Posted on

Tanulj új sportágat! Ezek a lépcsőfokok…

Lépcsőfokok az új készségek megszerzésére (a sportban).

1.Tudattalan inkompetencia

2. Tudatos inkompetencia

3. Tudatos kompetencia

4. Tudattalan kompetencia

Ebben a cikkben most a windszörfös tapasztalataimról lesz szó, de bátran be lehet illeszteni más sportágat is!

Senki sem született úgy, hogy tud windszörfözni, de bennünk van a potenciál, hogy megtanuljuk. Nem úgy mint egy vizílónál vagy katicabogárnál.

Több mint 30 évig semmi közöm nem volt ehhez a sportághoz. Aztán ahogy egy windszörf klubban kezdtem dolgozni, csábító kihívásnak tűnt megtanulni. Kihívás elfogadva! 🙂 Még mindig mászom a létrát, de sikerült eljutni egy élvezetes szintre, kezdek függővé válni.

1.Tudattalan inkompetencia

Soha nem gondoltam rá, hogy nem tudok windszörfözni, és hogy ez valamikor még fontos lehet.

2. Tudatos inkompetencia

Először próbálkoztam a kezdő felszereléssel… Sok úszás, esés, nehéz volt megmaradni a deszkán (függetlenül attól, hogy a kenuzásban azért szerezetm némi egyensúlyérzéket), fogalmam sem volt hogyan irányítsak a vitorlával, többször a jetski mentett ki, sok katapult (amikor nagy erővel lerepít a vitorla a deszkáról…). Később bemajréztam, amikor elkezdett gyorsan siklani alattam a deszka.

Úristen, tudom, hogy nem tudok windszörfözni…

3. Tudatos kompetencia

Megtanultam a vízistartot (amikor a vízből felrántod magad a deszkára a vitorla segítségével), egyre többször tudtam biztonságosan siklani, használni a trapézt és a papucsokat. Tudom, hogy tudok valamennyire szörfözni, de még mindig sok mentális erőfeszítést kell tennem, nem automatikus.

4. Tudattalan kompetencia

Amikor nem kell gondolkodnod, csak élvezed az egészet. Flow állapotban vagy, boldogság és eufória a tetőfokon! Ezt a szintet már elkapom néha és a jövőben egyre többször fogom, ha szorgalmasan gyakorlom tovább! 🙂

Természetesen ez csak az alap windszörfözés 0-ról a biztonságos siklásig és az első ugrásokig , innentől persze még sok profi trükk létezik…

Véleményem szerint a windszörf egy nagyszerű sport, érdemes elkezdeni és utána igencsak élvezetes mozgásforma lesz, ha elérsz egy jó szintet. Szükség van egy kis erőre, de inkább technikai sport, ezért minden korosztálynak ajánlott. Nagyon érzékenynek és alkalmazkodónak kell lenni a folyamatosan és gyorsan változó körülményekhez.

Soha nem késő elkezdeni egy új sportágat! Magas szintű készség más sportban még nem garantál semmit az új területen. Élvezd a folyamatot!

A legjobb, ha rendben vannak az alapok, mielőtt bármilyen specializált mozgásformába kezdenél. Így gyorsabban tanulsz, csökken a sérülésveszély, mert ura vagy a testednek, izmaidnak. Erre nagyszerű módszer a MovNat vagy ha jobban megérted az ember evolúciós fitness örökségét és gyakorlod a mindennapokban.

Posted on

Kék fény 5 – Hogyan okoz az ablaküveg kék fény mérgezést?

Miért érdemes kimenni a szabadba vagy bent nyitott ablaknál lenni, amikor csak lehet?
Nem csak a friss levegő miatt…

A modern ember életének jelentős részét a négy fal között tölti, mesterséges fényeknek kitéve. Ez már önmagában okozhat (egy kis) problémát fénybiológiai szempontból, amiről írtam a cikkeimben, könyveimben.

