Posted on Hozzászólás most!

Neked is van belső órád? 5+1 tipp, hogy hatékonyan működjön!

Rosszul alszol, fáradtan ébredsz? Hullámzik az energiaszinted, hangulatod napközben? Folyton éhes vagy és nagyon kívánod az édességet? Ha már mindent kipróbáltál és nem javult a helyzet, az alábbi egyszerű tippek garantáltan segítenek!

Az évszakok, napszakok ciklikusan váltakoznak, ehhez igazodott az ember hormonrendszere is a hosszú evolúciós út során. A modern ember nemcsak az természetes táplálékát változtatta meg, hanem a fényviszonyokat is alaposan megkavarta. A legjobb lenne minél több időt kint tölteni a szabadban, ugyanis a fény a legerősebb szabályozója a belső óránknak. Persze ezt nem mindig egyszerű kivitelezni, mindenkinek egyénileg kell mérlegelnie, milyen messze van az ideálistól és mit tud érte tenni.

A szemünk nemcsak egy kamera, hanem óra is (ipRGC sejtek, melanopszin, SCN rendszer)! A napfény egy kiegyensúlyozott hullámhossz spektrumot tartalmaz (beleértve a kék fényt, infravöröset, UV-t is), ami beszabályozza, hogy nappal aktívak legyünk, este pedig lenyugodjunk és regenerálódjunk. A mesterséges világítás és képernyők más arányban tartalmazzák a különböző hullámhosszú fényeket, más színhőmérséklettel, ráadásul ezek nem is váltakoznak, ahogy a napfény a napszakok és évszakok szerint. Nem lehet tehát semmivel sem helyettesíteni a természetes napfényt!

 A következőkben a „minimális hatásos dózisra” teszek néhány javaslatot!

  1. Reggeli napüdvözlet: Talán nem véletlenül van a jógásoknak is ilyen névre hallgató gyakorlatsoruk. Reggel ébredés után az első dolgaid között legyen egy kis természetes fényt gyűjteni legalább 5-15 percig. Szemüveg, kontaktlencse nélkül, minél nagyobb szabad bőrfelülettel! 5 perc bámészkodás a nyitott ablakban egy emeletes házban is megteszi, de mégjobb kint mezitláb természetes talajon. Télen, felhős égboltnál is működik.
  2. Villámnapozások napközben: Ha zárt térben dolgozol, töltöd az idődet napközben, akkor használj ki minden lehetőséget egy pár perces napozásra. Ha már haladunk a technikával, akkor hasznos okostelefonos alkalmazás lehet pl. a D-Minder, ami nagyjából kiszámolja mennyi D-vitamint termeltél amíg kint voltál.
  3. Növeld a “napfény hozamot”: pl. autóban résnyire lehúzott ablakkal közlekedsz, 1-2 villamosmegálló helyett inkább sétálsz a szabadban, jó idő esetén dolgozz nyitott ablaknál, jó időben rövid ruhákat hordj stb.
  4. Esti kék fény kerülése: a kék fény (460nm körüli tartomány) azt üzeni az agynak, hogy nappal van. Este tehát nem szerencsés a képernyőket (telefon, számítógép, tv stb.) bámulni és erős világításban tölteni az időt. Ha muszáj használni a gépeket, akkor ajánlott letölteni rájuk speciális szoftvert (F.lux, Iris, Twilight, Night shift), ami kiszűri a kék fényt vagy beszerezni egy kék-fény blokkoló borostyánsárga vagy piros szemüveget.
  5. Az elalvás előtti fél-1 órában különösen figyelj oda, hogy a napközbeni pörgésből átmenj a nyugi szakaszba. Erős világítás helyett ezt elősegítik a gyertyák, sólámpák, kandallótűz…

+1: Keress magadnak szabadtéri hobbit: nehéz lenne a modern, technikafüggő társadalmat hirtelen átváltoztatni a fentiek szerint, ezért mindenki cselekedjen belátása és a lehetőségei szerint. Nagyon hasznos lehet valamilyen rendszeres szabadtéri szokás kialakítása: pl. reggeli séta, hétvégi túrázás, kinti edzés, kertészkedés, olvasás kint, beszélgetés kint, rendszeres napozás…

Kaja guruból fény guru, ez a jövő az egészséges életmódban, tarts velem!;)

Rendeld meg ITT a Napfény Diéta könyvet!

Ajánlom egy korábbi előadás anyagomat is a témában:

Hozd helyre a sejtjeid napi ritmusát! – Webuni online előadás

Posted on Hozzászólás most!

Gondolatok Szent-Györgyi Alberttől

Érdekes, elgondolkodtató idézetek következnek a Nobel díjas tudósunktól. Kevesen tudják, de Szent-Györgyi Albert nemcsak a C vitaminról híres, hanem számos más biokémiai felfedezést is köszönhetünk neki, emellett az elektronikus vagy kvantum-biológia egyik úttörő kutatója és nem álltak tőle messze a paleós elvek sem.

  „Testünk és környezete között egyik legfontosabb kapocs minden bizonnyal az élelem. Az élelem képében a környezet ténylegesen bekerül testünkbe és átjárja azt. A vitaminok e kapcsolat koordinálásában kétségkívül a legfontosabb tényezők egyikének számítanak. Meg vagyok győződve, hogyha testünket visszahelyeznénk abba a környezetbe, amely számára ez a test kialakult, éppen olyan tökéletesen működnék, mint a többi élőlény teste. A betegség a szervezetünk és a környezetünk közötti diszharmónia kifejeződése. Olyan nem létezik, hogy egészséges vagy nem egészséges. A hal rosszul érzi magát a földön, a nyúl meg a víz alatt. Minden attól függ, milyen környezet számára alakultunk ki.” /Szent-Györgyi Albert – Egészség, betegség és a vitaminok/

„Meg vagyok győződve, hogy az ember teste éppolyan tökéletes, mint állattársainkké, és látszólagos hiányosságai a felépítése és a környezete közötti diszharmóniából erednek. Az ember nem a nagyvárosok kövezetén jött létre. Kialakulása valamilyen dzsungelben számtalan éven át tartott, és szigorúan ennek a dzsungelnek az életéhez alkalmazkodott. Civilizációnk új keletű és még nem nyomta rá bélyegét a testünkre. Ha egészségesek akarunk lenni, testünket vissza kell helyezni abba a környezetbe, amely számára kialakult.” /Szent-Györgyi Albert – Egészség, betegség és a vitaminok/

Vajon az ember milyen környezet számára alakult ki? Biztos jó nekünk városi betondzsungelben élni, mesterséges elektromossággal, világítással körülvenni magunkat, feldolgozott, finomított ételeket fogyasztani és mozgásszegény, ülő életmódot folytatni?

