Posted on

A koronavírus fertőzés és társainak megelőzése

A szokásos téli influenzajárványokon kívül volt már a történelem során madárinfluenza, sertésinfluenza, spanyolnátha stb. A 2020-as aktuális járványügyi pánik a koronavírusok esete. Koronavírusok eddig is voltak, kisebb-nagyobb veszélyességgel az emberre és más emlősökre, madarakra. Sajnos a napjainkban egy új mutáns vírustörzs szedi az áldozatait. Leginkább az idősebb korosztályban és az amúgy is legyengült immunrendszerűeknél, krónikus betegségekben szenvedőknél, kisgyerekeknél. A vírus a legtöbb emberre nem életveszélyes, maximum megfázásos, influenzaszerű tüneteken átmenve, 1-2 hét alatt gyógyul. 10-14 nap lappangási ideje van, tehát aki elkapta, lehet még nem produkál tüneteket, de már fertőz. Mit lehet tenni, a lakatlan szigetre való költözésen kívül?

A vírus pontos leírására nem vállalkoznék, tele van vele az internet. Érdemes utánanézni. Továbbá érdemes utánanézni – a helyenként tulzó, szenzációhajhász hírek mellett-, az ehhez kapcsolódó összeesküvés elméleteknek is (persze kritikus szemüveggel) és ezek cáfolataira is, hogy teljes legyen a kép. Utána mindenki eldöntheti magában, hogy hova tegye ezt az egész történetet. Tegyük fel, hogy nem szeretnénk elkapni a koronavírust vagy maximum könnyen megúszni.

Foglalkozzunk inkább a megelőzéssel!

Immunrendszer

Egy erős immunrendszer sokféle vírussal elbánik, ahogy ezt mindennap teszi, járványtól függetlenül. Ha esetleg mégis elkapnánk a vírust, akkor enyhébbek lesznek a tünetek jól karbantartott immunrendszerrel. A megelőző módszerek szintén hasznosak lehetnek kiegészítő kezelésként egy kialakult fertőzésnél is. Aki a vírussal összefüggésbe hozható tüneteket tapasztal magán, forduljon orvoshoz! Aki eddig nem ismerte vagy nem tartotta fontosnak az általam is képviselt biohackeket – amivel felturbózhatjuk az immunrendszerünket is -, akkor talán most jobban érdekelni fogja ez a téma.

Miért nem kapja el mindenki a vírust? És miért vészelik át sokan a fertőzöttek közül, enyhébb, influenza szerű tünetekkel? A válasz az immunrendszer aktuális kapacitásában keresendő!

Higiénia

Semmelweis óta talán nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy vírusveszély esetében érdemes fokozottabban odafigyelni a higiéniára. Nyugodtabb időszakokban egyébként szerintem nem akkora ügy, mint sokan gondolják, ha az egészséges életmódra jobban odafigyelünk. Járvány esetén viszont inkább a biztosítsuk kicsit túl. Természetesen érdemes nem letüsszenteni az embertársainkat és nem fogadni másokét. Lehetőleg nem tölteni időt a fertőzöttekkel és zsúfolt helyeken, valamint a már köztudottam fertőzött területeken. Időnként kezet mosni (akár fertőtlenítős szerrel), esetleg szájmaszkot viselni gyanús helyeken. Az ételeket is leöblíteni, hőkezelni. Aki a nyers hús alapú diétával szimpatizál, azoknak esetleg érdemes most sütögetniük vagy extrán odafigyelniük a beszerzési forrásokra, tárolásra.

Alvás, cirkadián ritmus

Az egyik legerősebb immunerősítő, ha rendszeresen minőségi és elegendő hosszú az alvásunk, ráadásul a megfelelő napszakban (kb. este 10 és reggel 6 között). Erről sokan megfeledkeznek. Hogyan lehet biztosítani a minőségi alvást? Napkelte nézés, sok napozás, mesterséges fények – képernyők, világítások – kerülése (főleg napnyugta után), kék fény védő szoftverek és szemüvegek használata.

