Posted on Hozzászólás most!

Könyvajánló! John Ott: Health and light

A modern fény-biológia talán John Ott-tal kezdődött, nem egy tudóssal, hanem egy „kívülálló” time-lapse fotóssal! Munkái során a növények növekedését, virágzását, életfolyamatait fotózta. Egy-egy time-lapse felvétel sorozat hetekig-hónapokig-évekig is eltarthat. Közben volt ideje gondolkozni és sokat kísérletezett a fényviszonyok manipulálásával. Azt tapasztalta, hogy nagyon nem mindegy, milyen megvilágítást kapnak a növények, teljes napfényt vagy valamilyen szűrőn keresztül csak egy részleges spektrumot. Innentől kezdve nem volt nehéz rájönnie, hogy az állatok és az ember anyagcseréjét is befolyásolni lehet a fényviszonyok megválasztásával. Sokat elárul a könyvének (Health and light) hátlapján található mondat: „ A jófajta fény éveket adhat az életedhez, a rossz megbetegíthet, sőt akár meg is ölhet.”

Miért van az, hogy természetesnek vesszük a vándormadarak évszakonkénti mozgását, ami minden évben ugyanúgy megtörténik, a növények fotoszintézisének élesen elkülönülő nappali és éjszakai ciklusát is elfogadjuk, sőt tanítjuk az iskolákban, közben pedig az embert valahogy kifelejtjük a történetből? Az is ismert, hogy az iparban a csirkéket mesterséges világítással kényszerítik gyorsabb növekedésre, nagyobb „hozamra”. A csincsillaipar is kihasználja, hogy fénnyel lehet manipulálni az állatok szőrnövekedését. Ránk vajon nem vonatkoznak a természet ciklusai? Az évszakok, a nappal és az éjszaka váltakozása? A napfénynek van egy természetes hullámhossz spektruma, összetétele, ami napszakonként és évszakonként változik. Nem zavar senkit, hogy az esti mesterséges világításból, tv-ből, számítógépből, okostelefonból, ablaküveg mögött ülve, vagy teljesen zárt térben dolgozva teljesen más fények érik a szemünket?

„Csak kórházba ne kerüljön az ember…” szokták mondani gúnyosan. Minden tiszteletem a hősies munkát végző orvosoké, nővéreké, kórházi dolgozóké, de ami ott a gyógyulás körülményeit illeti, hát arra egy nagyon alapos reform ráférne… Nemcsak a menüre, hanem a fényviszonyokra is! Vajon egy vakító fehér fényű lámpánál zárt térben ugyanúgy lehet gyógyulni, mint természetes napfénynél? A döntést rábízom az olvasóra a könyv elolvasása után!

John Ott bár nem volt tudós, de kiváló megfigyelő volt. Az emberek általában jól látnak, de nagyon rossz megfigyelők. A kíváncsi fotós növényekkel kezdte a megfigyeléseit, pl. már egy hínárfélénél (Elodea) is észrevette, hogy másképp mozgott különböző színű fények hatására. Aztán egyszerűbb állati sejtekkel is foglalkozott, a fények variálásával be tudott avatkozni az anyagcseréjükbe, akár meg is tudta ölni őket! Egerek viselkedésébe, élethosszába is bele tudott szólni. Innen már csak egy lépés volt levonni azt a következtetést, hogy az ember fizikai és mentális egészségére is hatással lehet a fény minősége. Eleinte a napszemüveg és azon belül is a különböző árnyalatok hatását figyelte. A hagyományos ablaküveg az UV fény 99%-át kiszűri, némely műanyagüveg pedig akár a 95%-át is átengedi. Hamar érzékelte is a különbséget, a növényeknél és inkább műanyag üvegházakat épített nekik.

A napfény egy folyamatos színspektrum, a csúcsa a kék és zöld tartományban van. Élesen vége lesz egyszercsak az UV tartományban, az atmoszféra itt szűri ki a Napból érkező sugárzást. Az UV-C például nem jut át (érdekes összefüggés, hogy ez már káros az élet számára), csak a hosszabb hullámhosszú UV-A (fekete UV néven is lehet hallani róla) és UV-B, valamint a közeli UV-k. Az UV-C és a távoli UV-k kiváló fertőtlenítő hatásúak és az emberre is károsak. Egy hagyományos villanykörtében gyakorlatilag nincs UV, az infravörösből van a legtöbb és tartalmaz egy kevés kék fényt is. Ezért talán még ez a legelfogadhatóbb választás a mesterséges világítóeszközök közül, mert kevés benne a kék fény és van benne infravörös a fémszál izzása következtében.

Egy fluoreszcens égő más elven működik, a belseje argon gázzal és higany gőzzel van töltve. Bekapcsolva elektromos ívet húz a két vége között a higany gőzön keresztül, ami kb. 365 nm-es, közeli UV-t produkál. Ez a tartomány aztán fluoreszkálásra bírja a csövet borító foszfor réteget, ami a láthatatlan UV-t látható fénnyé alakítja. A különböző foszfor vegyületek, különböző hullámhosszú fényeket állítanak elő. Hideg fehér, meleg fehér, nappali fehér és persze egyéb mélyebb színekben is pompázhat. Függ még ugye attól is, hogy milyen anyagból készült a cső, mit enged át.

John Ott-nak ízületi gyulladásos nyavalyája (arthritise) volt és rájött, hogy ha eleget van kint a szabadban (napi min. 6 órát, felhős égbolt esetén is) akkor szinte tünetmentes, akárcsak egy hormoninjekció hatására, de így megszabadulhat a szurival járó kellemtlenségektől. A szemüveget, napszemüveget sem hordta kint és pár nap után már nem is volt érzékeny az erős fényre még a vízparton sem. A gyógyulásának pontos magyarázatát ekkor még nem tudta, csak úgy sejtette, hogy valami az agyalapi mirigy hormonelválasztásán keresztül újra megolajozta az ízületeit és ezzel közel is járt az igazsághoz. A korábban rendszeres megfázásos beteségei sem jelentkeztek nála mióta sok időt töltött a szabadban. Fél év kinti „edzés” és minimális szemüveg használat (csak vezetésnél és előadás- tartás alkalmával viselte) egy idő után már zavarni kezdte, amikor felvette a kukkert. Javult a szeme és a csípőízület előtte-utána röntgenfelvétele is pozitív képet festett.

Mint minden úttörő a korában, ő sem igazán kapott támogatást egy rendes klinikai vizsgálat lefolytatására embereken. Hiába voltak eredményei növényeken, állatokon, senki nem hitte, hogy bármiféle hatása lenne a szemünkbe érkező sugaraknak a látáson kívül. Nem igazán tudott kutatási forrást találni, egy udvarias NEM volt legtöbbször a válasz. Ennek ellenére azért kisebb léptékű, ám fontos tanulságokkal szolgáló vizsgálatokat sikerült véghezvinnie.

Abban az időszakban (60-as, 70-es évek) még nem találták pontosan az anatómiai útvonalat, hogyan hat a fény a hormonrendszerre. Állatkísérletekből sikerült megbizonyosodniuk, hogy a retinának fontos közvetítő szerepe van. Évtizedekkel később fedezték csak fel az ipRGC sejteket, melyek a melanopszin fehérjén és az SCN-en keresztül otthont biztosítanak ennek a folyamatnak. Következzen most néhány „sufni-tuning vizsgálat” és azok eredményei!

A Health and light könyv alapján egy kisebb vizsgálatot végeztek 1959 nyarán 15 daganatos beteggel. A résztvevők néhány hónapig sok időt töltöttek a szabadban, szemüveg, napszemüveg viselése nélkül. Közülük 14-nek nem nőtt tovább a daganata, többeknél sokat javult is az állapot, az egy kivétel pedig nem tartotta be az instrukciókat.

Egy másik vizsgálatban, csoportonként 5-700 egeret próbára téve szignifikánsan kijött a különbség a különböző megvilágításokat alkalmazva az ivarérettséget elérő egyedek számában. Míg az UV-t teljesen áteresztő csoport 97%-a élte meg a kívánt kort, a különböző fluoreszcens lámpa alatt élőknek csak a 88%-a, a legrosszabb helyzet pedig a rózsaszín fluoreszcens lámpánál alakult ki 61%-kal.

Az egerek levágott farkának regenerációját is vizsgálták, itt az derült ki, hogy akik kaptak rendes napfényt azoknál 30 nap múlva visszanőtt, a rózsaszín fluoreszcens lámpával kezelteknél még 6 hónap után is csak üszkös, beteg vagy teljesen elhalt farok volt jellemző. A pink lámpával kezelt állatoknál még kalcium lerakodást is megfigyeltek a szívben. Egy 2000 állatot vizsgáló tanulmányban a pink lámpások 7 és fél hónap után spontán rákbetegséget kaptak és elhunytak, míg a többiek 16 hónap után is vígan éltek.

Egy másik érdekes vizsgálatban az ember egyik szemére UV-t átengedő, míg a másikra UV-t nem átengedő kontaktlencsét tettek. Benti világításnál – ahol ugyan nincs UV – egyforma volt a pupilla méret. Szabadtéren, természetes fénynél viszont látványos volt a különbség, az UV áteresztős oldalon jóval kisebb volt a pupilla, vagyis az UV-nak fontos szabályozó szerepe van a szivárványhártya (iris) mozgatásában.

A chicagói Sherman Hotel éttermének specialitása volt, hogy fluorszkáló ételeket szolgáltak fel, amihez sok fekete fényű lámpát használtak (UV-A), hogy létrejöhessen ez a fizikai trükk. Érdekes megfigyelés volt, hogy 18 év alatt a pincérek szinte egyszer sem voltak betegek, mindig jókedvűek és strapabíróak voltak a munkában. A magyar származású houstoni kutató, László József hüllőket, kétéltűeket vizsgált. Kígyóknál megfigyelte, hogy csak pár nappal az új fények beüzemelése után voltak csak hajlandóak enni, pedig már vagy 6 hónapja nem kaptak kaját.

A pink szűrő alatt tartott menyétek komoly agresszivitást mutattak a normál napfény alatt tartott nyugodt társaikhoz képest. Szóval a fénybiológiában úgy látszik, hogy az ártatlan kislányos rózsaszín nem is olyan ártatlan… Csak vastag bőrkesztyűben lehetett a megvadult állatokhoz nyúlni. Érdekes, hogy mélykék műanyag mögött tartva pedig nagyon jámborak lettek az állatok. Sőt a kék üveg mögöttiek közül, mindegyiknek sikerült utódokat létrehoznia, míg a pink mögött sokkal kisebb arányban sikerült a megtermékenyítés. Szóval a pink fluoreszcens lámpa nem túl jó ötlet, semmiképp se vegyél ilyet otthonra!

Hörcsögök fogszuvasodását vizsgálva is szignifikáns eredményt kaptak. Szegény állatokat 60% cukor (ezért mondom, hogy szegények) diétára fogták. A két csoport közül az egyik a természetes napfényhez közeli megvilágításban részesült, míg a másik csoport hideg fehér fényű fluoreszcens lámpa alatt tartózkodott. A fogszuvasodás aránya 2,2 és 10,9 volt, ami elég látványos különbség. Tehát a napfény, UV valahogyan lehet, hogy véd a fogszuvasodás, cukor, sok szénhidráttal szemben? Erről lesz még szó itt a könyvben a Táplálkozás fejezetben!

