Szerző: Safran Mihaly

Minden sportágban többféle edzésmódszer is vezethet sikerre, a hidegtűrés műfajában is több  út vezet a csúcsra, a lényeg – ahogy az edzésben is – a pozitív adaptáció kiváltása, na és a  FOKOZATOSSÁG!!! Így, nagybetűvel, mert ez a legfontosabb. Ha túl gyorsan hűtöd  magad,  az veszélyes is lehet!

Lehet próbálkozni hiányos öltözetben (pl. póló, rövidnadrág, fürdőruha) való kint    tartózkodással, de így nagyon hosszadalmas lenne a folyamat és sokat kell hozzá fázni:). Sokkal jobb a teljes test hideg  vízbe merülése, ugyanis a víz kb. 25-ször gyorsabban hűt le, mint a levegő. Tehát inkább az  alkalomszerű, ám intenzív hideghatás a célravezetőbb. A kettőt persze lehet kombinálni is. Legalább 2 hét kell a  hidegadaptációhoz, melyet a bőrfelszíni hidegreceptorok szabályoznak. Minimum ennyi ideig  kell rendszeresen adni a hideg ingert, hogy átállj. A nőknek kicsivel tovább tarthat a folyamat,  mert eredendően magasabb zsírszövettel és leptin (az egyik legfontosabb hormonunk, fogok  róla írni később) szinttel rendelkeznek. A lényeg, hogy a bőrfelszínt kellőképpen lehűtsd – kb.  10-12 °C-ra – a maghőmérséklet csökkentése nélkül, mert az már káros is lehet.

Ha betartod a fokozatosságot, akkor lassan, de viszonylag komfortosan eljuthatsz akár a  jeges vizes fürdőzésig. Az egyes lépéseket naponta – akár többször is -, de minimum heti 2-3-szor végezd. Elvileg mindenkinél jótékony lehet – hiszen emlősök vagyunk –, azonban komoly egészségügyi probléma esetén konzultálj a kezelőorvosoddal, hogy belevághatsz-e. Azonnal fejezd be a hidegterápiát bármilyen rossz közérzet, szédülés, halványrózsaszín vagy fehéredő bőr észlelése esetén!

A hidegallergiás kiütések és a furcsa szúró, hidegérzet megjelenése a fejben, a sejtek túl magas omega-6 zsírsav tartalmára utal, ilyenkor előbb rendezd az étrended – csökkentsd az omega-6 bevitelt és növeld az omega-3-at néhány hétig -, és utána kezdj bele újra a hideg-adaptációba. Valószínűleg emiatt esik nagyon rosszul a hideg egyeseknek, mert nagyon rossz arányban lehet a szöveteikben az omega-6 és az omega-3, az ideális 4:1-1:1 arányhoz képest, akár 10:1-25:1-hez is lehet azoknál, akik régóta nyugati típusú, növényi olajokban, feldolgozott ételekben gazdag étrenden vannak, és nem esznek rendszeresen tengeri eredetű élelmiszereket. A rossz hidegtűrés másik oka a leptin-rezisztencia lehet (erről is lesz még szó egy következő blogbejegyzésben).

A szeánsz előtt nem kötelező, de ajánlott egy magas fehérje- és zsírtartalmú étkezést beiktatni, és 4-8 dl hideg vizet meginni. A folyamatot támogatja a magas zsírtartalmú, omega-3 zsírsavakban gazdag étrend. Más ételekkel is működik, gondolj csak id. Schirilla Györgyre, aki a vegetarianizmus híve volt, és vígan úszott minden évben a jeges Dunában. Ez a biológiai folyamat tehát nem feltétlenül étrendfüggő, de vannak olyan lehetőségek, amivel megkönnyíthetjük az alkalmazkodást.

