Posted on Hozzászólás most!

A napfény spektrumának váltakozása (részlet a Napfény diéta könyvből)

Az emberek az evolúció során ahhoz alkalmazkodtak, hogy különböző spektrumú fények érjék őket reggel, délben és este, továbbá szezonálisan is. Ezek után talán nem meglepő, hogy az ember fiziológiájára hatással vannak a napszaki és évszaki váltakozások a fény spektrumában.

A földi légkört kb. 100 nm-1 mm közötti fény tartomány éri el, amit aztán az atmoszféra tovább szűr, pl. a legrövidebb hullámhosszú UV-C (100-280 nm) már nem jut el a földfelszínhez. Az emberhez kb. 280-2000 nm-es tartományú fény jut el. A napfény spektruma közel áll az ideális feketetest sugárzáshoz. A Napban bár keletkezik gamma sugárzás, de az nem jut ki belőle normál esetben. Továbbá sugároz még röntgent, rádióhullámokat és neutrinókat is. Nyáron, délben és az Egyenlítőnél a legerősebb a napfény, ide jut el a legrövidebb úton, a legjobb beesési szöggel, a legtöbb frekvenciáját megtartva. Télen és az Egyenlítőtől távolabbi régiókban a Nap alacsonyabban van az égbolton, hosszabb utat tesz meg a napfény az atmoszférában, veszít az erejéből. Télen kb. 13% kék fényt tartalmaz a napfény, míg nyáron kb. 26%-ot. Természetesen ez csak egy közelítő adat, a földrajzi szélességtől, magasságtól, évszaktól függően változik.

A kora reggeli napfény leginkább kék, zöld és vörös és infravörös fényeket tartalmaz, az UV-A később jelenik meg 1-2 órával, először az egyenlítői régiókban vagy a magas hegyekben. Az UV-B leginkább 10 és 2 között bukkan fel. Délben teljes a spektrum, ilyenkor mindegyik látható fény, valamint az IR, UV atmoszférán átjutó részei is megtalálhatóak. Kora délután az UV-B lecseng, marad még egy darabig az UV-A, az infravörös szinte végig ottvan. Aztán ahogy lemegy a Nap, a látható kék fény szétszóródik, eltávozik a spektrumból, egy vöröses-narancssárga sugárzást (6-700 nm) maga után hagyva. Este sötétség van minimális látható fény kibocsátással a csillagoktól, a teliholdat kivéve. Teliholdkor 5-ször annyi látható fény ér minket az égboltról és kék-fény is mérhető. Kezded sejteni, miért nem jó a kék fény a nem megfelelő időpontokban, nem megfelelő dózisban?

A Földön egyedi adottságok vannak, mert a napfénynek és a látható spektrumnak is kb. a 42%-a IR-A. Az evolúció ki is használta maximálisan ezt az adottságot az élőlényekben és sajnos a modern mesterséges fények nem nyújtják nekünk ugyanezt a spektrumot.

A napfény energiasűrűsége az atmoszféra felsőbb régiójában 1368 W/m2, a földfelszínen ez 1000 W/m2-re csökken tengerszinten, tiszta égboltnál, a sugarakra merőlegesen. Az atmoszféra kb. 13%-át elnyeli és 13%-át szétszórja a napfénynek, így annak kb 75%-a jut el a földfelszínre az Egyenlítő közelében, tiszta égboltnál.

Ha tetszett a részlet a Napfény diéta könyvből és elolvasnád az egészet, ITT tudod megrendelni!

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .