Posted on

Április 23. – A könyv napja

Sajnos egy emberi élet talán kevés, hogy minden jó könyvet elolvassunk, de azért érdemes nekikezdeni!:)

Sosem sajnáltam az időt és a pénzt könyvekre, szinte mindegyikből tanultam valami fontosat. Mindenevő vagyok, de leginkább a sport és a biológia vonz…

Az angol nyelvű tudományosabb írásokból is beférne néhány a kötelezők közé!

John Hands: Cosmosapiens

Robert O. Becker: The body electric

Gerald Pollack: The fourth phase of water

Jim Al Khalili: Life on the edge

Nick Lane: The vital question

Nick Lane: Power, Sex, Suicide.

Roland van Wijk: Light in shaping life – Biophotons in Biology and Medicine

Jack Kruse: Epi-paleo RX

John Ott – Health and light

dr. Tim Ball: Human caused global warming

Christopher McDougall: Born to run

Mark Sisson: Primal endurance

Mark Sisson: Primal blueprint

Loren Cordain, Joe Friel: The paleo diet for athletes: The ancient nutrition formula for peak athletic performance.

Ling GN: Life at the Cell and Below-Cell Level: The Hidden History of a Fundamental Revolution in Biology.

Ober C, Sinatra ST, Zucker M: Earthing: The Most Important Health Discovery Ever.

Mae Wan Ho: Rainbow And The Worm, The: The Physics Of Organisms

McDonald, L: The Ketogenic Diet: A Complete Guide for the Dieter and Practitioner.

Weston A. Price: Nutrition and Physical Degeneration.

Mauro G. DiPasquale: The Anabolic Diet.

Mauro G. DiPasquale: Amino Acids and Proteins for the Athlete: The Anabolic Edge (Nutrition in Exercise & Sport)y

Robb Wolf: The Paleo Solution: The Original Human Diet.

Stephen D. Phinney, Jeff S. Volek: The Art and Science of Low Carbohydrate Living: An Expert Guide to Making the Life-Saving Benefits of Carbohydrate Restriction Sustainable and Enjoyable.

Stephen D. Phinney, Jeff S. Volek: The Art and Science of Low Carbohydrate Performance.

Scott Carney: What Doesn’t Kill Us: How Freezing Water, Extreme Altitude, and Environmental Conditioning Will Renew Our Lost Evolutionary Strength 

Wim Hof: Becoming the iceman

Ervan LeCorre: The practice of Natural Movement

Byron J. Richards, Mary Guignon Richards: Mastering leptin.

Tim Anderson, Geoff Neupert: Original strenght.

Tim Anderson and Mike McNiff: Becoming Bulletproof.

a listát folyamatosan bővítem…még van jópár 🙂

Posted on

Hogyan készíts HUARACHE bőrszandált?

👣Készítsd el magadnak a mexikói fennsíkokon élő tarahumara népcsoport univerzális, uniszex lábbelijét!

👣 Imádom ezt a szandált. Egyszerű és könnyű viselet, azóta már többszáz km-t megtettem a huarache-kkal. Túrázva, futva, tavasszal, nyáron, ősszel, sőt még télen is a hóban vagy akár az utcán is megállja a helyét.

👣Neked is lesz huarache-d? 👣

Nézd meg az alábbi útmutató videót, ahol lépésről-lépésre elmagyarázom!

Posted on

Vitamintáblázat és belsőségtérkép

Hústérkép, avagy mit miért fogyasszunk

A fogyasztásra szánt marha, sertés vagy más állat szinte mindegyik részében ott vannak az alapvető fontosságú vitaminok és ásványi anyagok, ám van, amelyik szerv különösen dús bennük. Ezeket láthatjuk az alábbi felsorolásban.

> máj: A-vitamin, B-vitaminok (főleg B12), folsav, nyersen C-vitamin, réz, szelén, mangán, káium, magnézium, foszfor, koenzim Q10, kolin

> vese: szelén, cink, B12, vas

> mellékvese: nyersen C-vitamin

> bőr: nyersen C-vitamin, kollagén

> agyvelő: omega-3, jód, szelén, B12-, K2-vitamin

> csontvelő: omega-3, kollagén, K2-vitamin

> szív: koenzim Q10, folsav, réz, kollagén

> lép: vas, C-vitamin

> pacal: szelén, B12, cink

> csecsemőmirigy (briz): C-vitamin, B5-, B12-vitamin, szelén, foszfor

> here: cink, foszfor

> tojás: B-vitaminok, kolin, lutein, zeaxanthin, szelén

Állati és/vagy növényi alapú táplálkozás?

Forrás – Mezei Elmira, Sáfrán Mihály: Vad paleo

Posted on

HIVATKOZÁS – Brit tudósok szerint…

  • A cukor káros, mert…
  • A low-carb/ketogén/paleo/vegán táplálkozás káros/előnyös/nem bizonyított, mert…
  • A telített zsír káros/előnyös, mert…
  • A koleszterin káros, mert…
  • A só káros, mert…
  • A kék fény káros/nem veszélyes, mert…
  • Az elektroszmog káros/nem veszélyes, mert…
  • A D-vitamin előnyös, mert…
  • A C-vitamin előnyös, mert
  • Az omega-3 előnyös, mert…
  • stb.

