Posted on Hozzászólás most!

Dopamin 1: Szerepe, előállítása, függőségek, cirkadián ritmus

Ismerkedjünk meg az egyik legfontosabb idegi ingerületátvivő anyaggal és hormonnal, a dopaminnal. Milyen kapcsolatban van a kék fénnyel, cirkadián ritmussal, viselkedéssel, döntésekkel, függőségekkel? A dopamin is egy apró, ám fontos részlet a sok közül. Nem is kellene vele sokat foglalkozni, ha nem egy megváltozott, mesterséges környezetben élnénk. Az oroszlán vagy a nyúl nem olvasgat a dopaminról, csak teszik a dolgukat. Figyelem, a cikkek helyenként túl tudományosak vagy elvontak lesznek, de lesznek benne könnyen használható gyakorlati tippek és szerintem megéri elgondolkodni rajtuk!

A dopamin szerepe

A dopaminnak nagyon szerteágazó a feladata az idegrendszer működésében. A dopamin nem csak egy „jóközérzethormon”, hanem számos funkciója van a tudatosságban, a realitásérzékelésben is. A dopamin nem a „hú de jól vagyok érzés” vegyülete, ez inkább az endorfinokra és belső opioidokra érvényes. A dopamin hatással van az immunrendszer egészséges működésére is.  Hormonként, gátolja a prolaktin felszabadulást a hipofízis elülső lebenyéből.

Neurotranszmitteri funkciója sokoldalú: Örömet, eufóriát, boldogságot okoz, javítja a motivációt, a fókuszálást, koncentrációt. Szerepe van a mozgás koordinálásában, a motivációban, a jutalom-érzésben és predikcióban, a függőség kialakulásában, a munkamemóriában és a végrehajtó funkciókban. A Parkinson-kór neurológiai oka a középagyi dopaminsejtek pusztulása.

A dopamin javítja a jel/zaj arányt az agyban, hogy jobban észrevedd a trendeket az időben és a térben, tehát javítja a helyzetfelismerést. Megfelelő dopaminszintekkel, megfelelő lesz a belső óra és ugyanez fordítva. Pl. úgy döntesz, hogy fontosabb lesz aludni 10-kor, mint éjfélkor is a neten szörfözni vagy minden nap bulizni, mert tudod, hogy másnap így frissebb és hatékonyabb leszel. Figyeld meg, hány százalékban használod az internetet: szórakozásra, tanulásra, munkára, fontos kommunikációra vagy üres locsogásra, mások életének a megfigyelésére ahelyett, hogy a sajátodat élnéd… Tudom, rengeteg időt el lehet rajta tölteni, nagyon csábító a végtelen információ halmaz.

Este a sötétben kevesebb a dopamin, lassul az óra, az időérzékelés az alvásnál meg is szűnik. A dopamin fokozza az éberséget, a célirányos tevékenységhez való fókuszt (akarat, vágy, keresés), motiváltan tart, hogy tanulj, dönts, túlélj. Továbbá fogékonyabbá tesz az absztrakt gondolkodásra, kíváncsivá tesz, információgyűjtővé, nagyobb célok elérésére ösztönöz.
A felborult dopamin egyensúly motiválatlansághoz, rossz döntésekhez vezethet. Alacsony dopaminszinteknél hajlamos lesz az ember kényelmesen belesüppedni valamilyen dogma szerinti világba, korlátokat húzni maga köré és csak azt ismételgeti, nem akar változtatni rajta, elveszíti a kíváncsiságát új dolgok iránt.
Ha alacsony a dopaminszint, alacsony lesz a melatonin is a szemben, rosszabb lesz az alvás, továbbá csökken a motiváció, fáradt leszel, függőség alakulhat ki, hangulatingadozások és memóriaromlás. Melyiket szeretnéd ezek közül?
A függőségek (alkohol, drogok, túlevés, szerencsejáték, stb.) mindegyike átmenetileg stimulálja a dopaminrendszert, de hosszútávon nem megoldás és megvannak a mellékhatásai.
Az is egyfajta megközelítés, ha valaki élvezi, amit csinál („flowban van”). Ilyenkor folyamatosan jól működhet a dopamin rendszer, jön a jutalomérzés. Érdemes ilyen tevékenységeket találni, kinek-mi passzol, persze ez lehetőleg ne legyen egészségromboló hatású vagy másokra ártalmas…
A dopamin hatásánál figyelembe kell venni a receptorainak érzékenységének állapotát is. Ez megintcsak bonyolítja a helyzetet: lehet valakinek magas dopamin szintje, de alacsony receptor érzékenysége és fordítva is. Folyamatosan változik, napszak, évszak, élethelyzet szerint is, ezért fölösleg azon gondolkodni, hogy akkor most jól megmérem a dopaminszintem és látni fogom miújság ottbent. Inkább a cikkben leírt hatásokat összegezve érdemes következtetni rá.

A dopamin előállítása természetes úton

Alább látható a dopamin kémiai szerkezete, amely igencsak hasonlatos a tirozin (Tyr) aminosavhoz. Nem véletlenül. Többféleképpen lehet előállítani, a természetes módja a napfény különböző UV frekvenciáival menne és ekkor lesz optimális a működése, nem a pótszerekkel, pótcselekvésekkel tuningolva. A Tyr-nak 280 nm-nél van elnyelési maximuma (ettől még máshol is elnyel), oldallánca foto-ionizálható. A tirozin, mint aminosav építőkocka ottvan a fehérjéinkben is!

Az aromás aminosavak (triptofán, tirozin, fenil-alanin) el tudják nyelni az UV-t és biogén aminok képződnek belőlük: pl. dopamin, norepinefrin, epinefrin, szerotonin, melatonin. A melatonint és a D-vitamint is az UV fény gyártja. A melatoninhoz UV-A és triptofán kell, a dopaminhoz UV-A és UV-B és tirozin, míg a D-vitaminhoz UV-B és koleszterin.
Ha rossz a fénykörnyezet, könnyen előfordulhat, hogy nem optimális a dopamin háztartás és pótszerekhez nyúl az illető. Kevés napfény és/vagy sok mesterséges fény=alacsony dopaminszint=vacak mitokondriumok. A vándormadarak arrébmennek, ha a környezet már nem biztosítja a túlélést a számukra, rosszul érzik magukat ott, az ember miért nem?

Dopamin és a cirkadián ritmus

Optimális esetben a dopamin szintje is napszaki ingadozást mutat és persze vannak napközbeni események, amik még befolyásolják. A különböző hullámhosszú UV fények melatonint és dopamint gyártanak a retinán az aromás aminosavakból, melyek beszabályozzák a szem megfelelő geometriáját és elősegítik a fotoreceptorok regenerációját, hogy megfelelően fusson a cirkadián ritmus.

A dopaminszintek napi ritmusába beavatkozik, ha sérül a fotoreceptor a szemben. Sajnos a legtöbb mai ember a telefoncsekkolás közben egy kis kék fénnyel szerez magának extra dopamint, de ez megzavarja a normál dopamin háztartást, hosszútávon inkább krónikusan alacsony dopaminszintekhez vezet. A kék fény beavatkozik a MAO-B enzim működésébe, ezáltal a dopamin szintekbe is. A kék fény nem csak a DHA omega-3 zsírsav molekulákat és a melatonin szintet teszi tönkre szép lassan, hanem a megfelelő dopamin háztartást is.

Ki szeretne könnyen irányítható, fáradt, beteges, idióta zombi lenni? A mesterséges kék fények bámulását egész nap nekik találták ki. Van olyan orvos is (Mandy Saligari), aki egyenesen azt állítja: ha okostelefont adsz a gyerekednek, az olyan mintha kokaint adnál neki.

Napkeltekor a kék-fény – amely szabadgyököket termel – ki van egyensúlyozva a vörössel. A növekedés fontos a szem egészségében és ez a szabadgyök képzéssel van stimulálva, de normál esetben egyensúlyba van hozva regenerációs folyamatokkal is. A melatonin regenerálja a fotoreceptrorokat a szemben, ami UV fény segítségével keletkezik.

A növekedéssel nincsen baj (kell neki egy kezdőlökés a szabadgyökök által), ha az egyensúlyban van a regenerációs folyamatokkal. A probléma akkor van, ha a növekedés kontrollálatlan és nincs megfelelő regeneráció, akkor indulnak be a káros folyamatok. A kontrollálatlan növekedés a negatív visszacsatolás elvesztésével alakul ki. Nő a fehérjék ubikvinációja, rákos megbetegedés alakulhat ki.
A kék fényt ki kellene egyensúlyozni az UV-vel és IR-rel, ahogy a napfényben is természetesen előfordul. Ezért nem helyettesíthető semmivel a napfény. A mesterséges világításokban, képernyőkben nincs kiegyensúlyozva és nem is látom jelét (talán 1-2 kivétellel), hogy törekednének rá! Nagyon leegyszerűsítve: a kék felpörget, „felgyorsítja az időt”, az IR lassítaná.
Warren Meck kutatóorvos vizsgálataiból kiderül, hogy az egyik fontos agyi terület (bazális ganglion) dopamin ciklusa egy belső óra, ami összefügg az SCN-nel (szuprakiazmatikus nukleusz – a központi belső óránk). A sok dopamin gyorsítja a bazális ganglion hurok ciklusát, ami összekovácsolja a kapcsolatot az agy különböző területein. Tehát minél több dopamint gyártasz, annál gyorsabb lesz ez az óra.
Nappal az UV hatására sok dopamin keletkezik a szemben, míg este csökken a szintje és lassul az idegi áramkör frekvenciája, csökkentve ezzel a belső időérzékelést.
Az alacsony dopamin szintek idő összeszűküléssel függnek össze és a cirkadián ritmusról való lecsatlakozzással. A mai mikrohullám és kék fényben úszó világ a legnagyobb lecsatlakoztató a normál cirkadián ritmusról. Az időérzékelés zavara rengeteg betegséggel van összefüggésben és természetesen mind visszavezethető a rosszul működő cirkadián ritmusra.

A testhőmérséklet, a vérnyomás, az immunrendszer, az étvágy, az éberség, álmosság mind-mind ennek a rendszernek a finom összehangolt munkája révén napszakonként változó mintázatot mutat. A reggeli kék fény stimulus hatására beindulnak a következő hormonok: kortizol, szerotonin, GABA, dopamin, FSH, GRP, NPY, TSH. A naplemente utáni fényhiány pedig a melatonin, VIP, növekedési hormon elválasztást idézi elő. Tehát mindegyik hormonnak megvan az ideális ritmusa a nappal és éjszaka váltakozásától függően. Ebből következik, ha megzavarod ezt az ősi rendszert nem odavaló fényekkel, akkor a hormonelválasztásban is zavar lesz, pl. este a kék fények hatására kevés lesz a melatonin, növekedési hormon, rosszabb lesz az alvás, regeneráció hatásfoka. A délelőtti napfény UV-A és IR (infravörös) tartalmának a szerepe pl. a melatonin, dopamin, β-endorfin és további hormonok előállítása, a jobb alvás, jobb agyműködés, hangulat, optimális anyagcsere folyamatok érdekében. Magyarul beindítja az egész gyárat odabent, munkára fogja a dolgozókat és az egészben a napfény a karmester, amely a szemen és bőrön keresztül üzen.

Folyt. köv!

Dopamin 2.: Felborult dopamin háztartás, viselkedés, gyakorlati tippek

És nyugodtan olvasd el a hivatkozásokat is! Hivatkozások a 2. rész végén

További tudnivalók a dopaminról a Napfény Diéta könyvben!

Posted on Hozzászólás most!