„Akkor fogjuk valóban megközelíteni az élet megértését, amikor valamennyi struktúra és funkció, valamennyi szint – az elektronok szintjétől egészen a molekulák feletti szintig – egyetlen egységbe olvad össze. Addig azonban a struktúra és funkció, a klasszikus kémiai reakciók és a kvantummechanika vagy a szub[1]– és szupramolekuláris[2] közötti megkülönböztetéseink csak módszereink és felfogásunk korlátozott jellegét mutatják.” /Szent-Györgyi Albert – Az élő állapot/

„Igen régen volt az, amikor kezdtem megsejteni, hogy a biológiai reakciók csodálatos kifinomultságát a molekulák önmagukban nem biztosíthatják, ehhez részben sokkal kisebb és mozgékonyabb egységekre van szükség, s erre aligha akad az elektronoknál alkalmasabb jelölt. Az életszínház főszereplői tehát szükségszerűen az elektronok, a nehézkes, kevésbé reakcióképes fehérjemolekulák pedig a dráma színterét képezik.” /Szent-Györgyi Albert – Az anyag élő állapota/

„Megengedhetik-e a biológusok maguknak, hogy – mert járatlanok a kvantummechanika bonyodalmaiban – elkerüljék az elektronok dimenzióját? Jelenleg nagyon kicsi azoknak a száma, akik mindkét tudományhoz, a biológiához és a kvantummechanikához is értenek. Lehet, hogy az emberi élet és az emberi agy korlátozott volta miatt ez a szám sosem lesz nagyon nagy. Mindkét tudomány teljes elmét és teljes életet követel. Ezért, legalábbis ma, a fejlődés valamiféle hibridizációtól függ.” /Szent-Györgyi Albert – Tudományos pályámról/

Korának felfogását messze megelőzve, Szent-Györgyi már az elektronok szintjén gondolkodott az ember működéséről, amihez a kvantummechanika törvényeinek ismerete szükséges. Tehát aki „csak” a hormonok, szénhidrátok, zsírok szintjén gondolkodik, az jobbesetben részigazságokat kap, rosszabb esetben téves következtetéseket vonhat le az élővilág működéséről. Láthatjuk, hogy a C-vitamin csak egy kis szelete a magyar professzor munkásságának, érdemes feleleveníteni, mi mindennel foglalkozott.

[1] Szubmolekuláris: A molekulánál kisebb méretű.

[2] Szupramolekuláris: A molekulánál nagyobb méretű.

Posted on Hozzászólás most!

Miért nem mindig működik a tudományosnak hitt étrended a sportban? avagy miért kispályás foci a biokémia

 Elegáns levezetések, tudományos szavakat használó leírások, egymásnak ellentmondó állítások. Ezek jellemzik ma az egészséges étkezésről és sporttáplálkozásról szóló olvasmányokat, elméleteket. Csak kapkodjuk a fejünket, káosz van, kinek higgyünk: akinek a legtöbb szakszó van az írásaiban, aki a legmagasabb tudományos fokozattal rendelkezik vagy akinek kockás a hasa? Bocsi előre is, de nem fogom megmondani a tutit, csak felnyitnám a szemeket, hogy mennyire bonyolult az egész.

Mi a lényeg? Hogy mindenki jobban legyen közérzetben, teljesítményben, vérképben stb. Hogy ez paleóval, ketogénnel megy-e vagy sem vagy módosított ketogénnel, esetleg fényevéssel az másodlagos. DE! A szakirányú könyvek, tanulmányok alapján, a világhálón olvasható cikkek és a gyakorlati tapasztalatok alapján is annyi pozitív bizonyíték gyűlt már össze a paleo vagy a ketogén diétáról, hogy megér egy misét. Nem árt azonban tágítani egy kicsit a látóterünket, mert nem csak a kaja számít.

A cikk problémaköre: hogy lehet az, hogy egyes hosszú ideje low-carb étrenden lévő sportolóknak (ami eleinte még jó hatással volt rájuk) rossz lesz a vérképük, testösszetételük, teljesítményük is kicsit visszaesik, aztán hirtelen jobban lesznek, ha elkezdenek némi vagy egészen sok szénhidrátot (későbbiekben CH) enni. Rossz a low-carb étrend vagy valamit talán rosszul csinálnak, nem vesznek figyelembe?

Biokémia

Kezdjük egy hagyományos biokémiás magyarázattal, ami viszonylag jól érthető, ha megvannak hozzá az alapok. Bár magam is biokémiát tanultam, de az utóbbi időben egyre jobban meg vagyok róla győződve, hogy ez a gondolkodás kevés, nem fog mindenre magyarázatot adni, sőt tévútra is vihet. Tehát nem mindig elég a biokémai tudás!

Mi játszódik le egy napi 2 intenzív edzést végző sportoló esetében. Alacsonyabb intenzitású terhelésnél főként zsírokat, nagyobb intenzitásnál főként cukrot (glükózt, glikogént) és egy kis kreatint használnak. Az arány az edzettséggel és az étkezéssel is eltolható valamelyik irányba. Idővel (hónapok alatt) jól alkalmazkodnak az izmok az alacsony szénhidrát tartalmú étrendhez, erről van már több kutatás is (az eddig legjobb a témában a FASTER study).

Jó még a témában Volek és Phinney könyve is: The art and science of low carb performance (már a címe is elgondolkodtató művészet és tudomány…és ez a lényeg! sokmindent tudunk tudományosan, de jól csinálni művészet!)

Ezzel a módszerrel egyre nagyobb tartományban használnak a sejtek zsírt, ketontesteket intenzív sportnál, ha valaki odafigyel az étrendjére. De ezekben a tanulmányokban sem láttam 100% zsíradaptált embert (ilyen lehet, hogy csak a mesében vagy téli hideg környezetben lehetne, de ez már egy másik történet…) vagyis a nagy hajtásnál ők is használnak némi glükózt, csak sokkal kevesebbet, mint a magas szénhidráttartalmú étrenden lévő kollegáik. Érdekesség, hogy vissza is tudják tölteni a glikogénjüket külső glükózbevitel nélkül! Ha van elég pihenő a két edzés vagy versenyszám között és elegendő kalóriabevitel, akkor ennyi cukrot tudunk gyártani fehérjéből, zsírból is. A paleón túl című könyvem „Keton biokémia” fejezetében részleteztem néhány tanulmányt, ahol a glikogénraktárak visszatöltését elemezték alternatív üzemanyagokkal, tehát nem direkt cukorral (itt volt olyan is, hogy még magas CH-s étrenden sem csak direkt glükózból megy a visszatöltés, hanem vegyesen aminosavakból, zsírból, pentóz-foszfát ciklussal is!)

Ha nincs elég idő pihenni, sok az egyéb stresszforrás, kevés az alvás, akkor valószínűleg nem fog visszatölteni rendesen (saját tapasztalat ketogén diétán, hogy teljes pihenőnap után pl. még ment egy 10x4perces hajtásnál az utolsó fél percekben a robbantás, de pl. sorozatban a 3.-4. edzésen ez már nem volt olyan erőteljes. A kaja nem változott csak a terhelések közti pihenő). Ha valaki így próbálja mégis kihajtani magát akaraterővel, az gondolom extra stressz, kortizol stb. hatással jár. A rövidtávon 1-1x szer talán belefér, de hosszabb távon az élet egyéb stresszforrásait hozzáadva vezethet hormon problémákhoz. Magyarul vmiféle túledzésnél járunk. Ilyenkor talán úgy érezheti magát a sportoló, hogy szárnyakat kapott, ha hozzájut némi gyors cukorhoz (20-100 gramm). Külföldi zsíradaptált sportolók étrendjét vizsgálva, vannak olyan esetek, ahol esznek akár 100-200g CH-t is rendszeresen és elvileg ketózisban vannak. Ez azt hiszem ide passzol.

