Posted on

Hogyan készíts HUARACHE bőrszandált?

👣Készítsd el magadnak a mexikói fennsíkokon élő tarahumara népcsoport univerzális, uniszex lábbelijét!

👣 Imádom ezt a szandált. Egyszerű és könnyű viselet, azóta már többszáz km-t megtettem a huarache-kkal. Túrázva, futva, tavasszal, nyáron, ősszel, sőt még télen is a hóban vagy akár az utcán is megállja a helyét.

👣Neked is lesz huarache-d? 👣

Nézd meg az alábbi útmutató videót, ahol lépésről-lépésre elmagyarázom!

Posted on

Vitamintáblázat és belsőségtérkép

Hústérkép, avagy mit miért fogyasszunk

A fogyasztásra szánt marha, sertés vagy más állat szinte mindegyik részében ott vannak az alapvető fontosságú vitaminok és ásványi anyagok, ám van, amelyik szerv különösen dús bennük. Ezeket láthatjuk az alábbi felsorolásban.

> máj: A-vitamin, B-vitaminok (főleg B12), folsav, nyersen C-vitamin, réz, szelén, mangán, káium, magnézium, foszfor, koenzim Q10, kolin

> vese: szelén, cink, B12, vas

> mellékvese: nyersen C-vitamin

> bőr: nyersen C-vitamin, kollagén

> agyvelő: omega-3, jód, szelén, B12-, K2-vitamin

> csontvelő: omega-3, kollagén, K2-vitamin

> szív: koenzim Q10, folsav, réz, kollagén

> lép: vas, C-vitamin

> pacal: szelén, B12, cink

> csecsemőmirigy (briz): C-vitamin, B5-, B12-vitamin, szelén, foszfor

> here: cink, foszfor

> tojás: B-vitaminok, kolin, lutein, zeaxanthin, szelén

Állati és/vagy növényi alapú táplálkozás?

Forrás – Mezei Elmira, Sáfrán Mihály: Vad paleo

Posted on

HIVATKOZÁS – Brit tudósok szerint…

  • A cukor káros, mert…
  • A low-carb/ketogén/paleo/vegán táplálkozás káros/előnyös/nem bizonyított, mert…
  • A telített zsír káros/előnyös, mert…
  • A koleszterin káros, mert…
  • A só káros, mert…
  • A kék fény káros/nem veszélyes, mert…
  • Az elektroszmog káros/nem veszélyes, mert…
  • A D-vitamin előnyös, mert…
  • A C-vitamin előnyös, mert
  • Az omega-3 előnyös, mert…
  • stb.

„A tudomány kizárólag fizika: minden más csupán bélyeggyűjtés.” 
/Ernest Rutherford – Nobel díjas kémikus és fizikus/

Kell-e minden tudományosnak hangzó állítás mellé tudományos hivatkozás?
Nem árt, ha van, de mindig szükséges és sokszor félrevezető.

Mi van akkor, ha valami újszerű elméleti levezetésről (ami megfelel a fizika törvényeinek) van szó, ami most állt össze egyes tudósok fejében?
Mi van akkor, ha az adott területen eddig végzett kutatások nem vettek figyelmbe 1-2 fontos változót, ami befolyásolhatta a kutatási eredményeket? 
Pl. a táplálkozás területén félrevezető messzemenő következtetéseket levonni olyan vizsgálatokból, ahol nem veszik figyelembe a cirkadián ritmus, napfény, mesterséges fények hormonokra gyakorolt szerepét, a mitokondriumok működését kvantumfizikai szinten…Továbbá az egereken végzett vizsgálatok sem vihetők át egy az egyben az emberre…
Arról nem is beszélve, hogy léteznek megrendelt kutatások is valamilyen profitérdek miatt…

Ezért aztán jól teszed, ha szkeptikus vagy a tudományos kutatásokkal és többféle szempontból vizsgálsz meg egy állítást, újszerű jelenséget.
* Belefér a (kvantum)fizika törvényeibe? 
* Megvannak hozzá a megfelelő anatómiai struktúrák, biomolekulák? 
* Passzol-e az evolúcióval, a természet megfigyelésével?

* Működik a gyakorlatban sokaknál és leginkább nálad?

Persze a tudomány létezik, hiszen komoly kvantumfizikai ismeretek mérnöki gyakorlatba való átültetése nélkül nem olvashatnád most ezt a bejegyzést a számítógépen vagy a telefonon… 🙂

Szóval jó, hogy van tudomány, de a tudomány sem tud még mindent megmagyarázni. Nem végeztek még mindenről-minden változóra kontrollált vizsgálatot és a tudomány folyamatosan fejlődik!
A bizonyíték hiánya még nem bizonyíték arra, hogy egy jelenség nem létezik… Majd később lehet meglesz. Vagy nem.

A lényeg, hogy a különböző puzzle darabok, amiket gyűjtesz az egészséges táplálkozás, életmód kapcsán, összhangban legyenek egymással!
Biztos, ami biztos, én összegyűjtöttem jópár hivatkozást A paleón túl és a Napfény diéta könyveimben, melyeket le tudsz tölteni az alábbi linkeken.

http://napfenydieta.hu/tartalomjegyzek/a-paleon-tul/

http://napfenydieta.hu/tartalomjegyzek/napfeny-dieta/

És még elfért volna minden fejezethez egy pár tudományos vizsgálat… de akkor sosem lett volna vége…

Éljen a tudomány!
De természet még mindig előrébb jár pár lépéssel…;)

Posted on

Hormonok: Kérdezze meg a kezelőorvosát, gyógyszerészét…

Az utóbbi évtizedekben sajnos egyre több embernél fordulnak elő a hormon- és neurotranszmitter-rendszert érintő betegségek és azok következményei. Pajzsmirigy-kortizol-melatonin problémák, ösztrogén dominancia, alacsony tesztoszteron, inzulin rezisztencia, leptin-rezisztencia, cukorbetegség, mentális betegségek stb.

Ha ilyen gyorsan terjedenek ezek az anyagcsere betegségek, az nem magyarázható pusztán a genetikával. Az epigenetika már inkább egy használható eszköz a jelenség leírására. Valami megváltozott a környezetben, amire így reagálnak az emberek. Sokan ilyenkor az egészségtelen étrendre, kevés mozgásra, vitaminhiányra, hirtelen jött hormonhiányra gondolnak… Ezeknek is van benne szerepe, de létezik egy teljesen elhanyagolt, nagyon is fontos környezeti faktor…

A hormonokról vannak új felfedezések és szerintem erről még nagyon sokan nem hallottak. Elég csak a leptin hormonról említést tenni, ami az energiaháztartásért, cirkadián ritmusért, a többi hormon napszaki ingadozásáért felel.

