Posted on Hozzászólás most!

Leptin 3: Miért nem mindig működik a fogyás reggeli kardio edzéssel, éhgyomorra?

Valamiért az van a köztudatban, hogy a reggel éhgyomorra végzett edzés egy kiváló stratégia a fogyáshoz. Van, akinél működik, de sok esetben szerintem nem. Ezt a módszert szeretném most egy kicsit megpiszkálni és jobb megoldásokat javasolni. Előre szólok, hogy nem leszek udvarias és helyenként talán túl kockafejű tudományos leszek. Felveszem a szigorú biofizikus szemüveget és ebből a nézőpontból vizsgálom a jelenséget.

Az alaptézis az lenne, hogy ha kihagyjuk a reggelit, akkor ugye nincs friss elégetni való üzemanyag és a test hozzányúl a zsírraktárakhoz, hogy legyen energia az edzéshez és így kész is van a fogyás. Hurrá, ég a zsír! (biokémiás gondolkodás) Ebbe az idilli elgondolásba szól bele a leptin hormon és a cirkadián ritmus. (kvantumbiológiás gondolkodás)

Kvantumbiológia=biológia+fizika vagy biokémia+biofizika.

A leptin hormon alaposabb megértéséhez ajánlom az előző két cikket vagy a könyveimet (A paleón túl, Napfény diéta) a témában. Röviden arról van szó, hogy úgy néz ki ez a legfontosabb hormonunk és irányítja a többit, felelős a zsír raktározásért, felhasználásért. Számon tartja, hogy mennyi üzemanyag van raktáron és mennyit szükséges bevinni a szervezet optimális működéséhez. Ezzel egy egészséges embernél nem is kell sokat foglalkozni, szép csendben teszi a dolgát. A mai világban viszont sajnos sokaknál nem működik jól a leptin jelzés, leptin rezisztencia alakul ki. Ilyenkor az agy nem tudja pontosan, hogy mennyi benzin van a tankban, elkezd pl. raktározni és nem lesz optimális az energiatermelés sem sportolásnál.

A leptin rezisztencia kiváltó okai lehetnek:

  • rossz fénykörnyezet (UV, infravörös fény hiány napközben és túl sok mesterséges fény, reggeli napozás hiánya, túl sok kék fény a képernyőkből napközben és főleg este)
  • rossz táplálkozás (finomított-feldolgozott élelmiszerek – sok cukor által megváltozott bélflóra, szezonon kívül evett szénhidrátok!, késői vacsora, a gabonák gluténje és lektinjei, transz zsírok, finomított növényi olajok)
  • nagy elektroszmog terhelés
  • sokat ülő, mozgásszegény, stresszes életmód
  • magas deutérium szint és magas heteroplazmitás érték a mitokondriumokban

A fentiekből következik, hogy ezeket kellene rendezni a javulás érdekében!

Bővebben: Hogyan alakul ki a leptin rezisztencia?

A leptin rezisztencia tulajdonképpen a megváltozott, hiányos fény spektrum eredménye. A leptin rezisztencia, pajzsmirigy alulműködés már a megtermékenyítés előtt is elkezdődhet az anyánál, ami aztán továbbadódik az utódnak. Ha az anya rossz környezetében élt, az már előidézheti, hogy a betegség fiatalon kialakuljon a gyereknél. A leptin felelős a megtermékenyítésért és az anya által érzékelt környezet számára legmegfelelőbb petesejt kiválasztásában is segít.

Alapvetően a leptin rezisztencia a sejtek túlzott UV fény vesztését is jelenti. Azért kell kerülni az edzést a leptin helyreállítás alatt, mert az edzés csak fokozza a fényvesztést a sejtekből, tovább rombolja a redox potenciált (leegyszerűsítve a sejtek elektromos töltése). Leptin rezisztens állapotban az elektrontranszportlánc (ETC) fehérjék a mitokondriumban rossz jelzést közvetítenek a sejtmagi DNS felé, zavar lesz az energiatermelés és a sejtmagi DNS energiaszükséglete között. A mitokondriumok eltávolodnak a DNS-től, ez elektronmikroszkóppal is megfigyelhető. Az oxigén a terminális elektron akceptor az ETC végén.  Az oxigénnek nagyon erős az affinitása az elektronokhoz, ezért is tudja őket maga felé húzni a belső membránban. Ha a respirációs fehérjék nincsenek megfelelő szerkezetei helyzetben, akkor az elektronok nem tudnak megfelelő sebességgel találkozni, álhipoxia alakul ki (David Sinclair munkássága).

Ha összeférhetetlenség van a fotoelektrikus jelzőrendszerben a hipotalamuszban, akkor a leptin receptort tartalmazó sejtben az eredmény a molekuláris torlódás lesz, ami egyenértékű a gyulladással és a leptin-rezisztenciával.

Ha a szénhidrátokat a megfelelő szezonon kívül eszed, akkor az megváltoztatja a dopamin és prolaktin szinteket a két rendszer megváltozott fényviszonyai miatt. Ezért van a melatonin jelzés is összekötve a digitális rendszeren keresztül a fény és sötét ciklusokkal. A megfelelő melatonin jelzés megfelelő kalcium és melanopszin jelzéssel párosul az agyalapi mirigyben. Ezeknek passzolniuk kell, különben káosz lesz. A modern életvitel az éjszakai műszakkal, esti szociális aktivitással, jet laggel alaposan megzavarja a cirkadián ritmust.

Ha kizárod az életedből az UV-t és IR-t, akkor hamar leptin rezisztens lehetsz, modern mitokondriális betegséged alakulhat ki, mert lecsökken a melatonin szint, ami este regenerálna, kontrollálná a heteroplazmitás %-ot és a deutérium kiválasztást minden mitokondriumban. Kb. 100 trillió mitokondriumot érint ez a folyamat minden nap. Szerinted számít?

Reggeli kocogók

Reggelente, amikor csak tehetem kint vagyok a parton és nézem a napkeltét. Sokszor látom, hogy túlsúlyos emberek futnak, feltételezem fogyási céllal. Feltételezem továbbá, hogy a korai mozgás miatt nem reggeliznek. Ismerős a helyzet? Akinek nem inge, ne vegye magára, akinek inge, annak javasolt. Van, akit hónapok óta látok és nincs változás. És itt most nem a napkelte a kulcs, az önmagában egy nagyon pozitív hatás. Ennél rosszabb, amikor valaki reggel 6-kor izzasztja magát a konditeremben a futószalagon, napkelte előtt, mesterséges fények alatt (és este túl későn sincs sok értelme).

Pozitívum: kint van a napkelténél, tengerparton, mozog, elszánt. Negatívum: lehetne cipő nélkül is a nedves homokban (földelés), kevesebb ruhában (a bőr egy óriási napelem), reggelizés hiánya, és várhatna még a futóedzéssel amíg javul az anyagcseréje, helyette inkább könnyű torna vagy erősítés

A kulcs az, hogy nem mindenki leptin rezisztens. Aki túlsúlyos az viszont szinte 100%, hogy az. Biofizika vagy kvantumbiológia szempontból a túlsúly egy termodinamikai probléma, a test a többlet súllyal kompenzál az energiahiány miatt.

Várjunk csak, az elhízás nem energiatöbblet? És akkor az “edzzél sokat, egyél keveset” a megoldás? Aki leptin rezisztens, az nem gazdálkodik jól a bevitt és raktározott üzemanyaggal. Az ember a hosszú evolúciós út során kifejlesztette a mitokondriumokat az energianyeréshez és a zsírégetést (béta-oxidáció). A zsír egy gazdaságosabb üzemanyag, mint a cukor, főleg alacsony-közepes intenzitásnál, mint amilyen a legtöbb napközbeni tevékenység és a kocogás. Leptin rezisztenciánál nem jó hatásfokkal működnek a mitokondriumok, a gazdaságos zsírégetés helyett sokkal inkább a mitokondriumon kívül, a sejtplazmában a glikolízist, anaerob fermentációt használják energianyerésre. Ez egy primitívebb, ősi energiatermelő módszer. Inkább a zsírégetést kellene használni, ha már van rá lehetőségünk.

