Posted on

Táplálkozás vallás

Vallásos emberrel ne vitatkozz… szokták mondani. Előfordult már ugye? Egy fanatikus hívő minden áron meg szeretné védeni a hitrendszerét, nehezen fogad be olyasmit, ami ellentmond az addigi nézeteinek…

Az egészséges táplálkozás világában is megjelentek a különböző irányzatok, “táplálkozásvallások”. Alapszabályokkal, dogmákkal, mit lehet, mit nem, miért kapsz pirospontot, mi a bűn… Paleós vagy? Ketós vagy? Vega vagy? Nyers vegán vagy? Vércsoport szerint táplálkozol? Lúgosítasz? Ha igen, akkor cimbi vagy, ha nem, akkor miért nem ezt csinálod, hiszen nyilvánvalóan ez a tuti…

Korábban készítettem a témában egy VideoBlogot.

Mintha a mai táplálkozás irányzatok előtt nem nőttünk volna fel valahogyan mindenevőként. Mindenképp dícséretes lépés, ha valaki elkezd tudatosan odafigyelni az étkezésére. A kérdés már csak az, milyen forrásból tájékozódik, mit jelent ez a tudatosság? Mi az, ami meggyőzte, hogy ezt vagy azt az utat fogja követni? Logikus észérvek? Tudományos alapok? Érzelmi szimpátia? Valakinek bevált?

Ha valaki tudományos alapú diétát szeretne magának, akkor miért nem a (bio)fizikai alapokkal kezdi? Egyik kedvenc idézetem a témában:

A tudomány kizárólag fizika: minden más csupán bélyeggyűjtés. /Rutherford/

Cukor, fehérje, zsír, vitaminok, pajzsmirigy, kortizol stb… Ezek a biokémiai szintet képviselik. Tudományos? Igen is, meg nem is. Az a helyzet, hogy a biokémiát is a fizika irányítja, tehát enélkül hiányos és sokszor félrevezető.

Régóta keresem én is a tuti diétát. Szerintem a “legtudományosabb”, legmodernebb, az a mitokondriális szemlélet. Sok-sok évtizede tudjuk, hogy a sejtjeinkben a mitokondriumok felelősek a táplálékok feldolgozásáért, ahol elektronok, fotonok, protonokként hasznosulnak és nem fehérjék, szénhidrátok, zsírok vagy növények, állati alkatrészekként… Innentől kezdve már nem a szalonna, gyümölcs smoothie vagy a teljes kiőrlésű kenyér lesz a kérdés, hanem az, hogy mennyit tudunk az elektronokról, fotonokról. Nagyon sokféle, ma elérhető élelmiszert fel tudunk dolgozni, energiát és vizet tudunk belőlük gyártani, csak a mellékhatások megléte és száma nem mindegy.

Te honnan szeded az infóidat? Melyik irányzatot követed vakon?

Képek:

Posted on

Heisenberg féle egészség határozatlanság

A kvantummechanikában ismert az un. határozatlansági elv, ami Werner Heisenberg, Nobel díjas német fizikus nevéhez fűződik. A határozatlansági reláció egy alapvető, elméleti határ bizonyos fizikai mennyiségek egyszerre, teljes pontossággal való megismerhetőségére. Ilyen mennyiségpár például a hely és az impulzus, minél pontosabb értéke van az egyiknek, annál pontatlanabb a másiknak.  Tehát, ha szeretnénk megmérni egy szubatomi részecske pontos helyét, akkor az impulzusáról már csak pontatlan eredményt fogunk kapni.

Az jutott eszembe, hogy hasonlóképpen az egészséges életmód területén is nagyon sokmindenre oda lehet figyelni, lehet “mérni”. Viszont, ha nagyon ráfókuszálunk az egyik faktorra, akkor egy másik területet óhatatlanul elhanyagolunk, nem jut rá elég figyelem, idő, energia. Ezért nem mindegy mire fókuszáljuk az erőforrásainkat. Táplálkozás? Sport? Vitaminszedés? Alvás-fénykörnyezet? Lelki béke-stresszkezelés?