Okos okostelefonhasználat

Manapság szinte mindenki „hozzánőtt” az okosabbnál-okosabb mobiltelefonjához, tabletjéhez. Bezzeg amikor még csak vonalas telefon létezett és az emberek nem estek kétségbe, ha 1 percen belül nem kaptak választ egy üzenetre…

Felgyorsult világban élünk, dübörögve fejlődik a technológia, aki ebből kimarad, lemarad. Ez tény. Az okostelefonoknak számtalan előnye van a gyors és azonnali kommunikációban, információs tartalom megosztásban, ötletek megvalósításában, hasznos applikációkkal kiborgokként”bővíthetjük a képességeinket”. Ez is tény. Viszont arra kevesen gondolnak, hogy így napi több órára összenőttünk a készülékünkkel, azt gondoljuk bármikor és bármennyit lehet használni őket. A kvantumbiológia szerint viszont ennek az új szokásnak vannak káros hatásai, ezért nem árt tudatosítani néhány jelenséget.

Kék fény, cirkadián ritmus, melatonin

Számtalan tanulmány létezik róla, hogy az esti kék fények csökkentik a melatonin hormon szintjét. Aki szeretne az esti alvásnál teljes potenciállal regenerálódni és normál ütemben öregedni, az jobban teszi, ha napnyugta után kerüli a kék fényeket. A kék fény nem csak a kék színt jelenti, hanem a fehér/színtelen fény is tartalmazza pl. a napfényben és a mesterséges világításokban. Az okos kütyük pedig komoly kék fény dózist sugároznak felénk. Prizmás fénytörés kísérlet! Léteznek ma már kékfény blokkoló szoftverek és szemüvegek, továbbá érdemes este hosszú ruházatot felvenni, hogy a bőrünket is védjük. A legfontosabb fény érzékelőnk a szem, de a bőr is egy óriási napelem, ami érzékeli a környezet fényeit…

Időzítés

A modern ember azt hiszi, hogy bármikor büntetlenül lehet mesterséges fényeket nézni. Este napnyugta után a legrosszabb, de napkelte előtt a képernyőre tapadni sem éppen biológia barát. A napkelte sugarai hozzák csak a kék fényt a természetben, napközben végig ottvan a spektrumban és napnyugta előtt szétszóródik, nem jut el hozzánk a kék tartomány!

A legjobb lenne a déli órákra (vagy amikor fent van a nap..) korlátozni a képernyőbámulás nagy részét, ilyenkor ugyanis a napfény és a kütyük színhőmérséklete hasonló tartományban mozog (5500 K), ez is egy fontos jellemzője a fényeknek. Este igazából semmilyen mesterséges világítás nem természetes (Nap, csillagok, Hold, tűz).

Kint vagy bent?

Óriási segítség, ha a mesterséges fények mellé megkapjuk a természetes napfényt is. Tehát kint a szabadban vagy nyitott ablaknál telefont nyomkodni sokkal jobb, mint bent, mondhatni minimalizáljuk így a káros hatásait.

Fizika

Távolság, időtartam. Fizikai törvény, hogy a távolsággal rohamosan csökken az elektromos és mágneses tér hatása. Ezért érdemes nem a zsebben hordani a kütyüket, hanem távolabb a testtől! A központi belső óránk az agyban van (SCN), de vannak perifériás óráink is minden szövetben a cirkadián ritmus számára. Egy zsebben hordott telefon vagy egy ölben tartott laptop itt be tud zavarni, nem lesz szinkronban az időzítés a központtal.

Talán az is nyilvánvaló, hogy minél kevesebbet használod, annál kevesebb lesz az expozíció. Hosszabb beszélgetésekre különben is a legjobb a személyes találkozó. Biztos olyan fontos minden részletet megbeszélni fél órán keresztül a telefont a fejedre ragasztva? Ha elolvasod és megérted az alábbi tanulmányt (hosszabb mobilozás megváltoztatta a glükóz anyagcserét az agyban) talán átértékeled…

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21343580

Kütyü izomnyavalyák, testtartás

A sok ülés következményei után új sláger lehet az izomproblémáknál a „kütyü nyak és csukló”. Lehajtott fej és korlátozott tartományban mozgó ujjak napi több órán át. Gondolod, hogy ennek nincs következménye? Könnyedén felborul a strukturális izomegyensúly, egyes izmok túlnyúlnak, mások berövidülnek… Kevesebb használat, speciális torna, erősítés, lazítás!

Elektroszmog terhelés

Senkit sem fog sírba vinni 5 perc mobilozás, DE…! A kék fény az egyik legrosszabb elektroszmog fajta, mert megzavarja a cirkadián ritmust, a hormonok, neurotranszmitterek optimális működésést. A másik gubanc a telefonok által használt rádió- és mikrohullámok, WiFi. Továbbá a 4G és a hamarosan terjedő 5G-s hálozatra is érdemes gondolni. Az egyre gyorsabb és nagyobb méretű információ (képek, videók) továbbításához nagyobb teljesítménysűrűségű sugárzásra van szükség. Ezek egyre idegenebb elektromágneses sugárzások lesznek a biológia számára. Borúlátó jóslat, hogy a következő években gyakoribbak lesznek a mitokondriális betegségek a sok technológiát használók vagy ilyen környezetben élők körében. A jó hír, hogy akkor talán észbekapnak az elektroszmog szkeptikusok is, hogy valami nincs rendben a modern környezetben…

Repülőgép üzemmód, nem csak utasoknak

Az okostelefonok egyik okos funkciója a repülőgép üzemmód, ekkor nem lesz ki- és bemenő sugárzás, adatforgalom, de pl. fényképezni, bizonyos appokat használni továbbra is lehet. Alvásnál, utazásnál vagy túrázásnál használd bátran a repülőgép módot!

Mindent, de azonnal

Türelem emberek! Teljes pánik tud eluralkodni egyeseken, beindul a pesszimista fantázia, ha nem kap választ egy üzenetére vagy nem hívják vissza pár percen belül. 20-30 éve még semmi gond nem volt ebből, akkor is zajlott az élet gyors kommunikáció nélkül.

Okosabb telefon, butább ember?

Régebben fejből megjegyeztük a fontosabb telenszámokat, manapság erre nincs szükség, hiszen tárolható a kütyüben. És ha elveszik? A navigációs szoftverek igaz, hogy elirányítanak bárhova, de mintha közben elkényelmesedne a belénk épített GPS, nem? Megy a chatelés, puszcsi-lávcsi, hangulatjelző ikonok stb. Közben meg egyre kevésbé gyakoroljuk a sokszínű személyes kommunikációt. Érdemes elgondolkodni milyen területeken könnyíti meg az életünket a telefon, de ugyanakkor milyen képességeinket hagyja ellustulni!

Elmélet és a való világ

Tudom, hogy sok esetben nehéz betartani a fenti ajánlásokat. Bizonyos esetekben életet is menthet a mobiltelefon és vannak olyan élethelyzetek, hogy a munkához, biztonsághoz elengedhetetlen vagy egy nagy élmény megosztásához szükséges. Szeretem az ideális esetet leírni, aztán mindenki döntse el, mennyit akar megvalósítani belőle. Mindennek meglesz a következménye a hosszútávú egészség szempontjából. Remélem a fenti tippek hozzájárulnak „az egészséges haladáshoz”!

További információk a fények biológiai hatásairól a Napfény Diéta könyvben!

Posted on Hozzászólás most!

Kék fény 1 – Az új mumus

A kék fény egy speciális hullámhossztartomány a biológia számára. Fontos információtartalma van az agyunknak, szerepet játszik a nappal és az éjszaka elkülönítésében. Előfordul a természetes látható fényben és a mesterséges világításokban, képernyőkben is. Biológiai hatásait alaposan megvizsgálva lehet jó- és rosszfiú is. Sok apró részlet számít ennek megértésében. Ezt fogom ebben a cikksorozatban elmagyarázni.

Egészségdivat és tudomány

Vajon miért lett divatos az utóbbi 1-2 évtizedben az egészséges életmód? Úri hóbort a jóléti társadalmakban vagy tényleg szükség van rá? Egyre több az anyagcserebeteg ember (túlsúly, cukorbetegség, pajzsmirigy problémák, autoimmun betegségek, rák, mentális betegségek stb.). Érezzük, hogy valami nem ok, ezért aztán keressük a megoldást és sokszor a hagyományos orvoslás nem tud segíteni, csalódnak benne az emberek. Ilyenkor aztán fogékonyabb lesz a beteg az alternatív módszerekre. A legegyszerűbb elkölteni egy kis pénzt valamilyen csodabogyóra, csodaétrendre vagy varázslóra és azt hisszük ezzel meg lehet oldani egy összetett biofizikai problémát, amit a mesterséges elektromágneses környezet generál és rontja az energiatermelésért felelős sejtszervecskéink, a mitokondriumok működését. Szerintem a fő bűnös a sok mesterséges hullámhossz tartomány, beleértve a kék fényt, rádió- és mikrohullámokat is. Aztán ottvan még a rossz táplálkozás a finomított, feldolgozott élelmiszerekkel és a stresszes, mozgásszegény életmód, stb. Mindezek külön-külön is fontosak, összeadódnak és nagyon egyéni ki-miből-mennyit csinál jól vagy rosszul, mennyire rombolja magát és mennyit kompenzál tudattalanul nap mint nap és évek óta. Egyéni környezet, életvitel, epigenetika.

A fény 4,5 milliárd évig állandó volt a Földön, az utóbbi 125 évben viszont a modern ember ezt megváltoztatta, főleg az utóbbi 1-2 évtizedben. A nappal és éjszakához való alkalmazkodás, cirkadián ritmus előbb volt a Földön az élőlényeknél, mint az ember táplálkozása. Vajon melyik a fontosabb? Melyikre érdemes fókuszálni a tudomány nevében?

„A tudomány kizárólag fizika, minden más csupán bélyeggyűjtés.” /Ernest Rutherford/

Mi a fény?

Fénynek általában az emberi szem által is érzékelhető látható (kb. 390 és 750 nm hullámhosszak közé eső rész) elektromágneses sugárzást nevezzük. Tágabb értelemben a nem látható tartományt pl. az infravörös és ultraibolya fényeket is ide sorolhatjuk. A fény az idővel egy periodikusan váltakozó elektromágneses hullám, eszerint váltakozó elektromos- és a mágneses térerősség is jellemzi. A fény viselkedhet hullámként és részecskeként (foton) is.

Az összes elektromágneses sugárzás elrendezhető frekvencia, hullámhossz, energia szerint, ekkor kapjuk az elektromágneses spektrumot. Az emberi szem kevesebb, mint az 1%-át érzékeli a teljes elektromágneses spektrumnak! 

Az elektromágneses spektrum egyes részeinek összehasonlítása
Név Hullámhossz Frekvencia (Hz) Foton fajlagos energiája (eV)
Gamma < 0.01 nm > 30 EHz 124 keV – 300+ GeV
Röntgen 0.01 nm – 10 nm 30 EHz – 30 PHz 124 eV  – 124 keV
Ultraviola 10 nm – 400 nm 30 PHz – 790 THz 3.3 eV – 124 eV
Látható 400 nm–700 nm 790 THz – 430 THz 1.7 eV – 3.3 eV
Infravörös 700 nm – 1 mm 430 THz – 300 GHz 1.24 meV – 1.7 eV
Mikrohullám 1 mm – 1 meter 300 GHz – 300 MHz 1.24 µeV – 1.24 meV
Rádióhullám 1 meter – 100,000 km 300 MHz – 3 Hz 12.4 feV – 1.24 µeV

A látható fény és a napfény is többféle frekvenciából áll össze, melyeket a szivárvány színeiben is felfedezhetünk. Ennek egy közismert bizonyítéka, ahogy egy prizma felbontja a fehér fényt a színes alkotóira.  A napfényben a legnagyobb energiájú és legrövidebb hullámhosszú az UV, őt követi a lila, kék, zöld, sárga, narancs, vörös, infravörös (IR) tartomány egyre kisebb energiatartalommal és egyre nagyobb, „lomhább” hullámhosszal. A látható fény nem tartalmazza az UV-t és az IR-t, legfeljebb csak egy kis részüket.

Szín Hullámhossz (nm) Frekvencia (THz) Foton fajlagos energiája (eV)
Ultraviola 10-380 30 PHz – 790 THz 3.3 eV – 124 eV
Ibolya 380 – 420 789 – 714 3,26 – 2,95
Kék 420 – 490 714 – 612 2,95 – 2,53
Zöld 490 – 575 612 – 522 2,53 – 2,16
Sárga 575 – 585 522 – 513 2,16 – 2,12
Narancs 585 – 650 513 – 462 2,12 – 1,91
Vörös 650 – 750 462 – 400 1,91 – 1,65
Infravörös 750-1 mm 430 THz – 300 GHz 1,24 meV – 1,7 eV

Alább látható több közismert hormon és idegi ingerületátvivő anyag kémiai szerkezete. Talán feltűnik, hogy mindegyikben vannak gyűrűs részek vagy kettős kötések. A kémia szempontjából ez azt jelenti, hogy szabadon mozgó, delokalizált elektronfelhőik vannak és bizonyos hullámhosszú fényekkel gerjeszthetőek, elnyelni és továbbítani tudják azokat. Véletlen egybeesés vagy aki összerakott minket nagy biofizikus volt?

A sejtek, hormonok, neurotranszmitterek a különböző frekvenciájú fények, fotonok játszóterei

A kék fény

A fenti táblázatból látható, hogy a kék fény a 420-490 nm közötti elektromágneses hullámokat jelenti. A reggeli és napközbeni természetes napfény is tartalmazza, tulajdonképpen azt üzeni az agynak, hogy nappal van, beindítja a hormonokat, serkent a nappali tevékenységekre. Naplemente után viszont nincs napsütés, nincs kék fény, a szemünkben megvannak erre a megfelelő érzékelők (retina, ipRGC sejtek, melanopszin fehérje, SCN…). A kék fény hiánya is egy jelzés az agynak: indul az éjszakai anyagcsere program, a regeneráció, az alvás. A növényeknél tanuljuk és elfogadjuk, hogy a fotoszintézisnél élesen elkülönül a nappali és éjszakai ciklus, akkor az embernél miért felejtjük ezt el?

Megváltozott elektromágneses (és fény-) környezetben élünk és ez csak romlani fog a következő időszakban a technológia mégnagyobb térhódításával. Gyakorlatilag egy “kék fény mérgezett” világot teremtettünk. Ezért is érdemes most az ember egészséges működését megérteni és egészségvédelmi lépéseket tenni, talán még időben.

A kék fény árnyalatai

A napfényben a kék tartomány mellett ottvan a szivárvány többi színe és az UV, IR frekvenciák is, ennek nagy jelentősége van a biológia számára. Leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy a kék stimulál, az infravörös (IR) pl. pedig regenerál. Tehát ki van egyensúlyozva, le van szabályozva a kék. A napfény kék fény tartalma napszak és évszak szerint is változik.

Van, ami semmivel sem helyettesíthető…

A mai világban viszont sok esetben nincs szünet a kék fényben, állandóan kapunk belőle, fittyet hányva a sok millió éves természetes földi fénykörnyezetre, biológiai ritmusokra. Kezdődött ez a mesterséges világításokkal az 1880-as évektől, később a színes tv-vel, manapság pedig szinte mindenki számítógépezik, mobiltelefont, tabletet használ, melyek képernyőiből bőségesen kap a szemünk és a bőrünk kék fényt, ráadásul ezt bármelyik napszakban megtehetjük. A gond az, hogy ilyenkor az agyunk azt hiszi, hogy nappal van. Vajon megfelelően fog így működni a nappali és az éjszakai anyagcsereprogram elkülönítése és a hormonrendszer?

Az egyik gond tehát, hogy a természetes lehetőségeken felül, akár este napnyugta után is kapunk belőle vagy kora reggel, napkelte előtt. A másik gond, hogy a mesterséges eszközök spektruma hiányos és kiegyensúlyozatlan a napfényhez képest. Nincs bennük az IR és UV, energiatakarékossági okokból és sokszor aránytalanul sok kéket tartalmaznak. Továbbá statikus, állandóan ugyanazt a spektrumot sugározza nekünk egy mesterséges világítótest. Persze egy kütyü képernyő változik, ahogy videót nézünk vagy a változtatjuk a tartalmat. De az 1000%, hogy nem olyan ritmusban és arányokban váltakozik, ahogy a napfény. A napfény programjának reggeltől-estig, évszakok szerint fontos biológiai jelentősége van.

A kék fény csökkenti a melatonin hormon szintjét, ami kulcsfontosságú az alváshoz, regenerációhoz. Továbbá a kék fény beavatkozik a dopamin szintekbe (hangulat, viselkedés, döntések), ezt kifejtem majd egy későbbi cikkben. És a mitokondriumok működéséről, deutériumszintekre kifejtett hatásáról még nem is beszéltem…

A különböző hullámhosszú fények, különböző mélységekre hatolnak a bőrben. A kék is viszonylag mélyre jut. A pajzsmirigy igencsak közel esik a bőrfelszínhez és igencsak sokat kaphat a képernyők kék fényéből… Összefüggés? Sálat az irodai dolgozóknak?

Kék fény az új mumus

A világért sem szeretnék vészmadárkodni, mindenki abban hisz, amiben szeretne! A kvantumbiológia szempontjából a kék fény az egyik főbűnös a civilizációs betegségek terjedésében. Ez van. Az egyik legrosszabb elektroszmog fajta és ráadásul egy alattomos dög, mert csak kevesen gondolnak rá és nem azonnal érzékelhető a hatása, hanem szép lassan, csendben öregít, zavarja az optimális hormon- neurotranszmitter szinteket. A sejtek energiatermelő szervei a mitokondriumok működésébe is bezavar. Hegyekben állnak ezekről az összefüggésekről a tanulmányok, biofizikai levezetések. Aki nem hiszi, nyugodtan járjon utána!

Folyt. köv.

Kék fény 2.: Mi alapján válassz kék fény védő szemüveget?

Hivatkozások?

Hol lehet részletesebben olvasni a fentiekről, tanulni az agyműködésről? Talán egy tapasztalt idegsebésztől, aki elmélyedt a kvantum-fizikában is. Egészségvédelmi szakirányos biomérnök végzettségem után továbbra is kíváncsi maradtam, kb. 2013 óta önszorgalomból beiratkoztam a dr. Jack Kruse „egyetemre”. Az elmúlt években többezer oldal angol szakszöveget olvastam a blogján és az ajánlott irodalmakban, többszáz órányi hanganyagot hallgattam meg, összevetettem ezt a saját tapasztalataimmal, a természet és a mindennapok megfigyelésével és kezd összeállni a kép… A tanulásnak sosincs vége, de ami eddig összegyűlt a fejemben, az is sok jelenleg köztudatban lévő egészségvédelmi „jótanácsot” felülír. Ajánlom Kruse írásait és a könyveket, amikre hivatkozik, ha érdekelnek a bővebb magyarázatok (és ha van pár éved rá). Ezeket igyekeztem összesűríteni és közérthetően is tálalni A paleón túl és a Napfény diéta könyvekben.

Van már kék fény védő szemüveged?

A Napfény diéta könyvben sokat írok róla, miért lenne fontos kék fény blokkoló szemüveget használni a mai világban: jobb melatonin termelés, jobb alvás, jobb regeneráció, a szem, az agy és a mitokondriumok megóvása, az öregedési folyamatok lassítása…

A RaOptics szemüvegeket most 15% kedvezménnyel rendelheted meg a “napfenydieta” kuponkóddal!

Posted on Hozzászólás most!

Leptin 3: Miért nem mindig működik a fogyás reggeli kardio edzéssel, éhgyomorra?

Valamiért az van a köztudatban, hogy a reggel éhgyomorra végzett edzés egy kiváló stratégia a fogyáshoz. Van, akinél működik, de sok esetben szerintem nem. Ezt a módszert szeretném most egy kicsit megpiszkálni és jobb megoldásokat javasolni. Előre szólok, hogy nem leszek udvarias és helyenként talán túl kockafejű tudományos leszek. Felveszem a szigorú biofizikus szemüveget és ebből a nézőpontból vizsgálom a jelenséget.

Az alaptézis az lenne, hogy ha kihagyjuk a reggelit, akkor ugye nincs friss elégetni való üzemanyag és a test hozzányúl a zsírraktárakhoz, hogy legyen energia az edzéshez és így kész is van a fogyás. Hurrá, ég a zsír! (biokémiás gondolkodás) Ebbe az idilli elgondolásba szól bele a leptin hormon és a cirkadián ritmus. (kvantumbiológiás gondolkodás)

Kvantumbiológia=biológia+fizika vagy biokémia+biofizika.

A leptin hormon alaposabb megértéséhez ajánlom az előző két cikket vagy a könyveimet (A paleón túl, Napfény diéta) a témában. Röviden arról van szó, hogy úgy néz ki ez a legfontosabb hormonunk és irányítja a többit, felelős a zsír raktározásért, felhasználásért. Számon tartja, hogy mennyi üzemanyag van raktáron és mennyit szükséges bevinni a szervezet optimális működéséhez. Ezzel egy egészséges embernél nem is kell sokat foglalkozni, szép csendben teszi a dolgát. A mai világban viszont sajnos sokaknál nem működik jól a leptin jelzés, leptin rezisztencia alakul ki. Ilyenkor az agy nem tudja pontosan, hogy mennyi benzin van a tankban, elkezd pl. raktározni és nem lesz optimális az energiatermelés sem sportolásnál.

A leptin rezisztencia kiváltó okai lehetnek:

  • rossz fénykörnyezet (UV, infravörös fény hiány napközben és túl sok mesterséges fény, reggeli napozás hiánya, túl sok kék fény a képernyőkből napközben és főleg este)
  • rossz táplálkozás (finomított-feldolgozott élelmiszerek – sok cukor által megváltozott bélflóra, szezonon kívül evett szénhidrátok!, késői vacsora, a gabonák gluténje és lektinjei, transz zsírok, finomított növényi olajok)
  • nagy elektroszmog terhelés
  • sokat ülő, mozgásszegény, stresszes életmód
  • magas deutérium szint és magas heteroplazmitás érték a mitokondriumokban

A fentiekből következik, hogy ezeket kellene rendezni a javulás érdekében!

Bővebben: Hogyan alakul ki a leptin rezisztencia?

A leptin rezisztencia tulajdonképpen a megváltozott, hiányos fény spektrum eredménye. A leptin rezisztencia, pajzsmirigy alulműködés már a megtermékenyítés előtt is elkezdődhet az anyánál, ami aztán továbbadódik az utódnak. Ha az anya rossz környezetében élt, az már előidézheti, hogy a betegség fiatalon kialakuljon a gyereknél. A leptin felelős a megtermékenyítésért és az anya által érzékelt környezet számára legmegfelelőbb petesejt kiválasztásában is segít.