„A tudomány kizárólag fizika: minden más csupán bélyeggyűjtés.” 
/Ernest Rutherford – Nobel díjas kémikus és fizikus/

Kell-e minden tudományosnak hangzó állítás mellé tudományos hivatkozás?
Nem árt, ha van, de mindig szükséges és sokszor félrevezető.

Mi van akkor, ha valami újszerű elméleti levezetésről (ami megfelel a fizika törvényeinek) van szó, ami most állt össze egyes tudósok fejében?
Mi van akkor, ha az adott területen eddig végzett kutatások nem vettek figyelmbe 1-2 fontos változót, ami befolyásolhatta a kutatási eredményeket? 
Pl. a táplálkozás területén félrevezető messzemenő következtetéseket levonni olyan vizsgálatokból, ahol nem veszik figyelembe a cirkadián ritmus, napfény, mesterséges fények hormonokra gyakorolt szerepét, a mitokondriumok működését kvantumfizikai szinten…Továbbá az egereken végzett vizsgálatok sem vihetők át egy az egyben az emberre…
Arról nem is beszélve, hogy léteznek megrendelt kutatások is valamilyen profitérdek miatt…

Ezért aztán jól teszed, ha szkeptikus vagy a tudományos kutatásokkal és többféle szempontból vizsgálsz meg egy állítást, újszerű jelenséget.
* Belefér a (kvantum)fizika törvényeibe? 
* Megvannak hozzá a megfelelő anatómiai struktúrák, biomolekulák? 
* Passzol-e az evolúcióval, a természet megfigyelésével?

* Működik a gyakorlatban sokaknál és leginkább nálad?

Persze a tudomány létezik, hiszen komoly kvantumfizikai ismeretek mérnöki gyakorlatba való átültetése nélkül nem olvashatnád most ezt a bejegyzést a számítógépen vagy a telefonon… 🙂

Szóval jó, hogy van tudomány, de a tudomány sem tud még mindent megmagyarázni. Nem végeztek még mindenről-minden változóra kontrollált vizsgálatot és a tudomány folyamatosan fejlődik!
A bizonyíték hiánya még nem bizonyíték arra, hogy egy jelenség nem létezik… Majd később lehet meglesz. Vagy nem.

A lényeg, hogy a különböző puzzle darabok, amiket gyűjtesz az egészséges táplálkozás, életmód kapcsán, összhangban legyenek egymással!
Biztos, ami biztos, én összegyűjtöttem jópár hivatkozást A paleón túl és a Napfény diéta könyveimben, melyeket le tudsz tölteni az alábbi linkeken.

http://napfenydieta.hu/tartalomjegyzek/a-paleon-tul/

http://napfenydieta.hu/tartalomjegyzek/napfeny-dieta/

És még elfért volna minden fejezethez egy pár tudományos vizsgálat… de akkor sosem lett volna vége…

Éljen a tudomány!
De természet még mindig előrébb jár pár lépéssel…;)

Posted on

Hormonok: Kérdezze meg a kezelőorvosát, gyógyszerészét…

Az utóbbi évtizedekben sajnos egyre több embernél fordulnak elő a hormon- és neurotranszmitter-rendszert érintő betegségek és azok következményei. Pajzsmirigy-kortizol-melatonin problémák, ösztrogén dominancia, alacsony tesztoszteron, inzulin rezisztencia, leptin-rezisztencia, cukorbetegség, mentális betegségek stb.

Ha ilyen gyorsan terjedenek ezek az anyagcsere betegségek, az nem magyarázható pusztán a genetikával. Az epigenetika már inkább egy használható eszköz a jelenség leírására. Valami megváltozott a környezetben, amire így reagálnak az emberek. Sokan ilyenkor az egészségtelen étrendre, kevés mozgásra, vitaminhiányra, hirtelen jött hormonhiányra gondolnak… Ezeknek is van benne szerepe, de létezik egy teljesen elhanyagolt, nagyon is fontos környezeti faktor…

A hormonokról vannak új felfedezések és szerintem erről még nagyon sokan nem hallottak. Elég csak a leptin hormonról említést tenni, ami az energiaháztartásért, cirkadián ritmusért, a többi hormon napszaki ingadozásáért felel.

Továbbá érdemes tudni egy egyszerű biofizikai összefüggésről is!

A hormonjaink, neurotranszmitterjeink, DNS-ünk, aminosavaink és a belőlük felépülő fehérjéink is tartalmaznak un. gyűrűs, aromás szerkezeti részeket. A gyűrűs molekulák fizikai-kémiai tulajdonsága, hogy delokalizált elektronfelhőik vannak és ezek képesek bizonyos frekvenciájú fényeket elnyelni (és gerjesztődni), átalakítani, kisugározni. Mindezt az UV-C-től a látható fény tartományain keresztül az infravörösig sokféle frekvencián. Tulajdonképpen így kommunikálnak egymással, szabályozzák az anyagcserefolyamatokat.

Bővebben: lumineszcencia, fluoreszkálás, foszforeszkálás, Jablonski-diagram

A hormonok, neurotranszmitterek a fotonok és elektronok játszóterei!

Mi az az epigenetikus faktor, környezeti tényező, ami megváltozott az utóbbi 120 évben, különösen az elmúlt 1-2 évtizedben?