  • Egy rövid kitérő: intenzív sportnál, 10-12 másodperc és 2-4 perc közötti maximális terhelésnél is használjuk a glikolízist, ez normális, főleg annál, aki szénhidrát alapú étrenden van és intenzív edzéseket végez. Ilyenkor jelentkezik az izmok bedurranása, savasodás érzés.

Valahogy úgy kell ezt elképzelni, hogy a leptin rezisztens személynél a primitívebb rendszer dominál és nem igazán fér hozzá a zsírégetéshez a mitokondriumokban, mert azok le vannak robbanva.

Minden tiszteletem, hogy legalább megvan az akaraterejük és tenni szeretnének valamit. Nem túl gyors futásnál is látszik, hogy meg-megállnak, komolyan izzadnak, kapkodják a levegőt, hamar elfáradnak és jellemzően fájnak az izmaik az edzések után, de ezt úgy gondolják normális. Meg kell szenvedni az eredményért. Én viszont úgy gondolom, hogy többet ártanak maguknak, mint használnak. A rosszul működő anyagcsere miatt, több szabadgyököt termelnek, fogyasztják az őssejteket, rövidül a telomér a DNS végén, gyorsabban öregednek és a céljukat sem érik el vagy csak kínlódva.

Előbb a motort kellene megszerelni és utána Forma-1 versenyre jelentkezni. Vagyis előbb a mitokondriumok egészségét és a leptin rezisztenciát illene helyreállítani és csak utána elkezdeni sportolni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akinek komoly túlsúlya van, az ne is fusson, ne végezzen intenzív, sok energiát igénylő mozgásokat! Könnyű séta, átmozgató torna mehet. Még talán az kis ismétlésszámú erőedzések férnek bele ilyenkor, hosszú pihenőkkel a szettek között. Ezeknél a gyakorlatoknál ugyanis nem használjuk a mitokondriumokat csak az 1-2 másodpercig rendelkezésre álló ATP-t, kreatin-foszfát rendszert és az anaerob glikolízist. Izmot építünk, ami energiaigénye szövet, nyugalomban is használni fogja a zsírraktárakat.

Bővebben: Deutériumos kitérő (erről írok még bővebben máshol, máskor, pl. a könyvben vagy a márciusi Paleo Magazinban)

A deutérium a hidrogénnek egy nagyobb tömegű változata, amiből nem jó ha sok halmozódik fel. Ennek oka a rossz táplálkozás és fénykörnyezet, mert este így nem tudjuk kiválasztani. Az anyagcserénknek két lényeges célja van: vizet gyártani a mitokondriumokban és

újrahasznosítani a deutérium ionjait normál hidrogén protonokká. A sejtek energiatermelő szervecskéje, a mitokondrium, utálja a deutériumot. A citrátkör (Szent-Györgyi-Krebs ciklus) a hidrogént szereti, a deutériummal nem működnek jól az enzimei, csakúgy, mint a mitokondriumok elektron transzportlánc folyamatának végén az ATP-áz enzim. Nyugalomban az ATP-áz enzimnek 1500 hidrogén protonra van szüksége másodpercenként a normál működéshez. Aktivitással, edzéssel ez a szám csak növekszik. Többek között ezért sem az edzés az elsődleges az egészség helyreállításában egy anyagcserebetegnél! Ha nincs elég energia, miért akarjuk mégjobban kifacsarni a motort?

Az energiatermelés zavarának deutériumos magyarázata, hogy a citrátkör és az ATP-áz enzimek is rosszabb hatásfokkal működnek, kevesebb ATP-t termelünk. Ha ez így megy évekig, mitokondriális betegségek alakulnak ki. Doug Wallace kutatóorvos szerint a betegségek kb. 85%-a összefüggésben van a mitokondriumok rossz energiatermelésével. Ha nem megy jól a zsírégetés a mitokondriumban, akkor a sejt a gazdaságtalanabb fermentációra (glikolízis, anaerob cukorégetés) fog támaszkodni. Egységnyi zsírban 3-4-szer annyi energia van (129-147 ATP), mint cukorban.

Miért jó reggelizni?

A cirkadián ritmus fő szabályozója a fény, de vannak egyéb másodlagos Zeitgeberek is, melyek másodlagosan beleszólnak a napi ritmusba, ilyen pl. a táplálkozás időzítése is. Aki kap elég napfényt a szemén keresztül, annak jobb lesz a glükóz toleranciája. Az első étkezés (reggeli) napfelkeltétől számitva 30 percen belül az ideális. Ha napfelkeltekor reggelizel és napozol is, az segít szinkronizálni a belső óráidat.

Akinél nem működik jól a belső óra (pl. túlsúlyos, leptin rezisztens), az a reggeli kihagyásával egy nagy segítséget mulaszt el és továbbra sem fognak optimálisan működni a hormonjai. Ha már reggeli, akkor az legyen fehérjedús, mert az aminosavak a neurotranszmitterek építőkövei. Ez többek között beszabályozza az étvágyat is napközben, sokkal kisebb lesz a nassolási kényszer. Aki folyton éhes napközben vagy este, az nem akaratgyenge, rossz ember, hanem fel van borulva nála a neurotranszmitter és hormonrendszer. Ezen lehet javítani a reggelizéssel.

Esti szokások

A leptin rezisztencia meglététől függetlenül, mindenkinek ajánlott a mesterséges fények, kék fény csökkentése! Főleg este, napnyugta után. Erre léteznek ma már szoftverek a telefonra, számítógépre vagy kék fény blokkoló szemüvegek. Létezik továbbá egy csodamódszer: korán lefeküdni aludni és gyertyával világítani! Este lehet még jól agyoncsapni az anyagcserét a rossz fénykörnyezettel, ami aztán befolyásolja az alvást, a másnapi étvágyat és hangulatot, na meg a hosszútávú egészséget.

 Kinek-milyen edzés?

  1. Aki nagyjából egészséges, jól működnek a mitokondriumai, alacsony a heteroplazmitása, deutériumszintje, nem leptin rezisztens, az csinálhat magával szinte bármit. Akár edzés éhgyomorra is mehet. Egy darabig.
  2. Van egy széles skála, a legtöbben talán ide tartoznak a modern világban, akinél már mutatkozik egy kis túlsúly vagy még nem, csak fáradékony, hangulat-, étvágy- és energiaingadozásai vannak. Itt már kialakulóban lehet a leptin rezisztencia. Náluk az edzés pozitív hatású összességében, de nem reggel éhgyomorra. Inkább későbbi napszakban és inkább az erősítőedzéseket preferálva az állóképességivel szemben.
  3. Aki komolyabb túlsúllyal küzd, annál egyértelmű a leptin rezisztencia és a rossz hatásfokú anyagcsere. Náluk az első hónapokban bőven elég lenne csak a belső óra rendezésre, az étrend megváltoztatására fókuszálni, az edzés ki is hagyható. Mozgás inkább csak nagyon alacsony intenzitással, fokozatosan bevezetve egy kis erősítés is mehet.

Végszó

A valóságban a dolgok bonyolultak, az eredmény mindig sokféle hatás összetevője, így van ez a fogyásnál is. Helyenként talán túl tudományos voltam, de a kvantumbiológia világa már csak ilyen, igazából ennél is sokkal részletesebb. Remélem a lényeg átjött, hogy előbb az energiatermelő motorunkat (mitokondriumok) és a központtal (agy) való kommunikációját kellene rendbehozni, mielőtt jelentős igénybevételnek tennénk ki. Akinél pedig nagyjából rendben van a motor, az tartsa karban megfelelő életmóddal, mert könnyen átbillenhet a mérleg!

Mielőtt bármi drága csodamódszerbe kezdenél, próbáld ki, milyen az, ha megiszol reggel egy nagy pohár vizet, eszel egy fehérjedús reggelit és mezítláb kimész a fűbe napkeltét nézni, este pedig korán lefekszel és kerülöd a mesterséges fényeket! Függők lettünk a technológiától és a kék fénytől, világítástól, így nem csoda, hogy kognitív disszonancia van ezen a területen. Senki nem akarja elhinni, hogy a rossz fényviszonyok egészségtelenek. Az emberi komoly károkat okoz a természetben, mert nem veszi észre a saját szerepét benne. Nem külső megfigyelők vagyunk, hanem benne élünk!

További részletek a Leptinről az új Napfény Diéta könyvemben!

Van már kék fény védő szemüveged?

A könyvben sokat írok róla, miért lenne fontos kék fény blokkoló szemüveget használni a mai világban: jobb melatonin termelés, jobb alvás, jobb regeneráció, a szem, az agy és a mitokondriumok megóvása, az öregedési folyamatok lassítása…

A RaOptics szemüvegeket most 15% kedvezménnyel rendelheted meg a “napfenydieta” kuponkóddal!

Posted on Hozzászólás most!

A deutérium sztori 1: Bevezetés

A biokémiai biofizika nélkül nem sokat ér és sokszor félrevezető, ha „csak” biokémia szinten gondolkodunk az ember anyagcseréjéről, betegségekről, a hosszú élet titkáról. Ha elérhető a jobb, mélyebb tudományos tudás, akkor minek pazaroljuk az időt lejárt szavatosságú, zsákutcába vezető szemléletekkel? Élsportoló voltam sokáig, csakis a legjobb érdekel, nem dőlök hátra féligazságokkal a fejemben és Neked is ezt javaslom! 😉

Kvantumbiológia=biológia+fizika vagy biokémia+biofizika.

Egy újfajta elmélet kezd kibontakozni az anyagcserefolyamatok leírására, mégpedig a hidrogénre és az ő nehezebb tömegű változatára, a deutériumra fókuszálva. Ebben a cikksorozatban ezt a nézőpontot fogom kitárgyalni, lesz szó az alapfogalmakról, a táplálkozással, vízivással, fényviszonyokkal, hidegfürdőzéssel kapcsolatos összefüggéseiről! Tartod velem a lépést?

A nehéz hidrogén

A hidrogén a világegyetem leggyakoribb kémiai eleme. A deutérium a hidrogén stabil izotópja, ugyanannak a kémiai elemnek egy kb. kétszer nagyobb tömegű változata. A „mezei” hidrogén atomot egy proton és egy elektron alkotja, a deutérium magjában viszont egy plusz neutron is található. A deutérium és oxigén atomokból álló víz a nehézvíz (D2O) vagy félnehézvíz (HDO), amelyet pl. atomerőművekben használnak, de a természetben is előfordul.

A nehézvízben a kötési energiák erősebbek és a viszkozitás is nagyobb, mint a hagyományos hidrogénes vízben, ez befolyásolja a biológiai reakciók sebességét. Különbség van továbbá az un. kvantum spin számukban és mágneses momentumukban is, így az elektromágneses jelenségekben is másképp viselkedik, mint a hidrogén. Márpedig, ha meg szeretnénk érteni az életfolyamatokat a legalapvetőbb szinten, akkor a részecskék biofizikai törvényszerűségeit, elektromágneses kölcsönhatásait is értelmeznünk kell. Ez a kvantumbiológia területe.

Az anyagcsere betegségek és a deutérium összefüggéseivel kapcsolatos vizsgálatokban sokat köszönhetünk magyar kutatóknak is (Boros, Somlyai). Rákos sejteknél megfigyelték, hogy magasabb a deutériumtartalmuk, mint az egészséges sejteknek és deutériumcsökkentett víz fogyasztásával megállítható vagy visszafordítható a kóros folyamat.

Deutérium a természetben és az iparban

A testünk tömegének 60-70%-a víz, azaz H2O (vagy ugye valamennyi D2O). Ha viszont a molekulák számát tekintjük, akkor 99%, tehát kb. 2/3-ad részben hidrogénből vagyunk összerakva! A természetes vizekben a hidrogén és a deutérium kb. 6500:1 arányban vagy kb. 155 ppm (155 deutérium molekula egymillió molekula vízben) fordul elő, de az élő szervezetekben (növényekben, állatokban) is felhalmozódik változó arányban.

A Napban rengeteg hidrogén található, deutérium csak nagyon kis mennyiségben és rövid élettartammal, mert elbomlik a fúziós reakció során, gyorsabban, mint ahogy keletkezik.

Iparban a nehézvizet pl. neutronlassítónak (CANDU reaktor) és hűtőközegként használják az atomerőművekben. Az analitikában az NMR spektroszkópiában és a nemradioaktív izotópos nyomkövetés során alkalmazzák. Továbbá atombombákban is előfordul és egyes gyógyszereknél is a reakcióidő befolyásolására.

Deutérium és az energiatermelés

A deutérium a hidrogénnek egy nagyobb tömegű változata, amiből nem jó ha sok halmozódik fel. Ennek oka a rossz táplálkozás és fénykörnyezet, mert este így nem tudjuk kiválasztani. Az anyagcserénknek két lényeges célja van: vizet gyártani a mitokondriumokban és

újrahasznosítani a deutérium ionjait normál hidrogén protonokká. A sejtek energiatermelő szervecskéje, a mitokondrium, utálja a deutériumot. A citrátkör (Szent-Györgyi-Krebs ciklus) a hidrogént szereti, a deutériummal nem működnek jól az enzimei, csakúgy, mint a mitokondriumok elektron transzportlánc folyamatának végén az ATP-áz enzim. Nyugalomban az ATP-áz enzimnek 1500 hidrogén protonra van szüksége másodpercenként a normál működéshez. Aktivitással, edzéssel ez a szám csak növekszik. Többek között ezért sem az edzés az elsődleges az egészség helyreállításában egy anyagcserebetegnél! Ha nincs elég energia, miért akarjuk mégjobban kifacsarni a motort?

A 2018/márciusban megjelent Paleolit Életmódmagazinban olvasható egy bővebb összefoglaló cikkem a deutériumról, leginkább a táplálkozási vonatkozásaira fókuszálva.

További fontos részletek olvashatók a deutériumról új Napfény Diéta könyvben!

Posted on Hozzászólás most!

RUBBISH FITNESS CHALLENGE 2019

Rossz nézni, ahogy a szép zöld erdőket, csodás tengerpartokat – a városokról nem is beszélve – elcsúfítja a sok elszórt műanyag palack, fémdoboz, cigaretta csikk stb. Az eldobált hulladék, amellett, hogy nem szép látvány, lassan bomlik le, kárt tesz a növény- és állatvilágban, talajban egyaránt, közvetve pedig bennünk is. Nem is értem, hogy aki képes elcipelni az erdőbe egy másfél literes üveget tele folyadékkal, az miért nem tudja ugyanezt üresen elvinni a legközelebbi kukáig. Változtassunk ezen! Most! Benne vagy?

Kukásfitness mozgalom

Egy új fitness és környezetvédelmi trend indult világhódító útjára az elmúlt években a svédektől, amelyhez bárki, bármikor csatlakozhat a maga módján. A mozgalom neve: plogging (írtam is róla egy cikket korábban). A plogging egy svéd kifejezésből, a „plogga upp”-ból ered, amely a “vedd fel” és a “fuss” kifejezések kombinációjából jön össze.  Nincsenek szigorú szabályok, csak egy: szedj fel egy kis szemetet futás vagy túrázás közben és dobd ki egy kukába! Nagyon szimpatikus ez az akció minden szempontból, ezért csatlakoztam.

Mindenkinek hasznos hobbi

Hasznos Neked, mert kimész a friss levegőre, kapsz némi napfényt, csökkented a mesterséges fény dózisodat. Mozogsz, méghozzá nem is akárhogy! Természetes mozgásokkal, akár egy modern vadászó-gyűjtögető! Ráadásul megvan a napi jócselekedet és példát is mutatsz a környezetedben. Hasznos a Föld számára is, hiszen tisztítod, segítesz visszaállítani a természetes környezetet. 

A saját verzióm

A saját szemétgyűjtési akcióm abból indult ki, hogy rendszeresen gyakorlom a természetes mozgásokat és azok improvizációját, amikor pl. terepfutás közben improvizálva ugrálok, kúszok, fára vagy sziklára mászok. Gondoltam egybekötöm egy kis szemétszedéssel, így extra értékekkel bővül az edzésem. Anno kaptam egy jó példát is a középiskolás osztályfőnökünktől, amit akkor még nem tudtam hova tenni és nem is követtem egyből, de később „leesett” és átvettem ezt a szokást. Órák előtt a termek mindig zárva voltak, így a folyosón várakoztunk. Mikor a tanárnő megérkezett, beengedett minket a terembe és gyorsan felszedte a közelben lévő szemetet. Szerintem ez egy kiváló példamutás volt. Nálam már alap, hogy minden nap felszedek legalább 1 db földön heverő hulladékot és elviszem azt a legközelebbi kukába.

2017-ben tartottam egy 30 napos kihívást, amikoris hulladékot gyűjtöttem 30 napig HIIT (High Intensity Intervall Training) jellegű edzéssel és természetes mozgásokkal kombinálva. Az első nap 1 perc, majd minden nap további 1 perccel növelve az adagot. Azért a 30 perc – sorozatban minden nap – már elég komoly edzésnek számított. 🙂

2018-ban egy hasonló kihívást végeztem (1 óra/hét), amit folytatok 2019-ben is! Tehát minden héten az egyik edzésemet szemétgyűjtésre cserélem egy piszkos terepen. Most nincs őrült HIIT tréning, inkább egyfajta fartlek edzés, kocogással, természetes mozgásokkal, mozgásminőség fejlesztésével, váltakozó intenzitással, miközben annyi kacatot gyűjtök, amennyit csak tudok. Remélem ezzel sok embert inspirálok hasonló tettekre és gyorsan terjed, hogy egy jobb hellyé tegyük a világot! 😉 

Vállalod a KUKÁS FITNESS kihívást?

Ezúton szeretnélek meginvitálni a RUBBISH FITNESS CHALLENGE-re! Ha szimpatizálsz ezzel a mozgalommal és szeretnél egy jót edzeni, miközben megtisztítod a környezeted, akkor vállalj be Te is időnként 1 órás “önkéntes fitness kukásságot”! Fotózd le vagy készíts videót a zsákmányról és oszd meg a közösségi médiákon. Használd hozzá a #rubbishfitnesschallenge, #bestrongtobehelpful, #plogging hashtageket. Létrehoztam egy Facebook eseményt is ezzel kapcsolatban. Nézd meg alábbi videót egy kis inspirációért!

Rajtad is múlik, hogy milyen környezetben élsz és mit hagysz hátra a következő generációk számára: egy szemétdombot vagy egy szép, tiszta, természetes környezetet. Alakítsd a világot olyannak, amilyennek szeretnéd látni és hátrahagyni a további földlakók számára.

„Intelligens ember nem szemetel, a többinek pedig tilos!”

Facebook esemény

A zsákmány 🙂

Folyt. köv. 2019-ben is!

Posted on Hozzászólás most!

Mitokondrium 2: Heteroplazmitás

A mitokondriumokban rejlik a sejtek motorja. A mostani cikkben egy fontos alapfogalmat vezetek be, ami a motor hatásfokáról árulkodik! Vajon mit ér a legdrágább, legszuperebb üzemanyag, ha a motor le van robbanva? A mai világban sokaknál sajnos ez a helyzet. Előbb hozd rendbe a motort, hogy optimálisan működjön, mielőtt őrült diétázásba, edzésbe és költekezésbe kezdenél! (Mitokondrium 1. cikk ITT)

Létezik a fő sejtmagi DNS-ünkön kívül is genetikai információt tartalmazó örökítőanyagunk, ez a mitokondriális DNS. Sejtenként akár több ezer is található belőle, amely anyai ágon öröklődik és leginkább az energiatermelésben szerepet játszó fehérjék kódját tartalmazza. Cirkuláris, körszerű szerkezetű, bakteriális eredetű, csakúgy, mint maga a mitokondrium. Ha nagy százalékban vannak mutáns, hibás funkciójú mitokondriumok a sejtben, az rontja az energiatermelés hatékonyságát és nagyon úgy fest, hogy a legtöbb modern kori betegség ide vezethető vissza. A téma egyik legnagyobb szakértője – Doug Wallace – szerint a civilizációs betegségek 80-85%-a visszavezethető a mitokondriális energiatermelés zavarára! Ebből következik, hogy csak 15-20% a genetikailag meghatározott hatás, a lényeg az epigenetika, életmód, mit teszel nap, mint nap! Gondolj csak bele, ha egy sejt, szerv nem termel elég energiát, akkor jól fog működni?

A heteroplazmitás értéke megadja, hogy mennyi a mutálódott, funkcióképtelen mitokondriális DNS. A mitokondriális DNS felelős az elektrontranszport lánc (energiatermelő folyamat a mitokondriumban) fehérjék kódolásáért. Az mtDNS 10-20-szor sűrűbben osztódik, mint a sejtmagi DNS, éppen ezért sokkal nagyobb az esély (100-1000-szeres) egy mutáció kialakulására. Ha nő a heteroplazmitás aránya, akkor hibás szerkezetű, funkcióképtelen fehérjék lesznek a mitkondriumban, romlik az energiatermelés hatékonysága a sejtekben. Ha ez huzamosabb ideig fennáll, akkor gyorsabban fogynak az őssejtjeid, gyorsabban öregszel, gyakorlatilag veszítesz a földi pályán rendelkezésedre álló időből. Az mtDNS károsodás nem meglepő módon zavart okoz a mtDNS és a sejtmagi DNS kommunikációja között. A heteroplazmitás értéke erről is árulkodik. Minél nagyobb %-ú a heteroplazmitás, annál fáradékonyabb, betegebb leszel és annál rövidebb életre számíthatsz.

Sejtosztódás, sejtciklus –> cirkadián ritmus –> aminek a fény a legfontosabb szabályozója!

A heteroplazmitás minden évtizedben kb. 10%-kal nő, ez normális, a természetes öregedés velejárója, de a modern környezet (kék fény, elektroszmog, túl sok deutérium a sejtekben) felgyorsítja ezt a folyamatot. Fiatalon még szinte mindenkinél atomerőműszerűen működnek a sejtek, alacsony a heteroplazmitás, ezért ilyenkor még többet lehet „csalni” az életmódban azonnali komoly következmények nélkül, de ez nem mehet bármeddig. Mára viszont ismerjük ezeket a folyamatokat és lehet lépéseket tenni a megelőzés érdekében!

A heteroplazmitás mérésére jelenleg nincs egyértelmű klinikai vizsgálat. Elméletben meg kellene nézni mennyi vizet és szén-dioxidot termel a mitokondrium, mérni a sejttérfogatot és a redox potenciál változását, a biofoton kibocsátást, a Wartburg anyagcsere mértékét, az AMPk fokozódását, kalcium kiáramlást.  Ezek mind árulkodnak a heteroplazmitás helyzetéről. Az elfajult, gyorsan osztódó sejteknek nagyobb a térfogata, nagyobb a biofoton kibocsátása, depolarizáltak (alacsony EZ víz réteg), míg a normál sejteknek kisebb a térfogata és „fény eresztése”, nagyobb a negatív töltése és az EZ rétege.