Alapvetően a leptin rezisztencia a sejtek túlzott UV fény vesztését is jelenti. Azért kell kerülni az edzést a leptin helyreállítás alatt, mert az edzés csak fokozza a fényvesztést a sejtekből, tovább rombolja a redox potenciált (leegyszerűsítve a sejtek elektromos töltése). Leptin rezisztens állapotban az elektrontranszportlánc (ETC) fehérjék a mitokondriumban rossz jelzést közvetítenek a sejtmagi DNS felé, zavar lesz az energiatermelés és a sejtmagi DNS energiaszükséglete között. A mitokondriumok eltávolodnak a DNS-től, ez elektronmikroszkóppal is megfigyelhető. Az oxigén a terminális elektron akceptor az ETC végén.  Az oxigénnek nagyon erős az affinitása az elektronokhoz, ezért is tudja őket maga felé húzni a belső membránban. Ha a respirációs fehérjék nincsenek megfelelő szerkezetei helyzetben, akkor az elektronok nem tudnak megfelelő sebességgel találkozni, álhipoxia alakul ki (David Sinclair munkássága).

Ha összeférhetetlenség van a fotoelektrikus jelzőrendszerben a hipotalamuszban, akkor a leptin receptort tartalmazó sejtben az eredmény a molekuláris torlódás lesz, ami egyenértékű a gyulladással és a leptin-rezisztenciával.

Ha a szénhidrátokat a megfelelő szezonon kívül eszed, akkor az megváltoztatja a dopamin és prolaktin szinteket a két rendszer megváltozott fényviszonyai miatt. Ezért van a melatonin jelzés is összekötve a digitális rendszeren keresztül a fény és sötét ciklusokkal. A megfelelő melatonin jelzés megfelelő kalcium és melanopszin jelzéssel párosul az agyalapi mirigyben. Ezeknek passzolniuk kell, különben káosz lesz. A modern életvitel az éjszakai műszakkal, esti szociális aktivitással, jet laggel alaposan megzavarja a cirkadián ritmust.

Ha kizárod az életedből az UV-t és IR-t, akkor hamar leptin rezisztens lehetsz, modern mitokondriális betegséged alakulhat ki, mert lecsökken a melatonin szint, ami este regenerálna, kontrollálná a heteroplazmitás %-ot és a deutérium kiválasztást minden mitokondriumban. Kb. 100 trillió mitokondriumot érint ez a folyamat minden nap. Szerinted számít?

Reggeli kocogók

Reggelente, amikor csak tehetem kint vagyok a parton és nézem a napkeltét. Sokszor látom, hogy túlsúlyos emberek futnak, feltételezem fogyási céllal. Feltételezem továbbá, hogy a korai mozgás miatt nem reggeliznek. Ismerős a helyzet? Akinek nem inge, ne vegye magára, akinek inge, annak javasolt. Van, akit hónapok óta látok és nincs változás. És itt most nem a napkelte a kulcs, az önmagában egy nagyon pozitív hatás. Ennél rosszabb, amikor valaki reggel 6-kor izzasztja magát a konditeremben a futószalagon, napkelte előtt, mesterséges fények alatt (és este túl későn sincs sok értelme).

Pozitívum: kint van a napkelténél, tengerparton, mozog, elszánt. Negatívum: lehetne cipő nélkül is a nedves homokban (földelés), kevesebb ruhában (a bőr egy óriási napelem), reggelizés hiánya, és várhatna még a futóedzéssel amíg javul az anyagcseréje, helyette inkább könnyű torna vagy erősítés

A kulcs az, hogy nem mindenki leptin rezisztens. Aki túlsúlyos az viszont szinte 100%, hogy az. Biofizika vagy kvantumbiológia szempontból a túlsúly egy termodinamikai probléma, a test a többlet súllyal kompenzál az energiahiány miatt.

Várjunk csak, az elhízás nem energiatöbblet? És akkor az “edzzél sokat, egyél keveset” a megoldás? Aki leptin rezisztens, az nem gazdálkodik jól a bevitt és raktározott üzemanyaggal. Az ember a hosszú evolúciós út során kifejlesztette a mitokondriumokat az energianyeréshez és a zsírégetést (béta-oxidáció). A zsír egy gazdaságosabb üzemanyag, mint a cukor, főleg alacsony-közepes intenzitásnál, mint amilyen a legtöbb napközbeni tevékenység és a kocogás. Leptin rezisztenciánál nem jó hatásfokkal működnek a mitokondriumok, a gazdaságos zsírégetés helyett sokkal inkább a mitokondriumon kívül, a sejtplazmában a glikolízist, anaerob fermentációt használják energianyerésre. Ez egy primitívebb, ősi energiatermelő módszer. Inkább a zsírégetést kellene használni, ha már van rá lehetőségünk.

  • Egy rövid kitérő: intenzív sportnál, 10-12 másodperc és 2-4 perc közötti maximális terhelésnél is használjuk a glikolízist, ez normális, főleg annál, aki szénhidrát alapú étrenden van és intenzív edzéseket végez. Ilyenkor jelentkezik az izmok bedurranása, savasodás érzés.

Valahogy úgy kell ezt elképzelni, hogy a leptin rezisztens személynél a primitívebb rendszer dominál és nem igazán fér hozzá a zsírégetéshez a mitokondriumokban, mert azok le vannak robbanva.

Minden tiszteletem, hogy legalább megvan az akaraterejük és tenni szeretnének valamit. Nem túl gyors futásnál is látszik, hogy meg-megállnak, komolyan izzadnak, kapkodják a levegőt, hamar elfáradnak és jellemzően fájnak az izmaik az edzések után, de ezt úgy gondolják normális. Meg kell szenvedni az eredményért. Én viszont úgy gondolom, hogy többet ártanak maguknak, mint használnak. A rosszul működő anyagcsere miatt, több szabadgyököt termelnek, fogyasztják az őssejteket, rövidül a telomér a DNS végén, gyorsabban öregednek és a céljukat sem érik el vagy csak kínlódva.

Előbb a motort kellene megszerelni és utána Forma-1 versenyre jelentkezni. Vagyis előbb a mitokondriumok egészségét és a leptin rezisztenciát illene helyreállítani és csak utána elkezdeni sportolni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akinek komoly túlsúlya van, az ne is fusson, ne végezzen intenzív, sok energiát igénylő mozgásokat! Könnyű séta, átmozgató torna mehet. Még talán az kis ismétlésszámú erőedzések férnek bele ilyenkor, hosszú pihenőkkel a szettek között. Ezeknél a gyakorlatoknál ugyanis nem használjuk a mitokondriumokat csak az 1-2 másodpercig rendelkezésre álló ATP-t, kreatin-foszfát rendszert és az anaerob glikolízist. Izmot építünk, ami energiaigénye szövet, nyugalomban is használni fogja a zsírraktárakat.

Bővebben: Deutériumos kitérő (erről írok még bővebben máshol, máskor, pl. a könyvben vagy a márciusi Paleo Magazinban)

A deutérium a hidrogénnek egy nagyobb tömegű változata, amiből nem jó ha sok halmozódik fel. Ennek oka a rossz táplálkozás és fénykörnyezet, mert este így nem tudjuk kiválasztani. Az anyagcserénknek két lényeges célja van: vizet gyártani a mitokondriumokban és

újrahasznosítani a deutérium ionjait normál hidrogén protonokká. A sejtek energiatermelő szervecskéje, a mitokondrium, utálja a deutériumot. A citrátkör (Szent-Györgyi-Krebs ciklus) a hidrogént szereti, a deutériummal nem működnek jól az enzimei, csakúgy, mint a mitokondriumok elektron transzportlánc folyamatának végén az ATP-áz enzim. Nyugalomban az ATP-áz enzimnek 1500 hidrogén protonra van szüksége másodpercenként a normál működéshez. Aktivitással, edzéssel ez a szám csak növekszik. Többek között ezért sem az edzés az elsődleges az egészség helyreállításában egy anyagcserebetegnél! Ha nincs elég energia, miért akarjuk mégjobban kifacsarni a motort?

Az energiatermelés zavarának deutériumos magyarázata, hogy a citrátkör és az ATP-áz enzimek is rosszabb hatásfokkal működnek, kevesebb ATP-t termelünk. Ha ez így megy évekig, mitokondriális betegségek alakulnak ki. Doug Wallace kutatóorvos szerint a betegségek kb. 85%-a összefüggésben van a mitokondriumok rossz energiatermelésével. Ha nem megy jól a zsírégetés a mitokondriumban, akkor a sejt a gazdaságtalanabb fermentációra (glikolízis, anaerob cukorégetés) fog támaszkodni. Egységnyi zsírban 3-4-szer annyi energia van (129-147 ATP), mint cukorban.

Miért jó reggelizni?

A cirkadián ritmus fő szabályozója a fény, de vannak egyéb másodlagos Zeitgeberek is, melyek másodlagosan beleszólnak a napi ritmusba, ilyen pl. a táplálkozás időzítése is. Aki kap elég napfényt a szemén keresztül, annak jobb lesz a glükóz toleranciája. Az első étkezés (reggeli) napfelkeltétől számitva 30 percen belül az ideális. Ha napfelkeltekor reggelizel és napozol is, az segít szinkronizálni a belső óráidat.

Akinél nem működik jól a belső óra (pl. túlsúlyos, leptin rezisztens), az a reggeli kihagyásával egy nagy segítséget mulaszt el és továbbra sem fognak optimálisan működni a hormonjai. Ha már reggeli, akkor az legyen fehérjedús, mert az aminosavak a neurotranszmitterek építőkövei. Ez többek között beszabályozza az étvágyat is napközben, sokkal kisebb lesz a nassolási kényszer. Aki folyton éhes napközben vagy este, az nem akaratgyenge, rossz ember, hanem fel van borulva nála a neurotranszmitter és hormonrendszer. Ezen lehet javítani a reggelizéssel.

Esti szokások

A leptin rezisztencia meglététől függetlenül, mindenkinek ajánlott a mesterséges fények, kék fény csökkentése! Főleg este, napnyugta után. Erre léteznek ma már szoftverek a telefonra, számítógépre vagy kék fény blokkoló szemüvegek. Létezik továbbá egy csodamódszer: korán lefeküdni aludni és gyertyával világítani! Este lehet még jól agyoncsapni az anyagcserét a rossz fénykörnyezettel, ami aztán befolyásolja az alvást, a másnapi étvágyat és hangulatot, na meg a hosszútávú egészséget.

 Kinek-milyen edzés?

  1. Aki nagyjából egészséges, jól működnek a mitokondriumai, alacsony a heteroplazmitása, deutériumszintje, nem leptin rezisztens, az csinálhat magával szinte bármit. Akár edzés éhgyomorra is mehet. Egy darabig.
  2. Van egy széles skála, a legtöbben talán ide tartoznak a modern világban, akinél már mutatkozik egy kis túlsúly vagy még nem, csak fáradékony, hangulat-, étvágy- és energiaingadozásai vannak. Itt már kialakulóban lehet a leptin rezisztencia. Náluk az edzés pozitív hatású összességében, de nem reggel éhgyomorra. Inkább későbbi napszakban és inkább az erősítőedzéseket preferálva az állóképességivel szemben.
  3. Aki komolyabb túlsúllyal küzd, annál egyértelmű a leptin rezisztencia és a rossz hatásfokú anyagcsere. Náluk az első hónapokban bőven elég lenne csak a belső óra rendezésre, az étrend megváltoztatására fókuszálni, az edzés ki is hagyható. Mozgás inkább csak nagyon alacsony intenzitással, fokozatosan bevezetve egy kis erősítés is mehet.

