A Nap nemcsak egy égitest a sok közül, hanem alapvető létfeltétel a földi élet számára. A modern világgal tulajdonképpen elrejtettük az egyedi összetételű, ritmusú napfényt magunk elől és mindenféle mesterséges, hiányos spektrumú fényeket, képernyőket bámulunk helyette, nem megfelelő időpontokban. Gondolod, hogy nincs jelentősége ennek a biológiára nézve?
A napfény összetétele, beesési szöge, színhőmérséklete napszakonként és évszakonként is váltakozik. Továbbá a földrajzi helytől, magasságtól is függ. Pl. az UV-B, ami a D vitamin termeléshez kell, leginkább a déli órákban jellemző, tehát a D vitamin érdekében pont akkor kellene napozni 11-3 között, amikor eltiltanak tőle.
A délelőtti napfény UV-A és IR (infravörös) tartalmának más szerepe van. Pl. a melatonin, dopamin, β-endorfin és további hormonok előállítása, a jobb alvás, jobb agyműködés, hangulat, optimális anyagcsere folyamatok érdekében. Magyarul beindítja az egész gyárat odabent, munkára fogja a dolgozókat és az egészben a napfény a karmester, amely a szemen és bőrön (továbbá a bélfalon és a tüdőn át, de ez egy másik történet…) keresztül üzen.
Az is látszik az ábrán, hogy a reggeli fény kb. 1800K színhőmérsékletű, míg a telefonok kijelzőinél ez az érték kb. 5500-6000K, ami a déli napsütésnél fordul elő. Biztos jó ötlet a reggeli telefonnyomkodással vagy este ilyen jelet adni az agynak? A reggeli telefonbámulás azt üzeni az agynak, hogy erős déli napsütés van. Gondolj ekkor a hormonok napszaki ingadozására.
További összehasonlítási szempont a napfény és a mesterséges fények között a spektrális összetétele, azaz, hogy milyen hullámhosszú fényeket és milyen arányban tartalmaz.
Egy kép többet mond 1000 szónál. Semmi sem helyettesíti a napfényt!
A mesterséges fényekben sokszor aránytalanul sok a kék fény komponens, relatíve kevés a vörös. Nagyon pongyolán fogalmazva a kék fény stimulál, a vörös megnyugtat. További vádpont a mesterséges fényekkel szemben, hogy energiatakarékossági okokból és félreértett biológiai hatások miatt kihagyják belőlük az UV és IR tartományokat, mintha fognának egy ollót, amivel levágják a napfény spektrum két végét. Az UV-A és UV-B KELL! a sejteknek, csakúgy, mint az infravörös.
Milyen érdekes, hogy vannak un. aromás szerkezetű aminosavaink (triptofán, fenil-alanin, tirozin, hisztidin), amelyek pl. a dopamin, szerotonin, melatonin, adrenalin, noradrenalin, stb. ingerületátvivő anyagok és hormonok előanyagai. Szinte az összes hormonunk tartalmaz valamilyen aromás, gyűrűs részt (leptin, koleszterin, D3 vitamin, pajzsmirigy hormonok, szteroidok). Az idegrendszer működésében kulcsfontosságú omega-3 zsírsav molekula is hasonló kategória.
Fényelnyelési maximumok a különböző aromás aminosavaknál
Milyen érdekes továbbá, hogy ezek a vegyületek képesek speciális frekvenciájú fényeket elnyelni és továbbítani. A gyűrűs vegyületek delokalizált π-elektronfelhői könnyen gerjeszthetőek megfelelő fényekkel. Vajon csak véletlen egybeesés vagy valaki odafent nagyon értett a kémiához és fizikához? Szóval nagyon úgy fest, a sejtek, hormonok a különböző frekvenciájú fényekkel kommunikálnak egymással, szabályozzák az élettani folyamatokat.
A kék fény szabadgyököket termel, ami normál esetben segít a hormonelválasztásában napfelkeltétől délelőtt 9-10-ig és általában a napközbeni aktivitásban. A kék fény fokozza az adrenalin és a kortizol elválasztást a szimpatikus idegrendszernél, hogy segítsen felébredni, stimulálja az SCN-en keresztül a többi hormont is a megfelelő időben. A kék fény stimulálja a növények növekedését is. A növények a kloroplasztot használják erre, mi a retinában az RPE-t (retinális pigment epithelium). A kék fény reggel, napközben tehát jófiú. Persze itt is a természetes formájában értendő, kiegyensúlyozva a többivel és megfelelő időzítésben, mint ahogy a napfénnyel érkezik és nem izoláltan, mint ahogy a modern kütyükben előfordul.
Naplemente után viszont a kék fény rosszfiú lesz. A kék fény rombolja a melanopszint és a melatonint, ha nem megfelelő időben és csomagolásban érkezik, rontja az alvásminőséget. A melanopszin napközben regenerálódik, amikor ébren vagyunk, a látásért felelős pálcák és csapok pedig éjszaka, amikor csukva van a szemünk (jó esetben).
