Posted on

A trójai faló és a mesterséges fények

A modern mesterséges fények olyanok, mint a trójai faló

Első blikkre sok előnyük van: meghosszabbítják a nappalokat, energiatakarékosak, olcsó őket előállítani, hosszú élettartamúak. A biológiai hatásaikat nézve azonban igencsak ártalmasak…

Az egyik gond, hogy a természetes lehetőségeken felül, akár este napnyugta után is kapunk belőlük vagy kora reggel, napkelte előtt. Ez bezavar a cirkadián ritmusunk normál működésébe.

A másik gond, hogy a mesterséges eszközök spektruma hiányos és kiegyensúlyozatlan a napfényhez képest. Nincs bennük az infravörös (IR) és ultraviola (UV) tartomány (tisztelet a kivételnek…) energiatakarékossági okokból és sokszor aránytalanul sok kék fényt tartalmaznak.

Továbbá állandóan ugyanazt a spektrumot sugározza nekünk egy mesterséges világítótest. Persze egy kütyü képernyő változik, ahogy videót nézünk, vagy a változtatjuk a tartalmat. De az 1000%, hogy nem olyan ritmusban és arányokban váltakozik, ahogy a napfény. A napfény programjának reggeltől-estig, évszakok szerint fontos biológiai jelentősége van.

Káros-e az UV?

Az UV-tól mindenki retteg (lásd. mint a koleszterin esete), az IR-ről pedig azt hiszik, csak fölösleges hőveszteség lenne az izzóban, pedig pontosan az a helyzet, hogy mindkettő baromi fontos az életfolyamatokhoz.

Mindegyik UV tud káros lenni, ha azt izoláltan sugározzák az emberre nagy dózisban, de a napfényben ezek tökéletesen ki vannak egyensúlyozva a többi frekvenciával és optimális dózisban érkeznek hozzánk a Napból. Az atmoszféra megfogja a Napból érkező UV kb. 77%-át.

Az UV-C (100-280 nm) nem jut el a földfelszínre, kiszűri az atmoszféra és az ózonréteg. Ebben a formában ez káros lenne az embernek, és a baciknak, ezért fertőtlenítésre is használják. Igencsak érdekes, hogy pl. az élő szervezetekben előforduló, rendezett szerekezetű un. EZ (exclusion zone) vízrétegnek 270 nm-nél van elnyelése (Gerald Pollack könyve vagy A paleón túl) vagy néhány biomolekulánknak is elnyelési maximuma van az UV-C tartományban… Tehát használjuk az UV-C-t a szervezeten belül. Ezt a megfelelő biomolekulák transzformálják át, megfelelő mennyiségben. Erről még írok egyszer bővebben…

Az UV-B (280-315nm)  nagy részét szintén elnyeli az ózonréteg – és gyárt is egy kis oxigént közben –, de ami átjut az nagyon fontos a D-vitamin termelésben.
Az UV-A-nak (315-400nm) pedig a melatonin és a dopamin termelésben van fontos szerepe. Az UV-A fény melatonint és dopamint gyárt a retinán az aromás aminosavakból, melyek beszabályozzák a szem megfelelő geometriáját és elősegítik a fotoreceptorok regenerációját, hogy megfelelően fusson a cirkadián ritmus.

A közeli IR-t nem érzékeljük hőként, de sok tanulmány írta már le a pozitív hatását (LLLT, fotobiomodulációs terápia) és sajnos kimarad a legtöbb mesterséges fényből.

Van még egy csavar az IR és UV történetben… Sok modern ablaküveget úgy terveznek, hogy blokkolja az infravöröset, hogy ezáltal jobban szigeteljen belülről, tehát ilyenkor is kevesebb rész jut be a napfényből. UV szempontból, a normál ablaküveg általában átengedi a 350 nm fölötti tartományt és megfogja a 300 nm alatti 90%-át.

Az egyik nagy probléma a túl sok kék fényt használó világításokban (pl. LED), hogy a kék nincs kiegyensúlyozva a többi hullámhosszal, ahogy a napfényben. A hiányzó IR tartomány lenne felelős pl. a regenerálódásért, amit a kék fény stimulál. Ez naplemente után különösen káros.

Kék fény

A kék fényről írtam pár cikket korábban ITT. Röviden, arról is vannak már kutatások, hogy a kék fény beavatkozik a dopamin szintekbe (hangulat, viselkedés, döntések).

Ezenkívül az idegrendszer kulcsmolekuláját, a DHA omega-3 zsírsavat is roncsolja szép lassan (ezért érdemes tengeri ételeket fogyasztani).

Továbbá a melanopszin kék fény detektorainkat is megzavarja, roncsolja az A-vitaminnal való kapcsolatukat a túl sok, rossz időben érkező mesterséges kék fény.

Következtetések

A fény hatásai általában nemlineárisak, eléggé bonyolult fizika van mögötte. Ajánlom, legalább EZT a linket. Aki túl lineárisan gondolkodik róluk (pl. UV=káros, kék fény=káros, napfény=bőrrák stb.), annak érdemes tágítania a tudását a témában, hogy fény derüljön ezekre az apró nüanszokra…

A fentiekből következik, hogy a nappali számítógépes munkavégzés, folyamatos telefonnyomkodás, nappali benti világítás sem éppen egészségbarát szokások, de az éjszakai, napnyugta utáni, napkelte előtti használatuk szerintem kimondottan ártalmas.

Kevesebb mesterséges fényt, több napfényt!

Ha szeretnél többet tudni a napfény és a mesterséges fények biológiai hatásairól, olvasd el a Napfény Diéta könyvem!

Ha szeretnél egy rövidebb, gyakorlatiasabb útmutatót, mit lehet tenni a sok mesterséges fény ellensúlyozására, ajánlom az új Irodai Egyensúly Program E-könyvem!

Hasznos kiegészítő lehet egy minőségi kék fény szűrő szemüveg használata is, ha sok mesterséges fénnyel találkozol.

Posted on

Kék fény 4: Hogyan dehidratálnak a mesterséges fények?

A testünk tömegének 60-70%-a víz, vagy ha a molekulák számát nézzük, akkor 99% !!! Ugyanis a vízmolekula sokkal kisebb a testünk többi részét alkotó fehérjéknél, zsíroknál, cukroknál. Tehát a kémiai összetételünket nézve mindannyian egy nagy zsák víz vagyunk. 🙂 Némi kollagén vázzal és egyéb fehérjékkel, sókkal összetartva.

Ha nincs elég víz a szervezetben, nem biztos, hogy csak szomjasak leszünk, de fáradtabbak, motiválatlanabbak is és fogékonyabbak a betegségekre vagy pl. ez az egyik magyarázata, hogy miért nem tolerálják jól sokan a napot. Nincs bennük elég sejtvíz, ami elnyelné a napfényt. Ha nem bírod a napfényt nyáron – ami javítható lenne fokazatos hozzászoktatással egész évben – gondolj arra is, hogy mennyi mesterséges kék fény vesz körül! Továbbá a székrekedés, száraz bőr, hüvelyi szárazság, másnaposság, fejfájás mind visszavezethető dehidratációra, a mitokondriumok működésének zavarára. Ha dehidratáltak vagyunk, akkor nem tudunk megfelelően fotonokat befogni a napfényből.

Hol nyeljük el a napfényt? Az un. EZ vízrétegben, mely a fehérjéink szomszédságában lévő rendezett szerkezetű, speciális vízréteg, ami csak az élő szervezetekre jellemző. Továbbá számos biomolekulánkban is elnyeljük még a fényt, de erről majd egy másik cikkben…

Honnan jut be a víz a szervezetünkbe? Amit megiszunk ugyebár, gondolnánk elsőre. Persze ez is számít, hiszen a sivatagban egy pohár víz életet menthet. Apropó sivatag. Honnan van vize a tevének, ha régóta nem ivott? A válasz a mitokondriumok működésében keresendő, ugyanis az ő feladatuk nemcsak az energiatermelés, hanem a vízgyártás is! A teve a púpjában lévő zsír lebontásával gyárt vizet magának a mitokondriumaiban és erre mi is képesek vagyunk. Szóval a vízivás fontos, de kicsit túl van misztifikálva.

Ha le van robbanva a motor (mitokondrium), esténként nem pucoljuk ki, nem pihentetjük eléggé és ez így megy hónapokig, évekig, akkor rossz hatásfokkal fog működni. Főleg, ha eleve rossz volt a heteroplazmitás érték. Azaz nem tudunk elég vizet gyártani.

Hogyan kapcsolódik ide a kék fény? A mesterséges kék fény rontja a melatonin termelésünket, cirkadián ritmusunkat, este nem fog megfelelően regenerálódni a motor. Másnap nem tud elég vizet gyártani… Továbbá a mesterséges kék fény bezavar az energia és víztermelő elektron transzport lánc folyamatba a mitokondriumokban.

A mesterséges kék fénnyel a másik probléma, hogy lassan roncsolja a DHA omega-3 zsírsav molekulákat, melyek ottvannak minden sejtmembránban és így nem tudja megfelelően továbbítani az elektronokat, fotonokat. Ezért hangsúlyozom mindig a tengeri ételek fontosságát a táplálkozásban!