Végszó

A valóságban a dolgok bonyolultak, az eredmény mindig sokféle hatás összetevője, így van ez a fogyásnál is. Helyenként talán túl tudományos voltam, de a kvantumbiológia világa már csak ilyen, igazából ennél is sokkal részletesebb. Remélem a lényeg átjött, hogy előbb az energiatermelő motorunkat (mitokondriumok) és a központtal (agy) való kommunikációját kellene rendbehozni, mielőtt jelentős igénybevételnek tennénk ki. Akinél pedig nagyjából rendben van a motor, az tartsa karban megfelelő életmóddal, mert könnyen átbillenhet a mérleg!

Mielőtt bármi drága csodamódszerbe kezdenél, próbáld ki, milyen az, ha megiszol reggel egy nagy pohár vizet, eszel egy fehérjedús reggelit és mezítláb kimész a fűbe napkeltét nézni, este pedig korán lefekszel és kerülöd a mesterséges fényeket! Függők lettünk a technológiától és a kék fénytől, világítástól, így nem csoda, hogy kognitív disszonancia van ezen a területen. Senki nem akarja elhinni, hogy a rossz fényviszonyok egészségtelenek. Az emberi komoly károkat okoz a természetben, mert nem veszi észre a saját szerepét benne. Nem külső megfigyelők vagyunk, hanem benne élünk!

További részletek a Leptinről az új Napfény Diéta könyvemben!

Van már kék fény védő szemüveged?

A könyvben sokat írok róla, miért lenne fontos kék fény blokkoló szemüveget használni a mai világban: jobb melatonin termelés, jobb alvás, jobb regeneráció, a szem, az agy és a mitokondriumok megóvása, az öregedési folyamatok lassítása…

A RaOptics szemüvegeket most 15% kedvezménnyel rendelheted meg a “napfenydieta” kuponkóddal!

Posted on Hozzászólás most!

A deutérium sztori 1: Bevezetés

A biokémiai biofizika nélkül nem sokat ér és sokszor félrevezető, ha „csak” biokémia szinten gondolkodunk az ember anyagcseréjéről, betegségekről, a hosszú élet titkáról. Ha elérhető a jobb, mélyebb tudományos tudás, akkor minek pazaroljuk az időt lejárt szavatosságú, zsákutcába vezető szemléletekkel? Élsportoló voltam sokáig, csakis a legjobb érdekel, nem dőlök hátra féligazságokkal a fejemben és Neked is ezt javaslom! 😉

Kvantumbiológia=biológia+fizika vagy biokémia+biofizika.

Egy újfajta elmélet kezd kibontakozni az anyagcserefolyamatok leírására, mégpedig a hidrogénre és az ő nehezebb tömegű változatára, a deutériumra fókuszálva. Ebben a cikksorozatban ezt a nézőpontot fogom kitárgyalni, lesz szó az alapfogalmakról, a táplálkozással, vízivással, fényviszonyokkal, hidegfürdőzéssel kapcsolatos összefüggéseiről! Tartod velem a lépést?

A nehéz hidrogén

A hidrogén a világegyetem leggyakoribb kémiai eleme. A deutérium a hidrogén stabil izotópja, ugyanannak a kémiai elemnek egy kb. kétszer nagyobb tömegű változata. A „mezei” hidrogén atomot egy proton és egy elektron alkotja, a deutérium magjában viszont egy plusz neutron is található. A deutérium és oxigén atomokból álló víz a nehézvíz (D2O) vagy félnehézvíz (HDO), amelyet pl. atomerőművekben használnak, de a természetben is előfordul.

A nehézvízben a kötési energiák erősebbek és a viszkozitás is nagyobb, mint a hagyományos hidrogénes vízben, ez befolyásolja a biológiai reakciók sebességét. Különbség van továbbá az un. kvantum spin számukban és mágneses momentumukban is, így az elektromágneses jelenségekben is másképp viselkedik, mint a hidrogén. Márpedig, ha meg szeretnénk érteni az életfolyamatokat a legalapvetőbb szinten, akkor a részecskék biofizikai törvényszerűségeit, elektromágneses kölcsönhatásait is értelmeznünk kell. Ez a kvantumbiológia területe.

Az anyagcsere betegségek és a deutérium összefüggéseivel kapcsolatos vizsgálatokban sokat köszönhetünk magyar kutatóknak is (Boros, Somlyai). Rákos sejteknél megfigyelték, hogy magasabb a deutériumtartalmuk, mint az egészséges sejteknek és deutériumcsökkentett víz fogyasztásával megállítható vagy visszafordítható a kóros folyamat.

Deutérium a természetben és az iparban

A testünk tömegének 60-70%-a víz, azaz H2O (vagy ugye valamennyi D2O). Ha viszont a molekulák számát tekintjük, akkor 99%, tehát kb. 2/3-ad részben hidrogénből vagyunk összerakva! A természetes vizekben a hidrogén és a deutérium kb. 6500:1 arányban vagy kb. 155 ppm (155 deutérium molekula egymillió molekula vízben) fordul elő, de az élő szervezetekben (növényekben, állatokban) is felhalmozódik változó arányban.

A Napban rengeteg hidrogén található, deutérium csak nagyon kis mennyiségben és rövid élettartammal, mert elbomlik a fúziós reakció során, gyorsabban, mint ahogy keletkezik.

Iparban a nehézvizet pl. neutronlassítónak (CANDU reaktor) és hűtőközegként használják az atomerőművekben. Az analitikában az NMR spektroszkópiában és a nemradioaktív izotópos nyomkövetés során alkalmazzák. Továbbá atombombákban is előfordul és egyes gyógyszereknél is a reakcióidő befolyásolására.

Deutérium és az energiatermelés

A deutérium a hidrogénnek egy nagyobb tömegű változata, amiből nem jó ha sok halmozódik fel. Ennek oka a rossz táplálkozás és fénykörnyezet, mert este így nem tudjuk kiválasztani. Az anyagcserénknek két lényeges célja van: vizet gyártani a mitokondriumokban és

újrahasznosítani a deutérium ionjait normál hidrogén protonokká. A sejtek energiatermelő szervecskéje, a mitokondrium, utálja a deutériumot. A citrátkör (Szent-Györgyi-Krebs ciklus) a hidrogént szereti, a deutériummal nem működnek jól az enzimei, csakúgy, mint a mitokondriumok elektron transzportlánc folyamatának végén az ATP-áz enzim. Nyugalomban az ATP-áz enzimnek 1500 hidrogén protonra van szüksége másodpercenként a normál működéshez. Aktivitással, edzéssel ez a szám csak növekszik. Többek között ezért sem az edzés az elsődleges az egészség helyreállításában egy anyagcserebetegnél! Ha nincs elég energia, miért akarjuk mégjobban kifacsarni a motort?

A 2018/márciusban megjelent Paleolit Életmódmagazinban olvasható egy bővebb összefoglaló cikkem a deutériumról, leginkább a táplálkozási vonatkozásaira fókuszálva.

További fontos részletek olvashatók a deutériumról új Napfény Diéta könyvben!

Posted on Hozzászólás most!

Mitokondrium 2: Heteroplazmitás

A mitokondriumokban rejlik a sejtek motorja. A mostani cikkben egy fontos alapfogalmat vezetek be, ami a motor hatásfokáról árulkodik! Vajon mit ér a legdrágább, legszuperebb üzemanyag, ha a motor le van robbanva? A mai világban sokaknál sajnos ez a helyzet. Előbb hozd rendbe a motort, hogy optimálisan működjön, mielőtt őrült diétázásba, edzésbe és költekezésbe kezdenél! (Mitokondrium 1. cikk ITT)

Létezik a fő sejtmagi DNS-ünkön kívül is genetikai információt tartalmazó örökítőanyagunk, ez a mitokondriális DNS. Sejtenként akár több ezer is található belőle, amely anyai ágon öröklődik és leginkább az energiatermelésben szerepet játszó fehérjék kódját tartalmazza. Cirkuláris, körszerű szerkezetű, bakteriális eredetű, csakúgy, mint maga a mitokondrium. Ha nagy százalékban vannak mutáns, hibás funkciójú mitokondriumok a sejtben, az rontja az energiatermelés hatékonyságát és nagyon úgy fest, hogy a legtöbb modern kori betegség ide vezethető vissza. A téma egyik legnagyobb szakértője – Doug Wallace – szerint a civilizációs betegségek 80-85%-a visszavezethető a mitokondriális energiatermelés zavarára! Ebből következik, hogy csak 15-20% a genetikailag meghatározott hatás, a lényeg az epigenetika, életmód, mit teszel nap, mint nap! Gondolj csak bele, ha egy sejt, szerv nem termel elég energiát, akkor jól fog működni?

A heteroplazmitás értéke megadja, hogy mennyi a mutálódott, funkcióképtelen mitokondriális DNS. A mitokondriális DNS felelős az elektrontranszport lánc (energiatermelő folyamat a mitokondriumban) fehérjék kódolásáért. Az mtDNS 10-20-szor sűrűbben osztódik, mint a sejtmagi DNS, éppen ezért sokkal nagyobb az esély (100-1000-szeres) egy mutáció kialakulására. Ha nő a heteroplazmitás aránya, akkor hibás szerkezetű, funkcióképtelen fehérjék lesznek a mitkondriumban, romlik az energiatermelés hatékonysága a sejtekben. Ha ez huzamosabb ideig fennáll, akkor gyorsabban fogynak az őssejtjeid, gyorsabban öregszel, gyakorlatilag veszítesz a földi pályán rendelkezésedre álló időből. Az mtDNS károsodás nem meglepő módon zavart okoz a mtDNS és a sejtmagi DNS kommunikációja között. A heteroplazmitás értéke erről is árulkodik. Minél nagyobb %-ú a heteroplazmitás, annál fáradékonyabb, betegebb leszel és annál rövidebb életre számíthatsz.

Sejtosztódás, sejtciklus –> cirkadián ritmus –> aminek a fény a legfontosabb szabályozója!

A heteroplazmitás minden évtizedben kb. 10%-kal nő, ez normális, a természetes öregedés velejárója, de a modern környezet (kék fény, elektroszmog, túl sok deutérium a sejtekben) felgyorsítja ezt a folyamatot. Fiatalon még szinte mindenkinél atomerőműszerűen működnek a sejtek, alacsony a heteroplazmitás, ezért ilyenkor még többet lehet „csalni” az életmódban azonnali komoly következmények nélkül, de ez nem mehet bármeddig. Mára viszont ismerjük ezeket a folyamatokat és lehet lépéseket tenni a megelőzés érdekében!

A heteroplazmitás mérésére jelenleg nincs egyértelmű klinikai vizsgálat. Elméletben meg kellene nézni mennyi vizet és szén-dioxidot termel a mitokondrium, mérni a sejttérfogatot és a redox potenciál változását, a biofoton kibocsátást, a Wartburg anyagcsere mértékét, az AMPk fokozódását, kalcium kiáramlást.  Ezek mind árulkodnak a heteroplazmitás helyzetéről. Az elfajult, gyorsan osztódó sejteknek nagyobb a térfogata, nagyobb a biofoton kibocsátása, depolarizáltak (alacsony EZ víz réteg), míg a normál sejteknek kisebb a térfogata és „fény eresztése”, nagyobb a negatív töltése és az EZ rétege.

A környezet kontrollálja a heteroplazmitást a mitokondriumokban, nem a kaja! Az űrbe felküldött asztronauták hiába ettek rendesen és hiába edzettek, mégis lettek bajaik. Érted? Nem a kaja és az edzés a legfontosabb, a sejtek a természetes földi környezetben, természetes fényviszonyok között érzik jól magukat! A megfelelő cirkadián ritmussal, kék fény csökkentéssel lehet a legtöbbet nyerni a heteroplazmitás növekedés megelőzése szempontjából.

