beszélve… Te is szeretnél változtatni az aktuális helyzeten?

További sok-sok trükk az új E-könyvemben, amivel javíthatod az egészséged számítógépezésnél, sok ülésnél!

Rendeld meg most csak 1990 Ft-ért, ITT!

Posted on

Kék fény 4: Hogyan dehidratálnak a mesterséges fények?

A testünk tömegének 60-70%-a víz, vagy ha a molekulák számát nézzük, akkor 99% !!! Ugyanis a vízmolekula sokkal kisebb a testünk többi részét alkotó fehérjéknél, zsíroknál, cukroknál. Tehát a kémiai összetételünket nézve mindannyian egy nagy zsák víz vagyunk. 🙂 Némi kollagén vázzal és egyéb fehérjékkel, sókkal összetartva.

Ha nincs elég víz a szervezetben, nem biztos, hogy csak szomjasak leszünk, de fáradtabbak, motiválatlanabbak is és fogékonyabbak a betegségekre vagy pl. ez az egyik magyarázata, hogy miért nem tolerálják jól sokan a napot. Nincs bennük elég sejtvíz, ami elnyelné a napfényt. Ha nem bírod a napfényt nyáron – ami javítható lenne fokazatos hozzászoktatással egész évben – gondolj arra is, hogy mennyi mesterséges kék fény vesz körül! Továbbá a székrekedés, száraz bőr, hüvelyi szárazság, másnaposság, fejfájás mind visszavezethető dehidratációra, a mitokondriumok működésének zavarára. Ha dehidratáltak vagyunk, akkor nem tudunk megfelelően fotonokat befogni a napfényből.

Hol nyeljük el a napfényt? Az un. EZ vízrétegben, mely a fehérjéink szomszédságában lévő rendezett szerkezetű, speciális vízréteg, ami csak az élő szervezetekre jellemző. Továbbá számos biomolekulánkban is elnyeljük még a fényt, de erről majd egy másik cikkben…

Honnan jut be a víz a szervezetünkbe? Amit megiszunk ugyebár, gondolnánk elsőre. Persze ez is számít, hiszen a sivatagban egy pohár víz életet menthet. Apropó sivatag. Honnan van vize a tevének, ha régóta nem ivott? A válasz a mitokondriumok működésében keresendő, ugyanis az ő feladatuk nemcsak az energiatermelés, hanem a vízgyártás is! A teve a púpjában lévő zsír lebontásával gyárt vizet magának a mitokondriumaiban és erre mi is képesek vagyunk. Szóval a vízivás fontos, de kicsit túl van misztifikálva.

Ha le van robbanva a motor (mitokondrium), esténként nem pucoljuk ki, nem pihentetjük eléggé és ez így megy hónapokig, évekig, akkor rossz hatásfokkal fog működni. Főleg, ha eleve rossz volt a heteroplazmitás érték. Azaz nem tudunk elég vizet gyártani.

Hogyan kapcsolódik ide a kék fény? A mesterséges kék fény rontja a melatonin termelésünket, cirkadián ritmusunkat, este nem fog megfelelően regenerálódni a motor. Másnap nem tud elég vizet gyártani… Továbbá a mesterséges kék fény bezavar az energia és víztermelő elektron transzport lánc folyamatba a mitokondriumokban.

A mesterséges kék fénnyel a másik probléma, hogy lassan roncsolja a DHA omega-3 zsírsav molekulákat, melyek ottvannak minden sejtmembránban és így nem tudja megfelelően továbbítani az elektronokat, fotonokat. Ezért hangsúlyozom mindig a tengeri ételek fontosságát a táplálkozásban!

Hogyan kapcsolódik az elektroszmog? A pulzáló elektromágneses terek (pl. WiFi, Bluetooth) is megnehezítik a rendezett vízréteg kialakulását.

A napfényben a kék fény évszakonként és napszakonként is változik. Nyáron kb. kétszer annyi, mint télen Magyarországon. A kütyükből, mesterséges világításokból viszont egy állandó mennyiséget kapunk egész évben… A napfényben ottvan az infravörös is, ami kiegyensúlyozná a kék fény hatásait, azonban a „mesterséges napokból” ez általában teljesen hiányzik (kivéve talán a jó öreg izzószálas villanykörtét)!