Tehát lehet, hogy van létjogosultsága némi CH-nak az igazán sokat edző élsportolóknál, akik a ketogén étrenddel próbálkoznak. Ennek a célja a regeneráció gyorsítása, a glikogénraktárak gyorsabb feltöltése lenne, de csak annyira, hogy ne rontsuk el a ketózist. Gyakorlatban ez edzés intenzitás-hossztól és az edzések közti időtartamtól függően napi 50-200g CHt jelenthet és érdemes ennek nagy részét az edzés körüli, utáni időszakra tartogatni, a többi étkezés szerintem inkább ketogén vagy low carb legyen, hús, zsír, zöldségek.

Az is kérdés, hogy mi az igazi ketogén? Azt már tudjuk, hogy amit a 20. század elején elkezdtek alkalmazni, annál van jobb is. Eleinte még csak szigorúan a makrotápanyagok arányainak betartásásra törekedtek, nem vették figyelembe az alapanyagok minőségét, azok esetleges gyulladáskeltő hatását (pl. gabonafélék, tejtermékek). Ennél sokkal jobb a paleo kritériumokkal szűkített verzió és talán mégjobb a Jack Kruse féle tengeri ételekben bővelkedő változat. Egy széleskörűen elterjedt, lazább, élhetőbb verzió amit Volek-Phinneyék és a “ketogains” oldal is képvisel. Elgondolkodtató a szigorú, Stephanie Person féle keto verzió, ahol a fehérje minimalizálva van (kb. 60-80g), sok zsír (85%) és max 15-20g CH. Folyamatos vércukor és keton mérés, odafigyelés a cirkadián ritmusra, kávé-alkohol-magok-sajt tiltása. A hölgy 50 éves, és meg kell hagyni, elég jó formában van! Valamit biztos jól csinál… Elméletben tetszik a dolog, van benne ráció és ha komoly betegséggel küzdenék, lehet ezt választanám. Próbáltam pár hétig, sikerült is odatornázni a vér értékeimet az általa ideális tartományba (cukor 4,4 alatt, keton 1,5-3 között), de nem bírtam tartani, a max. 80g fehérjét a közel 100kg-os súlyomhoz és a napi két edzéshez sehogy sem akartam elfogadni. A teljesítményem nem lett jobb, sőt inkább rosszabb lett a regeneráció… Persze erre azt mondaná a csajszi, hogy nem volt elég idő az átállásra és még mindig sok cukrot használnak a sejtjeim, és hogy sok ez az edzés. És valószínű igaza is van, komoly állóképességi, erőállóképességi élsportban talán nincs helye ennek a ketogén verziónak (igazából ez a fajta élsport sem egy természetes dolog, ha jobban belegondolunk evolúciós szempontból). Talán ha egyszer lenne 2 hónapom átállni edzés nélkül és utána fokozatosan növelni a terhelést…. de kinek fér ez bele egy rohanó világban, ahol az élsport színvonala évről-évre egyre erősebb. Van azért pozitív példa is! Tudtommal egy ismert hazai artista és erőművész ezt a szigorú ketot csinálja és igen szép eredményeket ér el testépítésben is (itt is egy olyan kategóriában, ahol nem kell brutális izomtömeg) és egészségileg is toppon van. DE! Ő más jellegű edzéseket végez (természetesen az ő sportja is nehéz, de nem köpi ki a tüdejét és meríti le csontra a glikogénraktárait minden nap, mint egy állóképességi sportoló) és nem is edz minden nap kétszer. Ha valakinek az egészség, esztétikum és torna-akrobatika-saját testsúlyos erősítés vagy más, nem napi teljes glikogénleürítéssel járó sportban vannak tervei, akkor hajrá, valószínűleg itt MŰKÖDIK ez a fajta ketogén étrend! Állóképességi teljesítménysportban, mint a búvárúszás, kajak-kenu, crossfit valoszinűleg nem árt a CH-val kicsit játszani, ha valaki a világ élvonalában akar lenni. Persze ideális esetben, ha valaki ki tud zárni minden egyéb stresszforrást (mert ezek összeadódnak) az életéből és nincs másra gondja csak edz, eszik, pihen, akkor elképzelhető, hogy működik ez a szigorú keto is. Stessz–”fight or flight” üzemmód —kortizol, adrenalin—még több cukor a vérbe! És ez így megy egész nap sokaknál a mai világban. Hogyan fogunk így csak zsírt, ketonokat használni, ha folyamatosan cukrot pumpálunk a vérbe a stresszel? Szerencsére egy jól kivitelezett ketogénnél mindenki nyugodtabb habitusról számol be, jobban viseljük a stresszt is. Low carb sportolók sokszor a magas fehérjebevitellel próbálkoznak ösztönösen, valószínű ezzel biztosítanak némi extra cukrot az izmoknak a fehérjék glükoneogenezisével, ami jó ha van, csak lehet nem ez lenne az optimális megoldás hosszútávon. Sokan ott is elrontják, hogy nem esznek elég zsírt. Ha leviszik a CH-t valamiből azért vigyünk már be energiát..

Tehát ez lehet az egyik magyarázat, rövidtávon miért érzi jobban magát egy kis extra CH-val a low carb élsportoló, nem kell ennyi fehérje, nem kell ennyi glükoneogenezis, ami nem biztos, hogy gazdaságos folyamat. Na de mi lesz hosszutávon?

Kvantum-biológia

Nem vagyok jósnő és nem szeretném fölöslegesen a pánikot kelteni, de a Jack Kruse fele kvantum biológia elmélet alapján nem sok jóra számíthat, aki folyamatosan CH visszapótlással akarja megoldani évekig a gyorsabb regenerációját. Van ennél jobb módszer is, amit az evolúció belénk épített, de ezt csak nagyon tudatos életmóddal lehetne összehozni. Erről szól az EMF4 című írása.

Hajrá, sok kitartást kívánok az olvasottak értelmezéséhez!:) A lényeg: telomér rövidülés, izom-ízületi sérülések, gyorsabb öregedés, kiégés hosszútávon. Számít a belső óra, ki mennyi elektronikát, kékfényt sugárzó eszközt használ stb…egyszóval bonyolult.