Egy 1970-es vizsgálatban patkányok agyába elektródákat ültettek és igazolták, hogy a retinára irányított fényhatás elektromos aktivitást indukált a tobozmirigyükben.

Irodai dolgozóknak szovjet kísérletekben már egy kis mennyiségű UV is javította a fizikai teljesítményét. Fejfájásról, menstruációs ciklus megváltozásáról számoltak be fluoreszcens fény alatt dolgozók.

A fénnyel kapcsolatban kumulatív, felhalmozódó hatáson is gondolkodott, olyan ártatlannak tűnő sugárzások esetén, mint pl. a tv.  A mikrohullámú adótornyok közelében kevesebb tejet adtak a bocik, kevesebb tojást a baromfiak.

A teljes napsugárzás kb. 100000 lux, míg egy fluoreszcens világítótest jó esetben is csak 10000 lux, 25-30 cm távolságban mérve. Végzett olyan kísérletet is, hogy ablak nélküli szobában növesztett rózsákat és gerániumokat 10000 lux fénynél. Adott hozzá UV-t is, mert tudta, hogy az hiányzik. Végül is szépen kifejlődtek a növények, de érdekes volt, hogy a fénycső közelében lévők sokkal jobban, mint a távolabbi régióban, kevesebb fényt kapó társaik.

Rendeld meg a Health and Light könyvet ITT!

A könyvet 1973-ban adták ki, de a szerzőnek már ekkor is zseniális megfigyelései és gondolatai voltak, melyek manapság hatványozottan érvényesek! Aggodalmát fejezte ki a légszennyezettség miatt, hogy így kevesebb napfényhez, UV-hez jutnak az emberek. Fokozza a gondokat a beltéri élet és amikor kint vannak, akkor is napszemüveget, kontaktlencsét viselnek az emberek, melyek nem engedik át a teljes napfény spektrumot. Mindezt közel 50 éve mondta, szerintem forog a sírjában szegény, látva a mai helyzetet… Időtálló az a gondolata is, amikor a tudomány hiányosságairól beszélt. Ha még mindig nem tudjuk megoldani pl. a rák problémáját, akkor valami alapvető probléma lehet az aktuális tudománnyal… (biokémia vagy kvantum-biológia, gének vagy epigenetika?)

John Ott munkássága óta sok idő eltelt, azóta megvannak a pontos anatómiai útvonalak, fényátadásban szerepet játszó biomolekulák, fizikai törvényszerűségek, hogyan szól bele a fény az anyagcserénkbe, ennek jártam utána az Napfény diéta című könyvemben!

RaOptics kék fény védő szemüvegek! (használd a “napfenydieta” kuponkódot!)

Posted on Hozzászólás most!

A reggeli napozás tudománya

A Nap nemcsak egy égitest a sok közül, hanem alapvető létfeltétel a földi élet számára. A modern világgal tulajdonképpen elrejtettük az egyedi összetételű, ritmusú napfényt magunk elől és mindenféle mesterséges, hiányos spektrumú fényeket, képernyőket bámulunk helyette, nem megfelelő időpontokban. Gondolod, hogy nincs jelentősége ennek a biológiára nézve?

A napfény összetétele, beesési szöge, színhőmérséklete napszakonként és évszakonként is váltakozik. Továbbá a földrajzi helytől, magasságtól is függ. Pl. az UV-B, ami a D vitamin termeléshez kell, leginkább a déli órákban jellemző, tehát a D vitamin érdekében pont akkor kellene napozni 11-3 között, amikor eltiltanak tőle.

A délelőtti napfény UV-A és IR (infravörös) tartalmának más szerepe van. Pl. a melatonin, dopamin, β-endorfin és további hormonok előállítása, a jobb alvás, jobb agyműködés, hangulat, optimális anyagcsere folyamatok érdekében. Magyarul beindítja az egész gyárat odabent, munkára fogja a dolgozókat és az egészben a napfény a karmester, amely a szemen és bőrön (továbbá a bélfalon és a tüdőn át, de ez egy másik történet…) keresztül üzen.
Az is látszik az ábrán, hogy a reggeli fény kb. 1800K színhőmérsékletű, míg a telefonok kijelzőinél ez az érték kb. 5500-6000K, ami a déli napsütésnél fordul elő. Biztos jó ötlet a reggeli telefonnyomkodással vagy este ilyen jelet adni az agynak? A reggeli telefonbámulás azt üzeni az agynak, hogy erős déli napsütés van. Gondolj ekkor a hormonok napszaki ingadozására.
További összehasonlítási szempont a napfény és a mesterséges fények között a spektrális összetétele, azaz, hogy milyen hullámhosszú fényeket és milyen arányban tartalmaz.

Egy kép többet mond 1000 szónál. Semmi sem helyettesíti a napfényt!

A mesterséges fényekben sokszor aránytalanul sok a kék fény komponens, relatíve kevés a vörös. Nagyon pongyolán fogalmazva a kék fény stimulál, a vörös megnyugtat. További vádpont a mesterséges fényekkel szemben, hogy energiatakarékossági okokból és félreértett biológiai hatások miatt kihagyják belőlük az UV és IR tartományokat, mintha fognának egy ollót, amivel levágják a napfény spektrum két végét. Az UV-A és UV-B KELL! a sejteknek, csakúgy, mint az infravörös.

Milyen érdekes, hogy vannak un. aromás szerkezetű aminosavaink (triptofán, fenil-alanin, tirozin, hisztidin), amelyek pl. a dopamin, szerotonin, melatonin, adrenalin, noradrenalin, stb. ingerületátvivő anyagok és hormonok előanyagai. Szinte az összes hormonunk tartalmaz valamilyen aromás, gyűrűs részt (leptin, koleszterin, D3 vitamin, pajzsmirigy hormonok, szteroidok). Az idegrendszer működésében kulcsfontosságú omega-3 zsírsav molekula is hasonló kategória.

 Fényelnyelési maximumok a különböző aromás aminosavaknál

Milyen érdekes továbbá, hogy ezek a vegyületek képesek speciális frekvenciájú fényeket elnyelni és továbbítani. A gyűrűs vegyületek delokalizált π-elektronfelhői könnyen gerjeszthetőek megfelelő fényekkel. Vajon csak véletlen egybeesés vagy valaki odafent nagyon értett a kémiához és fizikához? Szóval nagyon úgy fest, a sejtek, hormonok a különböző frekvenciájú fényekkel kommunikálnak egymással, szabályozzák az élettani folyamatokat.

A kék fény szabadgyököket termel, ami normál esetben segít a hormonelválasztásában napfelkeltétől délelőtt 9-10-ig és általában a napközbeni aktivitásban. A kék fény fokozza az adrenalin és a kortizol elválasztást a szimpatikus idegrendszernél, hogy segítsen felébredni, stimulálja az SCN-en keresztül a többi hormont is a megfelelő időben. A kék fény stimulálja a növények növekedését is. A növények a kloroplasztot használják erre, mi a retinában az RPE-t (retinális pigment epithelium). A kék fény reggel, napközben tehát jófiú. Persze itt is a természetes formájában értendő, kiegyensúlyozva a többivel és megfelelő időzítésben, mint ahogy a napfénnyel érkezik és nem izoláltan, mint ahogy a modern kütyükben előfordul.

Naplemente után viszont a kék fény rosszfiú lesz. A kék fény rombolja a melanopszint és a melatonint, ha nem megfelelő időben és csomagolásban érkezik, rontja az alvásminőséget. A melanopszin napközben regenerálódik, amikor ébren vagyunk, a látásért felelős pálcák és csapok pedig éjszaka, amikor csukva van a szemünk (jó esetben).

Az UV fény melatonint és dopamint gyárt a retinán az aromás aminosavakból, melyek beszabályozzák a szem megfelelő geometriáját és elősegítik a fotoreceptorok regenerációját, hogy megfelelően fusson a cirkadián ritmus.

Az alacsonyabb dopamin szint megváltoztatja a szemgolyó geometriáját és a lencse törésmutatóját. Ez egy egyszerű kvantum biológiás magyarázat, ami a napfény spektrum egyes részeinek hiányából következik. A napfény javít a helyzeten, a mesterséges fény tovább fokozza a bajokat. Napfény nélkül kevés melatonint és dopamint fogsz termelni a szemedben és az agyadban. A megváltozott dopamin szintek befolyásolják a hangulatodat, döntéseidet, nem fogod észrevenni a megfelelő válaszokat sem, ami ottvan az orrod előtt. A dopaminnak sokféle funkciója van, többek között javítja a jel/zaj arányt, azaz jobban fogod érzékelni a körülötted lévő világot.

A dopamin és a melatonin kapcsolata nem könnyen érthető, mert mindkettő a fény nemlineáris hatásaival (nézz utána mit jelent az optikában a nemlineáris, itt…), speciális hullámhosszokkal van összefüggésben.

A sejtek megfelelő hidratációjához is minden reggel szükség van a napfényre, hogy a vizet töltésszétválasztásra bírjuk és növeljük az EZ réteget.

Ha rendszeresen kizárod az életedből az UV-t és IR-t, akkor hamar leptin rezisztens lehetsz, nem fog optimálisan működni az agyad, modern mitokondriális betegséged (romlik a látás, metabolikus szindróma, inzulin és leptin rezisztencia, autoimmun, daganat, neurodegeneratív, mentális betegségek, pajzsmirigy problémák, további gyulladásos folyamatok, stb.) alakulhatnak ki. Lecsökken a melatonin szint, ami kontrollálná a heteroplazmitás %-ot (mennyi mutálódott, rossz funkciójú mitokondriális DNS és mitokondrium van a sejtben) az éjszakai regenerálódás közben. Kb. 100 trillió mitokondriumot érint ez a folyamat minden nap. Szerinted számít? Doug Wallace a mitokondriális betegségek nagy szakértője, szerinte a modern nyavalyák 80-90%-át vissza lehet vezetni a mutálódott mitokondriumok elégtelen energiatermelésére. Defektes mitokondrium=rossz energiatermelés=kevés ATP és EZ vízréteg a sejtekben=a sejt visszanyúl a primitívebb energiatermeléshez (glikolízis, Wartburg anyagcsere) a gazdaságosabb zsírégetés helyett=modern kori betegségek, gyorsabb öregedés.

A napfény kb. 280-3000 nm közötti elektromágneses hullámhossz tartományt kínál nekünk a földfelszínen, amit ebből a szem kamera funkciója lát az kb. 380-780nm között van, ez a látható tartomány. A szemnek van egy kevésbé köztudott, másik funkciója is, mégpedig a belső óra (cirkadián ritmus) irányítása, melyet a reggeli kék-fény és este annak hiánya (ezért kell a sötét naplemente után), valamint az UV, IR tartomány szabályoz. A főszereplők ebben a retina, ipRGC sejtek, melanopszin, melatonin, SCN (szuprakiazmatikus nukleusz), tobozmirigy, agyalapi mirigy hormonelválasztása és az EZ vízréteg… Tudom sok itt a szakkifejezés, de az ördög a részletekben rejlik, nyugodtan olvass utána ezeknek a fogalmaknak.
Szerencsére nem kell ebből érteni semmit ahhoz, hogy reggel egyszerűen csak kimenj napozni és kerüld a mesterséges fényeket!