A környezet kontrollálja a heteroplazmitást a mitokondriumokban, nem a kaja! Az űrbe felküldött asztronauták hiába ettek rendesen és hiába edzettek, mégis lettek bajaik. Érted? Nem a kaja és az edzés a legfontosabb, a sejtek a természetes földi környezetben, természetes fényviszonyok között érzik jól magukat! A megfelelő cirkadián ritmussal, kék fény csökkentéssel lehet a legtöbbet nyerni a heteroplazmitás növekedés megelőzése szempontjából.

Gyakorlati következmények: Egyéntől függően a heteroplazmitás széles skálán mozoghat, így az is, kinek-milyen az energiatermelő státusza. Ki-mennyire tolerálja jól az egyes ételféleségeket. Az ételekből származó elektronok információt hordoznak a növekedési helyükről, évszakról, más-más szabadgyök jelzést és változási programokat váltanak ki a mitokondriumokban. Vajon lehetne télen banánt vagy cukros sütit enni Magyarországon a természetben, amikor kevés a napfény? A még viszonylag egészséges emberek, sportolók (sok mitokondrium) ehetnek szinte bármikor, bármit. Egy darabig. Más esetben előfordulhat, hogy akinek magas a heteroplazmitás értéke, kevés jól működő mitokondriuma van, annál nehezen megy eleinte a zsírégetés vagy a ketogén diéta, mert a zsír elégetéséhez a mitokondriumokra van szükség. Náluk a szervezet a nagymértékben használja a primitívebb glikolízist, cukorégetést, ami a mitokondriumon kívül a sejtplazmában zajlik. Ismerős a helyzet? Amikor valaki próbálkozik a magas zsír, alacsony szénhidráttartalmú étrenddel, de folyamatos szénhidrát sóvárgásai vannak. Ilyenkor nem feltétlenül az akaraterővel van baj, hanem a motorral és persze lassú alkalmazkodási folyamat is zajlik a háttérben. Helyreállítás: cirkadián ritmus helyreállítása, kék-fény blokkolás, leptin diéta, türelem. És a heteroplazmitás is “csak” egy nézőpont, vannak még más befolyásoló tényezők is…

Ha szeretnéd megérteni a táplálkozás során zajló és az öregedési folyamatokat, akkor a valóság iszonyúan bonyolult, sok apró részlet számít és a magyarázatok a kvantum-biológia szintjén találhatóak. Fogadd szkeptikusan a biokémia, vallási, üzleti szinten (vagy azon sem) gondolkodó “kaja guruk” túlságosan leegyszerűsített tanácsait! Lehet azonban egyszerűen is felfogni a táplálkozást, ehhez kérdezz meg egy vadon élő oroszlánt vagy vízilovat!;)

Készítettem egy Videoblogot is a heteroplazmitásról

Ha tetszett a cikk, köszönöm, ha megosztod az ismerőseiddel!

További fontos részletek olvashatók az új Napfény Diéta könyvben!

Posted on Hozzászólás most!

Megjelent a Napfény Diéta könyv!

Új szemléletmód az egészséges táplálkozásban, életmódban!

Ha továbbra is kíváncsi vagy az élet és az emberi szervezet működésének rejtélyeire, akkor most egy korszerű olvasmányhoz juthatsz. Vajon mit ér a legdrágább, legszuperebb üzemanyag, ha le van robbanva a motor? Hozd helyre és optimalizáld a sejtjeid motorját, a mitokondriumokat, hogy kiválóan működhessenek egy hosszú, egészséges élet érdekében!

Rendelés és további részletek ITT!

Posted on

Mitokondrium 1. Alapok

 Új cikksorozatot indítok a mitokondriumok működéséről! A mitokondriumok nélkül nem érthető meg az emberi anyagcsere, így a táplálkozás és a vitaminok szerepe, betegségek, az egészség stb. Az ember nem egy egyszerű gép, amibe csak bele kell dobálni megfelelő arányban a szénhidrátot, zsírt, fehérjét, némi vitamint és ásványi anyagot és akkor minden rendben lesz vele. Ennél sokkal bonyolultabb. A mitokondriumok eddig is ottvoltak egy valamirevaló biológia könyvben, mint fontos sejtszervecskék, de szerintem nem hangsúlyozták ki őket eléggé és nem pontos a leírásuk. Talán azért, mert korábban még nem tartott ott a tudomány, ahol most. Rengeteg érdekesség derült ki róluk az utóbbi években.

Minden ételnek látszó tárgy a cukros fánktól elkezdve a zöldségeken, gyümölcsökön át a pacalpörköltig apró részecskékre, elektronokra, protonokra, fotonokra bomlik le, melyekből a mitokondriumokban termelünk hasznos energiát vagy hőt az életfolyamatokhoz. Tehát végülis minden kaja elektronként hasznosul, a kérdés az, hogy milyen csomagolásban (finomított vagy természetes, tartalmaz-e allergéneket), mikor (napszak, évszak), honnan (vajon az eszkimók esznek banánt?) érkezik.

Az üzemanyag helyett a motorra fókuszálunk! Az egészséges életmód irányzatok követői leginkább az üzemanyagra (kaja, vitaminok) fókuszálnak, mi lenne, ha előbb inkább egy jobb hatásfokú motort építenénk?

Egy eukarióta sejt és benne a mitokondriumok

Az evolúció során egyes élőlények a fejlődés érdekében bekebeleztek bizonyos egysejtű baktériumokat, és szövetséget kötöttek velük, így születtek meg a mitokondriumok. Ez a szimbiózis több energia termelését és komplexebb létformák kialakulását tette lehetővé. Mitokondriumok találhatók az eukarióta növényi és állati sejtekben is. Az emberben sejtenként több száz vagy pl. a nagy energiaigényű szövetekben (agy, szív, izmok) akár több ezer mitokondrium is található. A neuronokban akár 36000 db is lehet. A kis sejtszervecskéink változatos méretűek (0,5-10 mikrométer). Szerkezetileg belül két hártya vagy membrán is található, melyek közül a belső hártya erősen redőzött (kriszták), így nagyobb felületet tud elérni.  A kriszták betüremkedések, ezáltal a belső membrán kb. 5x hosszabb, mint a külső. A belsőn kb. 80:20 a fehérje-zsír arány, a külsőn 50:50.

Mitokondrium elektronmikroszkópos felvétele

Saját örökítőanyaggal (mtDNS) is rendelkezik a mitokondrium, mely leginkább az energiatermelési folyamatokhoz szükséges fehérjéket kódolja. Létezik tehát a fő sejtmagi DNS-ünkön kívül is genetikai információt tartalmazó örökítőanyagunk! Sejtenként akár több ezer is található belőle, amely anyai ágon öröklődik. Cirkuláris, körszerű szerkezetű. Bakteriális eredetű, csakúgy, mint maga a mitokondrium.
Fontos folyamatok, fogalmak a mitokondriumokban: glikolízis (cukorlebontás), β-oxidáció (zsírsav lebontás), elektron transzportlánc és a hozzá tartozó fehérje komplexek (I-V-ig), terminális oxidáció, UCP fehérjék, szabadgyökök, ATP szintézis, aerob-anaerob anyagcsere, acetil-L-karnitin, koenzim Q10, mitokondriális DNS. Ezekről lesz szó részletesebben egy későbbi cikkben!
A mitokondriumok működésének alapos megértésével jobban eligazodhatsz a táplálkozás, egészség világában, kiderül mi az, ami igazán fontos, így jobb irányba tudsz haladni egy hosszú és egészséges élet érdekében. Az életfolyamatok fenntartásához folyamatosan óriási energiára van szükség. Ha zavar van az energiatermelésben, akkor ez meglátszik a közérzeteden is. A halál leglassabb útja az egészség, érdemes megérteni, hogyan tudod lelassítani az öregedési folyamatokat, hogyan tudod a legtöbbet kihozni, hogyan lehet esetleg tuningolni a tested motorját. Manapság jellemző, hogy az egészség nevében nem a legfontosabb irányba fókuszálnak az emberek, a táplálkozással, a vitaminokkal, gyógyszerekkel, mozgással stb. töltik az időt. Persze az előbb felsoroltak is fontosak, de van, amivel többet lehet nyerni! Ha jobban megérted a mitokondriumok működését, akkor egyből tisztább lesz a kép, mi az, amire valóban érdemes odafigyelni, meglesz a fontossági sorrend. Doug Wallace kutatóorvos szerint a betegségek 80-85%-a mitokondriális eredetű és csak a 15-20%-a genetikai. Ha hibás szerkezetűek a fehérjék a mitokondriumban vagy sok mutálódott mtDNS található egy sejtben, akkor zavar lesz az energiatermelésben. A jó hír, hogy szinte minden esetben visszafordíthatóak a kóros folyamatok, ha tudatosan odafigyelsz az életmódodra a korszerű tudás fényében. Szinte minden betegség gyógyítható, de nem minden beteg. Aki hajlandó változtatni, tenni az ügy érdekében, annál nem marad el a jutalom.

