Posted on Hozzászólás most!

Miért nem irigylem a színészeket, modelleket, zenészeket és mit tudok javasolni nekik?

 Pár napja egy videókurzus forgatásán jártam és 5-6 órán keresztül egy kamerának beszéltem, amivel nem is lenne  baj, de volt még a stúdióban 2 igencsak vakító, fehér fényű reflektor. Nekem ez a néhány órás „fénymérgezés”  is elég volt ahhoz, hogy megfájduljon a fejem, el sem merem képzelni, mit élhet át, akinek napi szinten ezzel  jár a munkája…

Na de miért is érdekes ez? A szem, az agy és az idegrendszer működéséhez nélkülözhetetlen a DHA  (dokozahexaénsav) nevű omega-3 zsírsav, az evolúció 600 millió éve változatlan formában használja ezt a  jelátvitelben fontos molekulát. A DHA képes ugyanis a fényt (fotonokat) elektronokká (elektromos  egyenárammá) alakítani – és visszafelé is – a belső félvezetőinkben. A kvantummechanika szintjén  gondolkodó kutatók (pl. Szent-Györgyi Albert, Gilbert Ling, Robert Becker, Jack Kruse…) szerint az emberben is a számítógépekhez hasonlóan félvezetők működnek, azzal a különbséggel, hogy nálunk a chipek szilícium alapú rendszere helyett, szén alapú félvezetők találhatók, mégpedig a testünket behálózó kollagén fehérje és a rendezett szerkezetű víz kapcsolódása által. Vajon a reflektorokhoz hasonló intenzív direkt fényhatás milyen hatással van erre a finom rendszerre? Röviden:  megsüti az egészet, tönkreteszi a sejtek közötti jelátviteli folyamatokat és az értékes DHA molekulákat. Na ezért fájhatott utána a fejem. Hosszútávon viszont ez lehet az egyik oka, ha egy színésznél, zenésznél idegrendszeri problémákat és más komolyabb betegségeket diagnosztizálnak viszonylag fiatalon.

A kék fény (480 nm-es hullámhossz körüli tartomány) – amelyet a nappali fény, az esti világítás, és persze a reflektor fehér fénye is bőséggel tartalmaz – túlzott mértéke egy komoly stresszhatás a retinának.

Megoldás? Nehéz ügy, de valahogy illik ezt ellensúlyozni, pl. omega-3 zsírsavakban gazdag tengeri ételek rendszeres fogyasztásával. A zárt térben eltöltött órákat pedig kinti, természetes fényviszonyok között eltöltött szabadidős programokkal tudjuk valamelyest kompenzálni.

Hivatkozás:

Crawford MA, Broadhurst CL, Guest M, Nagar A, Wang Y, Ghebremeskel K, Schmidt WF. A quantum theory for the irreplaceable role of docosahexaenoic acid in neural cell signalling throughout evolution. Prostaglandins Leukot Essent Fatty Acids. 2013 Jan;88(1):5-13.

A paleón túl és a Napfény diéta könyveimben bővebben írtam a mesterséges fények biológiai hatásairól és a védekezési praktikákról…

ORGANIZATION OF STRUCTURE AND FAILURE # 9: DHA, STRESS, AND SCALE

Posted on Hozzászólás most!

Paleo, ahogy én látom 2014.12.13-án

A paleolit táplálkozás egy gyűjtőfogalom, manapság már többféle irányzata van, egy laikus csak kapkodhatja a fejét, hogy melyiknek higgyen. A lényeg szerintem nagyjából közös: olyan ételeket eszünk, ami a mezőgazdaság előtt elérhető volt, vagyis, amit levadászhatunk és összegyűjthetünk a természetben. Nemrég megjelent könyvem kapcsán úgy gondoltam ideje nekem is színt vallanom, hogy melyik irányt fogom képviselni, hogy látom a hazai helyzetet és mire alapozom a nézeteimet.