Hormonszintézis napfény segítségével: Egy aminosavból származik, pl. a tirozinból a norepinefrin (noradrenalin), trijódtironin (T3). Több aminosavas peptidből (3-200 aminosav) lesz pl. a POMC (propiomelanocortin), ami az α-MSH, ACTH, β-endorfin kiindulási anyaga. A szteroid hormonok (pl. kortizol, tesztoszteron, ösztrogén, D3 vitamin) kiindulási anyaga pedig a koleszterin (menekülj attól, aki koleszterin csökkentést ajánl neked vagy adj neki modern biofizikás, kvantum biológiás olvasnivalót, pl. Jack Kruse-tól).

A fény (foton) és szén alapú foto-elektronika használata (=élet) nagy előny a szilícium és elektron alapú technológiával szemben, alacsonyabb az energiaigény, ráadásul sokkal nagyobb számítási teljesítményt lehet vele elérni. Ezért soha nem is fogják megközelíteni a szilícium alapú kütyük az ember fejlettségét, hacsak nem kezdenek el ebbe az irányba továbbfejleszteni.

További érdekesség, hogy a sejtekben lévő strukturált (vagy EZ) vízréteg is kiváló fény elnyelő, az IR, UV fények hatására vastagszik (Gerald Pollack, Del Guidice és Preparta munkássága). A napfény fokozza a véráramot a bőrben a nitrogén monoxid termeléssel. A vörösvértestekben lévő, oxigént is szállító hemoglobin is gyűrűs, porfirinvázas vegyület, középen egy vas központi atommal. A növények klorofillja szintén hasonló szerkezetű, központi magnéziummal. Vajon miért vándorol a vér (ami nagyrészt víz) és vele együtt a vörösvértestek (melyek a kiváló fény elnyelő hemoglobint tartalmazzák) közelebb a bőrfelszínhez napozáskor?

Talán nem kell magyarázni, hogy napozáskor jól érezzük magunkat, ekkor többek között béta-endorfin, „boldogsághormonokat” termelünk. Vajon miért ad a természet egy kis boldogság stimulust az endorfinok által az UV hatására? Talán csak nem azért, hogy kizavarjon minket a napra? Arra lettünk teremtve, hogy minden nap érjen minket a napfény, aki ezt elmulasztja vagy mással helyettesíti, az valahol előbb-utóbb megfizeti az árát.
Ha nem kapjuk meg a reggeli stimulust (és/vagy este nem vagyunk sötétben), sokkal fogékonyabbak leszünk rá, hogy máshol keressük az endorfinokat, függőségek alakulhatnak ki: pl. csoki, kávé, alkohol, drogok vagy bármi más… Ha megkapod a reggeli napfénnyel az elegendő dopamint, sokkal kevésbé leszel hajlamos függőségekre.
Mi a helyzet felhős égbolt esetén? Természetesen még ekkor is érdemes napozni reggel, mert valamennyi UV így is átjön (100-30% között ingadozik az átjutás a felhők sűrűségétől függően).

Porté a leptin hormonról

Talán már láttál hangvillát, amely rezgésbe tud hozni egy másikat, anélkül, hogy fizikailag érintkeznének. Ehhez hasonlóan a reggeli napfény is egy hasonló koncertet ad a molekuláris rezonancia mechanizmusán keresztül a testben, ez ám az igazi vezeték nélküli kommunikáció! És még egy jópont Szent-Györgyi Albertnek, a molekulák kapcsolt oszcillációiról már ő is gondolkodott…

Csak még egyetlen apróság! A napfény nem polarizált, de a sejteknek megvannak a speciális mechanizmusai, hogy megfelelően polarizálják. Miért fontos ez? A polarizált fény speciális információt és energiát hordoz. Szerinted jó ötlet, ha másképpen polarizált fényt kapunk a napszemüvegen keresztül vagy a mesterséges fényekből?

Az ember az evolúciója során mindigis függött a napfénytől, manapság pedig mindent megteszünk, hogy elbújjunk előle és mással helyettesítsük. Teljes agyrém, nem értem miért ajánlja bárki is, hogy kerülni kell a napozást! Természetesen ezt is túl lehet adagolni, ha valaki nincs rá felkészülve, tehát bepótolni a többéves napfény hiányt egy nap alatt egy szénné égéssel továbbra sem bueno!
Aki ellene van a napozásnak, arra ráférne egy alapos szoftverfrissítés a biofizika, kvantum-biológia területén! A jó hír, hogy minden nap van rá egy új esély, ha ezt eddig nem sikerült összehozni. Mármint a reggeli napozást. Vagy a tanulást.
Szóval nagyon érdekes ez a fény-biológia… Elkötelezett tudósoknak hála, már rengeteget tudhatunk erről a területről. Egy ideje befejeztem a táplálkozáson való lovagolást, persze ez is fontos, de ez csak az egyik bemenet a szervezetbe, a másik, ami szerintem fontosabb, az a fény (vagy elektromágneses hullámok)… A tudomány fizika, minden más csupán bélyeggyűjtés (Rutherford). Ez a cikk csak egy kis ízelítő volt (nem teljes, apró pontatlaságok lehetnek benne, de nagyjából lefedi a lényeget) még millió apró részlet van ezen a területen ami fontos lenne, akár könyvet is lehetne írni róla… éppenséggel pont ezt tettem!:)

Rendeld meg ITT a Napfény Diéta könyvet!

Ajánlott olvasmányok

Ajánlom egy korábbi előadás anyagomat is a témában:

Hozd helyre a sejtjeid napi ritmusát! – Webuni online előadás

Posted on Hozzászólás most!

Napfény diéta könyv – kérdőív statisztikák

Köszönöm, hogy kitöltöttétek a kérdőívet, ezzel nagy segítséget kaptam a könyvíráshoz! Az olvasóimnak írom a könyvet, szeretném, ha elégedettek lennétek vele a tartalom, stílus és nyelvezet szempontjából is. Következzenek a statisztikák, a 166 kitöltő válaszai alapján!

Figyelem, ez nem egy hivatalos kutatás, csak egy kis érdekesség! Arra ad válasz, hogy az a néhány ember, aki látta a kérdőív linkjét és vette a fáradságot, kitöltötte, annak milyen táplálkozási, napozási, alvási és egyéb életmódbeli szokásai vannak. Érdemes elolvasni a 25. kérdésnél a hozzászólásokat is! Messzemenő következtetéseket nem szeretnék ebből levonni, mindenkinek a fantáziájára bízom, mit kezd az adatokkal. Számomra az derül ki, hogy a legtöbben igyekeznek egészségtudatosan élni, ám ez eléggé megoszlik, kinek mit jelent vagy mit tud betartani. A könyvben azon leszek, hogy további támpontokat adjak tudományos szempontból mi a lényeges.

 A könyvírás már folyamatban, nyáron már remélem olvashatod is a strandon, napozás közben!

  1. Nemed?/Your gender?

Válaszok % db
1. nő/female 66 % 105
2. férfi/male 34 % 54

159 kitöltőtől összesen 159 válasz

2. Korod?/Your age?

Válaszok % db
1. 18 év alatt/below 18 years 0 % 0
2. 19-30 év/between 19-30 years 15.1 % 25
3. 31-50 év/between 31-50 years 69.3 % 115
4. 51+ év/51+ years 15.7 % 26

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

3. Odafigyelsz-e tudatosan az egészséges életmódra? (pl. sport, táplálkozás, alvás…). /Do you keep attention consciously to a healthy lifestyle? (eg. sport, nutririon, sleep…)

Válaszok % db
1. igen/yes 78.8 % 130
2. nem/no 1.2 % 2
3. változó/variable 20 % 33

165 kitöltőtől összesen 165 válasz

4. Az alábbiak közül melyik szerinted a legfontosabb az egészség szempontjából?/In your opinion which one is the most important for being healthy?

Válaszok % db
1. Táplálkozás/Nutrition 55.4 % 92
2. Megfelelő idejű és minőségű alvás/Proper amount and quality sleeping 7.2 % 12
3. Napozás, szabadban töltött idő/Sunbathing, spending time outdoors 5.4 % 9
4. Lelki béke, kevés stressz/Inner peace, low stress 22.3 % 37
5. Megfelelő légzés/Proper breathing 0.6 % 1
6. Rendszeres sport/Regular sport 4.8 % 8
7. Egyéb (kérlek fejtsd ki a 25. kérdésnél!)/Other(please explain it by the question 25th!) 4.2 % 7

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

5. Folytatsz-e  valamilyen táplálkozási irányzatot?/Are you following some type of diet?

Válaszok % db
1. Nem, azt eszem, ami van és amit megkívánok./No, I eat whatever I have and desire. 11.6 % 19
2. Testépítő diéta/Body building diet 1.2 % 2
3. Paleolit táplálkozás/Paleo diet 57.9 % 95
4. Vegán/Vegan 0 % 0
5. Vegetariánus/Vegetarian 0.6 % 1
6. Ketogén étrend/Ketogenic diet 9.1 % 15
7. Zsírszegény húsok, teljes kiőrlésű gabonák, stb./Low fat meats, whole grains etc. 9.1 % 15
8. Vércsoport diéta/Blood type diet 0 % 0
9. Egyéb (kérlek írd le a 25. kérdésnél!)/Other (please write it by the question 25th! 15.2 % 25

164 kitöltőtől összesen 172 válasz

6. Milyen gyakran eszel halat vagy más tengeri herkentyűt?/How often do you eat fish or other seafood?

Válaszok % db
1. Soha/Never 7.8 % 13
2. Havonta egyszer/Once in a month 32.5 % 54
3. Hetente egyszer/Once in a week 45.2 % 75
4. Többször egy héten/A few times in a week 12.7 % 21
5. Minden nap/Every day 1.8 % 3

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

7. Mit jelent számodra a Nap?/What does the Sun mean for you?

Válaszok % db
1. Semmi extra, csak egy égitest a sok közül./Nothing special, it’s just one star from the many. 12.1 % 20
2. Minden nap rácsodálkozom és keresem az égbolton./I admire it every day and looking for it on the sky. 87.9 % 145

165 kitöltőtől összesen 165 válasz

8. Szeretsz napozni?/Do you like sunbathing?

Válaszok % db
1. igen/yes 82.5 % 137
2. nem/no 17.5 % 29

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

9. Mennyire bírják a szemeid az erős nyári napfényt?/How can your eyes withstand the strong summer sunlight?

Válaszok % db
1. Semmi különös, jól bírom./Nothing special, I can resist it well. 50 % 83
2. Néhány 10 percig ok, de utána kell a napszemüveg vagy árnyék./For a couple of 10 minutes it’s ok, but later I need sunglasses or shadow. 29.5 % 49
3. Napszemüveg nélkül csak pár percig./Only for a few minutes without sunglasses. 20.5 % 34

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

10. Mennyi ideig bírod kint nyáron napégés  (és fényvédelem) nélkül az első pár napban, amíg nem barnultál le?/How long can you spend time outside in summertime in the first few days without getting sunburn (and without sun protection)?