Gyakorlati következmények: Egyéntől függően a heteroplazmitás széles skálán mozoghat, így az is, kinek-milyen az energiatermelő státusza. Ki-mennyire tolerálja jól az egyes ételféleségeket. Az ételekből származó elektronok információt hordoznak a növekedési helyükről, évszakról, más-más szabadgyök jelzést és változási programokat váltanak ki a mitokondriumokban. Vajon lehetne télen banánt vagy cukros sütit enni Magyarországon a természetben, amikor kevés a napfény? A még viszonylag egészséges emberek, sportolók (sok mitokondrium) ehetnek szinte bármikor, bármit. Egy darabig. Más esetben előfordulhat, hogy akinek magas a heteroplazmitás értéke, kevés jól működő mitokondriuma van, annál nehezen megy eleinte a zsírégetés vagy a ketogén diéta, mert a zsír elégetéséhez a mitokondriumokra van szükség. Náluk a szervezet a nagymértékben használja a primitívebb glikolízist, cukorégetést, ami a mitokondriumon kívül a sejtplazmában zajlik. Ismerős a helyzet? Amikor valaki próbálkozik a magas zsír, alacsony szénhidráttartalmú étrenddel, de folyamatos szénhidrát sóvárgásai vannak. Ilyenkor nem feltétlenül az akaraterővel van baj, hanem a motorral és persze lassú alkalmazkodási folyamat is zajlik a háttérben. Helyreállítás: cirkadián ritmus helyreállítása, kék-fény blokkolás, leptin diéta, türelem. És a heteroplazmitás is “csak” egy nézőpont, vannak még más befolyásoló tényezők is…

Ha szeretnéd megérteni a táplálkozás során zajló és az öregedési folyamatokat, akkor a valóság iszonyúan bonyolult, sok apró részlet számít és a magyarázatok a kvantum-biológia szintjén találhatóak. Fogadd szkeptikusan a biokémia, vallási, üzleti szinten (vagy azon sem) gondolkodó “kaja guruk” túlságosan leegyszerűsített tanácsait! Lehet azonban egyszerűen is felfogni a táplálkozást, ehhez kérdezz meg egy vadon élő oroszlánt vagy vízilovat!;)

Készítettem egy Videoblogot is a heteroplazmitásról

Ha tetszett a cikk, köszönöm, ha megosztod az ismerőseiddel!

További fontos részletek olvashatók az új Napfény Diéta könyvben!

Posted on Hozzászólás most!

Megjelent a Napfény Diéta könyv!

Új szemléletmód az egészséges táplálkozásban, életmódban!

Ha továbbra is kíváncsi vagy az élet és az emberi szervezet működésének rejtélyeire, akkor most egy korszerű olvasmányhoz juthatsz. Vajon mit ér a legdrágább, legszuperebb üzemanyag, ha le van robbanva a motor? Hozd helyre és optimalizáld a sejtjeid motorját, a mitokondriumokat, hogy kiválóan működhessenek egy hosszú, egészséges élet érdekében!

Rendelés és további részletek ITT!

Posted on

Mitokondrium 1. Alapok

 Új cikksorozatot indítok a mitokondriumok működéséről! A mitokondriumok nélkül nem érthető meg az emberi anyagcsere, így a táplálkozás és a vitaminok szerepe, betegségek, az egészség stb. Az ember nem egy egyszerű gép, amibe csak bele kell dobálni megfelelő arányban a szénhidrátot, zsírt, fehérjét, némi vitamint és ásványi anyagot és akkor minden rendben lesz vele. Ennél sokkal bonyolultabb. A mitokondriumok eddig is ottvoltak egy valamirevaló biológia könyvben, mint fontos sejtszervecskék, de szerintem nem hangsúlyozták ki őket eléggé és nem pontos a leírásuk. Talán azért, mert korábban még nem tartott ott a tudomány, ahol most. Rengeteg érdekesség derült ki róluk az utóbbi években.

Minden ételnek látszó tárgy a cukros fánktól elkezdve a zöldségeken, gyümölcsökön át a pacalpörköltig apró részecskékre, elektronokra, protonokra, fotonokra bomlik le, melyekből a mitokondriumokban termelünk hasznos energiát vagy hőt az életfolyamatokhoz. Tehát végülis minden kaja elektronként hasznosul, a kérdés az, hogy milyen csomagolásban (finomított vagy természetes, tartalmaz-e allergéneket), mikor (napszak, évszak), honnan (vajon az eszkimók esznek banánt?) érkezik.

Az üzemanyag helyett a motorra fókuszálunk! Az egészséges életmód irányzatok követői leginkább az üzemanyagra (kaja, vitaminok) fókuszálnak, mi lenne, ha előbb inkább egy jobb hatásfokú motort építenénk?

Egy eukarióta sejt és benne a mitokondriumok

Az evolúció során egyes élőlények a fejlődés érdekében bekebeleztek bizonyos egysejtű baktériumokat, és szövetséget kötöttek velük, így születtek meg a mitokondriumok. Ez a szimbiózis több energia termelését és komplexebb létformák kialakulását tette lehetővé. Mitokondriumok találhatók az eukarióta növényi és állati sejtekben is. Az emberben sejtenként több száz vagy pl. a nagy energiaigényű szövetekben (agy, szív, izmok) akár több ezer mitokondrium is található. A neuronokban akár 36000 db is lehet. A kis sejtszervecskéink változatos méretűek (0,5-10 mikrométer). Szerkezetileg belül két hártya vagy membrán is található, melyek közül a belső hártya erősen redőzött (kriszták), így nagyobb felületet tud elérni.  A kriszták betüremkedések, ezáltal a belső membrán kb. 5x hosszabb, mint a külső. A belsőn kb. 80:20 a fehérje-zsír arány, a külsőn 50:50.

Mitokondrium elektronmikroszkópos felvétele

Saját örökítőanyaggal (mtDNS) is rendelkezik a mitokondrium, mely leginkább az energiatermelési folyamatokhoz szükséges fehérjéket kódolja. Létezik tehát a fő sejtmagi DNS-ünkön kívül is genetikai információt tartalmazó örökítőanyagunk! Sejtenként akár több ezer is található belőle, amely anyai ágon öröklődik. Cirkuláris, körszerű szerkezetű. Bakteriális eredetű, csakúgy, mint maga a mitokondrium.
Fontos folyamatok, fogalmak a mitokondriumokban: glikolízis (cukorlebontás), β-oxidáció (zsírsav lebontás), elektron transzportlánc és a hozzá tartozó fehérje komplexek (I-V-ig), terminális oxidáció, UCP fehérjék, szabadgyökök, ATP szintézis, aerob-anaerob anyagcsere, acetil-L-karnitin, koenzim Q10, mitokondriális DNS. Ezekről lesz szó részletesebben egy későbbi cikkben!
A mitokondriumok működésének alapos megértésével jobban eligazodhatsz a táplálkozás, egészség világában, kiderül mi az, ami igazán fontos, így jobb irányba tudsz haladni egy hosszú és egészséges élet érdekében. Az életfolyamatok fenntartásához folyamatosan óriási energiára van szükség. Ha zavar van az energiatermelésben, akkor ez meglátszik a közérzeteden is. A halál leglassabb útja az egészség, érdemes megérteni, hogyan tudod lelassítani az öregedési folyamatokat, hogyan tudod a legtöbbet kihozni, hogyan lehet esetleg tuningolni a tested motorját. Manapság jellemző, hogy az egészség nevében nem a legfontosabb irányba fókuszálnak az emberek, a táplálkozással, a vitaminokkal, gyógyszerekkel, mozgással stb. töltik az időt. Persze az előbb felsoroltak is fontosak, de van, amivel többet lehet nyerni! Ha jobban megérted a mitokondriumok működését, akkor egyből tisztább lesz a kép, mi az, amire valóban érdemes odafigyelni, meglesz a fontossági sorrend. Doug Wallace kutatóorvos szerint a betegségek 80-85%-a mitokondriális eredetű és csak a 15-20%-a genetikai. Ha hibás szerkezetűek a fehérjék a mitokondriumban vagy sok mutálódott mtDNS található egy sejtben, akkor zavar lesz az energiatermelésben. A jó hír, hogy szinte minden esetben visszafordíthatóak a kóros folyamatok, ha tudatosan odafigyelsz az életmódodra a korszerű tudás fényében. Szinte minden betegség gyógyítható, de nem minden beteg. Aki hajlandó változtatni, tenni az ügy érdekében, annál nem marad el a jutalom.

A mitokondrium alkotóelemei

A mitokondriális gyógyítás mindig egyéni, mindenki egyedi környezetet érzékel maga körül, ezért egyedi lesz az a környezet is, amiben optimálisan fognak dolgozni a mitokondriumok. Szerencsére nem kell ahhoz atomfizikusnak lenned, hogy megtaláld a megoldást, úgyis érezni fogod a közérzeteden, ha jó vagy rossz helyen vagy. A mitokondrium egyfajta hatodik (vagy hetedik) érzék is, amely érzékeli a környezetből jövő elektromágneses hullámokat. A legtöbb ember számára szerintem az egyszerű természetes környezet a legjobb ilyen szempontból, ezért is köszön vissza a legtöbb írásomban a természetes életmód.
Ahogy a mérettartomány csökken, úgy csökken az emberek felfogóképessége is arról, hogy mi zajlik a szubatomi világban. Márpedig a mitokondriumok fotonokról, elektronokról és protonokról szólnak, muszáj lesz otthonosan mozognia ezen a területen annak, aki szeretné igazán megérteni az életet. Egy atom átmérője kb. 100000-szer kisebb, mint egy vízmolekula. Egy vízmolekula pedig kb. 1000-szer kisebb, mint a látható fényben lévő fotonok hullámhossza. Szóval nem igazán tudjuk optikailag felnagyítani, láthatóvá tenni ezt a világot, kénytelen leszel a tanultakra és a képzelőerődre támaszkodni. A hagyományos orvoslásnak úgy tűnik kényelmetlen erre a szintre leereszkednie és gondolkodnia, ezért tartunk ott, ahol tartunk az egészségügyben és nincs magyarázat, gyógymód sok betegségre, pedig a kvantum biológia megoldást kínál.

A mitokondrium kettős membránja és az elektron transzportlánc fehérjekomplexei

A mitokondrium egy kvantum nano mágnes, melynek alapvető feladata, hogy távolt tartsa a sejtet a termodinamikai egyensúlytól, másnéven a haláltól. Ahol elektromos áram folyik, ott mágnesesség is van. Márpedig a mitokondriumokban elektron transzport lánc nevű folyamat található. Az oxigén un. paramágneses atom (mágneses tér hatására a külső tér irányában mágneseződik, azaz a mágnes vonzza) és a speciális mikrokörnyezetnek megfelelően helyezkedik el az elektron transzport lánc végén, hogy a protonokkal és elektronokkal egyesülve belső sejtvízként éljen tovább. Ha az elektronok áramlása megáll az oxigén felé a kis hidrogén üzemanyag celláidban, akkor eléred a termodinamikai egyensúlyt, amit halálnak hívunk. Minden nappal közelebb kerülsz a halálhoz. Minden sejt meghal. Az egészség a leglassabb út ehhez. A mitokondrium azon dolgozik, hogy távol tartson az egyensúlytól, a rigor mortistól (hullamerevség).
Mindeközben arra is képes, hogy tudatosságban tartson akkor is, amikor a Nap lement. A kloroplaszttal rendelkező növények és a mitokondriumos állatok képesek erre a nem mindennapi feladatra. Továbbá, minden mitokondrium csíravonala a Földön anyai ágon alakult ki, azaz anyai ágon örököljük őket, annak minden pozitív és negatív hozadékával. A mitokondrium egykoron egy baktérium volt, amely megtanulta befogni a napfény fotonjait és a gerjesztett elektronok alapállapotba visszaállásából kinyerte az energiát. Először a kloroplaszt használta ezt a trükköt, a mitokondriuimok előtt 50 millió évvel. Ezzel a módszerrel a földi élőlények vezeték nélküli összeköttetésben lettek a Nappal. A bacik eleinte elvoltak, mint a befőtt, nem volt tudatosságuk, ez az állapot 600 millió éve kezdett továbbfejlődni az oxigén és a DHA omega-3 zsírsav megjelenésével a „kambriumi robbanáskor”. A kloroplaszt a napfényt befogva és az oxigént, DHA-t felhasználva továbbfejlődött mitokondriummá. Ezek elég valószínűtlen események, de a bizonyíték hogy megtörtént az az, hogy ma ittvagyunk, mi emberek! Szóval ez a közös ős nem tűnt el teljesen, még mindig szüksége van rá az emlősöknek.