Azért írtam dátumot, mert ahogy gyűlnek az ismereteim a témában, úgy változhat az álláspontom, tehát nem szeretnék kőbe vésni semmit sem. Ha 6-8 évvel ezelőtt kérdeznek, hogy mi az egészséges táplálkozás, akkor a barna rizsről, teljes kiőrlésű kenyérről áradoztam volna. Szerencsére nem dőltem hátra, továbbra is kíváncsi maradtam, sokat olvastam, így találtam rá 2009-ben Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás című könyvére, ami sok tévhitet helyrerakott a fejemben, ezért én is nagyon hálás vagyok neki. Később több hazai és külföldi szerzőtől is olvastam (pl. dr. Tóth Csaba: Paleolit orvoslás; Robb Wolf: Paleolit Megoldás, Mark Sisson: Primal Blueprint, Loren Cordain és Szendi Gábor további könyvei, keto.hu és zöldház.info weboldalak Lackovich Hegedűs Esztertől), melyek hasonló gondolatokat képviseltek, ám kicsit más nézőpontból, ami újra elbizonytalanított és további szorgalmas információgyűjtésre késztetett. Közben persze sok cikket, internetes forrást is olvastam, konzultáltam másokkal, és gyűjtöttem magamon a gyakorlati tapasztalatokat. Mellesleg természettudományos végzettségem van (vegyésztechnikus és egészségvédelmi szakirányos biomérnök), élsportoló is vagyok, így nagyon érdekel a sportmozgások biokémiai háttere, ebben az irányban is sokat tájékozódtam. Időközben megismertem Kanyó Dénes búvárúszót, aki a magas zsír és alacsony szénhidráttartalmú paleo étrenddel lett világbajnok és világcsúcstartó, egy olyan sportágban, ami a hagyományos sporttáplálkozástan szerint csak magas szénhidrátbevitellel működhetne, gyakorlatilag ezzel a feje tetejére állította a hivatalos tudományt.

Na, ez ismét kíváncsivá tett, vajon mi lehet ennek az elméleti háttere? Többek között ez volt az egyik ihlete a könyvírásnak. A válasz egyrész a magas zsírtartalmú, ketogén diétájában rejlik, másrészt dr. Jack Kruse, amerikai idegsebész munkásságában, aki egy egészen elképesztő elméletet írt le az élővilág működéséről. Összeházasította a biológiát a kvantummechanikával, és mindezt ki is próbálta a gyakorlatban. Ennek több összetevője van, ő nemcsak a táplálkozásban gondolkodik (nála a tengeri ételeken alapuló ketogén paleo étrend a nyerő), hanem fontos tényezőnek tartja a belső óránkat (cirkadián ritmust), az elektroszmogot, a szezonalitást és a hidegben előhívható speciális anyagcserét. A hidegadaptációt vagy hidegterápiát Dénessel együtt én is kipróbáltam, döbbenetes, de valóban működik, ami igencsak hitelessé teszi számomra a Kruse féle elméletet. Szóval ezt a vonulatot kutatom már másfél éve, a könyvem eredetileg egy paleos sportkönyvnek indult, de időközben belekerültek az újszerű nézőpontok is, tehát én ezt a komplex irányt képviselem. Bár az elmélet meglehetősen bonyolult a fizikai, biokémia nyelvén, a gyakorlati vonatkozások nagyon egyszerűek, csak puskázni kell a természetből, meg kell nézni, hogyan működnek ott a dolgok. Fontos szempont, hogy ezen a szemüvegen keresztül az elektroszmog terheltség és a belső óra jó működése legalább olyan fontos – ha nem fontosabb – környezeti tényező, mint a táplálkozás.

 Hogyan látom a magyar paleo mozgalmat? Örülök, hogy létezik és támogatok minden ilyen jellegű kezdeményezést, amely elsősorban egészségesebbé akarja tenni az emberek életét és csak másodsorban (vagy egyáltalán nem) üzleti indíttatású.

Élettanilag szükségesnek, komolyabb betegségek gyógyítására én az egyszerű, letisztult, hús és zsír alapú (tengeri ételek, belsőségek előnyben!), zöldségeket is valamilyen mértékben tartalmazó ketogén étrendet látom a mai fejemmel a legjobbnak (gyümölcsök, magok inkább csak szezonálisan, kis mennyiségben), ezen kellene alapulnia az egésznek. Más kérdés, hogy pszichés és szociális szempontból ez sokak számára nehezen tartható, itt jönnek képbe a paleos sütemények és kenyérfélék, látványos receptek, paleo cukrászdák, szakboltok. Szerintem ugyanis ezek segítségével lesz hosszútávon is fenntartható szélesebb tömegek számára a paleo étrend. Élsportolói és mérnöki gondolkodással a fejemben nekem könnyen megy a viszonylag egyhangúbb étrend, de nem csinálok titkot belőle, egy évben egyszer-kétszer én is eszem nem paleos ételt (utána általában meg is bánom a következmények miatt) és időnként (1-2 havonta, ünnepnapokon, rendezvényeken) eszem paleos sütit, kenyeret is.

