Posted on Hozzászólás most!

RUBBISH/SZEMÉT CHALLENGE 2018

Tavaly tartottam egy 30 napos szemétgyűjtési akciót, amikoris hulladékot gyűjtöttem a strandon 30 napig HIIT edzéssel és természetes mozgásokkal kombinálva. Az első nap 1 perc, majd minden nap további 1 perccel növelve az adagot. Idén, 2018-ban egy hasonló kihívást tervezek:)

1 óra/hét

Tehát minden héten az egyik edzésemet szemétgyűjtésre cserélem egy piszkos terepen. Most nem lesz őrült HIIT tréning, inkább egyfajta fartlek edzés, természetes mozgásokkal, mozgásminőség fejlesztésével, váltakozó intenzitással, miközben annyi kacatot gyűjtök, amennyit csak tudok. Remélem ezzel sok embert inspirálok hasonló tettekre és gyorsan terjed, hogy egy jobb hellyé tegyük a világot!;)

Kövesd az esemény Facebook oldalát és az Instagram oldalam!

 *****

Last year I did a #30daysrubbishchallenge when I was collecting trash on the beach for 30days combined with HIIT exercise and naturalmovement, starting from 1min and every day 1min longer… This year my plan is to do a similar challenge😁

                                                                                                      1hour/week

So every week one day I change my usual training for cleaning a dirty area. No crazy HIIT, its more like a fartlek training, just moving naturally with various intensity, practicing movement skills while collecting as much trash as possible. I hope I will inspire many #people to make similar actions to change the world a better place and its going #viral! 😉

Follow the events Facebook page and my Instagram!

#rubbishchallenge #rubbishchallenge2018#cleantheworld  #cleanthebeach#cleantheocean #lessplastic #ecofootprint#changetheworld #changeisgood#futuregeneration #nature#naturalmovement #passion #movnat#huntergatherer #bestrongtobehelpful#exploreyourtruemind #gooutside #vanlife#sun #lessartificiallights #paleosport#paleosportcamp #instagood #motivation#inspiration  

A zsákmány / The harvest 🙂

 

Folyt. köv. 2019-ben is! *** To be continued in 2019!

Posted on Hozzászólás most!

Mitokondrium 2: Heteroplazmitás

A mitokondriumokban rejlik a sejtek motorja. A mostani cikkben egy fontos alapfogalmat vezetek be, ami a motor hatásfokáról árulkodik! Vajon mit ér a legdrágább, legszuperebb üzemanyag, ha a motor le van robbanva? A mai világban sokaknál sajnos ez a helyzet. Előbb hozd rendbe a motort, hogy optimálisan működjön, mielőtt őrült diétázásba, edzésbe és költekezésbe kezdenél! (Mitokondrium 1. cikk ITT)

Létezik a fő sejtmagi DNS-ünkön kívül is genetikai információt tartalmazó örökítőanyagunk, ez a mitokondriális DNS. Sejtenként akár több ezer is található belőle, amely anyai ágon öröklődik és leginkább az energiatermelésben szerepet játszó fehérjék kódját tartalmazza. Cirkuláris, körszerű szerkezetű, bakteriális eredetű, csakúgy, mint maga a mitokondrium. Ha nagy százalékban vannak mutáns, hibás funkciójú mitokondriumok a sejtben, az rontja az energiatermelés hatékonyságát és nagyon úgy fest, hogy a legtöbb modern kori betegség ide vezethető vissza. A téma egyik legnagyobb szakértője – Doug Wallace – szerint a civilizációs betegségek 80-85%-a visszavezethető a mitokondriális energiatermelés zavarára! Ebből következik, hogy csak 15-20% a genetikailag meghatározott hatás, a lényeg az epigenetika, életmód, mit teszel nap, mint nap! Gondolj csak bele, ha egy sejt, szerv nem termel elég energiát, akkor jól fog működni?

A heteroplazmitás értéke megadja, hogy mennyi a mutálódott, funkcióképtelen mitokondriális DNS. A mitokondriális DNS felelős az elektrontranszport lánc (energiatermelő folyamat a mitokondriumban) fehérjék kódolásáért. Az mtDNS 10-20-szor sűrűbben osztódik, mint a sejtmagi DNS, éppen ezért sokkal nagyobb az esély (100-1000-szeres) egy mutáció kialakulására. Ha nő a heteroplazmitás aránya, akkor hibás szerkezetű, funkcióképtelen fehérjék lesznek a mitkondriumban, romlik az energiatermelés hatékonysága a sejtekben. Ha ez huzamosabb ideig fennáll, akkor gyorsabban fogynak az őssejtjeid, gyorsabban öregszel, gyakorlatilag veszítesz a földi pályán rendelkezésedre álló időből. Az mtDNS károsodás nem meglepő módon zavart okoz a mtDNS és a sejtmagi DNS kommunikációja között. A heteroplazmitás értéke erről is árulkodik. Minél nagyobb %-ú a heteroplazmitás, annál fáradékonyabb, betegebb leszel és annál rövidebb életre számíthatsz.

Sejtosztódás, sejtciklus –> cirkadián ritmus –> aminek a fény a legfontosabb szabályozója!

A heteroplazmitás minden évtizedben kb. 10%-kal nő, ez normális, a természetes öregedés velejárója, de a modern környezet (kék fény, elektroszmog, túl sok deutérium a sejtekben) felgyorsítja ezt a folyamatot. Fiatalon még szinte mindenkinél atomerőműszerűen működnek a sejtek, alacsony a heteroplazmitás, ezért ilyenkor még többet lehet „csalni” az életmódban azonnali komoly következmények nélkül, de ez nem mehet bármeddig. Mára viszont ismerjük ezeket a folyamatokat és lehet lépéseket tenni a megelőzés érdekében!

A heteroplazmitás mérésére jelenleg nincs egyértelmű klinikai vizsgálat. Elméletben meg kellene nézni mennyi vizet és szén-dioxidot termel a mitokondrium, mérni a sejttérfogatot és a redox potenciál változását, a biofoton kibocsátást, a Wartburg anyagcsere mértékét, az AMPk fokozódását, kalcium kiáramlást.  Ezek mind árulkodnak a heteroplazmitás helyzetéről. Az elfajult, gyorsan osztódó sejteknek nagyobb a térfogata, nagyobb a biofoton kibocsátása, depolarizáltak (alacsony EZ víz réteg), míg a normál sejteknek kisebb a térfogata és „fény eresztése”, nagyobb a negatív töltése és az EZ rétege.

A környezet kontrollálja a heteroplazmitást a mitokondriumokban, nem a kaja! Az űrbe felküldött asztronauták hiába ettek rendesen és hiába edzettek, mégis lettek bajaik. Érted? Nem a kaja és az edzés a legfontosabb, a sejtek a természetes földi környezetben, természetes fényviszonyok között érzik jól magukat! A megfelelő cirkadián ritmussal, kék fény csökkentéssel lehet a legtöbbet nyerni a heteroplazmitás növekedés megelőzése szempontjából.

Gyakorlati következmények: Egyéntől függően a heteroplazmitás széles skálán mozoghat, így az is, kinek-milyen az energiatermelő státusza. Ki-mennyire tolerálja jól az egyes ételféleségeket. Az ételekből származó elektronok információt hordoznak a növekedési helyükről, évszakról, más-más szabadgyök jelzést és változási programokat váltanak ki a mitokondriumokban. Vajon lehetne télen banánt vagy cukros sütit enni Magyarországon a természetben, amikor kevés a napfény? A még viszonylag egészséges emberek, sportolók (sok mitokondrium) ehetnek szinte bármikor, bármit. Egy darabig. Más esetben előfordulhat, hogy akinek magas a heteroplazmitás értéke, kevés jól működő mitokondriuma van, annál nehezen megy eleinte a zsírégetés vagy a ketogén diéta, mert a zsír elégetéséhez a mitokondriumokra van szükség. Náluk a szervezet a nagymértékben használja a primitívebb glikolízist, cukorégetést, ami a mitokondriumon kívül a sejtplazmában zajlik. Ismerős a helyzet? Amikor valaki próbálkozik a magas zsír, alacsony szénhidráttartalmú étrenddel, de folyamatos szénhidrát sóvárgásai vannak. Ilyenkor nem feltétlenül az akaraterővel van baj, hanem a motorral és persze lassú alkalmazkodási folyamat is zajlik a háttérben. Helyreállítás: cirkadián ritmus helyreállítása, kék-fény blokkolás, leptin diéta, türelem. És a heteroplazmitás is “csak” egy nézőpont, vannak még más befolyásoló tényezők is…

Ha szeretnéd megérteni a táplálkozás során zajló és az öregedési folyamatokat, akkor a valóság iszonyúan bonyolult, sok apró részlet számít és a magyarázatok a kvantum-biológia szintjén találhatóak. Fogadd szkeptikusan a biokémia, vallási, üzleti szinten (vagy azon sem) gondolkodó “kaja guruk” túlságosan leegyszerűsített tanácsait! Lehet azonban egyszerűen is felfogni a táplálkozást, ehhez kérdezz meg egy vadon élő oroszlánt vagy vízilovat!;)

Készítettem egy Videoblogot is a heteroplazmitásról

Ha tetszett a cikk, köszönöm, ha megosztod az ismerőseiddel!

További fontos részletek olvashatók az új Napfény Diéta könyvben!

Posted on Hozzászólás most!

Megjelent a Napfény Diéta könyv!

Új szemléletmód az egészséges táplálkozásban, életmódban!

Ha továbbra is kíváncsi vagy az élet és az emberi szervezet működésének rejtélyeire, akkor most egy korszerű olvasmányhoz juthatsz. Vajon mit ér a legdrágább, legszuperebb üzemanyag, ha le van robbanva a motor? Hozd helyre és optimalizáld a sejtjeid motorját, a mitokondriumokat, hogy kiválóan működhessenek egy hosszú, egészséges élet érdekében!

Rendelés és további részletek ITT!

Posted on Hozzászólás most!

7+1 tipp őseink fittségéért

Az ősemberek vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak több százezer évig, az emberi izomzat ehhez alkalmazkodott a hosszú evolúciós út során. Íme, néhány tipp, mi mindent lehetne beiktatni ezek közül a sportolási szokásaidba!

  1. Sétálj, mert arra való a lábad!

Annyira egyszerű és magától értetődő, hogy sokan elfelejtik ezt az alapvető, természetes mozgásformát. Az ember egyetlen közlekedési eszköze több százezer évig a saját két lába volt. Napi több órát is eltölthettünk alacsony tempójú sétával, ehhez tökéletesen alkalmazkodott az izomzatunk. Ehhez képest hol vagyunk most?

A séta az egyik legjobb, minden ízületet átmozgató mozgásforma. A legjobb mezítláb vagy egy lapos, rugalmas talpú cipőben, a kezek lehetőleg legyenek szabadon, hadd lengedezzenek előre-hátra, közben finoman lazítják a gerincet és a lapocka tájékot is, ami sokaknak bemerevedik az ülő életmódtól.

Legyen meg minden nap legalább 30 perc sétád! Hétvégén, ha több időd van, akkor pedig mehet egy jó kis túrázás.

  • 2. Hozd rendbe magad!

Fáj a derekad, térded, vállad, nyakad….? Napjainkra sajnos jellemző az ülő életmód: utazás, iskola, munkahely, ebéd, vacsora, otthon a fotel, számítógépezés… Inkább ne is számold ki, hány órát töltesz észrevétlenül is ülő pozícióban. Ehhez képest a természeti ember életében ismeretlen a széken ülés, náluk a természetes pihenőhelyzet a guggolás és amúgy is sokkal aktívabbak napközben. Aztán ott vannak a magassarkú cipők, a számítógép egéren felejtett kézfejek, féloldalas női táskák stb. következményei. Sajnos rossz tartással, beszűkült mozgástartományokkal nagyobb az esély a különböző izomsérülésekre.

Lehet a következő néhány egyszerű gyakorlattal is kezdeni: guggolj napközben minél többet, lógj egy nyújtón vagy faágon minden nap. Végezz rendszeresen mindent átmozgató, változatos mozgásformákat, mobilizációs gyakorlatokat. Ismerd meg a szivacshengerezés, izompólya-fellazítás módszereit.

Ha viszont komolyabb izom vagy ízületi fájdalmaid vannak krónikusan, akkor a legjobb, ha felkeresel egy gyógytornászt vagy képzett pilates oktatót, hogy megerősítsétek vagy éppen lazítsátok a megfelelő izmokat.

  • 3. Légy erős, építs védőpáncélt magadnak!

Ezzel nem a testépítő szintű izomzatra gondolok, hanem egy kiegyensúlyozott, funkcionális erőre, erős törzsizmokra. Őseink kézzel készítették az eszközeiket, olykor nehéz köveket kellett emelniük és cipelniük. A vadászathoz sem árthatott egy kis muszkli. Egy kiegyensúlyozott izomzat megvédhet egy váratlan balesetnél, hirtelen mozdulatnál. Mondjuk a buszon állva, hirtelen fékezéskor nem szállsz arrébb 3 métert és nem döntöd fel dominószerűen a többieket, hanem csak erősen megfeszíted az izmaid és egyhelyben maradsz.

Égess több kalóriát! Az izmok energiaigényes szövetek, ezért izmosan könnyebb fenntartani egy kevésbé zsíros testet. A hölgyeknek nem kell félniük a „túlizmosodástól”, ehhez azért nagyon sokat kell speciálisan edzeni. Heti 1-2 alkalomtól inkább egy feszes és funkciójában hasznos izomzat várható.

Optimalizáld a hormonháztartásod erőedzéssel! Számtalan kutatás bizonyítja ma már, hogy az idősebbeknek is érdemes rendszeresen erősítő gyakorlatokat végezniük, mivel ezek fokozzák a növekedési hormon és tesztoszteron szinteket, melyek a korral szép lassan csökkennének. Erre a legjobbak eleinte a saját testsúlyos erősítő gyakorlatok, és ha ez már jól megy, akkor jöhet akár a súlyzózás is. Mindig lehet találni a saját szintednek megfelelő erősítő programot!

  • 4. Játssz, akár a gyerekek!

A felnőttekben valamiért kialakult az a nézet, hogy játszani csak a gyerekek szoktak. Ám elég csak megnézni egy öregfiúk focimeccset vagy baráti bowlingozást, kártyapartit, egyből kiderül a felnőttek is szeretnek játszani. Erre aztán számtalan lehetőség adódik, kinek melyik tevékenység szimpatikusabb. Szerintem fára mászni sem ciki felnőttként. A lényeg, hogy a rendszeres játék is legyen része az életednek. A jó hír az, hogy így élvezetes formában fejlesztheted az ügyességed, szellemi kapacitásodat is.

  • 5.Tanulj új mozgásformákat!

Az ember egy kiváló alkalmazkodó-gépezet, és sajnos be is tud rozsdásodni, ha állandóan csak ugyanazokat a mozdulatokat csinálja. Az izomzatnak és az agynak is szüksége van időnként egy kis változatosságra, új ingerekre. Szóval bátran próbálj ki új sportágakat, amit eddig még soha nem csináltál! Izgalmas felfedezés, élmény és hasznos agy-edzés is egyben, ugyanis ilyenkor új idegkapcsolatok alakulnak ki a neuroplaszticitásnak köszönhetően, javul a memória és biztos nem fogsz így unatkozni, ha mindig keresed az új kihívásokat.

  • 6. Fuss, mintha az oroszlán kergetne!

Vajon, ha kint élnénk a szavannán, nem fordulna elő néhanapján, hogy az életünkért küzdve menekülni kell egy vérszomjas ragadozó elől? Őseink életében biztos volt már ilyen szituáció, tehát az izomzatunk erre is ki van képezve, csak le kell porolni a futóműveket és használni. Jöjjön ismét egy buszos hasonlat: jó látni, amikor még a leglustább, leginaktívabb emberek is Usain Boltot megszégyenítő sebességre tudnak kapcsolni, amikor érkezik a busz és még arrébb van a buszmegálló…

Az erősítő résznél már utaltam rá, hogy az intenzív erőedzés jó hatással van a hormonokra. Ugyanez igaz a sprintfutásokra is. Egy jó sprintedzés rövid időtartamú, bemelegítéssel, levezetéssel együtt maximum 20-30 perc. Alapos bemelegítés után jöhetnek a közel maximális intenzitású vágták, melyek a 20 métertől kezdve, akár 100-200 méteresek is lehetnek. Utána érdemes több nap pihenőt is tartani.

  • 7. Lazíts, mert ez Neked is jár!

Ennyi mozgás után, na meg a mai modern élet állandó stresszhatásai miatt, tudatosan kell beiktatni időnként egy kis lazítást, különben hamar betáblázzuk magunkat, bedarál a mókuskerék vagy találunk valami kevésbé fontos elintézni valót. A túl sok edzés, a munkahelyi, iskolai, érzelmi stressz, éjszakázás, egészségtelen életmód következtében fellépő gyulladás mind-mind ugyanazon a nyelven kommunikál, többek között fokozza a kortizol hormon szintjét. A kortizol bizonyos helyzetekben hasznos (pl. nélküle nem tudnánk reggel felkelni), de ha folyamatosan pörgetjük magunkat, kimeríthetjük a szervezetünket.

Hozzuk egyensúlyba a dolgokat megfelelő mennyiségű és minőségű alvással. A jóga, meditáció, pilates, tai chi vagy bármilyen pihentető, relaxálós mozgásforma jól jöhet. Az is jó, ha csak kifekszel valahol a természetben és bambulsz. A masszázs, csontkovács szintén nyerő ötlet. Ezek a tevékenységek mind csökkentik a kortizol szintet, ami a mai világban szinte állandóan pumpálódik a vérbe. Tehát csak akkor feszülj, ha muszáj, különben inkább csak lazíts!

  • +1. Ki a szabadba!

 Manapság az egyik legnagyobb ártalom a belső órára és a mitokondriumokra nézve a mesterséges világítás, kék-fények, krónikus napfényhiány. A természetes napfényhez alkalmazkodtunk és kész. Lehet vitatkozni a természettel, de nem érdemes. Erről részletesen írok a Napfény diéta című könyvemben. Edzz a szabadban, amikor csak lehet!



Egy szuper könyv, amiből megtanulhatod a MovNat filozófiáját, egy életre szóló inspirációt kapsz az edzéseidhez, rengeteg gyakorlati útmutatóval!



Posted on

Mitokondrium 1. Alapok

 Új cikksorozatot indítok a mitokondriumok működéséről! A mitokondriumok nélkül nem érthető meg az emberi anyagcsere, így a táplálkozás és a vitaminok szerepe, betegségek, az egészség stb. Az ember nem egy egyszerű gép, amibe csak bele kell dobálni megfelelő arányban a szénhidrátot, zsírt, fehérjét, némi vitamint és ásványi anyagot és akkor minden rendben lesz vele. Ennél sokkal bonyolultabb. A mitokondriumok eddig is ottvoltak egy valamirevaló biológia könyvben, mint fontos sejtszervecskék, de szerintem nem hangsúlyozták ki őket eléggé és nem pontos a leírásuk. Talán azért, mert korábban még nem tartott ott a tudomány, ahol most. Rengeteg érdekesség derült ki róluk az utóbbi években.

Minden ételnek látszó tárgy a cukros fánktól elkezdve a zöldségeken, gyümölcsökön át a pacalpörköltig apró részecskékre, elektronokra, protonokra, fotonokra bomlik le, melyekből a mitokondriumokban termelünk hasznos energiát vagy hőt az életfolyamatokhoz. Tehát végülis minden kaja elektronként hasznosul, a kérdés az, hogy milyen csomagolásban (finomított vagy természetes, tartalmaz-e allergéneket), mikor (napszak, évszak), honnan (vajon az eszkimók esznek banánt?) érkezik.

Az üzemanyag helyett a motorra fókuszálunk! Az egészséges életmód irányzatok követői leginkább az üzemanyagra (kaja, vitaminok) fókuszálnak, mi lenne, ha előbb inkább egy jobb hatásfokú motort építenénk?