A lépések:

0. Kevesebb ruházat, kevesebb fűtés

1. Arc fürdetés
2. Test jegelése + kompressziós ruha
3. Hideg vizes kádfürdő
4. Jeges vízben fürdés

Nem kötelező, de tarthatsz egy „nulladik” lépést, ha nagyon félnél a hidegtől. Eleinte elég lesz, ha lejjebb csavarod a fűtést vagy nem bugyolálod magad 10 réteg ruhába, így szépen lassan fejben is elfogadhatod a következő lépéseket.

Az első komolyabb lépcső az arc jeges vízbe merítése. Ha van rajtad, akkor távolíts el minden sminket, majd mártsd az arcodat jeges vízbe, egészen addig, amíg bírod. Persze levegőt időnként ér venni! Nem kell teljesen lefagyasztani magad, 10-12 °C alá nem nagyon kell vinni a bőrhőmérsékletet. Jól jöhet egy bőrhőmérő ilyenkor. Fokozatosan emelheted az adagot összesen 10-15 percig, majd 2 hét után jöhet a következő lépcső, amikor lehetőleg feszes, kompressziós pólóba öltözve – ami az erek összehúzódása révén fokozza a hőcserét – 10-20 kg jeget helyezel a hasadra. Az időtartamot 5 perctől kezdve vidd fel 1 óráig, majd a jég mehet közvetlenül a bőrre, egy idő után már nem okoz fagyási sérülést.

Ha már ezt a szintet is uralod, akkor mehetsz tovább a hideg vizes fürdőkádba, 10 kg jeget helyezve a hasadra. Eleinte lehet zoknit, kesztyűt, sapkát is viselni, hogy megakadályozd a túlzott hővesztést. Ebben a fokozatban juss el 45 percig, ügyelve rá, hogy a bőrhőmérséklet ne essen 10-12 °C alá, majd jöhet a kinti fürdőzés a jeges vízben 10-20 percig is akár, ami már igencsak profi szint. Ha megtetszett ez a rituálé, akkor akár egész évben folyamatosan csinálhatod. Az adaptáció pár hétig megmarad, de fokozatosan leépül, ha nem kap újabb ingert a szervezet.

Ha teljesen egészséges vagy – ahogy a legtöbb sportoló is csinálja – egyből kezdhetsz magasabb fokozaton, pl. hidegvizes fürdővel vagy hidegkamrával, hidegszaunával. Ha szeretnél többet megtudni a hidegről, akkor A Paleón túl című könyvemben további érdekességeket találhatsz.

A hideg-adaptált forma egy ősi létállapot, nem kell félni tőle, csak nyerhetsz vele!

Hivatkozás:

 http://www.jackkruse.com/cold-thermogenesis-easy-start-guide/

 http://www.jackkruse.com/the-evolution-of-the-leptin-rx/

Az ember hideg anyagcseréjéről elméletben és gyakorlatban, sokat írtam A paleón túl könyvemben!

Tekerjük kicsit vissza az idő kerekét, egészen a dinoszauruszok koráig! Az  őshüllők kb. 65 millió éve, a mexikói Chicxulub kráternél történt nagy  meteorbecsapódást (kréta-tercier kihalási esemény) követően pusztultak ki.  Ezután több hónapos, vagy akár többéves sötétség és lehűlés következett, így  aki ezt túlélte, annak ott kell, hogy legyen a túléléshez szükséges információ  a DNS-ében, mi pedig az ő leszármazottaik vagyunk. Az esemény egyik nagy  túlélői az emlősök Eutheria rendszerteni csoportjába tartozók lehettek.  Télen történhetett a meteor pusztítása, ekkor a szerencsésebbek a föld alatt  téli álmot aludtak. Itt van bennünk is ez a program, csak nem használjuk,  mert kell hozzá egy környezeti stimulus, hogy kihozzuk magunkból!