Nem vagyok orvos, sem gyógyító, csak egy lelkes biomérnök, aki sokat tanul a biofizikáról. A pusztán biokémiás és genetikai szemlélet már rég meghaladott… Talán több időm volt utánajárni a modern biofizikai, kvantumbiológiai felfedezéseknek, mint azoknak, akik sokat dolgoznak a frontvonalon a betegek megmentésével. Úgy látom, hogy még mindig sokan nem értesültek a fenti tudományos eredményekről. Remélem ez változik hamarosan és összeáll a kép midenkinél!

Kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét, mit tud a biomolekulák és a fotonok, elektronok kölcsönhatásairól, a mitokondriumokról és a cirkadián ritmusról…

Hivatkozások

Robert O. Becker: The body electric. William Morrow Paperbacks, 1998

John Ott – Health and light. Ariel Pr, 2000

Gerald Pollack: The fourth phase of water. Ebner & Sons, 2013

Jim Al Khalili: Life on the edge. Broadway Books, 2016

Nick Lane: The vital question. W. W. Norton & Company, 2016

Nick Lane: Power, Sex, Suicide. Oxford University Press, 2006

Roland van Wijk: Light in shaping life – Biophotons in Biology and Medicine. Meluna, 2014

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4884208/

https://www.biotek.com/resources/application-notes/peptide-and-amino-acid-quantification-using-uv-fluorescence-in-synergy-ht-multi-mode-microplate-reader/

https://info.gbiosciences.com/blog/why-does-tyrosine-and-tryptophan-have-effect-in-protein-determination-and-to-what-degree

jackkruse.com

Posted on

Irodai Egyensúly 3. rész: 5+1 Alapgyakorlat a mindennapokra

Sokat ülök, számítógépezek én is, miközben írom a cikkeim, könyveim és egyéb feladatokat végzek.

Ezért naponta végzek természetes mozgásokból álló gyakorlatokat, hogy ellensúlyozzam ennek a modern életmódnak az ártalmait. Készítettem a 6 kedvencemről egy rövid videót.

Te használod őket?

További mozgás, táplálkozás, fénykörnyezet és egyéb életmódtippek az új Irodai Egyensúly Program E-könyvemben!

Posted on

10 vadászó-gyűjtögető SuperFood

Korábban írtam róla, hogy nálam melyik a 3 legjobb superfood kategória ITT! A dobogósokat ezúttal nem részletezném, nézzük inkább a többit! A fő szempontok a tápanyagsűrűség, biológiai hasznosulás és szükségesség, mitokondriumok működése, evolúciós örökségünk. Hozzátenném, hogy ez egy „elit klub”, ahova bekerülni is dicsőség. Ha valamelyik nincs az első három között, attól még ugyanúgy ajánlott a rendszeres fogyasztása! És a 10-es listán kívül is vannak még természetesen értelmes ennivalók…

Általánosságban érdemes mindig törekedni a legjobb minőségű alapanyagokra. Részesítsd előnyben a friss, háztáji, természetes táplálékukon nevelkedett állatoktól származó, minimális adalékanyag tartalmú ételeket, helyi és szezonális növényeket. Ha ezt nem sikerül megoldani, akkor se fájjon a fejed, még mindig jobb egy átlagos bolti husi, mint egy hasznos tápanyagokban szegény, vacak alkotókban gazdag párizsis, margarinos szendvics…

  1. Tengeri ételek –>
  2. Máj és más belsőségek –>
  3. Csontleves, húsleves, kocsonya –>


4. Vörös húsok

Sokak kedvence egy szaftos, belül nyers marhahús steak. Sütve, levesként, pörköltként sem kell bemutatni a vörös húsokat… Ha tudsz szerezni legeltetett marhát, szürkemarhát, vízibivalyt, bárányt, kecskét, mégjobban jársz.

A vörös húsokban is találhatunk omega-3 zsírsavakat, továbbá kiváló B12 és más B-vitaminok, vas, cink, szelén források.

Ebbe a kategóriába sorolnám még a vadhúsokat (őz, szarvas, vaddisznó…), melyekből szuper pörkölteket, ragukat lehet készíteni. A vadak nagy előnye, hogy természetesen jó az omega-6:omega-3 zsírsav arányuk.

A jó öreg sertésről se feledkezzünk meg, mint viszonylag olcsó, könnyen elérhető vörös hús forrásról. A disznónál is az a helyzet, hogy számít, mit evett az állat, ez alapján sajnos vannak nagy disznóságok az ipari állattenyésztésben… De még mindig jobb választás, mint egy finomított, feldolgozott műkaja!

5. Tojás

Akár negyedik helyezett is lehetne, nagyon szoros a verseny :), de a lényeg, hogy ittvan a legjobbak között sokunk kedvenc reggeliző alapanyaga!

A tojás tulajdonképpen egyetlen nagy sejt. Fehérjékből, zsírokból és a hozzátartozó tartalék tápanyagokból, védőrétegekből tevődik össze. Egy komplett élelmiszer. Megtalálhatóak benne a teljes értékű, jól felszívódó fehérjék és fontos zsírsavak (omega-3 is!). Ottvannak benne a zsírban oldódó vitaminok, köztük az A-vitamin, mely fontos a szem egészségéért, na és a lutein, zeaxantin, mint fontos „szem antioxidánsok”.