Egy eukarióta sejt és benne a mitokondriumok

Az evolúció során egyes élőlények a fejlődés érdekében bekebeleztek bizonyos egysejtű baktériumokat, és szövetséget kötöttek velük, így születtek meg a mitokondriumok. Ez a szimbiózis több energia termelését és komplexebb létformák kialakulását tette lehetővé. Mitokondriumok találhatók az eukarióta növényi és állati sejtekben is. Az emberben sejtenként több száz vagy pl. a nagy energiaigényű szövetekben (agy, szív, izmok) akár több ezer mitokondrium is található. A neuronokban akár 36000 db is lehet. A kis sejtszervecskéink változatos méretűek (0,5-10 mikrométer). Szerkezetileg belül két hártya vagy membrán is található, melyek közül a belső hártya erősen redőzött (kriszták), így nagyobb felületet tud elérni.  A kriszták betüremkedések, ezáltal a belső membrán kb. 5x hosszabb, mint a külső. A belsőn kb. 80:20 a fehérje-zsír arány, a külsőn 50:50.

Mitokondrium elektronmikroszkópos felvétele

Saját örökítőanyaggal (mtDNS) is rendelkezik a mitokondrium, mely leginkább az energiatermelési folyamatokhoz szükséges fehérjéket kódolja. Létezik tehát a fő sejtmagi DNS-ünkön kívül is genetikai információt tartalmazó örökítőanyagunk! Sejtenként akár több ezer is található belőle, amely anyai ágon öröklődik. Cirkuláris, körszerű szerkezetű. Bakteriális eredetű, csakúgy, mint maga a mitokondrium.
Fontos folyamatok, fogalmak a mitokondriumokban: glikolízis (cukorlebontás), β-oxidáció (zsírsav lebontás), elektron transzportlánc és a hozzá tartozó fehérje komplexek (I-V-ig), terminális oxidáció, UCP fehérjék, szabadgyökök, ATP szintézis, aerob-anaerob anyagcsere, acetil-L-karnitin, koenzim Q10, mitokondriális DNS. Ezekről lesz szó részletesebben egy későbbi cikkben!
A mitokondriumok működésének alapos megértésével jobban eligazodhatsz a táplálkozás, egészség világában, kiderül mi az, ami igazán fontos, így jobb irányba tudsz haladni egy hosszú és egészséges élet érdekében. Az életfolyamatok fenntartásához folyamatosan óriási energiára van szükség. Ha zavar van az energiatermelésben, akkor ez meglátszik a közérzeteden is. A halál leglassabb útja az egészség, érdemes megérteni, hogyan tudod lelassítani az öregedési folyamatokat, hogyan tudod a legtöbbet kihozni, hogyan lehet esetleg tuningolni a tested motorját. Manapság jellemző, hogy az egészség nevében nem a legfontosabb irányba fókuszálnak az emberek, a táplálkozással, a vitaminokkal, gyógyszerekkel, mozgással stb. töltik az időt. Persze az előbb felsoroltak is fontosak, de van, amivel többet lehet nyerni! Ha jobban megérted a mitokondriumok működését, akkor egyből tisztább lesz a kép, mi az, amire valóban érdemes odafigyelni, meglesz a fontossági sorrend. Doug Wallace kutatóorvos szerint a betegségek 80-85%-a mitokondriális eredetű és csak a 15-20%-a genetikai. Ha hibás szerkezetűek a fehérjék a mitokondriumban vagy sok mutálódott mtDNS található egy sejtben, akkor zavar lesz az energiatermelésben. A jó hír, hogy szinte minden esetben visszafordíthatóak a kóros folyamatok, ha tudatosan odafigyelsz az életmódodra a korszerű tudás fényében. Szinte minden betegség gyógyítható, de nem minden beteg. Aki hajlandó változtatni, tenni az ügy érdekében, annál nem marad el a jutalom.

A mitokondrium alkotóelemei

A mitokondriális gyógyítás mindig egyéni, mindenki egyedi környezetet érzékel maga körül, ezért egyedi lesz az a környezet is, amiben optimálisan fognak dolgozni a mitokondriumok. Szerencsére nem kell ahhoz atomfizikusnak lenned, hogy megtaláld a megoldást, úgyis érezni fogod a közérzeteden, ha jó vagy rossz helyen vagy. A mitokondrium egyfajta hatodik (vagy hetedik) érzék is, amely érzékeli a környezetből jövő elektromágneses hullámokat. A legtöbb ember számára szerintem az egyszerű természetes környezet a legjobb ilyen szempontból, ezért is köszön vissza a legtöbb írásomban a természetes életmód.
Ahogy a mérettartomány csökken, úgy csökken az emberek felfogóképessége is arról, hogy mi zajlik a szubatomi világban. Márpedig a mitokondriumok fotonokról, elektronokról és protonokról szólnak, muszáj lesz otthonosan mozognia ezen a területen annak, aki szeretné igazán megérteni az életet. Egy atom átmérője kb. 100000-szer kisebb, mint egy vízmolekula. Egy vízmolekula pedig kb. 1000-szer kisebb, mint a látható fényben lévő fotonok hullámhossza. Szóval nem igazán tudjuk optikailag felnagyítani, láthatóvá tenni ezt a világot, kénytelen leszel a tanultakra és a képzelőerődre támaszkodni. A hagyományos orvoslásnak úgy tűnik kényelmetlen erre a szintre leereszkednie és gondolkodnia, ezért tartunk ott, ahol tartunk az egészségügyben és nincs magyarázat, gyógymód sok betegségre, pedig a kvantum biológia megoldást kínál.

A mitokondrium kettős membránja és az elektron transzportlánc fehérjekomplexei

A mitokondrium egy kvantum nano mágnes, melynek alapvető feladata, hogy távolt tartsa a sejtet a termodinamikai egyensúlytól, másnéven a haláltól. Ahol elektromos áram folyik, ott mágnesesség is van. Márpedig a mitokondriumokban elektron transzport lánc nevű folyamat található. Az oxigén un. paramágneses atom (mágneses tér hatására a külső tér irányában mágneseződik, azaz a mágnes vonzza) és a speciális mikrokörnyezetnek megfelelően helyezkedik el az elektron transzport lánc végén, hogy a protonokkal és elektronokkal egyesülve belső sejtvízként éljen tovább. Ha az elektronok áramlása megáll az oxigén felé a kis hidrogén üzemanyag celláidban, akkor eléred a termodinamikai egyensúlyt, amit halálnak hívunk. Minden nappal közelebb kerülsz a halálhoz. Minden sejt meghal. Az egészség a leglassabb út ehhez. A mitokondrium azon dolgozik, hogy távol tartson az egyensúlytól, a rigor mortistól (hullamerevség).
Mindeközben arra is képes, hogy tudatosságban tartson akkor is, amikor a Nap lement. A kloroplaszttal rendelkező növények és a mitokondriumos állatok képesek erre a nem mindennapi feladatra. Továbbá, minden mitokondrium csíravonala a Földön anyai ágon alakult ki, azaz anyai ágon örököljük őket, annak minden pozitív és negatív hozadékával. A mitokondrium egykoron egy baktérium volt, amely megtanulta befogni a napfény fotonjait és a gerjesztett elektronok alapállapotba visszaállásából kinyerte az energiát. Először a kloroplaszt használta ezt a trükköt, a mitokondriuimok előtt 50 millió évvel. Ezzel a módszerrel a földi élőlények vezeték nélküli összeköttetésben lettek a Nappal. A bacik eleinte elvoltak, mint a befőtt, nem volt tudatosságuk, ez az állapot 600 millió éve kezdett továbbfejlődni az oxigén és a DHA omega-3 zsírsav megjelenésével a „kambriumi robbanáskor”. A kloroplaszt a napfényt befogva és az oxigént, DHA-t felhasználva továbbfejlődött mitokondriummá. Ezek elég valószínűtlen események, de a bizonyíték hogy megtörtént az az, hogy ma ittvagyunk, mi emberek! Szóval ez a közös ős nem tűnt el teljesen, még mindig szüksége van rá az emlősöknek.

És egy Videoblog, hogy miért érdemes a mitokondriumokra fókuszálni!

Ha tetszett a cikk, köszönöm, ha megosztod az ismerőseiddel!

További fontos információk a mitokondriumokról a Napfény diéta című könyvemben!

Mitokondriumok 2.rész ITT

Hivatkozások:

Könyvek

John Hands: Cosmosapiens

Robert O. Becker: The body electric

Gerald Pollack: The fourth phase of water

Jim Al Khalili: Life on the edge

Nick Lane: The vital question

Roland van Wijk: Light in shaping life – Biophotons in Biology and Medicine

Jack Kruse: Epi-paleo RX

Sáfrán Mihály: A paleón túl

Sáfrán Mihály: Napfény diéta

Előadásaim a Webunin (webuni.hu)

  1. Táplálkozás: Közös nevező a diéták világában
  2. Fény és belső óra: Napfény vs. mesterséges fény hatásai az anyagcserére
  3. Hogyan barátkozz meg a hideggel?
  4. Ember és az elektroszmog
  5. Víz és az élő állapot

Tovább a cikk II. részéhez!

Posted on Hozzászólás most!

A reggeli napozás tudománya

A Nap nemcsak egy égitest a sok közül, hanem alapvető létfeltétel a földi élet számára. A modern világgal tulajdonképpen elrejtettük az egyedi összetételű, ritmusú napfényt magunk elől és mindenféle mesterséges, hiányos spektrumú fényeket, képernyőket bámulunk helyette, nem megfelelő időpontokban. Gondolod, hogy nincs jelentősége ennek a biológiára nézve?

A napfény összetétele, beesési szöge, színhőmérséklete napszakonként és évszakonként is váltakozik. Továbbá a földrajzi helytől, magasságtól is függ. Pl. az UV-B, ami a D vitamin termeléshez kell, leginkább a déli órákban jellemző, tehát a D vitamin érdekében pont akkor kellene napozni 11-3 között, amikor eltiltanak tőle.

A délelőtti napfény UV-A és IR (infravörös) tartalmának más szerepe van. Pl. a melatonin, dopamin, β-endorfin és további hormonok előállítása, a jobb alvás, jobb agyműködés, hangulat, optimális anyagcsere folyamatok érdekében. Magyarul beindítja az egész gyárat odabent, munkára fogja a dolgozókat és az egészben a napfény a karmester, amely a szemen és bőrön (továbbá a bélfalon és a tüdőn át, de ez egy másik történet…) keresztül üzen.
Az is látszik az ábrán, hogy a reggeli fény kb. 1800K színhőmérsékletű, míg a telefonok kijelzőinél ez az érték kb. 5500-6000K, ami a déli napsütésnél fordul elő. Biztos jó ötlet a reggeli telefonnyomkodással vagy este ilyen jelet adni az agynak? A reggeli telefonbámulás azt üzeni az agynak, hogy erős déli napsütés van. Gondolj ekkor a hormonok napszaki ingadozására.
További összehasonlítási szempont a napfény és a mesterséges fények között a spektrális összetétele, azaz, hogy milyen hullámhosszú fényeket és milyen arányban tartalmaz.

Egy kép többet mond 1000 szónál. Semmi sem helyettesíti a napfényt!

A mesterséges fényekben sokszor aránytalanul sok a kék fény komponens, relatíve kevés a vörös. Nagyon pongyolán fogalmazva a kék fény stimulál, a vörös megnyugtat. További vádpont a mesterséges fényekkel szemben, hogy energiatakarékossági okokból és félreértett biológiai hatások miatt kihagyják belőlük az UV és IR tartományokat, mintha fognának egy ollót, amivel levágják a napfény spektrum két végét. Az UV-A és UV-B KELL! a sejteknek, csakúgy, mint az infravörös.

Milyen érdekes, hogy vannak un. aromás szerkezetű aminosavaink (triptofán, fenil-alanin, tirozin, hisztidin), amelyek pl. a dopamin, szerotonin, melatonin, adrenalin, noradrenalin, stb. ingerületátvivő anyagok és hormonok előanyagai. Szinte az összes hormonunk tartalmaz valamilyen aromás, gyűrűs részt (leptin, koleszterin, D3 vitamin, pajzsmirigy hormonok, szteroidok). Az idegrendszer működésében kulcsfontosságú omega-3 zsírsav molekula is hasonló kategória.

 Fényelnyelési maximumok a különböző aromás aminosavaknál

Milyen érdekes továbbá, hogy ezek a vegyületek képesek speciális frekvenciájú fényeket elnyelni és továbbítani. A gyűrűs vegyületek delokalizált π-elektronfelhői könnyen gerjeszthetőek megfelelő fényekkel. Vajon csak véletlen egybeesés vagy valaki odafent nagyon értett a kémiához és fizikához? Szóval nagyon úgy fest, a sejtek, hormonok a különböző frekvenciájú fényekkel kommunikálnak egymással, szabályozzák az élettani folyamatokat.

A kék fény szabadgyököket termel, ami normál esetben segít a hormonelválasztásában napfelkeltétől délelőtt 9-10-ig és általában a napközbeni aktivitásban. A kék fény fokozza az adrenalin és a kortizol elválasztást a szimpatikus idegrendszernél, hogy segítsen felébredni, stimulálja az SCN-en keresztül a többi hormont is a megfelelő időben. A kék fény stimulálja a növények növekedését is. A növények a kloroplasztot használják erre, mi a retinában az RPE-t (retinális pigment epithelium). A kék fény reggel, napközben tehát jófiú. Persze itt is a természetes formájában értendő, kiegyensúlyozva a többivel és megfelelő időzítésben, mint ahogy a napfénnyel érkezik és nem izoláltan, mint ahogy a modern kütyükben előfordul.

Naplemente után viszont a kék fény rosszfiú lesz. A kék fény rombolja a melanopszint és a melatonint, ha nem megfelelő időben és csomagolásban érkezik, rontja az alvásminőséget. A melanopszin napközben regenerálódik, amikor ébren vagyunk, a látásért felelős pálcák és csapok pedig éjszaka, amikor csukva van a szemünk (jó esetben).

Az UV fény melatonint és dopamint gyárt a retinán az aromás aminosavakból, melyek beszabályozzák a szem megfelelő geometriáját és elősegítik a fotoreceptorok regenerációját, hogy megfelelően fusson a cirkadián ritmus.

Az alacsonyabb dopamin szint megváltoztatja a szemgolyó geometriáját és a lencse törésmutatóját. Ez egy egyszerű kvantum biológiás magyarázat, ami a napfény spektrum egyes részeinek hiányából következik. A napfény javít a helyzeten, a mesterséges fény tovább fokozza a bajokat. Napfény nélkül kevés melatonint és dopamint fogsz termelni a szemedben és az agyadban. A megváltozott dopamin szintek befolyásolják a hangulatodat, döntéseidet, nem fogod észrevenni a megfelelő válaszokat sem, ami ottvan az orrod előtt. A dopaminnak sokféle funkciója van, többek között javítja a jel/zaj arányt, azaz jobban fogod érzékelni a körülötted lévő világot.

A dopamin és a melatonin kapcsolata nem könnyen érthető, mert mindkettő a fény nemlineáris hatásaival (nézz utána mit jelent az optikában a nemlineáris, itt…), speciális hullámhosszokkal van összefüggésben.

A sejtek megfelelő hidratációjához is minden reggel szükség van a napfényre, hogy a vizet töltésszétválasztásra bírjuk és növeljük az EZ réteget.

Ha rendszeresen kizárod az életedből az UV-t és IR-t, akkor hamar leptin rezisztens lehetsz, nem fog optimálisan működni az agyad, modern mitokondriális betegséged (romlik a látás, metabolikus szindróma, inzulin és leptin rezisztencia, autoimmun, daganat, neurodegeneratív, mentális betegségek, pajzsmirigy problémák, további gyulladásos folyamatok, stb.) alakulhatnak ki. Lecsökken a melatonin szint, ami kontrollálná a heteroplazmitás %-ot (mennyi mutálódott, rossz funkciójú mitokondriális DNS és mitokondrium van a sejtben) az éjszakai regenerálódás közben. Kb. 100 trillió mitokondriumot érint ez a folyamat minden nap. Szerinted számít? Doug Wallace a mitokondriális betegségek nagy szakértője, szerinte a modern nyavalyák 80-90%-át vissza lehet vezetni a mutálódott mitokondriumok elégtelen energiatermelésére. Defektes mitokondrium=rossz energiatermelés=kevés ATP és EZ vízréteg a sejtekben=a sejt visszanyúl a primitívebb energiatermeléshez (glikolízis, Wartburg anyagcsere) a gazdaságosabb zsírégetés helyett=modern kori betegségek, gyorsabb öregedés.

A napfény kb. 280-3000 nm közötti elektromágneses hullámhossz tartományt kínál nekünk a földfelszínen, amit ebből a szem kamera funkciója lát az kb. 380-780nm között van, ez a látható tartomány. A szemnek van egy kevésbé köztudott, másik funkciója is, mégpedig a belső óra (cirkadián ritmus) irányítása, melyet a reggeli kék-fény és este annak hiánya (ezért kell a sötét naplemente után), valamint az UV, IR tartomány szabályoz. A főszereplők ebben a retina, ipRGC sejtek, melanopszin, melatonin, SCN (szuprakiazmatikus nukleusz), tobozmirigy, agyalapi mirigy hormonelválasztása és az EZ vízréteg… Tudom sok itt a szakkifejezés, de az ördög a részletekben rejlik, nyugodtan olvass utána ezeknek a fogalmaknak.
Szerencsére nem kell ebből érteni semmit ahhoz, hogy reggel egyszerűen csak kimenj napozni és kerüld a mesterséges fényeket!

Hormonszintézis napfény segítségével: Egy aminosavból származik, pl. a tirozinból a norepinefrin (noradrenalin), trijódtironin (T3). Több aminosavas peptidből (3-200 aminosav) lesz pl. a POMC (propiomelanocortin), ami az α-MSH, ACTH, β-endorfin kiindulási anyaga. A szteroid hormonok (pl. kortizol, tesztoszteron, ösztrogén, D3 vitamin) kiindulási anyaga pedig a koleszterin (menekülj attól, aki koleszterin csökkentést ajánl neked vagy adj neki modern biofizikás, kvantum biológiás olvasnivalót, pl. Jack Kruse-tól).

A fény (foton) és szén alapú foto-elektronika használata (=élet) nagy előny a szilícium és elektron alapú technológiával szemben, alacsonyabb az energiaigény, ráadásul sokkal nagyobb számítási teljesítményt lehet vele elérni. Ezért soha nem is fogják megközelíteni a szilícium alapú kütyük az ember fejlettségét, hacsak nem kezdenek el ebbe az irányba továbbfejleszteni.

További érdekesség, hogy a sejtekben lévő strukturált (vagy EZ) vízréteg is kiváló fény elnyelő, az IR, UV fények hatására vastagszik (Gerald Pollack, Del Guidice és Preparta munkássága). A napfény fokozza a véráramot a bőrben a nitrogén monoxid termeléssel. A vörösvértestekben lévő, oxigént is szállító hemoglobin is gyűrűs, porfirinvázas vegyület, középen egy vas központi atommal. A növények klorofillja szintén hasonló szerkezetű, központi magnéziummal. Vajon miért vándorol a vér (ami nagyrészt víz) és vele együtt a vörösvértestek (melyek a kiváló fény elnyelő hemoglobint tartalmazzák) közelebb a bőrfelszínhez napozáskor?

Talán nem kell magyarázni, hogy napozáskor jól érezzük magunkat, ekkor többek között béta-endorfin, „boldogsághormonokat” termelünk. Vajon miért ad a természet egy kis boldogság stimulust az endorfinok által az UV hatására? Talán csak nem azért, hogy kizavarjon minket a napra? Arra lettünk teremtve, hogy minden nap érjen minket a napfény, aki ezt elmulasztja vagy mással helyettesíti, az valahol előbb-utóbb megfizeti az árát.
Ha nem kapjuk meg a reggeli stimulust (és/vagy este nem vagyunk sötétben), sokkal fogékonyabbak leszünk rá, hogy máshol keressük az endorfinokat, függőségek alakulhatnak ki: pl. csoki, kávé, alkohol, drogok vagy bármi más… Ha megkapod a reggeli napfénnyel az elegendő dopamint, sokkal kevésbé leszel hajlamos függőségekre.
Mi a helyzet felhős égbolt esetén? Természetesen még ekkor is érdemes napozni reggel, mert valamennyi UV így is átjön (100-30% között ingadozik az átjutás a felhők sűrűségétől függően).