Manapság jellemző, hogy sokan a táplálkozásra, vitaminszedésre vagy a sportra koncentrálnak. Törekednek a legtisztább alapanyagok, legszuperebb kiegészítők beszerzésére. Minden nap keményen edzenek, mégha nem is igazán fér bele a napi ritmusba, valahogy belepréselik, mert az ugye egészséges.

Órákat el lehet tölteni a tiszta alapanyagok beszerzésével, konyhai készülődéssel, hajnalban kelni egy edzésért vagy este lemenni a terembe, kimenni kocogni. Közben megfeledkezünk egy másik fontos területről az anyagcsere szempontjából, a cirkadián ritmusról. Jellemző, hogy valaki korán kel, hogy aztán a konyhai mesterséges fények alatt összerakja a hiper-szuper XYZ “táplálkozásvallásnak” megfelelő reggelijét, bekapkodja az ígéretes bogyóit, közben pedig megfeledkezik a napkeltéről…

Este sokáig fennmarad – szintén a mesterséges fények alatt -, hogy összerakja a másnapi szuper kajáját. Este a gép előtt keresi a megoldást a gondjaira a különböző internetes fórumokon, felpörgeti, felidegesíti magát, ahelyett, hogy aludna. Méregtelenítő és böjtkúrák, stb.

Aki jobban megismeri a mitokondriális szemléletet, annak egy idő után le fog esni, hogy többet nyerhetünk a fénykörnyezet optimalizásával, mint sok, köztudatban lévő ajánlással. A többi faktor is fontos, de ha választani kell, érdemes a magasabb rendű tényezővel foglalkozni.

Nehéz mindenre odafigyelni egyszerre. Persze a legjobb az lenne, ha minél több területet uralnánk, rutinszerűen, gyorsan megvalósítanánk a mindennapokban a legjobb módszereket az egészség, magas energiaszint, öregedéslassítás érdekében. Ezért is érdemes kiváncsinak lenni, folyamatosan tanulni, rutinná tenni, ami jól működik és optimalizálni a tudatos életmódunkat…

Te mire fókuszálsz? A “részecskének” melyik tulajdonságát méred és melyiket hanyagolod el közben?

Posted on

Április 23. – A könyv napja

Sajnos egy emberi élet talán kevés, hogy minden jó könyvet elolvassunk, de azért érdemes nekikezdeni!:)

Sosem sajnáltam az időt és a pénzt könyvekre, szinte mindegyikből tanultam valami fontosat. Mindenevő vagyok, de leginkább a sport és a biológia vonz…

Az angol nyelvű tudományosabb írásokból is beférne néhány a kötelezők közé!

John Hands: Cosmosapiens

Robert O. Becker: The body electric

Gerald Pollack: The fourth phase of water

Jim Al Khalili: Life on the edge

Nick Lane: The vital question

Nick Lane: Power, Sex, Suicide

Roeland van Wijk: Light in shaping life – Biophotons in Biology and Medicine

Jack Kruse: Epi-paleo RX

John Ott – Health and light

dr. Tim Ball: Human caused global warming

Christopher McDougall: Born to run

Mark Sisson: Primal endurance

Mark Sisson: Primal blueprint

Loren Cordain, Joe Friel: The paleo diet for athletes: The ancient nutrition formula for peak athletic performance.

Ling GN: Life at the Cell and Below-Cell Level: The Hidden History of a Fundamental Revolution in Biology.

Ober C, Sinatra ST, Zucker M: Earthing: The Most Important Health Discovery Ever.

Mae Wan Ho: Rainbow And The Worm, The: The Physics Of Organisms

McDonald, L: The Ketogenic Diet: A Complete Guide for the Dieter and Practitioner.

Weston A. Price: Nutrition and Physical Degeneration.

Mauro G. DiPasquale: The Anabolic Diet.

Mauro G. DiPasquale: Amino Acids and Proteins for the Athlete: The Anabolic Edge (Nutrition in Exercise & Sport)y

Robb Wolf: The Paleo Solution: The Original Human Diet.

Stephen D. Phinney, Jeff S. Volek: The Art and Science of Low Carbohydrate Living: An Expert Guide to Making the Life-Saving Benefits of Carbohydrate Restriction Sustainable and Enjoyable.

Stephen D. Phinney, Jeff S. Volek: The Art and Science of Low Carbohydrate Performance.