Hogyan kapcsolódik az elektroszmog? A pulzáló elektromágneses terek (pl. WiFi, Bluetooth) is megnehezítik a rendezett vízréteg kialakulását.

A napfényben a kék fény évszakonként és napszakonként is változik. Nyáron kb. kétszer annyi, mint télen Magyarországon. A kütyükből, mesterséges világításokból viszont egy állandó mennyiséget kapunk egész évben… A napfényben ottvan az infravörös is, ami kiegyensúlyozná a kék fény hatásait, azonban a „mesterséges napokból” ez általában teljesen hiányzik (kivéve talán a jó öreg izzószálas villanykörtét)!

Az igazi megoldás a motor helyreállítása lenne. Ha rendben megy a cirkadián ritmus, napközben nem kapunk sok mesterséges kék fényt és sokat napozunk, akkor rendben lesz a vízháztartás is. Táplálkozás oldalról, általánosságban a magas zsírtartalmú diétákkal több sejtvizet is állítunk elő a mitokondriumokban, mint szénhidrátokból. Másrészt a zsírbontáshoz szükséges enzimek kevesebb vizet igényelnek, mint a szénhidrát alapú anyagcsere. Ezt talán tapasztalják is a régóta ketogén étrenden lévők, hogy kevesebb vizet fogyasztanak. A harmadik következtetésem, hogy akit sok mesterséges fény, elektroszmog vesz körül, igyon bátran vizet, de ez talán nem újdonság.

Hivatkozások:

Gerald Pollack: The fourth phase of water

https://www.linkedin.com/pulse/artificial-blue-light-dehydrates-your-cells-jack-kruse/

Sáfrán Mihály: A paleón túl, Napfény Diéta

Posted on

Miért fontosabb a Fény, mint a Kaja? Avagy melyik a több, a 48 vagy a 10?

Természetesen sokat számít az is, hogy mit eszel. Érdemes a legjobb minőségű, természetes ételeket fogyasztani. Viszont, ha tisztán étkezel és csapnivaló a fénykörnyezeted, akkor sosem hozod ki a legjobbat az egészségedből. Egyszerűen így vagyunk összerakva, ezen a Föld nevű bolygón…

Korábban én is precízen odafigyeltem az étkezésemre (persze most is). Bár olvasgattam a cirkadián ritmusról és a kék fényről, hogy ezek is számítanak, de nem vettem eléggé komolyan őket. Mikor igazán megértettem a mögöttük lévő tudományt, változtattam a fontossági sorrenden! A paleón túl könyvem írásakor még nagyon kaja párti voltam. Ez következik ugyanis a biokémiás szemléletből. Ma már látom, hogy ennek vannak korlátai. Nem is kevés. A kvantumbiológia sokkal jobb leíró tudomány az emberi anyagcserére, mint a biokémia! Szerencsére már akkor is volt egy megérzésem, hogy a fény fontosabb.

„Nagyon úgy fest, hogy az egészségünk szempontjából nem a táplálkozás a legfontosabb hatás, hanem a belső óránk jó működése és a minket körülvevő elektromágneses tér. Természetesen látványos javulásokat érhetünk el a paleo étrenddel, de nem fogja minden problémánkat orvosolni, ehhez komplett életmód, és környezetváltozás szükséges.”

/részlet A paleón túl könyv Na, akkor együnk végre fejezetéből/

Sokévnyi táplálkozástan tanulás és gyakorlás után nehezen fért a fejembe, hogy van fontosabb faktor is az anyagcserében. Ha agyműködésről van szó, akkor talán érdemes hallgatni egy tapasztalt, kvantumbiológia szemléletű idegsebészre, Dr. Jack Kruse-ra.

Az agyunkban a nyakszirti lebeny teljes egészében a látást szolgálja. A többi lebenynek is vannak asszociációs területei, melyekre a fény szintén hatással van. Mindent összevetve az agyunk kb. 45-48%-a kapcsolatban áll a fényviszonyokkal.

És mi újság a kajával? A táplálékból jövő elektronokat a leptin receptor által tartjuk számon, amely a hipotalamuszban található. A hipotalamusz az agy kb. 1%-át teszi ki és a neuronok 10%-át befolyásolja az agykéregben.

Tehát leegyszerűsítve az agyunk kb. 48%-a a fény által szabályozott, a 10% a táplálkozás által.

Mindenkettőnek fontos szerepe van, de melyikre érdemes jobban fókuszálni? Jó lenne továbblépni arról a szemléletről, hogy a táplálkozás önmagában szabályozza az anyagcserét, a testkompozíciót, bélflórát és a betegségeket…
Talán érdemes innetől jobban odafigyelni a 48%-ra is!

Hivatkozás:

https://jackkruse.com/brain-gut-11-is-technology-your-achilles-heel/

Készítettem egy videóbejegyzést is a fény-kaja témáról, további elgondolkodtató érvekkel…

Posted on

Kék fény 3: Omega-3 zsírsavak és a Bazan hatás

A DHA omega-3 zsírsav egy kulcsfontosságú molekula az agyunk és idegrendszerünk működésében. Legjobb forrásai a tengeri ételek, ennek köszönhetjük az emberi agyméret jelentős növekedést az evolúció során. A modern “kék fény mérgezett” világban sajnos ez a molekula rendszeresen bombázva van, nézzük meg mit tehetünk az ellensúlyozására… Két helyen is be tudunk avatkozni, az elsődeges a fénykörnyezet lenne, továbbá a táplálkozás is egy fontos faktor.

Dr. Nicolas G. Bazan a szem és az agy betegségek összefüggéseinek szakértője. Az elsők között volt, aki kapcsolatba hozta a betegségeket az RPE-vel (retinal pigment epithelium – retinán lévő színezőanyagot tartalmazó sejtréteg). Megfigyelte, hogy az agyban stresszhatás során gyorsan felszabadul a sejtekben az AA (arachidonsav, egyik fontos omega-6 zsírsavunk) és DHA omega-3 zsírsav. Mindkettő esszenciális zsírsav, tehát illene rendszeresen pótolnunk az étrendünkből, mert belsőleg csak gyenge hatásfokkal állítjuk elő. Dr. Bazan kutatócsoportja elektrosokkot használt stresszhatásként, és amint ez lecsengett az AA és a DHA is visszarendeződött a membránokba kétféle útvonalon, amiből látszik, hogy valamiféle élettani funkcióban játszanak szerepet ezek a zsírsavak.

A DHA regenerálása: rövid és hosszú hurok

Mivel a DHA egy kulcsfontosságú molekula, ezért szerencsére a szervezetünk kitalálta, hogyan tudja minél jobban megóvni. A DHA kétféle ciklusban (rövid és hosszú) regenerálódik a retinában. A rövid ciklus konzerválja a DHA-t, szabályozza az egyenesúlyt a lebontási és regenerálódási folyamatok között. A túlzott mesterséges kék fény adag szabadgyökjelzése és fotooxidációs hatása ezt teszi tönkre. Természetes fényviszonyok között, leegyszerűsítve a napfény kék tartalma stimulál, “elhasznál”, az infravörös pedig regenerál. A mesterséges fényekben arányaiban túl sok a kék fény és a legtöbben alig vagy nincs is vörös, infravörös.

Ha nem megy jól a rövid ciklus, akkor a hosszú ciklus még segíthet a DHA regenerálásban. A hosszú ciklus a táplálékból szállítja a DHA-t, ha arra van szükség, de ehhez előbb a májban kell egy kicsit átdolgozni a molekulát mielőtt az agyba vagy a retinába kerülne. A zsírok egy „három karú” glicerin molekulából és a hozzá kapcsolódó 3 féle zsírsavból vagy egyéb vegyületcsoportból épülnek fel. Attól függően, hogy a glicerin melyik karjához kapcsolódik egy másik molekula, aszerint lehet SN-1, SN-2 vagy SN-3 pozícióban. Az SN-2 esetén lesz a megfelelő, un. planáris szerekezetű az agy számára a DHA.

Valószínűleg a májban alakul át SN-2 pozíciójúvá az omega-3 zsírsav a glicerin három lehetséges helyén és ez a formula tud bejutni az agyba. A planktonokban és a baktériumokban a DHA általában SN-1 vagy SN-3 pozícióban van, ami nem a legjobb, ezért kell nekünk elsősorban halat vagy tengeri herkentyűket ennünk.
A rövid ciklusnál nem szükséges az SN-2 átalakítás a DHA-n, mert a fotoreceptorok által regenerált DHA már eleve ilyen szerkezetű.

Viszont, ha a máj és a bél leptin rezisztens (romlik a leptin hormon jelátvitelének hatásfoka) a rossz melatonin és D3-vitamin szintek (ördögi kör: ez is ugye a cirkadián ritmusról szól) miatt vagy emésztőrendszeri problémák esetén, akkor nem fog jól működni ez a rendszer sem… Tehát nem lesz elég DHA a retinán, ami rontja a jelátviteli rendszer hatásfokát és az egész test működését. Ezért van káosz, gyulladás leptin rezisztencia esetén és ezért is okozhat egy rosszul működő bélrendszer szemproblámákat, neurodegeneratív betegségeket is.