Továbbá érdemes tudni egy egyszerű biofizikai összefüggésről is!

A hormonjaink, neurotranszmitterjeink, DNS-ünk, aminosavaink és a belőlük felépülő fehérjéink is tartalmaznak un. gyűrűs, aromás szerkezeti részeket. A gyűrűs molekulák fizikai-kémiai tulajdonsága, hogy delokalizált elektronfelhőik vannak és ezek képesek bizonyos frekvenciájú fényeket elnyelni (és gerjesztődni), átalakítani, kisugározni. Mindezt az UV-C-től a látható fény tartományain keresztül az infravörösig sokféle frekvencián. Tulajdonképpen így kommunikálnak egymással, szabályozzák az anyagcserefolyamatokat.

Bővebben: lumineszcencia, fluoreszkálás, foszforeszkálás, Jablonski-diagram

A hormonok, neurotranszmitterek a fotonok és elektronok játszóterei!

Mi az az epigenetikus faktor, környezeti tényező, ami megváltozott az utóbbi 120 évben, különösen az elmúlt 1-2 évtizedben?

Nem vagyok orvos, sem gyógyító, csak egy lelkes biomérnök, aki sokat tanul a biofizikáról. A pusztán biokémiás és genetikai szemlélet már rég meghaladott… Talán több időm volt utánajárni a modern biofizikai, kvantumbiológiai felfedezéseknek, mint azoknak, akik sokat dolgoznak a frontvonalon a betegek megmentésével. Úgy látom, hogy még mindig sokan nem értesültek a fenti tudományos eredményekről. Remélem ez változik hamarosan és összeáll a kép midenkinél!

Kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét, mit tud a biomolekulák és a fotonok, elektronok kölcsönhatásairól, a mitokondriumokról és a cirkadián ritmusról…

Hivatkozások

Robert O. Becker: The body electric. William Morrow Paperbacks, 1998

John Ott – Health and light. Ariel Pr, 2000

Gerald Pollack: The fourth phase of water. Ebner & Sons, 2013

Jim Al Khalili: Life on the edge. Broadway Books, 2016

Nick Lane: The vital question. W. W. Norton & Company, 2016

Nick Lane: Power, Sex, Suicide. Oxford University Press, 2006

Roland van Wijk: Light in shaping life – Biophotons in Biology and Medicine. Meluna, 2014

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4884208/

https://www.biotek.com/resources/application-notes/peptide-and-amino-acid-quantification-using-uv-fluorescence-in-synergy-ht-multi-mode-microplate-reader/

https://info.gbiosciences.com/blog/why-does-tyrosine-and-tryptophan-have-effect-in-protein-determination-and-to-what-degree

jackkruse.com

Posted on

Irodai Egyensúly 3. rész: 5+1 Alapgyakorlat a mindennapokra

Sokat ülök, számítógépezek én is, miközben írom a cikkeim, könyveim és egyéb feladatokat végzek.

Ezért naponta végzek természetes mozgásokból álló gyakorlatokat, hogy ellensúlyozzam ennek a modern életmódnak az ártalmait. Készítettem a 6 kedvencemről egy rövid videót.

Te használod őket?

További mozgás, táplálkozás, fénykörnyezet és egyéb életmódtippek az új Irodai Egyensúly Program E-könyvemben!

Posted on

10 vadászó-gyűjtögető SuperFood

Korábban írtam róla, hogy nálam melyik a 3 legjobb superfood kategória ITT! A dobogósokat ezúttal nem részletezném, nézzük inkább a többit! A fő szempontok a tápanyagsűrűség, biológiai hasznosulás és szükségesség, mitokondriumok működése, evolúciós örökségünk. Hozzátenném, hogy ez egy „elit klub”, ahova bekerülni is dicsőség. Ha valamelyik nincs az első három között, attól még ugyanúgy ajánlott a rendszeres fogyasztása! És a 10-es listán kívül is vannak még természetesen értelmes ennivalók…

Általánosságban érdemes mindig törekedni a legjobb minőségű alapanyagokra. Részesítsd előnyben a friss, háztáji, természetes táplálékukon nevelkedett állatoktól származó, minimális adalékanyag tartalmú ételeket, helyi és szezonális növényeket. Ha ezt nem sikerül megoldani, akkor se fájjon a fejed, még mindig jobb egy átlagos bolti husi, mint egy hasznos tápanyagokban szegény, vacak alkotókban gazdag párizsis, margarinos szendvics…

  1. Tengeri ételek –>
  2. Máj és más belsőségek –>
  3. Csontleves, húsleves, kocsonya –>


4. Vörös húsok

Sokak kedvence egy szaftos, belül nyers marhahús steak. Sütve, levesként, pörköltként sem kell bemutatni a vörös húsokat… Ha tudsz szerezni legeltetett marhát, szürkemarhát, vízibivalyt, bárányt, kecskét, mégjobban jársz.

A vörös húsokban is találhatunk omega-3 zsírsavakat, továbbá kiváló B12 és más B-vitaminok, vas, cink, szelén források.

Ebbe a kategóriába sorolnám még a vadhúsokat (őz, szarvas, vaddisznó…), melyekből szuper pörkölteket, ragukat lehet készíteni. A vadak nagy előnye, hogy természetesen jó az omega-6:omega-3 zsírsav arányuk.

A jó öreg sertésről se feledkezzünk meg, mint viszonylag olcsó, könnyen elérhető vörös hús forrásról. A disznónál is az a helyzet, hogy számít, mit evett az állat, ez alapján sajnos vannak nagy disznóságok az ipari állattenyésztésben… De még mindig jobb választás, mint egy finomított, feldolgozott műkaja!

5. Tojás

Akár negyedik helyezett is lehetne, nagyon szoros a verseny :), de a lényeg, hogy ittvan a legjobbak között sokunk kedvenc reggeliző alapanyaga!