Scott Carney: What Doesn’t Kill Us: How Freezing Water, Extreme Altitude, and Environmental Conditioning Will Renew Our Lost Evolutionary Strength 

Wim Hof: Becoming the iceman

Wim hof, Koen De Jong: The Way of the Iceman: How the Wim Hof Method Creates Radiant, Longterm Health

Ervan LeCorre: The practice of Natural Movement

Byron J. Richards, Mary Guignon Richards: Mastering leptin.

Tim Anderson, Geoff Neupert: Original strenght.

Tim Anderson and Mike McNiff: Becoming Bulletproof.

Hameroff, S.: Ultimate Computing

a listát folyamatosan bővítem…még van jópár 🙂

Posted on

Hogyan készíts HUARACHE bőrszandált?

👣Készítsd el magadnak a mexikói fennsíkokon élő tarahumara népcsoport univerzális, uniszex lábbelijét!

👣 Imádom ezt a szandált. Egyszerű és könnyű viselet, azóta már többszáz km-t megtettem a huarache-kkal. Túrázva, futva, tavasszal, nyáron, ősszel, sőt még télen is a hóban vagy akár az utcán is megállja a helyét.

👣Neked is lesz huarache-d? 👣

Nézd meg az alábbi útmutató videót, ahol lépésről-lépésre elmagyarázom!

Posted on

Vitamintáblázat és belsőségtérkép

Hústérkép, avagy mit miért fogyasszunk

A fogyasztásra szánt marha, sertés vagy más állat szinte mindegyik részében ott vannak az alapvető fontosságú vitaminok és ásványi anyagok, ám van, amelyik szerv különösen dús bennük. Ezeket láthatjuk az alábbi felsorolásban.

> máj: A-vitamin, B-vitaminok (főleg B12), folsav, nyersen C-vitamin, réz, szelén, mangán, káium, magnézium, foszfor, koenzim Q10, kolin

> vese: szelén, cink, B12, vas

> mellékvese: nyersen C-vitamin

> bőr: nyersen C-vitamin, kollagén

> agyvelő: omega-3, jód, szelén, B12-, K2-vitamin

> csontvelő: omega-3, kollagén, K2-vitamin

> szív: koenzim Q10, folsav, réz, kollagén

> lép: vas, C-vitamin

> pacal: szelén, B12, cink

> csecsemőmirigy (briz): C-vitamin, B5-, B12-vitamin, szelén, foszfor

> here: cink, foszfor

> tojás: B-vitaminok, kolin, lutein, zeaxanthin, szelén

Állati és/vagy növényi alapú táplálkozás?

Forrás – Mezei Elmira, Sáfrán Mihály: Vad paleo

Posted on

HIVATKOZÁS – Brit tudósok szerint…

  • A cukor káros, mert…
  • A low-carb/ketogén/paleo/vegán táplálkozás káros/előnyös/nem bizonyított, mert…
  • A telített zsír káros/előnyös, mert…
  • A koleszterin káros, mert…
  • A só káros, mert…
  • A kék fény káros/nem veszélyes, mert…
  • Az elektroszmog káros/nem veszélyes, mert…
  • A D-vitamin előnyös, mert…
  • A C-vitamin előnyös, mert
  • Az omega-3 előnyös, mert…
  • stb.

„A tudomány kizárólag fizika: minden más csupán bélyeggyűjtés.” 
/Ernest Rutherford – Nobel díjas kémikus és fizikus/

Kell-e minden tudományosnak hangzó állítás mellé tudományos hivatkozás?
Nem árt, ha van, de mindig szükséges és sokszor félrevezető.

Mi van akkor, ha valami újszerű elméleti levezetésről (ami megfelel a fizika törvényeinek) van szó, ami most állt össze egyes tudósok fejében?
Mi van akkor, ha az adott területen eddig végzett kutatások nem vettek figyelmbe 1-2 fontos változót, ami befolyásolhatta a kutatási eredményeket? 
Pl. a táplálkozás területén félrevezető messzemenő következtetéseket levonni olyan vizsgálatokból, ahol nem veszik figyelembe a cirkadián ritmus, napfény, mesterséges fények hormonokra gyakorolt szerepét, a mitokondriumok működését kvantumfizikai szinten…Továbbá az egereken végzett vizsgálatok sem vihetők át egy az egyben az emberre…
Arról nem is beszélve, hogy léteznek megrendelt kutatások is valamilyen profitérdek miatt…

Ezért aztán jól teszed, ha szkeptikus vagy a tudományos kutatásokkal és többféle szempontból vizsgálsz meg egy állítást, újszerű jelenséget.
* Belefér a (kvantum)fizika törvényeibe? 
* Megvannak hozzá a megfelelő anatómiai struktúrák, biomolekulák? 
* Passzol-e az evolúcióval, a természet megfigyelésével?