Fogyasztható nyersen is, rántotta, főtt tojás, tükörtojás formájában, ki-hogyan szereti…

6. Nyers húsok (zöldségek, gyümölcsök)

A cápa vagy egy szárazföldi ragadozó nem sokat vacakol a sütéssel, főzéssel. Ők megeszik a táplálékukat szőröstül-bőröstül, nyersen. Az ember ugyanígy képes nyers húsok fogyasztására csak ez nem túl divatos a modern társadalmakban.

A nyers ételek feldolgozása, hőkezelése során átalakul a természetes L-aminosavak egy része D-aminosavakká. Mivel mi is az L-aminosavakat építjük be, ezért a D változat inkább csak fölöslegesen terheli a szervezetünket. Szerintem a nyers növényevő diéta egyik előnye (a nem túl sok közül…), hogy kevés D-aminosavat és inkább csak L változatot visznek be, igaz hiányos aminosavprofillal az állati eredetű ételek hiányában. Továbbá a nyers zöldségekben, gyümölcsökben is rengeteg strukturált víz (erről bővebben ITT) található, csakúgy, mint a nyers húsokban.

Fontos szempontnak tartom a minél kisebb mértékű hőkezelést. Ez egyfajta mérlegelést jelent, a fertőzésekkel szembeni biztonságosság és magasabb tápérték skáláján. A sütés, főzés során többféle ártalmas vegyület keletkezhet: AGE, HCA (heterociklusos aminok), PAH (policiklusos aromás szénhidrogének), akrilamid, melyek gyorsítják az öregedést, rákkeltőek lehetnek, elősegíthetik egyes autoimmun és vese betegségek kialakulását az oxidatív és karbonil stressz révén. Ha valaki jól méregtelenít, akkor kevésbé kell ezektől félni…

Hőkezeléskor az ételeink veszítenek a strukturált víz, ásványi anyag és vitamintartalmukból. Ugyanakkor a fertőző mikróbák elpusztítását a hőkezeléssel tudjuk a legjobban kivitelezni, szóval ezek a tényezők minden esetben egyedi elbírálásra ösztönöznek.

Alapvetően a zöldségeket, gyümölcsöket nem tartom nélkülözhetetlen élelmiszereknek az ember táplálkozásában. A természeti népek is az állati eredetű alapanyagokat preferálják. Helyi, szezonális, ehető növények kiegészítésként beleférnek.

Ami általában kerülendő nyersen: sertés, vaddisznóhús, baromfihús a fertőzés veszély miatt. Biztonsággal fogyasztható általában a marhahús, bárányhús, kecskehús vagy a friss halak, egyes tengeri herkentyűk.

Ettél már tatárbifszteket, nyers marhahússal, tojással?

7. Szalonna és az állati zsírok

Nagyszüleink energiabombája, amitől egész nap ment a meló a mezőkön… Egységnyi (1 mol) zsírsav 3-4-szer annyi ATP-t tud előállítani a mitokondriumokban, mint a glükóz. Továbbá a zsírok kb. kétszer annyi deutériumcsökkentett anyagcserevizet tudnak előállítani, mint a cukrok. Hol találhatóak a zsírban oldódó vitaminok (D, E, K, A)? A zsírokban! Miért ne használnánk ki ennek az előnyeit?

Aki sokáig volt szénhidrátdús, alacsony zsírtartalmú étrenden, annak időbe telhet, míg adaptálódik az enzimkészlete a zsírlebontáshoz, több zsír fogyasztásához. A megfelelő zsírhasznosításhoz továbbá optimálisan működő mitokondriumok (fénykörnyezet, cirkadián ritmus) is fontosak, hogy a mitokondriumok oszcillációja, geometriája rendben legyen (Jack Kruse, Doug Wallace).

Kolozsvári szalonna, zsírszalonna, tokaszalonna, csécsi szalonna, bacon… Nyersen vagy sütve… Tepertő…

Sütéshez pedig ajánlott a disznózsír, kacsazsír, libazsír, marhafaggyú, vaddisznózsír, vaj, ghí…

8. Kolbász, érlelt sonkák, disznósajt

Amelett, hogy szuper a fehérjeösszetételük, állati zsírokban gazdagok, rendelkeznek a vörös húsok fenti előnyeivel. Egy disznósajt esetén pedig extra kollagénhez is jutunk.  Tudtad, hogy az érlelt sonkák is jófajta K2 vitamin források?

Ebben a kategóriában nagyon számít a minőség és címkeolvasás!

9. Gombák

A gomba egy ősi táplálék, tele hasznos B-vitaminokkal és ásványi anyagokkal (szelén, kálium, réz). Némi D-vitamin is található bennük, de ezt inkább a napozással gyűjtsd be! Természetesen figyelj oda nagyon, milyen gombát választasz, sok mérgező faj is létezik! A mérges gomba nem játék, egyszer sem lehet hibázni! A gombákról (is) írtunk bővebben a Vad Paleo könyvben.

10. Tengeri moszatok, hínárok

Ha természetes jódpótlásról van szó, akkor a tengeri állatok után a legjobbak a különböző moszatok, hínárok. A sok tengeri étel és sushi evő japánok nem igazán jódhiányosak… Rendszeresen eszik a halakat és ezt sokszor betekerik egy jó kis algalapba…

Jó étvágyat!