A tojás tulajdonképpen egyetlen nagy sejt. Fehérjékből, zsírokból és a hozzátartozó tartalék tápanyagokból, védőrétegekből tevődik össze. Egy komplett élelmiszer. Megtalálhatóak benne a teljes értékű, jól felszívódó fehérjék és fontos zsírsavak (omega-3 is!). Ottvannak benne a zsírban oldódó vitaminok, köztük az A-vitamin, mely fontos a szem egészségéért, na és a lutein, zeaxantin, mint fontos „szem antioxidánsok”.

Fogyasztható nyersen is, rántotta, főtt tojás, tükörtojás formájában, ki-hogyan szereti…

6. Nyers húsok (zöldségek, gyümölcsök)

A cápa vagy egy szárazföldi ragadozó nem sokat vacakol a sütéssel, főzéssel. Ők megeszik a táplálékukat szőröstül-bőröstül, nyersen. Az ember ugyanígy képes nyers húsok fogyasztására csak ez nem túl divatos a modern társadalmakban.

A nyers ételek feldolgozása, hőkezelése során átalakul a természetes L-aminosavak egy része D-aminosavakká. Mivel mi is az L-aminosavakat építjük be, ezért a D változat inkább csak fölöslegesen terheli a szervezetünket. Szerintem a nyers növényevő diéta egyik előnye (a nem túl sok közül…), hogy kevés D-aminosavat és inkább csak L változatot visznek be, igaz hiányos aminosavprofillal az állati eredetű ételek hiányában. Továbbá a nyers zöldségekben, gyümölcsökben is rengeteg strukturált víz (erről bővebben ITT) található, csakúgy, mint a nyers húsokban.

Fontos szempontnak tartom a minél kisebb mértékű hőkezelést. Ez egyfajta mérlegelést jelent, a fertőzésekkel szembeni biztonságosság és magasabb tápérték skáláján. A sütés, főzés során többféle ártalmas vegyület keletkezhet: AGE, HCA (heterociklusos aminok), PAH (policiklusos aromás szénhidrogének), akrilamid, melyek gyorsítják az öregedést, rákkeltőek lehetnek, elősegíthetik egyes autoimmun és vese betegségek kialakulását az oxidatív és karbonil stressz révén. Ha valaki jól méregtelenít, akkor kevésbé kell ezektől félni…

Hőkezeléskor az ételeink veszítenek a strukturált víz, ásványi anyag és vitamintartalmukból. Ugyanakkor a fertőző mikróbák elpusztítását a hőkezeléssel tudjuk a legjobban kivitelezni, szóval ezek a tényezők minden esetben egyedi elbírálásra ösztönöznek.

Alapvetően a zöldségeket, gyümölcsöket nem tartom nélkülözhetetlen élelmiszereknek az ember táplálkozásában. A természeti népek is az állati eredetű alapanyagokat preferálják. Helyi, szezonális, ehető növények kiegészítésként beleférnek.

Ami általában kerülendő nyersen: sertés, vaddisznóhús, baromfihús a fertőzés veszély miatt. Biztonsággal fogyasztható általában a marhahús, bárányhús, kecskehús vagy a friss halak, egyes tengeri herkentyűk.

Ettél már tatárbifszteket, nyers marhahússal, tojással?

7. Szalonna és az állati zsírok

Nagyszüleink energiabombája, amitől egész nap ment a meló a mezőkön… Egységnyi (1 mol) zsírsav 3-4-szer annyi ATP-t tud előállítani a mitokondriumokban, mint a glükóz. Továbbá a zsírok kb. kétszer annyi deutériumcsökkentett anyagcserevizet tudnak előállítani, mint a cukrok. Hol találhatóak a zsírban oldódó vitaminok (D, E, K, A)? A zsírokban! Miért ne használnánk ki ennek az előnyeit?

Aki sokáig volt szénhidrátdús, alacsony zsírtartalmú étrenden, annak időbe telhet, míg adaptálódik az enzimkészlete a zsírlebontáshoz, több zsír fogyasztásához. A megfelelő zsírhasznosításhoz továbbá optimálisan működő mitokondriumok (fénykörnyezet, cirkadián ritmus) is fontosak, hogy a mitokondriumok oszcillációja, geometriája rendben legyen (Jack Kruse, Doug Wallace).

Kolozsvári szalonna, zsírszalonna, tokaszalonna, csécsi szalonna, bacon… Nyersen vagy sütve… Tepertő…

Sütéshez pedig ajánlott a disznózsír, kacsazsír, libazsír, marhafaggyú, vaddisznózsír, vaj, ghí…

8. Kolbász, érlelt sonkák, disznósajt

Amelett, hogy szuper a fehérjeösszetételük, állati zsírokban gazdagok, rendelkeznek a vörös húsok fenti előnyeivel. Egy disznósajt esetén pedig extra kollagénhez is jutunk.  Tudtad, hogy az érlelt sonkák is jófajta K2 vitamin források?

Ebben a kategóriában nagyon számít a minőség és címkeolvasás!

9. Gombák

A gomba egy ősi táplálék, tele hasznos B-vitaminokkal és ásványi anyagokkal (szelén, kálium, réz). Némi D-vitamin is található bennük, de ezt inkább a napozással gyűjtsd be! Természetesen figyelj oda nagyon, milyen gombát választasz, sok mérgező faj is létezik! A mérges gomba nem játék, egyszer sem lehet hibázni! A gombákról (is) írtunk bővebben a Vad Paleo könyvben.

10. Tengeri moszatok, hínárok

Ha természetes jódpótlásról van szó, akkor a tengeri állatok után a legjobbak a különböző moszatok, hínárok. A sok tengeri étel és sushi evő japánok nem igazán jódhiányosak… Rendszeresen eszik a halakat és ezt sokszor betekerik egy jó kis algalapba…

Jó étvágyat!

Fontos a kaja, de nem a legfontosabb. Hogy miért, arról írtam ITT, beszéltem ITT és ITT. Részletesebben pedig a könyveimből értheted meg a tudományos összefüggéseket. Nagy elhanyagolás lenne a mitokondriumok működését, a napfény szerepét, valamint az evolúciót (nem pár ezer vagy százezer évre visszamenőleg, hanem a Föld első élőlényeitől kezdve!) kihagyni az étrenden való elmélkedésben.