És akkor most jön a neheze, ha már felkonferáltam Kruse-t. Finoman szólva is megosztó személyiség és sokan nem akarják elfogadni az elméleteit, pedig nincs benne semmi hókusz-pókusz, csak összegzi és néhol továbbgondolja, amit az elmúlt száz évben tudományosan leírtak akár biokémiával, akár fizikával, akár statisztikákkal. Az átlag földi halandónak az is nagy dolog, ha megérti a biokémiai folyamatokat (mi zajlik a fehérjékkel, szénhidrátokkal, hormonokkal stb), erre jön valaki és azt mondja rossz az egész (vagy csak féligazságok vannak benne), az igazi tudomány a fizika, kvantum-biológia. Ezzel lehetne csak igazán megérteni az élet működését, az izom anyagcserét. Olvassátok, hallgassátok az interjúit mielőtt zsigerből elutasítanátok és vakon elfogadnátok a biokémia szintjén leírt táplálkozási, életvezetési elméleteket!

Íme, néhány érdekes beszélgetés, ami segít felnyitni a szemeket, hogy nem csak a kaja számít:

Röviden: a ketogén, akkor az igazi, ha van benne sok tengeri kaja (az omega-3 miatt) és rendben van az elektromágneses környezet, belső óra stb.

Az igazi bonyodalom tehát csak most kezdődik: jön a fény! A kvantum biológia lényege, hogy nem a szénhidrátokkal, zsírokkal, fehérjékkel focizunk, hanem ennek alkotóelemeivel, az elektronokkal, protonokkal és a még a fotonokkal pl. Sokan itt bedobják a törölközőt, pedig most kezdődnek csak az izgalmak, ez is tudomány, akár foglalkozunk vele, akár nem! Ha csak biokémiában gondolkodunk az olyan mintha a 4. emelettől kezdenénk építeni a 10 emeletes házat, hiányoznak az alapok! És ezt már Szent Györgyi Albert is megmondta:

„Akkor fogjuk valóban megközelíteni az élet megértését, amikor valamennyi struktúra és funkció, valamennyi szint – az elektronok szintjétől egészen a molekulák feletti szintig – egyetlen egységbe olvad össze. Addig azonban a struktúra és funkció, a klasszikus kémiai reakciók és a kvantummechanika vagy a szub- és szupramolekuláris közötti megkülönböztetéseink csak módszereink és felfogásunk korlátozott jellegét mutatják.” /Szent-Györgyi Albert – Az élő állapot/

„Igen régen volt az, amikor kezdtem megsejteni, hogy a biológiai reakciók csodálatos kifinomultságát a molekulák önmagukban nem biztosíthatják, ehhez részben sokkal kisebb és mozgékonyabb egységekre van szükség, s erre aligha akad az elektronoknál alkalmasabb jelölt. Az életszínház főszereplői tehát szükségszerűen az elektronok, a nehézkes, kevésbé reakcióképes fehérjemolekulák pedig a dráma színterét képezik.” /Szent-Györgyi Albert – Az anyag élő állapota/

„Megengedhetik-e a biológusok maguknak, hogy – mert járatlanok a kvantummechanika bonyodalmaiban – elkerüljék az elektronok dimenzióját? Jelenleg nagyon kicsi azoknak a száma, akik mindkét tudományhoz, a biológiához és a kvantummechanikához is értenek. Lehet, hogy az emberi élet és az emberi agy korlátozott volta miatt ez a szám sosem lesz nagyon nagy. Mindkét tudomány teljes elmét és teljes életet követel. Ezért, legalábbis ma, a fejlődés valamiféle hibridizációtól függ.” /Szent-Györgyi Albert – Tudományos pályámról/

Minden biokémia tankönyvben ott van, hogy a sejtek energiatermelő szervecskéiben, a mitokondriumokban elektron transzport lánc nevű folyamat zajlik (nem fehérje-CH vagy zsír transzportlánc), protonok úszkálnak a membrán két oldalán stb. Az már sajnos nincs ott, hogy mi zajlik pontosan az ATP-vel, amit az energiatermelés kulcsmolekulájának gondolnak, erről Gilbert Lingnél és Kruse-nál lehet bővebben olvasni.

Belső óra, cirkadián ritmus: a szemünkön keresztül érzékeljük a fény fotonjait és ez információt közvetít az agyunkba, a táplálékkal elfogyasztott CH, zsír, stb elektronokra bomlik és ezek eltérő energiaállapotúak lehetnek a korábbi foton besugárzás mértékétől függően, amit az elektron transzportlánc fehérje komplexei állítólag érzékelni tudnak! Számít az évszak, a földrajzi hely. Ugyanaz a kaja, nem biztos hogy ugyanúgy hat itt, mint pl. Equadorban az egyenlítőnél vagy itt télen vagy nyáron (lásd a gyümölcsök szezonális jellege)… A sejtek alacsony frekvenciájú elektromágneses sugarakat bocsátanak ki, és a számítógépekhez hasonlatos félvezetőket használnak, a bélflóra baktériumai számunkra nem látható e.m. hullámokkal kommunikálnak. A növények fotoszintézisénél a fotonok kvantum szuperpozíciot használnak, a vándormadarak kvantum összefonódás jelenséget a tájékozódásban stb. Ezek ma már mind tudományosan leírt megfigyelések a természet működéséről!

Mi meg itt játsszuk a kispályás focinkat szénhidrátokkal, zsírokkal, fehérjékkel???:) Ébresztő, ennek sosem lesz vége, vagy legalábbis nem lesz egzakt magyarázat, mert hihetetlenül bonyolult az egész! És a magyarázat valahol a kvantum fizika nyelvén érthető csak meg, ehhez pedig nagyon kevesen értenek a világban egyáltalán. Engem nagyon érdekel a téma, de kevés vagyok egyelőre, valószínű még kell jópár év szorgalmas olvasás, tapasztalatgyűjtés mire ki tudom bogozni a szálakat. Ezeket a könyveket ajánlom mindenkinek, aki szeretne tisztábban látni:

Ezek elolvasása után próbálkozzon bárki is csak hagyományos biokémiával focizni! Vajon figyelembe veszi-e bárki is, hogy mennyit bámulja napközben vagy este a telefonját, számítógépét, amiből a kék fények befolyásolják az alváshoz fontos melatonin termelést? ? Ki veszi figyelembe mennyit van kint a szabadban természetes fénynél vagy bent, mesterséges világításnál? És azt tudod, hogy az ablaküveg, autó szélvédője, szemüveg, kontaktlencse nem engedi át az UV fény bizonyos tartományait, ami fontos lenne a napszak érzékelésében, vagy a D vitamin, neurotranszmitterek (pl. dopamin) termelésben? A bőr is egy érzékelő antenna, nem mindegy hogy itt is milyen jelek jönnek be. Van olyan tanulmány is, ahol kimutatták: a mobiltelefonálás fokozta a szénhidrát anyagcserét az agyban! Ez is egy faktor a mai világban, amit bele lehetne számolni! Az egyik híres ketogén étrendi tanácsadó, Jimmy Moore elvileg 100% ketogén étrenden van, mégis komoly túlsúllyal küzd. Kruse magyarázata erre az, hogy mivel egész nap a számítógépe előtt ül és podcastokat gyárt (bluetooth, Wifi stb. hegyek), valamint nem ismeri, hogy fontos lenne a rendszeres omega-3 bevitel tengeri ételekkel, pláne ilyen környezetben ahol ő van. Tehát fontos a környezet, amiben a mindennapjainkat éljük: ha valaki semmilyen módszerrrel nem akar javulni, akkor esetleg érdemes elgondolkodni egy komolyabb környezetváltozáson. Az embernek a legjobb helye talán egy napos, tengerparti környezetben van, ahol friss tengeri kaját ehet. Próbáld meg magad ott rosszul érezni! Nem fog menni, ezért akar szinte mindenki ilyen helyen nyaralni…

Ha nem 100%-os az alvás, az érzékelés, akkor meg miért csodálkozunk, ha a hormonpanel, egészség sem 100%-os? Alaposan bele lehet szédülni, ha meg akarod mindezt érteni.

Egyéb magyarázatok

Kruse-nál sokat olvashatunk még a szezonalitás jelentőségéről is. Vagyis itt, ezen az éghajlaton nem eredendő bűn, ha valaki nyáron gyümölcsöt vagy több szénhidrátot eszik, amikor hosszabbak a nappalok, sokkal nagyobb a napfény ereje. Van olyan mondása is Kruse-nak, hogy a szemünkbe érkező információnak az évszakról és a táplálékkal a belünkbe érkező információnak az agyunkban összegezve passzolnia kell, különben káosz, gyulladás lesz. Vagyis nyáron, a nyári szénhidrátdúsabb kajával nem kellene, hogy gond legyen. Erősen bezavar a képbe és követhetetlenné teszi ezt a teóriát a gyakorlatban, a mai világban a számítógépből, telefonból, világításból érkező mesterséges fény. Az agyunknak ugyanis ez azt üzeni, hogy mintha állandóan nappal vagy éppen nyár lenne. Lehet, hogy csupán ezért érzik jobban magukat egyesek a mai kékfényben úszó világban, ha több szénhidrátot esznek? Mert így stimmelni fog a jel az agyukban, ami a szemből és a bélből jön? Ez így egy lehetséges további vagy kiegészítő magyarázat a sportolók esetére. Kezdődő mellékvese fáradtság a túlzott mesterséges fénytől? Erre meg eleinte jó egy kis CH, de nem hosszútávon! Ilyen magyarázat is van…

Még egy gondolat: a mitokondriumokat sem árt időnként frissíteni, ehhez pedig kell néha egy kis extra szabadgyök terhelés, amit a nyári szénhidrátdúsabb étrend meg is ad nekik. Lehet, hogy csak ennyi történik a CH-ra váltó sportoló esetében? De itt jön képbe a ketogén egyik egészségügyi előnye, hogy a ketonok, zsírok tisztábban égő üzemanyagok, kevesebb szabadgyöktermeléssel. Tehát egészséges embernél, aki nem terápiás céllal akarja használni a ketogént, lehet jobb, ha csak szezonálisan csinálja ezen az éghajlaton? Késő ősszel, télen, kora tavasszal? Ennek kicsit ellentmond, hogy a korábban említett Stephanie állítólag 7 éve folyamatosan ketózisban van. A másik módszer a mitokondriumok cseréjére az autofágia, amit pl. az időszakos böjtöléssel (intermittent fasting) is el lehet érni, erről is sok pozitívumot lehet olvasni.

Elég lesz a tudományból

Jogosan merülhet fel, hogy mi a francnak foglalkozzon atomfizikával az átlagember, aki csak egészséges akar lenni, fogyni akar, vagy jól akar sportolni. Valaki mondja már meg a tutit közérthetően! Lehet figyelmen kívül hagyni az atomfizikát, de akkor nem használhatnánk számítógépet, mobiltelefont sem, hiszen ezek is ilyen fizikai törvényeket használnak. Miért ne működhetnének ezek az élő szervezetekben is, amelyek ugyanolyan atomokból, elektronokból stb. állnak. Lehetne még kalandozni jobbra-balra ezen a területen, de egyelőre elég lesz ezt is emésztgetni.

Mit lehet akkor tenni, ha nem akarsz atomfizikus és agysebész is lenni egyszerre? Csináld azt az étrendet, ami számodra működik és fenntartható, jó a teljesítményed, egészséged, vérképed stb. Ki lehet próbálni, ami mellett a legtöbb érv szól, vagy ami valakinek már bevált. DE! Nem kell meglepődni, ha nálad nem működik, mert mindenki egyedi környezetben van, egyedi életvitellel, epigenetikával, ráadásul ugyanannak az embernek is minden napja más. Emiatt érdemes kicsit egyénre szabni, de ezt szerintem a Jóisten sem tudja megmondani hogyan: marad a próbálgatás, tapasztalatszerzés, önkritika, nyitott, de szkeptikus hozzáállás. Most akkor dobjuk kukába az eddigi tudást és keressünk valami újat? Nem hiszem, hogy ez a megoldás, szerintem jó helyen keresgélünk az evolúciós szemlélettel, a tengeri kajás, belsőséges, zsíros, szezonális paleóval vagy ketogénnel, csak még nincs teljesen megfejtve és más szempontokat is figyelembe kellene venni! Sportolóknál pedig lehet szerepe a szénhidrátoknak is a visszatöltésben az edzés körüli időszakban, ha sűrűn vannak a kimerítő edzések, versenyszámok és talán nem fenntartható élethosszig az élsport szintű terhelés. Fontosnak tartom a tapasztalati tudás felhalmozását is, mert ez sokszor 80-90%-ban működhet másnál is (pl. a testépítőknél egész jól reprodukálható,a mit csinálnak), de sajnos nem minden esetben. Részemről továbbra is azt a módszert keresem, ami 100-ból, 100 embernél, 100-ból 100 esetben működik. Szólj, ha tudsz ilyet!;)

Tehát lehet nagyon bonyolultan is felfogni az egészet és lemenni az elektronok, fotonok szintjéig, ha figyelembe vesszük az említett fontos részleteket vagy lehet nagyon egyszerűen is: csináld azt, ami nálad működik (és ez lehet, hogy időnként változik)!

Ha szeretnél elmélyedni a kvantum biológiában, rendeld meg ITT a Napfény Diéta könyvet!


Posted on Hozzászólás most!

Bye-bye napszemüveg

Azt mondják nincsenek véletlenek. Egyik nap hanyagul bedobtam a táskámba a kedvenc napszemüvegem, és mikor legközelebb ki akartam venni, szomorúan vettem tudomásul, hogy kettétört… Mondanom sem kell, hogy nem voltam túl boldog, hiszen nagyon szerettem és nem két fillérbe került. Aztán néhány hét elteltével fordult a kocka: jobb is így, mert úgysem hordanám innentől! De mi ez az újabb hóbort?

Szorgalmasan olvasom dr. Jack Kruse amerikai idegsebész cikkeit, aki a kvantummechanika nyelvén írja le az ember (és tulajdonképpen az egész élővilág) működését. Ez azt jelenti röviden, hogy nem elégszik meg a biokémia szintjével, hanem a részecskefizikával gondolkodik, tehát elektronok, fotonok törvényszerűségeivel és kölcsönhatásaival. A napfény is fotonokból áll, amit a szemünk, bőrünk érzékel, a közvetítésben fontos szerepe van a DHA omega-3 zsírsav molekuláknak. Itt jön képbe a tengeri kaja, nem árt vele jól ellátni a sejtjeinket!