* Működik a gyakorlatban sokaknál és leginkább nálad?

Persze a tudomány létezik, hiszen komoly kvantumfizikai ismeretek mérnöki gyakorlatba való átültetése nélkül nem olvashatnád most ezt a bejegyzést a számítógépen vagy a telefonon… 🙂

Szóval jó, hogy van tudomány, de a tudomány sem tud még mindent megmagyarázni. Nem végeztek még mindenről-minden változóra kontrollált vizsgálatot és a tudomány folyamatosan fejlődik!
A bizonyíték hiánya még nem bizonyíték arra, hogy egy jelenség nem létezik… Majd később lehet meglesz. Vagy nem.

A lényeg, hogy a különböző puzzle darabok, amiket gyűjtesz az egészséges táplálkozás, életmód kapcsán, összhangban legyenek egymással!
Biztos, ami biztos, én összegyűjtöttem jópár hivatkozást A paleón túl és a Napfény diéta könyveimben, melyeket le tudsz tölteni az alábbi linkeken.

http://napfenydieta.hu/tartalomjegyzek/a-paleon-tul/

http://napfenydieta.hu/tartalomjegyzek/napfeny-dieta/

És még elfért volna minden fejezethez egy pár tudományos vizsgálat… de akkor sosem lett volna vége…

Éljen a tudomány!
De természet még mindig előrébb jár pár lépéssel…;)

Posted on

Hormonok: Kérdezze meg a kezelőorvosát, gyógyszerészét…

Az utóbbi évtizedekben sajnos egyre több embernél fordulnak elő a hormon- és neurotranszmitter-rendszert érintő betegségek és azok következményei. Pajzsmirigy-kortizol-melatonin problémák, ösztrogén dominancia, alacsony tesztoszteron, inzulin rezisztencia, leptin-rezisztencia, cukorbetegség, mentális betegségek stb.

Ha ilyen gyorsan terjedenek ezek az anyagcsere betegségek, az nem magyarázható pusztán a genetikával. Az epigenetika már inkább egy használható eszköz a jelenség leírására. Valami megváltozott a környezetben, amire így reagálnak az emberek. Sokan ilyenkor az egészségtelen étrendre, kevés mozgásra, vitaminhiányra, hirtelen jött hormonhiányra gondolnak… Ezeknek is van benne szerepe, de létezik egy teljesen elhanyagolt, nagyon is fontos környezeti faktor…

A hormonokról vannak új felfedezések és szerintem erről még nagyon sokan nem hallottak. Elég csak a leptin hormonról említést tenni, ami az energiaháztartásért, cirkadián ritmusért, a többi hormon napszaki ingadozásáért felel.

Továbbá érdemes tudni egy egyszerű biofizikai összefüggésről is!

A hormonjaink, neurotranszmitterjeink, DNS-ünk, aminosavaink és a belőlük felépülő fehérjéink is tartalmaznak un. gyűrűs, aromás szerkezeti részeket. A gyűrűs molekulák fizikai-kémiai tulajdonsága, hogy delokalizált elektronfelhőik vannak és ezek képesek bizonyos frekvenciájú fényeket elnyelni (és gerjesztődni), átalakítani, kisugározni. Mindezt az UV-C-től a látható fény tartományain keresztül az infravörösig sokféle frekvencián. Tulajdonképpen így kommunikálnak egymással, szabályozzák az anyagcserefolyamatokat.

Bővebben: lumineszcencia, fluoreszkálás, foszforeszkálás, Jablonski-diagram

A hormonok, neurotranszmitterek a fotonok és elektronok játszóterei!

Mi az az epigenetikus faktor, környezeti tényező, ami megváltozott az utóbbi 120 évben, különösen az elmúlt 1-2 évtizedben?