Továbbá, ideje lenne a biokémia szintű (vagy még eddig sem eljutó) gondolkodásról továbblépni a kvantumbiológia felé. Ezek nélkül sajnos maradnak a különböző félrevezető táplálkozásvallási dogmák és a megfélemlítésen alapuló propaganda ajánlások…

A táplálkozás szerepe biológiai szempontból egyrészt az, hogy bevigyük a szükséges építőkockákat (aminosavak, vitaminok, ásványi anyagok, zsírok, víz). Másrészt, hogy meghajtsuk a mitokondrium ATP-áz enzimjét (energia és vízgyártás) az ételekben lévő elektronokkal, protonokkal. Mindezt úgy, hogy lehetőleg mellékhatásmentes szabadgyökjelzést is közvetítsenek a szervezetünk számára, optimális legyen a deutériumbevitel is.
Tudunk a mitokondriumon kívül, oxigén nélkül (glikolízis, kreatin rendszer) is ATP-t gyártani (gyorsan, de rossz hatásfokkal), ám ezeket hagyjuk meg inkább a teljesítménysportra vagy az anaerob élőlényeknek, daganatos sejteknek, vörösvértesteknek (nekik nincs mitokondriumuk). A fejlettebb létformák, azért használják a mitokondriumokat, mert sokkal hatékonyabb energiatermelést tesznek lehetővé az alapvető életfunkciókhoz, érdemes ezt kihasználni.

Válassz okosan!

Bővebben a táplálkozásról, mitokondriumokról, evolúciós szemléletről, receptekkel a könyveimben!

Posted on

Méregtelenítés és a redox potenciál

Divatos jelenség manapság a méregtelenítés, amire jó sok pénzt lehet elkölteni és a másik oldalon beszedni az emberek tudományos felkészületlenségére alapozva. Méregtelenítés létezik, de nem egészen olyan formában, mint ahogy a különböző csodaszerek, kúrák ígérik.

A méregtelenítést másképp úgy hívják, hogy jó alvás, egészséges máj, redox potenciál növelés, jeges fürdő, böjtölés (autofágia), megfelelő cirkadián ritmus, szezonális paleo táplálkozás (esetleg ketogén étrend), izzadás a szaunában vagy sport által.

A méregtelenítés akkor működik jól, ha előtte rendbe van hozva a redox potenciál. Mi az a redox potenciál? Röviden, a bennünk lévő elem (sejtmembránokban, sejtszervecskékben, sejtvízben) töltése, kapacitása. Mennyire vagyunk képesek a megfelelő biokémiai redox reakciókat (oxidáció, redukció) véghezvinni a szervezetedben. Kb. egyenesen arányos az egészség mértékével. Ennek a magas szinten tartása a kulcs az egészséges működésünkhöz.

Angolos szófordulattal élve: „redox before you detox!”. Például a penészgomba sok helyen ottvan a Földön, természetes jelenség, akkor okoz gondokat, ha alacsony a redox potenciál a rossz környezet miatt.

A glutation az egyik legfontosabb belső antioxidánsunk, kiemelten fontos szerepe van a gyulladáscsökkentésben, a káros oxidatív folyamatok kivédésében, és a méregtelenítésben. A glutation regenerálás a kulcstényező a redox potenciál, a kémiailag redukáltabb állapot megőrzésében. Az oxidáltabb állapot csökkenést jelent a cisztein/cisztin, GSG/GSSG (redukált/oxidált glutation) és a NAD(P)H/NAD(P)+ arányokban. A glutation optimális működését is leginkább a megfelelő alvással tudjuk elérni, továbbá a kén tartalmú aminosavakban és szelénben gazdag élelmiszerek fogyasztásával.

A cisztein egy szemi-esszenciális aminosav – tehát csak bizonyos körülmények között nélkülözhetetlen -, elő tudjuk állítani, de csak akkor, ha van a táplálékban elég metionin, a másik kéntartalmú aminosav. Amit tehetünk, hogy megőrizzük a cisztein készletet, odafigyelünk a rendszeres, kéntartalmú aminosavakban dús ételek (húsok, tojás, fokhagyma, brokkoli, kelbimbó) fogyasztására.

A szelén részt vesz a glutation-peroxidáz enzim szintézisében, ezért ez is egy fontos méregtelenítést segítő mikrotápanyag (tengeri ételek). Emellett a B vitaminoknak is fontos szerepe van a máj méregtelenítési folyamataiban (belsőségek, tengeri ételek, húsok).

A máj a legfőbb méregtelenítő szerv, mely tökéletesen tudja a dolgát, ha odafigyelünk az ember biológiájához méltó életmódra. A mérgeket átalakítja és továbbküldi a kiválasztószervekhez. Itt természetesen hétköznapi, ésszerű mennyiségű dózisokra, környezeti toxinokra gondolok, nem egy vödörnyi ciánra. Nem véletlenül léteznek a toxikológiában pl. az LD50 értékek. Ami halálos méreg és az életfunkciókkal kis mennyiségben is összeegyeztethetetlen, az továbbra is halálos méreg marad, lehet valakinek bármekkora redox potenciálja.

A méregtelenítés folyamatosan zajlik bennünk, akár tetszik-akár nem, a kérdés az, hogy milyen hatékonysággal?

Aki egészséges és odafigyel az életmódjára, annak nincs szüksége külön méregtelenítésre. Aki pedig méregtelenítésen gondolkodik, annak előbb az fenti praktikákkal kellene kezdenie, hogy megszerelje a méregtelenítő rendszerét…

Kék fény védő szemüvegek: a nyogodt esti méregtelenítéshez. (15% kedvezmény a “napfenydieta” kuponkóddal)
Posted on

Ezt tudtad a hemoglobinról?

Több, mint érdekes, hogy a növények fotoszintézisének fényelnyelő kulcsmolekulája, a klorofill, igencsak hasonló kémiai szerkezetet mutat a vérünkben keringő hemoglobin hem részével. Ritkán szoktak egy „fotón” szerepelni, ezért kevesen beszélnek róluk együtt… Mi a szerepe a hemoglobinnak az emberi szervezetben?


Az emberben a hemoglobin egy négy alegységből álló metalloprotein. Mindegyik alegységet egy globuláris fehérjerész építi fel, amely szorosan kapcsolódik egy nem-fehérje jellegű hemcsoporttal. A vörösvértestekben lévő hemoglobin szállítja az oxigén nagy részét és a szén-dioxid egy részét a vérben, ez talán közismert. Az már kevésbé, hogy a hemoglobin hem része is egy un. porfirinvázas (aromás, gyűrűs) molekula. A reggeli napozás tudománya cikkben írtam az aromás gyűrűk és a fény elnyelés, továbbítás jelenségéről. A hemoglobin innen nézve tulajdonképpen egy “fényszállító komp”.