Fontos a kaja, de nem a legfontosabb. Hogy miért, arról írtam ITT, beszéltem ITT és ITT. Részletesebben pedig a könyveimből értheted meg a tudományos összefüggéseket. Nagy elhanyagolás lenne a mitokondriumok működését, a napfény szerepét, valamint az evolúciót (nem pár ezer vagy százezer évre visszamenőleg, hanem a Föld első élőlényeitől kezdve!) kihagyni az étrenden való elmélkedésben.

Továbbá, ideje lenne a biokémia szintű (vagy még eddig sem eljutó) gondolkodásról továbblépni a kvantumbiológia felé. Ezek nélkül sajnos maradnak a különböző félrevezető táplálkozásvallási dogmák és a megfélemlítésen alapuló propaganda ajánlások…

A táplálkozás szerepe biológiai szempontból egyrészt az, hogy bevigyük a szükséges építőkockákat (aminosavak, vitaminok, ásványi anyagok, zsírok, víz). Másrészt, hogy meghajtsuk a mitokondrium ATP-áz enzimjét (energia és vízgyártás) az ételekben lévő elektronokkal, protonokkal. Mindezt úgy, hogy lehetőleg mellékhatásmentes szabadgyökjelzést is közvetítsenek a szervezetünk számára, optimális legyen a deutériumbevitel is.
Tudunk a mitokondriumon kívül, oxigén nélkül (glikolízis, kreatin rendszer) is ATP-t gyártani (gyorsan, de rossz hatásfokkal), ám ezeket hagyjuk meg inkább a teljesítménysportra vagy az anaerob élőlényeknek, daganatos sejteknek, vörösvértesteknek (nekik nincs mitokondriumuk). A fejlettebb létformák, azért használják a mitokondriumokat, mert sokkal hatékonyabb energiatermelést tesznek lehetővé az alapvető életfunkciókhoz, érdemes ezt kihasználni.

Válassz okosan!

Bővebben a táplálkozásról, mitokondriumokról, evolúciós szemléletről, receptekkel a könyveimben!

Posted on

Fény, Víz és Mágnesesség

Az életet úgy is nézhetjük, hogy egy háromlábú széken csücsül. A három láb: a napfény, a víz és a mágnesesség. Ha bármelyik hiányzik, akkor a szék feldől. A Marson van napfény, van némi víz, de nincs mágneses mezeje (vagy legalábbis nagyon gyenge), ezért csak egy halott vörös bolygó.

Olvasd el ezt a kis összefoglalót az élet 3 alapfeltételéről!

FÉNY

✅Hétköznapi értelemben, a fény az emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzások összessége.

✅Kettős természetéből adódóan viselkedhet részecskeként (foton) és hullámként is. Nézz utána az un. kétrés kísérletnek!

✅Tágabb értelemben az egész elektromágneses spektrumot ide sorolhatjuk, szűkebb értelemben a napfényt vagy csak a látható fény tartományt.

✅Többféle mértékegységet lehet hozzá tulajdonítani, a legismertebb jellemzője a frekvencia (Hz) és a hullámhossz (nm).

✅Pl. a látható fény a szemünk számára a kb 390-750nm közötti tartományt jelenti.

✅Az UV ennél kisebb, míg az infravörös ennél nagyobb hullámhosszú.

FÉNY és FOTON

✅Az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.

✅Tömeg és elektromos töltés nélküli, parányi mozgékony részecske, de hullámként is viselkedhet! Nézz utána az un. kétrés kísérletnek!

✅A foton az elektromágneses kölcsönhatás közvetítője és a fény, valamint a többi elektromágneses hullám minden formájáért ez a részecske felelős.

✅Különböző energiájú és hullámhosszú fotonok: a látható fény, infravörös, UV sugárzás, sőt a rádió- és mikrohullámok, Röntgen sugarak is!

✅A fény az anyagban a vákuumbeli fénysebességnél lassabban halad.

✅A Nap magjában a fotonok olyan sokszor ütköznek, hogy rengeteg évbe telik, míg a felszínre érnek, ezután csupán 8,3 percre van szükségük, hogy elérjék a Földet.

✅A fotonok, éppúgy, mint az elektronok és a protonok, végtelen hosszú ideig élnek, ha nem kerülnek kölcsönhatásba más részecskékkel.

✅Einstein híres egyenletében (E=mc^2) ottvan a lényeg, az összefüggés az energia (fény) és a tömeg (anyag) között, vagyis a kettő átalakulhat egymásba a fenti képlet szerint!

✅Minden anyag tehát energiából áll, ha úgytetszik fényből vagy csillagporból állnak a testünket felépítő atomok, molekulák is.

✅A mitokondriumok azon dolgoznak szüntelenül, hogy a fény anyag formában maradjon… (VLOG a mitokondriumokról)

EZ víz

Nem kisbetűs ez :), hanem nagybetűs EZ! 
EZ = exclusion zone ~ kizáró réteg

✅A víz az élet egyik alapfeltétele a Földön. Speciális fizikai-kémia tulajdonságainak köszönhetően az életfolyamatok ideális közege és nélkülözhetetlen alkotóeleme.