Összefoglalva, a megfelelő omega-3 szinteket kétféleképpen tudjuk biztosítani. A legjobb az lenne, ha sikerülne a fénykörnyezeten javítani, vagyis sokat kimenni a szabadba és csökkenteni a mesterséges fényeket (főleg napnyugta után), hogy rendben működjön a DHA regeneráló rövid ciklus. Ezenkívül a máj, bélrendszer megfelelő leptin jelzéséhez is fontos lenne a normál cirkadián ritmus betartása, hogy a hosszú DHA ciklus is rendben menjen. A táplálkozással pedig a hosszú ciklus bemeneti oldalán tudunk javítani a helyzeten, ezért érdemes pótolni tengeri ételekből vagy belsőségekből az omega-3 zsírsavakat. Minél inkább “kék fény mérgezett”, napfényhiányos életet él valaki, annál többet.

Hivatkozások:

Bazan NG, Molina MF, Gordon WC. Docosahexaenoic acid signalolipidomics in nutrition: significance in aging, neuroinflammation, macular degeneration, Alzheimer’s, and other neurodegenerative diseases. Annu Rev Nutr. 2011;31:321-51.

Nicolas G. BazanMiguel F. Molina, and William C. Gordon Docosahexaenoic Acid Signalolipidomics in Nutrition: Significance in Aging, Neuroinflammation, Macular Degeneration, Alzheimer’s, and Other Neurodegenerative DiseasesAnnu Rev Nutr. 2011 Aug 21; 31: 321–351.


Posted on

Irodai egyensúly 1. rész: Kék fény szűrő szoftverek

Hiába tudható manapság, hogy a mesterséges fények ártalmasak a biológiánk számára (lásd. kék fény cikkeim, videoblog, Napfény diéta könyv), sajnos a modern világban nehéz teljesen kiiktatni őket. Tudom, sokaknak azzal jár a munkaköre, hogy a gépen dolgoznak. Nálam is előfordul, hogy napi 8-10 órát a monitor előtt vagyok, a könyveim, cikkeim vagy a honlapom nem varázsolódtak oda 5 perc alatt maguktól és a tanuláshoz is kihasználom az internet adta lehetőségeket. Egy-egy ilyen nap után tapasztaltam is korábban, hogy “bezombulok”, elfáradnak a szemeim, motiválatlanabb leszek bármihez.

Ebben a cikkben egy szuper szoftveres találmányt, az F.lux-ot fogom bemutatni.

Szerencsére egészségvédelemmel foglalkozom, így sok praktikát alkalmazok, hogy csökkentsem a képernyőbámulás ártalmait. Napkelte nézés, sok napozás, kinti edzés, hidegfürdőzés, omega-3 zsírsavakban gazdag tengeri ételek… Ha már gépezés, akkor elsősorban igyekszem napközben elintézni, de van, hogy a napnyugta utánra csúszik a kitűzött feladat. Ilyenkor minden biohacker trükköt bevetek, amit lehet: szoftveres kék fény szűrés és színhőmérséklet csökkentés, kék fény védő szemüveg, hosszú ruházat, körülöttem csak gyertyafény vagy vörös lámpa…

A napfény spektrumának összetétele napszak és évszak szerint is váltakozik. A mesterséges fényekből viszont általában ugyanazt a spektrumot kapjuk éjjel-nappal, télen-nyáron, ami nem szerencsés a fény alapon működő hormonjaink, idegi ingerületátvivő anyagaink számára.

Az F.lux alkalmazást itt lehet letölteni laptopra, asztali gépekre: https://justgetflux.com/

És a mobiltelefonokra is erősen ajánlott! Ehhez keress rá az alkalmazás letöltő alkalmazásodban:)

Amint installáltad a programot, beállíthatod az aktuális földrajzi helyedet és ő ennek megfelelően tudni fogja, hogy mikor van arrafelé napkelte és napnyugta. A napszak váltakozásával automatikusan fogja szabályozni a monitor kék fény sugárzását és a színhőmérsékletét(K-Kelvin érték). Továbbá manuálisan is bele lehet nyúlni, ez hasznos trükk, ha napközben is szeretnéd lejjebb vinni az értékekeket (ezt ajánlom is egyébként, hacsak nem olyan munkád van, ahol jól kell látni a színeket: grafikusok, fotósok…)

Így néz ki a képernyőm 5500 K színhőmérsékletnél

Így néz ki a képernyőm 1900 K színhőmérsékletnél

+1 biohack: 900K-es kiegészítő alkalmazás az F.lux-hoz: https://www.dropbox.com/s/1x3dv6k6llyhm11/Set%20f.lux%20to%20%20900k%20and%20Restart%20App.vbs?dl=0

Nem kötelező, az 1900K is megteszi, de ez mégjobb. Töltsd le linkről a fájlt, mentsd le az asztalodra és csak indítsd el. Ha fent van az f.lux, akkor automatikusan leviszi 900K-ra a színhőmérsékletet. Itt aztán szinte csak a betűk látszanak:)

+ még1 biohack: használd ezt a képet a kék fény szűrő szoftvered vagy szemüveged tesztelésére! Ha nem látod a kék korongot, az már jó jel.

+még1 biohack: a kék fény szűrő szoftverek mellett, ajánlott estére a képernyő fényerejét is lehúzni amennyire csak tudod és még olvasható lesz a tartalom. Windows: Asztal–>Jobb egérgomb–> Képernyő beállítások –> Fényerő módosítása

+még1 biohack: a legtöbb laptopon vagy monitoron vannak állapotjelző, fehéren vagy kéken világító LED-ek. Ezeket érdemes letakarni valahogyan vagy kék fény védő szemüveget viselni.

Használd a fenti tippeket a mindennapokban, különösen a napnyugta utáni és napkelte előtti képernyőbámuláshoz! Bár senki sem halt még bele a kék fény sugárzó képernyők hatásaiba rövidtávon, de szép lassan rombolják a szervezetünket. És nem is gondolnak rá a legtöbben…

A F.lux egy alapvető trükk, ha eddig még nem használtál kék fény szűrő szoftvert. Androidos mobiltelefonokra is ajánlott. További hasonló programok: Iris, Redshift, Nightshift, Twilight, Blue light filter, Mee dimmer…és még lehet jónéhány. Szerencsére már többen elkezdtek ilyen jellegű szoftvereket fejleszteni, mert hasznos egészségvédelmi eszközök. Fontos tudni, hogy egyik sem ad 100%-os védelmet, este igazából a legjobb lenne kerülni a mesterséges fényeket, de a fenti szoftverek jelentős mértékben csökkentik a negatív hatásokat.

Óvd a szemeidet és a bőrödet a mesterséges fényektől!

Tovább a 2.részhez, ahol az alternatív ülőhelyzetekről és az eszközeink beállításáról írok.

Megjelent az új E-könyvem!

Szerezd be most az új könyvet 1990 Ft-ért!

Posted on Hozzászólás most!

Kék fény 2 – Mi alapján válassz kék fény védő szemüveget?

Ha még nem ismered mi köze a kék fénynek az egészséghez, ajánlom a korábbi fény és cirkadián ritmus témájú cikkeimet, leginkább a Kék fény 1 – Az új mumus címűt…

 

Kerek, szögeletes, hosszú, rövid csokoládé… Sárga, narancssárga, vörös szemüveg… Melyiket válasszam?

Léteznek ma már kék fényt blokkoló speciális szemüvegek és szoftverek a számítógép vagy telefon képernyőjére (pl. F-lux, Iris, Twilight, Nightshif). A szemüvegek nagy előnye, hogy viselésükkel nagyban megóvjuk a szemet a káros frekvenciáktól, hiszen állandóan rajtunk lehet, míg egy szoftver nem sokat segít, ha fölöttünk figyel egy LED lámpa… És akkor még szemüveg perifériáján is beszűrődhet ez-az… Szóval este a legjobb lenne a minden mesterséges fényforrást kiiktatni, ami sokszor nem túl életszerű. Továbbá a bőrünk is egy nagy fényérzékelő, érdemes este hosszú ruházatot viselni!

Aki sokat dolgozik napközben bent, képernyő előtt, annak érdemes nappal is csökkentenie a kék fényt, azonban nem kell teljesen. Napközben szükséges némi kék a szervezetünknek. A napfényben ottvan napközben is a kék, csak ugye egyedi arányban és váltakozik, nem úgy, mint egy mesterséges világításban. Ez már bizonyos esetekben túl sok lehet.

A kék fény védő szemüvegek többsége elvileg tudja, amit tudnia kell, azonban apróbb különbségek itt is vannak a hatékonyság szempontjából. A gyakorlatban igazán biztosat csak akkor lehet mondani, ha megmérjük speciális műszerrel, hogy a lencse milyen frekvenciákat ereszt át. Létezik a sárga változat, amely nappali gépezéshez ajánlott inkább, mivel csak a legerőteljesebb kék frekvenciákat szűri ki és nem az összeset, így jó kompromisszum az alvás megóvás, szem (DHA, omega-3, fotoreceptorok) védelem és a színek láthatósága szempontjából. A borostyánszínűek már szinte a teljes kék spektrumot blokkolják, ezek ajánlottak éjszakára. A vöröses szemüvegek a zöldet is kiszűrik, amely kis mértékben bezavar a melatonin termelésbe. Tehát ez utóbbi tudja a legtöbbet.

A számok nyelvén

Napközben kb. a 380-450nm-es tartományt érdemes blokkolni (ibolya és kék egy része), ha túl sok a mesterséges fény. Este már a teljes kéket (380-495nm-ig) érdemes kiszűrni. Ha biztosra akarunk menni, akkor viszont a zöldet is ki lehetne iktatni (495-570 nm).

Miért ez a széles tartomány? A fényelnyelést egy haranggörbe szerű grafikonnal lehet jellemezni, aminek van egy maximuma, ez a legintenzívebb hatás. A harang szélein kevésbé erős, de még kimutatható a jelenség…

Az olcsóbb kategóriák is működhetnek, a fényblokkolás fizikája nem túl bonyolult. Remélem a gyártók tisztában vannak az apró részletekkel.

Én azért használok RaOptics szemüveget, mert tudom, hogy a gyártó naprakész ebben a témában, küldetésének tekinti, hogy a legjobbat szeretné kihozni ebből az eszközből. (15% kedvezmény a “napfenydieta” kuponkóddal!)

A kék fény blokkolás egy új „divathóbort” az egészséges életmód világában vagy most ért csak ide a tudomány? Járj utána nyugodtan! 😉

Hivatkozások:

https://www.health.harvard.edu/staying-healthy/blue-light-has-a-dark-side

http://www.jneurosci.org/content/21/16/6405

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/3409004

Blue Blockers Compared and How to Make Your Own

Sáfrán Mihály: Napfény Diéta, 2017

Posted on Hozzászólás most!

Dopamin 2: Viselkedés, hétköznapi következmények

 Az első részben a dopamin szerepével, előállításával, a modern világ zavaró tényezőivel foglalkoztam, most ez utóbbit és a következményeit boncolgatom tovább.

Felborult dopamin háztartás

Az alacsony dopamin szintű emberek nehezen változtatnak, mert az agyuk folyamatosan túlbecsüli annak az értékét, amivel pillanatnyilag rendelkeznek és alulbecsüli, hogy mit nyerhetnek azáltal, ha feladják, amijük van. Amíg valaki nem elég felkészült rá, hogy bezárjon valami fontosat, addig nem lesz igazi változás, mert fogva tartja, amit nem tud feladni. Az alacsony dopaminszint elfedi előle ezt a realitást és képtelenné teszi, hogy kommunikáljon a természettel. A kék fény gyengíti az agyműködést és így az elektroszmoggal jobban lehet kontrollálni. A sok mesterséges kék fény kontrollálható, beteges idiótákat gyárt. Vajon kinek jó ez? Ki akar ide tartozni?

Csak érdekességképpen, aztán az olvasó fantáziájára bízom a többit: léteznek konkrétan olyan szabadalmak (1, 2, 3,4), ahol bizonyos elektromágneses hullámokkal manipulálni lehet az idegrendszert. Ez persze nem új, sokan foglalkoztak már hasonló technikai kütyükkel (pl. Michael Persinger, Jose Delgado és még ki tudja hányan…).

A legegyszerűbb módja az emberek kontrollálásának a kvantumbiológia szempontjából, hogy limitáljuk a választási lehetőségek spektrumát, de viszonylag komfortosan, boldogan létezhessenek abban a spektrumban. Ha hiányzik az UV fény a spektrumunkból (mesterséges fények, képernyők kontra napfény) szép csendben kevés lesz a dopaminunk, más döntéseket fogunk hozni. Nem célom ezzel bármiféle összeesküvés elmélettel azonosulni és pánikot kelteni, csak szólok, hogy ilyen is van… Választani mindig lehet, kérdés, hogy mit látsz a menüből: amit eléd raknak vagy az alternatívákat is.

Ha az időd nagy részét bent töltöd mesterséges fény alatt, akkor könnyebben kontrollálható lehetsz. Amíg erre nem jössz rá, addig valaki másnak a játékszere lehetsz! Más döntéseid lesznek bent a kék fényben, mint kint a napfényen, ezáltal más valóságot, realitást kapsz. Ha megkapod a napfénnyel az elegendő dopamint, sokkal kevésbé leszel hajlamos függőségekre és jobb döntéseket hozhatsz az életedben, a természettel összhangban.

Az alacsonyabb dopamin szint megváltoztatja a szemgolyó geometriáját és a lencse törésmutatóját. Ez egy egyszerű kvantum biológiás magyarázat, ami a napfény spektrum egyes részeinek hiányából következik. A napfény javít a helyzeten, a mesterséges fény tovább fokozza a bajokat. Napfény nélkül kevés melatonint és dopamint fogsz termelni a szemedben és az agyadban. A megváltozott dopamin szintek befolyásolják a hangulatodat, döntéseidet, nem fogod észrevenni a megfelelő válaszokat sem, ami ottvan az orrod előtt.

Tipikus alacsony dopamin helyzetűek a krónikus magyarázkodók, panaszkodók, rigolyásak, tele vannak régi szokásokkal. Ha beragadsz a múltba, nem fog változni semmi a jövőben. Optimális dopaminháztartásnál nem magyarázkodsz, hanem cselekedsz, bátran változtatsz, nem befolyásolja a jövődet a múlt. Az alacsony dopaminszint középszerűségben tart, nem mersz lépni, hogy kiválj a birkacsordából. Megoldás? Napozás, kék fény csökkentés, visszacsatlakozás a természethez. Ha ezeket rendszeresen csinálod, érzeni fogod, hogy jön a jutalom és a belső bíztatás. Dolgozik a dopamin! 😉

Kifogás és megoldás is mindig van. Kérdés, hogy elhiszed-e és melyikre fókuszálsz. Hova megy az energia és információ? A lefelé húzó spirálba vagy a megoldást keresve. Magamon is észreveszem a jeleit időnként (főleg sok számítógépezés, írás után…), hogy fáradt, motiválatlan vagyok, magyarázkodok, kifogásokat keresek. Ilyenkor mindig seggberúgom magam, alkalmazom valamelyik módszert amiről lejjebb írok és cselekszem!

Viselkedés és dopamin

Az embernek készen kell állnia a változásra, különben csak halogat, stagnál. A rossz döntések mindig összefüggésben vannak a rossz dopaminjelzéssel a szemben, agyban, bőrben. A magyarázkodás egy nagy akadály minden változás előtt. A cselekvés a magyarázkodás ellentéte. Semmilyen nagyszerű dolog nem jött még létre cselekvés nélkül, pusztán gondolkodással. A cselekvés nélküli gondolkodással elveszítheted az ötleteidet.

A fény fotonjai időtlenül jönnek a Földre és az emberhez. Az agy generálja az időérzékelést. A dopamin és a melatonin két fontos közvetítője ennek a folyamatnak. Ezt a két vegyületet használja a természet, mint a mérleg karjait. A fotonok önmagukban a világot mozdulatlannak érzékelik. A fény fotonjainak belső oszthatatlansága megakadályozza a külső oszthatóság érzékelését a realitásban. A megváltozott dopaminszintek – akár több vagy kevesebb – hatással vannak az időérzékelésre, ezért is nehezen veszik észre, hogy változtatniuk kellene, nem veszik észre a bajokat a környezetben. Ez dekoherenciát okoz a sejtekben.

A halál biztos, de az élet, amit kapsz vagy tapasztalsz az nem. Mindkettőnek megfizeted az árát a választásaiddal. A környezet, amit elfoglalsz olyan, mint egy bankszámla. Van, aki és ami hozzátesz, és van, aki és ami csak elvesz belőle folyamatosan. Ha döntöttél és megkaptad az eredményt, akkor látni fogod hogyan hat a környezet a dopamin számládra. Az eredmény meghatározza a valóságot, amit kapsz. Ebből talán látszik, hogy a környezet diktálja, hogy milyen eredményeket kapsz. Ha nem érted, akkor valószínűleg több napfényre van szükséged a szemedbe, hogy dopamint és melatonint gyárts helyileg a retinában és az agyban egy jobban gondolkodó agy érdekében. Ha ugyanazt az embert berakod kék fény alá vagy napfény alá, más döntéseket fog hozni, más realitást kap, magyarul befolyásolod vele az életét.

Kozmikus dopamin

Az univerzum hatalmas, hozzá képest az ember egy porszemnek sem tűnik, a dopamin molekula meg aztán még kisebb… Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi a fenének foglalkoznak vele a kutatók, ízeire szedve vagy miért írok róla cikket. Döntések, jutalomérzés, jel/zaj arány, trendek felismerése… Nekem ebből az jön le, hogy érdemes gyakorolni a természetes életmódot amennyire lehet és mindenkinek rátalálnia, mi az, ami folyamatosan „flow”-ban tartja és nem lesz szüksége függőségekre, pótszerekre. Szerintem mindenki egyedileg van összerakva, mindenkinek más lesz az, ami az optimumon tartja. Ezt a jógik megtalálják csendes meditációval vagy bárki kimehet a természetbe, kütyük nélkül pár órára vagy pár napra és tapasztalni fogja, hogy másképp jár az agya. És akkor most nagyon spirituális, ezoterikus voltam vagy csak tudományos?