Az UV fény nem hatol mélyre a bőrben, ezért az élet kitalálta, hogy a hemoglobinnal szállítja el azt. Szerkezetileg igencsak hasonlít a növényi klorofillhoz, aromás gyűrűinek köszönhetően kiváló fényelnyelő. A hemoglobin hem részének központi atomja a vas, míg a klorofillé a magnézium. A vas nagyobb rendszámú kémiai elem, így több benne az elektron, mint a magnéziumban. Ez talán azért jobb, mert így több fotont tud egyszerre kezelni, fejlettebb rendszer. Nagyobb eséllyel lép kölcsönhatásba a fotonokkal, nagyobb az esély egy komplexebb élet létrehozására és fenntartására.

A hemoglobin sokféle frekvenciát képes elnyelni a látható és az UV féyekből 250-600 nm között. Elnyelési maximuma a következő hullámhosszoknál van: 280 mm (UV), 420 nm, 540 nm és 580 nm és élesen „elhalkul” 600 nm-nél.

A hemoglobinnal összegyűjtjük a fényt és elvisszük a sejtekhez, a mitokondriumokhoz. Aki csak a táplálkozásra fókuszál, annak érdemes azon elgondolkodnia, mit csinálnak a napfény fotonjai a kloroplasztokban! Biztos nincs semmi hasonlóság az emberi hemoglobinnal és a mitokondriumokkal?

Érdekes párhuzamot vonhatunk a növények kloroszplasztjában lévő heliotropizmus (növények fény felé fordulása, illetve fény felé történő növekedése) és az állatok hemoglobinjában lezajló folyamatok között is. A növények a napfény felé fordulnak, az állatok pedig a nitrogén-monoxid (NO) értágító hatásának segítségével közelebb viszik a bőrfelülethez a vörösvértesteket.

Következmények?

Aki szeretné jobban megérteni az emberi anyagcserefolyamatokat, az nem nyugodhat meg a biokémiai szinten (vagy más tudományosnak hangzó szinten) vagy az ételek makrotápanyagok arányain való sakkozásánál. Érdemes továbbolvasni a fény biológiai hatásairól, a mitokondriumok működéséről, kvantumbiológiai alapokon.

A gyakorlatban pedig érdemes a szemeinket és a bőrünket rendszeresen kivinni a természetes napfényre, hogy optimálisan dolgozhasson a hemoglobin is, a megfelelő frekvenciákat szállítsa a sejtekbe és ne a mesterséges “junkfood” fényeket.

Posted on

10 elavult tudományos dogma

Összegyűjtöttem néhány köztudatban lévő tudományos dogmát, melyeket érdemes szkeptikusan megközelíteni, mert már vagy akkor fals információkon alapultak, amikor kitalálták őket vagy később sikerült őket tudományosan is megcáfolni…

Semmilyen vélemény, dogma, mém nem írhatja felül a természet univerzális törvényeit!

A tudományban mindigis voltak hibák, de ez még nem feltétlenül baj, mert amint rájönnek a tudósok, mi volt a hiba – ha hajlandóak belátni –, akkor máris egy lépéssel közelebb kerülnek a természet megértéséhez. A tudomány akkor fejlődik, ha sikerül megkérdőjelezni egy korábbi dogmát és nem akkor, amikor megnyugszunk, mert már mindent tudunk. Az emberek azóta terjesztenek egymásnak beszűkült féligazságokat, ami aztán dogmatikus hülyeséghez vezet, mióta megtanultak beszélni. Az első okos emberek rájöttek, hogy aki kitalálja a dogmát, az kontrollálhatja a többi embert.

1.Az ember okozza a globális felmelegedést

Mi van akkor, ha a globális felmelegedés egy természetes földtörténeti jelenség? Volt már pár jégkorszak is…

Ajánlott olvasmány: dr. Tim Ball: Human caused global warming

2. A Nap bőrrákot okoz és kerülni kell a napozást

A természeti népek és az állatok elég régóta élnek kint a tűző napon, különösebb problémák nélkül. Talán nem inkább a modern életmód rontja az ember kapcsolatát a napfénnyel? Erről írtam bővebben Napfény diéta könyvemben. Mindenfajta halálozás kockázatot csökkent a magas D-vitamin szint egy nagy metaanalízis (Gaksch, 2017) szerint.

Gaksch M és mtsai. Vitamin D and mortality: Individual participant data meta-analysis of standardized 25-hydroxyvitamin D in 26916 individuals from a European consortium. PLoS One. 2017 Feb 16;12(2):e0170791.

John Ott – Health and light

Szendi Gábor: Napfényvitamin. Jaffa kiadó, 2012

3. A koleszterin vagy a telített zsírok szívbetegséget okoznak

  • A koleszterin egy létfontosságú molekula, amit nem csökkenteni kellene, hanem továbbra is enni és jobban megérteni a szerepét.
  • A koleszterintartalmú ételek megbetegítőnek vélt hatását már sokan, sokféleképpen megcáfolták.
  • Az öregedéssel és stresszhatásokkal természetes módon emelkedik a koleszterinszint és ez még védőhatású is.
  • A szervezetben a koleszterin optimális működéséhez is napfényre és annak megfelelő hasznosítására van szükség.
  • Nem érdemes túl sokat a koleszterinre fókuszálni az egészség nevében, vannak sokkal fontosabb faktorok is, mint pl. a fénykörnyezet.

bővebben pl. a Kvantum koleszterin cikkem

4. A hidegtől megfázunk

Erről érdemes megkérdezni Wim Hof-ot és a több ezer, százezer jeges vizes fürdőzőt a világon. Ajánlott olvasmányok:

Scott Carney: What Doesn’t Kill Us: How Freezing Water, Extreme Altitude, and Environmental Conditioning Will Renew Our Lost Evolutionary Strength 

Wim hof, Koen De Jong: The Way of the Iceman: How the Wim Hof Method Creates Radiant, Longterm Health

Nem fogunk megfázni a hidegtől? cikkem vagy A paleón túl könyvem.