Az igazi megoldás a motor helyreállítása lenne. Ha rendben megy a cirkadián ritmus, napközben nem kapunk sok mesterséges kék fényt és sokat napozunk, akkor rendben lesz a vízháztartás is. Táplálkozás oldalról, általánosságban a magas zsírtartalmú diétákkal több sejtvizet is állítunk elő a mitokondriumokban, mint szénhidrátokból. Másrészt a zsírbontáshoz szükséges enzimek kevesebb vizet igényelnek, mint a szénhidrát alapú anyagcsere. Ezt talán tapasztalják is a régóta ketogén étrenden lévők, hogy kevesebb vizet fogyasztanak. A harmadik következtetésem, hogy akit sok mesterséges fény, elektroszmog vesz körül, igyon bátran vizet, de ez talán nem újdonság.

Hivatkozások:

Gerald Pollack: The fourth phase of water

https://www.linkedin.com/pulse/artificial-blue-light-dehydrates-your-cells-jack-kruse/

Sáfrán Mihály: A paleón túl, Napfény Diéta

Posted on

Kvantum koleszterin

Miért van az, hogy az emberek többsége semmit nem tud a koleszterin élettani szerepéről, csak annyit, hogy káros? Nagyon sikeresen elültették a fejekben a koleszterin teóriát, amit azóta már sokféle szempontból megdöntöttek. Egy rég elavult nézetről van szó, ami folyamatosan befolyásolja az emberek szokásait, formálja az egészségüket. Ebben a cikkben bemutatok néhány újabb magyarázatot, hogy elfelejthessük végre ezt a megporosodott dogmát.

A lényeg

  • A koleszterin egy létfontosságú molekula, amit nem csökkenteni kellene, hanem továbbra is enni és jobban megérteni a szerepét.
  • A koleszterintartalmú ételek megbetegítőnek vélt hatását már sokan, sokféleképpen megcáfolták.
  • Az öregedéssel és stresszhatásokkal természetes módon emelkedik a koleszterinszint és ez még védőhatású is.
  • A szervezetben a koleszterin optimális működéséhez is napfényre és annak megfelelő hasznosítására van szükség.
  • Nem érdemes túl sokat a koleszterinre fókuszálni az egészség nevében, vannak sokkal fontosabb faktorok is, mint pl. a fénykörnyezet.

A tudományos gondolkodásról

Semmilyen vélemény, dogma, mém nem írhatja felül a természet univerzális törvényeit! A tudományban mindigis voltak hibák, de ez még nem feltétlenül baj, mert amint rájönnek a tudósok, mi volt a hiba – ha hajlandóak belátni –, akkor máris egy lépéssel közelebb kerülnek a természet megértéséhez. A tudomány akkor fejlődik, ha sikerül megkérdőjelezni egy korábbi dogmát és nem akkor, amikor megnyugszunk, mert már mindent tudunk. Az emberek azóta terjesztenek egymásnak beszűkült féligazságokat, ami aztán dogmatikus hülyeséghez vezet, mióta megtanultak beszélni. Az első okos emberek rájöttek, hogy aki kitalálja a dogmát, az kontrollálhatja a többi embert. Változtasd meg a dogmáidat és jobban leszel!

A koleszterin elmélet napjaink egyik legnagyobb átverése, igazából már akkor sem állta meg a helyét, amikor kitalálták. Egy olyan 1913-as vizsgálatból indul az egész hisztéria, ahol növényevő nyulakat tömtek koleszterinnel és érelmeszesedés alakult ki náluk. Egy húsevő kutyával vagy macskával nem kaptak volna ilyen eredményeket, továbbá az ember sem növényevő állat… Idővel erre egy egész iparág épült, amit nehéz megváltoztatni különböző érdekek miatt. A híres Ancel Keys féle 7 ország koleszterin tanulmány az 1950-es évekből – ami alapján elítélték a telített zsírokat és a koleszterint – is többféle statisztikai trükközéssel, zsonglőrködéssel hozta ki az eredményeit. Mindenkibe mélyen belesúlykolták, hogy a koleszterin káros, emiatt a „gyilkos” telített zsírokkal teli hentespult 5 km-es körzetébe sem mernek menni az emberek. Kicsit is jobban utánajárva, kiderül, hogy nem káros, sőt! Próbáljon meg valaki összerakni egy emberi lényt koleszterin nélkül! A koleszterin létfontosságú a sejtek membránjaiban, a legtöbb szteroid hormonunk (D-vitamin, tesztoszteron, ösztrogén, kortizol stb.) előanyaga, az agyunk jelentős részét is koleszterin alkotja. Ha nincs, ha csökkentjük, akkor vajon optimálisan fog működni a szervezet?