✅Az élő sejtekben a hagyományos 3 halmazállapoton (jég, folyadék, gőz) kívül egy negyedik fázisú un. strukturált vízréteg alakul ki a fehérjék szomszédságában, melynek eltérő fizikai-kémiai tulajdonságai vannak a többi vízhez képest.

✅Az EZ víz más sűrűséggel és optikai tulajdonságokkal rendelkezik, mint a többi vízforma és fényelnyelésre képes több tartományban is, leginkább az infravörös és UV-ben, aminek nagy jelentősége van az életfolyamatokban.

✅A jég és a folyadék közötti, folyékony kristályként fogható fel, ahol létrejön egy rendezett, un. kizáró (angolul exclusion zone – EZ) réteg, ami a protonokat, ionokat és más molekulákat is kizárja magából.

✅Minél vastagabb ez a réteg annál jobb, beteg sejtekben mérhetően szűkül a rendezett réteg.

✅Mivel az EZ réteg összességében negatív töltésű és mellette pozitív proton réteg alakul ki, ezért az „élet elemének” is nevezik.

✅Az EZ vizet a mitokondriumokban állítjuk elő a táplálékból és a belélegzett oxigénből, valamint a napfény segítségével. Szemléletes hétköznapi példája a kocsonya, zselatin, tojásfehérje.

✅Az EZ víz kutatásának legnagyobb úttörő szakértői Gilbert Ling az 1950-es évektől kezdve, Gerald Pollack és kutatócsapata pedig napjainkban. Továbbá Del Guidice és Preparta munkásságát is érdemes elolvasni a témában.

BIOMÁGNES

A mágnesességnek is fontos szerepe van az élővilág működésében!

✅Ahol elektromos áram folyik ott elektromos és mágneses tér is van, melyek merőlegesek egymásra, és ezek lehetnek állandóak vagy időben változóak, pulzálóak. Szintén fizikai törvény, hogy a mozgó mágneses terek elektromos áramot hoznak létre. Ezeket a folyamatokat, összefüggéseket írták le az elektromágnesség úttörő kutatói Oested, Ampère, Maxwell és Faraday.

Érdekes Mágnességek

✅Kezdjük azzal, hogy a Föld mágneses mezejéhez is valahogyan alkalmazkodnunk kellett…

✅Robert Becker kutatóorvos nevéhez fűződik az ún. kettős idegrendszer felfedezése. Szerinte a hagyományosan elterjedt idegi vezetésen kívűl, ami ionokat használ, létezik egy másik idegrendszerünk is. Az angolul „perineural system”-nek nevezett rendszer az idegrostok és őket szakaszosan körülvevő ún. myelinhüvelyek között, és a kötőszövetekben egyenárammal folyik. Ez a rendszer felelős a regenerálódásért, a növekedésért, a Föld mágnesességének érzékelésében, és a tájékozódásban is szerepet játszik.

✅ Becker a vizsgálataiban pl. a szalamandrákat pillanatok alatt altatni és felébreszteni is tudta megfelelő erősségű és helyzetű mágneses térrel.

✅Becker rájött, hogy a csontok félvezetést használnak, ahol a kollagén és az apatit kristályok szolgálnak a N és P típusú vezetőként, köztük pedig a réz ionok a doping hatásért és ebben a Föld mágneses erejének is fontos szerepe van. Ez tartja ugyanis a helyén a réz ionokat, így tud működni a félvezetés. 
Az űrben, a mágnesesség csökkenésével nem maradnak a helyükön a réz ionok és beindul a csontritkulásos folyamat, a csont nem tud megújulni, nem folyik rajta a regenerálódásért felelős egyenáram. 

✅Ráják, cápák speciális szervei az un. Lorenzini ampullák, melyek segítségével érzékelni tudják a zsákmányaik és más állatok elektromágneses tereit. Korábban már megfigyelték, hogy ez a szerv a tapintásra, a nyomásra, a sókoncentrációra, a hőmérsékletre, az elektromosságra és a mágnesességre is érzékeny.

✅A vörösbegy és más vándormadarak a kvantum összefonódás segítségével tudják érzékelni a Föld mágneses mezejének apró eltéréseit, mintegy GPS-ként használva a hosszú repülőútjuk során. Erről írtam korábban ITT!

✅A méhek, denevérek, pillangók és más élőlények is a Föld mágneses tere alapján tájékozódnak, nem csoda, hogy pusztulnak egyes helyeken a mesterséges elektromágneses sugárzás miatt.

✅A mitokondrium is tulajdonképpen egy kvantum nano mágnes. A forgó ATP-áz enzim is mágneses mezőt generál maga körül, amely odavonzza a megfelelő helyre az oxigént, hogy vizet tudjon gyártani belőle.

✅Mágneses monopólus: A Napfény Diéta könyvem Igazi alkímia fejezetében bővebben írtam a mágneses monopólus feltételezett biológiai szerepéről a mitokondriumokban…

✅Az orvosi MRI műszer a vízben is található hidrogén atomok mágneses momentumát méri és azért ad megbízható képet, mert a testünk molekuláinak 99%-át alkotja víz. 
Az MRI-ben egy mágnessel erős mesterséges teret generálnak, ami a hidrogén atomok protonjainak tengelyének irányát (~dőlésszögét) eltéríti. Mérik ezt a fázist, aztán leállítják a mágnest és megfigyelik az energiaváltozásokat, amíg visszaáll a normál állapot.