5. Az elektromosság, mesterséges világítások teljesen biztonságosak biológiai szempontból

Már Szent-Györgyi Albert is kijelentette, hogy az emberben a számítógép chipekhez hasonlatos félvezetők működnek, melyet Robert Becker kísérletileg is igazolt. Így nem lehet figyelmen kívül hagyni a mesterséges elektromágneses hullámokkal való kölcsönhatásokat. Manapság rengeteg kutató foglalkozik a témával. Összefoglalva ajánlom dr. Jack Kruse kvantumbiológia szemléletű idegsebész cikkeit, írt erről a témáról párezer oldalt…

Robert O. Becker: The body electric

Jack Kruse: Epi-paleo RX

A paleón túl és Napfény diéta könyveim

6. Kemiozmózisos és membrán pumpa elmélet, az ATP molekula szerepe

Ajánlom Gilbert Ling munkásságát. A sejtműködésről alkotott asszociációs-indukciós hipotézisével (AIH) egészen más, és teljesen logikus szerepet kap a sejten belüli energiatermelés atyaúristen molekulája, az ATP. Másképpen néz ki a nátrium, és a kálium ionok mozgása, eloszlása is. Ling munkássága egyértelműen megcáfolja a hivatalosan érvényben lévő Peter Mitchell-féle kemiozmózisos és membránpumpa elméletet (a sejtekben zajló energiaátalakulási folyamatok érvényben lévő modellje), aminek egy sor gyakorlati következménye is lehetne az orvoslásban. Erről írtam bővebben A paleón túl könyvemben. Bár fontos az ATP termelés, de önmagában nem ez a molekula a fő energiaszolgáltató, hanem a rendezett szerkezetű, töltésszétválasztott vízréteg kialakulásához, a ” belső elemünk” töltéséhez szükséges.

7. Megbízhatsz a Big Bang elméletben

Ehhez ajánlom John Hands: Cosmosapiens könyvét, ahol rávilágít a Big Bang elmélet több hiányosságára is.

8. A túl sok szénhidráttól, a túl sok zsírtól vagy a kevés edzéstől elhízunk

A cirkadián ritmus, a mitokondriumok működésének és a leptin hormon megértésével teljesen átértékelődik ez a nézőpont…

9. Az önző gén, genetikai determinizmus és a természetes szelekció

Elterjedt nézet, hogy az egészségünk szempontjából meghatározó a genetikánk vagyis, hogy milyen géneket örököltünk a szüleinktől, nagyszüleinktől. Ez a genetikai determinizmus vagy genetikai meghatározottság, ami a „nincs mit tenni, ezt örököltem” tehetetlen hozzáállást erősíti. Ezzel szemben az epigenetika azt mondja, hogy a környezeti hatásoknak legalalább olyan fontos (ha nem fontosabb) szerepük van az ember életében, mint az öröklött géneknek. Ez azt jelenti, hogy a környezeti feltételeink megváltoztatásával, változtathatunk a jelenlegi állapotunkon, nem kell mindenbe beletörődni (pl. a II-es típusú cukorbetegség esetén)!

Természettudományos területen kiváncsiskodók talán már hallottak Richard Dawkins: Az önző gén című könyvéről, mely szerint mindannyian túlélőgépek vagyunk, és az a dolgunk, hogy megőrizzük és továbbörökítsük a géneknek nevezett önző molekulákat. Dawkins egy neodarwinista, aki a nagy Charles Darwin elméletét fejlesztette tovább, szerinte a környezeti feltételek nem meghatározóak a fejlődésben, hanem a természetes szelekció a fő vezérlőelv, aminek az alapegysége a gén.

Sokakat elgondolkodtatott ez a nézet, de a dr. Kruse féle írások után érdemes lenne az önző gén kifejezést, önző DHA-ra cserélni, ugyanis úgy tűnik inkább, hogy az evolúció igazi mozgatórugója az epigenetika és az idegrendszer fejlődése, ami a DHA omega-3 zsírsav molekula egyedi szerkezete nélkül nem jöhetett volna létre, nem véletlenül fordul elő 600 millió éve változatlan formában az élőlényekben. A biológus kutatók körében van egy íratlan szabály: „csak ne kritizáld Darwint!” Úgy tűnik dr. Kruse vette a bátorságot az emberiség továbbfejlődésének érdekében. Darwin elmélete 100%-ban a változásokon alapul, erre itt van nekünk egy DHA molekula, ami 600 millió éve változatlan, úgy tűnik, hogy ő a főnök, köréje szerveződik minden.

10. Továbbá, komment nélkül: A Föld lapos

És még ki tudja mennyi hasonló dogma irányítja az emberek mindennapi szokásait, döntéseit.

Gondold át és nézz utána kétszer, mielőtt vakon követsz egy tudományos ideológiát.. Ha elavultnak érzed, változtasd meg a dogmáidat és jobban leszel!

Magyarázatok: könyvek, adatok, kvantumbiológia, evolúció, a mindennapok és a természet megfigyelése, józan paraszti ész.

További érdekes olvasnivaló:

Gerald Pollack: The fourth phase of water

Jim Al Khalili: Life on the edge

Nick Lane: The vital question

Roland van Wijk: Light in shaping life – Biophotons in Biology and Medicine

Posted on

3 igazán szuper Superfood

Divatos manapság a „superfood” kifejezés, ami általában mikrotápanyagokban gazdag, természetes élelmiszereket jelöli és ezt igyekeznek sokmindenre rábiggyeszteni. Ebben a cikkben bemutatok 3 egyszerű és nagyszerű természetes szuperélelmiszert!

I. Tengeri ételek

Evolúciós és kvantumbiológiai szempontból, semmi sem üti a tengeri ételeket az ember táplálkozásában. A mai agyméretünk nem jöhetett volna létre anélkül, hogy az őseink az evolúció során huzamosabb ideig ne fogyasztottak volna halakat, kagylókat, rákokat és más tengeri herkenytűket.

Ezek az élelmiszerek tartalmazzák a legnagyobb mennyiségben a fontos agy építőelemeket, a DHA omega-3 zsírsavat és a jódot, ráadásul mindezt egy csomagolásban, a legjobban felszívódó formában.

A DHA a magasabbrendű élet kialakulásának egyik legfontosabb molekulája, nélküle az emberek nem juthattak volna a mai fejlettségi szintjükre. 600 millió éve változatlan formában létezik a természetben.