Porté a leptin hormonról

Talán már láttál hangvillát, amely rezgésbe tud hozni egy másikat, anélkül, hogy fizikailag érintkeznének. Ehhez hasonlóan a reggeli napfény is egy hasonló koncertet ad a molekuláris rezonancia mechanizmusán keresztül a testben, ez ám az igazi vezeték nélküli kommunikáció! És még egy jópont Szent-Györgyi Albertnek, a molekulák kapcsolt oszcillációiról már ő is gondolkodott…

Csak még egyetlen apróság! A napfény nem polarizált, de a sejteknek megvannak a speciális mechanizmusai, hogy megfelelően polarizálják. Miért fontos ez? A polarizált fény speciális információt és energiát hordoz. Szerinted jó ötlet, ha másképpen polarizált fényt kapunk a napszemüvegen keresztül vagy a mesterséges fényekből?

Az ember az evolúciója során mindigis függött a napfénytől, manapság pedig mindent megteszünk, hogy elbújjunk előle és mással helyettesítsük. Teljes agyrém, nem értem miért ajánlja bárki is, hogy kerülni kell a napozást! Természetesen ezt is túl lehet adagolni, ha valaki nincs rá felkészülve, tehát bepótolni a többéves napfény hiányt egy nap alatt egy szénné égéssel továbbra sem bueno!
Aki ellene van a napozásnak, arra ráférne egy alapos szoftverfrissítés a biofizika, kvantum-biológia területén! A jó hír, hogy minden nap van rá egy új esély, ha ezt eddig nem sikerült összehozni. Mármint a reggeli napozást. Vagy a tanulást.
Szóval nagyon érdekes ez a fény-biológia… Elkötelezett tudósoknak hála, már rengeteget tudhatunk erről a területről. Egy ideje befejeztem a táplálkozáson való lovagolást, persze ez is fontos, de ez csak az egyik bemenet a szervezetbe, a másik, ami szerintem fontosabb, az a fény (vagy elektromágneses hullámok)… A tudomány fizika, minden más csupán bélyeggyűjtés (Rutherford). Ez a cikk csak egy kis ízelítő volt (nem teljes, apró pontatlaságok lehetnek benne, de nagyjából lefedi a lényeget) még millió apró részlet van ezen a területen ami fontos lenne, akár könyvet is lehetne írni róla… éppenséggel pont ezt tettem!:)

Rendeld meg ITT a Napfény Diéta könyvet!

Ajánlott olvasmányok

Ajánlom egy korábbi előadás anyagomat is a témában:

Hozd helyre a sejtjeid napi ritmusát! – Webuni online előadás

Posted on Hozzászólás most!

Napfény diéta könyv – kérdőív statisztikák

Köszönöm, hogy kitöltöttétek a kérdőívet, ezzel nagy segítséget kaptam a könyvíráshoz! Az olvasóimnak írom a könyvet, szeretném, ha elégedettek lennétek vele a tartalom, stílus és nyelvezet szempontjából is. Következzenek a statisztikák, a 166 kitöltő válaszai alapján!

Figyelem, ez nem egy hivatalos kutatás, csak egy kis érdekesség! Arra ad válasz, hogy az a néhány ember, aki látta a kérdőív linkjét és vette a fáradságot, kitöltötte, annak milyen táplálkozási, napozási, alvási és egyéb életmódbeli szokásai vannak. Érdemes elolvasni a 25. kérdésnél a hozzászólásokat is! Messzemenő következtetéseket nem szeretnék ebből levonni, mindenkinek a fantáziájára bízom, mit kezd az adatokkal. Számomra az derül ki, hogy a legtöbben igyekeznek egészségtudatosan élni, ám ez eléggé megoszlik, kinek mit jelent vagy mit tud betartani. A könyvben azon leszek, hogy további támpontokat adjak tudományos szempontból mi a lényeges.

 A könyvírás már folyamatban, nyáron már remélem olvashatod is a strandon, napozás közben!

  1. Nemed?/Your gender?

Válaszok % db
1. nő/female 66 % 105
2. férfi/male 34 % 54

159 kitöltőtől összesen 159 válasz

2. Korod?/Your age?

Válaszok % db
1. 18 év alatt/below 18 years 0 % 0
2. 19-30 év/between 19-30 years 15.1 % 25
3. 31-50 év/between 31-50 years 69.3 % 115
4. 51+ év/51+ years 15.7 % 26

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

3. Odafigyelsz-e tudatosan az egészséges életmódra? (pl. sport, táplálkozás, alvás…). /Do you keep attention consciously to a healthy lifestyle? (eg. sport, nutririon, sleep…)

Válaszok % db
1. igen/yes 78.8 % 130
2. nem/no 1.2 % 2
3. változó/variable 20 % 33

165 kitöltőtől összesen 165 válasz

4. Az alábbiak közül melyik szerinted a legfontosabb az egészség szempontjából?/In your opinion which one is the most important for being healthy?

Válaszok % db
1. Táplálkozás/Nutrition 55.4 % 92
2. Megfelelő idejű és minőségű alvás/Proper amount and quality sleeping 7.2 % 12
3. Napozás, szabadban töltött idő/Sunbathing, spending time outdoors 5.4 % 9
4. Lelki béke, kevés stressz/Inner peace, low stress 22.3 % 37
5. Megfelelő légzés/Proper breathing 0.6 % 1
6. Rendszeres sport/Regular sport 4.8 % 8
7. Egyéb (kérlek fejtsd ki a 25. kérdésnél!)/Other(please explain it by the question 25th!) 4.2 % 7

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

5. Folytatsz-e  valamilyen táplálkozási irányzatot?/Are you following some type of diet?

Válaszok % db
1. Nem, azt eszem, ami van és amit megkívánok./No, I eat whatever I have and desire. 11.6 % 19
2. Testépítő diéta/Body building diet 1.2 % 2
3. Paleolit táplálkozás/Paleo diet 57.9 % 95
4. Vegán/Vegan 0 % 0
5. Vegetariánus/Vegetarian 0.6 % 1
6. Ketogén étrend/Ketogenic diet 9.1 % 15
7. Zsírszegény húsok, teljes kiőrlésű gabonák, stb./Low fat meats, whole grains etc. 9.1 % 15
8. Vércsoport diéta/Blood type diet 0 % 0
9. Egyéb (kérlek írd le a 25. kérdésnél!)/Other (please write it by the question 25th! 15.2 % 25

164 kitöltőtől összesen 172 válasz

6. Milyen gyakran eszel halat vagy más tengeri herkentyűt?/How often do you eat fish or other seafood?

Válaszok % db
1. Soha/Never 7.8 % 13
2. Havonta egyszer/Once in a month 32.5 % 54
3. Hetente egyszer/Once in a week 45.2 % 75
4. Többször egy héten/A few times in a week 12.7 % 21
5. Minden nap/Every day 1.8 % 3

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

7. Mit jelent számodra a Nap?/What does the Sun mean for you?

Válaszok % db
1. Semmi extra, csak egy égitest a sok közül./Nothing special, it’s just one star from the many. 12.1 % 20
2. Minden nap rácsodálkozom és keresem az égbolton./I admire it every day and looking for it on the sky. 87.9 % 145

165 kitöltőtől összesen 165 válasz

8. Szeretsz napozni?/Do you like sunbathing?

Válaszok % db
1. igen/yes 82.5 % 137
2. nem/no 17.5 % 29

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

9. Mennyire bírják a szemeid az erős nyári napfényt?/How can your eyes withstand the strong summer sunlight?

Válaszok % db
1. Semmi különös, jól bírom./Nothing special, I can resist it well. 50 % 83
2. Néhány 10 percig ok, de utána kell a napszemüveg vagy árnyék./For a couple of 10 minutes it’s ok, but later I need sunglasses or shadow. 29.5 % 49
3. Napszemüveg nélkül csak pár percig./Only for a few minutes without sunglasses. 20.5 % 34

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

10. Mennyi ideig bírod kint nyáron napégés  (és fényvédelem) nélkül az első pár napban, amíg nem barnultál le?/How long can you spend time outside in summertime in the first few days without getting sunburn (and without sun protection)?

Válaszok % db
1. max. 15 perc/minutes 23.5 % 39
2. max. 30 perc/minutes 25.3 % 42
3. max. 1 óra/hour 25.9 % 43
4. max. 2-3 óra/hour 14.5 % 24
5. akár egész nap/even the whole day 10.8 % 18

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

11. Mennyi ideig bírod kint nyáron napégés (és fényvédelem )nélkül miután lebarnultál?/How long you can be outside in summertime without getting sunburn (and without sun protection) after you get tanned?

Válaszok % db
1. max. 30 perc/minutes 17.3 % 28
2. max. 1 óra/hour 18.5 % 30
3. max. 2-3 óra/hour 34.6 % 56
4. akár egész nap/even all day 29.6 % 48

162 kitöltőtől összesen 162 válasz

12. Használsz-e naptejet vagy más fényvédő szert erős napsütésben?/Do you use any suncream or any other protective agent in strong sunlight?

Válaszok % db
1. Szinte mindig/Almost always 15.7 % 26
2. Változó, a napsütés erősségétől és időtartamától függ./Depends on the intensity and duration of sun exposure. 41.6 % 69
3. Soha/Never 42.8 % 71

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

13. Viselsz-e napszemüveget erős napsütésben?/Do you wear sunglasses in strong sunlight?

Válaszok % db
1. Mindig/Always 27.7 % 46
2. Változó/Variable 47 % 78
3. Soha/Never 25.3 % 42

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

14. Megfigyeltél-e változást az étvágyadban egy kialvatlan éjszaka után?/Have you observed any change in your hunger after a sleep deprived night?