Legújabb írásaiban igencsak mélyre ment a tudományban, ám amit talált, annak következménye pofonegyszerű: ki a szabadba minél többet (még felhős időben is)! A mai modern ember gyakorlatilag folyamatosan napfényhiányban szenved. Ezen belül is különösen érdekes néhány speciális hullámhossztartomány: az infravörös (IR) és az ultraibolya (UV).

A napfény és néhány beltéri világítás spektruma

Ruhában járunk, zárt épültekben éljük az életünk jelentős részét, ha mégis kimerészkedünk, akkor meg tiltanak a déli napozástól. Kenjük magunkat naptejjel, vegyünk UV szűrős napszemüveget. Tiszta őrület, nem? A majmok a szavannán meg jót röhögnek rajtunk a tűző napon, mert ők nem akarnak mindenféle mesterséges eszközzel kilógni a természetből, nincsenek is olyan civilizációs nyavalyáik, amivel az ember küzd. UV fény mindig is volt a Földön az ember evolúciója során, mi történt most, hogy védekezni kell ellene? Talán rossz az emberben a befogadórendszer, mert elrontottuk a természetellenes életmóddal. Ezt kellene javítani a helyes életmóddal, tengeri kajával, megfelelő hidratáltsággal, napfénnyel.
Az ablaküveg nem engedi át az UV-t, ahogy az autó szélvédője, a legtöbb kontaktlencse és a szemüveg sem. A retina-SCN-hipotalamusz-hipofízis rendszernek (a belső óránknak) szüksége van reggel a 290-415 nm-es UV hullámhossztartományra is, hogy optimálisan működjön! Az izzók, LED, fluoreszcens lámpák sem tartalmazzák és még az említett (szem)üvegekkel is blokkoljuk az UV-t! Az esti világítások közül még talán a hagyományos izzó a legjobb, mert viszonylag kevés a kék fény (kb. 420-490 nm) komponense, a másik kettőnél azért szép kis csúcsok figyelhetők meg, ami zavarja az esti melatonintermelést.

UV-B hiányában alacsony lesz a D-vitaminszint, amiről aztán már tudjuk, hogy szinte minden betegség melegágya. A fényhiány összefüggésben van az alacsony agyi dopaminszintekkel is, vagyis ez is lehet egy magyarázat, miért próbálják sokan feljebb tornázni manapság csokival, szénhidrátbombákkal és egyéb élvezeti szerekkel ezt a fontos ingerületátvivő anyagot. A mai ember gyakorlatilag folyamatosan egy idegen napot lát a zárt térben a mesterséges világítással, a képernyőket bámulva. Mintha egy idegen bolygóra költöztünk volna egy másik naprendszerben, nem biztos, hogy tudunk ilyen gyorsan alkalmazkodni. Érdemes egy kicsit fantáziálgatni, hogy ez vajon hogyan befolyásolja a viselkedésünket, döntéseinket… talán ezért nincsenek sokszor összhangban a természet rendjével.
Szóval így utólag tulajdonképpen örülök, hogy eltört a napszemüvegem, hiszen ihletet adott ehhez a cikkhez és úgy tűnik, amúgy sem lenne már rá szükségem hátralevő életemben. A végén még kiderül, nem a táplálkozás a legfontosabb faktor az ember egészségében, hanem a megfelelő fényviszonyok… Kruse szavaival élve: „We need more light gurus and less food gurus.” – azaz több fényszakértőre lenne szükségünk és kevesebb táplálkozási szakértőre. Tehát ki a napra, főleg a reggeli-délelőtti órákban minél nagyobb bőrfelülettel, szabad szemmel! A jógásokhoz hasonlóan tartsunk rendes napüdvözletet minden nap!

Így történt, hogy leszoktam a napszemüveg használatáról is, még a tűző nyári napokon sem hordom. Fokozatosan sikerült hozzászoktatnom magam ehhez is, akárcsak a hideghez. Kivételes esetekben felvenném, ahol fontos, hogy jól lássak: pl. téli autóvezetésnél, amikor megvakít az alacsonyan tűző nap és visszaverődik a fehér hóról. Vagy ugyanígy síelésnél. Vagy pl. tavaly kipróbáltam a kite szörfözést, ahol felfelé kell nézni sokat az ernyőre és telibe kapnám az erős nappali fényt… Egyébként napkelténél és napnyugtánál (szintén fokozatosan hozzászoktatva) biztonságos egyenesen belenézni a napkorongba. A nappali órákban viszont nem ajánlott, mert itt már túl erős dózist kapnánk közvetlenül.

Összességében szerintem jobb, ha fokozatosan hozzászoktatjuk a szemünket a kinti természetes napfényhez, egész évben, mintsem védekeznénk előle minden eszközzel. Így meglesz a megfelelő UV adag a szemünknek is. Jó napozást!

A napfény és a mesterséges fények biológiai hatásairól rengeteget olvashatsz a Napfény Diéta könyvben!

(pl. a D-vitaminon kívül, a melatonin, dopamin biomolekuláink sem működnének UV fény nélkül!)

Posted on Hozzászólás most!

Reggeli napfény, az új kávé

Nagyon sokan vannak, akik el sem bírják képzelni másképp a nap indítását egy jó erős kávé nélkül. Szerencsésebb esetben csak az íze kedvéért, a szertartás élvezetéért teszik, rosszabb esetben ezzel próbálnak életet lehelni igencsak rossz hatásfokkal működő, alacsony energiaszintű, reggeli kómában szenvedő ember-gépezetükbe. Főleg az utóbbi csoportnak szól a következő cikk.

Baj van. Aki nehezen ébred és tényleg kell fél óra vagy egy erős kávé mire észhez tér, annál nem működik jól a sok százezer éves evolúcióval kifejlesztett belső óra. Az agyunkban az un. szuprakiazmatikus nukleusz (SCN) vezérli ezt a rendszert, ez a főnök, de vannak perifériás óráink is a távolabbi szervekben, szövetekben, melyek normál körülmények között összehangoltan működnek, így nem is kellene beszélnünk róluk. A mai világban azonban vannak bizonyos környezeti hatások, mindennapi szokások, melyekkel elrontjuk ezt a mechanizmust, aminek következménye a reggeli fáradtság, hosszútávon pedig komoly betegségek, elhízás, rák stb. A belső óra legerősebb szabályozója a fény intenzitásának váltakozása, ezt érzékeli elsősorban a szemünk (ipRGC sejtek), de a bőrünk is! A perifériás órákat más hatások pl. a hőmérséklet vagy étkezések időzítése is szabályozza (ezért is ajánlott egyeseknél a leptin-helyreállítás protokollt elvégezni).