És még sok-sok helyen találkozhatunk a mágnesességgel, vízzel és a fénnyel a biológiában, melyekről írtam bővebben A paleón túl és a Napfény diéta könyveimben…

Ajánlom az alábbi angol nyelvű könyveket is FÉNY, VÍZ és MÁGNESESSÉG témákban!

Még több infó a fényről, a víz fizikai-kémiájáról, mágnesességről (pár évnyi olvasnivaló: jackkruse.com)

Posted on

A trójai faló és a mesterséges fények

A modern mesterséges fények olyanok, mint a trójai faló

Első blikkre sok előnyük van: meghosszabbítják a nappalokat, energiatakarékosak, olcsó őket előállítani, hosszú élettartamúak. A biológiai hatásaikat nézve azonban igencsak ártalmasak…

Az egyik gond, hogy a természetes lehetőségeken felül, akár este napnyugta után is kapunk belőlük vagy kora reggel, napkelte előtt. Ez bezavar a cirkadián ritmusunk normál működésébe.

A másik gond, hogy a mesterséges eszközök spektruma hiányos és kiegyensúlyozatlan a napfényhez képest. Nincs bennük az infravörös (IR) és ultraviola (UV) tartomány (tisztelet a kivételnek…) energiatakarékossági okokból és sokszor aránytalanul sok kék fényt tartalmaznak.

Továbbá állandóan ugyanazt a spektrumot sugározza nekünk egy mesterséges világítótest. Persze egy kütyü képernyő változik, ahogy videót nézünk, vagy a változtatjuk a tartalmat. De az 1000%, hogy nem olyan ritmusban és arányokban váltakozik, ahogy a napfény. A napfény programjának reggeltől-estig, évszakok szerint fontos biológiai jelentősége van.

Káros-e az UV?

Az UV-tól mindenki retteg (lásd. mint a koleszterin esete), az IR-ről pedig azt hiszik, csak fölösleges hőveszteség lenne az izzóban, pedig pontosan az a helyzet, hogy mindkettő baromi fontos az életfolyamatokhoz.

Mindegyik UV tud káros lenni, ha azt izoláltan sugározzák az emberre nagy dózisban, de a napfényben ezek tökéletesen ki vannak egyensúlyozva a többi frekvenciával és optimális dózisban érkeznek hozzánk a Napból. Az atmoszféra megfogja a Napból érkező UV kb. 77%-át.

Az UV-C (100-280 nm) nem jut el a földfelszínre, kiszűri az atmoszféra és az ózonréteg. Ebben a formában ez káros lenne az embernek, és a baciknak, ezért fertőtlenítésre is használják. Igencsak érdekes, hogy pl. az élő szervezetekben előforduló, rendezett szerekezetű un. EZ (exclusion zone) vízrétegnek 270 nm-nél van elnyelése (Gerald Pollack könyve vagy A paleón túl) vagy néhány biomolekulánknak is elnyelési maximuma van az UV-C tartományban… Tehát használjuk az UV-C-t a szervezeten belül. Ezt a megfelelő biomolekulák transzformálják át, megfelelő mennyiségben. Erről még írok egyszer bővebben…

Az UV-B (280-315nm)  nagy részét szintén elnyeli az ózonréteg – és gyárt is egy kis oxigént közben –, de ami átjut az nagyon fontos a D-vitamin termelésben.
Az UV-A-nak (315-400nm) pedig a melatonin és a dopamin termelésben van fontos szerepe. Az UV-A fény melatonint és dopamint gyárt a retinán az aromás aminosavakból, melyek beszabályozzák a szem megfelelő geometriáját és elősegítik a fotoreceptorok regenerációját, hogy megfelelően fusson a cirkadián ritmus.

A közeli IR-t nem érzékeljük hőként, de sok tanulmány írta már le a pozitív hatását (LLLT, fotobiomodulációs terápia) és sajnos kimarad a legtöbb mesterséges fényből.

Van még egy csavar az IR és UV történetben… Sok modern ablaküveget úgy terveznek, hogy blokkolja az infravöröset, hogy ezáltal jobban szigeteljen belülről, tehát ilyenkor is kevesebb rész jut be a napfényből. UV szempontból, a normál ablaküveg általában átengedi a 350 nm fölötti tartományt és megfogja a 300 nm alatti 90%-át.

Az egyik nagy probléma a túl sok kék fényt használó világításokban (pl. LED), hogy a kék nincs kiegyensúlyozva a többi hullámhosszal, ahogy a napfényben. A hiányzó IR tartomány lenne felelős pl. a regenerálódásért, amit a kék fény stimulál. Ez naplemente után különösen káros.

Kék fény

A kék fényről írtam pár cikket korábban ITT. Röviden, arról is vannak már kutatások, hogy a kék fény beavatkozik a dopamin szintekbe (hangulat, viselkedés, döntések).

Ezenkívül az idegrendszer kulcsmolekuláját, a DHA omega-3 zsírsavat is roncsolja szép lassan (ezért érdemes tengeri ételeket fogyasztani).

Továbbá a melanopszin kék fény detektorainkat is megzavarja, roncsolja az A-vitaminnal való kapcsolatukat a túl sok, rossz időben érkező mesterséges kék fény.