Fontos részletek, amin megy a vita a hazai irányzatok között:

Milyen zsírt együnk? Ezt a kérdést nem sikerült még teljesen megfejtenem. Szerintem elsősorban állati zsírokat kellene fogyasztani (törekedni a minél magasabb omega-3 bevitelre), másodlagosan, szezonálisan esetleg kókuszzsírt, akinek nincs gondja a tejfehérjével, laktózzal, annak akár a vaj is lehet vagy inkább a ghí. Kis mennyiségben a magokban található olajok is beleférnek.

Vitamin kiegészítés igen vagy nem? Na, ebben sem fogom most kimondani a nagy igazságot. Törekszem a minimalizálására, de nem tartom teljesen elvetendő dolognak. Fontosabbnak tartom a minőségi tápanyagdús ételek napi szintű fogyasztását. Sportolóként korábban tonnaszámra ettem a vitaminokat, így a kiegészítést alapvetőnek tartottam sokáig, élsportolóknak valószínűleg mindigis kelleni fog a folyamatos pótlás. Más kérdés, ha valaki nem élsportoló, csak szeretne egészségesen élni, napi szinten fogyaszt tengeri ételeket, belsőségeket, nincs naponta intenzív edzése, és sokat tartózkodik a szabad ég alatt, akkor elképzelhető, hogy nem kell a kiegészítés. Szeretek kísérletezni, ezért jelenleg ezt a változatot tesztelem magamon már 2 hónapja, következtetéseket tavasznál előbb ebből nem érdemes levonni, fogok írni erről is egy blogbejegyzést!

Édesítés. Erről is megy a vita: méz, xilit, eritrit…melyik az igazi? Az eddigi információgyűjtésem alapján én úgy látom, hogy a xilit fog kiesni a leghamarabb a versenyből, mert többeknek okoz emésztési problémákat. Az eritritről, steviaról nem vagy csak nagyon ritkán hallani ilyet. Mézet pedig fogyasztanak a természeti népek is, de ez csak alkalmi esetekre vonatkozik, így azt mondom, hogy szezonálisan (nyáron, kora ősszel, amikor gyümölcsök is vannak) lehetne enni, de csak egyszerre kis mennyiségben (kb. 1 evőkanál). Az édes ízről egyébként is illene szépen lassan részben (tehát szezonálisan vagy alkalmi esetekre tartogatni) vagy teljesen lemondani, ne ez képezze a táplálékpiramis alját!

Így látom mostanában a paleo helyzetét, ha érdekelnek a hivatkozások, akkor az említett szerzők munkásságában vagy a könyvemben megtalálhatók. Szerintem egyik vezérnél sincs a bölcsek köve, a legeslegjobb étrend megtalálását én csakis csapatmunkában, összefogásban látom, mert mindenkinél, aki sokat kutatott a témában lehet egy fontos részlet. A paleo elmélet lerombolt jópár hivatalos orvostudományi dogmát, mítoszt, jó lenne, ha nem kezdenénk el paleos dogmákat gyártani, mert ezzel hasonló helyzetbe kerülhetünk, mint mostanában a hivatalos nézetek. Én a magam részéről a legjobbat, a végső igazságot keresem (persze lehet, hogy ilyen nincs is), aminek mind gyakorlati, mind elméleti szempontból meg kell állnia a helyét, anyagi érdekektől mentesen. Tehát a paleo számomra egy gondolkodásmód, vizsgáljuk meg, hogy működik a természet és magyarázzuk meg a modern a tudomány eszközeivel. Biztos feltűnt, hogy nagyon óvatos vagyok és sok a bizonytalanság az írásomban, ez a kvantummechanikás szemléletből adódik, itt ugyanis inkább valószínűségek vannak, nem konkrétumok. Az atomoknál is kisebb részecskék vizsgálatának eredménye nem független a megfigyelő személyétől!

További információk arról, hogyan gondolkodom a táplálkozásról a könyveimben!

Posted on Hozzászólás most!