Az UV fény melatonint és dopamint gyárt a retinán az aromás aminosavakból, melyek beszabályozzák a szem megfelelő geometriáját és elősegítik a fotoreceptorok regenerációját, hogy megfelelően fusson a cirkadián ritmus.
Az alacsonyabb dopamin szint megváltoztatja a szemgolyó geometriáját és a lencse törésmutatóját. Ez egy egyszerű kvantum biológiás magyarázat, ami a napfény spektrum egyes részeinek hiányából következik. A napfény javít a helyzeten, a mesterséges fény tovább fokozza a bajokat. Napfény nélkül kevés melatonint és dopamint fogsz termelni a szemedben és az agyadban. A megváltozott dopamin szintek befolyásolják a hangulatodat, döntéseidet, nem fogod észrevenni a megfelelő válaszokat sem, ami ottvan az orrod előtt. A dopaminnak sokféle funkciója van, többek között javítja a jel/zaj arányt, azaz jobban fogod érzékelni a körülötted lévő világot.
A dopamin és a melatonin kapcsolata nem könnyen érthető, mert mindkettő a fény nemlineáris hatásaival (nézz utána mit jelent az optikában a nemlineáris, itt…), speciális hullámhosszokkal van összefüggésben.
A sejtek megfelelő hidratációjához is minden reggel szükség van a napfényre, hogy a vizet töltésszétválasztásra bírjuk és növeljük az EZ réteget.
Ha rendszeresen kizárod az életedből az UV-t és IR-t, akkor hamar leptin rezisztens lehetsz, nem fog optimálisan működni az agy, modern mitokondriális betegségek (romlik a látás, metabolikus szindróma, inzulin és leptin rezisztencia, autoimmun, daganat, neurodegeneratív, mentális betegségek, pajzsmirigy problémák, további gyulladásos folyamatok, stb.) alakulhatnak ki. Lecsökken a melatonin szint, ami kontrollálná a heteroplazmitás %-ot (mennyi mutálódott, rossz funkciójú mitokondriális DNS és mitokondrium van a sejtben) az éjszakai regenerálódás közben. Kb. 100 trillió mitokondriumot érint ez a folyamat minden nap. Szerinted számít? Douglas Wallace a mitokondriális betegségek nagy szakértője, szerinte a modern nyavalyák 80-90%-át vissza lehet vezetni a mutálódott mitokondriumok elégtelen energiatermelésére. Defektes mitokondrium=rossz energiatermelés=kevés ATP és EZ vízréteg a sejtekben=a sejt visszanyúl a primitívebb energiatermeléshez (glikolízis, Wartburg anyagcsere) a gazdaságosabb zsírégetés helyett=modern kori betegségek, gyorsabb öregedés.
A napfény kb. 280-3000 nm közötti elektromágneses hullámhossz tartományt kínál nekünk a földfelszínen, amit ebből a szem kamera funkciója lát az kb. 380-780nm között van, ez a látható tartomány. A szemnek van egy kevésbé köztudott, másik funkciója is, mégpedig a belső óra (cirkadián ritmus) irányítása, melyet a reggeli kék-fény és este annak hiánya (ezért kell a sötét naplemente után), valamint az UV, IR tartomány szabályoz. A főszereplők ebben a retina, ipRGC sejtek, melanopszin, melatonin, SCN (szuprakiazmatikus nukleusz), tobozmirigy, agyalapi mirigy hormonelválasztása és az EZ vízréteg… Tudom sok itt a szakkifejezés, de az ördög a részletekben rejlik, nyugodtan olvass utána ezeknek a fogalmaknak.
Szerencsére nem kell ebből érteni semmit ahhoz, hogy reggel egyszerűen csak kimenj napozni és kerüld a mesterséges fényeket!
Hormonszintézis napfény segítségével: Egy aminosavból származik, pl. a tirozinból a norepinefrin (noradrenalin), trijódtironin (T3). Több aminosavas peptidből (3-200 aminosav) lesz pl. a POMC (propiomelanocortin), ami az α-MSH, ACTH, β-endorfin kiindulási anyaga. A szteroid hormonok (pl. kortizol, tesztoszteron, ösztrogén, D3 vitamin) kiindulási anyaga pedig a koleszterin (menekülj attól, aki koleszterin csökkentést ajánl neked vagy adj neki modern biofizikás, kvantum biológiás olvasnivalót, pl. Jack Kruse-tól).
A fény (foton) és szén alapú foto-elektronika használata (=élet) nagy előny a szilícium és elektron alapú technológiával szemben, alacsonyabb az energiaigény, ráadásul sokkal nagyobb számítási teljesítményt lehet vele elérni. Ezért soha nem is fogják megközelíteni a szilícium alapú kütyük az ember fejlettségét, hacsak nem kezdenek el ebbe az irányba továbbfejleszteni.