A DHA képes a fényt (fotonokat) befogni és elektromos egyenáramra (elektronok) fordítani és visszafelé is, az agyban, az érzékszerveinkben, valamint az idegrendszerünkben (Crawford, 2013).

A jód, jodid ion formájában nagyszerű antioxidáns az agyban és a szinapszisokban. Többek között a jód különféle formái védik az oxidációtól az arachidonsav (AA) és a DHA kettős kötéseit.

Ha megnézzük a jódot és a fluort a periódusos rendszerben, akkor látszik, hogy mindkettőnek hét vegyértékelektronja van (az atomok külső elektronhéján lévő elektronok, melyek résztvesznek a kémiai reakciókban, kötésekben), de mivel a fluor jóval kevesebb alkatrészből áll, kisebb térfogatú, ezért a protonokat tartalmazó pozitív töltésű atommagja sokkal jobban vonzza a negatív külső elektronjait.

A fluor a legnagyobb elektronnegativítású elem. Az elektronnegativitás értéke megadja, hogy az adott atom egy másikhoz képest milyen erővel vonzza a kötésben résztvevő elektronokat. A periódusos rendszer bal alsó sarkában lévő franciumtól átlósan a jobb felső sarokban található fluor felé növekszik.

Ezzel szemben a jód atom sok részecskét tartalmaz, nagyméretű, így kevésbé érvényesül az atommag vonzó hatása a külső vegyértékelektronokra, így azok sokkal szabadabbak. Ionos jodid formájában, könnyebben le tudja adni a plusz elektronját.

Az evolúció azért választotta ki a DHA „házastársává” a jódot, mert könnyen tud elektronokat adni neki, védi a DHA elektronfelhőjét az oxidációtól.

A DHA leginkább az idegsejtek közti szinapszisokban halmozódik fel. A sejtmembrán itt a legtelítetlenebb, itt szükséges a legjobban, mert itt megy végbe a kémiai és elektromos jelátvitel. A sejtmembránok stabilitása fontos lenne a neurodegeneratív betegségek megelőzésében.

Valószínűleg a C-vitaminszintetizáló képességünket azért veszítettük el az evolúció során, mert nem tudta kellőképpen megvédeni az egyre fejlettebb idegrendszert, a jód sokkal alkalmasabbnak bizonyult erre a feladatra, mert erősebb antioxidáns.

Miért van manapság jódhiány világszerte, miért nem raktározzuk nagy mennyiségben, ha ennyire fontos? A válasz erre is a tengerparton van, ahol bőséges ellátmány volt a jódban gazdag táplálékból, így nem volt szükség nagyobb készletek felhalmozására.

Egy másik jelentős hatás a modern korból, hogy a többi halogén elem (fluor, klór, bróm) akadályozza a jód hatását, mert hasonló szerkezetük révén beépülnek a jód helyére, de nem tudják ellátni ugyanazt a funkciót, mérgező hatásúak. A fluorid a fogkrémekből lehet ismerős (az USA-ban az ivóvízből is). A klór nálunk az ivóvízekben, műanyagokban, uszodavízben, a bromid pedig adalékanyagként, műanyagokban és gyógyszerekben fordul elő (Brownstein, 2009).

Jódot tartalmaznak a pajzsmirigyhormonjaink is. Miért ilyen fontos a T3 pajzsmirigyhormon? Gyakorlatilag az összes szteroidhormon előállításához szükséges, mert a koleszterin-pregnenolon átalakulást katalizálja az A-vitaminnal egyetemben. A pregnenolon aztán több lépésben tesztoszteronná, ösztrogénné és más hormonokká alakul.

Visszatérő aggodalom, hogy a tengeri ételek tele vannak higannyal és műanyagokkal, stb. ezért sokan kerülik őket. Ennek van alapja, ahogy szennyezzük a tengereket, úgy sajnos felhalmozódnak ezek a mérgek a tengeri táplálékláncban.

Viszont nem ilyen egyszerű, lineáris a biológiai mérgező hatásuk! A tengeri ételekben ottvannak egy csomagolásban a legjobb méregtelenítő mikrotápanyagok is, mint a szelén, cink, C, D, B12 és más B-vitaminok.

Továbbá, aki jól alszik, rendben van a cirkadián ritmusa, (hagyja dolgozni a máját esténként, jó lesz az energiatermelése a mitokondriumokban, jó a leptin érzékenysége, jó a redox potenciálja), az gond nélkül ki fogja választani a méreganyagokat. Persze itt nem extrém mennyiségekre gondolok, csak annyira, amennyi előfordul a tengeri ételekben.

Amit tehetünk az ártalmak kivédésére, hogy inkább a kisebb méretű, fiatalabb halakat, puhatestűeket választjuk. Ahogy haladunk előre a táplálékláncon és idősödik a hal, úgy dúsulnak fel a mérgező anyagok a magasabb szinten lévő állatokban, így egy öreg csúcsragadozó lesz a leginkább szennyezett. Tehát a kardhal, a tonhal, a cápa, a király makréla mind veszélyesebbek lehetnek ilyen szempontból. Aki egészséges, az ezekkel is könnyen megbirkózik.

Összességében inkább együnk tengeri ételeket, minthogy kihagynánk őket, mert az előnyök messze túlszárnyalják a hátrányokat, csak válasszuk a lehető legtisztább forrásból származó, kisebb méretű állatokat.

Ajánlom akár napi szintű fogyasztásukat is, de minimum heti 1-2-szer. Leginkább azok számára, akik sok mesterséges fénnyel találkoznak a mindennapokban, éjszakáznak. A kék fény ugyanis szép lassan roncsolja a DHA molekulákat, valamint a DHA regeneráló ciklusba is bezavarnak (lásd Bazan hatás cikk). Illene tehát valahogyan pótolni őket.

A tengeri ételek királya az osztriga, azonban ez nem egy könnyen és olcsón beszerezhető táplálék. Jó lehet bármilyen friss vagy mirelit tengeri hal, egyéb kagyló, rák, polip. Alkalmankénti gyorskajának pedig egy jó kis szardíniakonzerv. Persze a napraforgóolajos változat helyett inkább a sós lében vagy oliva olajban úszó változat. Továbbá időnként egy kis füstölt vagy szárított hal, ruszli (ha nagyon ecetes, ajánlott alaposan leöblíteni).