Nem vagyok orvos, sem gyógyító, csak egy lelkes biomérnök, aki sokat tanul a biofizikáról. A pusztán biokémiás és genetikai szemlélet már rég meghaladott… Talán több időm volt utánajárni a modern biofizikai, kvantumbiológiai felfedezéseknek, mint azoknak, akik sokat dolgoznak a frontvonalon a betegek megmentésével. Úgy látom, hogy még mindig sokan nem értesültek a fenti tudományos eredményekről. Remélem ez változik hamarosan és összeáll a kép midenkinél!

Kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét, mit tud a biomolekulák és a fotonok, elektronok kölcsönhatásairól, a mitokondriumokról és a cirkadián ritmusról…

Hivatkozások

Robert O. Becker: The body electric. William Morrow Paperbacks, 1998

John Ott – Health and light. Ariel Pr, 2000

Gerald Pollack: The fourth phase of water. Ebner & Sons, 2013

Jim Al Khalili: Life on the edge. Broadway Books, 2016

Nick Lane: The vital question. W. W. Norton & Company, 2016

Nick Lane: Power, Sex, Suicide. Oxford University Press, 2006

Roland van Wijk: Light in shaping life – Biophotons in Biology and Medicine. Meluna, 2014

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4884208/

https://www.biotek.com/resources/application-notes/peptide-and-amino-acid-quantification-using-uv-fluorescence-in-synergy-ht-multi-mode-microplate-reader/

https://info.gbiosciences.com/blog/why-does-tyrosine-and-tryptophan-have-effect-in-protein-determination-and-to-what-degree

jackkruse.com

Posted on

Irodai Egyensúly 3. rész: 5+1 Alapgyakorlat a mindennapokra

Sokat ülök, számítógépezek én is, miközben írom a cikkeim, könyveim és egyéb feladatokat végzek.

Ezért naponta végzek természetes mozgásokból álló gyakorlatokat, hogy ellensúlyozzam ennek a modern életmódnak az ártalmait. Készítettem a 6 kedvencemről egy rövid videót.

Te használod őket?

További mozgás, táplálkozás, fénykörnyezet és egyéb életmódtippek az új Irodai Egyensúly Program E-könyvemben!

Posted on

10 vadászó-gyűjtögető SuperFood

Korábban írtam róla, hogy nálam melyik a 3 legjobb superfood kategória ITT! A dobogósokat ezúttal nem részletezném, nézzük inkább a többit! A fő szempontok a tápanyagsűrűség, biológiai hasznosulás és szükségesség, mitokondriumok működése, evolúciós örökségünk. Hozzátenném, hogy ez egy „elit klub”, ahova bekerülni is dicsőség. Ha valamelyik nincs az első három között, attól még ugyanúgy ajánlott a rendszeres fogyasztása! És a 10-es listán kívül is vannak még természetesen értelmes ennivalók…

Általánosságban érdemes mindig törekedni a legjobb minőségű alapanyagokra. Részesítsd előnyben a friss, háztáji, természetes táplálékukon nevelkedett állatoktól származó, minimális adalékanyag tartalmú ételeket, helyi és szezonális növényeket. Ha ezt nem sikerül megoldani, akkor se fájjon a fejed, még mindig jobb egy átlagos bolti husi, mint egy hasznos tápanyagokban szegény, vacak alkotókban gazdag párizsis, margarinos szendvics…

  1. Tengeri ételek –>
  2. Máj és más belsőségek –>
  3. Csontleves, húsleves, kocsonya –>


4. Vörös húsok

Sokak kedvence egy szaftos, belül nyers marhahús steak. Sütve, levesként, pörköltként sem kell bemutatni a vörös húsokat… Ha tudsz szerezni legeltetett marhát, szürkemarhát, vízibivalyt, bárányt, kecskét, mégjobban jársz.

A vörös húsokban is találhatunk omega-3 zsírsavakat, továbbá kiváló B12 és más B-vitaminok, vas, cink, szelén források.

Ebbe a kategóriába sorolnám még a vadhúsokat (őz, szarvas, vaddisznó…), melyekből szuper pörkölteket, ragukat lehet készíteni. A vadak nagy előnye, hogy természetesen jó az omega-6:omega-3 zsírsav arányuk.