Válaszok % db
1. Semmi különös, ugyanolyan mint máskor./Nothing special, it’s the same as on other days. 25.3 % 42
2. Igen, kisebb étvágyam van./Yes, I have less hunger. 18.7 % 31
3. Igen, nagyobb étvágyam van, főleg az édességek, szénhidrátos ételek után sóvárgom./Yes, I have more hunger, especially I am craving sweets and carbohydrate rich foods. 56 % 93

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

15. Mennyit alszol általában?/How much do you sleep usually?

Válaszok % db
1. Kevesebb, mint 6 órát/Less than 6 hours. 9 % 15
2. 6-8 óra között/Between 6-8 hours. 77.7 % 129
3. 8-10 óra között/Between 8-10 hours. 13.3 % 22
4. 10 óra fölött/More than 10 hours. 0 % 0

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

16. Mikor fekszel le aludni általában?/When do you go to sleep usually?

Válaszok % db
1. 22óra előtt/Before 10PM 32.5 % 54
2. 23óra előtt/Before 11PM 40.4 % 67
3. Éjfél előtt/Before midnight 21.1 % 35
4. Éjfél és 2 között/Between midnight and 2AM 3 % 5
5. Hajnali 2 után/After 2AM 0 % 0
6. Össze-vissza/Variable 3 % 5

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

17. Mikor szoktál ébredni általában?/When do you wake up usually?

Válaszok % db
1. 4 és 6 között/ between 4-6AM 35.5 % 59
2. 6-7 között/between 6-7AM 46.4 % 77
3. 7-8között/between 7-8AM 13.9 % 23
4. 8-10 között/between 8-10AM 1.2 % 2
5. 10 után/after 10AM 0.6 % 1
6. Össze-vissza/Variable 2.4 % 4

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

18. Este napnyugta után mennyi ideig nézed a számítógépet, telefont, tabletet, tv-t stb.?/How much do you watch computer/phone/tablet/tv etc. after sunset?

Válaszok % db
1. Bármeddig, akár órákon keresztül is./I don’t count, it can be many hours. 44.6 % 74
2. Igyekszem minimalizálni, csak a legszükségesebb dolgok miatt./I am trying to minimize it, I am checking just the most important things. 53.6 % 89
3. Egyáltalán nem./Not at all. 1.8 % 3

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

19. Reggelente ….. ébredek./In the morning I wake up…..

Válaszok % db
1. frissen és kipihenten/fresh and well rested 25.3 % 42
2. nehezen és fáradtan/hardly and tired 19.9 % 33
3. változóan/variable 54.8 % 91

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

20. Milyen betegségekre lehet jótékony hatással szerinted a napozás?/In your opinion in which disease can be helpful the sunbathing?

Válaszok % db
1. Semelyikre, a betegségek nincsenek összefüggésben a napfénnyel./Neither of them, the diseases aren’t related to sunlight. 0 % 0
2. Mindegyikre jótékony hatással van./For all of them. 69.9 % 116
3. Daganatos betegségek/Cancer 6 % 10
4. Autoimmun betegségek/Autoimmune diseases 10.8 % 18
5. Cukorbetegség/Diabetes 6 % 10
6. Magas vérnyomás/High blood pressure 3 % 5
7. Metabolikus szindróma/Metabolic syndrome 4.2 % 7
8. Megfázás, infuenza/Common cold, flu 22.3 % 37
9. Mentális betegségek, depresszió/Menthal disorders, depression 33.1 % 55
10. Egyéb (kérlek írd le a 25. kérésnél!)/Other(please write it by the 25th question!) 1.2 % 2

166 kitöltőtől összesen 260 válasz

21. Mennyi időt töltesz kint naponta a szabad ég alatt?/How much time do you spend outdoors a day usually?

Válaszok % db
1. 0-1 órát/hour 24.4 % 40
2. 1-2 órát/hour 45.1 % 74
3. 3-4 órát/hour 24.4 % 40
4. 4-8 órát/hour 5.5 % 9
5. 8-16 órát/hour 0.6 % 1
6. 24 órát/hour 0 % 0

164 kitöltőtől összesen 164 válasz

22. Az elméleti rész vagy a gyakorlat érdekelne inkább a könyvben?/Are you intrested more in the practice or the theory in the book?

Válaszok % db
1. Elmélet/Theory 4.3 % 7
2. Gyakorlat/Practice 28.7 % 47
3. Mindkettő/Both 67.1 % 110

164 kitöltőtől összesen 164 válasz

23. Milyen szintű magyarázatokat olvasnál szívesen a könyvben?/What level of explanations would you like to read in the book?

Válaszok % db
1. Egyszerű hétköznapi nyelvezet/Simple everyday language 50 % 82
2. Alapvető természettudományos nyelvezet./On a basic natural science’s language. 51.2 % 84
3. Jöhet akár a tömény biokémia, kvantum-fizika is./On a very scientific language (biochemistry, quantum physics no problem) 14 % 23

164 kitöltőtől összesen 189 válasz

24. Mire vagy kíváncsi a könyv címe alapján?/In what field are you intrested by the title of the book?

Válaszok % db
1. Az egészséges alvás feltételeire/Conditions of the healthy sleep 41.2 % 68
2. A fény és az anyagcserénk kölcsönhatására/How the light and our metabolism interacts with each other 81.8 % 135
3. Mennyire veszélyesek a mesterséges fények és mit lehet velük tenni?/How bad are the artifical lights and what can you do against them? 46.1 % 76
4. A Nap vallásokban betöltött szerepére./The role of the Sun in religions. 11.5 % 19
5. Létezik-e fényevés?/Is it possible to eat light? 16.4 % 27
6. Hogyan lehet javítani a belső fényvédelmünkön?/How can you improve your inner sun protection? 41.8 % 69
7. Egyéb (kérlek fejtsd ki a 25. kérdésnél!)/Other (please explain it by the 25th question!) 1.8 % 3

165 kitöltőtől összesen 397 válasz

25. Milyen tanácsod lenne a könyvírással kapcsolatban? Továbbá ide írhatod le a válaszaidat a korábbi kifejtős kérdésekre!/Do you have any advice in the book writing process? In addition, you can write your answers here to the previous explainable questions!