Következtetések

A fény hatásai általában nemlineárisak, eléggé bonyolult fizika van mögötte. Ajánlom, legalább EZT a linket. Aki túl lineárisan gondolkodik róluk (pl. UV=káros, kék fény=káros, napfény=bőrrák stb.), annak érdemes tágítania a tudását a témában, hogy fény derüljön ezekre az apró nüanszokra…

A fentiekből következik, hogy a nappali számítógépes munkavégzés, folyamatos telefonnyomkodás, nappali benti világítás sem éppen egészségbarát szokások, de az éjszakai, napnyugta utáni, napkelte előtti használatuk szerintem kimondottan ártalmas.

Kevesebb mesterséges fényt, több napfényt!

Ha szeretnél többet tudni a napfény és a mesterséges fények biológiai hatásairól, olvasd el a Napfény Diéta könyvem!

Ha szeretnél egy rövidebb, gyakorlatiasabb útmutatót, mit lehet tenni a sok mesterséges fény ellensúlyozására, ajánlom az új Irodai Egyensúly Program E-könyvem!

Hasznos kiegészítő lehet egy minőségi kék fény szűrő szemüveg használata is, ha sok mesterséges fénnyel találkozol.

Posted on

Méregtelenítés és a redox potenciál

Divatos jelenség manapság a méregtelenítés, amire jó sok pénzt lehet elkölteni és a másik oldalon beszedni az emberek tudományos felkészületlenségére alapozva. Méregtelenítés létezik, de nem egészen olyan formában, mint ahogy a különböző csodaszerek, kúrák ígérik.

A méregtelenítést másképp úgy hívják, hogy jó alvás, egészséges máj, redox potenciál növelés, jeges fürdő, böjtölés (autofágia), megfelelő cirkadián ritmus, szezonális paleo táplálkozás (esetleg ketogén étrend), izzadás a szaunában vagy sport által.

A méregtelenítés akkor működik jól, ha előtte rendbe van hozva a redox potenciál. Mi az a redox potenciál? Röviden, a bennünk lévő elem (sejtmembránokban, sejtszervecskékben, sejtvízben) töltése, kapacitása. Mennyire vagyunk képesek a megfelelő biokémiai redox reakciókat (oxidáció, redukció) véghezvinni a szervezetedben. Kb. egyenesen arányos az egészség mértékével. Ennek a magas szinten tartása a kulcs az egészséges működésünkhöz.

Angolos szófordulattal élve: „redox before you detox!”. Például a penészgomba sok helyen ottvan a Földön, természetes jelenség, akkor okoz gondokat, ha alacsony a redox potenciál a rossz környezet miatt.

A glutation az egyik legfontosabb belső antioxidánsunk, kiemelten fontos szerepe van a gyulladáscsökkentésben, a káros oxidatív folyamatok kivédésében, és a méregtelenítésben. A glutation regenerálás a kulcstényező a redox potenciál, a kémiailag redukáltabb állapot megőrzésében. Az oxidáltabb állapot csökkenést jelent a cisztein/cisztin, GSG/GSSG (redukált/oxidált glutation) és a NAD(P)H/NAD(P)+ arányokban. A glutation optimális működését is leginkább a megfelelő alvással tudjuk elérni, továbbá a kén tartalmú aminosavakban és szelénben gazdag élelmiszerek fogyasztásával.

A cisztein egy szemi-esszenciális aminosav – tehát csak bizonyos körülmények között nélkülözhetetlen -, elő tudjuk állítani, de csak akkor, ha van a táplálékban elég metionin, a másik kéntartalmú aminosav. Amit tehetünk, hogy megőrizzük a cisztein készletet, odafigyelünk a rendszeres, kéntartalmú aminosavakban dús ételek (húsok, tojás, fokhagyma, brokkoli, kelbimbó) fogyasztására.

A szelén részt vesz a glutation-peroxidáz enzim szintézisében, ezért ez is egy fontos méregtelenítést segítő mikrotápanyag (tengeri ételek). Emellett a B vitaminoknak is fontos szerepe van a máj méregtelenítési folyamataiban (belsőségek, tengeri ételek, húsok).

A máj a legfőbb méregtelenítő szerv, mely tökéletesen tudja a dolgát, ha odafigyelünk az ember biológiájához méltó életmódra. A mérgeket átalakítja és továbbküldi a kiválasztószervekhez. Itt természetesen hétköznapi, ésszerű mennyiségű dózisokra, környezeti toxinokra gondolok, nem egy vödörnyi ciánra. Nem véletlenül léteznek a toxikológiában pl. az LD50 értékek. Ami halálos méreg és az életfunkciókkal kis mennyiségben is összeegyeztethetetlen, az továbbra is halálos méreg marad, lehet valakinek bármekkora redox potenciálja.

A méregtelenítés folyamatosan zajlik bennünk, akár tetszik-akár nem, a kérdés az, hogy milyen hatékonysággal?

Aki egészséges és odafigyel az életmódjára, annak nincs szüksége külön méregtelenítésre. Aki pedig méregtelenítésen gondolkodik, annak előbb az fenti praktikákkal kellene kezdenie, hogy megszerelje a méregtelenítő rendszerét…

Kék fény védő szemüvegek: a nyogodt esti méregtelenítéshez. (15% kedvezmény a “napfenydieta” kuponkóddal)