Ez egy idejétmúlt teória, sokan megcáfolták már a létjogosultságát biokémiai szinten, statisztikai eredményekkel is. Továbbá a vérben lévő szintet a táplálkozással bevitt koleszterin csak kis mértékben befolyásolja és nincs egyértelmű összefüggés a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a magas koleszterinszint között. Ebbe most nem mennék bele mélyebben, ajánlom hozzá a hivatkozásokban lévő könyveket, cikkeket. Következzen inkább a kvantumbiológiás magyarázat: miért fontos, hogy legyen elég koleszterinünk és mit jelent igazából, ha elkezd emelkedni, milyen káros hatásai vannak a sztatinoknak a részecskék szintjén?

Koleszterin, stressz és az öregedés

Az öregedés tulajdonképpen egy lassú, krónikus stressz. Az anyagcsere lassul, csökken az alvásmennyiség, csökken a T3 pajzsmirigyhormon szintje, nő a heteroplazmitás, csökken az elektromos töltés és a NAD+ szintje a mitokondriumokban. Ez természetes folyamat, amitől nem kell megijedni, senki sem fog örökké élni, csak ugye az öregedés sebessége nem mindegy. Az egészséges életmód a halálhoz vezető leglassabb út. Minden nap lehet dönteni, melyik úton megyünk az életmódban történő választásainkkal.

Stresszhelyzetben (modern fénykörnyezet, életvitel, öregedés) több koleszterin kell, hogy stabilizáljuk a mitokondriumokban a belső membránt, így több ATP-t és vizet (energiát), szént-dioxidot tudunk gyártani, ami majd segít a stressz leküzdésében. A mitokondriumnak vizet kell gyártania, hogy csökkentse a fehérjék hőmozgását a Q-ciklusnál és az ATP-áz enzimben, hogy azok kvantumos precizitással működhessenek, zavartalan legyen az energiatermelés.

A Q-ciklus a híres koenzim Q10 molekula körfolyamata a miotokondriumban. A szerepe, hogy vörös fotonokat gyártson az UV átalakításával és ez gyorsítja az elektronáramot, ami aztán meghajtja az V-ös komplex (ATP-áz enzim) forgó turbináját, hogy az ATP-t és vizet gyártson. A koleszterincsökkentő sztatin gyógyszerek bezavarnak a Q-ciklusba. A szelén elősegíti a Q10 gyártást, ezért is jó a tengeri kaja.

Az öregedéssel egy másik okból kifolyólag is növelik a sejtek a koleszterin szintet. Ahogy öregszünk, a sejtek már sokszor osztódtak az évtizedek során, különösen, ha nem volt rendben a cirkadián ritmus. Ez szép lassan rövidíti a kromoszómák „sapkáját”, a teloméreket. Ez igazából az egyik legjobb biomarkere, hogy mennyi idős a sejt. Ahogy a sejt osztódik, koleszterinre van szüksége az új sejt felépítéséhez és az új kromoszómához. A koleszterin a kromoszómák magjában található, sőt még a DNS-hez is kötődik. Ez a koleszterin segít a kromoszóma osztódásában, az un. mitotikus orsó fázisban. A koleszterin a gének aktiválásához is szükséges az epigenetikai módosítások alapján.

Ha kevés ezekben a folyamatokban a koleszterin, akkor a kromoszóma nem fog megfelelően osztódni és a gének is rossz időben kapcsolnak be. Ez rossz jelzést és időnként helytelen számú kromoszómát eredményez. Ez történhet a daganatos sejteknél is. Ezért is látjuk leginkább az idősebbeknél a daganatos betegségeket (sajnos a mai környezetben már fiatalabbaknál is) és ez sokkal gyakoribb alacsony LDL szintnél. Tehát a korral együtt jár a több koleszterintermelés, hogy biztonságban menjen a sejtosztódás és egyben segít a mitokondriumnak ATP, szén-dioxidot és vizet gyártani. A stressz minden formája fogyasztja az ATP-t és a magnéziumot, mindkettő kapcsolódik az ATP-áz enzimhez a mitokondriumban. Ez klasszikusan előfordul cukorbetegeknél is. Ez okozza az LDL koleszterin felszaporodásást, de ez igazából egy védekezőmechanizmus! Így reagál, így kompenzál a szervezet. Az emelkedett LDL segít megőrizni az elektromos töltést a mitokondriumokban. Ahhoz, hogy a sejt le tudja gyűrni a stresszt, ahhoz jó ATP termelés kell, márpedig az LDL ezt segíti elő ilyenkor.