Válaszok % db
1. max. 15 perc/minutes 23.5 % 39
2. max. 30 perc/minutes 25.3 % 42
3. max. 1 óra/hour 25.9 % 43
4. max. 2-3 óra/hour 14.5 % 24
5. akár egész nap/even the whole day 10.8 % 18

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

11. Mennyi ideig bírod kint nyáron napégés (és fényvédelem )nélkül miután lebarnultál?/How long you can be outside in summertime without getting sunburn (and without sun protection) after you get tanned?

Válaszok % db
1. max. 30 perc/minutes 17.3 % 28
2. max. 1 óra/hour 18.5 % 30
3. max. 2-3 óra/hour 34.6 % 56
4. akár egész nap/even all day 29.6 % 48

162 kitöltőtől összesen 162 válasz

12. Használsz-e naptejet vagy más fényvédő szert erős napsütésben?/Do you use any suncream or any other protective agent in strong sunlight?

Válaszok % db
1. Szinte mindig/Almost always 15.7 % 26
2. Változó, a napsütés erősségétől és időtartamától függ./Depends on the intensity and duration of sun exposure. 41.6 % 69
3. Soha/Never 42.8 % 71

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

13. Viselsz-e napszemüveget erős napsütésben?/Do you wear sunglasses in strong sunlight?

Válaszok % db
1. Mindig/Always 27.7 % 46
2. Változó/Variable 47 % 78
3. Soha/Never 25.3 % 42

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

14. Megfigyeltél-e változást az étvágyadban egy kialvatlan éjszaka után?/Have you observed any change in your hunger after a sleep deprived night?

Válaszok % db
1. Semmi különös, ugyanolyan mint máskor./Nothing special, it’s the same as on other days. 25.3 % 42
2. Igen, kisebb étvágyam van./Yes, I have less hunger. 18.7 % 31
3. Igen, nagyobb étvágyam van, főleg az édességek, szénhidrátos ételek után sóvárgom./Yes, I have more hunger, especially I am craving sweets and carbohydrate rich foods. 56 % 93

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

15. Mennyit alszol általában?/How much do you sleep usually?

Válaszok % db
1. Kevesebb, mint 6 órát/Less than 6 hours. 9 % 15
2. 6-8 óra között/Between 6-8 hours. 77.7 % 129
3. 8-10 óra között/Between 8-10 hours. 13.3 % 22
4. 10 óra fölött/More than 10 hours. 0 % 0

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

16. Mikor fekszel le aludni általában?/When do you go to sleep usually?

Válaszok % db
1. 22óra előtt/Before 10PM 32.5 % 54
2. 23óra előtt/Before 11PM 40.4 % 67
3. Éjfél előtt/Before midnight 21.1 % 35
4. Éjfél és 2 között/Between midnight and 2AM 3 % 5
5. Hajnali 2 után/After 2AM 0 % 0
6. Össze-vissza/Variable 3 % 5

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

17. Mikor szoktál ébredni általában?/When do you wake up usually?

Válaszok % db
1. 4 és 6 között/ between 4-6AM 35.5 % 59
2. 6-7 között/between 6-7AM 46.4 % 77
3. 7-8között/between 7-8AM 13.9 % 23
4. 8-10 között/between 8-10AM 1.2 % 2
5. 10 után/after 10AM 0.6 % 1
6. Össze-vissza/Variable 2.4 % 4

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

18. Este napnyugta után mennyi ideig nézed a számítógépet, telefont, tabletet, tv-t stb.?/How much do you watch computer/phone/tablet/tv etc. after sunset?

Válaszok % db
1. Bármeddig, akár órákon keresztül is./I don’t count, it can be many hours. 44.6 % 74
2. Igyekszem minimalizálni, csak a legszükségesebb dolgok miatt./I am trying to minimize it, I am checking just the most important things. 53.6 % 89
3. Egyáltalán nem./Not at all. 1.8 % 3

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

19. Reggelente ….. ébredek./In the morning I wake up…..

Válaszok % db
1. frissen és kipihenten/fresh and well rested 25.3 % 42
2. nehezen és fáradtan/hardly and tired 19.9 % 33
3. változóan/variable 54.8 % 91

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

20. Milyen betegségekre lehet jótékony hatással szerinted a napozás?/In your opinion in which disease can be helpful the sunbathing?

Válaszok % db
1. Semelyikre, a betegségek nincsenek összefüggésben a napfénnyel./Neither of them, the diseases aren’t related to sunlight. 0 % 0
2. Mindegyikre jótékony hatással van./For all of them. 69.9 % 116
3. Daganatos betegségek/Cancer 6 % 10
4. Autoimmun betegségek/Autoimmune diseases 10.8 % 18
5. Cukorbetegség/Diabetes 6 % 10
6. Magas vérnyomás/High blood pressure 3 % 5
7. Metabolikus szindróma/Metabolic syndrome 4.2 % 7
8. Megfázás, infuenza/Common cold, flu 22.3 % 37
9. Mentális betegségek, depresszió/Menthal disorders, depression 33.1 % 55
10. Egyéb (kérlek írd le a 25. kérésnél!)/Other(please write it by the 25th question!) 1.2 % 2

166 kitöltőtől összesen 260 válasz

21. Mennyi időt töltesz kint naponta a szabad ég alatt?/How much time do you spend outdoors a day usually?

Válaszok % db
1. 0-1 órát/hour 24.4 % 40
2. 1-2 órát/hour 45.1 % 74
3. 3-4 órát/hour 24.4 % 40
4. 4-8 órát/hour 5.5 % 9
5. 8-16 órát/hour 0.6 % 1
6. 24 órát/hour 0 % 0

164 kitöltőtől összesen 164 válasz

22. Az elméleti rész vagy a gyakorlat érdekelne inkább a könyvben?/Are you intrested more in the practice or the theory in the book?

Válaszok % db
1. Elmélet/Theory 4.3 % 7
2. Gyakorlat/Practice 28.7 % 47
3. Mindkettő/Both 67.1 % 110

164 kitöltőtől összesen 164 válasz

23. Milyen szintű magyarázatokat olvasnál szívesen a könyvben?/What level of explanations would you like to read in the book?

Válaszok % db
1. Egyszerű hétköznapi nyelvezet/Simple everyday language 50 % 82
2. Alapvető természettudományos nyelvezet./On a basic natural science’s language. 51.2 % 84
3. Jöhet akár a tömény biokémia, kvantum-fizika is./On a very scientific language (biochemistry, quantum physics no problem) 14 % 23

164 kitöltőtől összesen 189 válasz

24. Mire vagy kíváncsi a könyv címe alapján?/In what field are you intrested by the title of the book?

Válaszok % db
1. Az egészséges alvás feltételeire/Conditions of the healthy sleep 41.2 % 68
2. A fény és az anyagcserénk kölcsönhatására/How the light and our metabolism interacts with each other 81.8 % 135
3. Mennyire veszélyesek a mesterséges fények és mit lehet velük tenni?/How bad are the artifical lights and what can you do against them? 46.1 % 76
4. A Nap vallásokban betöltött szerepére./The role of the Sun in religions. 11.5 % 19
5. Létezik-e fényevés?/Is it possible to eat light? 16.4 % 27
6. Hogyan lehet javítani a belső fényvédelmünkön?/How can you improve your inner sun protection? 41.8 % 69
7. Egyéb (kérlek fejtsd ki a 25. kérdésnél!)/Other (please explain it by the 25th question!) 1.8 % 3

165 kitöltőtől összesen 397 válasz

25. Milyen tanácsod lenne a könyvírással kapcsolatban? Továbbá ide írhatod le a válaszaidat a korábbi kifejtős kérdésekre!/Do you have any advice in the book writing process? In addition, you can write your answers here to the previous explainable questions!