A sejtek nem tudják megelőzni azt, amire nem számítanak. Fény frekvenciákat használunk a megfelelő döntésekhez. A teljes spektrumú napfény, ami alatt a legjobban tudjuk “megjósolni” a jövőt. A mesterséges fények alatt limitált elképzeléseink lesznek és szuboptimális döntéseket tudunk csak hozni… Ezért gondolom, hogy érdemes lenne minden komolyabb döntést kint a természetben lecsendesedve meghozni (napozás, földelés!). Az a bizonyos jel/zaj arány megint…

A halál biztos, az élet nem. A döntéseidnek – vagy jobban szeretem inkább a választásaid szót használni -, meglesz a következménye a biológiád és az életed szempontjából. Válassz okosan!

Mit lehet tenni?

Szerencsére mindig lehet változtatni és sokféleképpen lehet emelni a dopaminszintet természetes módon is. Vajon a csokievéssel, az esti italozással, ópiátokkal, kokainozással a legjobb vagy inkább a napozással?

Javítja a helyzetet a sok napozás (reggel, délelőtt a legfontosabb), megfelelő alvás (korai fekvés, esti világításcsökkentés, kék fény védelem), a fehérjedús reggeli, omega-3-ban gazdag tengeri ételek, általános stresszcsökkentés.

A fehérjedús reggeli azért is jó, mert biztosítja a tirozin és triptofán aminosav adagot és növeli az inzulinszintet is, ami segíti a szerotonin szintézist. Továbbá a fehérje jobban csökkenti az étvágyfokozó ghrelin szintet, mint a szénhidrátok vagy a zsírok, kevésbé érzel késztetést túlevésre. Olvasd el a leptines cikkeket is! Összességében ez egy cirkadián ritmus, agyműködés optimalizáló protokoll vagy bátorságdiéta, amit egy idegsebész fejlesztett ki.

Alternatív természetes dopaminforrások a napozáson kívül pl. a hidegterápia, ami egy óriási dopaminlöket UV nélkül. A hivatkozásokban van egy tanulmány, ahol 2,5-szeresére emelkedett a dopamin szint a 14 fokos vízben. Magyarázat a rövid hidegfürdő után tapasztalt jókedvre! Tehát nem(csak) azért kellene hidegfürdőzni, mert az most trendi, cool, kemény csávó vagy csaj leszel tőle, hanem egyszerűen csak javítja az agyműködést. A legjobb napozással kombinálni.

A jó hír, hogy a barátok is természetes módon emelik a dopaminszintet. Keress magadnak cimbiket és nevessetek sokat, érezzétek jól magatokat egymás társaságában. Nem véletlenül került fel arra a bizonyos Jack Kruse féle, legjobb 6 gyógymód listájára a Friends, azaz a barátok…

Elgondolkodtató, hogy aki nem bír társaság nélkül létezni, kicsit sem egyedül lenni, az más emberekből kompenzál egy kis dopamint?

A böjtölés, szakaszos böjtölés (intermittent fasting) étkezési stratégia, pedig segít helyreállítani a dopamin receptorok érzékenységét, csakúgy mint a légzőgyakorlatok, meditáció. Na meg a megfelelő alvás!

Plusz egy és fontos: ha valaki rátalál arra, mi az, amit szívesen, szenvedélyesen csinál, amiben alkothat, az is javítja a helyzetet! Garantáltan hosszú időre motiváltan tart. Elérni egy kitűzött célt, legyen ez kicsi vagy nagy, egyből jön a jutalomérzés, igaz?

Plusz mégegy: SPORT! Az edzés is nagyszerű eszköz dopaminháztartás ügyileg.

És még lehet sorolni: zenehallgatás, érintés, kíváncsiság, felfedezés…

Összefoglalás

A dopamin téma is bonyolult, el lehetne benne veszni évekig… és ez is csak egy szelet a sok közül. A nyúl vagy az oroszlán a vadonban nem olvasgat a dopaminról, egyszerűen csak használja természetesen a túlélés, létezés érdekében. A modern ember viszont a megváltozott elektromágneses környezettel beavatkozik a dopamin rendszerbe is, és már a természetes dolgokra néz furcsán, új szokások, hiedelmek alakulnak ki. Sokan belesüppednek egy dogma szerinti életbe, nehezen változtatnak, magyarázkodnak, panaszkodnak, ahelyett, hogy cselekednének. Depressziósak, másokat is lehúznak a hangulatukkal, rövidtávú örömökre fókuszálnak, amiből aztán mindig új és új kell, hiányzik a hosszútávú perspektíva. Kinél-mennyire-mióta zajlak ezek a hatások és hol tart a dopaminháztartása, az nagyon egyéni. A legveszélyeztetebbek ebből a szempontból is a fejlődésben lévő gyerekek, a már beteg idősebbek, a sok képernyőt nézegetők, éjszakai műszakban dolgozók. Megoldás mindig van, a cirkadián ritmus helyreállításával (reggeli napozással, kék fény csökkentéssel), a természethez való visszacsatlakozással kezdődik. És nem vagyok pszichológus, sem jógi, sem a hegyekben meditáló hindu guru, sem szektavezér, ők biztos másképp magyarázzák a fenti dolgokat. Csak olvasom és gyakorlom a ma elérhető legmélyebb tudományos tudást, a kvantumbiológiát. Ha érted a fenti összefüggéseket, akkor jó a dopaminszinted, ha nem, akkor sajnálom, válts fénykörnyezetet vagy nyomtasd ki ezt a cikket és olvasd el mégegyszer kint, napozás közben!

További tudnivalók a dopaminról a Napfény Diéta könyvben!

 

És nyugodtan olvasd el a hivatkozásokat is!

Hivatkozások (az 1-2. részhez):

Angol nyelvű képek: jackkruse.com

 

Posted on Hozzászólás most!

Dopamin 1: Szerepe, előállítása, függőségek, cirkadián ritmus

Ismerkedjünk meg az egyik legfontosabb idegi ingerületátvivő anyaggal és hormonnal, a dopaminnal. Milyen kapcsolatban van a kék fénnyel, cirkadián ritmussal, viselkedéssel, döntésekkel, függőségekkel? A dopamin is egy apró, ám fontos részlet a sok közül. Nem is kellene vele sokat foglalkozni, ha nem egy megváltozott, mesterséges környezetben élnénk. Az oroszlán vagy a nyúl nem olvasgat a dopaminról, csak teszik a dolgukat. Figyelem, a cikkek helyenként túl tudományosak vagy elvontak lesznek, de lesznek benne könnyen használható gyakorlati tippek és szerintem megéri elgondolkodni rajtuk!

A dopamin szerepe

A dopaminnak nagyon szerteágazó a feladata az idegrendszer működésében. A dopamin nem csak egy „jóközérzethormon”, hanem számos funkciója van a tudatosságban, a realitásérzékelésben is. A dopamin nem a „hú de jól vagyok érzés” vegyülete, ez inkább az endorfinokra és belső opioidokra érvényes. A dopamin hatással van az immunrendszer egészséges működésére is.  Hormonként, gátolja a prolaktin felszabadulást a hipofízis elülső lebenyéből.

Neurotranszmitteri funkciója sokoldalú: Örömet, eufóriát, boldogságot okoz, javítja a motivációt, a fókuszálást, koncentrációt. Szerepe van a mozgás koordinálásában, a motivációban, a jutalom-érzésben és predikcióban, a függőség kialakulásában, a munkamemóriában és a végrehajtó funkciókban. A Parkinson-kór neurológiai oka a középagyi dopaminsejtek pusztulása.

A dopamin javítja a jel/zaj arányt az agyban, hogy jobban észrevedd a trendeket az időben és a térben, tehát javítja a helyzetfelismerést. Megfelelő dopaminszintekkel, megfelelő lesz a belső óra és ugyanez fordítva. Pl. úgy döntesz, hogy fontosabb lesz aludni 10-kor, mint éjfélkor is a neten szörfözni vagy minden nap bulizni, mert tudod, hogy másnap így frissebb és hatékonyabb leszel. Figyeld meg, hány százalékban használod az internetet: szórakozásra, tanulásra, munkára, fontos kommunikációra vagy üres locsogásra, mások életének a megfigyelésére ahelyett, hogy a sajátodat élnéd… Tudom, rengeteg időt el lehet rajta tölteni, nagyon csábító a végtelen információ halmaz.

Este a sötétben kevesebb a dopamin, lassul az óra, az időérzékelés az alvásnál meg is szűnik. A dopamin fokozza az éberséget, a célirányos tevékenységhez való fókuszt (akarat, vágy, keresés), motiváltan tart, hogy tanulj, dönts, túlélj. Továbbá fogékonyabbá tesz az absztrakt gondolkodásra, kíváncsivá tesz, információgyűjtővé, nagyobb célok elérésére ösztönöz.
A felborult dopamin egyensúly motiválatlansághoz, rossz döntésekhez vezethet. Alacsony dopaminszinteknél hajlamos lesz az ember kényelmesen belesüppedni valamilyen dogma szerinti világba, korlátokat húzni maga köré és csak azt ismételgeti, nem akar változtatni rajta, elveszíti a kíváncsiságát új dolgok iránt.
Ha alacsony a dopaminszint, alacsony lesz a melatonin is a szemben, rosszabb lesz az alvás, továbbá csökken a motiváció, fáradt leszel, függőség alakulhat ki, hangulatingadozások és memóriaromlás. Melyiket szeretnéd ezek közül?
A függőségek (alkohol, drogok, túlevés, szerencsejáték, stb.) mindegyike átmenetileg stimulálja a dopaminrendszert, de hosszútávon nem megoldás és megvannak a mellékhatásai.
Az is egyfajta megközelítés, ha valaki élvezi, amit csinál („flowban van”). Ilyenkor folyamatosan jól működhet a dopamin rendszer, jön a jutalomérzés. Érdemes ilyen tevékenységeket találni, kinek-mi passzol, persze ez lehetőleg ne legyen egészségromboló hatású vagy másokra ártalmas…
A dopamin hatásánál figyelembe kell venni a receptorainak érzékenységének állapotát is. Ez megintcsak bonyolítja a helyzetet: lehet valakinek magas dopamin szintje, de alacsony receptor érzékenysége és fordítva is. Folyamatosan változik, napszak, évszak, élethelyzet szerint is, ezért fölösleg azon gondolkodni, hogy akkor most jól megmérem a dopaminszintem és látni fogom miújság ottbent. Inkább a cikkben leírt hatásokat összegezve érdemes következtetni rá.