A jó öreg sertésről se feledkezzünk meg, mint viszonylag olcsó, könnyen elérhető vörös hús forrásról. A disznónál is az a helyzet, hogy számít, mit evett az állat, ez alapján sajnos vannak nagy disznóságok az ipari állattenyésztésben… De még mindig jobb választás, mint egy finomított, feldolgozott műkaja!

5. Tojás

Akár negyedik helyezett is lehetne, nagyon szoros a verseny :), de a lényeg, hogy ittvan a legjobbak között sokunk kedvenc reggeliző alapanyaga!

A tojás tulajdonképpen egyetlen nagy sejt. Fehérjékből, zsírokból és a hozzátartozó tartalék tápanyagokból, védőrétegekből tevődik össze. Egy komplett élelmiszer. Megtalálhatóak benne a teljes értékű, jól felszívódó fehérjék és fontos zsírsavak (omega-3 is!). Ottvannak benne a zsírban oldódó vitaminok, köztük az A-vitamin, mely fontos a szem egészségéért, na és a lutein, zeaxantin, mint fontos „szem antioxidánsok”.

Fogyasztható nyersen is, rántotta, főtt tojás, tükörtojás formájában, ki-hogyan szereti…

6. Nyers húsok (zöldségek, gyümölcsök)

A cápa vagy egy szárazföldi ragadozó nem sokat vacakol a sütéssel, főzéssel. Ők megeszik a táplálékukat szőröstül-bőröstül, nyersen. Az ember ugyanígy képes nyers húsok fogyasztására csak ez nem túl divatos a modern társadalmakban.

A nyers ételek feldolgozása, hőkezelése során átalakul a természetes L-aminosavak egy része D-aminosavakká. Mivel mi is az L-aminosavakat építjük be, ezért a D változat inkább csak fölöslegesen terheli a szervezetünket. Szerintem a nyers növényevő diéta egyik előnye (a nem túl sok közül…), hogy kevés D-aminosavat és inkább csak L változatot visznek be, igaz hiányos aminosavprofillal az állati eredetű ételek hiányában. Továbbá a nyers zöldségekben, gyümölcsökben is rengeteg strukturált víz (erről bővebben ITT) található, csakúgy, mint a nyers húsokban.

Fontos szempontnak tartom a minél kisebb mértékű hőkezelést. Ez egyfajta mérlegelést jelent, a fertőzésekkel szembeni biztonságosság és magasabb tápérték skáláján. A sütés, főzés során többféle ártalmas vegyület keletkezhet: AGE, HCA (heterociklusos aminok), PAH (policiklusos aromás szénhidrogének), akrilamid, melyek gyorsítják az öregedést, rákkeltőek lehetnek, elősegíthetik egyes autoimmun és vese betegségek kialakulását az oxidatív és karbonil stressz révén. Ha valaki jól méregtelenít, akkor kevésbé kell ezektől félni…

Hőkezeléskor az ételeink veszítenek a strukturált víz, ásványi anyag és vitamintartalmukból. Ugyanakkor a fertőző mikróbák elpusztítását a hőkezeléssel tudjuk a legjobban kivitelezni, szóval ezek a tényezők minden esetben egyedi elbírálásra ösztönöznek.

Alapvetően a zöldségeket, gyümölcsöket nem tartom nélkülözhetetlen élelmiszereknek az ember táplálkozásában. A természeti népek is az állati eredetű alapanyagokat preferálják. Helyi, szezonális, ehető növények kiegészítésként beleférnek.

Ami általában kerülendő nyersen: sertés, vaddisznóhús, baromfihús a fertőzés veszély miatt. Biztonsággal fogyasztható általában a marhahús, bárányhús, kecskehús vagy a friss halak, egyes tengeri herkentyűk.

Ettél már tatárbifszteket, nyers marhahússal, tojással?

7. Szalonna és az állati zsírok

Nagyszüleink energiabombája, amitől egész nap ment a meló a mezőkön… Egységnyi (1 mol) zsírsav 3-4-szer annyi ATP-t tud előállítani a mitokondriumokban, mint a glükóz. Továbbá a zsírok kb. kétszer annyi deutériumcsökkentett anyagcserevizet tudnak előállítani, mint a cukrok. Hol találhatóak a zsírban oldódó vitaminok (D, E, K, A)? A zsírokban! Miért ne használnánk ki ennek az előnyeit?