Hajrá!
Érdeklődve várom!
Taplalkozas es sport egyarant fontos az egyensuly megtartasahoz, sztem kb 70-30% aranyban
Annál a kérdésnél, hogy mi számít az egészség szempontjából: az összeset végig jelöltem volna, csak annál a pontnál még nem tudtam, hogy többet is lehet jelölni:)
Nagyon fontos amit, és ahogyan csinálod! Hajrá!
Tudom, hogy alapvetően nem a táplálkozásról fog szólni, de ha esetleg lehetne mintaértrend benne táblázatos formában (ha jól emlékszem, a “Paleón túl” könyben csak egyetlen mintaétrend volt, a többi tippet összeszedtem, összeollóztam az egyes fejezetekből. :). Jó lenne tippeket olvasni pl. hogy lehet helyettesíteni a mesterséges fényeket, mit tehetünk városi környezetben az egészségesebb hétköznapokért, és szívesen fogadnék gyakorlati tanácsokat a napozáshoz, a nyári naphoz való hozzászokáshoz- naptej használat nélkül. Köszönöm.
Étrend: Egyszerűsített paleo, a szezonalitásokhoz illesztve. Sok nyers táplálék (hús, zsiradék, tojás, idényzöldség, idénygyümölcs. Kerülöm az egzotikumokat és a marketinget.
Tej-, gluténmentes étkezés, de sajnos nincs tőlük semmi bajom, úgyhogy nem mindig sikerül szigorúan tartani.
A szabadban eltöltött idő esetemben tőlem föggetlen okok miatt. Ha nem dolgoznök 3 műszakban, akkor a 8-16 óra tartamot választottam volna. Paleó életmódot élek több éve,.  3 műszak melett igyekszem minél nagyobb %-ban ketogén anyagcserével edzeni, ami esetemben kb.5 edzés/hét, vagy 65-90 km futás/hét, de erős cirkadián-függő vagyok.
Jelenleg a táplálkozásom a clean eatinghez áll legközelebb. Este is sokat mobilozok, de használok kékfény szűrőt.
Az összes pont érdekelne az utolsó kérdésnél, a sorrenden változtatnék egy kicsit.
sok példa legyen és tipp arra, hogy kis változtatásokkal hogy lehet fokozatosan az egészségesebb életmód fele haladni úgy, hogy közben nem igényel ez túl nagy energia befektetést az egyéb elfoglaltságok mellett
Érdekelne a természetes fény jótékony hatásai mellett a rossz hatások magyarázata is (mondják, hogy rákkeltő a sok napozás, roncsolja ès öregíti a bőrt, anyajegyek keletkezèsét segíti elő). Szeretnèk olvasni a szoláriumok jó ès rossz hatásairól is. Használatukról paleos berkeken belül is megoszlanak a vélemènyek, pedig a nagy mennyiségű mesterséges fény miatt azt gondolnám, hogy egyértelműen káros.
Kipróbáltam több táplálkozási irányzatot, de igazán egyiket sem éreztem jónak. Főként zöldséget-gyümölcsöt eszem, heti 1-2szer húst, kevés gabonát, és kevés tejterméket (sajt, joghurt). Szerintem a szabadban (minél természetesebb, vadabb környezetben) végzett mozgás a legfontosabb.
Étkezés: IR-diéta (kevés, de következetesen elosztott ch) kombinálva olyan sport étrenddel, ami kiszolgál hetente több hosszútáv-futást és a súlyzós edzést egyaránt. Években mérhető idő alatt kikísérletezett, és a mai napig is fejlesztés alatt lévő egyedi étrend, ami nem is szénhidrát-alapú, nem is ketogén, de mindkettőnek a hatása érvényesül benne. Jódos tengeri herkentyűket pajzsmirigy problémák miatt sajnos egyáltalán nem ehetek, de helyette fogyasztok sok és sokféle hidegen sajtolt növényi olajat.  A “Paleón túl” könyved nagyon tetszett! 🙂 A sport és a ketogén étrend kapcsolatáról nagyon kevés az autentikus információ, ezért különös érdeklődéssel olvastam, hogy Nálad/Nálatok ez hogyan működik. Sok sikert az új könyvedhez, azt is el fogom olvasni!
Legyen benne házifeladat! 🙂 Étrendem: paleo gluténmentes gabonákkal, mézzel és néha vajjal, joghurttal kiegészítve. (szoptatok + Hashimoto)
IR diéta
Nagyon szeretem a napfényt, nem csak lelkileg, de fizikailag is aktívabbnak érzem magam olyankor. 🙂  Szívesen olvasnék ezek “miért”-jéről, okairól és következményeiről. Továbbá érdekelne, ha nincs lehetőségünk a természetes napfényfürdőre, milyen további lehetőségeink vannak.  Köszönettel, napfényimádó
Ételallergiám miatt liszt-,tej- és tojásmentes étrendet tartok. Ahogy lehet, igyekszem a paleolit táplálkozás felé hajlani. Étkezéseim nagy részét a húsok és zöldségek, gyümölcsök teszik ki.
Több időt is szívesen töltenék a szabadban, de munka mellet ez szinte kizárt. A hétvége pedig az otthoni teendők elvégzését jelenti. Azt hiszem ezzel a legtöbben így vagyunk. De egy napsütéses nap így márciusban már az ablakon keresztül is lélekfrissítő.
Miután volt a családban melanomás eset, nem engedek senkit fényvédelem nélkül a napra, pláne nem napozni, vagy szoláriumozni. Ezzel kapcsolatban érdekelnének témák.
A kérdőívben jó lenne ha több választási lehetőség is lenne nem csak egy, mert így nem teljesen igaz, amit válaszoltam.
napfény-csontritkulásra
átgondolt, pontos szerkesztés, a témák alapos körüljárása közérthető nyelvezetben, a kémiai, biokémiai háttér magyarázata a fejezetek vagy a könyv végén
Szendi Gábor már megírta a lényeget. Van új a nap alatt???
Sok sikert.várom nagyon a könyvedet.
Az elméleti magyarázat mellett hétköznapi egyszerű példákkal szemléltetve a gyakorlati rész ismertetése, amelyet akár a kezdők is el tudnak sajátítani. Illetve hogy miért is “éri meg” odafigyelni ezekre a dolgokra pl paleo étrend,napozás,alvás,stb. A múltkori könyv is nagyon tetszett. Sok sikert Misinek!
Az érdekel, hogy milyen általános egészségügyi pozitív és negatív hatásai vannak a fénynek. Mi a sok, és mi a kevés. Ami az étkezésem illeti, nincs olyan opció, hogy mindent eszem, csak mértékkel. Ez a speciális diétám, a mérték.
Az egeszseg megorzese -velemenyem szerint- osszetett, a felsoroltak mindegyikenek szerepe van benne. Tudatos figyelem az etkezesre, sport, stresszmentes elet, lelki beke…
Mindent bele! Sok sikert!
Sok sikert 🙂
Milyed diétát követek: Változó. Mindig próbálom a testem igényeit követni. Előfordul, h hónapig paleo-ketogén diétát folytatok, aztán hónapig vegetáriánus étkezést követek. Fáradtsággal, betegséggel jelez a szervezetem, ha éppe valami jó neki, olyankor váltok.
AIP szerint étkezem. Érdekes dolgot figyeltem meg magamon. Tavaly a gyógyulásom érdekében abba hagytam a 26 éve tartó munkámat. Minden időmet (amit csak lehetett) kint töltöttem a szabadban . Gyönyörű barna lettem ,amilyen még soha. (a napozó krémet én készítem már jó pár éve,de nem gyakran használom) Kopott belőle a tél folyamán jócskán,de nem lettem hófehér,mint addig mindig (45 év) És most márciusban elkezdtem újra napozni és újra csodásan barnulok (napozókrém nélkül) ,pedig számomra a tavalyig a barnulás nagyon nagy “munka” volt és pl-ul akár 2 hét tengerpart után ,3 héttel, már koppottan fehéredtem. Összefüggést látok a folyamatos magas D vitamin szint és a barna szín megtartásában 🙂
Ha ugyanolyan jó és hasznos lesz, mint a vad paleo, akkor ezt is megvesszük 😉
Milyen táplálkozási irányt követek? Paleo alapokkal táplálkozom,viszont rendszeresen eszem burgonyát,és rizst,valamint folyton kisérletezek,feszegetem a határaim! Azt gondolom,hogy nincs egy séma,amit bárkire rá lehet húzni,mindenkinek be kell járnia a saját útját! Én egy autoimmun betegségből gyógyulok,ebből kifolyólag jó alap a paleo táplálkozás!
Nem követek semmilyen diétát. Próbálok természetes alapanyagokból készíteni ételt a gyerekeimnek és magamnak. Kerülöm a glutént, a szóját, a cukrot, vaj kivételével a tejtermékeket. A szénhidrátokat próbálom mérsékelni.
Hajrá Előre! 🙂
Ha elkezdted, ne hagyd abba.
Ügyes vagy sok sikert
Szerintem nagyon klassz a téma, én azt szeretném, ha könnyed, laza, de mégis tudományos alapossággal íródna.
Étkezésem: tej-, szója-, és gluténmentes
Az emberi test egészséges működése összetett, nem gondolom hogy bármely elemet mint pl.: a táplálkozás vagy alvás a másik elé lehetne helyezni. Sok sikert!

42 kitöltőtől összesen 42 válasz

Rendeld meg Itt a Napfény Diéta könyvet!

Posted on Hozzászólás most!

Neked is van belső órád? 5+1 tipp, hogy hatékonyan működjön!

Rosszul alszol, fáradtan ébredsz? Hullámzik az energiaszinted, hangulatod napközben? Folyton éhes vagy és nagyon kívánod az édességet? Ha már mindent kipróbáltál és nem javult a helyzet, az alábbi egyszerű tippek garantáltan segítenek!

Az évszakok, napszakok ciklikusan váltakoznak, ehhez igazodott az ember hormonrendszere is a hosszú evolúciós út során. A modern ember nemcsak az természetes táplálékát változtatta meg, hanem a fényviszonyokat is alaposan megkavarta. A legjobb lenne minél több időt kint tölteni a szabadban, ugyanis a fény a legerősebb szabályozója a belső óránknak. Persze ezt nem mindig egyszerű kivitelezni, mindenkinek egyénileg kell mérlegelnie, milyen messze van az ideálistól és mit tud érte tenni.

A szemünk nemcsak egy kamera, hanem óra is (ipRGC sejtek, melanopszin, SCN rendszer)! A napfény egy kiegyensúlyozott hullámhossz spektrumot tartalmaz (beleértve a kék fényt, infravöröset, UV-t is), ami beszabályozza, hogy nappal aktívak legyünk, este pedig lenyugodjunk és regenerálódjunk. A mesterséges világítás és képernyők más arányban tartalmazzák a különböző hullámhosszú fényeket, más színhőmérséklettel, ráadásul ezek nem is váltakoznak, ahogy a napfény a napszakok és évszakok szerint. Nem lehet tehát semmivel sem helyettesíteni a természetes napfényt!

 A következőkben a „minimális hatásos dózisra” teszek néhány javaslatot!

  1. Reggeli napüdvözlet: Talán nem véletlenül van a jógásoknak is ilyen névre hallgató gyakorlatsoruk. Reggel ébredés után az első dolgaid között legyen egy kis természetes fényt gyűjteni legalább 5-15 percig. Szemüveg, kontaktlencse nélkül, minél nagyobb szabad bőrfelülettel! 5 perc bámészkodás a nyitott ablakban egy emeletes házban is megteszi, de mégjobb kint mezitláb természetes talajon. Télen, felhős égboltnál is működik.
  2. Villámnapozások napközben: Ha zárt térben dolgozol, töltöd az idődet napközben, akkor használj ki minden lehetőséget egy pár perces napozásra. Ha már haladunk a technikával, akkor hasznos okostelefonos alkalmazás lehet pl. a D-Minder, ami nagyjából kiszámolja mennyi D-vitamint termeltél amíg kint voltál.
  3. Növeld a “napfény hozamot”: pl. autóban résnyire lehúzott ablakkal közlekedsz, 1-2 villamosmegálló helyett inkább sétálsz a szabadban, jó idő esetén dolgozz nyitott ablaknál, jó időben rövid ruhákat hordj stb.
  4. Esti kék fény kerülése: a kék fény (460nm körüli tartomány) azt üzeni az agynak, hogy nappal van. Este tehát nem szerencsés a képernyőket (telefon, számítógép, tv stb.) bámulni és erős világításban tölteni az időt. Ha muszáj használni a gépeket, akkor ajánlott letölteni rájuk speciális szoftvert (F.lux, Iris, Twilight, Night shift), ami kiszűri a kék fényt vagy beszerezni egy kék-fény blokkoló borostyánsárga vagy piros szemüveget.
  5. Az elalvás előtti fél-1 órában különösen figyelj oda, hogy a napközbeni pörgésből átmenj a nyugi szakaszba. Erős világítás helyett ezt elősegítik a gyertyák, sólámpák, kandallótűz…

+1: Keress magadnak szabadtéri hobbit: nehéz lenne a modern, technikafüggő társadalmat hirtelen átváltoztatni a fentiek szerint, ezért mindenki cselekedjen belátása és a lehetőségei szerint. Nagyon hasznos lehet valamilyen rendszeres szabadtéri szokás kialakítása: pl. reggeli séta, hétvégi túrázás, kinti edzés, kertészkedés, olvasás kint, beszélgetés kint, rendszeres napozás…

Kaja guruból fény guru, ez a jövő az egészséges életmódban, tarts velem!;)

Rendeld meg ITT a Napfény Diéta könyvet!

Ajánlom egy korábbi előadás anyagomat is a témában:

Hozd helyre a sejtjeid napi ritmusát! – Webuni online előadás

Posted on Hozzászólás most!

Gondolatok Szent-Györgyi Alberttől

Érdekes, elgondolkodtató idézetek következnek a Nobel díjas tudósunktól. Kevesen tudják, de Szent-Györgyi Albert nemcsak a C vitaminról híres, hanem számos más biokémiai felfedezést is köszönhetünk neki, emellett az elektronikus vagy kvantum-biológia egyik úttörő kutatója és nem álltak tőle messze a paleós elvek sem.

  „Testünk és környezete között egyik legfontosabb kapocs minden bizonnyal az élelem. Az élelem képében a környezet ténylegesen bekerül testünkbe és átjárja azt. A vitaminok e kapcsolat koordinálásában kétségkívül a legfontosabb tényezők egyikének számítanak. Meg vagyok győződve, hogyha testünket visszahelyeznénk abba a környezetbe, amely számára ez a test kialakult, éppen olyan tökéletesen működnék, mint a többi élőlény teste. A betegség a szervezetünk és a környezetünk közötti diszharmónia kifejeződése. Olyan nem létezik, hogy egészséges vagy nem egészséges. A hal rosszul érzi magát a földön, a nyúl meg a víz alatt. Minden attól függ, milyen környezet számára alakultunk ki.” /Szent-Györgyi Albert – Egészség, betegség és a vitaminok/

„Meg vagyok győződve, hogy az ember teste éppolyan tökéletes, mint állattársainkké, és látszólagos hiányosságai a felépítése és a környezete közötti diszharmóniából erednek. Az ember nem a nagyvárosok kövezetén jött létre. Kialakulása valamilyen dzsungelben számtalan éven át tartott, és szigorúan ennek a dzsungelnek az életéhez alkalmazkodott. Civilizációnk új keletű és még nem nyomta rá bélyegét a testünkre. Ha egészségesek akarunk lenni, testünket vissza kell helyezni abba a környezetbe, amely számára kialakult.” /Szent-Györgyi Albert – Egészség, betegség és a vitaminok/

Vajon az ember milyen környezet számára alakult ki? Biztos jó nekünk városi betondzsungelben élni, mesterséges elektromossággal, világítással körülvenni magunkat, feldolgozott, finomított ételeket fogyasztani és mozgásszegény, ülő életmódot folytatni?

„Akkor fogjuk valóban megközelíteni az élet megértését, amikor valamennyi struktúra és funkció, valamennyi szint – az elektronok szintjétől egészen a molekulák feletti szintig – egyetlen egységbe olvad össze. Addig azonban a struktúra és funkció, a klasszikus kémiai reakciók és a kvantummechanika vagy a szub[1]– és szupramolekuláris[2] közötti megkülönböztetéseink csak módszereink és felfogásunk korlátozott jellegét mutatják.” /Szent-Györgyi Albert – Az élő állapot/

„Igen régen volt az, amikor kezdtem megsejteni, hogy a biológiai reakciók csodálatos kifinomultságát a molekulák önmagukban nem biztosíthatják, ehhez részben sokkal kisebb és mozgékonyabb egységekre van szükség, s erre aligha akad az elektronoknál alkalmasabb jelölt. Az életszínház főszereplői tehát szükségszerűen az elektronok, a nehézkes, kevésbé reakcióképes fehérjemolekulák pedig a dráma színterét képezik.” /Szent-Györgyi Albert – Az anyag élő állapota/

„Megengedhetik-e a biológusok maguknak, hogy – mert járatlanok a kvantummechanika bonyodalmaiban – elkerüljék az elektronok dimenzióját? Jelenleg nagyon kicsi azoknak a száma, akik mindkét tudományhoz, a biológiához és a kvantummechanikához is értenek. Lehet, hogy az emberi élet és az emberi agy korlátozott volta miatt ez a szám sosem lesz nagyon nagy. Mindkét tudomány teljes elmét és teljes életet követel. Ezért, legalábbis ma, a fejlődés valamiféle hibridizációtól függ.” /Szent-Györgyi Albert – Tudományos pályámról/

Korának felfogását messze megelőzve, Szent-Györgyi már az elektronok szintjén gondolkodott az ember működéséről, amihez a kvantummechanika törvényeinek ismerete szükséges. Tehát aki „csak” a hormonok, szénhidrátok, zsírok szintjén gondolkodik, az jobbesetben részigazságokat kap, rosszabb esetben téves következtetéseket vonhat le az élővilág működéséről. Láthatjuk, hogy a C-vitamin csak egy kis szelete a magyar professzor munkásságának, érdemes feleleveníteni, mi mindennel foglalkozott.

[1] Szubmolekuláris: A molekulánál kisebb méretű.

[2] Szupramolekuláris: A molekulánál nagyobb méretű.

Posted on Hozzászólás most!

Természetes mozgások az olimpián

Nemrég ért véget Rio de Janeiroban a sportvilág csúcseseménye, a XXXI. nyári olimpia. A négyévente megrendezésre kerülő versenyen a világ legjobb sportolói mérhetik össze a tudásukat – a nyári és téli játékokat összesítve – 35 sportágban és 380 versenyszámban. Magas szintű mozgáskultúra nélkül nem alakulhatott volna ki mai ember, hiszen a vadászó-gyűjtögető életformának ez alapvető követelménye volt a sok százezer éves evolúciónkban. Tehát az ősi, természetes mozgásokból alakultak ki a mai sportágak, melyekben az élsportolók mára már az emberiség teljesítőképességének határát feszegetik.

Vonjunk párhuzamot!

Más és más volt a sportolás célja régen és ma. Míg anno szinte az egész a túlélésről szólt (táplálékszerzés, vándorlás, védekezés), addig manapság már nem feltétlenül kell mozognunk az életbenmaradásért. Persze van, aki fizikai munkát végez a megélhetésért, vagy legalább sokat sétál a munkahelyére, iskolába. Manapság akár otthon a fotelből ülve is házhoz rendelhetjük az ételt és a vizet, az autó elvisz bárhová, a lift felvisz az emeletre stb. Ennek meg is vannak a káros hatásai: soha ennyi mozgásszervi probléma nem volt, mint most az elkényelmesedett, ülő életmódot folytató nyugati civilizációban, de ez már egy másik történet… A mai ember tehát inkább kedvteléből mozog, a szebb külsőért, az egészségéért vagy az élsportolók egy sportági teljesítmény maximalizásáért.

Melyek a természetes mozgások?

A legegyszerűbb és leggyakrabban használt természetes mozgások a séta, futás, úszás, kúszás, mászás, egyensúlyozás. Helyenként a terepviszonyok megkövetelik az ugrás használatát is. Nem vagyunk növények, helyváltoztatásra képesek vagyunk és erre gyakran szükség volt régen és ma is. Az előző felsorolásnál még csak a saját testünket használtuk, lehet azonban tárgyakat vagy a társunkat is mozgásba hozni. Ez történik az emelésnél, cipelésnél, dobásnál, elkapásnál. Továbbá, ősi összetett mozgások a támadás és védekezés különböző formái (ütések, rúgások, földharc, birkózás) vagy akár a táncot is ide sorolhatjuk.

Hol jelennek meg ezek az olimpiai sportágaknál?

Vannak sportágak, ahol egy az egyben átmentettünk valamilyen ősi mozgásformát és vannak összetett vagy továbbfejlesztett változatok is, melyeket már nehezen hívhatunk ősi sportnak. Ha szeretnénk megtalálni a legelemibb mozgásfajtákat az olimpia programjában, akkor nézzünk szét az atlétika, torna, úszás, birkózás, súlyemelés háza táján.

Őseink hosszasan vándoroltak (futás, gyaloglás), úsztak, nehéz köveket emeltek (súlyemelés), egymással és vadállatokkal küzdöttek (küzdősportok), ugrottak (távolugrás, magasugrás), dárdát dobáltak (gerelyhajítás).

Az ember kitűnő állóképességgel rendelkezik, az egyik legjobb az állatvilágban ebben a műfajban. Ezért is terjedhetett el a hosszútávú futás és úszás, gyaloglás, triatlon, kerékpár és a sífutás.

A legtöbb olimpiai versenyszám már inkább egy továbbfejlesztett, származtatott sportág, hiszen mesterséges eszközöket használnak hozzájuk és szabályrendszerek irányítják őket. Gondoljunk csak a sportlövészetre, kerékpárra, teniszre, jégkorongra, síelésre, bobra, korcsolyázásra. A lovas számokban pedig ugye „természetes” eszközt használnak, ami nem a paleolit korból származik, csupán 7-8000 éves. A hajós sportágak (kajak-kenu, evezés, vitorlázás) is határesetet képeznek, hiszen az ember régóta közlekedik hajóval, de nem több mint százezer éve. A vívás szintén régi műfaj, de a mai kard, párbajtőr korántsem hasonlít egy ősi lándzsára vagy kőbunkóra. A modern íjászok is már egy komoly szakértelemmel továbbfejlesztett fegyvert használnak.

A labdajátékok egy érdekes kategóriát jelentenek, meglehetősen összetett képességek szükségesek hozzájuk. Itt is megjelenik a futás (pl. foci, kézilabda), az úszás (pl. vízilabda), ugrás (pl. röplabda, kosárlabda), de fontos szerepe van a dobásnak, a pontos célzásnak is. Továbbá az összehangolt csapatmunka anno a vadászatban is előnyt jelentett és maga a játékosság sem újkeletű dolog.

Ha az ősi tánc elemeit akarjuk felfedezni, akkor a ritmikus sportgimnasztika, szinkronúszás, műkorcsolya versenyeket érdemes megnéznünk, hiszen a sportolók itt is együtt „élnek” a zenével.

Az ősember mozgására talán az a legjobb kifejezés, hogy összetett, sokféle képességet kellett művelnie egyszerre magas szinten. Ilyen sportágak az öttusa, tízpróba (hölgyeknél hétpróba), biatlon vagy már az említett csapatjátékok. Arról se feledkezzünk meg, hogy ha a versenyen nem is, de a felkészülési időszak minden sportban meglehetősen komplex, merítenek más sportágak mozgásanyagából, pl. állóképességet, erőt rengetegen fejlesztenek futással, súlyemeléssel.

A sport jelene és jövője

A sport mindigis jelen volt az ember életében és remélem még sokáig így lesz! Bár a mai világban nagyon elkényelmesedtünk, azért bízom benne, hogy az olimpikonok is inspirálnak minket a rendszeres sporttevékenységre. Egy olimpiai bajnok is mire feljut a csúcsra, számtalan órát tölt el ősi mozgásformákkal, gondoljunk csak a gyerekkori játékokra, testnevelés órákra vagy az alapozó időszakban a kondíció fejlesztésére.

A cikk most elsősorban az olimpia programján szereplő sportágakkal foglalkozott, de léteznek ezeken kívül is bőséggel más mozgásfajták, melyek rendszeres gyakorlása szintén jótékony hatású. Mindenki bátran űzze a kedvenc tevékenységét, csak közben ne feledkezzen meg az alapok gyakorlásáról vagyis a természetes mozgásokról!

Kép forrása:

https://en.wikipedia.org/wiki/Caveman_Ughlympics

Erwan Le Corre: The practice of Natural Movement

Posted on Hozzászólás most!

Új könyv! VAD PALEO

Örömmel jelentem be, hogy novemberben megjelent a második könyvem, melyet Mezei Elmirával közösen készítettünk!

  • Paleo vagy ketogén, melyik micsoda?
  • Modern gyűjtögető: mi az amit le lehet vadászni, összegyűjteni a magyar erdőkben?
  • Mi mindent képesek megenni az emberek szerte a  nagyvilágban?
  • Miért jó időnként nyers húsokat is enni?
  • Milyen hasznos tápanyagokat tartalmaznak a tengeri ételek, belsőségek, vadhúsok, fűszerek?

Recepteskönyv, hasznos elméleti és gyakorlati tudnivalókkal

Elmira nagy tapasztalattal rendelkező paleo szakács és táplálkozási tanácsadó. Ez lesz a tizedik szakácskönyve, így garantált, hogy igazán ínycsiklandó és otthon is könnyen megvalósítható receptek kerültek a könyvbe. Jómagam pedig a szöveges részekért felelek. Beleadtam mindent, ami egy bevállalós, természetszerető, modern szemléletű biológustól kitelik!