A legtöbb friss tengeri étel nyersen is fogyasztható, azonban a biztonság kedvéért jó, ha van egy kis hőkezelés. A legtöbb mirelit tengeri herkentyű előfözött állapotban van, így igazából elég őket lemosni és 1-2 perc kíméletes hőkezelést adni nekik.

II. Máj

A legjobb természetes szárazföldi multivitamin. Ha a ragadozókat nézzük, a zsákmányt sokszor egészben, csontostul fogyasztják, de gyakran csak a tápanyagdúsabb részeket (máj, agy) eszik meg, az izomhús – amit manapság mindenki azonosít a húsevéssel – másodlagos szerepet tölt be.

Az eszkimók és más északi népek sűrűn eszik nyersen a húsokat, első körben a préda vérét, agyát és máját eszik meg némi hússal. Nem véletlenül eszik nyersen is a húst vagy a vért, ösztönösen ráéreztek, hogy ezen a vidéken csak így tudják fedezni a C-vitamin szükségletüket. A jegesmedve máját viszont kerülik, még a kutyáknak sem adják magas A-vitamin tartalma miatt, ami akár halálos mérgezéshez is vezethet.

A máj kiváló A, B, C- vitamin, vas, réz, kalcium, magnézium, folsav, kolin,  koenzim-Q10, stb. forrás.

Itt is írnék pár sort egy közhiedelemről, miszerint a máj tele van méreggel… A máj valóban egy méregtelenítő szerv, de nem az a dolga, hogy az állat egész élete során elfogyasztott mérgeket raktározza – mint egy bélyeggyűjteményt -, hanem az, hogy átalakítsa és kiszűrje azokat, továbbítsa a keringésbe és a kiválasztószervekbe. Persze itt is számít, hogy mit evett az állat, a természetes táplálékát vagy gabonaalapú takarmányt, ami nem tesz jót a zsírsav és más tápanyagösszetételének.

Ajánlom heti 1-3-szor egy-egy normál adagot. Vagy az is egy taktika, hogy apró kockákra vágjuk és betesszük a mélyhűtőbe, így minden nap lehet enni belőle egy kisebb mennyiséget. Borjúmáj, marhamáj, sertésmáj, kacsa-, liba-, csirkemáj.. Mind jöhet, kb. ebben a sorrendben. A többi belsőség, mint pl. a velő, csontvelő, vér, szív, vese, lép szintén szuper vitaminbombák.

Kedvencem a borjúmáj steak, pikk-pakk megvan. Biztonságos forrásból beszerezve akár nyersen is fogyasztható.

III. Húsleves, kocsonya és a terápiás csontleves

Nem véletlenül van nagy hagyománya a vasárnapi ebédnél a húslevesnek. Szerencsére elődeink is rájöttek ösztönösen micsoda tápanyagokban gazdag ételt lehet összehozni húsos csontokból, vízből és némi zöldségből.

A hagyományos húsleves is kiváló élelmiszer, de a hosszú ideig főzött (12-24-48 óra) un. terápiás csontleves mégjobb. Kerüljön bele minél több csont, porcos-inas-bőrös-cupákos rész. Velős csonttal felturbózva pedig egy igazi ínyencség lesz belőle!

A legjobb talán a marha vagy vadak csontja, de a baromfi alapanyagok is mehetnek bátran. Ínyencek akár tengeri ételek maradványaiból is megpróbálhatják (kagylóhéj, rákpáncél, halgerinc és szálkák), más fűszerezéssel, pl. kurkumával és borssal.

A hús és csontleves, kocsonya mind jót tesz az emésztőrendszernek, bélflórának, porcoknak, ízületeknek, bőrnek, hajnak, körömnek és még általános gyulladáscsökkentő hatású is.

Miért jó a húsleves, a csontleves, a kocsonya? Tele vannak kollagénnel, aminek a szomszédságában strukturált víz tud kialakulni. A kollagén mellett, tartalmaz glutamint, glicint, kalciumot, magnéziumot, káliumot, foszfort, stb..

A kollagén a kötőszövetek 60-70%-át adó, tehát a testünk legelterjedtebb fehérjéje. Érdekesség, hogy a kvantumbiológiai magyarázatok szerint az ember is a számítógépek chipjeihez hasonlatos félvezetőkkel működik. Ezt már Szent-Györgyi Albert is kijelentette az 1940-es években, később Robert O. Becker kísérletileg is igazolta. Mégsincs eléggé köztudatban… A kollagén a P típusú félvezető, a víz pedig az N típusú.

Az emberi félvezetők fő alkotója a kollagén és az ő szomszédságában kialakuló strukturált, rendezett vízréteg. A mitokondriumokban pedig azért termelünk ATP-t, mert ez a molekula szükséges ahhoz, hogy a kollagénhez kapcsolódva az térszerkezetet válthasson és így tud mellé rendeződni a víz. Így kapjuk „az ember elemét”, a töltésszétválasztott vizet. Szóval nem árt, ha jó a kollagén ellátottság, ez elősegíti, hogy jól funkcionáljon az elektronika.

Ajánlom heti 1x legalább, de akár minden napra is mehet. Szintén egy praktikus ötlet kisebb adagokat lefagyasztani és naponta felmelegítve egy pohárkával inni belőle.

Az alapok rendben vannak? A felsorolt 3 szuperélelmiszer mind kiváló fehérje és zsírforrás, emellett tartalmazzák az össsze fontos vitamint és ásványi anyagot, mikrotápanyagot. A dobogóról tizedmásodpercekkel leszorulva, de szintén tápanyagdús élelmiszerek a vadaktól és legeltetett állatoktól származó húsok. Érdemes a fenti 3 ételkategóriát rendszeresen fogyasztani mielőtt bármi egyéb egzotikus superfoodot keresnél. És még milyen finomak is!

Tovább a 2.részhez: 10 vadászó-gyűjtögető szuperélelmiszer

Hivatkozások:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23206328

Dr. David Brownstein: Iodine: Why You Need It, Why You Can’t Live Without It. Medical Alternatives Press, 2009

Jack Kruse: Epi-paleo RX

Robert O. Becker: The body electric

Gerald Pollack: The fourth phase of water

Sáfrán Mihály: A paleón túl

Sáfrán Mihály: Vad paleo

Sáfrán Mihály: Napfény diéta