És egy Videoblog, hogy miért érdemes a mitokondriumokra fókuszálni!

Ha tetszett a cikk, köszönöm, ha megosztod az ismerőseiddel!

További fontos információk a mitokondriumokról a Napfény diéta című könyvemben!

Mitokondriumok 2.rész ITT

Hivatkozások:

Könyvek

John Hands: Cosmosapiens

Robert O. Becker: The body electric

Gerald Pollack: The fourth phase of water

Jim Al Khalili: Life on the edge

Nick Lane: The vital question

Roland van Wijk: Light in shaping life – Biophotons in Biology and Medicine

Jack Kruse: Epi-paleo RX

Sáfrán Mihály: A paleón túl

Sáfrán Mihály: Napfény diéta

Előadásaim a Webunin (webuni.hu)

  1. Táplálkozás: Közös nevező a diéták világában
  2. Fény és belső óra: Napfény vs. mesterséges fény hatásai az anyagcserére
  3. Hogyan barátkozz meg a hideggel?
  4. Ember és az elektroszmog
  5. Víz és az élő állapot

Tovább a cikk II. részéhez!

Posted on Hozzászólás most!

Kés, villa, olló (és teló) nem gyerek kezébe való

A fenti magyar közmondást szeretném kiegészíteni, ugyanis az utóbbi években rohamosan terjednek az okostelefonok, tabletek, számítógépek, stb. és szintén az utóbbi években nagyon magas szintre jutott az ember biológiájának megértése, ami alapján egyáltalán nem ártatlanok ezek a modern technikai kütyük.

Bezzeg a mi időnkben… szokták mondani. Bezzeg a mi időnkben okostelefon és internet nélkül nőttünk fel. Hogy éltük ezt túl? Rengeteget játszottunk kint a szabadban, reggel korábban mentünk az iskolába, hogy focizhassunk, kézilabdázhassunk, akár a hóban is. Az órák utolsó perceiben már fél lábbal kint voltunk az udvaron, a csengőszóra sprintelve rohantunk ki focizni, tengózni, a matchbox autóinkkal versenyezni, fára mászni és úgy kellett minket bezavarni a következő órára. Chatelés helyett beszélgettünk, játszottunk, időnként verekedtünk… Napközben épp eléggé lefárasztottuk magunkat, hogy este korán menjünk aludni. Azóta jött egy újabb generáció és velük együtt az internetes technológiai forradalom. Ma már szinte minden gyerek kezében ottvan az okostelefon vagy tablet és jelentős időt töltenek a képernyőbámulással. Hogy ez jó-e nekik vagy sem, az majd 50 év múlva kiderül. Azért írom ezt a cikket, mert ha valaki alaposan beleássa magát a modern biológiába, akkor úgy néz ki komoly veszélynek vannak kitéve hosszútávon a fiatalok (és persze a felnőttek is).

A főbb vádpontok:

  • A kék fény által megzavart cirkadián ritmus, hormonrendszer, hangulat, viselkedés, alvás.
  • A túl sok elektroszmog, mikrohullámú vezeték nélküli kommunikáció és a beltéri élet elrontja a megfelelő D-vitamin szint kialakulását, ami számtalan betegség melegágya.
  • Nem kapnak elég napfényt, ami alapvető fontosságú lenne minden ember számára, helyette egy mesterséges, hiányos és aránytalan frekvenciájú „Napot” néznek.
  • Az elektroszmog bezavar a mitokondriumok működésébe, nő a heteroplazmitás (mutáns, funkcióképtelen fehérjék az energiatermelésben), gyorsabb öregedés, civilizációs betegségek.
  • Romlik a szem funkciója (kamera és belső óra is!).
  • Romlik a testtartás miközben a képernyőt bámulva lóg a fejük, hajlított kézzel huzamosabb ideig nyomkodják az eszközt.
  • A mozgáshiány is egy komoly faktor, amíg a képernyőt bámulják, biztos nem fognak a koruknak megfelelő mennyiségben mozogni.
  • Az emberek közötti hagyományos kommunikáció, aminek több csatornája van, a szavakon túl a testbeszéd stb. átvált chatelésbe, smileyzásba, puszcsi-lávcsiba.
  • Félig-meddig egy virtuális világban élnek, lemaradnak a természetes valóságról.

Ezek az állítások mind alátámaszthatók modern szemléletű biofizikával, kvantum-biológiával. Megvannak a pontos anatómiai útvonalak, hogyan tudnak beavatkozni a mesterséges fények, elektromágneses hullámok a biológiába. Aki nem hiszi, járjon utána! Olvass Jack Kruse-t vagy hasonló témában írtam A paleón túl könyvemet, valamint a Napfény diéta című könyv részletesen leírja a fény alapú biológiát.

Függők lettünk a technológiától, ez nem kérdés. Ennek persze számtalan előnye is van, pl. a gyors kommunikációban, információszerzésben, ötletek megvalósításában, a tanulásban is talán hatékonyabb módszereket lehet vele kifejleszteni, sokféle munkafolyamat helyettesíthető a számítógépekkel stb. Lehet, csak én vagyok túl maradi és a következő generációknak lételemük lesz így is-úgyis a digitális világ. Nem célom valamiféle technológia ellenes ősember forradalmat kirobbantani, az emberiségnek a fejlődését szolgálhatják az elektromos kütyük, ha ésszel használjuk. Inkább arra szeretném felhívni a figyelmet az elmúlt években felhalmozott tudásom alapján, hogy milyen hátulütői vannak, hogyan lehetne minimalizálni a káros hatásait, hogyan lehet okosan együttélni vele.

Tippek:

  • Csökkenteni a technológia használatot és nem elfelejteni honnan jöttünk. A természetből. Egy bizonyos kor előtt szerintem teljesen fölösleges lenne a kezükbe adni, inkább tanulják meg az alapvető emberi készségeket. A technológia használata egy stabil alapra épülő plusz eszköz lehet később.
  • A kütyüket inkább napközben használni, reggel és este komolyan beavatkozik a cirkadián ritmusba. Reggel napfény kell nekünk, hogy beinduljon rendesen a hormonháztartás, este naplemente után pedig sötét kell, zéró kék fénnyel.
  • Naplemente utáni gépezésnél hasznos lehet a kék fény védő szemüvegek, kék fény blokkoló szoftverek használata. Ez egy lépés a jó irányba, de ez sem nyújt 100%-os védelmet.
  • A napközbeni mesterséges világítótesteket is jó lenne lecserélni teljes spektrumú izzókra vagy mégjobb lenne nyitott ablaknál, természetes napfénynél tanulni, dolgozni, élni.
  • Egyenek rendszeresen halat, tengeri herkentyűket. A DHA omega-3 zsírsav az egyik legfontosabb molekula az agy, szem, idegrendszer működésében és a mesterséges kék fény ezt teszi tönkre szép lassan.
  • Rendszeresen, minden nap legyen valamilyen szabadtéri program. Időnként néhány teljesen nomád nap, elektronika nélkül, túrázás, sátrazás, vizitúra stb.
  • Mozgás, mozgás, mozgás: a gyerekeknek nagy mennyiségű és változatos, játékos mozgásra van szükségük, hogy kialakuljon a megfelelő izomzat, mozgáskoordináció. A legjobb ez is kint a szabadban végezni, télen-nyáron.

Könyvajánló cikkem: John Ott úttörő megfigyelései a napfény és mesterséges fények biológiai hatásairól…

John Ott – Health and light

Ajánlom egy korábbi előadás anyagomat is a témában:

Hozd helyre a sejtjeid napi ritmusát! – Webuni online előadás

 

Van már kék fény védő szemüveged?

A könyvben sokat írok róla, miért lenne fontos kék fény blokkoló szemüveget használni a mai világban: jobb melatonin termelés, jobb alvás, jobb regeneráció, a szem, az agy és a mitokondriumok megóvása, az öregedési folyamatok lassítása…

A RaOptics szemüvegeket most 15% kedvezménnyel rendelheted meg a “napfenydieta” kuponkóddal!

Posted on Hozzászólás most!

A reggeli napozás tudománya

A Nap nemcsak egy égitest a sok közül, hanem alapvető létfeltétel a földi élet számára. A modern világgal tulajdonképpen elrejtettük az egyedi összetételű, ritmusú napfényt magunk elől és mindenféle mesterséges, hiányos spektrumú fényeket, képernyőket bámulunk helyette, nem megfelelő időpontokban. Gondolod, hogy nincs jelentősége ennek a biológiára nézve?

A napfény összetétele, beesési szöge, színhőmérséklete napszakonként és évszakonként is váltakozik. Továbbá a földrajzi helytől, magasságtól is függ. Pl. az UV-B, ami a D vitamin termeléshez kell, leginkább a déli órákban jellemző, tehát a D vitamin érdekében pont akkor kellene napozni 11-3 között, amikor eltiltanak tőle.

A délelőtti napfény UV-A és IR (infravörös) tartalmának más szerepe van. Pl. a melatonin, dopamin, β-endorfin és további hormonok előállítása, a jobb alvás, jobb agyműködés, hangulat, optimális anyagcsere folyamatok érdekében. Magyarul beindítja az egész gyárat odabent, munkára fogja a dolgozókat és az egészben a napfény a karmester, amely a szemen és bőrön (továbbá a bélfalon és a tüdőn át, de ez egy másik történet…) keresztül üzen.
Az is látszik az ábrán, hogy a reggeli fény kb. 1800K színhőmérsékletű, míg a telefonok kijelzőinél ez az érték kb. 5500-6000K, ami a déli napsütésnél fordul elő. Biztos jó ötlet a reggeli telefonnyomkodással vagy este ilyen jelet adni az agynak? A reggeli telefonbámulás azt üzeni az agynak, hogy erős déli napsütés van. Gondolj ekkor a hormonok napszaki ingadozására.
További összehasonlítási szempont a napfény és a mesterséges fények között a spektrális összetétele, azaz, hogy milyen hullámhosszú fényeket és milyen arányban tartalmaz.

Egy kép többet mond 1000 szónál. Semmi sem helyettesíti a napfényt!

A mesterséges fényekben sokszor aránytalanul sok a kék fény komponens, relatíve kevés a vörös. Nagyon pongyolán fogalmazva a kék fény stimulál, a vörös megnyugtat. További vádpont a mesterséges fényekkel szemben, hogy energiatakarékossági okokból és félreértett biológiai hatások miatt kihagyják belőlük az UV és IR tartományokat, mintha fognának egy ollót, amivel levágják a napfény spektrum két végét. Az UV-A és UV-B KELL! a sejteknek, csakúgy, mint az infravörös.