További érdekesség, hogy a sejtekben lévő strukturált (vagy EZ) vízréteg is kiváló fény elnyelő, az IR, UV fények hatására vastagszik (Gerald Pollack, Del Guidice és Preparta munkássága). A napfény fokozza a véráramot a bőrben a nitrogén monoxid termeléssel. A vörösvértestekben lévő, oxigént is szállító hemoglobin is gyűrűs, porfirinvázas vegyület, középen egy vas központi atommal. A növények klorofillja szintén hasonló szerkezetű, központi magnéziummal. Vajon miért vándorol a vér (ami nagyrészt víz) és vele együtt a vörösvértestek (melyek a kiváló fény elnyelő hemoglobint tartalmazzák) közelebb a bőrfelszínhez napozáskor?
Talán nem kell magyarázni, hogy napozáskor jól érezzük magunkat, ekkor többek között béta-endorfin, „boldogsághormonokat” termelünk. Vajon miért ad a természet egy kis boldogság stimulust az endorfinok által az UV hatására? Talán csak nem azért, hogy kizavarjon minket a napra? Arra lettünk teremtve, hogy minden nap érjen minket a napfény, aki ezt elmulasztja vagy mással helyettesíti, az valahol előbb-utóbb megfizeti az árát.
Ha nem kapjuk meg a reggeli stimulust (és/vagy este nem vagyunk sötétben), sokkal fogékonyabbak leszünk rá, hogy máshol keressük az endorfinokat, függőségek alakulhatnak ki: pl. csoki, kávé, alkohol, drogok vagy bármi más… Ha megkapod a reggeli napfénnyel az elegendő dopamint, sokkal kevésbé leszel hajlamos függőségekre.
Mi a helyzet felhős égbolt esetén? Természetesen még ekkor is érdemes napozni délelőtt, mert valamennyi UV így is átjön (100-30% között ingadozik az átjutás a felhők sűrűségétől függően).
Porté a leptin hormonról
Talán már láttál hangvillát, amely rezgésbe tud hozni egy másikat, anélkül, hogy fizikailag érintkeznének. Ehhez hasonlóan a reggeli napfény is egy hasonló koncertet ad a molekuláris rezonancia mechanizmusán keresztül a testben, ez ám az igazi vezeték nélküli kommunikáció! És még egy jópont Szent-Györgyi Albertnek, a molekulák kapcsolt oszcillációiról már ő is gondolkodott…
Csak még egyetlen apróság! A napfény nem polarizált, de a sejteknek megvannak a speciális mechanizmusai, hogy megfelelően polarizálják. Miért fontos ez? A polarizált fény speciális információt és energiát hordoz. Szerinted jó ötlet, ha másképpen polarizált fényt kapunk a napszemüvegen keresztül vagy a mesterséges fényekből?
Az ember az evolúciója során mindigis függött a napfénytől, manapság pedig mindent megteszünk, hogy elbújjunk előle és mással helyettesítsük. Teljes agyrém, nem értem miért ajánlja bárki is, hogy kerülni kell a napozást! Természetesen ezt is túl lehet adagolni, ha valaki nincs rá felkészülve, tehát bepótolni a többéves napfény hiányt egy nap alatt egy szénné égéssel továbbra sem bueno!
Aki ellene van a napozásnak, arra ráférne egy alapos szoftverfrissítés a biofizika, kvantum-biológia területén! A jó hír, hogy minden nap van rá egy új esély, ha ezt eddig nem sikerült összehozni. Mármint a reggeli napozást. Vagy a tanulást.
Szóval nagyon érdekes ez a fény-biológia… Elkötelezett tudósoknak hála, már rengeteget tudhatunk erről a területről. Egy ideje befejeztem a táplálkozáson való lovagolást, persze ez is fontos, de ez csak az egyik bemenet a szervezetbe, a másik, ami szerintem fontosabb, az a fény (vagy elektromágneses hullámok)… A tudomány fizika, minden más csupán bélyeggyűjtés (Rutherford). Ez a cikk csak egy kis ízelítő volt (nem teljes, apró pontatlaságok lehetnek benne, de nagyjából lefedi a lényeget) még millió apró részlet van ezen a területen ami fontos lenne, akár könyvet is lehetne írni róla… éppenséggel pont ezt tettem 2017-ben!
Rendeld meg ITT a Napfény Diéta könyvet!
Ajánlott olvasmányok
- John Hands: Cosmosapiens
- Robert O. Becker: The body electric
- Gerald Pollack: The fourth phase of water
- Jim Al Khalili: Life on the edge
- Nick Lane: The vital question
- Nick Lane: Power, Sex, Suicide
- Roland van Wijk: Light in shaping life – Biophotons in Biology and Medicine
- Jack Kruse: Epi-paleo RX
- John Ott – Health and light