Érdekesség, hogy pont télen indult ez a járvány is (ahogy az influenza szokott), amikor általánosságban gyengébb az immunrendszer az északi féltekén a kevesebb napozás és csökkenő D-vitamin szintek miatt (déli órák–>UVB–>D-vitamin). Érdekesség, hogy pont egy zsúfolt, 11 millió lakosú kínai városból, Wuhanból indult a vírus, ahol a komoly légszennyezettség miatt amúgy is kevesebb napfényt kapnak az ottélők. Érdekesség, hogy Wuhanban már pont működik az 5G hálózat is, 10000-nyi antennával. Az elektroszmog téma és az immunrendszer kapcsolata is megérne egy misét, szerencsére már sokan kutatták ezt a területet is.

A bél egészsége

Az immunrendszerünk fegyvertárának nagy része a bélben található. A bélflóránk, a bélnyálkahártyánk, a nyirokrendszer szüntelenül dolgozik védővonalként is a környezetünkből jövő (étkezés…) korokózókkal szemben. Vajon a modern finomított, feldolgozott élelmiszerekkel, nem helyi és szezonális ételekkel, mesterséges fénykörnyezetben megfelelő lesz a bélflóra? Az un. szivárgó bél problémával kapcsolatba hozható gabonafélék, glutén és más növényi fehérjék, lektinek, szaponinok, egyes növényi zsírok, transzzsírok, egyes tejszármazékok biztosan nem lesznek a segítségünkre. Marad az evolúciós, szezonális, földrajzi helynek megfelelő, halászó-vadászó-gyűjtögető emberi táplálkozás. Továbbá a szakaszos böjtölés, alkalmi böjtöléses módszerek. Haladó szemlélet a táplálkozás és bélműködés kapcsolatát vizsgálni. Talán még haladóbb nézet, ha a napfény és a mesterséges fények bélflórára gyakorolt hatásait is idevesszük.

Mitokondriumok

A mitokondriumok felelnek leginkább az energiatermelésünkért. Ha az ő működésük rendben zajlik (sok energiánk van), talán a védekezésre is több jut!? A mitokondriális funkciót leginkább a fénykörnyezetre való odafigyeléssel, a deutériumcsökkentett táplálkozással, helyes légzéstechnikával, alkalmi hidegfürdővel, napozással tudjuk legjobban felturbózni. Na és a rendszeres, ésszerűen adagolt sporttal.

C-vitamin

Sokan, egészséges táplálkozással és életmóddal vitaminpótlás nélkül is ellenállóak a fertőzésekkel szemben. Járvány időszakban viszont jól jöhet némi extra C-vitamin, melynek immunerősítő hatásáról tele van a szakirodalom. Mennyi az annyi? Jó kérdés. Ez nagyon egyéni… Függ attól, hogy milyen diétát követ az illető (pl. ketózisban kevesebb az igény, mint magas szénhidrát tartalmú étrenden). Mennyi elektroszmog veszi körbe (városi életmód!), milyen a sejtek redox potenciálja? Mennyi mesterséges és természetes fény éri az illetőt? Összességében az ajánlás 0 és több g/nap között lehet valahol.

D-vitamin

A D-vitamin szintén bizonyítottan fontos az immunrendszer megfelelő működésében. A legjobb a déli órákban való napozás az UVB fények általi D vitaminszintézishez, ami inkább tavasztól késő őszig működik. Ha marad a vitaminpótlás, akkor az adagolás itt is egyéni az életmódtól függően, 0 és több ezer (tízezer) NE/nap.

Stresszkezelés

Egy komoly munkahelyi, iskolai, anyagi, érzelmi stb. válságban lévő embernek azt mondani, hogy ne stresszeljél, igazából csak olaj a tűzre. Vannak ilyen időszakok mindenkinél. Az már más kérdés, hogyan reagálunk a különböző stresszhelyzetekre. Magunkban kellene ezt is folyamatosan fejleszteni. Erre már többezer éves technikák és modern módszerek is léteznek. Természetjárás, légzőgyakorlatok, meditáció, sport, mentális technikák, masszázs, pihenés, normális alvás, nevetés stb. Ha időnként tudatosan csökkentjük a stressz, az jó hatással lesz az immunrendszerre is!

Szóval a pánik helyett, inkább figyeljünk jobban az életmódra! Van jópár lehetőség…

Hivatkozások

Immunrendszer

Napfény, cirkadián ritmus, 5G, mitokondriumok

https://jackkruse.com/emf-5-what-are-the-biologic-effects-of-emf/?print=print

https://blogs.scientificamerican.com/observations/we-have-no-reason-to-believe-5g-is-safe/

https://www.lukestorey.com/lifestylistpodcast/the-5g-emf-apocalypse-and-why-health-food-wont-save-you-with-dr-jack-kruse-191

https://www.sciencealert.com/your-body-has-trillions-of-clocks-in-its-cells

https://en.wikipedia.org/wiki/Douglas_C._Wallace

Bél, táplálkozás

Meddings JB1. Review article: Intestinal permeability in Crohn’s disease. Aliment Pharmacol Ther. 1997 Dec;11 Suppl 3:47-53; discussion 53-6.

https://www.researchgate.net/publication/324876812_CLINICAL_EXPERIENCE_AND_RESEARCH_WITH_THE_PALEOLITHIC_KETOGENIC_DIET_PKD_-_2010-2017

Deretic V, Saitoh T, Akira S. Autophagy in infection, inflammation and immunity. Nat Rev Immunol. 2013;13(10):722–737. doi:10.1038/nri3532

Szendi Gábor: A paleolit táplálkozás, Jaffa Kiadó, 2009

Fasano ANot TWang WUzzau SBerti ITommasini AGoldblum SE. Zonulin, a newly discovered modulator of intestinal permeability, and its expression in coeliac disease. Lancet. 2000 Apr 29;355(9214):1518-9.

Smits SA, Leach J, Sonnenburg ED, et al. Seasonal cycling in the gut microbiome of the Hadza hunter-gatherers of Tanzania. Science. 2017;357(6353):802–806. doi:10.1126/science.aan4834

C-vitamin

Carr AC, Maggini S. Vitamin C and Immune Function. Nutrients. 2017;9(11):1211. Published 2017 Nov 3. doi:10.3390/nu9111211

Malo C, Wilson JX. Glucose modulates vitamin C transport in adult human small intestinal brush border membrane vesicles. J Nutr. 2000 Jan;130(1):63-9.

D-vitamin

Aranow C. Vitamin D and the immune system. J Investig Med. 2011;59(6):881–886. doi:10.2310/JIM.0b013e31821b8755

Szendi Gábor: Napfény vitamin, Jaffa Kiadó, 2012

Stressz

Kox M, van Eijk LT, Zwaag J, et al. Voluntary activation of the sympathetic nervous system and attenuation of the innate immune response in humans. Proc Natl Acad Sci U S A. 2014;111(20):7379–7384. doi:10.1073/pnas.1322174111

Black DS, Slavich GM. Mindfulness meditation and the immune system: a systematic review of randomized controlled trials. Ann N Y Acad Sci. 2016;1373(1):13–24. doi:10.1111/nyas.12998

Mahagita C. Roles of meditation on alleviation of oxidative stress and improvement of antioxidant system. J Med Assoc Thai. 2010 Nov;93 Suppl 6:S242-54.

Van Wijk EP, Ackerman J, Van Wijk R. Effect of meditation on ultraweak photon emission from hands and forehead.

További magyarázatok a természetes életmódról, mitokondriumokról a könyveimben!