A dopamin előállítása természetes úton

Alább látható a dopamin kémiai szerkezete, amely igencsak hasonlatos a tirozin (Tyr) aminosavhoz. Nem véletlenül. Többféleképpen lehet előállítani, a természetes módja a napfény különböző UV frekvenciáival menne és ekkor lesz optimális a működése, nem a pótszerekkel, pótcselekvésekkel tuningolva. A Tyr-nak 280 nm-nél van elnyelési maximuma (ettől még máshol is elnyel), oldallánca foto-ionizálható. A tirozin, mint aminosav építőkocka ottvan a fehérjéinkben is!

Az aromás aminosavak (triptofán, tirozin, fenil-alanin) el tudják nyelni az UV-t és biogén aminok képződnek belőlük: pl. dopamin, norepinefrin, epinefrin, szerotonin, melatonin. A melatonint és a D-vitamint is az UV fény gyártja. A melatoninhoz UV-A és triptofán kell, a dopaminhoz UV-A és UV-B és tirozin, míg a D-vitaminhoz UV-B és koleszterin.
Ha rossz a fénykörnyezet, könnyen előfordulhat, hogy nem optimális a dopamin háztartás és pótszerekhez nyúl az illető. Kevés napfény és/vagy sok mesterséges fény=alacsony dopaminszint=vacak mitokondriumok. A vándormadarak arrébmennek, ha a környezet már nem biztosítja a túlélést a számukra, rosszul érzik magukat ott, az ember miért nem?

Dopamin és a cirkadián ritmus

Optimális esetben a dopamin szintje is napszaki ingadozást mutat és persze vannak napközbeni események, amik még befolyásolják. A különböző hullámhosszú UV fények melatonint és dopamint gyártanak a retinán az aromás aminosavakból, melyek beszabályozzák a szem megfelelő geometriáját és elősegítik a fotoreceptorok regenerációját, hogy megfelelően fusson a cirkadián ritmus.

A dopaminszintek napi ritmusába beavatkozik, ha sérül a fotoreceptor a szemben. Sajnos a legtöbb mai ember a telefoncsekkolás közben egy kis kék fénnyel szerez magának extra dopamint, de ez megzavarja a normál dopamin háztartást, hosszútávon inkább krónikusan alacsony dopaminszintekhez vezet. A kék fény beavatkozik a MAO-B enzim működésébe, ezáltal a dopamin szintekbe is. A kék fény nem csak a DHA omega-3 zsírsav molekulákat és a melatonin szintet teszi tönkre szép lassan, hanem a megfelelő dopamin háztartást is.

Ki szeretne könnyen irányítható, fáradt, beteges, idióta zombi lenni? A mesterséges kék fények bámulását egész nap nekik találták ki. Van olyan orvos is (Mandy Saligari), aki egyenesen azt állítja: ha okostelefont adsz a gyerekednek, az olyan mintha kokaint adnál neki.

Napkeltekor a kék-fény – amely szabadgyököket termel – ki van egyensúlyozva a vörössel. A növekedés fontos a szem egészségében és ez a szabadgyök képzéssel van stimulálva, de normál esetben egyensúlyba van hozva regenerációs folyamatokkal is. A melatonin regenerálja a fotoreceptrorokat a szemben, ami UV fény segítségével keletkezik.

A növekedéssel nincsen baj (kell neki egy kezdőlökés a szabadgyökök által), ha az egyensúlyban van a regenerációs folyamatokkal. A probléma akkor van, ha a növekedés kontrollálatlan és nincs megfelelő regeneráció, akkor indulnak be a káros folyamatok. A kontrollálatlan növekedés a negatív visszacsatolás elvesztésével alakul ki. Nő a fehérjék ubikvinációja, rákos megbetegedés alakulhat ki.
A kék fényt ki kellene egyensúlyozni az UV-vel és IR-rel, ahogy a napfényben is természetesen előfordul. Ezért nem helyettesíthető semmivel a napfény. A mesterséges világításokban, képernyőkben nincs kiegyensúlyozva és nem is látom jelét (talán 1-2 kivétellel), hogy törekednének rá! Nagyon leegyszerűsítve: a kék felpörget, „felgyorsítja az időt”, az IR lassítaná.
Warren Meck kutatóorvos vizsgálataiból kiderül, hogy az egyik fontos agyi terület (bazális ganglion) dopamin ciklusa egy belső óra, ami összefügg az SCN-nel (szuprakiazmatikus nukleusz – a központi belső óránk). A sok dopamin gyorsítja a bazális ganglion hurok ciklusát, ami összekovácsolja a kapcsolatot az agy különböző területein. Tehát minél több dopamint gyártasz, annál gyorsabb lesz ez az óra.
Nappal az UV hatására sok dopamin keletkezik a szemben, míg este csökken a szintje és lassul az idegi áramkör frekvenciája, csökkentve ezzel a belső időérzékelést.
Az alacsony dopamin szintek idő összeszűküléssel függnek össze és a cirkadián ritmusról való lecsatlakozzással. A mai mikrohullám és kék fényben úszó világ a legnagyobb lecsatlakoztató a normál cirkadián ritmusról. Az időérzékelés zavara rengeteg betegséggel van összefüggésben és természetesen mind visszavezethető a rosszul működő cirkadián ritmusra.

A testhőmérséklet, a vérnyomás, az immunrendszer, az étvágy, az éberség, álmosság mind-mind ennek a rendszernek a finom összehangolt munkája révén napszakonként változó mintázatot mutat. A reggeli kék fény stimulus hatására beindulnak a következő hormonok: kortizol, szerotonin, GABA, dopamin, FSH, GRP, NPY, TSH. A naplemente utáni fényhiány pedig a melatonin, VIP, növekedési hormon elválasztást idézi elő. Tehát mindegyik hormonnak megvan az ideális ritmusa a nappal és éjszaka váltakozásától függően. Ebből következik, ha megzavarod ezt az ősi rendszert nem odavaló fényekkel, akkor a hormonelválasztásban is zavar lesz, pl. este a kék fények hatására kevés lesz a melatonin, növekedési hormon, rosszabb lesz az alvás, regeneráció hatásfoka. A délelőtti napfény UV-A és IR (infravörös) tartalmának a szerepe pl. a melatonin, dopamin, β-endorfin és további hormonok előállítása, a jobb alvás, jobb agyműködés, hangulat, optimális anyagcsere folyamatok érdekében. Magyarul beindítja az egész gyárat odabent, munkára fogja a dolgozókat és az egészben a napfény a karmester, amely a szemen és bőrön keresztül üzen.

Folyt. köv!

Dopamin 2.: Felborult dopamin háztartás, viselkedés, gyakorlati tippek

És nyugodtan olvasd el a hivatkozásokat is! Hivatkozások a 2. rész végén

További tudnivalók a dopaminról a Napfény Diéta könyvben!

Posted on Hozzászólás most!

Okos okostelefonhasználat

Manapság szinte mindenki „hozzánőtt” az okosabbnál-okosabb mobiltelefonjához, tabletjéhez. Bezzeg amikor még csak vonalas telefon létezett és az emberek nem estek kétségbe, ha 1 percen belül nem kaptak választ egy üzenetre…

Felgyorsult világban élünk, dübörögve fejlődik a technológia, aki ebből kimarad, lemarad. Ez tény. Az okostelefonoknak számtalan előnye van a gyors és azonnali kommunikációban, információs tartalom megosztásban, ötletek megvalósításában, hasznos applikációkkal kiborgokként”bővíthetjük a képességeinket”. Ez is tény. Viszont arra kevesen gondolnak, hogy így napi több órára összenőttünk a készülékünkkel, azt gondoljuk bármikor és bármennyit lehet használni őket. A kvantumbiológia szerint viszont ennek az új szokásnak vannak káros hatásai, ezért nem árt tudatosítani néhány jelenséget.