Továbbá az ablaküveg blokkolja az UV és az IR frekvenciák jelentős vagy bizonyos részeit (szerkezetéből adódan vagy így lett tervezve, hogy jobban benttartsa a hőt), viszont a kéket átengedi. Ha a napfényben kiegyensúlyozott arányban találhatóak ezek a frekvenciák, akkor bent az üveg mögött “ártatlanul üldögélve” is arányaiban túl sok kéket kapunk. Fokozzuk ezt a kütyü képernyőkkel és a modern mesterséges világításokkal. A napfény kék fény tartalma önmagában nem káros, sőt fontos biológiai funkciója van. Az arányok és az időzítés a lényeg. Az apró részletek számítanak itt is.

Adjuk hozzá a kék fény érzékelő melanopszin receptorainkat a szemben, bőrben és a kék fény melatonin csökkentő hatását… Szorozzuk be az időtartammal (napi x óra, évek…).

Kezd összeállni a történet a kék fényről?

Szóval, amikor csak lehet menj ki a szabadba vagy dolgozz, vezess nyitott ablaknál!



Posted on

Táplálkozás vallás

Vallásos emberrel ne vitatkozz… szokták mondani. Előfordult már ugye? Egy fanatikus hívő minden áron meg szeretné védeni a hitrendszerét, nehezen fogad be olyasmit, ami ellentmond az addigi nézeteinek…

Az egészséges táplálkozás világában is megjelentek a különböző irányzatok, “táplálkozásvallások”. Alapszabályokkal, dogmákkal, mit lehet, mit nem, miért kapsz pirospontot, mi a bűn… Paleós vagy? Ketós vagy? Vega vagy? Nyers vegán vagy? Vércsoport szerint táplálkozol? Lúgosítasz? Te sem eszel cukrot/glutént/akármit? Ha igen, akkor cimbi vagy, ha nem, akkor miért nem ezt csinálod, hiszen nyilvánvalóan ez a tuti…

Korábban készítettem a témában egy VideoBlogot.

Mintha a mai táplálkozás irányzatok előtt nem nőttünk volna fel valahogyan mindenevőként. Mindenképp dícséretes lépés, ha valaki elkezd tudatosan odafigyelni az étkezésére. A kérdés már csak az, milyen forrásból tájékozódik, mit jelent ez a tudatosság? Mi az, ami meggyőzte, hogy ezt vagy azt az utat fogja követni? Logikus észérvek? Tudományos alapok? Érzelmi szimpátia? Valakinek bevált?

Ha valaki tudományos alapú diétát szeretne magának, akkor miért nem a (bio)fizikai alapokkal kezdi? Egyik kedvenc idézetem a témában:

A tudomány kizárólag fizika: minden más csupán bélyeggyűjtés. /Rutherford/

Cukor, fehérje, zsír, vitaminok, pajzsmirigy, kortizol stb… Ezek a biokémiai szintet képviselik. Tudományos? Igen is, meg nem is. Az a helyzet, hogy a biokémiát is a fizika irányítja, tehát enélkül hiányos és sokszor félrevezető.

A teljes fényspektrum 73 oktáv, ebből az élet csak 1-et használ, nevezetesen a látható fény spektrumát. Ez az egy oktáv sem kevés, a napfény 8,683,317,618,811,886,495,518,194,401,280,000,000 féle különböző frekvenciát tartalmaz. Ez az elképesztően nagy variációs lehetőség, ami kontrollálja a biokémiai folyamatokat. Közel 100.000 féle biokémiai reakció zajlik bennünk másodpercenként, melyeket a fény tud kontrollálni. Tehát a látható fény frekvencia variációinak nem nagy varázslat lefedni azt a 100.000 lehetőséget.

Régóta keresem én is a tuti diétát. Szerintem a “legtudományosabb”, legmodernebb, az a mitokondriális szemlélet. Sok-sok évtizede tudjuk, hogy a sejtjeinkben a mitokondriumok felelősek a táplálékok feldolgozásáért, ahol elektronok, fotonok, protonokként hasznosulnak és nem fehérjék, szénhidrátok, zsírok vagy növények, állati alkatrészekként… Innentől kezdve már nem a szalonna, gyümölcs smoothie vagy a teljes kiőrlésű kenyér lesz a kérdés, hanem az, hogy mennyit tudunk az elektronokról, fotonokról. Nagyon sokféle, ma elérhető élelmiszert fel tudunk dolgozni, energiát szén-dioxidot és vizet tudunk belőlük gyártani, csak a mellékhatások megléte és száma nem mindegy. Fontos továbbá, hogy az anyagcserénknek csak egy bizonyos részét, x százalékát tudjuk befolyásolni az étkezéssel, akármilyen szuper vagy vacak üzemanyagot is tankolunk magunkba. Okosabb lenne inkább a motor (mitokondriumok) működését jobban megérteni és azt tuningolni, mielőtt minden erőforrásunkat az üzemanyagra fordítanánk.