A mitokondrium alkotóelemei

A mitokondriális gyógyítás mindig egyéni, mindenki egyedi környezetet érzékel maga körül, ezért egyedi lesz az a környezet is, amiben optimálisan fognak dolgozni a mitokondriumok. Szerencsére nem kell ahhoz atomfizikusnak lenned, hogy megtaláld a megoldást, úgyis érezni fogod a közérzeteden, ha jó vagy rossz helyen vagy. A mitokondrium egyfajta hatodik (vagy hetedik) érzék is, amely érzékeli a környezetből jövő elektromágneses hullámokat. A legtöbb ember számára szerintem az egyszerű természetes környezet a legjobb ilyen szempontból, ezért is köszön vissza a legtöbb írásomban a természetes életmód.
Ahogy a mérettartomány csökken, úgy csökken az emberek felfogóképessége is arról, hogy mi zajlik a szubatomi világban. Márpedig a mitokondriumok fotonokról, elektronokról és protonokról szólnak, muszáj lesz otthonosan mozognia ezen a területen annak, aki szeretné igazán megérteni az életet. Egy atom átmérője kb. 100000-szer kisebb, mint egy vízmolekula. Egy vízmolekula pedig kb. 1000-szer kisebb, mint a látható fényben lévő fotonok hullámhossza. Szóval nem igazán tudjuk optikailag felnagyítani, láthatóvá tenni ezt a világot, kénytelen leszel a tanultakra és a képzelőerődre támaszkodni. A hagyományos orvoslásnak úgy tűnik kényelmetlen erre a szintre leereszkednie és gondolkodnia, ezért tartunk ott, ahol tartunk az egészségügyben és nincs magyarázat, gyógymód sok betegségre, pedig a kvantum biológia megoldást kínál.

A mitokondrium kettős membránja és az elektron transzportlánc fehérjekomplexei

A mitokondrium egy kvantum nano mágnes, melynek alapvető feladata, hogy távolt tartsa a sejtet a termodinamikai egyensúlytól, másnéven a haláltól. Ahol elektromos áram folyik, ott mágnesesség is van. Márpedig a mitokondriumokban elektron transzport lánc nevű folyamat található. Az oxigén un. paramágneses atom (mágneses tér hatására a külső tér irányában mágneseződik, azaz a mágnes vonzza) és a speciális mikrokörnyezetnek megfelelően helyezkedik el az elektron transzport lánc végén, hogy a protonokkal és elektronokkal egyesülve belső sejtvízként éljen tovább. Ha az elektronok áramlása megáll az oxigén felé a kis hidrogén üzemanyag celláidban, akkor eléred a termodinamikai egyensúlyt, amit halálnak hívunk. Minden nappal közelebb kerülsz a halálhoz. Minden sejt meghal. Az egészség a leglassabb út ehhez. A mitokondrium azon dolgozik, hogy távol tartson az egyensúlytól, a rigor mortistól (hullamerevség).
Mindeközben arra is képes, hogy tudatosságban tartson akkor is, amikor a Nap lement. A kloroplaszttal rendelkező növények és a mitokondriumos állatok képesek erre a nem mindennapi feladatra. Továbbá, minden mitokondrium csíravonala a Földön anyai ágon alakult ki, azaz anyai ágon örököljük őket, annak minden pozitív és negatív hozadékával. A mitokondrium egykoron egy baktérium volt, amely megtanulta befogni a napfény fotonjait és a gerjesztett elektronok alapállapotba visszaállásából kinyerte az energiát. Először a kloroplaszt használta ezt a trükköt, a mitokondriuimok előtt 50 millió évvel. Ezzel a módszerrel a földi élőlények vezeték nélküli összeköttetésben lettek a Nappal. A bacik eleinte elvoltak, mint a befőtt, nem volt tudatosságuk, ez az állapot 600 millió éve kezdett továbbfejlődni az oxigén és a DHA omega-3 zsírsav megjelenésével a „kambriumi robbanáskor”. A kloroplaszt a napfényt befogva és az oxigént, DHA-t felhasználva továbbfejlődött mitokondriummá. Ezek elég valószínűtlen események, de a bizonyíték hogy megtörtént az az, hogy ma ittvagyunk, mi emberek! Szóval ez a közös ős nem tűnt el teljesen, még mindig szüksége van rá az emlősöknek.

És egy Videoblog, hogy miért érdemes a mitokondriumokra fókuszálni!

Ha tetszett a cikk, köszönöm, ha megosztod az ismerőseiddel!

További fontos információk a mitokondriumokról a Napfény diéta című könyvemben!

Mitokondriumok 2.rész ITT

Hivatkozások:

Könyvek

John Hands: Cosmosapiens

Robert O. Becker: The body electric

Gerald Pollack: The fourth phase of water

Jim Al Khalili: Life on the edge

Nick Lane: The vital question

Roland van Wijk: Light in shaping life – Biophotons in Biology and Medicine

Jack Kruse: Epi-paleo RX

Sáfrán Mihály: A paleón túl

Sáfrán Mihály: Napfény diéta

Előadásaim a Webunin (webuni.hu)

  1. Táplálkozás: Közös nevező a diéták világában
  2. Fény és belső óra: Napfény vs. mesterséges fény hatásai az anyagcserére
  3. Hogyan barátkozz meg a hideggel?
  4. Ember és az elektroszmog
  5. Víz és az élő állapot

Tovább a cikk II. részéhez!

Posted on Hozzászólás most!

A napfény spektrumának váltakozása (részlet a Napfény diéta könyvből)

Az emberek az evolúció során ahhoz alkalmazkodtak, hogy különböző spektrumú fények érjék őket reggel, délben és este, továbbá szezonálisan is. Ezek után talán nem meglepő, hogy az ember fiziológiájára hatással vannak a napszaki és évszaki váltakozások a fény spektrumában.

A földi légkört kb. 100 nm-1 mm közötti fény tartomány éri el, amit aztán az atmoszféra tovább szűr, pl. a legrövidebb hullámhosszú UV-C (100-280 nm) már nem jut el a földfelszínhez. Az emberhez kb. 280-2000 nm-es tartományú fény jut el. A napfény spektruma közel áll az ideális feketetest sugárzáshoz. A Napban bár keletkezik gamma sugárzás, de az nem jut ki belőle normál esetben. Továbbá sugároz még röntgent, rádióhullámokat és neutrinókat is. Nyáron, délben és az Egyenlítőnél a legerősebb a napfény, ide jut el a legrövidebb úton, a legjobb beesési szöggel, a legtöbb frekvenciáját megtartva. Télen és az Egyenlítőtől távolabbi régiókban a Nap alacsonyabban van az égbolton, hosszabb utat tesz meg a napfény az atmoszférában, veszít az erejéből. Télen kb. 13% kék fényt tartalmaz a napfény, míg nyáron kb. 26%-ot. Természetesen ez csak egy közelítő adat, a földrajzi szélességtől, magasságtól, évszaktól függően változik.