Milyen érdekes, hogy vannak un. aromás szerkezetű aminosavaink (triptofán, fenil-alanin, tirozin, hisztidin), amelyek pl. a dopamin, szerotonin, melatonin, adrenalin, noradrenalin, stb. ingerületátvivő anyagok és hormonok előanyagai. Szinte az összes hormonunk tartalmaz valamilyen aromás, gyűrűs részt (leptin, koleszterin, D3 vitamin, pajzsmirigy hormonok, szteroidok). Az idegrendszer működésében kulcsfontosságú omega-3 zsírsav molekula is hasonló kategória.

 Fényelnyelési maximumok a különböző aromás aminosavaknál

Milyen érdekes továbbá, hogy ezek a vegyületek képesek speciális frekvenciájú fényeket elnyelni és továbbítani. A gyűrűs vegyületek delokalizált π-elektronfelhői könnyen gerjeszthetőek megfelelő fényekkel. Vajon csak véletlen egybeesés vagy valaki odafent nagyon értett a kémiához és fizikához? Szóval nagyon úgy fest, a sejtek, hormonok a különböző frekvenciájú fényekkel kommunikálnak egymással, szabályozzák az élettani folyamatokat.

A kék fény szabadgyököket termel, ami normál esetben segít a hormonelválasztásában napfelkeltétől délelőtt 9-10-ig és általában a napközbeni aktivitásban. A kék fény fokozza az adrenalin és a kortizol elválasztást a szimpatikus idegrendszernél, hogy segítsen felébredni, stimulálja az SCN-en keresztül a többi hormont is a megfelelő időben. A kék fény stimulálja a növények növekedését is. A növények a kloroplasztot használják erre, mi a retinában az RPE-t (retinális pigment epithelium). A kék fény reggel, napközben tehát jófiú. Persze itt is a természetes formájában értendő, kiegyensúlyozva a többivel és megfelelő időzítésben, mint ahogy a napfénnyel érkezik és nem izoláltan, mint ahogy a modern kütyükben előfordul.

Naplemente után viszont a kék fény rosszfiú lesz. A kék fény rombolja a melanopszint és a melatonint, ha nem megfelelő időben és csomagolásban érkezik, rontja az alvásminőséget. A melanopszin napközben regenerálódik, amikor ébren vagyunk, a látásért felelős pálcák és csapok pedig éjszaka, amikor csukva van a szemünk (jó esetben).

Az UV fény melatonint és dopamint gyárt a retinán az aromás aminosavakból, melyek beszabályozzák a szem megfelelő geometriáját és elősegítik a fotoreceptorok regenerációját, hogy megfelelően fusson a cirkadián ritmus.

Az alacsonyabb dopamin szint megváltoztatja a szemgolyó geometriáját és a lencse törésmutatóját. Ez egy egyszerű kvantum biológiás magyarázat, ami a napfény spektrum egyes részeinek hiányából következik. A napfény javít a helyzeten, a mesterséges fény tovább fokozza a bajokat. Napfény nélkül kevés melatonint és dopamint fogsz termelni a szemedben és az agyadban. A megváltozott dopamin szintek befolyásolják a hangulatodat, döntéseidet, nem fogod észrevenni a megfelelő válaszokat sem, ami ottvan az orrod előtt. A dopaminnak sokféle funkciója van, többek között javítja a jel/zaj arányt, azaz jobban fogod érzékelni a körülötted lévő világot.

A dopamin és a melatonin kapcsolata nem könnyen érthető, mert mindkettő a fény nemlineáris hatásaival (nézz utána mit jelent az optikában a nemlineáris, itt…), speciális hullámhosszokkal van összefüggésben.

A sejtek megfelelő hidratációjához is minden reggel szükség van a napfényre, hogy a vizet töltésszétválasztásra bírjuk és növeljük az EZ réteget.

Ha rendszeresen kizárod az életedből az UV-t és IR-t, akkor hamar leptin rezisztens lehetsz, nem fog optimálisan működni az agyad, modern mitokondriális betegséged (romlik a látás, metabolikus szindróma, inzulin és leptin rezisztencia, autoimmun, daganat, neurodegeneratív, mentális betegségek, pajzsmirigy problémák, további gyulladásos folyamatok, stb.) alakulhatnak ki. Lecsökken a melatonin szint, ami kontrollálná a heteroplazmitás %-ot (mennyi mutálódott, rossz funkciójú mitokondriális DNS és mitokondrium van a sejtben) az éjszakai regenerálódás közben. Kb. 100 trillió mitokondriumot érint ez a folyamat minden nap. Szerinted számít? Doug Wallace a mitokondriális betegségek nagy szakértője, szerinte a modern nyavalyák 80-90%-át vissza lehet vezetni a mutálódott mitokondriumok elégtelen energiatermelésére. Defektes mitokondrium=rossz energiatermelés=kevés ATP és EZ vízréteg a sejtekben=a sejt visszanyúl a primitívebb energiatermeléshez (glikolízis, Wartburg anyagcsere) a gazdaságosabb zsírégetés helyett=modern kori betegségek, gyorsabb öregedés.

A napfény kb. 280-3000 nm közötti elektromágneses hullámhossz tartományt kínál nekünk a földfelszínen, amit ebből a szem kamera funkciója lát az kb. 380-780nm között van, ez a látható tartomány. A szemnek van egy kevésbé köztudott, másik funkciója is, mégpedig a belső óra (cirkadián ritmus) irányítása, melyet a reggeli kék-fény és este annak hiánya (ezért kell a sötét naplemente után), valamint az UV, IR tartomány szabályoz. A főszereplők ebben a retina, ipRGC sejtek, melanopszin, melatonin, SCN (szuprakiazmatikus nukleusz), tobozmirigy, agyalapi mirigy hormonelválasztása és az EZ vízréteg… Tudom sok itt a szakkifejezés, de az ördög a részletekben rejlik, nyugodtan olvass utána ezeknek a fogalmaknak.
Szerencsére nem kell ebből érteni semmit ahhoz, hogy reggel egyszerűen csak kimenj napozni és kerüld a mesterséges fényeket!

Hormonszintézis napfény segítségével: Egy aminosavból származik, pl. a tirozinból a norepinefrin (noradrenalin), trijódtironin (T3). Több aminosavas peptidből (3-200 aminosav) lesz pl. a POMC (propiomelanocortin), ami az α-MSH, ACTH, β-endorfin kiindulási anyaga. A szteroid hormonok (pl. kortizol, tesztoszteron, ösztrogén, D3 vitamin) kiindulási anyaga pedig a koleszterin (menekülj attól, aki koleszterin csökkentést ajánl neked vagy adj neki modern biofizikás, kvantum biológiás olvasnivalót, pl. Jack Kruse-tól).

A fény (foton) és szén alapú foto-elektronika használata (=élet) nagy előny a szilícium és elektron alapú technológiával szemben, alacsonyabb az energiaigény, ráadásul sokkal nagyobb számítási teljesítményt lehet vele elérni. Ezért soha nem is fogják megközelíteni a szilícium alapú kütyük az ember fejlettségét, hacsak nem kezdenek el ebbe az irányba továbbfejleszteni.

További érdekesség, hogy a sejtekben lévő strukturált (vagy EZ) vízréteg is kiváló fény elnyelő, az IR, UV fények hatására vastagszik (Gerald Pollack, Del Guidice és Preparta munkássága). A napfény fokozza a véráramot a bőrben a nitrogén monoxid termeléssel. A vörösvértestekben lévő, oxigént is szállító hemoglobin is gyűrűs, porfirinvázas vegyület, középen egy vas központi atommal. A növények klorofillja szintén hasonló szerkezetű, központi magnéziummal. Vajon miért vándorol a vér (ami nagyrészt víz) és vele együtt a vörösvértestek (melyek a kiváló fény elnyelő hemoglobint tartalmazzák) közelebb a bőrfelszínhez napozáskor?

Talán nem kell magyarázni, hogy napozáskor jól érezzük magunkat, ekkor többek között béta-endorfin, „boldogsághormonokat” termelünk. Vajon miért ad a természet egy kis boldogság stimulust az endorfinok által az UV hatására? Talán csak nem azért, hogy kizavarjon minket a napra? Arra lettünk teremtve, hogy minden nap érjen minket a napfény, aki ezt elmulasztja vagy mással helyettesíti, az valahol előbb-utóbb megfizeti az árát.
Ha nem kapjuk meg a reggeli stimulust (és/vagy este nem vagyunk sötétben), sokkal fogékonyabbak leszünk rá, hogy máshol keressük az endorfinokat, függőségek alakulhatnak ki: pl. csoki, kávé, alkohol, drogok vagy bármi más… Ha megkapod a reggeli napfénnyel az elegendő dopamint, sokkal kevésbé leszel hajlamos függőségekre.
Mi a helyzet felhős égbolt esetén? Természetesen még ekkor is érdemes napozni reggel, mert valamennyi UV így is átjön (100-30% között ingadozik az átjutás a felhők sűrűségétől függően).

Porté a leptin hormonról

Talán már láttál hangvillát, amely rezgésbe tud hozni egy másikat, anélkül, hogy fizikailag érintkeznének. Ehhez hasonlóan a reggeli napfény is egy hasonló koncertet ad a molekuláris rezonancia mechanizmusán keresztül a testben, ez ám az igazi vezeték nélküli kommunikáció! És még egy jópont Szent-Györgyi Albertnek, a molekulák kapcsolt oszcillációiról már ő is gondolkodott…

Csak még egyetlen apróság! A napfény nem polarizált, de a sejteknek megvannak a speciális mechanizmusai, hogy megfelelően polarizálják. Miért fontos ez? A polarizált fény speciális információt és energiát hordoz. Szerinted jó ötlet, ha másképpen polarizált fényt kapunk a napszemüvegen keresztül vagy a mesterséges fényekből?

Az ember az evolúciója során mindigis függött a napfénytől, manapság pedig mindent megteszünk, hogy elbújjunk előle és mással helyettesítsük. Teljes agyrém, nem értem miért ajánlja bárki is, hogy kerülni kell a napozást! Természetesen ezt is túl lehet adagolni, ha valaki nincs rá felkészülve, tehát bepótolni a többéves napfény hiányt egy nap alatt egy szénné égéssel továbbra sem bueno!
Aki ellene van a napozásnak, arra ráférne egy alapos szoftverfrissítés a biofizika, kvantum-biológia területén! A jó hír, hogy minden nap van rá egy új esély, ha ezt eddig nem sikerült összehozni. Mármint a reggeli napozást. Vagy a tanulást.
Szóval nagyon érdekes ez a fény-biológia… Elkötelezett tudósoknak hála, már rengeteget tudhatunk erről a területről. Egy ideje befejeztem a táplálkozáson való lovagolást, persze ez is fontos, de ez csak az egyik bemenet a szervezetbe, a másik, ami szerintem fontosabb, az a fény (vagy elektromágneses hullámok)… A tudomány fizika, minden más csupán bélyeggyűjtés (Rutherford). Ez a cikk csak egy kis ízelítő volt (nem teljes, apró pontatlaságok lehetnek benne, de nagyjából lefedi a lényeget) még millió apró részlet van ezen a területen ami fontos lenne, akár könyvet is lehetne írni róla… éppenséggel pont ezt tettem!:)

Rendeld meg ITT a Napfény Diéta könyvet!

Ajánlott olvasmányok

Ajánlom egy korábbi előadás anyagomat is a témában:

Hozd helyre a sejtjeid napi ritmusát! – Webuni online előadás