A yaghan nép, amely elképesztően jól bírja a hideget

Dél-Amerika, Chile déli csücskében él egy népcsoport, amely az emberi faj hidegtűrő képességét évezredek óta kiaknázza. Tradicionális vadászó-gyűjtögető életformát követnek, a férfiak kenuval indulnak fókavadászatra, míg a nők a kagylókért merülnek a 8-9 °C-os tenger fenekére. Milyen éghajlat uralkodik ezen a vidéken? A déli sarktól csak 35 szélességi foknyira található, ezért nyáron hűvös, télen jéghideg van, orkánszerű szelek is gyakran végigsöpörnek.

Korábbi útinaplók szerint az őslakosok gond nélkül aludtak kint a szabadban mindenféle takaró nélkül. Az európai ember Dél-Amerikába érkezése előtt a yaghanok meztelenül vagy alig valamit takaró öltözetben éldegéltek a meglehetősen hideg környezetben.

Persze azért tüzet ők is használnak, még a csónakjaikban is, innen ered a térség Tűzföld (Tierra del Fuego) elnevezése. Ezenkívül sziklából épített falakkal védekeznek a jéghideg szél ellen, állati zsírral is kenik magukat, hogy legyen egy kis plusz szigetelőrétegük a legkeményebb téli napokon. Az átlagembernél magasabb alapanyagcserét fejlesztettek ki, ezáltal több hőt tudnak termelni. A guggolás a természetes pihenő pozíciójuk, ezáltal csökken a felületük és jobban konzerválják a hőt.

Úgy gondolom, hogy ők is csak emberből vannak, használják azokat a képességeket, amiket az evolúció évmilliók alatt beléjük épített. Szerintem elméletben bármelyik mai ember el tudna jutni erre a szintre, de ezt egész éves, életvitelszerű kinttartózkodással lehetne kivitelezni. Valljuk be, ez igencsak nehézkes manapság, mindenesetre ez a rövid írás egy újabb bizonyíték, hogy nem is áll tőlünk olyan messze a hidegben való működés, szakaszosan beilleszthető egy modern ember életébe is.

 

Hivatkozás: 

http://en.wikipedia.org/wiki/Yaghan_people

http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C5%B1zf%C3%B6ld

Fotók:

flickr.com

pinterest.com

A yaghanokról és az ember hideg anyagcseréjéről sokat írtam A paleón túl könyvemben!

Posted on Hozzászólás most!

Paleosport??? Az meg micsoda?

Kedves kíváncsi látogató,

Üdvözöllek induló PaleoSport blogomon! Lesz itt mindenféle téma:

  • Sport: minden formájában és mennyiségben
  • Paleolit táplálkozás: Alapok, receptek, étkezési stratégiák
  • Kvantum biológia: Az ember működése és a modern tudomány
  • Hideg: Az ősi létállapot, barátkozz meg vele!
  • Fórum: A paleon túl könyv

Jó olvasgatást, és utána mozgasd át magad!

Mit szólsz a témákhoz, melyik érdekel a legjobban?


2018: A PaleoSport-ból azóta SunnyFitness lett!

Hogyan és miért? 

Eljött az idő a névváltoztatásra…

A PaleoSport 2014-ben indult. Akkoriban már néhány éve paleo étrenden voltam és egyre jobban kezdtek érdekelni a természetes mozgásformák. Nagyon érdekelt mindkét terület, a táplálkozástudomány és a sport is. Gondoltam összekötöm a kettőt és elindítok egy régi-új vonalat, ahol megcélozzuk egy vadászó-gyűjtögető ember fittségét és életmódját.

Az elmúlt 4 évben könyvek, cikkek születtek az egészséges életmódról. Az edzéseken és a PaleoSport táborokban vagy a Jegesmedve Klubban mindezt átültettük a gyakorlatba is.

Rég rájöttem, hogy az egészséges életmód nemcsak a táplálkozásról vagy a mozgásról szól, számos egyéb faktor is szerepet játszik benne, hogy valaki egészséges vagy beteg lesz… Az első könyvemben össze is szedtem sokmindent, az állatok, természeti népek szokásainak figyelembevételével és ezt összevetettem az akkori – főként biokémiás és még csak enyhén biofizikás…- szemléletemmel. Azóta eltelt pár év és rájöttem, hogy amit képviselni szeretnék, az már egy ideje nem fér bele a paleós vagy sportos keretbe, de még a biokémiásba sem. A legjobb lesz, ha a saját nevem alatt fut az egész, így nem érzem semmilyen korlát között magam, szabadon tudok róla gondolkodni és képviselni bármit, amit jónak tartok az egészség szempontjából.