Aki sokáig volt szénhidrátdús, alacsony zsírtartalmú étrenden, annak időbe telhet, míg adaptálódik az enzimkészlete a zsírlebontáshoz, több zsír fogyasztásához. A megfelelő zsírhasznosításhoz továbbá optimálisan működő mitokondriumok (fénykörnyezet, cirkadián ritmus) is fontosak, hogy a mitokondriumok oszcillációja, geometriája rendben legyen (Jack Kruse, Doug Wallace).

Kolozsvári szalonna, zsírszalonna, tokaszalonna, csécsi szalonna, bacon… Nyersen vagy sütve… Tepertő…

Sütéshez pedig ajánlott a disznózsír, kacsazsír, libazsír, marhafaggyú, vaddisznózsír, vaj, ghí…

8. Kolbász, érlelt sonkák, disznósajt

Amelett, hogy szuper a fehérjeösszetételük, állati zsírokban gazdagok, rendelkeznek a vörös húsok fenti előnyeivel. Egy disznósajt esetén pedig extra kollagénhez is jutunk.  Tudtad, hogy az érlelt sonkák is jófajta K2 vitamin források?

Ebben a kategóriában nagyon számít a minőség és címkeolvasás!

9. Gombák

A gomba egy ősi táplálék, tele hasznos B-vitaminokkal és ásványi anyagokkal (szelén, kálium, réz). Némi D-vitamin is található bennük, de ezt inkább a napozással gyűjtsd be! Természetesen figyelj oda nagyon, milyen gombát választasz, sok mérgező faj is létezik! A mérges gomba nem játék, egyszer sem lehet hibázni! A gombákról (is) írtunk bővebben a Vad Paleo könyvben.

10. Tengeri moszatok, hínárok

Ha természetes jódpótlásról van szó, akkor a tengeri állatok után a legjobbak a különböző moszatok, hínárok. A sok tengeri étel és sushi evő japánok nem igazán jódhiányosak… Rendszeresen eszik a halakat és ezt sokszor betekerik egy jó kis algalapba…

Jó étvágyat!

Fontos a kaja, de nem a legfontosabb. Hogy miért, arról írtam ITT, beszéltem ITT és ITT. Részletesebben pedig a könyveimből értheted meg a tudományos összefüggéseket. Nagy elhanyagolás lenne a mitokondriumok működését, a napfény szerepét, valamint az evolúciót (nem pár ezer vagy százezer évre visszamenőleg, hanem a Föld első élőlényeitől kezdve!) kihagyni az étrenden való elmélkedésben.

Továbbá, ideje lenne a biokémia szintű (vagy még eddig sem eljutó) gondolkodásról továbblépni a kvantumbiológia felé. Ezek nélkül sajnos maradnak a különböző félrevezető táplálkozásvallási dogmák és a megfélemlítésen alapuló propaganda ajánlások…

A táplálkozás szerepe biológiai szempontból egyrészt az, hogy bevigyük a szükséges építőkockákat (aminosavak, vitaminok, ásványi anyagok, zsírok, víz). Másrészt, hogy meghajtsuk a mitokondrium ATP-áz enzimjét (energia és vízgyártás) az ételekben lévő elektronokkal, protonokkal. Mindezt úgy, hogy lehetőleg mellékhatásmentes szabadgyökjelzést is közvetítsenek a szervezetünk számára, optimális legyen a deutériumbevitel is.
Tudunk a mitokondriumon kívül, oxigén nélkül (glikolízis, kreatin rendszer) is ATP-t gyártani (gyorsan, de rossz hatásfokkal), ám ezeket hagyjuk meg inkább a teljesítménysportra vagy az anaerob élőlényeknek, daganatos sejteknek, vörösvértesteknek (nekik nincs mitokondriumuk). A fejlettebb létformák, azért használják a mitokondriumokat, mert sokkal hatékonyabb energiatermelést tesznek lehetővé az alapvető életfunkciókhoz, érdemes ezt kihasználni.

Válassz okosan!