Találtak már kb. 800000 éves régészeti leleteket ősemberről a mai Anglia területén (Ashton, 2014), amikor még nem volt jellemző a ruházkodás, ami az eddigi bizonyítékok (Toups, 2011) alapján kb. 170000 éve kezdődött. Az ember nagyon megokosodott a többi állathoz képest, és megtanulta a maga elképzelése szerint formálni a környezetét, a hideg ellen ruházkodással és fűtött házakkal kezdett védekezni. Feledésbe merült, hogy tulajdonképpen hidegben élő állatok leszármazottai vagyunk, ezért ott kell, hogy legyen a DNS-ünkben egy program, hogyan tudunk megbírkózni a zord körülményekkel.

Vannak élőlények 7-8000 méter mély tengerekben, ahol a hideg mellett, a hatalmas vízoszlop nyomását is el kell viselni, de vannak baktériumok 400 °C körüli hőforrásoknál, ahol a víz nem tud felforrni a nagy nyomás miatt. Nagyon úgy fest, hogy az élet először extrém körülmények között alakult ki és csak utána alkalmazkodott a ciklikusan előforduló meleg éghajlathoz. Igaz, hogy közvetlen elődeink a meleg Afrikában fejlődtek sokáig, ők viszont, ha jobban visszatekerjük az idő kerekét, ezen extrém lények leszármazottai. A vér nem válik vízzé. Egyes fajok – pl. bálnák, lazacok, császárpingvinek – az év egy részében hónapokig nem esznek, ezt a hidegre adaptálódott anyagcseréjüknek köszönhetik.

Mire jó a hidegre adaptálódott anyagcsere?

• Csökken a gyulladásszint
• Javul az állóképesség
• Csökken a belső szervekre rakódott zsír
• Csökkennek a fájdalmak
• Elfelejthetjük a nassoláskényszert, csökken az étvágy
• Csökken a vércukorszint
• Fokozódik a zsíranyagcsere
• Javítja a mellékvese működést
• Javul a pajzsmirigyfunkció
• Javul az alvásminőség
• Javul a szexuális teljesítmény, libidó
• Hosszabb élet?

Persze nem olyan könnyű ezt a mai világban előhozni, mert eleinte kényelmetlen, de sokaknak sikerült, lásd. a holland jégember, Wim Hofelképesztő teljesítményeit, vagy a tummo meditációt folytató tibeti szerzeteseket. A teljes átállás egyelőre inkább csak elméleti jelentőségű (ehhez szerintem meztelenül kelle járni és kint aludni egész évben…), kúraszerűen azonban bele lehet kóstolni, mert sok előnye van így is.

Ha szeretnél belemélyedni a hideg anyagcsere elméleti hátterébe, és gyakorlati alkalmazásába, akkor ajánlom dr. Jack Kruse – Cold Thermogenesis című írásait vagy olvasd el a A paleón túl című könyvemben!

A következő részben gyakorlati tippek következnek, hogyan érdemes a „hidegelést” kivitelezni!

Hivatkozások:

http://www.jackkruse.com/cold-thermogenesis-1-theory-to-practice-begins/

Cold Thermogensis 2

Ashton N, Lewis SG, De Groote I, Duffy SM, Bates M, Bates R, Hoare P, Lewis M, Parfitt SA, Peglar S, Williams C, Stringer C. Hominin footprints from early Pleistocene deposits at Happisburgh, UK. PLoS One. 2014 Feb 7;9(2):e88329.

Toups MA, Kitchen A, Light JE, Reed DL. Origin of clothing lice indicates early clothing use by anatomically modern humans in Africa. Mol Biol Evol. 2011 Jan;28(1):29-32.

Jack Kruse: Epi-paleo RX: The Prescription for Disease Reversal and Optimal Health. Optimized Life PLC, 2013

Sáfrán Mihály: A paleón túl, 2014

Fotó: pinterest.com

Persze nincs nagy tolongás ilyenkor, legfeljebb horgászokat látni a parton tetőtöl-talpig  beöltözve. Mindenesetre én azért bementem a vízbe. Miért? Hidegterápiáztam.