Te honnan szeded az infóidat? Melyik irányzatot követed vakon?

Képek:

Posted on

Heisenberg féle egészség határozatlanság

A kvantummechanikában ismert az un. határozatlansági elv, ami Werner Heisenberg, Nobel díjas német fizikus nevéhez fűződik. A határozatlansági reláció egy alapvető, elméleti határ bizonyos fizikai mennyiségek egyszerre, teljes pontossággal való megismerhetőségére. Ilyen mennyiségpár például a hely és az impulzus, minél pontosabb értéke van az egyiknek, annál pontatlanabb a másiknak.  Tehát, ha szeretnénk megmérni egy szubatomi részecske pontos helyét, akkor az impulzusáról már csak pontatlan eredményt fogunk kapni.

Az jutott eszembe, hogy hasonlóképpen az egészséges életmód területén is nagyon sokmindenre oda lehet figyelni, lehet “mérni”. Viszont, ha nagyon ráfókuszálunk az egyik faktorra, akkor egy másik területet óhatatlanul elhanyagolunk, nem jut rá elég figyelem, idő, energia. Ezért nem mindegy mire fókuszáljuk az erőforrásainkat. Táplálkozás? Sport? Vitaminszedés? Alvás-fénykörnyezet? Lelki béke-stresszkezelés?

Manapság jellemző, hogy sokan a táplálkozásra, vitaminszedésre vagy a sportra koncentrálnak. Törekednek a legtisztább alapanyagok, legszuperebb kiegészítők beszerzésére. Minden nap keményen edzenek, mégha nem is igazán fér bele a napi ritmusba, valahogy belepréselik, mert az ugye egészséges.

Órákat el lehet tölteni a tiszta alapanyagok beszerzésével, konyhai készülődéssel, hajnalban kelni egy edzésért vagy este lemenni a terembe, kimenni kocogni. Közben megfeledkezünk egy másik fontos területről az anyagcsere szempontjából, a cirkadián ritmusról. Jellemző, hogy valaki korán kel, hogy aztán a konyhai mesterséges fények alatt összerakja a hiper-szuper XYZ “táplálkozásvallásnak” megfelelő reggelijét, bekapkodja az ígéretes bogyóit, közben pedig megfeledkezik a napkeltéről…

Este sokáig fennmarad – szintén a mesterséges fények alatt -, hogy összerakja a másnapi szuper kajáját. Este a gép előtt keresi a megoldást a gondjaira a különböző internetes fórumokon, felpörgeti, felidegesíti magát, ahelyett, hogy aludna. Méregtelenítő és böjtkúrák, stb.

Aki jobban megismeri a mitokondriális szemléletet, annak egy idő után le fog esni, hogy többet nyerhetünk a fénykörnyezet optimalizásával, mint sok, köztudatban lévő ajánlással. A többi faktor is fontos, de ha választani kell, érdemes a magasabb rendű tényezővel foglalkozni.

Nehéz mindenre odafigyelni egyszerre. Persze a legjobb az lenne, ha minél több területet uralnánk, rutinszerűen, gyorsan megvalósítanánk a mindennapokban a legjobb módszereket az egészség, magas energiaszint, öregedéslassítás érdekében. Ezért is érdemes kiváncsinak lenni, folyamatosan tanulni, rutinná tenni, ami jól működik és optimalizálni a tudatos életmódunkat…

Te mire fókuszálsz? A “részecskének” melyik tulajdonságát méred és melyiket hanyagolod el közben?

Posted on

Április 23. – A könyv napja

Sajnos egy emberi élet talán kevés, hogy minden jó könyvet elolvassunk, de azért érdemes nekikezdeni!:)

Sosem sajnáltam az időt és a pénzt könyvekre, szinte mindegyikből tanultam valami fontosat. Mindenevő vagyok, de leginkább a sport és a biológia vonz…

Az angol nyelvű tudományosabb írásokból is beférne néhány a kötelezők közé!