Koleszterin és a hormonok

Szinte az összes hormonunk tartalmaz valamilyen aromás, gyűrűs szerkezeti részt (leptin, koleszterin, D3-vitamin, pajzsmirigy hormonok, szteroidok). A szteroid hormonok (pl. kortizol, tesztoszteron, D3-vitamin) kiindulási anyaga pedig a koleszterin. Továbbá minden biomolekula (víz, hemoglobin, klorofill, koleszterin, D vitamin, dopamin, melatonin, acetilkolin, húgysav, C-vitamin stb.) funkciója, hogy megváltoztatja a fényhullámokat speciális elektromechanikus hullámokká, melyeket a sejtek használnak. A sejtek a fotonok játszóterei. Erről bővebben pl. a Reggeli napozás tudománya cikkemben.

A stressz minden esetben fokozza az LDL előállítását, hogy alapanyagot biztosítson a kortizolgyártáshoz, amihez fontos kofaktorok a T3 pajzsmirigyhormon és az A-vitamin. Blokkolni a koleszterint tehát ezért sem szerencsés, csak tovább fokozza gyulladást. Kulcsfontosságú az A-vitamin körforgásának, regenerálásának zavartalansága (lásd. Bazan hatás cikk). Nélküle nem tudjuk a koleszterint pregnenolonná alakítani, tehát nem csak a pajzsmirigy alulműködésre kell ilyenkor koncentrálni. Miért ilyen fontos a T3? Gyakorlatilag az összes szteroidhormon előállításához szükséges, mert a koleszterin-pregnenolon átalakulást katalizálja az A-vitaminnal egyetemben. A pregnenolon aztán több lépésben tesztoszteronná, ösztrogénné és más hormonokká alakul.

A leptin az egyik legfontosabb hormonunk. Akinél rendben van a leptin jelzése, az igazából nem is szokott éhes lenni a főétkezések között. A nassolás inzulinkibocsátással jár, beavatkozik a leptin háztartásba is. Extra koleszterint is gyárt ilyenkor a máj. A nem megfelelő leptin jelzés az agyban a májat extra koleszterintermelésre serketni és lassítja a pajzsmirigyfunkciót, csökkenti a koleszterin kiürítést. A leptin-reziszetncia ezzel párhuzamosan rontja az LDL receptorok működését is a májban, így a koleszterint, a zsírokat szállító LDL-ek tovább maradnak a keringésben, nagyobb az esély rá, hogy oxidálódnak és plakkot képezzenek, ami viszont már lehet a szív és keringési betegségek előidézője. De az egésznek nem a táplálkozáshoz van köze elsősorban, hanem a fénykörnyezet által megzavart hormonháztatáshoz és a gyenge redox potenciálhoz (sejtmembránokban, sejtvízben lévő töltés).

Kolesztein és a napozás

A koleszterin egy poláros molekula, aminek napfényre van szüksége ahhoz, hogy szulfatálódjon. Az átalakítás lépéséhez magasabb hőmérséklet kell a bőrben, amit az UV-B biztosít, aminek végeredménye a koleszterin szulfatálódása és a szulfatált D3-vitaminná alakulása. A legfontosabb fény elnyelő vegyületek az emberben a rendezett EZ vízréteg, a melanin, a szulfatált koleszterin, hemoglobin és a DHA. Egy remek példa az UV elnyelésre a D-vitamin szintézis, amikor a 7-dehidrokoleszterin elnyeli az UV-t. Tehát a D-vitamin egy magasabb energiaszintű vegyület és viszszaalakulhat 7-dehidrokoleszterinné a felvett kvantájú fényenergia leadásával. Ehhez valószínűleg a D-vitaminnak szulfatált állapotban kell lennie, mert a szulfát csoport egy nagy poláris rész, ami a D-vitamint átviheti olyan helyekre, ahova nem juthatna el a töltések miatt. És valószínűleg a DHA az, amelynek továbbadja az energiát, ezután a ciklus után a 7-dehidrokoleszterin ismét képes UV befogadására.