Kék fény, cirkadián ritmus, melatonin

Számtalan tanulmány létezik róla, hogy az esti kék fények csökkentik a melatonin hormon szintjét. Aki szeretne az esti alvásnál teljes potenciállal regenerálódni és normál ütemben öregedni, az jobban teszi, ha napnyugta után kerüli a kék fényeket. A kék fény nem csak a kék színt jelenti, hanem a fehér/színtelen fény is tartalmazza pl. a napfényben és a mesterséges világításokban. Az okos kütyük pedig komoly kék fény dózist sugároznak felénk. Prizmás fénytörés kísérlet! Léteznek ma már kékfény blokkoló szoftverek és szemüvegek, továbbá érdemes este hosszú ruházatot felvenni, hogy a bőrünket is védjük. A legfontosabb fény érzékelőnk a szem, de a bőr is egy óriási napelem, ami érzékeli a környezet fényeit…

Időzítés

A modern ember azt hiszi, hogy bármikor büntetlenül lehet mesterséges fényeket nézni. Este napnyugta után a legrosszabb, de napkelte előtt a képernyőre tapadni sem éppen biológia barát. A napkelte sugarai hozzák csak a kék fényt a természetben, napközben végig ottvan a spektrumban és napnyugta előtt szétszóródik, nem jut el hozzánk a kék tartomány!

A legjobb lenne a déli órákra (vagy amikor fent van a nap..) korlátozni a képernyőbámulás nagy részét, ilyenkor ugyanis a napfény és a kütyük színhőmérséklete hasonló tartományban mozog (5500 K), ez is egy fontos jellemzője a fényeknek. Este igazából semmilyen mesterséges világítás nem természetes (Nap, csillagok, Hold, tűz).

Kint vagy bent?

Óriási segítség, ha a mesterséges fények mellé megkapjuk a természetes napfényt is. Tehát kint a szabadban vagy nyitott ablaknál telefont nyomkodni sokkal jobb, mint bent, mondhatni minimalizáljuk így a káros hatásait.

Fizika

Távolság, időtartam. Fizikai törvény, hogy a távolsággal rohamosan csökken az elektromos és mágneses tér hatása. Ezért érdemes nem a zsebben hordani a kütyüket, hanem távolabb a testtől! A központi belső óránk az agyban van (SCN), de vannak perifériás óráink is minden szövetben a cirkadián ritmus számára. Egy zsebben hordott telefon vagy egy ölben tartott laptop itt be tud zavarni, nem lesz szinkronban az időzítés a központtal.

Talán az is nyilvánvaló, hogy minél kevesebbet használod, annál kevesebb lesz az expozíció. Hosszabb beszélgetésekre különben is a legjobb a személyes találkozó. Biztos olyan fontos minden részletet megbeszélni fél órán keresztül a telefont a fejedre ragasztva? Ha elolvasod és megérted az alábbi tanulmányt (hosszabb mobilozás megváltoztatta a glükóz anyagcserét az agyban) talán átértékeled…

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21343580

Kütyü izomnyavalyák, testtartás

A sok ülés következményei után új sláger lehet az izomproblémáknál a „kütyü nyak és csukló”. Lehajtott fej és korlátozott tartományban mozgó ujjak napi több órán át. Gondolod, hogy ennek nincs következménye? Könnyedén felborul a strukturális izomegyensúly, egyes izmok túlnyúlnak, mások berövidülnek… Kevesebb használat, speciális torna, erősítés, lazítás!

Elektroszmog terhelés

Senkit sem fog sírba vinni 5 perc mobilozás, DE…! A kék fény az egyik legrosszabb elektroszmog fajta, mert megzavarja a cirkadián ritmust, a hormonok, neurotranszmitterek optimális működésést. A másik gubanc a telefonok által használt rádió- és mikrohullámok, WiFi. Továbbá a 4G és a hamarosan terjedő 5G-s hálozatra is érdemes gondolni. Az egyre gyorsabb és nagyobb méretű információ (képek, videók) továbbításához nagyobb teljesítménysűrűségű sugárzásra van szükség. Ezek egyre idegenebb elektromágneses sugárzások lesznek a biológia számára. Borúlátó jóslat, hogy a következő években gyakoribbak lesznek a mitokondriális betegségek a sok technológiát használók vagy ilyen környezetben élők körében. A jó hír, hogy akkor talán észbekapnak az elektroszmog szkeptikusok is, hogy valami nincs rendben a modern környezetben…

Repülőgép üzemmód, nem csak utasoknak

Az okostelefonok egyik okos funkciója a repülőgép üzemmód, ekkor nem lesz ki- és bemenő sugárzás, adatforgalom, de pl. fényképezni, bizonyos appokat használni továbbra is lehet. Alvásnál, utazásnál vagy túrázásnál használd bátran a repülőgép módot!

Mindent, de azonnal

Türelem emberek! Teljes pánik tud eluralkodni egyeseken, beindul a pesszimista fantázia, ha nem kap választ egy üzenetére vagy nem hívják vissza pár percen belül. 20-30 éve még semmi gond nem volt ebből, akkor is zajlott az élet gyors kommunikáció nélkül.

Okosabb telefon, butább ember?

Régebben fejből megjegyeztük a fontosabb telenszámokat, manapság erre nincs szükség, hiszen tárolható a kütyüben. És ha elveszik? A navigációs szoftverek igaz, hogy elirányítanak bárhova, de mintha közben elkényelmesedne a belénk épített GPS, nem? Megy a chatelés, puszcsi-lávcsi, hangulatjelző ikonok stb. Közben meg egyre kevésbé gyakoroljuk a sokszínű személyes kommunikációt. Érdemes elgondolkodni milyen területeken könnyíti meg az életünket a telefon, de ugyanakkor milyen képességeinket hagyja ellustulni!

Elmélet és a való világ

Tudom, hogy sok esetben nehéz betartani a fenti ajánlásokat. Bizonyos esetekben életet is menthet a mobiltelefon és vannak olyan élethelyzetek, hogy a munkához, biztonsághoz elengedhetetlen vagy egy nagy élmény megosztásához szükséges. Szeretem az ideális esetet leírni, aztán mindenki döntse el, mennyit akar megvalósítani belőle. Mindennek meglesz a következménye a hosszútávú egészség szempontjából. Remélem a fenti tippek hozzájárulnak „az egészséges haladáshoz”!

További információk a fények biológiai hatásairól a Napfény Diéta könyvben!

Posted on Hozzászólás most!

Kék fény 1 – Az új mumus

A kék fény egy speciális hullámhossztartomány a biológia számára. Fontos információtartalma van az agyunknak, szerepet játszik a nappal és az éjszaka elkülönítésében. Előfordul a természetes látható fényben és a mesterséges világításokban, képernyőkben is. Biológiai hatásait alaposan megvizsgálva lehet jó- és rosszfiú is. Sok apró részlet számít ennek megértésében. Ezt fogom ebben a cikksorozatban elmagyarázni.

Egészségdivat és tudomány

Vajon miért lett divatos az utóbbi 1-2 évtizedben az egészséges életmód? Úri hóbort a jóléti társadalmakban vagy tényleg szükség van rá? Egyre több az anyagcserebeteg ember (túlsúly, cukorbetegség, pajzsmirigy problémák, autoimmun betegségek, rák, mentális betegségek stb.). Érezzük, hogy valami nem ok, ezért aztán keressük a megoldást és sokszor a hagyományos orvoslás nem tud segíteni, csalódnak benne az emberek. Ilyenkor aztán fogékonyabb lesz a beteg az alternatív módszerekre. A legegyszerűbb elkölteni egy kis pénzt valamilyen csodabogyóra, csodaétrendre vagy varázslóra és azt hisszük ezzel meg lehet oldani egy összetett biofizikai problémát, amit a mesterséges elektromágneses környezet generál és rontja az energiatermelésért felelős sejtszervecskéink, a mitokondriumok működését. Szerintem a fő bűnös a sok mesterséges hullámhossz tartomány, beleértve a kék fényt, rádió- és mikrohullámokat is. Aztán ottvan még a rossz táplálkozás a finomított, feldolgozott élelmiszerekkel és a stresszes, mozgásszegény életmód, stb. Mindezek külön-külön is fontosak, összeadódnak és nagyon egyéni ki-miből-mennyit csinál jól vagy rosszul, mennyire rombolja magát és mennyit kompenzál tudattalanul nap mint nap és évek óta. Egyéni környezet, életvitel, epigenetika.

A fény 4,5 milliárd évig állandó volt a Földön, az utóbbi 125 évben viszont a modern ember ezt megváltoztatta, főleg az utóbbi 1-2 évtizedben. A nappal és éjszakához való alkalmazkodás, cirkadián ritmus előbb volt a Földön az élőlényeknél, mint az ember táplálkozása. Vajon melyik a fontosabb? Melyikre érdemes fókuszálni a tudomány nevében?

„A tudomány kizárólag fizika, minden más csupán bélyeggyűjtés.” /Ernest Rutherford/

Mi a fény?

Fénynek általában az emberi szem által is érzékelhető látható (kb. 390 és 750 nm hullámhosszak közé eső rész) elektromágneses sugárzást nevezzük. Tágabb értelemben a nem látható tartományt pl. az infravörös és ultraibolya fényeket is ide sorolhatjuk. A fény az idővel egy periodikusan váltakozó elektromágneses hullám, eszerint váltakozó elektromos- és a mágneses térerősség is jellemzi. A fény viselkedhet hullámként és részecskeként (foton) is.