John Hands: Cosmosapiens

Robert O. Becker: The body electric

Gerald Pollack: The fourth phase of water

Jim Al Khalili: Life on the edge

Nick Lane: The vital question

Nick Lane: Power, Sex, Suicide

Roeland van Wijk: Light in shaping life – Biophotons in Biology and Medicine

Jack Kruse: Epi-paleo RX

John Ott – Health and light

dr. Tim Ball: Human caused global warming

Christopher McDougall: Born to run

Mark Sisson: Primal endurance

Mark Sisson: Primal blueprint

Loren Cordain, Joe Friel: The paleo diet for athletes: The ancient nutrition formula for peak athletic performance.

Ling GN: Life at the Cell and Below-Cell Level: The Hidden History of a Fundamental Revolution in Biology.

Ober C, Sinatra ST, Zucker M: Earthing: The Most Important Health Discovery Ever.

Mae Wan Ho: Rainbow And The Worm, The: The Physics Of Organisms

McDonald, L: The Ketogenic Diet: A Complete Guide for the Dieter and Practitioner.

Weston A. Price: Nutrition and Physical Degeneration.

Mauro G. DiPasquale: The Anabolic Diet.

Mauro G. DiPasquale: Amino Acids and Proteins for the Athlete: The Anabolic Edge (Nutrition in Exercise & Sport)y

Robb Wolf: The Paleo Solution: The Original Human Diet.

Stephen D. Phinney, Jeff S. Volek: The Art and Science of Low Carbohydrate Living: An Expert Guide to Making the Life-Saving Benefits of Carbohydrate Restriction Sustainable and Enjoyable.

Stephen D. Phinney, Jeff S. Volek: The Art and Science of Low Carbohydrate Performance.

Scott Carney: What Doesn’t Kill Us: How Freezing Water, Extreme Altitude, and Environmental Conditioning Will Renew Our Lost Evolutionary Strength 

Wim Hof: Becoming the iceman

Wim hof, Koen De Jong: The Way of the Iceman: How the Wim Hof Method Creates Radiant, Longterm Health

Ervan LeCorre: The practice of Natural Movement

Byron J. Richards, Mary Guignon Richards: Mastering leptin.

Tim Anderson, Geoff Neupert: Original strenght.

Tim Anderson and Mike McNiff: Becoming Bulletproof.

Hameroff, S.: Ultimate Computing

a listát folyamatosan bővítem…még van jópár 🙂

Posted on

Hogyan készíts HUARACHE bőrszandált?

👣Készítsd el magadnak a mexikói fennsíkokon élő tarahumara népcsoport univerzális, uniszex lábbelijét!

👣 Imádom ezt a szandált. Egyszerű és könnyű viselet, azóta már többszáz km-t megtettem a huarache-kkal. Túrázva, futva, tavasszal, nyáron, ősszel, sőt még télen is a hóban vagy akár az utcán is megállja a helyét.

👣Neked is lesz huarache-d? 👣

Nézd meg az alábbi útmutató videót, ahol lépésről-lépésre elmagyarázom!

Posted on

Vitamintáblázat és belsőségtérkép

Hústérkép, avagy mit miért fogyasszunk

A fogyasztásra szánt marha, sertés vagy más állat szinte mindegyik részében ott vannak az alapvető fontosságú vitaminok és ásványi anyagok, ám van, amelyik szerv különösen dús bennük. Ezeket láthatjuk az alábbi felsorolásban.

> máj: A-vitamin, B-vitaminok (főleg B12), folsav, nyersen C-vitamin, réz, szelén, mangán, káium, magnézium, foszfor, koenzim Q10, kolin

> vese: szelén, cink, B12, vas

> mellékvese: nyersen C-vitamin

> bőr: nyersen C-vitamin, kollagén

> agyvelő: omega-3, jód, szelén, B12-, K2-vitamin

> csontvelő: omega-3, kollagén, K2-vitamin

> szív: koenzim Q10, folsav, réz, kollagén

> lép: vas, C-vitamin

> pacal: szelén, B12, cink

> csecsemőmirigy (briz): C-vitamin, B5-, B12-vitamin, szelén, foszfor

> here: cink, foszfor

> tojás: B-vitaminok, kolin, lutein, zeaxanthin, szelén

Állati és/vagy növényi alapú táplálkozás?