Bővebben a táplálkozásról, mitokondriumokról, evolúciós szemléletről, receptekkel a könyveimben!

Posted on

Méregtelenítés és a redox potenciál

Divatos jelenség manapság a méregtelenítés, amire jó sok pénzt lehet elkölteni és a másik oldalon beszedni az emberek tudományos felkészületlenségére alapozva. Méregtelenítés létezik, de nem egészen olyan formában, mint ahogy a különböző csodaszerek, kúrák ígérik.

A méregtelenítést másképp úgy hívják, hogy jó alvás, egészséges máj, redox potenciál növelés, jeges fürdő, böjtölés (autofágia), megfelelő cirkadián ritmus, szezonális paleo táplálkozás (esetleg ketogén étrend), izzadás a szaunában vagy sport által.

A méregtelenítés akkor működik jól, ha előtte rendbe van hozva a redox potenciál. Mi az a redox potenciál? Röviden, a bennünk lévő elem (sejtmembránokban, sejtszervecskékben, sejtvízben) töltése, kapacitása. Mennyire vagyunk képesek a megfelelő biokémiai redox reakciókat (oxidáció, redukció) véghezvinni a szervezetedben. Kb. egyenesen arányos az egészség mértékével. Ennek a magas szinten tartása a kulcs az egészséges működésünkhöz.

Angolos szófordulattal élve: „redox before you detox!”. Például a penészgomba sok helyen ottvan a Földön, természetes jelenség, akkor okoz gondokat, ha alacsony a redox potenciál a rossz környezet miatt.

A glutation az egyik legfontosabb belső antioxidánsunk, kiemelten fontos szerepe van a gyulladáscsökkentésben, a káros oxidatív folyamatok kivédésében, és a méregtelenítésben. A glutation regenerálás a kulcstényező a redox potenciál, a kémiailag redukáltabb állapot megőrzésében. Az oxidáltabb állapot csökkenést jelent a cisztein/cisztin, GSG/GSSG (redukált/oxidált glutation) és a NAD(P)H/NAD(P)+ arányokban. A glutation optimális működését is leginkább a megfelelő alvással tudjuk elérni, továbbá a kén tartalmú aminosavakban és szelénben gazdag élelmiszerek fogyasztásával.

A cisztein egy szemi-esszenciális aminosav – tehát csak bizonyos körülmények között nélkülözhetetlen -, elő tudjuk állítani, de csak akkor, ha van a táplálékban elég metionin, a másik kéntartalmú aminosav. Amit tehetünk, hogy megőrizzük a cisztein készletet, odafigyelünk a rendszeres, kéntartalmú aminosavakban dús ételek (húsok, tojás, fokhagyma, brokkoli, kelbimbó) fogyasztására.

A szelén részt vesz a glutation-peroxidáz enzim szintézisében, ezért ez is egy fontos méregtelenítést segítő mikrotápanyag (tengeri ételek). Emellett a B vitaminoknak is fontos szerepe van a máj méregtelenítési folyamataiban (belsőségek, tengeri ételek, húsok).

A máj a legfőbb méregtelenítő szerv, mely tökéletesen tudja a dolgát, ha odafigyelünk az ember biológiájához méltó életmódra. A mérgeket átalakítja és továbbküldi a kiválasztószervekhez. Itt természetesen hétköznapi, ésszerű mennyiségű dózisokra, környezeti toxinokra gondolok, nem egy vödörnyi ciánra. Nem véletlenül léteznek a toxikológiában pl. az LD50 értékek. Ami halálos méreg és az életfunkciókkal kis mennyiségben is összeegyeztethetetlen, az továbbra is halálos méreg marad, lehet valakinek bármekkora redox potenciálja.

A méregtelenítés folyamatosan zajlik bennünk, akár tetszik-akár nem, a kérdés az, hogy milyen hatékonysággal?

Aki egészséges és odafigyel az életmódjára, annak nincs szüksége külön méregtelenítésre. Aki pedig méregtelenítésen gondolkodik, annak előbb az fenti praktikákkal kellene kezdenie, hogy megszerelje a méregtelenítő rendszerét…

Kék fény védő szemüvegek: a nyogodt esti méregtelenítéshez. (15% kedvezmény a “napfenydieta” kuponkóddal)