Sikeres vadászatot kívánok az alapanyagok beszerzéséhez és a fincsi ételek elkészítéséhez!   

Itt olvashatsz róla egy további ismertetőt és meg is rendelheted, továbbá kapható a könyvesboltokban is.

Posted on Hozzászólás most!

Első maraton, mezítláb, ketogén-paleo étrenden II.rész

Kaja

Kb. 7 éve a paleolit étrend elveit követem és biológus mérnökként szorgalmasan kutatom is annak elméleti hátterét (bővebben a Paleón túl című könyvemben olvashatsz róla). A paleón belül is leginkább a ketogén verzió szerint eszem az év nagy részében, vagyis közepes mennyiségű fehérje, sok zsiradék, minimális szénhidrát bevitellel működök. Ennek külföldön egyre nagyobb szakirodalma van, sportolók körében is. Van jópár ígéretes hatása, elsősorban hosszútávú állóképességi sportokban és egészségügyi szempontból. Az az elmélet, hogy ketózisban (ez egy speciális anyagcsereállapot, amikor zsírokat és ketontesteket használunk az agyban és az izmokban energiatermelésre szénhidrátok helyett) függetlenedünk a glikogénraktáraktól vagyis egy hosszútávú sporttevékenységnél nem kell feltétlenül energiát pótolni és nem jön el a FAL kb másfél-két óránál, hanem folyamatosan stabil az energiaszint, pengeéles a szellemi koncentráció, gyorsabb lesz a terhelés utáni regeneráció. Sokat kutattam erről, de saját tapasztalatom nem nagyon volt ilyen hosszútávú terhelésnél (1-2 hosszú evezést leszámítva), ezért is vállalkoztam maratonfutásra.

Szóval a kajám így nézett ki: Verseny előtti nap, reggelire kacsazsíros rántotta 5 tojásból, kókuszzsíros kávé. Ebére birkapörkölt belefőtt zöldségekkel és egy kis töpörtyű. Vacsora húsleves, szürkemarha májas, sült sprotni, szalonna, kis zöldség. Szénhidrátpótlás nem volt semennyire, kb 30g alatt lehetett egész nap. A verseny napján 7 körül reggeliztem, szintén 5 tojásos rántotta kacsazsíron, kókuszzsíros-MCT olajos kávé (MCT- közepes szénláncú zsírsavak, melyek gyorsan hasznosíthatók), 2 szelet mangalica szalonna. 9.30kor volt a rajt, verseny közben egyáltalán nem voltam éhes és utána sem egy darabig (kb 2 órával később ettem 15.30 körül és akkor sem a “kizabálomahűtőt adagot”). Távközben csak vizet ittam kb. 1 litert, 1-2 citromszeletet rágcsáltam és a magammal vitt parajdi sót nyalogattam az ásványi anyagok pótlása miatt, valamint féltávnál ittam kb 1 evőkanálnyi MCT olajat. Ez utóbbit nem tudom megállapítani, hogy használt-e, nagy lórugásnyi gyorsulás nem történt, de lassulás sem…

Harci felszerelés szénhidrát vs. zsíradaptált üzemmódban (mindenféle cukros gél vs. só és víz, esetleg MCT olaj)

Semmi izotóniás ital, semmi gél vagy banán, szénhidrát pótlás nem volt útközben. Ehhez képest végig tök jó erőben voltam, nem fáradtam agyilag, keringésileg egyáltalán. Szóval abszolút meg tudom erősíteni, amit írnak a ketózis és a hosszútávú állóképességi teljesítmény kapcsolatáról! A kis mennyiségű, versenyközeli stratégiai szénhidrát használattal azért még biztos lehetne játszani a ketózisban is (talán majd egy következő alkalommal). Tisztában vagyok vele, hogy az eredményem messze volt a világcsúcstól, nem is erre készültem. Abban viszont biztos vagyok, hogy ideje lenne már felülvizsgálni, amit a sporttáplálkozásról tanítanak, az ember nem csak szénhidrátalapon tud működni, hanem zsíradaptált üzemmódban is! Sőt… és a kaján kívüli tényezőkről még nem is beszéltem, amelyek legalább ilyen fontosak.

Utóélet, regeneráció

Az is izgalmas lehet, hogy milyen volt az utána lévő időszak, mennyi idő alatt épültem fel teljesen? Mert valljuk be, azért ez egy kisebbfajta sokkhatás volt a szervezetnek. Célba érkezéskor még egy darabig semmi különös, fel voltam dobódva, 15-20 perccel utána azért már csak lassan cammogtam. Akik véres húscafatokat vártak a végére, azoknak sajnos csalódást okoztam, teljesen ép maradt a talpam, legfeljebb kicsit érzékenyebb volt, másnapra már ez is elmúlt. Másnapossági tünetek: A vádli, comb és a csípő izomzata úgy látszik sokkot kapott a szokatlan terheléstől, emiatt még pár napig kicsit megfontoltan, robotosan jártam. Bevetettem a hideg vizes fürdőt, az szivacshengert, a nyújtást, az egészséges paleo táplálkozást, kinti mezítlábas időtöltést (a földelést), kiegészítőket (pl. halolaj, kurkuma, kollagén) a regeneráció érdekében. 2-3 nappal később már óvatosan tudtam kocogni, a kenu és kondi edzéseket tudtam rendesen folytatni. Az első komolyabb futás 2 héttel később volt, egy félmaraton Kolonics György kenus legenda emlékére. Ezt inkább 5ujjas cipőben vállaltam, mert nagyon kavicsos volt a pálya (puhány voltam bevallom), az időm 1 óra 43 perc lett, ami egész jónak mondható a felkészültséget tekintve. Szénhidrát töltés itt sem volt, a reggeli ugyanúgy egy rántotta.  

További tervek

Ahogy írtam az elején, ez csak egy bakancslistás kalandozás volt, nem fogok maratonokat futkorászni, főleg nem mezítláb. Inkább a kenus felkészülésre fókuszálok. Vannak azért még extrém terveim, szeretném egyszer megcsinálni az Ironman triatlont (3,8km úszás, 180km bicikli és egy jó kis maratonfutás a végére). Nem voltam még a mostanában divatos akadályfutó versenyeken sem, itt is próbára tenném magam. A téli hidegtűrés kapcsán is lehet vállalok valami érdekességet!;)

Zárszó

Alapvetően nem tartom a hosszú, aszfalton való maratonfutást egészségesnek, de meg tudom érteni, akinek ez tetszik. Ennek a műfajnak is megvan a maga szépsége és baromi jó hangulata van egy ilyen versenynek, amibe most sikerült belekóstolnom. Kortól, nemtől függetlenül azért minden aktív embernek beleférhet egyszer legalább az életébe. Mezítláb, aszfalton csak óvatosan és felkészülten! A ketogén paleo étrend és a hosszútávú sport nagyon jól megvannak együtt, ezt is tudom ajánlani, most már saját tapasztalattal alátámasztva!

Posted on Hozzászólás most!

Első maraton, mezítláb, ketogén-paleo étrenden I.rész

Miért?

  1. Világszerte sok ezer ember vállalkozik maratonfutásra, ez amolyan teljesíthető hőstett, amit alapos felkészüléssel bárki meg tud csinálni, hiszen az ember izomzata képes rá. Nekem eddig kimaradt, de mindig is mozgatta a fantáziámat. Szóval ez egy bakancslistás tétel volt, ami mögé most pipa került.
  2. Mezítláb futni és sportolni jó! Igaz, nem aszfalton és nem ennyit, ez egy extrém sport. Szerintem senki sem született cipőben, a lábunk tökéletesen meg van alkotva. Kevesebb boka, térd stb. probléma lenne, ha többet lennének mezítláb az emberek.
  3. Alacsony szénhidráttartalmú paleo és/vagy ketogén étrenden is kiválóan lehet sportolni. Kíváncsi voltam rá, hogy ketogén táplálkozás mellett valóban nincsen-e fal, eléhezés egy hosszútávú terhelésnél, ahogy írják a szakirodalomban.
  4. Jó volt látni, hogy sokan másokért is futnak: beteg gyerekekért, vakok segítőjeként, alapítványokért, segélyhívó vonalért vagy más jótékony célból. A világ és az ország tele van gondokkal, támogatásra szorulókkal, igazságtalanságokkal, szinte minden futó felvehetne egy külön kis keresztet magára valamilyen ügy érdekében. Én egy kicsit önző érdekből a magyar sportfinanszírozás aránytalanságaira szeretném felhívni a figyelmet! Vagyunk ugyanis szerintem jónéhányan minden sportágban, akik letettünk már valamit az asztalra, de volt 1-2 gyengébb év sérülés vagy egyéb okokból és most anyagi támogatás teljes hiányában nem tudunk rendesen készülni, ahogy azt az élsport színvonala megkívánná, pedig még lenne bennünk lehetőség nagy eredményekre és meg is van a kellő elszántság hozzá. Szeretném, ha kellően meg lenne becsülve ez a réteg is, legalább a minimális feltételekkel az esélyegyenlőség érdekében! Talán a nem mindennapi mezítlábas teljesítés is szimbolizálja, hogy megvan a kellő fizikai állapot és fanatizmus, ami az élsporthoz kell.

Na, de nézzük inkább mi történt a versenyen és előtte!

Felkészülés 

Ez szerintem arcpirítóan kevés volt, amit meg is éreztem az utolsó 10-12 km-en. Az eddigi leghosszabb futásom a Velencei tó kör volt, még anno kiskenusként a VVSI-ben, ez kb 30-32 km. Azóta 1x volt félmaraton, 1x mentem a Bécs-Budapesten váltóban napi 20-25km-t, de 15 km-nél nem igazán szoktam többet futni…

Nyáron szinte egyáltalán nem futottam, a verseny előtt hat héttel jött az ötlet, hogy bevállalom. Már kb. 3 éve mezítláb futok, igaz nem betonom, hanem fűben és nem ilyen hosszúakat, de bíztam benne, hogy egy kis hozzászoktatással a mezítlábas maraton is sikerülni fog. Szóval a 6 hét alatt heti 2x futottam aszfalton, egy intervall jellegűt (4×1,5km-től felvittem 8×1,5km-ig erős iramban/2perc pihenőkkel) és egy hosszút alacsony iramban (40 perctől kezdve fokozatosan eljutottam 2,5 óráig). Összesen kb 100km jött össze a felkészülés alatt. Emellett napi szinten kenuztam, MovNatoztam, kondiztam. Nem ez volt életem fő versenye, inkább egy jó kis bulinak, alapozóedzésnek szántam. Bíztam benne, hogy a több mint 20 év kenuzás megalapozta a motort, tehát állóképességileg nem féltem egyáltalán. Inkább a futóművet kellett felkészíteni, hogy az aszfalt nehogy ledarálja a bőrt a talpamról és ne zörögjenek az ízületeim, mert ebben az időben mégiscsak 95kg körül voltam.

