Kategória: egészség

A paleolit táplálkozás egy gyűjtőfogalom, manapság már többféle irányzata van, egy laikus csak kapkodhatja a fejét, hogy melyiknek higgyen. A lényeg szerintem nagyjából közös: olyan ételeket eszünk, ami a mezőgazdaság előtt elérhető volt, vagyis, amit levadászhatunk és összegyűjthetünk a természetben. Nemrég megjelent könyvem kapcsán úgy gondoltam ideje nekem is színt vallanom, hogy melyik irányt fogom képviselni, hogy látom a hazai helyzetet és mire alapozom a nézeteimet.

Azért írtam dátumot, mert ahogy gyűlnek az ismereteim a témában, úgy változhat az álláspontom, tehát nem szeretnék kőbe vésni semmit sem. Ha 6-8 évvel ezelőtt kérdeznek, hogy mi az egészséges táplálkozás, akkor a barna rizsről, teljes kiőrlésű kenyérről áradoztam volna. Szerencsére nem dőltem hátra, továbbra is kíváncsi maradtam, sokat olvastam, így találtam rá 2009-ben Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás című könyvére, ami sok tévhitet helyrerakott a fejemben, ezért én is nagyon hálás vagyok neki. Később több hazai és külföldi szerzőtől is olvastam (pl. dr. Tóth Csaba: Paleolit orvoslás; Robb Wolf: Paleolit Megoldás, Mark Sisson: Primal Blueprint, Loren Cordain és Szendi Gábor további könyvei, keto.hu és zöldház.info weboldalak Lackovich Hegedűs Esztertől), melyek hasonló gondolatokat képviseltek, ám kicsit más nézőpontból, ami újra elbizonytalanított és további szorgalmas információgyűjtésre késztetett. Közben persze sok cikket, internetes forrást is olvastam, konzultáltam másokkal, és gyűjtöttem magamon a gyakorlati tapasztalatokat. Mellesleg természettudományos végzettségem van (vegyésztechnikus és egészségvédelmi szakirányos biomérnök), élsportoló is vagyok, így nagyon érdekel a sportmozgások biokémiai háttere, ebben az irányban is sokat tájékozódtam. Időközben megismertem Kanyó Dénes búvárúszót, aki a magas zsír és alacsony szénhidráttartalmú paleo étrenddel lett világbajnok és világcsúcstartó, egy olyan sportágban, ami a hagyományos sporttáplálkozástan szerint csak magas szénhidrátbevitellel működhetne, gyakorlatilag ezzel a feje tetejére állította a hivatalos tudományt.

Na, ez ismét kíváncsivá tett, vajon mi lehet ennek az elméleti háttere? Többek között ez volt az egyik ihlete a könyvírásnak. A válasz egyrész a magas zsírtartalmú, ketogén diétájában rejlik, másrészt dr. Jack Kruse, amerikai idegsebész munkásságában, aki egy egészen elképesztő elméletet írt le az élővilág működéséről. Összeházasította a biológiát a kvantummechanikával, és mindezt ki is próbálta a gyakorlatban. Ennek több összetevője van, ő nemcsak a táplálkozásban gondolkodik (nála a tengeri ételeken alapuló ketogén paleo étrend a nyerő), hanem fontos tényezőnek tartja a belső óránkat (cirkadián ritmust), az elektroszmogot, a szezonalitást és a hidegben előhívható speciális anyagcserét. A hidegadaptációt vagy hidegterápiát Dénessel együtt én is kipróbáltam, döbbenetes, de valóban működik, ami igencsak hitelessé teszi számomra a Kruse féle elméletet. Szóval ezt a vonulatot kutatom már másfél éve, a könyvem eredetileg egy paleos sportkönyvnek indult, de időközben belekerültek az újszerű nézőpontok is, tehát én ezt a komplex irányt képviselem. Bár az elmélet meglehetősen bonyolult a fizikai, biokémia nyelvén, a gyakorlati vonatkozások nagyon egyszerűek, csak puskázni kell a természetből, meg kell nézni, hogyan működnek ott a dolgok. Fontos szempont, hogy ezen a szemüvegen keresztül az elektroszmog terheltség és a belső óra jó működése legalább olyan fontos – ha nem fontosabb – környezeti tényező, mint a táplálkozás.

 Hogyan látom a magyar paleo mozgalmat? Örülök, hogy létezik és támogatok minden ilyen jellegű kezdeményezést, amely elsősorban egészségesebbé akarja tenni az emberek életét és csak másodsorban (vagy egyáltalán nem) üzleti indíttatású.