Forrás – Mezei Elmira, Sáfrán Mihály: Vad paleo

Posted on

HIVATKOZÁS – Brit tudósok szerint…

  • A cukor káros, mert…
  • A low-carb/ketogén/paleo/vegán táplálkozás káros/előnyös/nem bizonyított, mert…
  • A telített zsír káros/előnyös, mert…
  • A koleszterin káros, mert…
  • A só káros, mert…
  • A kék fény káros/nem veszélyes, mert…
  • Az elektroszmog káros/nem veszélyes, mert…
  • A D-vitamin előnyös, mert…
  • A C-vitamin előnyös, mert
  • Az omega-3 előnyös, mert…
  • stb.

„A tudomány kizárólag fizika: minden más csupán bélyeggyűjtés.” 
/Ernest Rutherford – Nobel díjas kémikus és fizikus/

Kell-e minden tudományosnak hangzó állítás mellé tudományos hivatkozás?
Nem árt, ha van, de mindig szükséges és sokszor félrevezető.

Mi van akkor, ha valami újszerű elméleti levezetésről (ami megfelel a fizika törvényeinek) van szó, ami most állt össze egyes tudósok fejében?
Mi van akkor, ha az adott területen eddig végzett kutatások nem vettek figyelmbe 1-2 fontos változót, ami befolyásolhatta a kutatási eredményeket? 
Pl. a táplálkozás területén félrevezető messzemenő következtetéseket levonni olyan vizsgálatokból, ahol nem veszik figyelembe a cirkadián ritmus, napfény, mesterséges fények hormonokra gyakorolt szerepét, a mitokondriumok működését kvantumfizikai szinten…Továbbá az egereken végzett vizsgálatok sem vihetők át egy az egyben az emberre…
Arról nem is beszélve, hogy léteznek megrendelt kutatások is valamilyen profitérdek miatt…

Ezért aztán jól teszed, ha szkeptikus vagy a tudományos kutatásokkal és többféle szempontból vizsgálsz meg egy állítást, újszerű jelenséget.
* Belefér a (kvantum)fizika törvényeibe? 
* Megvannak hozzá a megfelelő anatómiai struktúrák, biomolekulák? 
* Passzol-e az evolúcióval, a természet megfigyelésével?

* Működik a gyakorlatban sokaknál és leginkább nálad?

Persze a tudomány létezik, hiszen komoly kvantumfizikai ismeretek mérnöki gyakorlatba való átültetése nélkül nem olvashatnád most ezt a bejegyzést a számítógépen vagy a telefonon… 🙂

Szóval jó, hogy van tudomány, de a tudomány sem tud még mindent megmagyarázni. Nem végeztek még mindenről-minden változóra kontrollált vizsgálatot és a tudomány folyamatosan fejlődik!
A bizonyíték hiánya még nem bizonyíték arra, hogy egy jelenség nem létezik… Majd később lehet meglesz. Vagy nem.

A lényeg, hogy a különböző puzzle darabok, amiket gyűjtesz az egészséges táplálkozás, életmód kapcsán, összhangban legyenek egymással!
Biztos, ami biztos, én összegyűjtöttem jópár hivatkozást A paleón túl és a Napfény diéta könyveimben, melyeket le tudsz tölteni az alábbi linkeken.

http://napfenydieta.hu/tartalomjegyzek/a-paleon-tul/

http://napfenydieta.hu/tartalomjegyzek/napfeny-dieta/

És még elfért volna minden fejezethez egy pár tudományos vizsgálat… de akkor sosem lett volna vége…

Éljen a tudomány!
De természet még mindig előrébb jár pár lépéssel…;)

Posted on

Hormonok: Kérdezze meg a kezelőorvosát, gyógyszerészét…

Az utóbbi évtizedekben sajnos egyre több embernél fordulnak elő a hormon- és neurotranszmitter-rendszert érintő betegségek és azok következményei. Pajzsmirigy-kortizol-melatonin problémák, ösztrogén dominancia, alacsony tesztoszteron, inzulin rezisztencia, leptin-rezisztencia, cukorbetegség, mentális betegségek stb.