A D-vitamin szintek azért is alacsonyak világszerte, mert az LDL koleszterin izomerizációs lépése is vízigényes folyamat. Itt lép be az elektroszmog, kék fény dehidratáló hatása (elégtelen víztermelés a mitokondriumokban), ami magyarázatot adhat a magas LDL és alacsony D vitamin szintekre, valamint a többi koleszterinen alapuló hormon szintézis zavarára. Ezek a folyamatok A-vitamint és T3 pajzsmirigyhormont igényelnek. Tehát az LDL koleszterinnek napfényre, A-vitaminra és T3-ra van szüksége, hogy legyártsa a megfelelő szteroid hormonokat. Viszont a kék fény az A-vitamint sem engedi optimálisan működni (Bazan hatás cikk)! Az A-vitamin fényérzékeny formája a 11-cisz retinal oxidálódik fény hatására egy transz vegyületté. Ez szállítja aztán a jelet a központi retinális útvonalon keresztül az agyalapi mirigybe és a leptin receptorba. A melatonint és a D-vitamint is az UV fények segítségével gyártjuk. A melatoninhoz UV-A és triptofán kell, míg a D-vitaminhoz UV-B és koleszterin.

A mesterséges kék fény lassan tönkreteszi a DHA omega-3 zsírsavakat is a sejtmembránokban, csökkentve a képességünket, hogy a koleszterint elektronokkal töltsük. A Q10 a vérben is egy védőrendszer, amely megakadályozza az elektronvesztést és a vérben a zsírok, koleszterin oxidációját. A koleszterinnel akkor van baj, ha oxidálódik, azaz elektront ad le, így „elektronra éhes” lesz, így könnyebben megtámadja az érfalat. A koleszterin stabilizálja a membránokat és számos hormon alapanyaga. Ha sok a toxin, stressz egy sejtben, lassan dolgozik a koleszterin, akkor jön létre a rossz sdLDL, ami végül oxidálódhat.

A T3-at ideális esetben napkeltekor gyártjuk egészen pár órával később az UV-A megjelenéséig. Lehet, hogy ezért van ma sok városinak pajzsmirigy problémája, mert sosem látja a reggeli Napot? A cirkadián ritmus megzavarása, megváltozott A-vitamin szintekhez, ciklushoz vezet. Tehát, ha valakinek kevés a T3-a, (pl. pajzsmirigy alulműködés) vagy nem megfelelő az A-vitamin ciklusa, akkor felhalmozódik az oxidált sdLDL és fogy a HDL koleszterin is. A kevesebb HDL pedig csökkenti az endotoxinok kiszűrését a máj portális keringésében.

Ez a folyamat a Bazan hatás hosszú ciklusába is beleszól, ami a DHA és az A-vitamin regenerálódását rontja. A máj méregtelenítő funkciója romlik, leptin rezisztencia fejlődik ki. A kevés HDL tovább fokozza az bél áteresztését az idegen fehérjék számára és a vér-agy gátét is. Ez azt eredményezi, hogy több toxin jut az agyba és a keringésbe, csökkentve ezzel a redox potenciált és oxidálja a vért, csökkenti az EZ vízréteget.

Ha minden áron szeretné valaki a rossz táplálkozást okolni a koleszterinnel kapcsolatban, akkor a telített zsírok helyett fordítsa a figyelmét inkább a cukrokra és a finomított, feldolgozott szénhidrátokra, magas deutérium tartalmú élemiszerekre, melyekből bőven eszik a nyugati ember. Természetes körülmények között csak szezonálisan vagy adott földrajzi helyeken ehetnénk magas szénhidráttartalmú élemiszereket. A modern világban azonban éjjel-nappal és egész évben, bárhol a világon hozzáférhetünk. Ez szintén az UV fénnyel van kapcsolatban.

A fentieken kívül még lehet többféle szempontból is megvizsgálni, bonyolítani a levezetést, melyről írtam pl. Napfény diéta könyvem Napfény, kalcium és koleszterin-szulfát és más fejezeteiben… Mellesleg mindenfajta halálozás kockázatot csökkent a magas D-vitamin szint egy nagy metaanalízis (Gaksch, 2017) szerint.

Gyakorlati példák

Egyébként én közel 10 éve szinte minden reggel koleszterinbomba szalonnás rántottát eszem, disznózsíron sütve és napközben ezt további állati zsírral, tepertővel, vajjal is megfejelem. Ha igaz lenne a koleszterin elmélet már régóta minden bajom lenne vagy biztos egy UFO vagyok… Persze ez csak a saját tapasztalatom, amiből nem lehet általánosítani. Az eszkimók vagy más hús-zsír alapú, magas koleszterintartalmú étrenden élő népek, valamint az utóbbi évtized több tízezer ketogén diétázója világszerte is köszönik szépen, jól vannak, megfélemlítő dogmák ide vagy oda.

Köszönöm, részemről maradhat

Végszó

Ha összességében nézzük a szervezetünk kémiai összetételét, a kvantumbiológiai elméleti levezetéseket, statisztikai eredményeket, a természeti népek étkezését és evolúciós megfigyeléseket, akkor koleszterin nem rosszfiú és alaposan félre van értelmezve a szerepe. Aki nem hiszi, járjon utána! Lehetőleg kvantumbiológiás szemüveggel is. Emellett továbbra is ajánlom a sok napozást, napkelte nézést, kék fény csökkentést, koleszterinben gazdag élelmiszerek fogyasztását. Miközben még mindig megy a vita a koleszterinről, az emberek megfeledkeznek fontosabb faktorokról, mint az elektroszmog és a kék fény…
Mindenki a rendelkezésére álló információk alapján választja meg a szokásait és mindennek meg lesz a következménye. Maradj kíváncsi, tanulj, változtass az uralkodó dogmáidon, ha azok elavultak…

„Aki nyavalyog, de nem változtat, annak nem fáj eléggé!” (dr. Bubó)

Hivatkozások:

https://www.linkedin.com/pulse/why-do-statins-cause-diabetes-jack-kruse

Dr. Jack Kruse: Epi-paleo RX

Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás. Jaffa Kiadó, 2009

dr. Tóth Csaba: Paleolit orvoslás. Jaffa Kiadó, 2012

https://www.dailymail.co.uk/news/article-3425192/Heart-drug-statins-DOUBLES-risk-diabetes-according-alarming-10-year-study.html?fbclid=IwAR1ntIP69bO19tIc6NEXXByuQVsvIX3u4qv3XJxQo5W0QdL8_gbh07IToE8

https://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/koleszterin.php

https://www.tenyek-tevhitek.hu/a-koleszterin-nelkulozhetetlen-az-optimalis-egeszseghez.htm

https://www.tenyek-tevhitek.hu/a_koleszterin-biznisz_piszkos_trukkjei_a_sztatinok_szivbetegeknek_sem_hasznalnak.htm

https://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/nagy-koleszterin-atveres.php

Gaksch M és mtsai. Vitamin D and mortality: Individual participant data meta-analysis of standardized 25-hydroxyvitamin D in 26916 individuals from a European consortium. PLoS One. 2017 Feb 16;12(2):e0170791.

https://www.facebook.com/drjackkruse/posts/are-you-still-haunted-by-bad-cholesterol-science-you-shouldnt-be-cholesterol-is-/1653246688073012/

https://www.facebook.com/drjackkruse/posts/still-think-cholesterol-is-a-killer-you-are-not-part-of-my-tribe-then-move-on-th/1286531574744527/

Sáfrán Mihály: A paleón túl, 2014

Sáfrán Mihály: Napfény diéta, 2017

További fontos információk a koleszterinről A paleón túl és a Napfény Diétakönyveimben!

Posted on

Miért fontosabb a Fény, mint a Kaja? Avagy melyik a több, a 48 vagy a 10?

Természetesen sokat számít az is, hogy mit eszel. Érdemes a legjobb minőségű, természetes ételeket fogyasztani. Viszont, ha tisztán étkezel és csapnivaló a fénykörnyezeted, akkor sosem hozod ki a legjobbat az egészségedből. Egyszerűen így vagyunk összerakva, ezen a Föld nevű bolygón…

Korábban én is precízen odafigyeltem az étkezésemre (persze most is). Bár olvasgattam a cirkadián ritmusról és a kék fényről, hogy ezek is számítanak, de nem vettem eléggé komolyan őket. Mikor igazán megértettem a mögöttük lévő tudományt, változtattam a fontossági sorrenden! A paleón túl könyvem írásakor még nagyon kaja párti voltam. Ez következik ugyanis a biokémiás szemléletből. Ma már látom, hogy ennek vannak korlátai. Nem is kevés. A kvantumbiológia sokkal jobb leíró tudomány az emberi anyagcserére, mint a biokémia! Szerencsére már akkor is volt egy megérzésem, hogy a fény fontosabb.

„Nagyon úgy fest, hogy az egészségünk szempontjából nem a táplálkozás a legfontosabb hatás, hanem a belső óránk jó működése és a minket körülvevő elektromágneses tér. Természetesen látványos javulásokat érhetünk el a paleo étrenddel, de nem fogja minden problémánkat orvosolni, ehhez komplett életmód, és környezetváltozás szükséges.”