A verseny

Szerencsére szép időnk volt, sütött a nap, 10-12 fok körül lehetett. A hangulat óriási, többezer ember együtt fut, útközben rengetegen szurkoltak, pár km-enként zenekarok is csinálták nekünk a fesztivált és mindig szép látvány Budapest a Duna partjairól nézve. Voltak, aki Rubik kockának vagy éppen kürtőskalácsnak öltözve teljesítették a távot. Ilyen környezetben azért könnyebb volt teljesíteni a kihívást.

Az útvonal egészen mezítlábas barát volt (najó, azért a szép zöld gyepet kicsit hiányoltam), 28km-nél léptem rá először egy kellemetlen kis kavicsra és néhány macskaköves szakaszt leszámítva egészen futható volt a pálya. Fogalmam sem volt, hogy milyen időre lehetek képes, kb 4 órára saccoltam előzetesen. Az volt a terv, hogy 30km-ig csak pianoban, szép kényelmes tempóban futok (5:30-5:50 körüli 1000m-ekkel), aztán fokozatosan begyújtom a rakétákat. Hát nem ez lett, közbeszólt a „nem szokta a cigány a szántást effektus”. Kb. féltávig minden rendben volt (a félmaraton is 1:56 lett), könnyedén szökelltem mint egy gazella, utána már kezdtem érezni a vádlimban, hogy lesz egy kis dráma a végére, de még itt is jól tudtam tartani a tempót. Aztán 30km után már eléggé érzékeny lett a talpbőröm (megnéztem, de nem volt felszakadva) és a vádli sem funkcionált valami jól, így lassítanom kellett.

Hiába, itt éreztem, hogy erre több készülés kellett volna. Tüdővel, energiával és agyi frissességgel viszont nagyon jól bírtam végig, úgy éreztem még mehettem volna bármennyit. Jó volt “körbefutni” a várost, elhaladtunk jónéhány, számomra emlékezetes helyszín mellett.

Szóval a vége már kicsit küzdelmes volt, kellett némi akaraterő, de ha már eddig eljöttem, gondoltam valahogy csak beérek. Az utolsó 4km-en még próbáltam egyet hajrázni, a nagyobb iram más technikája jól is esett egy darabig, sajnos az utolsó 2km a Városligetben volt a legrosszabb mezítlábas szempontból: tele úthibákkal, durva apró kavicsos aszfalttal, macskakővel, így inkább ésszerűségi okokból csak bekocogtam a végén. 40km-nél azt hiszem beléptem a “leglassabban múló idő zónájába”.

Szép volt, jó volt, most egy darabig elég is volt a maratonból. Pár nap lábadozás után szerintem újra teljes erőbedobással tudok majd edzeni.

4 óra 3 perc, 47 másodperc a hivatalos idő, amivel elégedett vagyok tekintve a felkészülést és hogy ez volt az első maratonom. Nagyjából ilyesmire számítottam, ha kicsit többet készülök meglett volna a 4óra alatti, de most elsősorban csak a sikeres mezítlábas teljesítés volt a cél. Esetleg ha levonjuk a frissítőknél, technikai szüneteknél, útközben kis átmozgató nyújtással-gimnasztikával eltöltött időt, akkor lehet pont 4 alatt lett volna. Na mindegy, nagyon örülök neki, hogy sikerült és ez egy igazán nagy élmény volt!

Mezítlábas élmények

Before-after (csak egy kicsit koszosabb lett)

Szerencsére ahhoz elég volt az előzetes felkészülés és többéves mezítlábas edzés, hogy komoly probléma nélkül megússzam a történetet. Ehhez azért kellett az is, hogy a fél szemem az előttem lévő útszakaszon legyen, fürkésszem az esetleges éles tereptárgyakat. Nem sokan lehettek a mezőnyben cipő nélkül, egy 10km-es teljesítőről tudok, aki már évek óta így nyomja. Sokaknak feltűnt útközben a cipőtlenségem, persze volt aki furán nézett, de a legtöbben elismerően gratuláltak. A legjobb beszólás egy mellettünk elhaladó autóból jött egy szépen barnult fiatalembertől:”há hol a cipő more?”:)

Amúgy nem tartom ezt egy egészséges tevékenységnek, hogy aszfalton futkorásszunk mezítláb, senkit sem bíztatok erre! Nekem is csak egy extrém kaland volt. Aki mégis ebbe vágja a fejszéjét, az szoktassa hozzá magát! A mezítlábas sportolást biztonságos körülmények között és a füvön futást viszont továbbra is támogatom. Szerintem ekkor terheljük optimálisan nemcsak a láb izmait, hanem onnan kiindulva az egész testet! Erről írtam is korábban ITT és ITT.

Sokan jószándékúan (vagy leginkább saját magukból kiindulva) figyelmeztettek, féltettek, hogy ilyen meg olyan bajom lesz. Szerencsére ez a verseny is beigazolta, hogy látszólag őrültségnek tűnő dolgokra is képes vagyok. Egyre jobban érzem a határaimat és csak olyan kihívásba vágok bele, amit nagy eséllyel teljesíteni is tudok!

Kaja, regeneráció, további tervek a II. részben!

Egy szuper könyv, amiből megtanulhatod a MovNat filozófiáját, egy életre szóló inspirációt kapsz az edzéseidhez, rengeteg gyakorlati útmutatóval!

Posted on Hozzászólás most!

Sportolás mezítláb II. rész: Futótechnika és egy kis tudomány

Ebben a részben folytatom a mezítlábas sportolás népszerűsítését. Elsősorban a futásról lesz szó, annak technikájáról és tudományos vizsgálatokról, ahol a cipővel vagy anélkül történő futás kérdését vizsgálták. [vissza az I. részhez]

Sokan a gyaloglásból veszik át a futótechnikájukat, ugyanúgy egyenes törzzsel haladnak, sarokkal fognak talajt, ezért kapnak létjogosultságot a futócipők sarokbecsapódás tompító szerkezetei. A mezítlábas futás azonban más technikát igényel, sőt igazából cipővel is így kellene. A testet kissé előredöntve, a lábujjakkal, enyhén a külső talp éllel kellene először a talajt érinteni, és azután végiggördülni a talpon. Tessék elemezni lassítva a legjobb afrikai futók lépéseit1, sőt Usain Bolt2 sem fut másképp.

Ha sarokkal érkezünk, akkor még lassítjuk is magunkat, hiszen ilyenkor egy komoly hátrafelé ható erő keletkezik, ezzel szemben, ha előredőlünk, a láb elrugaszkodásával előretoljuk magunkat.

Mentségére legyen mondva, a sarokkal való talajfogásnak az az előnye, hogy általa megnyújthatjuk a lépéseink hosszát, mert a cipő elnyeli a becsapódás jó részét. Mezítláb automatikusan óvatosabbak vagyunk, ezért rövidebb lesz a lépéshossz.

Nem állítom, hogy mezítláb futva gyorsabbak leszünk, mert a cipő megvéd bizonyos szinten a fájdalomtól, így jobban ki tudjuk magunkat hajtani egy versenyszituációban, éppen ezért nem igazán találkozunk már mezítlábas bajnokokkal. Régen volt már, amikor még az etióp Abebe Bikila az 1960-as római olimpia maratonszámának győztese mezítláb érte el élete nagy eredményét3.

Természetesen tudományos csatározások is folynak ez ügyben, mindkét tábor – a mezítlábas és a cipőgyártóké – próbálja bebizonyítani az igazát. A következőkben ezeket tekintem át. Az utóbbi 10-15 évben egyre nagyobb népszerűségnek örvend a maratonfutás, mert ez amolyan teljesíthető hőstett, ha az életben legalább egyszer pipa kerülhet a 42 km mögé. Éppen ezért induljunk ki abból, hogy egy amerikai kutatás4 szerint a maratonra készülő, cipőben futók 90%-a kisebb-nagyobb sérüléseket szenved el, nyilván a szokatlan, nem fokozatosan adagolt terhelés következtében. Ezzel arra akarok célozni, hogy a cipő sem kínál áttörhetetlen védőpajzsot, mint azt a fenti kutatás is mutatja.

Egy ausztrál vizsgálat5 szerint – amely más korábbi tanulmányokra hivatkozik -, mezítláb futva 4%-kal csökkenhet az oxigénfogyasztás, ez részben a futótechnikának, részben pedig a cipő tömegének elhagyása révén lehetséges. Egy szabadidőfutónak talán nem oszt, nem szoroz ez az érték, de egy versenyzőnél érdekes lehet. Ezt erősíti meg egy olyan kutatás6 is, ahol a cipők tömegével korrigálva, a minimalista lábbelit használók 2-3%-kal gazdaságosabban futottak, mint az elterjedt sportcsukát viselők. Egy másik, a kenguruk földjéről származó tanulmány7 szerint, mezítláb futva 12%-kal csökken a térdben, a patellofemoralis ízületben mérhető stressz.

Létezik egy amerikai kutatást8, ahol EMG-vel nézték a sípcsontra nehezedő stresszt. A vizsgálat eredményét vitatók szerint a mezítlábas futás tönkreteszi a vádlit és a sípcsontot. Ha alaposabban szemügyre vesszük, hogy mit is állítanak a tanulmányban, akkor kiderül, hogy másról van itt szó. Az első alkalmakkor valóban veszélyes lehet a mezítláb futás – főként, ha sarokkal fogunk talajt -, ezért mindenképp fokozatosan vezessük be, hosszútávon viszont csökkenti a sérülések valószínűségét. Egy másik, szintén amerikai vizsgálat9 rosszindulatúan átszűrve azt mondja, hogy mezítláb nő a sérülések száma. Ezzel szemben, arról van inkább szó, hogy mindhárom futó, akit vizsgáltak, átmenet nélkül váltott, és jöttek is bajok. A kutatók ezért azt javasolják, hogy fokozatosan vezessük be a természetes módszert.

Összességében ismét oda lyukadunk ki, hogy megfelelő körültekintéssel, fokozatosan bevezetve, nyugodtan lehet mezítláb vagy minimalista cipőben is futni, sportolni, mint ahogy őseink is tették egykor. Érdemes megnézni a mellékelt videókat is a helyes futótechnika elsajátításához.

Forrás:

  1. https://www.youtube.com/watch?v=mTMgIViinuQ
  2. https://www.youtube.com/watch?v=MC_t8MfGHMQ
  3. https://www.youtube.com/watch?v=1OrcLeUVm3o
  4. Fredericson M, Misra AK.: Epidemiology and aetiology of marathon running injuries. Sports Med. 2007;37(4-5):437-9.
  5. http://www.sportsci.org/jour/0103/mw.htm
  6. Perl DP, Daoud AI, Lieberman DE.: Effects of footwear and strike type on running economy. Med Sci Sports Exerc.2012 Jul;44(7):1335-43.
  7. Bonacci J, Vicenzino B, Spratford W, Collins P.: Take your shoes off to reduce patellofemoral joint stress during running.Br J Sports Med. 2013 Jul 13.
  8. Olin ED, Gutierrez GM.: EMG and tibial shock upon the first attempt at barefoot running. Hum Mov Sci. 2013 Apr;32(2):343-52.
  9. Cauthon DJ, Langer P, Coniglione TC.: Minimalist shoe injuries: Three case reports. Foot (Edinb). 2013 May 10. pii: S0958-2592(13)00018-7.
  10. Sáfrán Mihály: A paleón túl
  11. Erwan Le Corre: The practice of Natural Movement