A kora reggeli napfény leginkább kék, zöld és vörös és infravörös fényeket tartalmaz, az UV-A később jelenik meg 1-2 órával, először az egyenlítői régiókban vagy a magas hegyekben. Az UV-B leginkább 10 és 2 között bukkan fel. Délben teljes a spektrum, ilyenkor mindegyik látható fény, valamint az IR, UV atmoszférán átjutó részei is megtalálhatóak. Kora délután az UV-B lecseng, marad még egy darabig az UV-A, az infravörös szinte végig ottvan. Aztán ahogy lemegy a Nap, a látható kék fény szétszóródik, eltávozik a spektrumból, egy vöröses-narancssárga sugárzást (6-700 nm) maga után hagyva. Este sötétség van minimális látható fény kibocsátással a csillagoktól, a teliholdat kivéve. Teliholdkor 5-ször annyi látható fény ér minket az égboltról és kék-fény is mérhető. Kezded sejteni, miért nem jó a kék fény a nem megfelelő időpontokban, nem megfelelő dózisban?

A Földön egyedi adottságok vannak, mert a napfénynek és a látható spektrumnak is kb. a 42%-a IR-A. Az evolúció ki is használta maximálisan ezt az adottságot az élőlényekben és sajnos a modern mesterséges fények nem nyújtják nekünk ugyanezt a spektrumot.

A napfény energiasűrűsége az atmoszféra felsőbb régiójában 1368 W/m2, a földfelszínen ez 1000 W/m2-re csökken tengerszinten, tiszta égboltnál, a sugarakra merőlegesen. Az atmoszféra kb. 13%-át elnyeli és 13%-át szétszórja a napfénynek, így annak kb 75%-a jut el a földfelszínre az Egyenlítő közelében, tiszta égboltnál.

Ha tetszett a részlet a Napfény diéta könyvből és elolvasnád az egészet, ITT tudod megrendelni!

Posted on Hozzászólás most!

Miről szól a Napfény diéta könyv?

Egészségvédelmi szakirányos biomérnökként összeszedtem minden tudásom és tapasztalatomat, hogy az eddigi legjobb magyarázatot adjam az egészséges táplálkozásra, életmódra, betegségekre, az emberi optimális működésére.  Versenysportolói szemléletemnek köszönhetően csakis a legjobb tudás érdekel, ezt szeretném átadni a könyvben.  A cím talán megosztja az emberek véleményét, biztos lesz, aki valami elvont fényevő szekta tanaira gondol elsőkörben. Azonban, ha majd belelapozol, látni fogod, hogy nincs benne semmi hókusz-pókusz, csak modern szemléletű magyarázatok, gyakorlati tippek biofizikával, kvantum-bológiával alátámasztva.

Az ember egészséges működésének, anyagcserefolyamatainak megértéséhez vissza kell menni az alapokhoz, hogyan jöttek létre az első élőlények a Földön, hogyan fejlődtek tovább a mai emberré és hol rontjuk ezt el manapság. Az élet 3 alapfeltétele a fény (Nap), a mágnesesség (a Föld mágneses mezeje) és a víz (univerzális kaméleon, az élet eleme, energia és információ közvetítő közeg).  A kulcs a sejtek energiatermelő sejtszervecskéinek, a mitokondriumok működésének feltérképezése, valamint a szem belső óra funkciójának, a cirkadián ritmusnak a figyelembevétele.

A tartalomból:

  • Egy kis filozofálgatás a Napról, a vallásokról, a tudományos és spirituális gondolkodásról.
  • Mi a fény és hogyan hatnak ránk a különböző frekvenciák?
  • Az ember napfény befogadó és közvetítő rendszere, hormonok napszaki ritmusa.
  • Miért fontos a mitokondriumokra fókuszálni és hogyan optimalizálhatod a működésüket?
  • Dopamin, mint fontos hormon, ingerületátvivő anyag, ami meghatározza a gondolkodásodat, viselkedésedet, döntéseidet.
  • Hétköznapi eszközök, ételek, élvezeti szerek hatásainak kvantum-biológiás magyarázata.
  • Mi a tudatosság, intuíció?
  • Hogyan lehetsz kint a szabadban napégés nélkül nyáron is?
  • Hogyan lesz szuper pihentető az alvásod?
  • Milyen otthoni világítást válassz?
  • És még sok további érdekesség, hasznos tudás az ember biológiájáról.

A könyv nagyjából egyenlő arányban tartalmazza az olvasmányos, gyakorlatias és tudományos részeket. A benne lévő információkkal gazdagodva jobb döntéseket tudsz hozni egy hosszú, egészséges élethez. Tudni fogod, mi az, ami igazán számít a biológiában, nem fogsz több időt, energiát és pénzt pazarolni „csodaszerekre, csodamódszerekre”. Én már ismerem és élem ezt az életet, szeretném, ha még sokan elsajátítanák az ember optimális működésének titkát.

 

Ha szeretnéd megrendelni a könyvet, ITT megteheted!

Posted on Hozzászólás most!

Sofőrtréning

Bevallom nem erre készültem, de az élet úgy hozta, hogy jelenleg sofőrként dolgozom. Kisbuszt vezetek, vendégeket viszek a szállodák és a sportcentrum között, ételt-italt, benzint, szörfdeszkákat, szemetet szállítok… Tapasztalom is minden jó és rossz oldalát. Az embert nem arra találták ki, hogy egész nap a kocsiban üljön és 10 cm amplitúdójú mozgásokat végezzen, lecsatlakozva a földről, szélvédő és napszemüveg mögé bújva. Szóval nem éppen a legegészségesebb szakma. 1-1 napot túl lehet élni, de hosszútávon megfizeted az árát, ha nem figyelsz oda.  Ebben a cikkben annak járok utána, milyen mellékhatásai vannak és hogyan lehet kompenzálni.

 

Hátrányok és megoldások

  1.  Sok ülés és mozgásszegény életmód egész nap: Alulműködnek a farizmok, lapocka körüli izmok, a lábfej izmai. Berövidülnek a csípőhajlító és mellizmok izmok stb. Felborul a strukturális izom egyensúly, rossz terhelést kap az egész gerincoszlop. Megoldás? Kihasználni minden szünetet egy kis átmozgatásra, tornára. Rendszeresen erősíteni, jógázni, pilatesezni, gyógytornázni, sokat sétálni, movnatozni.
  2. Dehidratáció: Főleg a modern, sok elektronikával felszerelt járművekre érvényes. Itt érzem is, hogy feszültebb, ingerlékenyebb vagyok, máskor ellustulok stb. Az elektroszmog dehidratál. A legtöbben ilyenkor bedobnak egy kávét, energiaitalt, cukros üdítőt. Megoldás? Inkább a sok víz! Mobiltelefont nem a zsebben vagy övtáskában hordani, hanem a testtől távolabb.
  3. Napfényhiány: A szélvédő nem engedi át a teljes napfény spektrumot, ami alapvető létfeltétel lenne miden emberi lény számára. A szemüveg-kontaktlencse-napszemüveg ezt még tovább fokozza. Persze vannak helyzetek – sőt leginkább csak ilyenek vannak -, amikor nem lehet ezeket kikerülni. Mindenesetre jó ha tudsz róla, hogy nem éppen optimális biológia számára. Megoldás? Lehúzott ablakok, amikor csak lehet. Szemüvegek kerülése, amikor csak lehet. A szünetekben ki a szabadba!
  4. Rendszertelen étkezés, gyorskaják: A vendég vagy a szállított árú az elsődleges, a sofőr étvágya másodlagos. Sokszor nincs idő rendes étkezésre, ezért a sofőrök bedobnak valami gyorskaját, ottvan a nasi vagy a cukros üdítő az oldalaljtó rekeszében, ami megtömi a bélést egy darabig, aztán majd lesz valami…  Megoldás? Előre csomagolni valami egészséges ételt, ami mindig kéznél van. Napközben enni, este nem.