 Semmi sem biztos, csak a változás…

Ahogy szorgalmasan tanultam tovább az emberi anyagcsere rejtelmeit, világossá vált, hogy a biofizika vagy ha úgy tetszik kvantumbiológia az igazi tudományos szemlélet az élőlények működésének leírására. Minden más nézőpont szerintem csak részigazság. Nekem olyan elmélet kell, amibe A-Z-ig minden belefér. A táplálkozástól kezdve, a sporton át, az alvás, az egész környezetünk, a Nap, a Hold, a csillagok, az univerzum stb… Eddig úgy látom, erre az egyetlen elérhető szemlélet a kvantumbiológia. Az ember anyagcseréje pedig nem a táplálkozással kezdődik, hanem a cirkadián ritmussal. Az élőlények sokkal előbb kezdtek alkalmazkodni a nappal és éjszaka váltakozásához, mint azon gondolkodni, hogy most akkor szalonnát egyenek vagy teljes kiőrlésű kenyeret salátával…

Az ember üzemanyaga lehet minden ételnek látszó tárgy, amit megeszünk és az ember motorja a mitokondrium. Ha le van robbanva a motor, akkor hiába a csúcsszuper üzemanyag, előbb a gépezetet kellene helyrehozni. Márpedig a modern világban szerintem sokaknak a motorral van gond elsősorban.

Az evolúció nem a paleolitikumban kezdődött, hanem az első élőlények megjelenésével vagy akár a Föld, univerzum születésével! Rájöttem, hogy a finomított, feldolgozott élelmiszerek mellett van egy legalább ekkora probléma manapság a környezetünkben, mégpedig a sok mesterséges világítás, négy fal között eltöltött idő, az elektroszmog, a természetes napfény hiánya. Ezért aztán Nap fanatikus lettem, tudományos szempontból is. Továbbra is nagyrészt paleo étrenden vagyok, de van, ami fontosabb innentől kezdve…

Kérlek, most állj meg egy percre és gondolkodj el rajta, hogy mit tudsz a Nap szerepéről a Föld és az élővilág történetében, működésében!

Csak egy fénylő korong ott fent vagy ennél több?

 Modern nyavalyák, ősi megoldások

A mai embernek szerintem leginkább napfény és természet hiánya, valamint mesterséges kék fény többlete van. Persze a rossz étrend és a mozgáshiány és még sokminden más is fontos, de csak másodhegedűsök. Továbbá úgy látom, hogy nagyon félreértelmezett a napfény hatása az emberi szervezetre. Hogy lenne káros az, aminek az élet kialakulását köszönhetjük? Nem lehet, hogy inkább a modern világban a napfény befogadó rendszerünkkel van baj? Nem muszáj egyetértened velem, csak nézz utána alaposan mitokondriumok működésének és a különböző fények biológiai hatásainak!

Sunny Fitness – ez vagyok, ehhez értek, ebben tudok segíteni

A kenu élsportban nőttem fel, a sport továbbra is nagy szenvedélyem, ezért marad a sportos vonal és a természetes mozgások, leginkább a szabadban. Sunny Fitness – azaz szabadtéri edzések természetes mozgásokkal. Emelett továbbra is kutatom az emberi anyagcsere rejtelmeit a kvantumbiológia módszerével. Ezekben a témákban kívánok inspirációt, hasznos tudnivalókat nyújtani a következőkben. Folytatom az írást is, hogy megértsd, miért jutottam a fenti következtetésekre.

A Facebookon ezentúl a MihalySafran – SunnyFitness oldalon találhatsz meg.

Instagram oldalt is indítottam, ide is töltök fel érdekes bejegyzéseket, amit máshova nem… és angol  nyelven:)

Ha nagyon kíváncsi vagy és gyorsabban szeretnél haladni, akkor ajánlom a könyveimet, cikkeimet és a programjaimat (edzések, táborok, workshopok, online konzultáció), ahol gyorsabban hozzájuthatsz ezekhez az életfontosságú információkhoz. Tavaly kiköltöztem egy napfényes szigetre, Fuerteventurára és errefelé szeretnék maradni a továbbiakban is. Kiváló helyszín nyaraláshoz, de ha edzeni, tanulni is szeretnél itt, akkor keress bátran!

Sáfrán Mihály