A nappal és az éjszaka évmilliók óta váltakozik, ehhez valahogy alkalmazkodnia kellett az anyagcserénknek. Nem csak a növények fotoszintézisének különböznek élesen a nappali és az éjszakai folyamatai, hanem az emberi anyagcsere folyamatok is. A hormonok szintje is napszaki ingadozást mutat, pl. a kortizol reggel a legmagasabb, hogy fel tudjunk ébredni, este a legalacsonyabb, az alvást segítő melatonin pedig pont fordítva. Aki kómásan ébred, vagy büszke az „éjszakai bagoly” címére, annál gond van ezzel a rendszerrel. Bizonyított tény, hogy az esti kék fények csökkentik a melatonin termelést, ami végeredményben rontja az alvásminőséget. Hosszútávon ez a felborult hormonszintek miatt elhízáshoz is vezethet, de olyan kutatások is vannak miszerint az éjszakai műszakban dolgozóknál gyakrabban fordulnak elő rákos megbetegedések. Akik nem az adott földrajzi helynek megfelelő fényviszonyok szerint élnek, azoknál folyamatosan egy kis zavar van a belső óra működésében, egyfajta „mini jet-lagben” szenvednek.

Van még más fontos része is reggeli, délelőtti napfénynek: az UV sugárzás ilyenkor fejti ki leginkább pozitív hatását az anyagcserénkre, tulajdonképpen fel kell töltődnünk vele, különben más forrásból pl. szénhidrátokból fogjuk igényelni. Igen, az étkezési szokásokat, az hogy mit és mennyit kívánunk, nagyban befolyásolják a testünket érő fényviszonyok! Bonyolult a mechanizmus, tömény biofizika, kvantummechanika, ajánlom Jack Kruse Ubiquination blog sorozatát, vagy csak az Ubiquination 25-öst. Szerinte a reggeli fény hiánya és/vagy a túl sok esti kék fény (a két hatás külön-külön is káros, együtt még rosszabb) az egyik legkomolyabb faktor a civilizációs betegségek kialakulásában! Ezért vagyok egyre óvatosabb mit mondok, és nem tudok már csak egészséges étkezésről beszélni, mert összefügg egyéb életmódtényezőkkel.

Megoldás: Reggel irány ki a napra! Minél nagyobb bőrfelülettel, minél tovább, hogy megfelelő ingert adjunk a belső óránknak (minél lerobbantabb valaki, annál több kellene neki). A semminél 3-5 perc, nyitott! ablakban eltöltött idő is sokkal többet ér. Felhős időben is! Este pedig kerülni kellene a kék fényeket (tv, telefon, számítógép, erős világítás) és visszatérni a tábortűz hangulatát idéző vöröses-narancssárgás színű világítás felé. Ezt még nem tudom 100%ig megerősíteni (többet kellene róla olvasnom), de este lehet, hogy jobb beöltözve lenni, hogy a bőrünket ne érje a világítás. Számítógépre ajánlatos az f.lux szoftvert letölteni, ami a földrajzi helynek és a napszaknak megfelelően változtatja a képernyő fényviszonyait. Kékfény blokkoló szemüveg is létezik. Tudom, tudom nehéz a mai társadalmi, szociális körülmények között ezeket betartani, a biológiát viszont nem érdeklik ezek a szokások, tehát mindenki cselekedjen a lehetőségeihez képest.

A keleti népek valahogy nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a felkelő nap fényének és ezt milyen bölcsen teszik! Gondoljunk csak a jógások „napüdvözlet” gyakorlatsorára, ez pl. egy tökéletes reggeli rutin lehetne kint a szabadban végezve…

Hivatkozások:

Posted on Hozzászólás most!

Jack Kruse féle paleo röviden

Lassan, de biztosan terjed a „paleo-eszme”, mert amit ígér, az általában működik. Miért is eszünk modern, feldolgozott műkajákat, amikor már régóta tudjuk, hogy milyen üzemanyagot kellene magunkba tankolni? A paleon belül is létezik ma már többféle irányzat, ki mennyire szigorú vagy milyen alapokon gondolkodik. Számomra a legalaposabb a dr. Jack Kruse féle szemlélet. Egy orvosnak általában hiszünk, ő pedig egy idegsebész, tehát ismeri az agyműködést, a hormonok játékát, ráadásul oda is mer vágni a szikével, ha arra van szükség. Ezt a tudást ötvözi a modern fizikával, kvantummechanikával, amiből egy egészen elképesztő biológia elmélet születik. Ő maga több mint 60kg-ot fogyott alig egy év alatt az életmódjának teljes megreformálásával. Paleo étrendet folytatott, rendezte az alvási szokásait, elkezdte a hideg-jeges vizes fürdőzést. Aki veszi a fáradságot és alaposan tanulmányozza a munkásságát, látni fogja, hogy nincs benne semmi hókusz-pókusz, csak amit már a tudomány különböző területein felfedeztek, ám nem igazán egyesítette őket még senki.
Itt is paleo kajákat eszünk, tehát húsokat, zsírokat, belsőségeket, szezonálisan zöldségeket, gyümölcsöket, gombákat, magokat. Kerüljük a gabonákat, hüvelyeseket, a legtöbb tejterméket, cukrot, a finomított-feldolgozott élelmiszereket. Ez az alap, erről nem is kellene beszélnünk, magától értetődő kellene, hogy legyen. Aztán lehet tovább finomítani a dolgokat, hogy megkapjuk mi a legjobb a mai modern ember számára.
Nézzük meg miből áll, és hogyan működik az emberi agy, talán a legfontosabb szervünk! Tele van mindenféle zsírral. Ezek közül is kiemeltem fontos a DHA omega-3 zsírsav. Miért? Egészen egyedi fizikai-kémiai tulajdonságai miatt, az evolúció 600 millió éve változatlan formában használja a fejlett idegrendszerben. Ez a vegyület képes a fényt (fotonokat) elektromos egyenáramra (elektronok) alakítani és vissza, ez pedig nagyon fontos az elektromágneses elven működő élő rendszereknél. Tulajdonképpen mindenki egy nagyon finom elektromágneses szerkezet, és ha már itt tartunk, érdemes figyelembe venni az utóbbi években, évtizedekben egyre terjedő elektroszmog jelenséget. Számtalan bizonyíték van rá, hogy nem ártatlan játékszerek az elektromos berendezések és sugárzások. A hatás persze dózis és időtartamfüggő. Használjunk kevesebb elektromosságot! Igyunk sok tiszta vizet, mivel az elektroszmog dehidratál.
Ide tartozik az esti világítás és a kék-fények témaköre is. Van nekünk egy jól kitalált belső óránk, ami alakítja a hormonok napszaki ingadozását, ennek a legerősebb szabályozója a napfény. Na most, az esti világítás és a tv-ből, számítógépből, okostelefonokból érkező kék-fény megzavarja ezt a rendszert, kevesebb melatonin hormont termelünk és nem lesz elég pihentető az alvásunk. Reggel, délelőtt sokan elmulasztják elegendő napfénynek kitenni a szemüket, bőrüket, mert a négy fal között vannak folyamatosan, így nem működik megfelelően a belső órájuk, hatással van a hormonszintjeikre, neurotranszmitter szintekre, D vitaminszintre stb. (aztán persze kell a kávé, meg a szénhidrátbomba hogy legyen energia…) Hosszú távon ezek a hatások egyre csak halmozódnak, aztán meg csodálkozunk, hogy gyorsabban öregszünk, fáradékonyak vagyunk. A túlzott kék-fény dózis és a mikrohullámok ráadásul tönkreteszik a DHA-t, ezért mondja Kruse, hogy folyamatosan pótolnunk kellene a táplálékkal. Így jönnek képbe a tengeri halak, kagylók, rákok. Átmenetileg a halolaj is jó, de ez nem a legjobban hasznosuló forma és nincs benne jód, szelén, B12 vitamin stb., további fontos mikrotápanyagok.
Leptin hormon: Kruse szerint a legfontosabb hormonunk, melyet a zsírszövet termel és információt szállít az agyba a sejtek energiaháztartásáról. Befolyásolja a többi hormon működését. Manapság a rossz táplálkozással, természetellenes életmóddal (pl. éjszakázás, ülő életmód, magas gyulladásszint) kialakulhat a leptin rezisztencia nevű állapot, amikor nem érzékeljük megfelelően a hormon jeleit, beindulhat az elhízás, pajzsmirigy problémák. Helyreállítani egy speciális étrenddel lehet pár hét vagy hónap alatt, aminek lényege egy fehérjedús reggeli és utána még 1-2 főétkezés, nassolni közöttük tilos.