/részlet A paleón túl könyv Na, akkor együnk végre fejezetéből/

Sokévnyi táplálkozástan tanulás és gyakorlás után nehezen fért a fejembe, hogy van fontosabb faktor is az anyagcserében. Ha agyműködésről van szó, akkor talán érdemes hallgatni egy tapasztalt, kvantumbiológia szemléletű idegsebészre, Dr. Jack Kruse-ra.

Az agyunkban a nyakszirti lebeny teljes egészében a látást szolgálja. A többi lebenynek is vannak asszociációs területei, melyekre a fény szintén hatással van. Mindent összevetve az agyunk kb. 45-48%-a kapcsolatban áll a fényviszonyokkal.

És mi újság a kajával? A táplálékból jövő elektronokat a leptin receptor által tartjuk számon, amely a hipotalamuszban található. A hipotalamusz az agy kb. 1%-át teszi ki és a neuronok 10%-át befolyásolja az agykéregben.

Tehát leegyszerűsítve az agyunk kb. 48%-a a fény által szabályozott, a 10% a táplálkozás által.

Mindenkettőnek fontos szerepe van, de melyikre érdemes jobban fókuszálni? Jó lenne továbblépni arról a szemléletről, hogy a táplálkozás önmagában szabályozza az anyagcserét, a testkompozíciót, bélflórát és a betegségeket…
Talán érdemes innetől jobban odafigyelni a 48%-ra is!

Hivatkozás:

https://jackkruse.com/brain-gut-11-is-technology-your-achilles-heel/

Készítettem egy videóbejegyzést is a fény-kaja témáról, további elgondolkodtató érvekkel…

Posted on

Kék fény 3: Omega-3 zsírsavak és a Bazan hatás

A DHA omega-3 zsírsav egy kulcsfontosságú molekula az agyunk és idegrendszerünk működésében. Legjobb forrásai a tengeri ételek, ennek köszönhetjük az emberi agyméret jelentős növekedést az evolúció során. A modern “kék fény mérgezett” világban sajnos ez a molekula rendszeresen bombázva van, nézzük meg mit tehetünk az ellensúlyozására… Két helyen is be tudunk avatkozni, az elsődeges a fénykörnyezet lenne, továbbá a táplálkozás is egy fontos faktor.

Dr. Nicolas G. Bazan a szem és az agy betegségek összefüggéseinek szakértője. Az elsők között volt, aki kapcsolatba hozta a betegségeket az RPE-vel (retinal pigment epithelium – retinán lévő színezőanyagot tartalmazó sejtréteg). Megfigyelte, hogy az agyban stresszhatás során gyorsan felszabadul a sejtekben az AA (arachidonsav, egyik fontos omega-6 zsírsavunk) és DHA omega-3 zsírsav. Mindkettő esszenciális zsírsav, tehát illene rendszeresen pótolnunk az étrendünkből, mert belsőleg csak gyenge hatásfokkal állítjuk elő. Dr. Bazan kutatócsoportja elektrosokkot használt stresszhatásként, és amint ez lecsengett az AA és a DHA is visszarendeződött a membránokba kétféle útvonalon, amiből látszik, hogy valamiféle élettani funkcióban játszanak szerepet ezek a zsírsavak.

A DHA regenerálása: rövid és hosszú hurok

Mivel a DHA egy kulcsfontosságú molekula, ezért szerencsére a szervezetünk kitalálta, hogyan tudja minél jobban megóvni. A DHA kétféle ciklusban (rövid és hosszú) regenerálódik a retinában. A rövid ciklus konzerválja a DHA-t, szabályozza az egyenesúlyt a lebontási és regenerálódási folyamatok között. A túlzott mesterséges kék fény adag szabadgyökjelzése és fotooxidációs hatása ezt teszi tönkre. Természetes fényviszonyok között, leegyszerűsítve a napfény kék tartalma stimulál, “elhasznál”, az infravörös pedig regenerál. A mesterséges fényekben arányaiban túl sok a kék fény és a legtöbben alig vagy nincs is vörös, infravörös.

Ha nem megy jól a rövid ciklus, akkor a hosszú ciklus még segíthet a DHA regenerálásban. A hosszú ciklus a táplálékból szállítja a DHA-t, ha arra van szükség, de ehhez előbb a májban kell egy kicsit átdolgozni a molekulát mielőtt az agyba vagy a retinába kerülne. A zsírok egy „három karú” glicerin molekulából és a hozzá kapcsolódó 3 féle zsírsavból vagy egyéb vegyületcsoportból épülnek fel. Attól függően, hogy a glicerin melyik karjához kapcsolódik egy másik molekula, aszerint lehet SN-1, SN-2 vagy SN-3 pozícióban. Az SN-2 esetén lesz a megfelelő, un. planáris szerekezetű az agy számára a DHA.