Az összes elektromágneses sugárzás elrendezhető frekvencia, hullámhossz, energia szerint, ekkor kapjuk az elektromágneses spektrumot. Az emberi szem kevesebb, mint az 1%-át érzékeli a teljes elektromágneses spektrumnak! 

Az elektromágneses spektrum egyes részeinek összehasonlítása
Név Hullámhossz Frekvencia (Hz) Foton fajlagos energiája (eV)
Gamma < 0.01 nm > 30 EHz 124 keV – 300+ GeV
Röntgen 0.01 nm – 10 nm 30 EHz – 30 PHz 124 eV  – 124 keV
Ultraviola 10 nm – 400 nm 30 PHz – 790 THz 3.3 eV – 124 eV
Látható 400 nm–700 nm 790 THz – 430 THz 1.7 eV – 3.3 eV
Infravörös 700 nm – 1 mm 430 THz – 300 GHz 1.24 meV – 1.7 eV
Mikrohullám 1 mm – 1 meter 300 GHz – 300 MHz 1.24 µeV – 1.24 meV
Rádióhullám 1 meter – 100,000 km 300 MHz – 3 Hz 12.4 feV – 1.24 µeV

A látható fény és a napfény is többféle frekvenciából áll össze, melyeket a szivárvány színeiben is felfedezhetünk. Ennek egy közismert bizonyítéka, ahogy egy prizma felbontja a fehér fényt a színes alkotóira.  A napfényben a legnagyobb energiájú és legrövidebb hullámhosszú az UV, őt követi a lila, kék, zöld, sárga, narancs, vörös, infravörös (IR) tartomány egyre kisebb energiatartalommal és egyre nagyobb, „lomhább” hullámhosszal. A látható fény nem tartalmazza az UV-t és az IR-t, legfeljebb csak egy kis részüket.

Szín Hullámhossz (nm) Frekvencia (THz) Foton fajlagos energiája (eV)
Ultraviola 10-380 30 PHz – 790 THz 3.3 eV – 124 eV
Ibolya 380 – 420 789 – 714 3,26 – 2,95
Kék 420 – 490 714 – 612 2,95 – 2,53
Zöld 490 – 575 612 – 522 2,53 – 2,16
Sárga 575 – 585 522 – 513 2,16 – 2,12
Narancs 585 – 650 513 – 462 2,12 – 1,91
Vörös 650 – 750 462 – 400 1,91 – 1,65
Infravörös 750-1 mm 430 THz – 300 GHz 1,24 meV – 1,7 eV

Alább látható több közismert hormon és idegi ingerületátvivő anyag kémiai szerkezete. Talán feltűnik, hogy mindegyikben vannak gyűrűs részek vagy kettős kötések. A kémia szempontjából ez azt jelenti, hogy szabadon mozgó, delokalizált elektronfelhőik vannak és bizonyos hullámhosszú fényekkel gerjeszthetőek, elnyelni és továbbítani tudják azokat. Véletlen egybeesés vagy aki összerakott minket nagy biofizikus volt?

A sejtek, hormonok, neurotranszmitterek a különböző frekvenciájú fények, fotonok játszóterei

A kék fény

A fenti táblázatból látható, hogy a kék fény a 420-490 nm közötti elektromágneses hullámokat jelenti. A reggeli és napközbeni természetes napfény is tartalmazza, tulajdonképpen azt üzeni az agynak, hogy nappal van, beindítja a hormonokat, serkent a nappali tevékenységekre. Naplemente után viszont nincs napsütés, nincs kék fény, a szemünkben megvannak erre a megfelelő érzékelők (retina, ipRGC sejtek, melanopszin fehérje, SCN…). A kék fény hiánya is egy jelzés az agynak: indul az éjszakai anyagcsere program, a regeneráció, az alvás. A növényeknél tanuljuk és elfogadjuk, hogy a fotoszintézisnél élesen elkülönül a nappali és éjszakai ciklus, akkor az embernél miért felejtjük ezt el?

Megváltozott elektromágneses (és fény-) környezetben élünk és ez csak romlani fog a következő időszakban a technológia mégnagyobb térhódításával. Gyakorlatilag egy “kék fény mérgezett” világot teremtettünk. Ezért is érdemes most az ember egészséges működését megérteni és egészségvédelmi lépéseket tenni, talán még időben.

A kék fény árnyalatai

A napfényben a kék tartomány mellett ottvan a szivárvány többi színe és az UV, IR frekvenciák is, ennek nagy jelentősége van a biológia számára. Leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy a kék stimulál, az infravörös (IR) pl. pedig regenerál. Tehát ki van egyensúlyozva, le van szabályozva a kék. A napfény kék fény tartalma napszak és évszak szerint is változik.

Van, ami semmivel sem helyettesíthető…

A mai világban viszont sok esetben nincs szünet a kék fényben, állandóan kapunk belőle, fittyet hányva a sok millió éves természetes földi fénykörnyezetre, biológiai ritmusokra. Kezdődött ez a mesterséges világításokkal az 1880-as évektől, később a színes tv-vel, manapság pedig szinte mindenki számítógépezik, mobiltelefont, tabletet használ, melyek képernyőiből bőségesen kap a szemünk és a bőrünk kék fényt, ráadásul ezt bármelyik napszakban megtehetjük. A gond az, hogy ilyenkor az agyunk azt hiszi, hogy nappal van. Vajon megfelelően fog így működni a nappali és az éjszakai anyagcsereprogram elkülönítése és a hormonrendszer?

Az egyik gond tehát, hogy a természetes lehetőségeken felül, akár este napnyugta után is kapunk belőle vagy kora reggel, napkelte előtt. A másik gond, hogy a mesterséges eszközök spektruma hiányos és kiegyensúlyozatlan a napfényhez képest. Nincs bennük az IR és UV, energiatakarékossági okokból és sokszor aránytalanul sok kéket tartalmaznak. Továbbá statikus, állandóan ugyanazt a spektrumot sugározza nekünk egy mesterséges világítótest. Persze egy kütyü képernyő változik, ahogy videót nézünk vagy a változtatjuk a tartalmat. De az 1000%, hogy nem olyan ritmusban és arányokban váltakozik, ahogy a napfény. A napfény programjának reggeltől-estig, évszakok szerint fontos biológiai jelentősége van.

A kék fény csökkenti a melatonin hormon szintjét, ami kulcsfontosságú az alváshoz, regenerációhoz. Továbbá a kék fény beavatkozik a dopamin szintekbe (hangulat, viselkedés, döntések), ezt kifejtem majd egy későbbi cikkben. És a mitokondriumok működéséről, deutériumszintekre kifejtett hatásáról még nem is beszéltem…

A különböző hullámhosszú fények, különböző mélységekre hatolnak a bőrben. A kék is viszonylag mélyre jut. A pajzsmirigy igencsak közel esik a bőrfelszínhez és igencsak sokat kaphat a képernyők kék fényéből… Összefüggés? Sálat az irodai dolgozóknak?

Kék fény az új mumus

A világért sem szeretnék vészmadárkodni, mindenki abban hisz, amiben szeretne! A kvantumbiológia szempontjából a kék fény az egyik főbűnös a civilizációs betegségek terjedésében. Ez van. Az egyik legrosszabb elektroszmog fajta és ráadásul egy alattomos dög, mert csak kevesen gondolnak rá és nem azonnal érzékelhető a hatása, hanem szép lassan, csendben öregít, zavarja az optimális hormon- neurotranszmitter szinteket. A sejtek energiatermelő szervei a mitokondriumok működésébe is bezavar. Hegyekben állnak ezekről az összefüggésekről a tanulmányok, biofizikai levezetések. Aki nem hiszi, nyugodtan járjon utána!

Folyt. köv.

Kék fény 2.: Mi alapján válassz kék fény védő szemüveget?

Hivatkozások?

Hol lehet részletesebben olvasni a fentiekről, tanulni az agyműködésről? Talán egy tapasztalt idegsebésztől, aki elmélyedt a kvantum-fizikában is. Egészségvédelmi szakirányos biomérnök végzettségem után továbbra is kíváncsi maradtam, kb. 2013 óta önszorgalomból beiratkoztam a dr. Jack Kruse „egyetemre”. Az elmúlt években többezer oldal angol szakszöveget olvastam a blogján és az ajánlott irodalmakban, többszáz órányi hanganyagot hallgattam meg, összevetettem ezt a saját tapasztalataimmal, a természet és a mindennapok megfigyelésével és kezd összeállni a kép… A tanulásnak sosincs vége, de ami eddig összegyűlt a fejemben, az is sok jelenleg köztudatban lévő egészségvédelmi „jótanácsot” felülír. Ajánlom Kruse írásait és a könyveket, amikre hivatkozik, ha érdekelnek a bővebb magyarázatok (és ha van pár éved rá). Ezeket igyekeztem összesűríteni és közérthetően is tálalni A paleón túl és a Napfény diéta könyvekben.

Van már kék fény védő szemüveged?

A Napfény diéta könyvben sokat írok róla, miért lenne fontos kék fény blokkoló szemüveget használni a mai világban: jobb melatonin termelés, jobb alvás, jobb regeneráció, a szem, az agy és a mitokondriumok megóvása, az öregedési folyamatok lassítása…

A RaOptics szemüvegeket most 15% kedvezménnyel rendelheted meg a “napfenydieta” kuponkóddal!