Szezonalitás: ha nem lenne a modern gazdaság és élelmiszer logisztika, akkor vajon ehetnénk Magyarországon a tél közepén banánt? Vagy más szénhidrátdús élelmiszert? Aligha. Érdemes ebben is követni a természet rendjét, vagyis ősszel-télen hús-zsír domináns étkezést folytatni és akkor enni gyümölcsöket, amikor azok teremnek nálunk.
Napfény: nagyon kell nekünk és nem csak a D-vitamin miatt. Manapság pedig épületekben töltjük a napjaink nagy részét, tetőtől-talpig ruhába bugyoláljuk magunkat. Nem jó. Ki a szabadba, napozni minél többet, főleg reggel délelőtt (ilyenkor a legáldásosabb az UV hatása)! Persze fokozatosan, a leégést kerülve.
Van aztán még a hideg: ez óriási! A hideg (vagy jeges) vizes fürdőzésnek számtalan egészségügyi előnye van: gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, immunerősítő, regeneráció-gyorsító hatású, sőt még fogyni is lehet általa! Érdemes megbarátkozni vele és beiktatni a mindennapokba.
Következzen a földelés jelensége, amikor szabad bőrfelülettel a földfelszínhez érintkezünk: elsőre misztikus hókusz-pókusznak tűnik, aztán kiderül, hogy lehet mérni is és elgondolkodtató, hogy miért érezzük jól magunkat a tengerben fürdőzve vagy a nedves fűben mezítláb.
Ezek az életmód ajánlások arra mennek ki igazából, hogy csatlakozzunk vissza a természethez minél több szállal, így lassíthatjuk a sejtek öregedését, ezáltal remélhetőleg elkerülnek a betegségek és sokáig élhetünk. Mindezek pontos tudományos leírása megtalálható az említett úriember blogjában.
Köszönjük Jack Krusenak, hogy vette a fáradtságot és mindezt összehozta nekünk! Rajtunk a sor, hogy megértsük és átültessük a gyakorlatba.

A paleón túl és a Napfény diéta könyveim jelentős részt az ő munkásságán alapulnak, többezer oldalnyi kvantum biológiás magyarázat két rövidebb könyvben, magyar nyelvben. KATT IDE, ha szeretnéd elolvasni őket!

Posted on Hozzászólás most!

A kvantum vörösbegy és társai

 A Föld közel 10000 madárfajának ötöde rendszeresen vándorútra kel az évszakok  váltakozásával és érdekes módon sosem tévesztik el az irányt, mindig oda találnak, ahova  kell. Vajon hogyan csinálják? Térképük, iránytűjük, GPS-ük aligha van, ehelyett a Föld  mágneses mezejének finom változásai alapján tájékozódnak, és kihasználják a kvantum-  összefonódás jelenségét is.

Az európai vörösbegyről (Erithacus rubecula) és más vándormadarakról eddig is sejtették,  hogy finom mágneses terek érzékelésével tájékozódnak, ennek pontos mechanizmusának  megértéséhez került közelebb néhány brit tudós. Nagyon úgy fest, hogy a madarak  kvantummechanikával leírható jelenségeket is bevetnek a navigáláshoz.

A kvantum-összefonódás (video) során két, azonos időben keletkezett elemi részecske (pl.  szabadgyökök párosítatlan elektronjai) különös kapcsolatban maradhatnak, az egyik  állapotának megváltozása – vagy a puszta megfigyelése – ugyanabban a pillanatban kihat a  másikra, elméletben akkor is, ha az univerzum „két végén” vannak. Létezhet a  fénysebességnél gyorsabb információ átvitel? Úgy néz ki, hogy az élő szervezetek már rég  rájöttek erre a trükkre.

Ahogy repül a vörösbegy, a Föld mágneses mezejének finom változásai eltéríthetik az elektronok kvantum-állapotát (spinjét), ami közvetve befolyásolja a madarak szemében lévő kriptokróm molekulák kémiai tulajdonságait. A kutatók a vándorlási szezon alatt egy speciális kalitkába zárták a madarakat és variálták a körülöttük lévő mágneses tér frekvenciáját, erejét, polaritását. A vizsgálat szerint akár a földi mágneses mező erejének 3000-ed része is már megváltoztatta a madarak repülési irányát, ami csak az atomoknál is kisebb részecskék kvantum folyamataival magyarázható.

További érdekesség, hogy az összefonódás állapota általában nagyon rövid ideig tart, mikrosecundumos nagyságrendű. Kísérletileg létrehozva már a 80 mikrosecundum is jónak számít (speciális körülmények – pl. abszolút 0 hőmérséklet – biztosításával), a vörösbegyeknél viszont 100 mikrosecundumot is mértek (a szem meleg, párás környezetében), tehát ismét csak érdemes leborulni a természet nagysága és fejlettsége előtt.

Ha egy egyszerű vándormadár – persze nem lebecsülve az ő képességeit – ilyen fejlett megoldásokat használ, akkor elgondolkodtató, hogy vajon milyen elektronika lehet az emberi agyban…de ez már egy másik történet.

Bónuszként, íme a sarki róka, aki szintén finom elektromágneses tereket érzékel vadászat közben:

Hivatkozások:

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15141211

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15614508

http://www.physicscentral.com/explore/action/pia-entanglement.cfm

http://www.wired.com/2011/01/quantum-birds/

http://hore.chem.ox.ac.uk/PDFs/The_Quantum_Robin.pdf

Jim Al Khalili: Life on the edge

A paleón túl és a Napfény diéta könyveimben további érdekességeket olvashatsz a kvantumbiológiáról!