Valószínűleg a májban alakul át SN-2 pozíciójúvá az omega-3 zsírsav a glicerin három lehetséges helyén és ez a formula tud bejutni az agyba. A planktonokban és a baktériumokban a DHA általában SN-1 vagy SN-3 pozícióban van, ami nem a legjobb, ezért kell nekünk elsősorban halat vagy tengeri herkentyűket ennünk.
A rövid ciklusnál nem szükséges az SN-2 átalakítás a DHA-n, mert a fotoreceptorok által regenerált DHA már eleve ilyen szerkezetű.

Viszont, ha a máj és a bél leptin rezisztens (romlik a leptin hormon jelátvitelének hatásfoka) a rossz melatonin és D3-vitamin szintek (ördögi kör: ez is ugye a cirkadián ritmusról szól) miatt vagy emésztőrendszeri problémák esetén, akkor nem fog jól működni ez a rendszer sem… Tehát nem lesz elég DHA a retinán, ami rontja a jelátviteli rendszer hatásfokát és az egész test működését. Ezért van káosz, gyulladás leptin rezisztencia esetén és ezért is okozhat egy rosszul működő bélrendszer szemproblámákat, neurodegeneratív betegségeket is.

Összefoglalva, a megfelelő omega-3 szinteket kétféleképpen tudjuk biztosítani. A legjobb az lenne, ha sikerülne a fénykörnyezeten javítani, vagyis sokat kimenni a szabadba és csökkenteni a mesterséges fényeket (főleg napnyugta után), hogy rendben működjön a DHA regeneráló rövid ciklus. Ezenkívül a máj, bélrendszer megfelelő leptin jelzéséhez is fontos lenne a normál cirkadián ritmus betartása, hogy a hosszú DHA ciklus is rendben menjen. A táplálkozással pedig a hosszú ciklus bemeneti oldalán tudunk javítani a helyzeten, ezért érdemes pótolni tengeri ételekből vagy belsőségekből az omega-3 zsírsavakat. Minél inkább “kék fény mérgezett”, napfényhiányos életet él valaki, annál többet.

Hivatkozások:

Bazan NG, Molina MF, Gordon WC. Docosahexaenoic acid signalolipidomics in nutrition: significance in aging, neuroinflammation, macular degeneration, Alzheimer’s, and other neurodegenerative diseases. Annu Rev Nutr. 2011;31:321-51.

Nicolas G. BazanMiguel F. Molina, and William C. Gordon Docosahexaenoic Acid Signalolipidomics in Nutrition: Significance in Aging, Neuroinflammation, Macular Degeneration, Alzheimer’s, and Other Neurodegenerative DiseasesAnnu Rev Nutr. 2011 Aug 21; 31: 321–351.


Posted on

Könyvajánló! Gödrösi Ádám: Street workout mindenkinek

Megy már az egykezes húzódzkodás, egylábas guggolás, muscle up? Na és a támaszmérleg vagy a zászló? És jól is csinálod őket, szabályosan, az izmaidat optimálisan terhelve?
Ajánlom Gödrösi Ádám: Street workout mindenkinek című új könyvét, nemcsak a saját testsúlyos edzés szerelmeseinek, hanem mindenkinek, aki szeretne jobban mozogni és fokozatosan elsajátítani az előbb említett tornamutatványokat vagy csak az alapvető fekvőtámasz, húzódzkodás variációkat.
Kár, hogy az elolvasással még nem mennek egyből ezek a gyakorlatok (ezt az egyet hiányoltam csak a könyvből:)), de mindenképp adott inspirációt a jövőre nézve, felvettem a bakancslistámra a haladóbb erőelemeket…szeretném elérni ezt az erőszintet öregkoromig.
Minden gyakorlat fokozatosan fel van építve, így biztonságosan, lépcsőzetesen lehet eljutni kitartó munkával a legnehezebb gyakorlatokig.
Amikor edzőképzésre jártam, Ádám a konditermi gépekről tartott nekünk órákat. Jól elmagyarázott mindent, de látszott rajta, hogy ő igazából jobban csípi a saját testsúlyos gyakorlatokat…🙂
A könyvben pedig szuperül összefoglalta a tudását ezen a téren, így a kiinduló szintedtől függően, akár évekre adhat edzenivalót.
Köszönjük!

Posted on Hozzászólás most!

Termékek