Hajrá!
Érdeklődve várom!
Taplalkozas es sport egyarant fontos az egyensuly megtartasahoz, sztem kb 70-30% aranyban
Annál a kérdésnél, hogy mi számít az egészség szempontjából: az összeset végig jelöltem volna, csak annál a pontnál még nem tudtam, hogy többet is lehet jelölni:)
Nagyon fontos amit, és ahogyan csinálod! Hajrá!
Tudom, hogy alapvetően nem a táplálkozásról fog szólni, de ha esetleg lehetne mintaértrend benne táblázatos formában (ha jól emlékszem, a “Paleón túl” könyben csak egyetlen mintaétrend volt, a többi tippet összeszedtem, összeollóztam az egyes fejezetekből. :). Jó lenne tippeket olvasni pl. hogy lehet helyettesíteni a mesterséges fényeket, mit tehetünk városi környezetben az egészségesebb hétköznapokért, és szívesen fogadnék gyakorlati tanácsokat a napozáshoz, a nyári naphoz való hozzászokáshoz- naptej használat nélkül. Köszönöm.
Étrend: Egyszerűsített paleo, a szezonalitásokhoz illesztve. Sok nyers táplálék (hús, zsiradék, tojás, idényzöldség, idénygyümölcs. Kerülöm az egzotikumokat és a marketinget.
Tej-, gluténmentes étkezés, de sajnos nincs tőlük semmi bajom, úgyhogy nem mindig sikerül szigorúan tartani.
A szabadban eltöltött idő esetemben tőlem föggetlen okok miatt. Ha nem dolgoznök 3 műszakban, akkor a 8-16 óra tartamot választottam volna. Paleó életmódot élek több éve,.  3 műszak melett igyekszem minél nagyobb %-ban ketogén anyagcserével edzeni, ami esetemben kb.5 edzés/hét, vagy 65-90 km futás/hét, de erős cirkadián-függő vagyok.
Jelenleg a táplálkozásom a clean eatinghez áll legközelebb. Este is sokat mobilozok, de használok kékfény szűrőt.
Az összes pont érdekelne az utolsó kérdésnél, a sorrenden változtatnék egy kicsit.
sok példa legyen és tipp arra, hogy kis változtatásokkal hogy lehet fokozatosan az egészségesebb életmód fele haladni úgy, hogy közben nem igényel ez túl nagy energia befektetést az egyéb elfoglaltságok mellett
Érdekelne a természetes fény jótékony hatásai mellett a rossz hatások magyarázata is (mondják, hogy rákkeltő a sok napozás, roncsolja ès öregíti a bőrt, anyajegyek keletkezèsét segíti elő). Szeretnèk olvasni a szoláriumok jó ès rossz hatásairól is. Használatukról paleos berkeken belül is megoszlanak a vélemènyek, pedig a nagy mennyiségű mesterséges fény miatt azt gondolnám, hogy egyértelműen káros.
Kipróbáltam több táplálkozási irányzatot, de igazán egyiket sem éreztem jónak. Főként zöldséget-gyümölcsöt eszem, heti 1-2szer húst, kevés gabonát, és kevés tejterméket (sajt, joghurt). Szerintem a szabadban (minél természetesebb, vadabb környezetben) végzett mozgás a legfontosabb.
Étkezés: IR-diéta (kevés, de következetesen elosztott ch) kombinálva olyan sport étrenddel, ami kiszolgál hetente több hosszútáv-futást és a súlyzós edzést egyaránt. Években mérhető idő alatt kikísérletezett, és a mai napig is fejlesztés alatt lévő egyedi étrend, ami nem is szénhidrát-alapú, nem is ketogén, de mindkettőnek a hatása érvényesül benne. Jódos tengeri herkentyűket pajzsmirigy problémák miatt sajnos egyáltalán nem ehetek, de helyette fogyasztok sok és sokféle hidegen sajtolt növényi olajat.  A “Paleón túl” könyved nagyon tetszett! 🙂 A sport és a ketogén étrend kapcsolatáról nagyon kevés az autentikus információ, ezért különös érdeklődéssel olvastam, hogy Nálad/Nálatok ez hogyan működik. Sok sikert az új könyvedhez, azt is el fogom olvasni!
Legyen benne házifeladat! 🙂 Étrendem: paleo gluténmentes gabonákkal, mézzel és néha vajjal, joghurttal kiegészítve. (szoptatok + Hashimoto)
IR diéta
Nagyon szeretem a napfényt, nem csak lelkileg, de fizikailag is aktívabbnak érzem magam olyankor. 🙂  Szívesen olvasnék ezek “miért”-jéről, okairól és következményeiről. Továbbá érdekelne, ha nincs lehetőségünk a természetes napfényfürdőre, milyen további lehetőségeink vannak.  Köszönettel, napfényimádó
Ételallergiám miatt liszt-,tej- és tojásmentes étrendet tartok. Ahogy lehet, igyekszem a paleolit táplálkozás felé hajlani. Étkezéseim nagy részét a húsok és zöldségek, gyümölcsök teszik ki.
Több időt is szívesen töltenék a szabadban, de munka mellet ez szinte kizárt. A hétvége pedig az otthoni teendők elvégzését jelenti. Azt hiszem ezzel a legtöbben így vagyunk. De egy napsütéses nap így márciusban már az ablakon keresztül is lélekfrissítő.
Miután volt a családban melanomás eset, nem engedek senkit fényvédelem nélkül a napra, pláne nem napozni, vagy szoláriumozni. Ezzel kapcsolatban érdekelnének témák.
A kérdőívben jó lenne ha több választási lehetőség is lenne nem csak egy, mert így nem teljesen igaz, amit válaszoltam.
napfény-csontritkulásra
átgondolt, pontos szerkesztés, a témák alapos körüljárása közérthető nyelvezetben, a kémiai, biokémiai háttér magyarázata a fejezetek vagy a könyv végén
Szendi Gábor már megírta a lényeget. Van új a nap alatt???
Sok sikert.várom nagyon a könyvedet.
Az elméleti magyarázat mellett hétköznapi egyszerű példákkal szemléltetve a gyakorlati rész ismertetése, amelyet akár a kezdők is el tudnak sajátítani. Illetve hogy miért is “éri meg” odafigyelni ezekre a dolgokra pl paleo étrend,napozás,alvás,stb. A múltkori könyv is nagyon tetszett. Sok sikert Misinek!
Az érdekel, hogy milyen általános egészségügyi pozitív és negatív hatásai vannak a fénynek. Mi a sok, és mi a kevés. Ami az étkezésem illeti, nincs olyan opció, hogy mindent eszem, csak mértékkel. Ez a speciális diétám, a mérték.
Az egeszseg megorzese -velemenyem szerint- osszetett, a felsoroltak mindegyikenek szerepe van benne. Tudatos figyelem az etkezesre, sport, stresszmentes elet, lelki beke…
Mindent bele! Sok sikert!
Sok sikert 🙂
Milyed diétát követek: Változó. Mindig próbálom a testem igényeit követni. Előfordul, h hónapig paleo-ketogén diétát folytatok, aztán hónapig vegetáriánus étkezést követek. Fáradtsággal, betegséggel jelez a szervezetem, ha éppe valami jó neki, olyankor váltok.
AIP szerint étkezem. Érdekes dolgot figyeltem meg magamon. Tavaly a gyógyulásom érdekében abba hagytam a 26 éve tartó munkámat. Minden időmet (amit csak lehetett) kint töltöttem a szabadban . Gyönyörű barna lettem ,amilyen még soha. (a napozó krémet én készítem már jó pár éve,de nem gyakran használom) Kopott belőle a tél folyamán jócskán,de nem lettem hófehér,mint addig mindig (45 év) És most márciusban elkezdtem újra napozni és újra csodásan barnulok (napozókrém nélkül) ,pedig számomra a tavalyig a barnulás nagyon nagy “munka” volt és pl-ul akár 2 hét tengerpart után ,3 héttel, már koppottan fehéredtem. Összefüggést látok a folyamatos magas D vitamin szint és a barna szín megtartásában 🙂
Ha ugyanolyan jó és hasznos lesz, mint a vad paleo, akkor ezt is megvesszük 😉
Milyen táplálkozási irányt követek? Paleo alapokkal táplálkozom,viszont rendszeresen eszem burgonyát,és rizst,valamint folyton kisérletezek,feszegetem a határaim! Azt gondolom,hogy nincs egy séma,amit bárkire rá lehet húzni,mindenkinek be kell járnia a saját útját! Én egy autoimmun betegségből gyógyulok,ebből kifolyólag jó alap a paleo táplálkozás!
Nem követek semmilyen diétát. Próbálok természetes alapanyagokból készíteni ételt a gyerekeimnek és magamnak. Kerülöm a glutént, a szóját, a cukrot, vaj kivételével a tejtermékeket. A szénhidrátokat próbálom mérsékelni.
Hajrá Előre! 🙂
Ha elkezdted, ne hagyd abba.
Ügyes vagy sok sikert
Szerintem nagyon klassz a téma, én azt szeretném, ha könnyed, laza, de mégis tudományos alapossággal íródna.
Étkezésem: tej-, szója-, és gluténmentes
Az emberi test egészséges működése összetett, nem gondolom hogy bármely elemet mint pl.: a táplálkozás vagy alvás a másik elé lehetne helyezni. Sok sikert!

42 kitöltőtől összesen 42 válasz

Rendeld meg Itt a Napfény Diéta könyvet!

Posted on Hozzászólás most!

Neked is van belső órád? 5+1 tipp, hogy hatékonyan működjön!

Rosszul alszol, fáradtan ébredsz? Hullámzik az energiaszinted, hangulatod napközben? Folyton éhes vagy és nagyon kívánod az édességet? Ha már mindent kipróbáltál és nem javult a helyzet, az alábbi egyszerű tippek garantáltan segítenek!

Az évszakok, napszakok ciklikusan váltakoznak, ehhez igazodott az ember hormonrendszere is a hosszú evolúciós út során. A modern ember nemcsak az természetes táplálékát változtatta meg, hanem a fényviszonyokat is alaposan megkavarta. A legjobb lenne minél több időt kint tölteni a szabadban, ugyanis a fény a legerősebb szabályozója a belső óránknak. Persze ezt nem mindig egyszerű kivitelezni, mindenkinek egyénileg kell mérlegelnie, milyen messze van az ideálistól és mit tud érte tenni.

A szemünk nemcsak egy kamera, hanem óra is (ipRGC sejtek, melanopszin, SCN rendszer)! A napfény egy kiegyensúlyozott hullámhossz spektrumot tartalmaz (beleértve a kék fényt, infravöröset, UV-t is), ami beszabályozza, hogy nappal aktívak legyünk, este pedig lenyugodjunk és regenerálódjunk. A mesterséges világítás és képernyők más arányban tartalmazzák a különböző hullámhosszú fényeket, más színhőmérséklettel, ráadásul ezek nem is váltakoznak, ahogy a napfény a napszakok és évszakok szerint. Nem lehet tehát semmivel sem helyettesíteni a természetes napfényt!

 A következőkben a „minimális hatásos dózisra” teszek néhány javaslatot!

  1. Reggeli napüdvözlet: Talán nem véletlenül van a jógásoknak is ilyen névre hallgató gyakorlatsoruk. Reggel ébredés után az első dolgaid között legyen egy kis természetes fényt gyűjteni legalább 5-15 percig. Szemüveg, kontaktlencse nélkül, minél nagyobb szabad bőrfelülettel! 5 perc bámészkodás a nyitott ablakban egy emeletes házban is megteszi, de mégjobb kint mezitláb természetes talajon. Télen, felhős égboltnál is működik.
  2. Villámnapozások napközben: Ha zárt térben dolgozol, töltöd az idődet napközben, akkor használj ki minden lehetőséget egy pár perces napozásra. Ha már haladunk a technikával, akkor hasznos okostelefonos alkalmazás lehet pl. a D-Minder, ami nagyjából kiszámolja mennyi D-vitamint termeltél amíg kint voltál.
  3. Növeld a “napfény hozamot”: pl. autóban résnyire lehúzott ablakkal közlekedsz, 1-2 villamosmegálló helyett inkább sétálsz a szabadban, jó idő esetén dolgozz nyitott ablaknál, jó időben rövid ruhákat hordj stb.
  4. Esti kék fény kerülése: a kék fény (460nm körüli tartomány) azt üzeni az agynak, hogy nappal van. Este tehát nem szerencsés a képernyőket (telefon, számítógép, tv stb.) bámulni és erős világításban tölteni az időt. Ha muszáj használni a gépeket, akkor ajánlott letölteni rájuk speciális szoftvert (F.lux, Night shift),ami kiszűri a kék fényt vagy beszerezni egy kék-fény blokkoló borostyánsárga vagy piros szemüveget.
  5. Az elalvás előtti fél-1 órában különösen figyelj oda, hogy a napközbeni pörgésből átmenj a nyugi szakaszba. Erős világítás helyett ezt elősegítik a gyertyák, sólámpák, kandallótűz…

+1: Keress magadnak szabadtéri hobbit: nehéz lenne a modern, technikafüggő társadalmat hirtelen átváltoztatni a fentiek szerint, ezért mindenki cselekedjen belátása és a lehetőségei szerint. Nagyon hasznos lehet valamilyen rendszeres szabadtéri szokás kialakítása: pl. reggeli séta, hétvégi túrázás, kinti edzés, kertészkedés, olvasás kint, beszélgetés kint, rendszeres napozás…

Kaja guruból fény guru, ez a jövő az egészséges életmódban, tarts velem!;)

Rendeld meg ITT a Napfény Diéta könyvet!

Ajánlom egy korábbi előadás anyagomat is a témában:

Hozd helyre a sejtjeid napi ritmusát! – Webuni online előadás

Posted on Hozzászólás most!

Gondolatok Szent-Györgyi Alberttől

Érdekes, elgondolkodtató idézetek következnek a Nobel díjas tudósunktól. Kevesen tudják, de Szent-Györgyi Albert nemcsak a C vitaminról híres, hanem számos más biokémiai felfedezést is köszönhetünk neki, emellett az elektronikus vagy kvantum-biológia egyik úttörő kutatója és nem álltak tőle messze a paleós elvek sem.