Az ember és hideg viszonya az egyik legfélreértettebb dolog a köztudatban, mindenki fél tőle,  pedig hatalmas lehetőségek vannak benne, ha jobban megismerjük és megbarátkozunk vele,  ugyanis mindenkinek gyári tartozéka, hogy bírja a hideg hőmérsékletet, csak nagyon mélyre  elástuk ezt a készségünket, ráadásul a legtöbben nem is hiszik el. Fokozatosan, megfelelő  ingereket adva a szervezetnek, bárki előhozhatja magából. Megfelelően alkalmazva számos jótékony hatása van egészségügyi szempontból, sportolóknak is egy plusz fegyver lehet, kicsit merészebben belegondolva pedig világgazdasági jelentőségű, hogy az ember alkalmazkodni tud a hideghez. A „hidegelés” elméletéről és gyakorlatáról fogok írni a következő hetekben, van bőven mondanivalóm ezzel kapcsolatban.

Addigis, íme a mai fürdőzésem rövid története:

• 14:00: érkezés a helyszínre, a Kék horgásztó Dunaharaszti és Alsónémedi között
• Levegő 14 °C, víz: 10-11°C: ilyenkor nem az az első gondolatom, hogy: jaj, de jó lenne fürdeni…ám szép fokozatosan mégis bemegyek.
• Az első pár perc nem túl kellemes, még úgy sem, hogy viszonylag haladónak mondhatom magam ebben a műfajban. Eltelik egy kis idő, amíg az agy lereagálja a környezetváltozást és szabályozza a hormonokat, fehérjéket, hogy beinduljon a fűtés a barna zsírszövetben és az izmokban (a sejtek mitokondriumainak UCP fehérjéi segítenek ebben).
• Felvettem a Kanyó Dénes búvárúszó barátomtól kapott búváruszonyt és nekiálltam úszni. Kb. az ötödiktől a huszonharmadik percig volt ma nekem az a szakasz, amiért érdemes hidegterápiázni, ebben az állapotban igazi eufóriát érzek, kitisztul az agy, megszűnnek a fájdalmak. Ilyenkor drasztikusan lecsökken a gyulladásszint, fokozódik a zsíranyagcsere, a szervezet átáll egyfajta „téli üzemmódra”. A rendszeres gyakorlás azért jó, mert ahogy hozzászoksz a hideghez, annál több időt tudsz eltölteni ebben az állapotban. Amikor már kezd kellemetlen lenni, akkor lassan abba kell hagyni a „hidegelést”, mert ez annak a jele, hogy nagyon lehűlt a maghőmérséklet. A szeánsz lényege, hogy a bőr hőmérsékletét hűtsük 10-12 fok alá (ennél lejjebb nem nagyon kell), de a maghőmérséklet ne menjen kb 35 fok alá és fagyási sérülést se szedjünk össze. Tehát meg kell találni ezt a köztes állapotot, ez mindenkinél egyéni.
• Miután kijövök, pár percig minden ok, aztán beindul a remegés, a beszéd is akadozik ilyenkor, de ezek teljesen normális folyamatok, ekkor fűti vissza magát a test. Jó hír a fogyókúrázóknak, hogy ilyenkor ezerrel égnek a kalóriák! Több kutató is a népességszintű elhízásjárvány egyik megoldásának látja a hidegterápiát.
• A remegés nagyon intenzív kb. 20-25 percig, utána szép fokozatosan abbamarad, összesen eltarthat akár másfél-két óráig is.

Ha kedvet kaptál egy kis „hidegeléshez”, akkor a lényeg a FOKOZATOSSÁG és az egyéni állapotnak megfelelő dózis! Hamarosan jelentkezem egy kis történelmi és elméleti háttérrel.

Hallottál már a hideg jótékony hatásairól?

Amit a hideg anyagcseréről tudni érdemes: A paleón túl – könyv