Élettanilag szükségesnek, komolyabb betegségek gyógyítására én az egyszerű, letisztult, hús és zsír alapú (tengeri ételek, belsőségek előnyben!), zöldségeket is valamilyen mértékben tartalmazó ketogén étrendet látom a mai fejemmel a legjobbnak (gyümölcsök, magok inkább csak szezonálisan, kis mennyiségben), ezen kellene alapulnia az egésznek. Más kérdés, hogy pszichés és szociális szempontból ez sokak számára nehezen tartható, itt jönnek képbe a paleos sütemények és kenyérfélék, látványos receptek, paleo cukrászdák, szakboltok. Szerintem ugyanis ezek segítségével lesz hosszútávon is fenntartható szélesebb tömegek számára a paleo étrend. Élsportolói és mérnöki gondolkodással a fejemben nekem könnyen megy a viszonylag egyhangúbb étrend, de nem csinálok titkot belőle, egy évben egyszer-kétszer én is eszem nem paleos ételt (utána általában meg is bánom a következmények miatt) és időnként (1-2 havonta, ünnepnapokon, rendezvényeken) eszem paleos sütit, kenyeret is.

Fontos részletek, amin megy a vita a hazai irányzatok között:

Milyen zsírt együnk? Ezt a kérdést nem sikerült még teljesen megfejtenem. Szerintem elsősorban állati zsírokat kellene fogyasztani (törekedni a minél magasabb omega-3 bevitelre), másodlagosan, szezonálisan esetleg kókuszzsírt, akinek nincs gondja a tejfehérjével, laktózzal, annak akár a vaj is lehet vagy inkább a ghí. Kis mennyiségben a magokban található olajok is beleférnek.

Vitamin kiegészítés igen vagy nem? Na, ebben sem fogom most kimondani a nagy igazságot. Törekszem a minimalizálására, de nem tartom teljesen elvetendő dolognak. Fontosabbnak tartom a minőségi tápanyagdús ételek napi szintű fogyasztását. Sportolóként korábban tonnaszámra ettem a vitaminokat, így a kiegészítést alapvetőnek tartottam sokáig, élsportolóknak valószínűleg mindigis kelleni fog a folyamatos pótlás. Más kérdés, ha valaki nem élsportoló, csak szeretne egészségesen élni, napi szinten fogyaszt tengeri ételeket, belsőségeket, nincs naponta intenzív edzése, és sokat tartózkodik a szabad ég alatt, akkor elképzelhető, hogy nem kell a kiegészítés. Szeretek kísérletezni, ezért jelenleg ezt a változatot tesztelem magamon már 2 hónapja, következtetéseket tavasznál előbb ebből nem érdemes levonni, fogok írni erről is egy blogbejegyzést!

Édesítés. Erről is megy a vita: méz, xilit, eritrit…melyik az igazi? Az eddigi információgyűjtésem alapján én úgy látom, hogy a xilit fog kiesni a leghamarabb a versenyből, mert többeknek okoz emésztési problémákat. Az eritritről, steviaról nem vagy csak nagyon ritkán hallani ilyet. Mézet pedig fogyasztanak a természeti népek is, de ez csak alkalmi esetekre vonatkozik, így azt mondom, hogy szezonálisan (nyáron, kora ősszel, amikor gyümölcsök is vannak) lehetne enni, de csak egyszerre kis mennyiségben (kb. 1 evőkanál). Az édes ízről egyébként is illene szépen lassan részben (tehát szezonálisan vagy alkalmi esetekre tartogatni) vagy teljesen lemondani, ne ez képezze a táplálékpiramis alját!

Így látom mostanában a paleo helyzetét, ha érdekelnek a hivatkozások, akkor az említett szerzők munkásságában vagy a könyvemben megtalálhatók. Szerintem egyik vezérnél sincs a bölcsek köve, a legeslegjobb étrend megtalálását én csakis csapatmunkában, összefogásban látom, mert mindenkinél, aki sokat kutatott a témában lehet egy fontos részlet. A paleo elmélet lerombolt jópár hivatalos orvostudományi dogmát, mítoszt, jó lenne, ha nem kezdenénk el paleos dogmákat gyártani, mert ezzel hasonló helyzetbe kerülhetünk, mint mostanában a hivatalos nézetek. Én a magam részéről a legjobbat, a végső igazságot keresem (persze lehet, hogy ilyen nincs is), aminek mind gyakorlati, mind elméleti szempontból meg kell állnia a helyét, anyagi érdekektől mentesen. Tehát a paleo számomra egy gondolkodásmód, vizsgáljuk meg, hogy működik a természet és magyarázzuk meg a modern a tudomány eszközeivel. Biztos feltűnt, hogy nagyon óvatos vagyok és sok a bizonytalanság az írásomban, ez a kvantummechanikás szemléletből adódik, itt ugyanis inkább valószínűségek vannak, nem konkrétumok. Az atomoknál is kisebb részecskék vizsgálatának eredménye nem független a megfigyelő személyétől!

További információk arról, hogyan gondolkodom a táplálkozásról a könyveimben!