  „Testünk és környezete között egyik legfontosabb kapocs minden bizonnyal az élelem. Az élelem képében a környezet ténylegesen bekerül testünkbe és átjárja azt. A vitaminok e kapcsolat koordinálásában kétségkívül a legfontosabb tényezők egyikének számítanak. Meg vagyok győződve, hogyha testünket visszahelyeznénk abba a környezetbe, amely számára ez a test kialakult, éppen olyan tökéletesen működnék, mint a többi élőlény teste. A betegség a szervezetünk és a környezetünk közötti diszharmónia kifejeződése. Olyan nem létezik, hogy egészséges vagy nem egészséges. A hal rosszul érzi magát a földön, a nyúl meg a víz alatt. Minden attól függ, milyen környezet számára alakultunk ki.” /Szent-Györgyi Albert – Egészség, betegség és a vitaminok/

„Meg vagyok győződve, hogy az ember teste éppolyan tökéletes, mint állattársainkké, és látszólagos hiányosságai a felépítése és a környezete közötti diszharmóniából erednek. Az ember nem a nagyvárosok kövezetén jött létre. Kialakulása valamilyen dzsungelben számtalan éven át tartott, és szigorúan ennek a dzsungelnek az életéhez alkalmazkodott. Civilizációnk új keletű és még nem nyomta rá bélyegét a testünkre. Ha egészségesek akarunk lenni, testünket vissza kell helyezni abba a környezetbe, amely számára kialakult.” /Szent-Györgyi Albert – Egészség, betegség és a vitaminok/

Vajon az ember milyen környezet számára alakult ki? Biztos jó nekünk városi betondzsungelben élni, mesterséges elektromossággal, világítással körülvenni magunkat, feldolgozott, finomított ételeket fogyasztani és mozgásszegény, ülő életmódot folytatni?

„Akkor fogjuk valóban megközelíteni az élet megértését, amikor valamennyi struktúra és funkció, valamennyi szint – az elektronok szintjétől egészen a molekulák feletti szintig – egyetlen egységbe olvad össze. Addig azonban a struktúra és funkció, a klasszikus kémiai reakciók és a kvantummechanika vagy a szub[1]– és szupramolekuláris[2] közötti megkülönböztetéseink csak módszereink és felfogásunk korlátozott jellegét mutatják.” /Szent-Györgyi Albert – Az élő állapot/

„Igen régen volt az, amikor kezdtem megsejteni, hogy a biológiai reakciók csodálatos kifinomultságát a molekulák önmagukban nem biztosíthatják, ehhez részben sokkal kisebb és mozgékonyabb egységekre van szükség, s erre aligha akad az elektronoknál alkalmasabb jelölt. Az életszínház főszereplői tehát szükségszerűen az elektronok, a nehézkes, kevésbé reakcióképes fehérjemolekulák pedig a dráma színterét képezik.” /Szent-Györgyi Albert – Az anyag élő állapota/

„Megengedhetik-e a biológusok maguknak, hogy – mert járatlanok a kvantummechanika bonyodalmaiban – elkerüljék az elektronok dimenzióját? Jelenleg nagyon kicsi azoknak a száma, akik mindkét tudományhoz, a biológiához és a kvantummechanikához is értenek. Lehet, hogy az emberi élet és az emberi agy korlátozott volta miatt ez a szám sosem lesz nagyon nagy. Mindkét tudomány teljes elmét és teljes életet követel. Ezért, legalábbis ma, a fejlődés valamiféle hibridizációtól függ.” /Szent-Györgyi Albert – Tudományos pályámról/

Korának felfogását messze megelőzve, Szent-Györgyi már az elektronok szintjén gondolkodott az ember működéséről, amihez a kvantummechanika törvényeinek ismerete szükséges. Tehát aki „csak” a hormonok, szénhidrátok, zsírok szintjén gondolkodik, az jobbesetben részigazságokat kap, rosszabb esetben téves következtetéseket vonhat le az élővilág működéséről. Láthatjuk, hogy a C-vitamin csak egy kis szelete a magyar professzor munkásságának, érdemes feleleveníteni, mi mindennel foglalkozott.

[1] Szubmolekuláris: A molekulánál kisebb méretű.

[2] Szupramolekuláris: A molekulánál nagyobb méretű.

Posted on Hozzászólás most!

Természetes mozgások az olimpián

Nemrég ért véget Rio de Janeiroban a sportvilág csúcseseménye, a XXXI. nyári olimpia. A négyévente megrendezésre kerülő versenyen a világ legjobb sportolói mérhetik össze a tudásukat – a nyári és téli játékokat összesítve – 35 sportágban és 380 versenyszámban. Magas szintű mozgáskultúra nélkül nem alakulhatott volna ki mai ember, hiszen a vadászó-gyűjtögető életformának ez alapvető követelménye volt a sok százezer éves evolúciónkban. Tehát az ősi, természetes mozgásokból alakultak ki a mai sportágak, melyekben az élsportolók mára már az emberiség teljesítőképességének határát feszegetik.

Vonjunk párhuzamot!

Más és más volt a sportolás célja régen és ma. Míg anno szinte az egész a túlélésről szólt (táplálékszerzés, vándorlás, védekezés), addig manapság már nem feltétlenül kell mozognunk az életbenmaradásért. Persze van, aki fizikai munkát végez a megélhetésért, vagy legalább sokat sétál a munkahelyére, iskolába. Manapság akár otthon a fotelből ülve is házhoz rendelhetjük az ételt és a vizet, az autó elvisz bárhová, a lift felvisz az emeletre stb. Ennek meg is vannak a káros hatásai: soha ennyi mozgásszervi probléma nem volt, mint most az elkényelmesedett, ülő életmódot folytató nyugati civilizációban, de ez már egy másik történet… A mai ember tehát inkább kedvteléből mozog, a szebb külsőért, az egészségéért vagy az élsportolók egy sportági teljesítmény maximalizásáért.

Melyek a természetes mozgások?

A legegyszerűbb és leggyakrabban használt természetes mozgások a séta, futás, úszás, kúszás, mászás, egyensúlyozás. Helyenként a terepviszonyok megkövetelik az ugrás használatát is. Nem vagyunk növények, helyváltoztatásra képesek vagyunk és erre gyakran szükség volt régen és ma is. Az előző felsorolásnál még csak a saját testünket használtuk, lehet azonban tárgyakat vagy a társunkat is mozgásba hozni. Ez történik az emelésnél, cipelésnél, dobásnál, elkapásnál. Továbbá, ősi összetett mozgások a támadás és védekezés különböző formái (ütések, rúgások, földharc, birkózás) vagy akár a táncot is ide sorolhatjuk.

Hol jelennek meg ezek az olimpiai sportágaknál?

Vannak sportágak, ahol egy az egyben átmentettünk valamilyen ősi mozgásformát és vannak összetett vagy továbbfejlesztett változatok is, melyeket már nehezen hívhatunk ősi sportnak. Ha szeretnénk megtalálni a legelemibb mozgásfajtákat az olimpia programjában, akkor nézzünk szét az atlétika, torna, úszás, birkózás, súlyemelés háza táján.

Őseink hosszasan vándoroltak (futás, gyaloglás), úsztak, nehéz köveket emeltek (súlyemelés), egymással és vadállatokkal küzdöttek (küzdősportok), ugrottak (távolugrás, magasugrás), dárdát dobáltak (gerelyhajítás).

Az ember kitűnő állóképességgel rendelkezik, az egyik legjobb az állatvilágban ebben a műfajban. Ezért is terjedhetett el a hosszútávú futás és úszás, gyaloglás, triatlon, kerékpár és a sífutás.

A legtöbb olimpiai versenyszám már inkább egy továbbfejlesztett, származtatott sportág, hiszen mesterséges eszközöket használnak hozzájuk és szabályrendszerek irányítják őket. Gondoljunk csak a sportlövészetre, kerékpárra, teniszre, jégkorongra, síelésre, bobra, korcsolyázásra. A lovas számokban pedig ugye „természetes” eszközt használnak, ami nem a paleolit korból származik, csupán 7-8000 éves. A hajós sportágak (kajak-kenu, evezés, vitorlázás) is határesetet képeznek, hiszen az ember régóta közlekedik hajóval, de nem több mint százezer éve. A vívás szintén régi műfaj, de a mai kard, párbajtőr korántsem hasonlít egy ősi lándzsára vagy kőbunkóra. A modern íjászok is már egy komoly szakértelemmel továbbfejlesztett fegyvert használnak.

A labdajátékok egy érdekes kategóriát jelentenek, meglehetősen összetett képességek szükségesek hozzájuk. Itt is megjelenik a futás (pl. foci, kézilabda), az úszás (pl. vízilabda), ugrás (pl. röplabda, kosárlabda), de fontos szerepe van a dobásnak, a pontos célzásnak is. Továbbá az összehangolt csapatmunka anno a vadászatban is előnyt jelentett és maga a játékosság sem újkeletű dolog.

Ha az ősi tánc elemeit akarjuk felfedezni, akkor a ritmikus sportgimnasztika, szinkronúszás, műkorcsolya versenyeket érdemes megnéznünk, hiszen a sportolók itt is együtt „élnek” a zenével.

Az ősember mozgására talán az a legjobb kifejezés, hogy összetett, sokféle képességet kellett művelnie egyszerre magas szinten. Ilyen sportágak az öttusa, tízpróba (hölgyeknél hétpróba), biatlon vagy már az említett csapatjátékok. Arról se feledkezzünk meg, hogy ha a versenyen nem is, de a felkészülési időszak minden sportban meglehetősen komplex, merítenek más sportágak mozgásanyagából, pl. állóképességet, erőt rengetegen fejlesztenek futással, súlyemeléssel.

A sport jelene és jövője

A sport mindigis jelen volt az ember életében és remélem még sokáig így lesz! Bár a mai világban nagyon elkényelmesedtünk, azért bízom benne, hogy az olimpikonok is inspirálnak minket a rendszeres sporttevékenységre. Egy olimpiai bajnok is mire feljut a csúcsra, számtalan órát tölt el ősi mozgásformákkal, gondoljunk csak a gyerekkori játékokra, testnevelés órákra vagy az alapozó időszakban a kondíció fejlesztésére.

A cikk most elsősorban az olimpia programján szereplő sportágakkal foglalkozott, de léteznek ezeken kívül is bőséggel más mozgásfajták, melyek rendszeres gyakorlása szintén jótékony hatású. Mindenki bátran űzze a kedvenc tevékenységét, csak közben ne feledkezzen meg az alapok gyakorlásáról vagyis a természetes mozgásokról!

Kép forrása:

https://en.wikipedia.org/wiki/Caveman_Ughlympics

Erwan Le Corre: The practice of Natural Movement