Ha ilyen gyorsan terjedenek ezek az anyagcsere betegségek, az nem magyarázható pusztán a genetikával. Az epigenetika már inkább egy használható eszköz a jelenség leírására. Valami megváltozott a környezetben, amire így reagálnak az emberek. Sokan ilyenkor az egészségtelen étrendre, kevés mozgásra, vitaminhiányra, hirtelen jött hormonhiányra gondolnak… Ezeknek is van benne szerepe, de létezik egy teljesen elhanyagolt, nagyon is fontos környezeti faktor…

A hormonokról vannak új felfedezések és szerintem erről még nagyon sokan nem hallottak. Elég csak a leptin hormonról említést tenni, ami az energiaháztartásért, cirkadián ritmusért, a többi hormon napszaki ingadozásáért felel.

Továbbá érdemes tudni egy egyszerű biofizikai összefüggésről is!

A hormonjaink, neurotranszmitterjeink, DNS-ünk, aminosavaink és a belőlük felépülő fehérjéink is tartalmaznak un. gyűrűs, aromás szerkezeti részeket. A gyűrűs molekulák fizikai-kémiai tulajdonsága, hogy delokalizált elektronfelhőik vannak és ezek képesek bizonyos frekvenciájú fényeket elnyelni (és gerjesztődni), átalakítani, kisugározni. Mindezt az UV-C-től a látható fény tartományain keresztül az infravörösig sokféle frekvencián. Tulajdonképpen így kommunikálnak egymással, szabályozzák az anyagcserefolyamatokat.

Bővebben: lumineszcencia, fluoreszkálás, foszforeszkálás, Jablonski-diagram

A hormonok, neurotranszmitterek a fotonok és elektronok játszóterei!

Mi az az epigenetikus faktor, környezeti tényező, ami megváltozott az utóbbi 120 évben, különösen az elmúlt 1-2 évtizedben?

Nem vagyok orvos, sem gyógyító, csak egy lelkes biomérnök, aki sokat tanul a biofizikáról. A pusztán biokémiás és genetikai szemlélet már rég meghaladott… Talán több időm volt utánajárni a modern biofizikai, kvantumbiológiai felfedezéseknek, mint azoknak, akik sokat dolgoznak a frontvonalon a betegek megmentésével. Úgy látom, hogy még mindig sokan nem értesültek a fenti tudományos eredményekről. Remélem ez változik hamarosan és összeáll a kép midenkinél!

Kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét, mit tud a biomolekulák és a fotonok, elektronok kölcsönhatásairól, a mitokondriumokról és a cirkadián ritmusról…

Hivatkozások

Robert O. Becker: The body electric. William Morrow Paperbacks, 1998

John Ott – Health and light. Ariel Pr, 2000

Gerald Pollack: The fourth phase of water. Ebner & Sons, 2013

Jim Al Khalili: Life on the edge. Broadway Books, 2016

Nick Lane: The vital question. W. W. Norton & Company, 2016

Nick Lane: Power, Sex, Suicide. Oxford University Press, 2006

Roland van Wijk: Light in shaping life – Biophotons in Biology and Medicine. Meluna, 2014

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4884208/

https://www.biotek.com/resources/application-notes/peptide-and-amino-acid-quantification-using-uv-fluorescence-in-synergy-ht-multi-mode-microplate-reader/

https://info.gbiosciences.com/blog/why-does-tyrosine-and-tryptophan-have-effect-in-protein-determination-and-to-what-degree

jackkruse.com

Posted on

Irodai Egyensúly 3. rész: 5+1 Alapgyakorlat a mindennapokra

Sokat ülök, számítógépezek én is, miközben írom a cikkeim, könyveim és egyéb feladatokon dolgozom.

Ezért naponta végzek természetes mozgásokból álló gyakorlatokat, hogy ellensúlyozzam ennek a modern életmódnak az ártalmait. Készítettem a 6 kedvencemről egy rövid videót.

Te használod őket?

További mozgás, táplálkozás, fénykörnyezet és egyéb életmódtippek az új Irodai Egyensúly Program E-könyvemben!