 

Plusz az általános roborálószerek és életmódtippek

  • Tengeri ételekben, belsőségekben gazdag, földrajzi helynek és az évszaknak megfelelő paleo ételek
  • Sok víz
  • Rendszeres hidegfürdőzés
  • Földelés
  • Reggeli napozás, este kék-fény blokkolás, korai alvás

További hasznos életmódtippeket találhatsz A paleón túl és a Napfény diéta  könyveimben!

Egy szuper könyv, amiből megtanulhatod a MovNat filozófiáját, egy életre szóló inspirációt kapsz az edzéseidhez, rengeteg gyakorlati útmutatóval!

Posted on Hozzászólás most!

Kés, villa, olló (és teló) nem gyerek kezébe való

A fenti magyar közmondást szeretném kiegészíteni, ugyanis az utóbbi években rohamosan terjednek az okostelefonok, tabletek, számítógépek, stb. és szintén az utóbbi években nagyon magas szintre jutott az ember biológiájának megértése, ami alapján egyáltalán nem ártatlanok ezek a modern technikai kütyük.

Bezzeg a mi időnkben… szokták mondani. Bezzeg a mi időnkben okostelefon és internet nélkül nőttünk fel. Hogy éltük ezt túl? Rengeteget játszottunk kint a szabadban, reggel korábban mentünk az iskolába, hogy focizhassunk, kézilabdázhassunk, akár a hóban is. Az órák utolsó perceiben már fél lábbal kint voltunk az udvaron, a csengőszóra sprintelve rohantunk ki focizni, tengózni, a matchbox autóinkkal versenyezni, fára mászni és úgy kellett minket bezavarni a következő órára. Chatelés helyett beszélgettünk, játszottunk, időnként verekedtünk… Napközben épp eléggé lefárasztottuk magunkat, hogy este korán menjünk aludni. Azóta jött egy újabb generáció és velük együtt az internetes technológiai forradalom. Ma már szinte minden gyerek kezében ottvan az okostelefon vagy tablet és jelentős időt töltenek a képernyőbámulással. Hogy ez jó-e nekik vagy sem, az majd 50 év múlva kiderül. Azért írom ezt a cikket, mert ha valaki alaposan beleássa magát a modern biológiába, akkor úgy néz ki komoly veszélynek vannak kitéve hosszútávon a fiatalok (és persze a felnőttek is).

A főbb vádpontok:

  • A kék fény által megzavart cirkadián ritmus, hormonrendszer, hangulat, viselkedés, alvás.
  • A túl sok elektroszmog, mikrohullámú vezeték nélküli kommunikáció és a beltéri élet elrontja a megfelelő D-vitamin szint kialakulását, ami számtalan betegség melegágya.
  • Nem kapnak elég napfényt, ami alapvető fontosságú lenne minden ember számára, helyette egy mesterséges, hiányos és aránytalan frekvenciájú „Napot” néznek.
  • Az elektroszmog bezavar a mitokondriumok működésébe, nő a heteroplazmitás (mutáns, funkcióképtelen fehérjék az energiatermelésben), gyorsabb öregedés, civilizációs betegségek.
  • Romlik a szem funkciója (kamera és belső óra is!).
  • Romlik a testtartás miközben a képernyőt bámulva lóg a fejük, hajlított kézzel huzamosabb ideig nyomkodják az eszközt.
  • A mozgáshiány is egy komoly faktor, amíg a képernyőt bámulják, biztos nem fognak a koruknak megfelelő mennyiségben mozogni.
  • Az emberek közötti hagyományos kommunikáció, aminek több csatornája van, a szavakon túl a testbeszéd stb. átvált chatelésbe, smileyzásba, puszcsi-lávcsiba.
  • Félig-meddig egy virtuális világban élnek, lemaradnak a természetes valóságról.

Ezek az állítások mind alátámaszthatók modern szemléletű biofizikával, kvantum-biológiával. Megvannak a pontos anatómiai útvonalak, hogyan tudnak beavatkozni a mesterséges fények, elektromágneses hullámok a biológiába. Aki nem hiszi, járjon utána! Olvass Jack Kruse-t vagy hasonló témában írtam A paleón túl könyvemet, valamint a Napfény diéta című könyv részletesen leírja a fény alapú biológiát.

Függők lettünk a technológiától, ez nem kérdés. Ennek persze számtalan előnye is van, pl. a gyors kommunikációban, információszerzésben, ötletek megvalósításában, a tanulásban is talán hatékonyabb módszereket lehet vele kifejleszteni, sokféle munkafolyamat helyettesíthető a számítógépekkel stb. Lehet, csak én vagyok túl maradi és a következő generációknak lételemük lesz így is-úgyis a digitális világ. Nem célom valamiféle technológia ellenes ősember forradalmat kirobbantani, az emberiségnek a fejlődését szolgálhatják az elektromos kütyük, ha ésszel használjuk. Inkább arra szeretném felhívni a figyelmet az elmúlt években felhalmozott tudásom alapján, hogy milyen hátulütői vannak, hogyan lehetne minimalizálni a káros hatásait, hogyan lehet okosan együttélni vele.

Tippek:

  • Csökkenteni a technológia használatot és nem elfelejteni honnan jöttünk. A természetből. Egy bizonyos kor előtt szerintem teljesen fölösleges lenne a kezükbe adni, inkább tanulják meg az alapvető emberi készségeket. A technológia használata egy stabil alapra épülő plusz eszköz lehet később.
  • A kütyüket inkább napközben használni, reggel és este komolyan beavatkozik a cirkadián ritmusba. Reggel napfény kell nekünk, hogy beinduljon rendesen a hormonháztartás, este naplemente után pedig sötét kell, zéró kék fénnyel.
  • Naplemente utáni gépezésnél hasznos lehet a kék fény védő szemüvegek, kék fény blokkoló szoftverek használata. Ez egy lépés a jó irányba, de ez sem nyújt 100%-os védelmet.
  • A napközbeni mesterséges világítótesteket is jó lenne lecserélni teljes spektrumú izzókra vagy mégjobb lenne nyitott ablaknál, természetes napfénynél tanulni, dolgozni, élni.
  • Egyenek rendszeresen halat, tengeri herkentyűket. A DHA omega-3 zsírsav az egyik legfontosabb molekula az agy, szem, idegrendszer működésében és a mesterséges kék fény ezt teszi tönkre szép lassan.
  • Rendszeresen, minden nap legyen valamilyen szabadtéri program. Időnként néhány teljesen nomád nap, elektronika nélkül, túrázás, sátrazás, vizitúra stb.
  • Mozgás, mozgás, mozgás: a gyerekeknek nagy mennyiségű és változatos, játékos mozgásra van szükségük, hogy kialakuljon a megfelelő izomzat, mozgáskoordináció. A legjobb ez is kint a szabadban végezni, télen-nyáron.

Könyvajánló cikkem: John Ott úttörő megfigyelései a napfény és mesterséges fények biológiai hatásairól…

John Ott – Health and light

Ajánlom egy korábbi előadás anyagomat is a témában:

Hozd helyre a sejtjeid napi ritmusát! – Webuni online előadás

 

Van már kék fény védő szemüveged?

A könyvben sokat írok róla, miért lenne fontos kék fény blokkoló szemüveget használni a mai világban: jobb melatonin termelés, jobb alvás, jobb regeneráció, a szem, az agy és a mitokondriumok megóvása, az öregedési folyamatok lassítása…

A RaOptics szemüvegeket most 15% kedvezménnyel rendelheted meg a “napfenydieta” kuponkóddal!